Oldalak

szerda, március 30, 2011

Nagyobb gabonatermés várható Oroszországban, nőhet az export

Oroszországban az idén 84 millió tonna gabona betakarítására lehet számítani a hozamok növekedésének köszönhetően az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) moszkvai attaséja szerint.
Oroszországban 2010-ben az előző évi több mint 90 millió tonna után csupán 60,9 millió tonna, vagyis 37,3 százalékkal kevesebb gabona termett a hosszú és nagyon forró aszály miatt. Ezért az ország, amely a megelőző években a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt, augusztusban betiltotta a gabona exportját.
Az USDA oroszországi képviselője szerint az idén 5,5 millió tonna gabonaexporttal lehet számolni, ez egymillióval lenne több a tavalyinál.
Oroszország 2009-ben több mint 24 millió tonna gabonát szállított külföldre, ez a világ exportjának több mint 12 százalékát tette ki.

forrás: galamus.hu

Júliusig marad a gabona exportkvótája Ukrajnában

Az ukrán kormány július 1-ig meghosszabbította a gabona exportjára tavaly bevezetett kvótát. Ezzel egyidejűleg a kukoricára vonatkozó kiviteli korlátozást 2 millió tonnával 5 millió tonnára emelte fel.
Tavaly októberben az ukrán kormány különböző gabonafajtákból összesen 2,7 millió tonnás gabona kiviteli kvótát vezetett be. Az akkori döntés szerint 2 millió tonna kukoricára, félmillió tonna búzára, és 200 ezer tonna árpára vonatkozott az exportkvóta.
A kormány december elején ismét foglalkozott a kérdéssel, és az intézkedést 2011. március 31-éig meghosszabbította. Arról is határoztak akkor, hogy a kukorica kvótáját 1 millió tonnával, a búzáét 500 ezer tonnával megemelik.
forrás: index.hu

Sertéstartók demonstrálnak a Kossuth téren

Figyelemfelhívó demonstrációt szervezett a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) szerdán Budapesten, a Kossuth téren.

Mintegy 50-60 állattartó, és csaknem ugyanennyi újságíró volt jelen a tiltakozáson kora délután, a Rákóczi szobor előtti területen.

Sákán Antal, az MSSZ elnöke a demonstrálók előtt kijelentette: jelenleg a sertéstartók a megnövekedett takarmányárak és más kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt csak veszteségtermelésre képesek. Az élő sertés kilóját jelenleg 370-380 forintért lehet előállítani, míg az állattartóktól a felvásárlók 310-315 forintért veszik. Ezért több ezer vidéki gazdálkodó hagyhat fel a sertéstartással, és emiatt sok ezer munkahely is megszűnhet.

A kialakult helyzet miatt több százezer sertés tűnhet el a hazai piacról, helyettük további import alapanyag érkezik majd az országba - vélekedett Sákán Antal. Példaként említette, hogy a dioxin-botrányt követően a német sertéshúst nehéz lett eladni Koreában, Japánban és Oroszországban, emiatt a német sertéshús piacává a kelet-közép-európai országok váltak. Ezért lehet ma szerinte 900 forint körüli áron sertéshúshoz jutni.

A Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint amennyiben a kormány nem kezeli a kialakult helyzetet megfelelő módon, úgy a cukorágazat sorsára juthat a sertéstartás is. Ezért azonnali intézkedésként forgóeszközhitelt és államilag felvásárolt takarmány biztosítását kérte az agrárkormányzattól. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta: a százezer tonna gabona állami felvásárlása mintegy ötmilliárd forintba kerülne.

A demonstráción a jelenlévő gazdákat műsorral szórakoztatják, majd várhatóan 16 óra körül petíciót adnak át a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőjének. Ez utóbbit megerősítette a szaktárca sajtóirodája is az MTI érdeklődésére.

forrás: metropol.hu

A sertéstartók érdekében közös stratégiát készít a szaktárca a szakmai szervezetekkel

A hazai sertéstenyésztés válságának enyhítése érdekében a szakmai szervezetek folyamatosan tárgyalnak a szakminisztériummal; részt vesznek valamennyi, e témával kapcsolatos bizottsági munkában, egyeztetésen és a tárcával közösen ágazati stratégiát dolgoztak ki - tájékoztatta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége(MÁSZ) szerdán az MTI-t.
A közös koncepció elkészítésén a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértőin kívül a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ), a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), a Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete, valamint a nemrég megalakult és a sertéstartó kis-, közepes, és nagyüzemeket egyaránt képviselő Sertés Lobbi Társaság megbízottai dolgoznak.
A stratégia kidolgozását a sertéságazat válsága tette szükségessé - tartalmazza a szakmai szervezet közleménye. A takarmányköltség drámai emelkedése miatt ugyanis veszteséges a termelés. A felvásárlási árakat emelkedő tendencia jellemzi ugyan az utóbbi időszakban, de még mindig 15-20 százalékkal az önköltség alatt lehet az élősertéseket értékesíteni.
A sertéstartóknak nincs tartalékuk, így önerőből nem tudják átvészelni, amíg a hízók eladásából újra jövedelem képződik. A sertéstenyésztők és -tartók talpon maradásához azonnali intézkedésekre van szükség, illetve ezeken túl, középtávon az ágazatot ki kell mozdítani a strukturális válságból úgy, hogy újra visszaszerezhető legyen a belső piac, az export értéke pedig ne csökkenjen - fejtik ki a közleményben.
A jelenlegi helyzetet úgy ítélik meg a MÁSZ-nál, hogy a problémák kezelését most jobban szolgálják a tárgyalások, mint a demonstráció.
A kormányzattól rövidtávon azt várják a sertéstenyésztők, hogy a tavaly elmaradt, valamint az idén kifizethető támogatásokat a lehető leggyorsabban utalják át a gazdáknak, illetve az év közben folyamatosan igényelhető támogatások keretei év közben ne ürüljenek ki. Emellett szorgalmazzák az idei évre vonatkozó, de csak a jövő évben esedékes támogatások előrehozott kifizetését az első félév pénzügyi helyzetéhez igazodóan.
A közlemény szerint mielőbb dönteni kell a sertéshús és élősertés áfacsökkentéséről. Továbbá annak érdekében, hogy az árutermelés elsősorban a hazai genetikai alapokra és tenyésztésre támaszkodjon, "helyzetbe kell hozni a magyar tenyészállat előállítókat a tenyésztési támogatások folyamatos biztosítása mellett". Ettől ugyanis sok ezer vidéki munkahely és család sorsa függ, továbbá így sikerülhet a hazai fogyasztókat és az export piacokat is megtartani.

forrás: galamus.hu

kedd, március 29, 2011

Veszélyben a sertésállomány, tüntetnek az állattartók

Tüntetést tartanak holnap a magyar állat- és sertéstartók a Parlament előtt. A Sertészsövetség honlapján olvasható felhívás szerint a szervezők mindenkit várnak a demonstrációra, "akinek fontos, hogy Magyarországon ne szűnjön meg az állattenyésztés, valamint hogy megőrizzük az amúgy is nehezen fenntartott magyar munkahelyeket."

"Kénytelenek vagyunk demonstrálni, mivel az összes tárgyalási lehetőséget kimerítettük, a Vidékfejlesztési Minisztérium béna kacsaként tehetetlenkedik a problémák megoldásával, ami minden állattartónak több millió forintos kárt okoz hónapró-hónapra" - hangsúlyozza a felhívás. 

