A hazai hűtőházak tele vannak olcsó német hússal

Üres sertéstartó telepek jelzik az országban az ágazat súlyos helyzetét. Az elmúlt három hónapban kistermelők százai számolták fel a sertéstartást. Az ok, a magas takarmányárak ellenére alacsony a felvásárlási ár.

A múlt század közepén, a II. Világháborút követő években volt utoljára olyan alacsony a sertések száma hazánkban, mint most, mondta Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, aki a megyei állattartókat is képviselte a Sertéstenyésztők Országos Választmányának közelmúltban megtartott ülésén. 

Miközben a hazai állomány folyamatosan csökken, évről évre nő az import. Így volt ez pár hete is, amikor a németországi dioxinbotrányt követően az ottani sertéshús ára jelentősen visszaesett, hiszen az unióban senki nem akart kétes minőségű alapanyagot vásárolni. Kivéve a magyar kereskedőket. Ebből a sertésből alaposan bevásároltak, a hűtőházak tele vannak ezzel a hússal.

Többek között ezért nem kell a magyar sertés. A magas takarmányárak miatt ugyan indokolt lenne a magasabb felvásárlási ár, de ez most szóba sem jöhet. Így viszont, a kilónként 300 forint körüli átvételi árral veszteséget termelnek a gazdálkodók, hiszen a sertés hízlalása, felnevelése 400 forintos árnál térülne meg.

Soltész Gyula hozzátette, úgy látszik, jól lobbiztak a hazai felvásárlók, kereskedők, hiszen a szaktárca hamar visszavonta a dioxinbotrány miatti behozatali tilalmat. Így a sok esetben nyomonkövethetetlen, gyenge minőségű, hónapokig hűtőházakban tárolt, import sertéshússal lenyomják a hazai áru iránti keresletet.

- A kisebb termelők tömegesen hagyják abba a sertéstartást, mentik ami menthető, nagyobb veszteséget már nem akarnak bevállalni. A nagyok - mint a naki, mely a megye egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzeme - ezt nem teheti meg, hiszen milliókat vettünk fel hitelre, támogatást is kaptunk, embereket foglalkoztatunk, hosszú távra terveztünk. Családok megélhetése függ tőlünk, nem lehet hol abbahagyni, hol folytatni a munkát - mondta az igazgató.

Alig fél év alatt a hízlalás legjelentősebb költségét kitevő takarmányárak megduplázódtak mondta Lengyel Lóránt németkéri magántermelő, aki egyben a megyei sertéstenyésztők választmányának az elnöke is. A sertéstartók nem tudják tovább átvállalni a drasztikusan megnövekedett költségeket, főleg úgy nem, hogy az egész ágazat jövője bizonytalan. Minden értékesítésnél kilónként 80-100 forintos veszteséget szenvednek el, tette hozzá Lengyel Lóránt.

Minimum 30 százalékos áremelésre lenne szükség az élősertés felvásárlásánál, állítja Zsótér László, a Sertéstenyésztők Országos Választmányának (SOV) az elnöke, aki azt is nehezményezi, hogy még nem kerültek meghirdetésre az idei évre vonatkozó sertéságazati támogatások sem. A késlekedés munkahelyek tömeges megszűnéséhez vezethet, családok ezreinek megélhetését veszélyeztetve. 

A tengelici vágóhíd tulajdonosa, Sebestyén Gábor is úgy látja, jelentősen visszaesett a sertések száma, a kis- és közepes termelők tömege hagyja abba az állattartást Tolna megyében is. Igaz, a húsfogyasztás is 30 százalékkal esett vissza. Ebben a helyzetben a hús árát nem lehet emelni, így az élő sertés felvásárlását sem. A megoldás az lenne, ha az embereknek több lenne a fizetésük, mondta a vállalkozó.

Mi lehet a kiút a jelenlegi helyzetből?

A SOV összeállított egy javaslatsort, ebből néhány: az állatjóléti támogatásokat azonnal fizessék ki, kedvezményes takarmányvásárlási hitelkonstrukciót hirdessenek meg, a tartalék gabonakészleteket célzottan a sertéstartók részére szabadítsák fel, a hatósági díjakat függesszék fel, az importból behozott húsokat szigorúan ellenőrizze a hatóság, az állattartó gazdaságok földhöz jutási lehetőségeit segítsék.

szerző: 

Mauthner Ilona

forrás: teol.hu