Még elkerülhető a disznókatasztrófa

A sertéshús 30 százalékkal is drágulhat

Üres sertéstartó telepek és lakatlan disznóólak jelzik egyre többfelé az ágazat katasztrofális helyzetét. A túlélésért küzdő gazdák most arra várnak, hogy a tavalyról elmaradt dotációt megkapják, és a szaktárca meghirdesse az idei támogatási programot.

A múlt század közepén volt utoljára olyan alacsony a sertések száma Magyarországon, mint most – állítja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára, aki szerint ebből egyenesen következik az árak emelkedése. A titkár azt sem tartotta kizártnak, hogy rövidesen akár harminc százalékkal is drágulhat a magyar sertéshús. A jelenlegi katasztrofális helyzethez az vezetett, hogy sok állattartó képtelen kigazdálkodni a dráguló takarmányok okozta költségnövekedést. Az elmúlt néhány hónapban – a hizlalás legjelentősebb költségtételét kitevő – takarmánygabonák ára megduplázódott és tonnánként 30 ezerről 60 ezer forintra emelkedett, miközben a sertés kilónkénti felvásárlási ára 320-ról 290 forintra csökkent.

A MOSZ számításai szerint a sertéstartók a takarmány drágulása miatt kilónként 80–100 forintos veszteséget szenvedhetnek el, ami állatonként eléri a 8–10 ezer forintot. A sertéstartók nem tudják tovább átvállalni a drasztikusan megnövekedett költségeket, főleg úgy nem, hogy az egész ágazat jövője bizonytalan. A szavakon túl érdemi segítséget a sertéstartók még nem kaptak –mondják a MOSZ-nál. Úgy vélik: komolyan veszélyeztetheti az állattartóknak eddig tett ígéretek megvalósulását, hogy a kormány takarékossági döntése miatt, a Vidékfejlesztési Minisztérium forrásaiból 18,7 milliárd forintot zároltak.

A szövetkezeti és társas gazdálkodók képviselői szerint talán épp a zárolás miatt nem hirdette még meg a szaktárca az idei sertéságazati támogatások és a sertéstartók által vállalt többletkötelezettségek kompenzálását biztosító rendeleteket sem.

A késlekedés munkahelyek megszűnéséhez vezet, negyedéven belül háromezer munkahelyet számolhatnak fel az alacsony foglalkoztatottságtól leginkább sújtott vidéki településeken és további másfél ezer, az ágazathoz kapcsolódó munkahely is megszűnhet, családok ezreinek a megélhetését veszélyeztetve.

Juhász László, a csanádpalotai gazdaság állattenyésztési vezetője beszámolt arról, hogy az évente tízezer sertést nevelő telepükön már meghozták a döntést a tevékenység felszámolásáról. A februárban világra jövő malacokat még felnevelik, a kocákat és a még meglévő takarmányt is értékesítik.

Tóth István elmondta azt is, hogy demonstrációra nem készülnek, a gazdák képviselői ugyanis már abban sem bíznak, hogy a jelenlegi helyzetben ezzel a kormányzatra nyomást lehetne gyakorolni. Inkább abban reménykednek, hogy 2010-es állatjóléti támogatásokat minél előbb kifi zetik és mielőbb meghirdetik az idei dotációk feltételeit, akkor ugyanis az állattartók már ki tudják számolni, hogy képesek-e kitartani a következő aratásig.

szerző: Czauner Péter

forrás: nol.hu