A demonstráció kezdeményezői szerint ha nem változik a kormány hozzáállása, több ezer vidéki munkahely szűnhet meg és eltűnhet több százezer sertés a hazai piacról. A sertéstartók nyílt levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a kormány támogatását sürgetve. Hangsúlyozták, hogy minden egyes sertésen a gazdáknak 6-8 ezer forint veszteségük van. Félő, hogy emiatt a hazai sertésállománynak akár a felét is levágják. A demonstráció végén a tiltakozók petíciót adnak át a vidékfejlesztési tárca képviselőinek - várhatóan disznófejek kíséretében. 

Az állattartók egyebek mellett azért vannak nehéz helyzetben, mert a Vidékfejlesztési Minisztérium eddig nem alkotta meg a szükséges jogszabályokat, ezért a mezőgazdasági termelők nem kaphatnak átmeneti gazdatámogatásokat. A támogatások elmaradása azzal függ össze, hogy a kormány zárolt 19,2 milliárd forintot az agrártárca költségvetéséből.

forrás: nepszava.hu

Minden hízón hat-nyolcezer forintot buknak a tenyésztők

A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerdán figyelemfelhívó demonstrációt tart Budapesten, a Kossuth téren. Sákán Antal, a szervezet elnöke elmondta, amennyiben a jelenlegi állapot fennmarad, több ezer vidéki munkahely szűnik meg, és eltűnik több százezer sertés a belföldi piacról.

Figyelemfelhívó demonstrációt tart az abrakfogyasztó ágazatok tarthatatlan helyzete miatt a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) március 30-án Budapesten.
Sákán Antal, a szervezet elnöke elmondta, más érintett állattartókra is számítanak. Zsótér László, a megyei sertéstartók választmányi elnöke hangsúlyozta, ők nem vesznek részt a demonstráción, de több követeléssel egyetértenek. Például, hogy hozzák meg a piacvédelmi intézkedéseket, és csak akkor járjon állami támogatás, ha itt születik a malac, itt hizlalják, dolgozzák fel a hízót.
— Jelenleg minden sertésen 6-8 ezer forint veszteségük van a gazdáknak — mondta egybehangzóan Zsótér László és Sákán Antal. — Azaz az önköltség kilogrammonként élősúlyban számolva 370 forint, míg az értékesítési ár 300 forint. Emiatt elindult az állományok kivágása, ami akár 1,5 millió sertést, az állomány felét is érintheti.
Az MSSZ követeli azt is, hogy a múlt évi állatjóléti támogatást a sertés- és a baromfiágazatnak azonnal fizessék ki, teljes összegben.
forrás: beol.hu

hétfő, március 28, 2011

Megszűnhet a hazai sertéstartás - Szlovákia


A szlovákiai sertéstenyésztés a végnapjait éli – állítja Andrej Imrich, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke, aki szerint az ágazatban 60 éve nem volt ilyen kritikus a helyzet, mint manapság.
„Ha a helyzet az elkövetkező időszakban nagyon gyorsan nem változik, akkor egyszerűen leáll a hazai sertéstenyésztés, és a terepet átveszik a külföldi tenyésztők, akik anyagilag sokkal jobban be vannak biztosítva, mint a hazai gazdák” – vallja Imrich. A rendkívül kritikus helyzet szerinte a felvásárlói árak hosszantartó mélyrepülésével magyarázható, ami miatt az élőállat kilogrammonkénti felvásárlási ára tavalyra 1,12 euróra esett vissza. „A szlovákiai tenyésztők így minden egyes kilogrammon nagyjából 20 centet veszítenek, mivel az egy kilogrammra számított költségeik 1,30 euró körül mozognak. Hosszabb távon ez fenntarthatatlan” – mondta el Imrich, aki szerint az őstermelőknek ilyen helyzetben nincs túl sok választási lehetőségük, ezért vagy csökkentik az állatok számát, vagy teljesen felhagynak a tenyésztéssel.
Ki a felelős mindezért? Imrich úgy látja, a felvásárlói árak irreális csökkentéséhez leginkább az üzletláncok járultak hozzá. Ezek óriási nyomást gyakorolnak a húsfeldolgozókra, hogy minél alacsonyabb áron adják el nekik a termékeiket, amit aztán a feldolgozók áthárítanak az őstermelőkre. Nem kevésbé fontos tényező a tenyésztéssel összefüggő vállalkozói környezet alakulása is a környező országokhoz képest, különös tekintettel arra, hogy nálunk kisebb uniós támogatásban részesülnek a tenyésztők, ráadásul magasabb az általános forgalmi adó, mint a szomszédos országokban. „Magyarország, Lengyelország vagy Csehország képesek voltak a legkülönfélébb módon támogatni az ottani sertéstenyésztőket, nem beszélve arról, hogy több nyugat-európai országban rejtett támogatásban is részesülnek” – magyarázza Imrich. Példaként Csehország említhető, ahol a kormány az idei évre 400 millió cseh koronát (16,4 millió euró) és 300 ezer tonna gabonát különített el az ágazat támogatására.
Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a hazai sertésállomány 2002 óta Szlovákiában csaknem 900 ezerrel csökkent, és tavaly már csak 687 ezer darabot számoltak össze. A vágóállatokból befolyt összeg ugyanekkor 60%-kal, 94 millió euróra esett vissza. Imrich felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a sertéshús iránti hazai kereslet, amit egyre inkább a külföldi beszállítók elégítenek ki. Minderről a legbeszédesebben a statisztikai adatok vallanak, amelyek szerint a tavalyi kereslet elérte a 180 ezer tonnát, miközben az itthoni tenyésztők csak 66 ezer tonnát voltak képesek piacra dobni. A többit, vagyis 114 ezer tonnát behozatalból fedeztük. A hazai tenyésztők idén már a szlovák kereslet alig 33-35%-át lesznek képesek kielégíteni.
A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetsége szerint az ágazat megmentéséhez gyors és hatékony intézkedésekre lesz szükség. Az ágazaton segítene, ha a földművelésügyi tárca felgyorsítaná a sertéstámogatások kifizetését, és az állami tartalékokból gabonát kölcsönözne a tenyésztőknek. Emellett az ágazatnak mintegy 5 millió eurós dotációra is szüksége lenne a túléléshez.
forrás: ujszo.com

Budapesten demonstrálnak szerdán a sertéstartók

A demonstráció célja, hogy felhívja a figyelmet az abrakfogyasztó ágazatok tarthatatlan helyzetére.

A magyar állat- és sertéstartók szerdán - március 30-án - 13 órakor figyelemfelhívó demonstrációt tartanak Budapesten, a Kossuth téren, a Rákóczi szobor előtti területen - közölte a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnöksége nevében Sákán Antal, a szervezet elnöke hétfőn az MTI-vel.
A demonstráció célja, hogy felhívja a figyelmet az abrakfogyasztó ágazatok tarthatatlan helyzetére. A demonstráció kezdeményezői azt hangoztatják, amennyiben a jelenlegi állapot fent marad, több  ezer vidéki munkahely szűnik meg, és eltűnik több százezer sertés a belföldi piacról. 
A tüntetésen elhangzanak majd azok a javaslatok, melyeket a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz juttattak el az elmúlt egy évben. A háromórásra tervezett demonstráció végén a tiltakozók megbízottai petíciót adnak át a vidékfejlesztési tárca képviselőinek, várhatóan vákuum-csomagolt sertésfejek kíséretében.
Sákán Antal már február végén bejelentette: amennyiben a sertéstartók gondjait ismertető, a miniszterelnökhöz írt nyílt levélre nem kap érdemi választ a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ), akkor figyelemfelkeltő tiltakozások szervezésébe kezd a fővárosban.
Az Orbán Viktornak címzett levél egyebek mellett arról szól, hogy jelenleg minden egyes előállított sertésen 6-8 ezer forint veszteségük van a gazdáknak. Azaz az önköltség kilogrammonként élő súlyban számolva 370 forint, míg az értékesítési ár 300 forint. Emiatt elindult az állományok kivágása, ami akár 1,5 millió sertést is jelenthet, amely a hazai állomány 50 százaléka.
Az MSSZ például javasolja a megduplázódott gabonaárak miatt, hogy a kormány vásároljon fel a Tartalékgazdálkodási Igazgatóságon keresztül  100 ezer tonna kukoricát, és ezzel segítse a rászorulókat. Kérik még azt is, hogy a múlt évi állatjóléti támogatást - a sertés és a baromfi - ágazatnak azonnal fizessék ki teljes összegben. 
A szóban forgó nyílt levelet több szakmai szervezetnek is eljuttatta az MSSZ, de a vidékfejlesztési tárcához nem, mivel az agrárügyekért felelős minisztérium ismeri a gondokat, és ez ügyben több levélváltás is történt a tárca és az MSSZ között, kézzel fogható eredmény nélkül - közölte korábban Sákán Antal az MTI-vel.
forrás: hvg.hu

Sertéstartók, Állattartók, Baromfitartók figyelemfelhívó demonstrációja

A magyar Sertéstartók, Állattartók, Baromfitartók 2011. március 30.-án, a Kossuth téren, délután 13 ó-tól figyelemfelhívó demonstrációt tartanak az ágazatok egyre tragikusabb helyzete miatt. Mindenkit várnak a szervezők, akinek fontos, hogy Magyarországon ne szűnjön meg az állattenyésztés, és ne legyünk teljesen import ország, kiszolgáltatva a magyar fogyasztókat a külföldi élelmiszereknek, valamint hogy megőrizzük az amúgy is nehezen fentartott magyar munkahelyeket. Kénytelenek vagyunk demonstrálni, mivel az összes tárgyalási lehetőséget kimerítettük, a VM béna kacsaként tehetetlenkedik a problémák megoldásával, ami minden álattartónak több millió ft-os kárt okoz hónapró-hónapra.

forrás: sertesszovetseg.hu

szerda, március 23, 2011

OGY - Mezőgazdasági bizottság - áttekintették a sertés- és baromfiágazat válsághelyzetét

A múlt évben világgazdasági és belföldi okok, köztük az extrém időjárás és a hektikus piaci ármozgások miatt nagymértékben megemelkedett az abraktakarmányok ára - hangoztatta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára kedden Budapesten, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Az államtitkár jelezte, míg 2009-ben egy tonna kukoricát 26.500 forintért lehetett kapni, addig a múlt évben ennek az alapvető takarmánynak az ára 60 ezer forint körül mozgott tonnánként. Ez mind a sertés-, mind a baromfiágazatban jelentősen megemelte az önköltséget.
Az önköltségi ár 2009-ben a sertés esetében kilogrammonként 288 forint volt, míg a múlt év elején ez 300 forint fölé ment, majd volt időszak, amikor elérte a 350-400 forintot kilogrammonként.
A baromfiágazat struktúrája ugyan más, mint a sertéstartásé, jelezte a helyettes államtitkár, de a takarmányárak növekedése e területen is mintegy 36 százalékos önköltség-növekedést eredményezett.
Ugyanakkor a felvásárlási árak nem emelkedtek az önköltség növekedésével szinkronban, hanem a 2008-as szinten stagnálnak - tette hozzá Feldman Zsolt. Példaként említette, hogy a hasított félsertés E minőségét az idei év 10. hetében valamivel több mint 301 forintért vásárolták átlagosan, ez pedig önköltség alatti ár.
Annak érdekében, hogy az abrakfogyasztó ágazatok válsághelyzetét megoldja az agrárkormányzat számos intézkedést tett. Az állattenyésztés támogatására mintegy 47 milliárd forint forrás áll rendelkezésre. Ebből a támogatásból az idén 2,5 milliárd forint jut az állati hullamegsemmisítés támogatására, továbbá valamivel több mint 7 milliárd forint az állatbetegségek megelőzésére. Az állatjóléti intézkedések támogatására baromfi esetében az idén 4 milliárdot, míg a sertésnél 6 milliárd forintot fordítanak.
Emellett lehetőség lesz várhatóan egy forgóeszköz-hitelforrás megnyitására is, - erről még tárgyalások folynak a Magyar Fejlesztési Bank és a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői között - amelynek mértéke 15 milliárd forint. Ebből 10 milliárd forintot kaphatnának az állattenyésztéssel foglalkozók. A helyettes államtitkár megemlítette az agrár Széchenyi Kártya által nyújtott lehetőséget is.
Feldman Zsolt megemlítette, hogy az agrárkormányzat úgyis segíteni kívánja a nehéz helyzetben lévő ágazatokban dolgozó gazdálkodókat, hogy rendszeressé tette a másodlagos élelmiszer-ellenőrzést, továbbá az állategészségügyben az úgynevezett mentességi programokat - ezek egy-egy állatbetegségtől való mentesítést jelentik - felgyorsítja.
A helyettes államtitkári beszámolót követően Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az agrárkormányzat Pató Pál-os módon kezelte a szóban forgó gondokat, ezért a sertéstartók várhatóan március 30-án a Kossuth téren demonstrálnak majd.

forrás: galamus.hu

hétfő, március 21, 2011

Eltűnhetnek a szlovák disznók

Az elmúlt nyolc évben jelentősen visszaesett a szlovákiai sertéstenyésztés, mivel veszteséges az állatok tartása – írja az Új Szó című pozsonyi napilap hétfői számában, idézve Andrej Imrichet, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének elnökét.
Andrej Imrich szerint ha a helyzet nagyon gyorsan nem változik, akkor egyszerűen megszűnhet a szlovákiai sertéstenyésztés, és a piacot átveszik a külföldi tenyésztők. A rendkívül kritikus helyzet szerinte a tartósan alacsony felvásárlói árakkal magyarázható. Szlovákiában az élőállat kilogrammonkénti felvásárlási ára tavaly 1,12 euróra (304 forint) esett vissza.
"A szlovákiai tenyésztők így minden egyes kilogrammon nagyjából 20 centet (55 forint) veszítenek, mivel az egy kilogrammra számított költségeik 1,30 euró (354 forint) körül mozognak. Hosszabb távon ez fenntarthatatlan" – mondta el Imrich, aki szerint az őstermelőknek ilyen helyzetben nincs túl sok választási lehetőségük, ezért vagy csökkentik az állatok számát, vagy teljesen felhagynak a tenyésztéssel.
Az Új Szó által megszólaltatott Andrej Imrich úgy látja, a felvásárlói árak túlzott mértékű csökkentéséhez leginkább az üzletláncok járultak hozzá. Ezek óriási nyomást gyakorolnak a húsfeldolgozókra, hogy minél alacsonyabb áron adják el nekik a termékeiket, amit aztán a feldolgozók áthárítanak az őstermelőkre. 
A környező országokhoz képest Szlovákiában kisebb uniós támogatásban részesülnek a tenyésztők, ráadásul az általános forgalmi adó is magasabb, mint több szomszédos országban.
Szlovákiában a sertésállomány 2002 óta csaknem 900 ezerrel csökkent, és tavaly már csak 687 ezret számoltak össze.
Eközben Szlovákiában folyamatosan nő a sertéshús iránti kereslet, amit egyre inkább a külföldi beszállítók elégítenek ki. A tavalyi kereslet elérte a 180 ezer tonnát, miközben a szlovákiai tenyésztők csak 66 ezer tonnát voltak képesek piacra dobni. Az import  114 ezer tonna volt. Az idén is hasonló adatok várhatóak.
A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetsége szerint az ágazat megmentéséhez gyors és hatékony intézkedések szükségesek. Az ágazaton segítene, ha a szlovák földművelésügyi tárca felgyorsítaná a sertéstámogatások kifizetését, és az állami tartalékokból gabonát kölcsönözne a tenyésztőknek - írja az Új Szó.
forrás: index.hu
"...A környező országokhoz képest Szlovákiában kisebb uniós támogatásban részesülnek a tenyésztők, ráadásul az általános forgalmi adó is magasabb, mint több szomszédos országban. ...
Eközben Szlovákiában folyamatosan nő a sertéshús iránti kereslet, amit egyre inkább a külföldi beszállítók elégítenek ki. ...
A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetsége szerint az ágazat megmentéséhez gyors és hatékony intézkedések szükségesek. Az ágazaton segítene, ha a szlovák földművelésügyi tárca felgyorsítaná a sertéstámogatások kifizetését, és az állami tartalékokból gabonát kölcsönözne a tenyésztőknek - írja az Új Szó." 
Valaki másolja a másik mondatait...

péntek, március 11, 2011

Baromfihús - a szaktárca 5 százalékos áfát javasol


Míg a Baromfi Termék Tanács 10 százalékos áfakulcsot javasolt a baromfihús árának szinten tartása érdekében, addig a Vidékfejlesztési Minisztérium 5 százalékra csökkentené a forgalmi adót.
Csütörtökön ült tárgyalóasztalhoz a Vidékfejlesztési Minisztérium a sertés és baromfi ágazat képviselőivel, hogy megegyezésre jussanak az áfa, a takarmányfelvásárlás vagy éppen a támogatások kifizetése ügyében. A részletekről Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára beszélt az MTV Ma reggel című műsorában.
Több témára is kereste a megoldást a minisztérium az ágazatok képviselőivel, mint az áfakulcs csökkentése, a forgóeszköz hitelek és a támogatások kifizetése, a regisztrációs terhek kiegyenlítése, valamint a takarmányvásárlással kapcsolatos kérdéskör.

Mint azt Czerván György elmondta, a tavalyi évre megállapított költségvetési keretek alul lettek tervezve, ennek következtében már szeptember körül felfüggesztették a támogatások kifizetését. Most döntés született arról is, hogy a tavalyról elmarad 3 milliárd forintos támogatásokat az idei kerettel együtt kifizetik a tenyésztőknek. Mivel a kifizetési igények benyújtási határideje január 31. volt, a kérelmek feldolgozása pedig közel két hónapig tart, a tényleges kifizetésekre április elején kerülhet sor – hangsúlyozta az államtitkár.
Bár a 250 milliárd forintnyi stabilizációs alapról még nem született döntés, a kifizetéseket ez nem érinti. Hozzátette: először a 2010-es költségvetésből felfüggesztett kifizetéseket veszik sorba, csak azután folyósítják az idén esedékes összegeket.
Az áfa-csökkentés kérdése már hosszú ideje a minisztérium tárgyalóasztalán van. A Baromfi Termék Tanács (BTT) korábban azt javasolta, hogy csökkentse a kormány az élelmiszer 25 százalékos áfáját 10 százalékpontra. Úgy vélik, hogy ezzel elkerülhető lenne a későbbi drágulás és senki nem járna rosszul a csökkentéssel. Ez a lépés egyben elősegítené a feketekereskedelem visszaszorítását is, amelyben szintén partner kíván lenni a BTT.
Az államtitkár szerint tisztában kell lenni azzal, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az áfakulcs Európában, és a feketegazdaság is olyan erős, amelyre iparágak alakultak ki. Mindemellett kiemelte: jelenleg is a kormány előtt van az áfakulcs csökkentése, három variációt dolgoztak ki. Elsősorban egy olyan megoldásban gondolkodnak, amely 5 százalékra vinné lenne az áfakulcsot – a BTT 10 százalékos javaslatával szemben –, ez 44 milliárd forintos bevételkiesést jelentene az államnak a sertés és a baromfi értékesítése után. Czerván György szerint azonban ezért az áfáért már érdemes kereskedni. Háttérszámítások szerint csak hosszabb távon térül meg ez a bevételkiesés.


forrás: hirado.hu

Húshiány és drasztikus áremelés várható


Húshiány és 10-50%-os húsáremelés várható a következő hónapokban. Szakemberek szerint az ágazat haldoklik. Az elmúlt évtizedekben minden 3. tenyésztő megszüntette a vállalkozását. A kiszámíthatatlan takarmányárak és az energiaáremelés miatt az állattartók veszteségesen működnek. Ráadásul a külföldről behozott húskészítmények olcsó áraival nem tudnak versenyezni.
Tóth József kaposvári kistermelő 60-80 sertést hízlal, saját takarmányból. A húst is ő dolgozza fel. Azt mondja: a kistermelők még tudják pillanatnyilag tartani az árakat. De a nagyáruházak biztosan fognak emelni, mert pillanatnyilag ha nagytételben akarnak vásárolni akkor hiány is van.

A Kométa ügyvezető helyettese Hollósy Tibor kérdésünkre elmondta: a beszállítói oldalról jelentős áremelés szükséges, a kérdés, hogy a vásárlók mekkora áremelést bírnának még el.
A csirketenyésztők és feldolgozók még nagyobb bajban vannak-állítják. Az utóbbi hónapokban 5-10%-kal már emeltek az árakon. Ennek azonban a többszöröse várható.
A Babirád Kft. tuljadonosa, Babirád Ferencné azt mondja: ahhoz, hogy mindenki kifusson nullára és az előállítás költségeit kitermelje, ahhoz komoly áremelésekre kell számítani.

A csirke árát rövid időn belül akár másfélszeresére is emelni kellene -tette hozzá. Az áremelés oka a rendkívül magas energia és takarmányár. Ez utóbbi ára az elmúlt  hónapokban 50-60%-kal is nőtt. Ráadásul a külföldről behozott olcsó hússal is fel kell venni a versenyt.

Az élő kiscsirkéket például Dél-Amerikából hozzák Európába. Ott rendkívűl olcsó a gabona. A tengeren pedig fel is dolgozzák az állatokat, mondja a Magosz megyei elnöke. Az állatenyésztési ágazat haldoklik-tette hozzá. Szabó Tamás szerint ez tovább romlik, és főleg akik takarmányigényes ágazatokban dolgoznak, -pl: baromfi-sertés ágazatban-, azok abba fogják hagyni, mert a külföldi árakkal már nem tudnak versenyezni.

Az utóbbi években minden harmadik gazda abbahagyta az állattenyésztést a megyében. Az állatállomány is 40%-kal csökkent Somogyban.
forrás: kapos.hu

Kondát hajtanának a Parlament elé a sertéstenyésztők

Több tucat malacból álló kondát akarnak a Parlament elé hajtani tiltakozásképpen a sertéstartók a sertéságazatban kialakult válsághelyzet miatt, március végén. A tenyésztők szerint a magas takarmányárak miatt minden felnevelt disznón 7-8000 forintot veszítenek.

"Az ágazatban tapasztalható válsághelyzet miatt március 30-án egy demonstráció keretében kondát hajtunk a parlament elé. Több tucat süldőt, 20-30 kilós malacot viszünk oda, amelyeket helyben eladunk" - mondta szerdán a Független Hírügynökségnek Sákán Antal, a Magyarországi Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnöke.

Sákán megjegyezte, a magas takarmányárak miatt minden felnevelt disznón 7-8 ezer forint vesztesége van a termelőknek. Az ágazatban kialakult válsághelyzet miatt 3 millió alá csökkent a sertésállomány. Ha nem érkezik gyors kormányzati segítség, akkor rövid idő alatt 1-1,5 millióval apadhat tovább az állomány. Ezt azt jelentené, hogy Magyarország komoly húsimportra szorulna. Sákán szerint ez minőségi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket is felvetne, egyben sertéshús árának elszabadulását jelentené.

MSSZ elnöksége nemrégiben levelet írt a miniszterelnöknek, de sem tőle, sem az agrártárcától nem kapott választ. A legsürgetőbb gond ma szerintük az, hogy alig van a gazdáknak takarmányuk, amivel a disznókat etetni tudnák. Megoldási javaslatuk szerint a kormánynak abban kellene segítséget nyújtani az eladósodott és hitelképtelen sertéstartóknak, hogy a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Concordia Közraktár Zrt. készleteiből 5-7 milliárd forint értékben néhány százezer tonna kukoricát szabadítanának fel, s azt 6 havi kamatmentes részletfizetési kötelezettséggel odaadnák a gazdáknak.

"Ez a konstrukció 2008-ban már működött. Mindez az államnak - a kamatmentesség miatt - 500 millió forintjába kerülne" - mondta a Független Hírügynökségnek Sákán Antal.
Végül megjegyezte, hogy a március 30-i budapesti tiltakozásra szállított süldők helyi eladásába sem köthetne bele senki, mert hatósági állatorvos által ellenőrzött, állat-egészségségügyi papírral rendelkező disznókról van szó.


forrás: nepszava.hu

kedd, március 08, 2011

Veszélyben az uniós állattenyésztés jövője. Mivel etetnek? Több fehérjenövényt kellene termelni

Enyhítenünk kell az állati fehérjék takarmányozási célú használatára vonatkozó tilalmat a sertés és baromfi esetében, illetve uniós szintű támogatási programokkal kellene ösztönöznünk a fehérjenövények termelését" - mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, az EP plenáris ülésén, az EU fehérje-hiányával foglalkozó jelentés vitájában. Tabajdi Csaba, aki a szocialisták témafelelőseként és a Környezetvédelmi Bizottság véleményének előadójaként számos módosító indítványt készített a jelentéshez, kifejtette: "az Európában tapasztalható fehérjehiányt a növénytermesztési támogatási rendszer átalakítása önmagában nem fogja tudni megoldani." A világpiaci árak, és az Európában jellemző termőhelyi adottságok miatt a gazdáknak sokkal jobban megéri búzát, vagy kukoricát termelni, mint szóját illetve fehérjenövényeket. Magyarországon egy átlagos gazdaság búza- vagy kukoricatermeléssel hektáronként akár 200.000 forintos profitot is elérhet, míg a fehérjenövények termelésén haszon érdemben nem képződik. "A jelenlegi növénytermesztési támogatásokat gyökeresen át kellene alakítani ahhoz, hogy az európai szója- és fehérjenövény termelés fellendüljön. Ehhez viszont nem áll rendelkezésre elég uniós költségvetési forrás. Az európai állattenyésztés kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében minden lehetséges fehérjeforrást igénybe kell vennünk. Felül kell vizsgálni a sertés és a baromfi - vagyis a nem kérődzők - esetében az állati fehérjeforrások etetésére vonatkozó korlátozások azonnali feloldásának lehetőségét is. A 2000-es évek elején jelentkező járványok óta ugyanis nagyon sokat fejlődött az állategészségügy, a fejlettebb nyomon követési eljárásoknak köszönhetően pedig kizárható a fajtán belüli fehérje felhasználás. Körültekintő intézkedésekkel megakadályozható az újabb járványok kitörése" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. A szocialista delegációvezető kifejtette, hogy a gabonaárak, illetve a takarmányárak történelmi csúcsokat döntenek, Magyarországon a jelenlegi 2,6 milliós sertésállomány év végére várhatóan egymillióval fog csökkenni. A kis- és középméretű gazdaságok nem tudnak versenyképesen termelni a növekvő költségek mellet. A helyzetet súlyosbítja, hogy az Orbán kormány időközben megszűntette a hízósertésekre adott gyógyszertámogatást. "A helyzet azonnali megoldást igényel, az ágazat Magyarországon az utolsó előtti óráját éli. Az állattenyésztési ágazatnak sürgős segítséget kell kapnia a magyar kormánytól és az uniós intézményektől" - fogalmazott Tabajdi Csaba. 
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja.

forrás: MTI

hétfő, március 07, 2011

Egekben a takarmányár, padlón a sertéstartók

Van, aki feladja, kivonul a piacról, de a legelszántabbak mindenre képesek, csak hogy megmentsék az állataikat. Azt mondják, a legnagyobb gond, hogy a kereskedők játszanak a takarmányárakkal. 

Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a mangalicatartók. A takarmányárak napról napra emelkednek, ezt azonban már nem lehet a vevőkre hárítani. Van, aki feladja, kivonul a piacról, de a legelszántabbak mindenre képesek, hogy megmentsék az állataikat, és persze ezzel együtt saját magukat. Erről is szó esett a hétvégén, a szegedi Pálinka és Disznótoros fesztiválon, ahol Nagy Margit próbálta szóra bírni a változó hangulatú résztvevőket.
A sertéstartók azt mondják, a legnagyobb gond az irreálisan magas takarmányár, aminek az az oka, hogy a kereskedők duplájáért adják a gabonát, mint amennyiért veszik. A gazdák szerint ma már ott tartunk, hogy több kutya van az országban, mint disznó, úgy számolnak, hogy míg tíz éve még tízmillió sertés volt az országban, ma már hárommillió sincs.
V. Németh Zsolt, a vidékfejlesztési tárca államtitkára úgy látja, a helyzet rendezésében komoly szerep kellene, hogy jusson a terméktanácsoknak, a kamarai szerveződéseknek, amelyeknek lesz lehetőségük az etikai vétség vagy más szabálytalanságok miatt a megfelelő eljárásokat elindítani. A szakember bízik abban is, hogy a takarmányárak körüli manipulációt akár a piac önszabályozása is képes lesz megszüntetni.

forrás: promenad.hu

Vagy fizetnek Orbánék, vagy drágul a hús

Legalább húsz-harminc milliárd forintos azonnali kiadást jelentene a kormánynak az a segítség, amit a sertés- és baromfiágazat képviselői kérnek azért, hogy a termelők ne kényszerüljenek komoly áremelésekre. Igaz, a pénzt még az idén törlesztenék, a drágulás azonban így sem elkerülhető - legfeljebb a mértéke a kérdés.

"Akárhogy kotorászunk a zsebünkben, nincs. Nem tudjuk kivédeni, hogy a 2010-2011-es években 60-70 százalékkal emelkedett a szemestakarmány ára, ezért fordultunk a kormányhoz, mert az áremelést mi sem tudjuk elkerülni, de a gyors segítség elejét veheti az ágazat ellehetetlenülésének" - mondta a Hírszerzőnek Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke.

A szervezet vezetőjét azért kerestük meg, mert a Terméktanács és a Magyar Sertéstartók Szövetsége is nyílt levelet intézett pénteken Orbán Viktorhoz. A két szakmai szervezet képviselői egyaránt azt kérik a kormánytól, vegye elejét annak, hogy a még az országban található kukoricából vásároljon fel készleteket, és biztosítson erre kamatmentes részletfizetési kötelezettséget a tenyésztőknek. Bárány László szerint nekik legalább 300-400 ezer tonna szemestakarmányra lenne szükségük, a sertéstartók a maguk felhívásában 100 ezerről beszélnek.

Már a jövő héten drágul a hús

A Baromfi Terméktanács elnöke szerint az általuk kért mennyiség felvásárlása most 20 milliárd forintba kerülne, ha ehhez még 100 ezer tonnát veszünk, akkor az újabb körülbelül 6 milliárd forintot jelent, erre azonban még márciusban szüksége lenne az ágazatnak. A már említett drasztikus áremelkedések miatt Bárány László szerint a baromfihús ára 10 százalékkal mindenképpen emelkedni fog, már a jövő héten. "Ha nem jön segítség, akkor a nyár elején újabb 10 százalékos emelésre kényszerülünk" - tette hozzá az elnök, aki hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem segélyt, vagy ingyenes juttatást kérnek, ha most megkapják a kedvezményes vásárlási lehetőséget, még az idén törlesztik azt a gazdák.
A már említett szűk 30 milliárd forintnál azonban a kormánynak is jóval mélyebben a zsebébe kellene nyúlnia: a sertéstartók ugyanis egyelőre nem kapták meg a tavalyi állatjóléti támogatások teljes összegét (ennek oka egyszerűen az, hogy nem volt rá pénz, ezt februárban Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is elismerte egy fórumon), ráadásul a tenyésztők az eddigi 25-ről 10 százalékra vinnék le a kétfajta hús árát, ami újabb jelentős bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.
Az ágazatot emellett sújtotta az egykulcsos adó bevezetése is, az amúgy sem magas fizetések több tízezer embernél tovább csökkentek. Ma csak a baromfitenyésztés 60 ezer embernek ad munkát, Bárány László szerint ha a kormány nem segít, sokak megélhetése kerülhet veszélybe, elsősorban vidéken, az ország amúgy is hátrányos helyzetű régióiban, ahol nem tudnának máshol elhelyezkedni az utcára kerülők.
szerző: Kósa András
forrás: hirszerzo.hu

Malacok lephetik el a Kossuth teret

Malackondát hajtanának a fővárosba a sertéstenyésztő, ha két-három héten belül nem kapnak segítséget a kormánytól. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke a Hír Televíziónak elmondta: most már hónapok óta olyan veszteségeket szenvednek el a magas takarmányárakon a sertéstartók, amelyeket nem bírnak finanszírozni.

Sákán Antal elmondása szerint egy 150 kocás gazdának havi egymillió a vesztesége. A sertéstartók a takarmány megvásárlásához szeretnének legalább segítséget kapni, hogy legalább vágósúlyig nevelhessék az állatokat és ne kényszerüljenek már a fiatal sertéseket is vágóhídra küldeni. 

– A múlt héten megjelent nyílt levélben segítséget kértünk a miniszterelnök úrtól – mondta el a hírTV-nek Sákán Antal. A szövetség elnöke hozzátette, hogy ha két-három héten belül nem születik érdemi döntés, „akkor azok a sertéstartók, akik nem tudnak mit csinálni a sertéseikkel, fel fognak jönni a Kossuth térre és meg fogják kérdezni a politikusoktól, hogy mondjátok meg, mit csináljunk az állatállománnyal, mert megetetni nem tudjuk őket”.


forrás: hirtv.hu

vasárnap, március 06, 2011

Az aszály nincs nagy hatással Kína gabonatermelésére

Rádiónk jelentése szerint Chen Xiwen, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) tagja, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága falusi ügyekkel foglalkozó csoportjának vezetőhelyettese március 6-án Pekingben elmondta, mivel a legutóbbi adatok azt mutatják, hogy az aszály nem lesz nagy hatással a kínai gabonatermelésre, ezért valószínűsíthető, hogy a kínai gabona ára stabil lesz.

Chen Xiwen elmondta, hogy a világpiacon a gabonaárak meghaladták az eddig árcsúcsot jelentő 2008-as szintet. Idén januártól azonban a kínai gabonaárak kevesebb mint 20 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.

forrás: hungarian.cri.cn

A sertéstenyésztők a kormány támogatását kérik

Drágább lehet a sertéshús ára, miután a gazdák kiadásai növekedtek. A sertéstenyésztők utcai tiltakozásokkal fenyegetőznek, ha a kormány nem támogatja őket a finanszírozás lehívásában, az exportok újraindításában, az adósságok átütemezésében és a fordított adózásban.

Gheorghe Caruz a sertéshúst előállító munkáltatók szövetségének elnöke pénteki sajtótájékoztatóján közölte: a gabona árának növekedése miatt a tenyésztési költségek újabb, 60 százalékos növekedésére lehet számítani.

„Ősszel 0,4 lejbe került a kukorica kilója, most egy lej, a búza pedig 0,5 lej volt, most pedig 1,7 lej. Így 6 lejt meghaladja az eltartási költség, miközben a sertés ára élő húsban 4-5 lej kilogrammonként. A következő időszakban az eltartási költség újabb „60 százalékkal nő, emiatt a piaci ár is emelkedni fog”, mondta Cartuz.

Szerinte 50 000 alkalmazott kerülhet utcára, ha a hatóságok nem intézkednek.

A munkáltatói szövetség egy sor javaslatot terjesztett a mezőgazdasági tárca és a kormány elé.

Igazolásokat kérnek a kifizetendő állami támogatásokról, hogy banki hitelt vehessenek fel, szeretnék, ha a 24 százalékos általános forgalmi adóból 18% a termelőnél maradna, az EU tartalékaiból pedig a gabonát az állattenyésztőknek adnák.

Caruz példakén említettem hogy Olaszországban és Franciaországban az áfa egészében a termelőnél marad.

Szeretnék továbbá, ha újraindulna a sertéshús exportja, mivel az elmúlt három évben nem kellett már pestis ellen beoltani az állatokat. Kérik továbbá a tartozások átütemezését, és egy olyan jogszabály kibocsátását, mellyel köteleznék a forgalmazókat, hogy tájékoztassák a vásárlókat, honnan származik a hús.

Követelik továbbá a fordított adózás bevezetését és az adócsalás visszaszorítását, az ellenőrzések fokozását.

„Ha ezeket az intézkedéseket nem hozzák meg, élelmiszeripari katasztrófa fenyeget. Volt olyan javaslat, hogy vonuljunk utcára, és ha kéréseinket nem teljesítik, az ágazatban dolgozó 50 000 alkalmazott meg is teszi ezt”, mondta Caruz.

forrás: erdely.ma

péntek, március 04, 2011

Leginkább a forráshiány nehezíti a sertéstenyésztők helyzetét

Ezekben a hónapokban leginkább a forráshiány nehezíti a sertéstenyésztők helyzetét, ebben egyetértettek Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Terméktanács (VHT) csütörtöki fővárosi szakmai fórumán résztvevő sertéstartók.
A pénzhiány miatt ugyanis az állattartók nem tudnak magas áron takarmányt vásárolni, és egyéb költségeiket, például az energiaszámlákat is csak nehezen tudják fedezni, így sorra számolják fel a sertéstartó telepeket. A mezőgazdasági bizottság elnöke néhány hónapos kitartásra biztatta a jelenlévőket, mondván, hogy az év második felétől a prognózisok szerint áremelkedés várható ebben a piaci szegmensben.
Jelezte azt is, hogy a kormány szeretne létrehozni egy agrárbankot, de a pénzintézet megalapításának legfőbb akadálya ma még ugyancsak a pénzhiány. Az esetleges áthidaló megoldásokat - például a takarékszövetkezetek bevonásának lehetőségét - keresik a szakértők.
Font Sándor - a VHT és a Magyar Állatorvosi Kamara közös rendezvényén - utalt arra is, hogy a kormánynak a napokban bejelentett makrogazdasági egyensúly-javító lépései éppen azt célozzák, hogy az államadósság érezhető csökkentésével, belátható időn belül lazítani lehessen az ország külső pénzügyi függésén, és a demográfiai helyzeten.
A fideszes szakpolitikus megemlítette: tudomása szerint a vidékfejlesztési tárca mintegy 25 milliárd forintos többletforrást szeretne az állattartók rendelkezésére a gondok enyhítésére bocsátani. Hozzátette: az állattenyésztés és a növénytermesztés korábban megbomlott egyensúlyát mindenképpen célszerű javítani, növelve a mezőgazdaságon belül az állattenyésztés részarányát.
Emlékeztetett: tíz év alatt egymillió munkahely - ebből 300-400 ezer a mezőgazdaságban - csak akkor hozható létre, ha a kézi munkaigényes ágazatokat fejlesztik. Emellett sikerülhet az országban a korábban elvesztett belpiaci pozíciókat visszaszerezni. Például akkor - mutatott rá -, ha a magyar húsfeldolgozók a továbbiakban nem használnak esetenként nagy mennyiségű külföldi alapanyagot.
Potori Norbert az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa arról beszélt, hogy a takarmányárak drasztikus növekedése mögött világpiaci folyamatok állnak, például az élelmiszerek általános drágulása, az olajkrízis, a logisztikai problémák, illetve a tőzsdei derivatív ügyletek számának felfutása.
A magyar állattartók képviselői a rendezvényen az MTI-nek elmondták, hogy lehet takarmányt venni, csak olyan magas ára, amit nem tudnak kifizetni. Németh Antal a VTH elnöke pedig arról beszélt, hogy a takarmányok összeállításakor a receptúra betartása azért fontos, mert csak szennyezésmentes takarmánnyal lehet jó eredményeket elérti az állattartásban.

forrás:  galamus.hu

csütörtök, március 03, 2011

Jelentős drágulás előtt a hús

Mindenki biztosra veszi, hogy idén tovább drágul a hús, mivel az előállítás költségek is növekednek. A drágulás legfőbb oka, hogy jelentősen növekedni fognak a takarmányárak. A szántók nagy része még most is víz alatt van, és rosszul teleltek a gabonafélék ezek előrevetítik a magasabb takarmányárakat.

Az első, vagy a második negyedévben mindenképpen megjelenik a fogyasztói árakban is a drága takarmány és a termelői, feldolgozói költségek növekedése, állítják szakemberek. Legföljebb elodázhatjuk néhány hónappal az áremelkedést, de el nem kerülhetjük. A szakemberek többsége nem bocsátkozik jóslásokba a drágulás mértékét illetően, de van, aki húsz százalékra teszi.
- Az ország nagy részén belvíz van, biztos, hogy drágulni fognak idén a takarmányok - véli Rácz Károly jáki gazdálkodó, aki sertéstenyésztéssel is foglalkozik. - Mi viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem vásároljuk, hanem saját magunk állítjuk elő a takarmányt, de  tavaly ősszel a mély, sáros talajon dupla annyi üzemanyag fogyott, mint más években. 2008  viszonylag jó évünk volt, jó árakat kaptunk még 2009 első felében is, akkor 330-340 forintos élősúly-áron tudtuk eladni a sertést. Utána leestek az árak, most 290 forint plusz áfa az átvételi ár. Tavaly aratáskor még 28-30 ezer forint körül lehetett a takarmánybúza, árpa tonnáját beszerezni, azóta az árak elszabadultak. Most nyolcezer forint körül van a búza mázsája, a kukoricáé pedig hatezer forint körül. Januárban tört ki a német piacon a dioxin-botrány, ami még lejjebb nyomta a sertéshús-árakat, mert a magyar piacon megjelent egy csomó külföldi sertés.
Nem csak a takarmány drágul, folyamatosan emelkednek az energiaárak is, ezen mindenképpen spórolni kell. A Rácz-tanyán úgy is takarékoskodnak az energiával, hogy mély almos állattartást vezettek be: ilyenkor a trágya is fűt, mondják a hozzáértők. A sertést most kilónként 300 forint alatti élősúly-árban veszik át, a Vas megyei községből az ország másik végébe, egy debreceni vágóhídra viszik a sertéseket, az utaztatás további pluszköltségeket jelent.
- A hazai vágóhidak nagy részében külföldről érkezett disznókat vágnak, a feldolgozó ilyenkor nem fizet áfát, ha magyar állattartótól vásárol, akkor viszont kell áfát fizetnie - vagyis jobban jár a feldolgozó, ha külföldinek vág, magyarázza a termelő. Magyarországon négymillió körüli a sertésállomány, de még ez is sok. Az is igaz, hogy a vásárlóerő csökkent az országban, a szinte rendszeresen kirobbanó élelmiszerbotrányok ezt még jobban visszavetik.
- Nem jó dolog az, hogy nálunk a falusi kisüzemekből eltűnt a sertés, aminek több oka is van. Ausztriában az alkotmányban rögzítették, hogy a vidék szerves része a haszonállattartás. Nálunk is most komoly alkotmányozási vita folyik a politikusok között, de erről szó sem esett, pedig lehet, hogy benne kellene lennie ennek a kitételnek.
Csejtei László helyi kereskedőnek két üzlete is van. Külön boltban árulja a baromfiféléket, illetve a sertés- és marhahúst és húskészítményeket. Ők hosszú évek óta csak helyi beszállítóktól vásárolnak.
- Érdekes, hogy a hús esetében sokkal érzékenyebbek az árra a vevők, mint más terméknél. Tavaly volt, hogy duplájára nőtt a zöldség és a gyümölcs ára, mégis megvették. De ha a hús ára száz-kétszáz forintot emelkedik, azonnal visszaesik a kereslet - magyarázza a kereskedő. - Ennek  valószínűleg az az oka, hogy  magyar ember számára főétkezéskor a hús a legfontosabb élelmiszer, ezért ezen próbál meg spórolni. Mi az értékesítési lánc közepén vagyunk, tudjuk némileg kompenzálni az árak alakulását. Ezelőtt tíz évvel is volt ezer forint feletti húsár, én még emlékszem rá. A húsnál mindig az történik, hogy ha mondjuk ezerötszáz forint közelébe érne egy kiló karaj ára, az emberek már rá se néznek, muszáj visszamenni az árral. A sertés esetében azért tudjuk alacsonyan tartani az árakat, mert háromszáz forint alatt van az élősúlyár most még, de mindenki mondja, hogy az ár el fog szabadulni még az év első részében. A baromfi nemrég drágult, de ez még nem a vége. Az ok itt is az volt, hogy megemelkedett  a takarmány ára, és ezt az előállító kénytelen érvényesíteni. Az a tapasztalatom, hogy amikor elmennének az árak, a piacon megjelenik a külföldi hús. A nagy vágóhidak már úgy dolgoznak, hogy behozzák a félsertéseket külföldről, és feldolgozzák. Ők diktálnak, a többieknek igazodniuk kell a nagyok áraihoz.
A húsvásárlási szokások némileg változtak az utóbbi időben, ezek függnek attól is, hogy a vevő melyik városrészen él, állítja a kereskedő. A lakótelepeken napi szükségletre vásárolnak, az állomások környékén nagyobb tételben, gyorsan veszik meg a húst az emberek.
Minden évben szinte menetrendszerűen jönnek az élelmiszerbotrányok: sertéspestis, baromfivész, dioxinbotrány, kergemarhakór. Ezek mögött mindig valamilyen élelmiszerlobbi áll, véli a kereskedő.
szerző: Peltzer Géza
forrás: vasnepe.hu
A cikkben említett négymillió körüli sertésállomány 2010. december 1-én 3.188 ezer volt, ahogy arról írtam is itt a blogon.

Mi köze Papcsáknak egy sertéstelephez?

Elutasította a hatóság a környezethasználati engedély kiadását a Komárom-Esztergom megyében található irtáspusztai sertéstelep ügyében – tudta meg a hvg.hu. Természetvédők osztják a környékbeli lakosok félelmét, hogy a telep mérete és az alkalmazott trágyakezelési technológia miatt környezetszennyezés történik. A tatai polgármester minderről Papcsák Ferenccel tárgyalna, aki viszont tagadja, hogy akár csak tanácsokkal segítené a sertéstelep ügyét.

Környe lakosainak körében felháborodást keltett, hogy a község határában, Irtáspusztán százezernél több sertést akar tartani két holland cég. A Környe Pork Kft. és  a Bodajki Pork Kft. húszmillió eurós befektetéssel és uniós támogatással hozná létre a telepet. Amely egyébként működik, csak a tevékenység végzéséhez szükséges hígtrágya tárolót el kellene bontania.
A tárolót 2008-ban, a telep akkori tulajdonosa, az Agrotech Holland Kft engedély nélkül építette fel. Erre végül a cég tavaly év végig megkapta az ideiglenes fennmaradási engedélyt. A határidő lejárta után azonban a község jegyzője kezdeményezte az engedély nélküli használat megtiltását, s elrendelte a lebontását – közölte a hvg.hu-val Salamon Gyöngyi, aki a környei önkormányzat sajtó ügyeit intézi. Mindemellett megfellebbezte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél a környezethasználati engedély kiadását.
„A felügyelőség is egyetértett azzal, hogy a bűz miatt, és mert a telep és a lakóházak közötti előírt 500-1000 méter helyett csak 300 méteres a védőtávolság, a Bodajki Pork Kft-nek új telephely létrehozására korábban kiadott környezethasználati engedélyt visszavonja” – tudatta a hvg.hu-val a felügyelőség igazgatója, Németh István. Megjegyezte, a kft. ezt megfellebbezte, ennek elbírálása jelenleg folyamatban van.
A sertéstelep létrehozása hallatán a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is felemelte a hangját. A szervezet regionális politikai munkacsoportjának programfelelőse, Fazekas László tavaly év végén úgy nyilatkozott, hogy a holland beruházó nyíltan közölte, neki a legfontosabb, hogy a sertéstelepen keletkező hígtrágyát a környező földeken szétteríthesse. Fazekas felhívta a figyelmet arra is, hogy a telep tulajdonosát 2010-ben megbüntette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal túlzott trágya kijuttatása miatt. És ha ez a jövőben is így lesz, akkor a százezernél több állat után keletkező trágya mennyisége miatt azonban szennyező anyagok kerülhetnek a környék kiemelten védendő karsztvíz-bázisába, amely a környék egy részének ivóvíz ellátását is biztosítja.
A környezetszennyezéssel kapcsolatos aggályait osztotta meg a hvg.hu-val a tatai polgármester, a Fidesz-KDNP-s Michl József, mondván, attól tart, hogy a hígtrágya bejuthat az Által-érbe, s onnan a tatai Öreg-tóba is. Éppen ezért – tette hozzá – szeretne leülni a sertéstelep ügyében tárgyalni Papcsák Ferenccel, akinek az ügyvédi irodája jár el tudomása szerint az ügyben.
S bár Papcsák szerepéről a környei lakosok is hallottak, a zuglói polgármester tagadta a hvg.hu-nak, hogy bármilyen köze lenne az ügyhöz. Közölte: jelenleg nem praktizál ügyvédként. Arra a kérdésre, hogy ettől függetlenül az ügyvédi iroda közreműködhet-e a történetben, azt felelte, ügyfelekről, ha akarna, sem adhatna tájékoztatást. Hozzátette: abban az esetben, ha megbízás nélkül adna tanácsot, jogellenes tevékenységet követne el, amennyiben pedig barátként adna tanácsot, az senkire sem tartozik.
A tanácsadásról azért is faggattuk Papcsák Ferencet, mert az interneten bárki számára elérhető dokumentumok szerint korábban sertéstelepekkel kapcsolatban több cégnek segített az engedélyezési folyamat lebonyolításában. Így 2009-ben eljárt az ugyancsak környei székhelyű Lavi Pork Kft. érdekében, amely Nagyvenyimben és Baracson is sertéstelepet működtet, és képviselte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél a Pusztaser Sertéstenyésztő Kft-t. Ez a vállalkozás szintén Környén, mégpedig annak Tagyospuszta elnevezésű részén akart sertéseket tenyészteni.
Az interneten található jegyzőkönyv végén még Papcsák Ferenc aláírása is megtalálható. Érdekessége a dokumentumnak, hogy a telep és a lakóházak közötti távolság miatt a védőövezetet itt is 300 méterre akarták lecsökkenteni az 500 méter helyett, ám azt a felügyelőség (és közegészségügyi szempontból az ÁNTSZ) nem javasolta. A hatóság állásfoglalására Papcsák Ferenc azt hozta fel, hogy hiányolja belőle a közszolgálatiságot.
szerző: Csikász Brigitta
forrás: hvg.hu