A sertéstenyésztés innovációs fejlesztése Oroszországban

Moszkva, 2009. november 3.
2009. október 26-28-án Moszkvában a Nemzetközi Ipari Akadémia épületében megrendezésre került „A sertéstenyésztés innovációs fejlesztése Oroszországban” c. első nemzetközi konferencia.

A konferencia szervezői az Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériuma, a Rosszelhoznadzor (az Állategészségügyi és Növény-egészségügyi Felügyelet), az Orosz Nemzeti Sertéstenyésztési Szövetség, a Mezőgazdaság-tudományi Akadémia, az Állattenyésztési Összoroszországi Kutatóintézet és a Nemzetközi Ipari Akadémia voltak.

A megnyitóbeszédet Butkovszkij Vjacseszlav Aronovics, a Nemzetközi Ipari Akadémia rektora mondta el. A konferenciát köszöntötte az OF Mezőgazdasági Minisztériumának miniszterhelyettese, Aldosin Oleg Nyikolajevics, aki tolmácsolta Szkrinnyik Jelena Boriszovna üdvözletét is. Aldosin részletesen vázolta a minisztérium 2009-2012 évek sertéstenyésztésének fejlesztési koncepcióját, s kiemelte, hogy ezen a területen már nyilvánvalóan látszanak az állam részéről nagy energiákat és anyagi eszközöket felemésztő befektetések első gyümölcsei. Tavaly 33%-al, idén már eddig is 20%-al nőtt az ágazat termékkibocsátása, s a trend folyamatossága fennmarad.

A miniszterhelyettes felszólalását Kovaljov Jurij Ivanovicsnak, az Orosz Nemzeti Sertéstenyésztési Szövetség elnökének előadása követte, aki részletesen taglalta az ágazat eddig elért eredményeit, és vázolta a 2020-ig terjedő fejlesztési elképzeléseket. A kétnapos rendezvényen több mint kétszáz résztvevő volt 12 országból, s 42 orosz régió képviseltette magát, összesen 36 előadó szólalt fel (többek között Museg Mamikonjan, a Húsipari Szövetség elnöke is), a fontosabb felszólalásokról a szervezőbizottság összesített anyag összeállítását ígéri.

A konferencia keretében több orosz és külföldi berendezés- és állatorvosi preparátumgyártó cég részvételével kiállítás, és a témába vágó kerekasztal beszélgetés is lezajlott. A rendezvényen az orosz agrárium sertéstenyésztési témában működő szervezetein kívül több külföldi cég és a Moszkvába akkreditált diplomáciai testület képviselői is részt vettek.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája

A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendő ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetően.

A sertés (Sus scrofa) egyedülálló állat: egyrészt jelentős emberi élelmiszerforrás, másrészt az emberi betegségek modellállataként is szolgál. Ráadásul, mivel az eredeti vad alakok is léteznek, különösen érdekes tanulmányozni az állatot, hogy megismerjék a háziasítás genomikai hatásait - mondta Larry Schook, az Illinoisi Egyetem orvosbiológiával foglalkozó professzora, a szekvenáló program vezetője.

Bár a professzor nem említette, de a házisertés nemcsak az emberi betegségek tanulmányozásában fontos, de a szervátültetésben is egyre jelentősebb szerepet szánnak neki. Ez az úgynevezett xenotranszplantáció, azaz amikor más fajból ültetnek át szerveket emberekbe. A mai orvoslásban is bevált eljárás a sertésszívbillentyű beültetése, de egyéb sertésszervek (például szív) átültetésével is kísérleteznek. A sertésgenom megismerése ezeket a kutatásokat is nagymértékben előrelendítheti.
A genomszekvenáláshoz a vörös szőrű Duroc fajtát használták, amely az öt legfontosabb fajta közé tartozik a világ mintegy 200 házisertésfajtája közül. A kutatók eredményeikről ma számolnak be az angliai hinxtoni Wellcome Trust Sanger Intézet ülésén. A sertésnek 18 testi kromoszómája, ezenkívül két ivari kromoszómája (X, Y) van. A genom mérete hozzávetőleg megegyezik az emberével, azaz mintegy 3 milliárd bázispárból áll.
A szekvenálási program mintegy 24,3 millió dollárba került. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium mellett ázsiai és európai alapítványok is támogatták a munkát. A részvételnek külön feltétele volt, hogy az eredményeket minden anyagi megkötés nélkül nyilvánosságra hozzák. (Napjainkban számos vállalkozás húz jelentős hasznot abból, hogy szabadalmaztatja az általa meghatározott genomokat, ezzel viszont erősen hátráltat bizonyos kutatásokat.)
A nagyjából 98 százalékban elkészült "vázlatos" genomszekvencia lehetővé teszi a kutatók számára például a sertéstenyésztésben fontos, valamint az immunitásban vagy a sertés más jelentős élettani folyamataiban szerepet játszó gének meghatározását. Hozzájárulhat a tenyésztési eljárások javításához, lehetővé teszi a sertésbetegségek (amelyek néha az embereket is érintik) jobb megértését, és segítheti a ritka, veszélyeztetett vaddisznófélék megőrzését. Fontos az emberi egészségmegőrzés szempontjából is, mivel a sertés és az ember élettana, viselkedése és táplálkozási igénye sok szempontból nagyon hasonló.

forrás: origo.hu

Csányi Sándor bekebelezte a Herzet is

A Bonafarm-csoport, az OTP Bank első emberének élelmiszer-ipari portfóliójába kerülnek a Herz Szalámigyár eszközei, miután a felszámolás sorsára jutott cégért az érdekeltségi körébe tartozó Bonafarm Zrt. tette a legkedvezőbb ajánlatot. Igaz, az ügyletre még a Gazdasági Versenyhivatalnak is rá kell bólintania.

Csányi Sándor befektetőcége, a Bonitás 2002 Zrt. által szeptember végén alapított Bonafarm Zrt. - az érdekeltségi körébe tartozó élelmiszergazdasági csoport stratégia kialakításáért, a szinergiák kihasználásáért és a közös feladatok ellátásáért felelős cég - veheti meg a felszámolás sorsára jutott Herz Szalámigyárt Zrt. eszközeit - értesült a Népszabadság. Mint korábban megírtuk, a patinás múltú élelmiszer-ipari társaság vagyonelemeit október elején hirdette meg a felszámoló Mátraholding. A vállalat kikiáltási ára 3,5 milliárd forint volt, ebből a védjegyek, szabadalmak 1,7 milliárdot, az ingatlanok 1,43 milliárdot, a gépek és a berendezések 320 milliót tettek ki.

Pinka György felszámolóbiztos a konkrét árat nem kívánta elárulni, annyit azonban megjegyzett, az az elvárt szintnek megfelelő. Összességében a Bonafarm Zrt. adta a legjobb ajánlatot, ráadásul egyben veszik meg a nagy múltú társaság eszközeit. Más pályázókról nem tett említést, lapunk azonban úgy tudja, hogy még egy vevőjelölt akadt: az elmúlt években itthon igencsak jelentékeny húsipari vállalatcsoportot felépítő szlovák Penta.

A Bonafarmmal a szerződéseket 2-3 héten belül írják alá. Ezzel azonban még nem ér véget az értékesítési folyamat, miután az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia. Ha az adásvételt végül a GVH is szentesíti, akkor hosszú idő után ismét egy érdekeltségen belülre kerül a hazai élelmiszerpiac két legismertebb szalámimárkája, a Herz és a Pick.

A Herz az évek óta görgetett hatalmas hitelállománya miatt jutott nehéz helyzetbe, ami ráadásul nem is a tartósan veszteséges működés következménye volt. Tavaly például 7,1 milliárd forint, 2007-ben 8,8 milliárd forint árbevételt produkált a vállalat, akkor az üzemi eredmény meghaladta a 107 millió forintot. Nagy Endre, a vállalat vezérigazgatója lapunkat korábban úgy tájékoztatta, hogy a hitelállományt a Herz öt éve, a többszöri tulajdonosváltásokat követően örökölte. Ez a teher ráadásul akkor jóval nagyobb volt, mint a felszámolás idén nyár elejei megindulásakor: mindent egybevéve közel ötmilliárd forintra rúgott. Az elmúlt években sikerült faragni belőle, a hosszú távú kölcsönökből például több mint egymilliárd forintot.

Azonban beütött a hitelválság, s a bankok rendkívül szigorú hitelezési és vállalatfinanszírozási politikára váltottak. A cég megmentése érdekében a megbeszélések a hitelek átütemezéséről, a futamidő meghosszabbításáról már tavaly szeptember óta folytak a vállalat banki finanszírozójával, a CIB Bankkal, ám a tárgyalások nem hoztak eredményt. Eközben viszont akadt egy beszállító, aki megunta a kifizetetlen számlájára való várakozást, és elindította a felszámolási eljárást a Herz ellen. - Ha a krízis nem söpört volna végig a gazdaságon, akkor már régen megoldás születhetett volna a társaság finanszírozására - állította még a felszámolás megindulása előtt a vezérigazgató.

A Herz Szalámigyár jelenleg áll, immár az egy hónapja még működő márkaboltja sincs nyitva. (Már csupán néhány alkalmazott van a gyárban, ők az állagfenntartást végzik.) Ezzel együtt a Bonafarm-csoport biztosan piachoz jut. A megrendelők, kereskedelmi láncok ugyanis a történtek ellenére keresik a szalámigyár termékeit. Különösen azok után, hogy tavaszszal felvették a védett földrajzi jelzésű termékek szűk körű európai uniós listájára a Budapesti téliszalámi megnevezést - itthon közismertebb nevén a Herz szalámit. A listán egyébként összesen mintegy 800 tradicionális áru szerepel. Ezek nevét vagy földrajzi megjelölését pedig más nem használhatja.

szerző: Ábrahám Ambrus

forrás: nol.hu

Oroszországi afrikai sertéspestis

Moszkva, 2009. november 2.
Az Orosz Növény- és Állategészségügyi Szolgálat (Rosszelhoznadzor) az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének közleményét cáfolva bejelentette, hogy Baltijszk helységben semmiféle afrikai sertéspestis (afsp) nincs. Tény, hogy a megjelölt területtől 1014 kilométerre, a Leningrág megye központjában elhelyezkedő Mga helységben találtak 8 beteg állatot, de az egész állomány kiirtásával a fertőzést lokalizálták. A Rosszelhoznadzor vitatja azt az ENSZ állította tényt is, hogy az afsp 1990-ig nem került ki Afrika határain kívülre. 1957-től kezdődően időről-időre megjelent a betegség Portugáliában, Szardíniában, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Kubában, Karib-szigeteken is.

Az illetékes hatóság szerint Grúziából került a vírus Oroszországba, ahol először Dél-Oroszországban mutatták ki a megbetegedést. Az ENSZ szerint az emberre veszélytelen sertéspestis az Európai Unióba, Kelet-Európába, a Fekete-tenger melletti országokba terjedhet tovább Oroszországból, és nem kizárható, hogy Közép-Ázsiába és Kínába is, vagyis a világ legnagyobb sertésállományával rendelkező országába is eljuthat. A FAO közlése szerint a vírus évek óta jelen van a Kaukázusban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban, most azonban már megjelent Dél-Oroszországban is. A vírus ellen jelenleg oltóanyag nincs.

Az orosz mezőgazdasági miniszter elrendelte, hogy valamennyi telepen zárt helységben kell tartani a sertéseket. Legrosszabb a helyzet Rosztov megyében, ahol eddig 25 járványgócot fedeztek fel, ill. lokalizáltak. Ebben a megyében egymillió sertés van, ha a fertőzés elterjed és az állományt ki kell irtani, az 50 ezer tonna sertéshús elvesztését jelenti. A szakértői számítások szerint ez az orosz sertéságazatnak 25-30 milliárd rubel közvetlen veszteséget jelenthet. Ez veszélyeztetheti az orosz állami célprogram, a hústermelés felfuttatását szolgáló projekt végrehajtását is.

Mindezek miatt a Rosszelhoznadzor rendkívül szigorú intézkedések bevezetését tervezi. Szentpéterváron és Leningrád megyében közvetlen telefonszámon lehet bejelentést tenni a gyanús esetekről, legyen az akár házisertés, vagy akár vaddisznó elhullása. Sztavropolban szigorú kontroll alá vették az állatok szállítását, a közlekedésrendészet minden ellenőrző ponton átnézi a teherautókat. A betegség kapcsán a fertőzésgócokat lokalizálták, a szükséges járványügyi intézkedéseket megtették a körzetekben: a faépítésű ólakat szétbontották és felégették, a kőépületeket háromszorosan fertőtlenítették, az aszfaltburkolatot szintén fertőtlenítő kezelésnek vetették alá, az állattartó telepek közvetlen környezetében pedig a földet 20 centiméter mélységben szintén fertőtlenítővel kezelték. A körzetekben karantén állapotot hirdettek ki, és öt kilométeres övezetben teljesen kiirtották a sertésállományt.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Befeketedik a húsipar

Gyorsít a húscégek bedőlésén a júliusi áfaemelés. A piaci szereplők középtávon a feldolgozó kapacitás megfeleződésével számolnak - írja legfrissebb számában a Figyelő.

Teljesíthetetlen! – Réti Attila, a Kaiser Food Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója így minősíti az egyik hazai kiskereskedelmi lánc „visszautasíthatatlan ajánlatát”. A kereskedő azt kérte, hogy a gyártó 15–40 százalékkal csökkentse egyes termékei átadási árát. A válságban sok feldolgozó az ilyen kérésekre sem mond nemet, mert a kihulló beszállítók helyére sorban állnak a versenytársak.

Az üzleti és jogi információt szolgáltató Opten Kft. adatai szerint a cégbíróság 114 húsipari, illetve állattenyésztő és húskereskedelmi cég felszámolását rendelte el az idei első 8 hónapban (tavaly egész évben 173-ét), miközben 67 végelszámolás indult (az elmúlt évben 107 esetet regisztráltak). Az idei húsipari bedőlési számok tehát egészen szeptemberig belesimultak az évek óta tartó folyamatba. Frissebb statisztika még nincs, de a piaci szereplők úgy tapasztalják, a júliusi áfaemelés lökést adott az átrendeződésnek. Intő jel, hogy egyre nagyobb cégeket számolnak fel, például a Herz Szalámigyár Zrt. is bajba került (Márkás ügyletek – Figyelő, 2009/20. szám). Ezzel párhuzamosan egyre több alvállalkozó nem jut a pénzéhez. Az amúgy is csökkenő fogyasztás miatt a kereskedők nem engedték, hogy a beszállítók érvényesítsék áraikban az adótöbbletet. „Nekünk kellett lenyelni a plusz áfa jó részét” – tolmácsolja Réti Attila a gyártók panaszát. Az 5 százaléknyi mínusz biztos ráfizetést okoz a közepes hatékonyságú, rossz tárgyalási pozíciójú kisebb cégeknek.

A szaktárca agrárjelentése szerint tavaly a hazai élelmiszeripar ágazati szinten veszteséges volt. A kereskedőkkel vívott elmérgesedett csatában a rövidebbet húzó húsiparosok egyre nagyobb része az áfaemelés után úgy próbál nagyobb nyereséget elérni, hogy – megkerülve a forgalmi adót – feketén, számla nélkül szállít. Bevált forma, hogy a cég papíron más EU-tagállamba adja el a terméket, ám a hús valójában nem hagyja el az országot, csak áfamentesen viszik tovább. A feketekereskedelem viszont irreális árversenyre kényszeríti a jogkövető szereplőket, mert tárgyalási alappá kezd válni a forgalmi adó nélküli ár.

A piaci szereplők úgy becsülik, hogy az áfaemelés után 30 százalék fölé ugrott a számla nélküli húskereskedelem aránya, bár ezt a mértéket Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke – a dolog természetéből adódóan – konkrét adatokkal nem tudta megerősíteni. A húsipari cégek ellehetetlenüléséhez szerinte a hazai kereskedelem rossz szerkezete is hozzájárul. Miközben a magyar vásárlóra jutó eladóterület megközelíti az uniós átlagot, addig a vásárlóerő ettől lényegesen elmarad.

forrás: fn.hu

Ellepi a magyar bacon az orosz piacot

Hamarosan beteríti az orosz piacot a magyar bacon; várhatóan a hónap végén befejeződik az orosz állategészségügyi audit és megkezdheti oroszországi kivitelét a Kapuvári Bacon Kft. - írja a Napi Gazdaság a keddi számában.

A Pick-csoporthoz tartozó üzemben vállalkozás üzemében közel 500 millió forint értékű beruházással évi 4.000 tonna kapacitást építettek ki szeletelt bacon és - kisebb mennyiségben - füstölt comb valamint főtt sonka előállítására. A beruházáshoz az EMVA Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból 172 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a cég, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pedig 179 millió forint beruházási- és 71 millió forint forgóeszközhitelt adott.A próbaüzemet 2009 tavaszán kezdték meg, és az év végén várhatóan 30-35 főt foglalkoztat majd a Kapuvári Bacon Kft.

forrás: stop.hu

2009 augusztusi takarmány árak

[Ft/kg]	DK	D	GB	IRL	NL	E	S
Átlagos kocatakarmány	50,16	57,58	49,53	61,40	55,21	55,13	51,51
Átlagos nevelő takarmány	75,24	78,48	73,10	94,78	77,22	107,10	78,48
Átlagos hizlaló takarmány	52,05	50,63	56,62	60,52	55,54	60,96	44,77
Súlyozott takarmány ár	55,16	54,71	57,88	67,04	57,44	63,37	50,08

forrás: bpex.org