Oldalak

kedd, február 01, 2011

Válság: kilátástalan helyzetbe kerül több termelő


Nagy a baj | A sertéstenyésztők életét rendkívül megnehezítik az utóbbi időkben az elszállt takarmányárak. Az ágazat gondjait jelzi az is, hogy az utóbbi években harmadára csökkent a hízóállomány, s jósolható a további leépülés.

A mesterszállási Mester Pig Kft. évente 12 ezer, kiváló minőségű, 54-56 százalékos húskihozatalú disznót bocsát ki. A társaság 24 embert foglalkoztat, 680 kocát gondoz, ezen kívül több helybeli, illetve környékbeli család megélhetéséhez járul hozzá azzal, hogy felvásárolja terményeit. A céget irányító Takó József, egyben a megyei agrárkamara sertésosztályának vezetője lapunknak elmondta, míg 2009-ben betakarításkor 2400 forintot adtak egy mázsa takarmánybúzáért, tavaly 2800-3000-ret. 

A nyers kukorica kétezerről 4200-4300-ra drágult egy év alatt, most pedig ötezer forintot kóstál a takarmánybúza, hatezret a kukorica mázsája. A hizlalás egyik fontos kelléke, a szója szintén drágult, tavaly kilója 110 forint volt, holott bő egy éve még 90, az árpa pedig lényegében eltűnt a piacról. A takarmány árának emelkedése csak a Mester Pignél 50 milliós többletkiadást jelent, amit a jelenlegi felvásárlási árak mellett lehetetlen kigazdálkodni. Míg 2009-ben átlagosan, elősúlyra vetítve 315 forintot adtak egy kiló hízóért, tavaly már csak 304-et, manapság pedig 300 forintot, ami viszont a bolti húsárakban nem érzékelhető. Utóbbi felvásárlási ár is egy kormányintézkedésnek köszönhető, a dioxinbotrány miatt ugyanis vizsgálatra köteleztek minden németországi hízótételt, ami önmagában visszavetette a másfélmillió darabot elérő behozatalt, enélkül még alacsonyabb lenne. 

A szakember azonban úgy vélte: a határ jelenlegi képe, a rekordközeli belvízi elöntés, illetve a károsan felvizesedett területetek ijesztően magas aránya előrevetíti a növénytermesztési nehézségeket, így azt, hogy legalább még egy évig a takarmányárak ilyen magasak maradnak. Szintén megoldhatatlan gondot jelent az állattartó telepek korszerűsítésére pályázható, utófinanszírozásos támogatási lehetőség. Pontosabban az, hogy több állattenyésztő nem ért a környezetvédelmi szempontból kényszerű beruházások végére, vagy erőn felül vállalkozott arra, s hitelek visszafizetése került veszélybe, miközben a tartalékok kimerültek. 


Takó József szerint a földterülettel rendelkező állattartóknak végképp nem éri meg bőrében eladni a takarmányt, mert anélkül kimagasló bevételt hoz a búza, a kukorica. Igazán kilátástalan helyzetbe viszont azok a termelők kerülnek, akiknek nincs földje, kizárólag a piacról kell beszerezniük az abraknak valót, s kimerülőben a készletük. A szakember úgy látja, mindez felszámolási hullámot indíthat el az ágazatban, további félmilliós sertéslétszám-csökkenés prognosztizálható országosan. Hozzátette: 380-400 forintos elősúly kilónkénti felvásárlási árra lenne szükség a hízótartók helyzetének stabilizálásához, erre viszont esély sem kínálkozik. Marad tehát a fejlesztések felfüggesztése, a termelés szűkítése. 

A Mester Pig ügyvezetőjeként hangsúlyozta: aratásig kitart a takarmánykészlet, ha azonban addig nem történik pozitív irányú változás, a kocalétszám csökkentése elkerülhetetlen lépés lesz. A szakember szerint sokat segítene, ha az állam saját takarmánykészletet képezne, s ebből igény szerint szolgálná a termelőket. Az is, ha a meglévő állatjóléti támogatást a jelentős malacbehozatal miatt csak a hazánkban született, s itt hizlalt állományra terjesztenék ki. Szintén jó lenne a támogatások kifizetési határidejének lerövidítése, a banki hitelek és garanciaalapok elérhetőségének javítása.  

— El kellene végre dönteni, hogy akarja-e az ország, hogy magyar ember a magyar vidéken magyar disznót tartson. Ehhez ugyanis minden feltétel rendelkezésünkre áll — összegezte véleményét Takó József, utalva például a hazai cukorrépa-termesztés és cukorgyártás sorsára.

Szükségesek a biztonsági intézkedések

Dr. Deme Pál, a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. korábbi vezetője szerint a sertéstartók egyetértenek és támogatják a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a németországi dioxinbotrányhoz kapcsolódó elővigyázatossági intézkedését. Ezt indokoltnak tartják a hazai tenyésztők és a fogyasztók biztonsága érdekében. Hozzáfűzte: valószínű, hogy a dioxinbotrány nem zárul le a rendelet hatályának időpontjáig, ezért szükséges lenne a biztonsági intézkedések fenntartására annak megszűnéséig. 

Sertésállomány alakulása a megyében (ezer darab)

  Év   Összes   Ebből koca
2000   302            25
2006   260            21
2008   233            18
2009   223            16
Forrás: KSH  

Szerző: Laczi Zoltán
Forrás: szoljon.hu

Nincsenek megjegyzések: