Mivel etetnek bennünket?

A bűvös szakács blogján egy igen aktuális, és azt hiszem nagyon is tanulságos bejegyzés jelent meg a szilveszteri időszak legnagyobb mennyiségben fogyasztott hazai hústermékéről a virsliről.

A bejegyzés alapját az a 31 virslit összehasonlító teszt képezte, melyet a napokban végeztek el. Erről a tesztről az alábbi indexvideóban láthatnak képes összefoglalót:

Amennyiben a teljes blogbejegyzés érdekelné Önöket, úgy azt ide kattintva olvashatják el (szerintem nagyon tanulságos, így ajánlom figyelmükbe!).

Árfigyelő: Megállt a búza árának csökkenése

A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) előrejelzése szerint a világon 1,5 millió hektárral csökkent a búza vetésterülete 2010-ben, így 222 millió hektár lett, az unióban 25,9 millió hektár körül alakult. Hazánkban 4 százalékos a csökkenés, így az idén nem éri el az 1,1 millió hektárt. Ennek hátterében az alacsonyabb búza ár, a visszafogott kereslet, az értékesítési nehézségek állnak. A hazai gabonapiaci helyzet javítása érdekében, állami kezdeményezésre a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. gabonafelvásárlási programot hirdetett meg. Az akció november végén zárult, a programban összesen 200 ezer tonna árpa és búza felvásárlására írtak ki pályázatot, és tonnánként egységesen 24 500 forintot ajánlottak. Bár a hazai kistermelőktől nem érkezett felajánlás, az akció elérte azt a hatást, hogy a hazai búza ára nem csökkent tovább.

A búza árának alakulása

Év Ár (forint/tonna)

Étkezési búza

2006. V. 25 000

2007. V. 33 000

2008. V. 60 000

2009. V. 33 000

forrás: tolnainepujsag.hu

Minden Olvasómnak békés, boldog Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben, örömökben gazdag Új Évet kívánok!

Nem drágul a hús, mégis kevesebbet eszünk

Újra benépesülnek az ólak

Az év végi családi lakomák ellenére idén tizedével csökken a húsfogyasztás, pedig az évközi áfaemelés ellenére nem drágultak jelentősen a húsok. Igaz, ezt az emelést sokan elcsalják, és nem a költségvetés, hanem a fogyasztók kapják meg ezt a pénzt, különböző akciók révén.

Aki teheti, megint tart néhány disznót. Egy pirtói gazda munkatársunknak elmondta: óljai évekig üresen álltak, de most újból benépesítette. Olcsó a takarmány, nagyjából 120-130 forintba kerül egy kiló hús előállítása, amiért most 290 forintot kapna, ha a felvásárlónak adná el a disznót. De nem így cselekszik. Havonta vág egy-egy disznót, s a húsból többféle kolbászt s más füstölt toros csemegét készít. Azt mondja, mással nem érdemes bíbelődni. Beszámolt arról is, hogy a rokonságban, az ismerősök körében a jó kolbásznak híre ment – nem is marad sokáig a nyakán. Arra ügyelnek, hogy szűk körben, mint vágási emléket vigyék el az árut: ezen az adóhatóság és az élelmiszer-biztonsági szakember is csak nehezen találhatna kivetnivalót.

Akármilyen finom is a pirtói kolbász, feketének számít a húspiacon.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint míg korábban a húspiac harmadát tették ki a feketetermékek, ma már a tőkehúsok 40, sőt néhol 50 százaléka után sem fizetnek adót, vagyis az ilyen hús eleve 25 százalékos árelőnnyel indul a vevőkért folytatott versenyben. Éder emlékeztetett arra, hogy amikor a kormány bejelentette áfaemelési szándékát, a szövetség jelezte, hogy növekedni fog a feketepiac részesedése.

Ezt alátámasztotta Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke is. Viszonylag egyszerűen meg lehet kerülni az adófizetést. Tipikus esetnek mondják azt a módszert, amikor a húst kísérő szállítólevélen más mennyiség szerepel – a valódi súly –, mint amennyit a későbbi hivatalos elszámolást igazoló számla tartalmaz. Ez utóbbin általában kisebb érték szerepel, a különbözetet pedig később a feldolgozó és a hentes személyesen „elszámolja”.

Feldolgozók mesélik, hogy gyakori eset a bérvágás is. Ilyenkor a kereskedő vagy a termelő megbízásából bérmunkában végzik a vágást, feldolgozást, vagyis a hús nem kerül a vállalkozás tulajdonába, ezért csak a munkadíj alapján fizet áfát. Az áfát pedig végül a hús tulajdonosa tünteti el, amikor forgalomba hozza a terméket.

A feldolgozók másfajta trükkjéről Sákán Antal elmondta, hogy a másik uniós tagállamból érkező húst – ami után a felhasználó országban kell az áfát megfizetni – a vágóhídon feldolgozzák, a terméket továbbexportálják, ezért ezután nem Magyarországon kell áfát fizetni. Csakhogy az elnök szerint a hús vagy készítmény nem mindig hagyja el az országot, hanem itthon kerül forgalomba. Ilyenkor is a be nem fizetett áfa egyfajta engedményalapot jelent, amiből végső soron a vevő is részesül. Sákán Antal példával is szolgált: az a karaj, amelyet kilónként 1200-1300 forintnál olcsóbban kínálnak, gyanús. A jelenlegi árszinteken ugyanis az említett kiskereskedelmi ár lenne a normális.

A piac tisztaságát, a legális feldolgozókat tönkretevő jelenségeket hónapok óta jelzik – hiába – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak és az adóhatóságnak. Éder Tamás nem cáfolta azt az információinkat, hogy több feldolgozó is fontolgatja: visszatartja költségvetési kötelezettségeit (például nem fizetnének adót), ha az állam nem látja el feladatát és nem védi meg őket a csalókkal szemben.

A Hússzövetség elnöke elmondta azt is, hogy ilyen körülmények között szerencsés lesz idén a feldolgozó, amelyik nem zárja veszteséggel az évet. Jobb helyzetben azok lesznek, akik a magyarnál olcsóbb importhúst vásárolnak és készítményt gyártanak, amit a magas hozzáadott értékkel exportálni is tudnak.

A sertéstartók közben elhúzódó, 2010 tavaszáig tartó áresésre készülnek. Sákán Antal beszámolt arról, hogy az egyik fő exportpiacuknak számító Romániában januártól megszűnik az állatonként 70 eurós támogatás, ami miatt megérte magyar malacot és hízót vásárolni nálunk. A támogatás eredetileg a román állattartást és a feldolgozást ösztönözte, de a kereskedők találtak arra is megoldást, hogy a pénzhez a magyar import révén hozzájussanak. Az elnök elmondta azt is, hogy helyzetüket rontja az élőállat-import. A nagyobb feldolgozók tevékenységét figyelemmel kísérik: az „őrszemek” jelentéseiből kiderül, hogy hetente legalább 10-15 ezer importált állatot vágnak.

Egyre olcsóbb a sertés

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legutóbbi piaci jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon a hazai sertésért októberben átlagosan kilónként, hasított súlyban 363 forintot fizettek a feldolgozók. (A hasított sertéshús értékét úgy kapjuk meg, hogy az élő sertés kilónkénti árát megszorozzuk 1,213-mal.) Ez az ár nyolc százalékkal maradt el az egy hónappal korábbitól, és 9 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 októberében. Az AKI szerint az EU-ban és Magyarországon a sertésállomány és a sertéshústermelés visszaesésénél csak a kereslet csökkenése nagyobb.

Az EU-n kívüli export akadozik, ezért a nagy exportáló országok az unió belső piacán igyekeznek elhelyezni az árut. Magyarországon további gondot okoz a gyenge forint, ez ugyanis az importot erősíti. A piaci információkból kiderül, hogy az importból származó sertés hét százalékkal kerül kevesebbe, mint a hazai.

szerző: Czauner Péter

forrás: nol.hu

Élénkülés várható a sertéshús-termelésben

Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint 2010-ben világ sertéshús-termelése 2 százalékkal nő az előző évhez képest. Az elemzés szerint 2010-ben a világgazdaság élénkül, ami növeli a húsok iránti keresletet.

Kína sertéshús-fogyasztása az előrejelzés szerint 4 százalékkal nő 2009-ben, illetve 2010-ben is. Ehhez – a gazdasági fejlődés miatti vásárlóerő-növekedés mellett – a sertéshús alacsony fogyasztói ára is hozzájárult. A fogyasztás növekedését azonban Kína egyre inkább saját termelésből kívánja kielégíteni. Az Egyesült Államokban a termelés csökkenése folytatódik 2010- ben. Idén, a gyengébb külpiaci kereslettel összefüggő alacsony sertés- és a magas takarmányárak miatt, az ágazatot gyenge jövedelmezőség jellemzi, ami a sertésállomány zsugorodását eredményezte.
Oroszországban folytatódik a termelés bővülése, a kormányzati támogatások élénkítik az ágazatba való beruházást. A termelők olyan befektetéseket eszközöltek, amelyek javítják a hatékonyságot (pl. genetikai alapok javítása), és a várhatóan alacsonyabb takarmányárak is kedvező hatást gyakorolnak az ágazatra.
Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás 2009-ben az előzetes adatok szerint a legmagasabb Hongkongban lesz (65 kg/fő), ezt követően Tajvanon és az Európai Unióban (42 kg/fő). Az EU-ban 2007 óta csökken az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás, elsősorban a baromfihúsok fogyasztásának növekvő részaránya miatt. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint, az EU sertéshús-termelése 2009 negyedik negyedévében 3 százalékkal csökken. 2010-ben folytatódik a termelés csökkenése, ez azonban már kisebb mértékű lesz. A tagállamok közül egyedül Németországban nő folyamatosan a vágások száma, az előzetes adatok szerint 2009-ben eléri az 56 millió sertést. A termelés növekedését a környező országokból – elsősorban Dániából – importált malacokkal érték el.
Németország exportja pedig 31 százalékkal nőtt az EU-n belül, elsősorban a kelet-közép európai országok – így Magyarország felé is. A KSH adatai szerint a német élő sertés behozatala 125 százalékkal, a sertéshús-behozatal 49 százalékkal nőtt 2009 első nyolc hónapjában, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Magyarországon idén – január és november között – a vágósertés termelői ára 7 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben.
Az év első felének magas sertésáraiban szerepet játszott a jelentősen lecsökkent sertésállomány, a – főképp év elején – gyenge forint, valamint a román piac élénk érdeklődése a hazai élő sertés iránt. Augusztusban ugyanakkor erőteljes áresés történt. A csökkenés novemberben is folytatódott, a hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 3 százalékkal csökkent szeptemberhez képest. A hasított meleg súly kilogrammonkénti 352 forintos ára 9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 novemberében. Az import sertés hazainál alacsonyabb ára továbbra is nyomást gyakorol a belföldi sertéshúspiacra. Novemberben az importból származó vágósertés vágóhídi belépési ára 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint a hazai termelésből származó sertéseké. Január-november között a takarmánykukorica és a hízósertéstáp ára nem érte el az előző év hasonló időszakáét.
A sertésárak emelkedésénél kisebb mértékű (5%) volt a félsertés értékesítési árának növekedése, sőt a darabolt sertéshús ára csökkent. Ezzel szemben a fogyasztói árak emelkedtek. A KSH adatai szerint január-október között a rövidkaraj ára 9, a sertéscomb ára pedig 10 százalékkal nőtt.

forrás: agrarhirek.hu

Húscéh: előtérben a versenyképesség és a fogyasztói biztonság

A versenyképesség fokozását, a fogyasztói biztonságot, valamint bizalmat kívánja a korábbinál markánsabban érvényesíteni tevékenységében a Vállalkozók Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége (Húscéh) - tájékoztatta az MTI-t Babati Zoltán, a szervezet új elnöke.

Az új célok hatékony megvalósítása érdekében döntöttek úgy néhány hete - októberi - közgyűlésükön a Húscéhbe tömörült vállalkozások vezetői, hogy új vezetőséget választanak - tette hozzá az elnök.

Annak érdekében, hogy a Húscéhhez tartózó vállalkozások versenyképessége fokozható legyen a minőségi termékek eddiginél is nagyobb mennyiségű előállítását kívánja ösztönözni a Húscéh tagjai körében - húzta alá Babati Zoltán.

Ezért a szervezet tagjai már korábban olyan minőségbiztosítási rendszert vezettek be és alkalmaznak, amely a szervezet által védjegyként bejegyeztetett címke használatával garantálja a termékek biztonságos fogyaszthatóságát és nyomon követhetőségét. Emellett minőségi biztosítékot is ad a fogyasztók számára, ösztönözve a hazai termékek vásárlását.Babati Zoltán közölte: a magyar húsipar éves árbevétele mintegy 300 milliárd forint. A kis- és közepes vállalkozás éves árbevétele pedig eléri az iparág összes árbevételéből mintegy 35 százalékkal, azaz mintegy 100 milliárd forinttal részesedik.

A Húscéhnek mintegy félszáz cég a tagja és az iparágban hozzávetőlegesen 200 kis és közepes feldolgozó üzem tevékenykedik. Emellett 200-300 közötti a szóban forgó kategóriában a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások száma. Ez utóbbi szegmens becsült éves árbevétele a Húscéh elnöke szerint szintén 100 milliárd forint körül mozoghat.

Babati Zoltán úgy becsülte: Magyarországon most a hús- és a húskészítmény-piacon a magyar termékek aránya 60-70 százalék körüli lehet. Ezért a Húscéh elnöke hathatósabb piac- és minőségvédelmi fellépést tartana szükségesnek.

A Húscéh elnöke jelezte: a szakmai érdekképviselet hatékonyabbá tétele érdekében jól működő kapcsolatot kívánnak kialakítani a multinacionális kereskedelmi láncokkal. Úgy ítélik meg ugyanis, hogy a feldolgozóipar és a kereskedelem megfelelő együttműködése nélkülözhetetlen a magyar hús ipar számára.

Továbbá egy jól működő információs rendszeri is szeretnének kialakítani kialakítása, mivel az jelentős segítséget nyújtana a fekete gazdaság kifehérítésében.

A Húscéhnél úgy ítélik meg, hogy a szervezeti munka megújítása a szakmai érdekképviselet tagjainak közös érdeke, a hazai kis és közepes ágazati cégek létét, fennmaradását szolgálja.

szerző: MTI eco

forrás: vg.hu

A román hús- és húskészítmények uniós export tilalmának feloldása

Románia 2007-es Európai Uniós csatlakozásakor a hús- és a húskészítmények exportjának tilalma alá esett , mivel a román állategészségügy két éves átmeneti időszakot kért a sertéspestis immunizálásával összefüggő problémák megoldására. Romániában a sertésállomány több, mint 70 %-a kis magángazdaságokban van, a fennmaradó 30 % nagy sertéstelepeken található, amelyek legtöbbször külföldi tulajdonban vannak (pl. Smitsfield, amely 1 millió sertést tart). Romániában léteznek olyan területek a Duna-deltánál illetve a Brailai szigeteknél , ahol a „félnomád” sertéstartás nem ellenőrzött és járványügyileg nem megoldható az állományok figyelése. Ezeken területeken a sertéspestis megjelenése gyakori és csak immunizálással lehet védekezni ellene. Az állomány nagy része magángazdák kezében van, akik sokszor nagy távolságra elszállítják és értékesítik állatvásárok keretében a sertést , mindenféle hatósági igazolás nélkül, ezért ugyancsak komoly járványveszélyt vannak kitéve. Ugyanakkor a nagy sertéstenyésztők szorgalmazták az EU exporttilalmának feloldását vállalva azt , hogy az ő telepeiken a sertéspestis elleni immunizálás nem történik meg és hogy a Romániából kiszállított sertéshús ellenőrzött telepeikről származik.

Az Európai Unió 2010. január 1-től feloldotta a román húsexport tilalmat az Európai Unió országai felé, amely román szakemberek szerint meggyorsíthatja a tőkebevonást a húsfeldolgozó ipar területén. Az Európai Unió szigorú feltételeket szabott, hiszen folyamatos ellenőrzésekkel vizsgálja, hogy a feldolgozók megfelelnek-e az európai uniós feltételeknek. Problémát okoz, hogy jelenleg mindössze 1,5 millió sertés van nagy, könnyen ellenőrizhető cégek tulajdonában, a többi sertés háztájiban nevelkedik.
Románia eddig a hús- és húskészítmények 65 %-át importálta külföldről, az exporttilalom feloldás valószínűleg érzékenyen fogja érinteni a Romániába exportáló országok húsiparát is.

Románia eddig csak az EU-n kívüli országokba exportált , jelentős mennyiségű volt a sertéshús -exportja Oroszország és Ukrajna felé. A román fogyasztók körében a baromfi-hús a népszerű, második helyen áll a sertéshús és harmadik helyen a marha-fogyasztás áll.

Szerző: Dr. Szabó József Andor

forrás: fvm.hu

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara keddi közleményében, amely szerint a csökkenés néhány hét alatt elérte a 15-16 százalékot.

A kamara szerint annak ellenére csökkent a felvásárlási ár, hogy az elmúlt mintegy 60 évben nem volt még ilyen kevés állat az országban. A vágóhidak is több mint harmadával kevesebbet vágnak, mint néhány éve. A kamara úgy véli, hogy az áresés a forint erősödése, valamint a nyugat-európai import miatt következett be. A Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának elemzésére hivatkozva azt írják, ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel.

A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a kamara azt írja, hogy a sertések száma 2009 első félévében 6 százalékkal csökkent, június 1-jén nem érte el a 3,2 milliót. Az állomány nagysága az egy évvel korábbinál 14 százalékkal volt kevesebb. Az anyakocák száma 225 ezer, 10 százalékkal csökkent az elmúlt egy év alatt. A sertésállomány 69 százalékát gazdasági szervezetek, 31 százalékát egyéni gazdaságok tartják. A gazdasági szervezetek sertésállománya 271 ezerrel, 11 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 232 ezerrel, 19 százalékkal fogyott az elmúlt 12 hónap alatt. A gazdasági szervezetek anyakocáinak száma 2008 júniusa óta 17 ezerrel, 10 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 9 ezerrel, 12 százalékkal csökkent.

Ennek ellenére szeptemberben az árak mintegy 3 százalékkal csökkentek augusztushoz képest, és 13 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. Jelenleg kilogrammonként 280-300 forint között mozognak az élősertés átvételi árak, holott augusztus elején még 340 forint volt az országos átlag. Ez 15-16 százalékos esés.

Az idén augusztusig a vágások száma is mintegy 20 százalékkal csökkent. Szeptember közepéig a külföldről behozott sertések aránya az összes vágáson belül mintegy 30 százalékot tett ki. A kamara szerint ez ad magyarázatot arra, miért is képes ilyen negatív állományadatok mellett is esni a felvásárlási ár. A forint erősödött, a nyugati sertés és sertéshús behozatala már gazdaságossá vált, így a vágóhidak, kereskedők ismét nagy mennyiségben importálják e termékkört - állapítja meg a Magyar Agrárkamara.

Az EU-27 átlagában a vágósertés árak októberben elmaradtak a 2008 hasonló időszakában jellemző áraktól. A vágások száma az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2009-ben 2,5 százalékkal csökken 2008-hoz képest, és 2009 negyedik negyedévében várható csak az árak stabilizálódása. Az EU, több tagállam, köztük Magyarország kérésére sem vezet be exporttámogatást, hogy az áresést megállíthassák.

A vágások száma szinte minden tagállamban jelentősen csökkent 2009 első félévében. A takarmányárak július-augusztusban csökkentek, szeptemberben és októberben stagnáltak, és a következő hónapokban a takarmányárak további stagnálására lehet számítani. A bizottság álláspontja szerint, a takarmány- és vágósertés árakat figyelembe véve a sertéságazat jövedelmezősége egyelőre kielégítő.

A vágósertés árak az Egyesült Államokban szeptember-októberben jelentősen csökkentek, és jelenleg nagyon alacsony szinten vannak, ami az amerikai export versenyképességét jelentősen javítja. A sertés árak Brazíliában jelentősen emelkedtek, de még mindig nem érik el az EU-27 átlagát. A bizottság előrejelzése szerint az amerikai sertés árakban a következő hónapokban jelentős áremelkedés várható.

forrás: hvg.hu

Csak az összefogás segíthetne a sertéságazaton

A valamikori 10 milliós sertésállomány mára megharmadolódott. Még fájdalmasabb a csökkenés, ha más országok állománynövekedésével vetjük össze.

Magyarország adottságai kedveznek a gabonatermesztésnek. A Kárpát-medencében minden évben megterem 15-16 millió tonna gabona. A kedvező helyzetet kissé beárnyékolja, hogy messze vagyunk a tengerektől, ezért a kukorica és a búza nehezen értékesíthető. Eleink még megtalálták a megoldást, és felfejlesztettek egy nagy abrakfogyasztó ágazatot, a sertéstartást. Aztán jött a rendszerváltás, és a nyílt piacon komoly sebeket kapott a sertéstenyésztés.

A valamikori 10 milliós sertésállomány mára megharmadolódott. Még fájdalmasabb a csökkenés, ha más országok állománynövekedésével vetjük össze. Spanyolországban és Magyarországon tizenöt évvel ezelőtt egyaránt 10-10 millió sertést tartottak. Ma nálunk 3,4 millió, Spanyolországban 26 millió a sertéslétszám. Törvényszerű-e ez a folyamat, vagy megfordítható? Erről tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián. „Magunkhoz beszélünk” - mondta egy kutató, mert sem a termelők, sem a feldolgozók nem képviseltették magukat a tanácskozáson, a kereskedelemről nem is beszélve. Pedig - és ezt többen hangsúlyozták - összefogás nélkül nem megyünk semmire.

• Ahol még nagyon nagy baj van, az az alapanyag-termelési fázisban az összefogás hiánya – fűzi tovább a gondolatsort dr. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója. - Alakultak már úgynevezett termelői csoportok, ők az értékesítésnek a 15 százalékát integrálják. A franciáknál ez a szám 65, a dánoknál szinte 100 százalék. Tehát az összefogás az nem l’art pour l’art dolog, hanem egy programozott termelés. A fajtamegválasztást, a technológiát, az abraktermelést, a szállítást, ezt mind jól kell szervezni.

A tanácskozáson Horn Péter akadémikus Anker Alfonzra emlékezett halálának 30. évfordulóján. A kaposvári kutatónak köszönhetjük a Ka-Hyb sertés nemesítését. Két további hibrid, a Hungahib 39-es és 50-es vonal kutatóhelyének elmúlt hat évtizedére emlékezett dr. Gundel János, a Herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa. Tőle, Gundel Károly unokájától a sertéshús gasztronómiai értékéről érdeklődtünk.

• Tenni kellene azért is, hogy a magyar lakosság táplálkozással kapcsolatos ismeretei bővüljenek. A sertéshúsnak nem tett jót a koleszterin-őrület, amiről azóta bebizonyosodott, hogy nincsen értelme. Nem tett jót a hagyományos magyar sertészsírnak sem, amiről kiderült, hogy azért nem is olyan nagyon rossz annak a zsírsav-összetétele. Nagyon jó lenne, ha jobban megismernénk a sertéshúst.

Csak a II. világháború után volt olyan kevés sertés az országban, mint napjainkban – mondta dr. Kovács József professzor (Georgikon Kar, Keszthely), a sertéságazatért munkálkodó kutatók doyenje. Ő az okok között a felvásárlási ár hektikus változását említette első helyen.- Azok a lázgörbeszerű árváltozások, amelyek a sertéspiacon, a takarmánypiacon kialakultak, azek váltották ki azt az ingadozást, amelyiknek a következménye a nagymérvű visszaesés. Közben a vásárlók az olcsóbb árut keresik. A megújulásnak valami olyan módját kellene megtalálnunk, hogy az egész vertikumban menjen végig az olcsóbb termelés lehetősége. Az elemzéseink arra nagyon jók, hogy megállapítsuk: a fogyasztó kosarába kerülő hús árából ki milyen mértékben részesedik. Az ugyanis mindenkiben kérdésként vetődik föl, hogy az érintettek úgy osztozkodnak-e a bevételen, mint ahogyan az a hozzáadott érték alapján neki járna.

Dr. Udovecz Gábor szerint mindenkinek van teendője.

• Nem kétséges, hogy a legnagyobb lépéseket az irányító szféra részéről kell megtenni ösztönzés és szankcionálás képében. Azt gondolom, hogy továbbra is meg kell őrizni a támogatási rendszerben azokat az elemeket, amelyek a korszerűsítést, a műszaki fejlesztést, az előírásoknak való megfelelést segítik elő. Én markánsabb ösztönzést építenék be a különböző pályázati feltételekbe. Csak azoknak adnék fejlesztési támogatást, akik összefognak, betartják a szerződéseket. Természetesen az ellenőrzési funkciót is javítani kell, mert a feketevágások, a fekete-kereskedelem csak rombolja az együttműködést – mondta befejezésül a főigazgató.
  

forrás: gazdakor.szie.hu

A sertéstenyésztés innovációs fejlesztése Oroszországban

Moszkva, 2009. november 3.
2009. október 26-28-án Moszkvában a Nemzetközi Ipari Akadémia épületében megrendezésre került „A sertéstenyésztés innovációs fejlesztése Oroszországban” c. első nemzetközi konferencia.

A konferencia szervezői az Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériuma, a Rosszelhoznadzor (az Állategészségügyi és Növény-egészségügyi Felügyelet), az Orosz Nemzeti Sertéstenyésztési Szövetség, a Mezőgazdaság-tudományi Akadémia, az Állattenyésztési Összoroszországi Kutatóintézet és a Nemzetközi Ipari Akadémia voltak.

A megnyitóbeszédet Butkovszkij Vjacseszlav Aronovics, a Nemzetközi Ipari Akadémia rektora mondta el. A konferenciát köszöntötte az OF Mezőgazdasági Minisztériumának miniszterhelyettese, Aldosin Oleg Nyikolajevics, aki tolmácsolta Szkrinnyik Jelena Boriszovna üdvözletét is. Aldosin részletesen vázolta a minisztérium 2009-2012 évek sertéstenyésztésének fejlesztési koncepcióját, s kiemelte, hogy ezen a területen már nyilvánvalóan látszanak az állam részéről nagy energiákat és anyagi eszközöket felemésztő befektetések első gyümölcsei. Tavaly 33%-al, idén már eddig is 20%-al nőtt az ágazat termékkibocsátása, s a trend folyamatossága fennmarad.

A miniszterhelyettes felszólalását Kovaljov Jurij Ivanovicsnak, az Orosz Nemzeti Sertéstenyésztési Szövetség elnökének előadása követte, aki részletesen taglalta az ágazat eddig elért eredményeit, és vázolta a 2020-ig terjedő fejlesztési elképzeléseket. A kétnapos rendezvényen több mint kétszáz résztvevő volt 12 országból, s 42 orosz régió képviseltette magát, összesen 36 előadó szólalt fel (többek között Museg Mamikonjan, a Húsipari Szövetség elnöke is), a fontosabb felszólalásokról a szervezőbizottság összesített anyag összeállítását ígéri.

A konferencia keretében több orosz és külföldi berendezés- és állatorvosi preparátumgyártó cég részvételével kiállítás, és a témába vágó kerekasztal beszélgetés is lezajlott. A rendezvényen az orosz agrárium sertéstenyésztési témában működő szervezetein kívül több külföldi cég és a Moszkvába akkreditált diplomáciai testület képviselői is részt vettek.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája

A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendő ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetően.

A sertés (Sus scrofa) egyedülálló állat: egyrészt jelentős emberi élelmiszerforrás, másrészt az emberi betegségek modellállataként is szolgál. Ráadásul, mivel az eredeti vad alakok is léteznek, különösen érdekes tanulmányozni az állatot, hogy megismerjék a háziasítás genomikai hatásait - mondta Larry Schook, az Illinoisi Egyetem orvosbiológiával foglalkozó professzora, a szekvenáló program vezetője.

Bár a professzor nem említette, de a házisertés nemcsak az emberi betegségek tanulmányozásában fontos, de a szervátültetésben is egyre jelentősebb szerepet szánnak neki. Ez az úgynevezett xenotranszplantáció, azaz amikor más fajból ültetnek át szerveket emberekbe. A mai orvoslásban is bevált eljárás a sertésszívbillentyű beültetése, de egyéb sertésszervek (például szív) átültetésével is kísérleteznek. A sertésgenom megismerése ezeket a kutatásokat is nagymértékben előrelendítheti.
A genomszekvenáláshoz a vörös szőrű Duroc fajtát használták, amely az öt legfontosabb fajta közé tartozik a világ mintegy 200 házisertésfajtája közül. A kutatók eredményeikről ma számolnak be az angliai hinxtoni Wellcome Trust Sanger Intézet ülésén. A sertésnek 18 testi kromoszómája, ezenkívül két ivari kromoszómája (X, Y) van. A genom mérete hozzávetőleg megegyezik az emberével, azaz mintegy 3 milliárd bázispárból áll.
A szekvenálási program mintegy 24,3 millió dollárba került. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium mellett ázsiai és európai alapítványok is támogatták a munkát. A részvételnek külön feltétele volt, hogy az eredményeket minden anyagi megkötés nélkül nyilvánosságra hozzák. (Napjainkban számos vállalkozás húz jelentős hasznot abból, hogy szabadalmaztatja az általa meghatározott genomokat, ezzel viszont erősen hátráltat bizonyos kutatásokat.)
A nagyjából 98 százalékban elkészült "vázlatos" genomszekvencia lehetővé teszi a kutatók számára például a sertéstenyésztésben fontos, valamint az immunitásban vagy a sertés más jelentős élettani folyamataiban szerepet játszó gének meghatározását. Hozzájárulhat a tenyésztési eljárások javításához, lehetővé teszi a sertésbetegségek (amelyek néha az embereket is érintik) jobb megértését, és segítheti a ritka, veszélyeztetett vaddisznófélék megőrzését. Fontos az emberi egészségmegőrzés szempontjából is, mivel a sertés és az ember élettana, viselkedése és táplálkozási igénye sok szempontból nagyon hasonló.

forrás: origo.hu

Csányi Sándor bekebelezte a Herzet is

A Bonafarm-csoport, az OTP Bank első emberének élelmiszer-ipari portfóliójába kerülnek a Herz Szalámigyár eszközei, miután a felszámolás sorsára jutott cégért az érdekeltségi körébe tartozó Bonafarm Zrt. tette a legkedvezőbb ajánlatot. Igaz, az ügyletre még a Gazdasági Versenyhivatalnak is rá kell bólintania.

Csányi Sándor befektetőcége, a Bonitás 2002 Zrt. által szeptember végén alapított Bonafarm Zrt. - az érdekeltségi körébe tartozó élelmiszergazdasági csoport stratégia kialakításáért, a szinergiák kihasználásáért és a közös feladatok ellátásáért felelős cég - veheti meg a felszámolás sorsára jutott Herz Szalámigyárt Zrt. eszközeit - értesült a Népszabadság. Mint korábban megírtuk, a patinás múltú élelmiszer-ipari társaság vagyonelemeit október elején hirdette meg a felszámoló Mátraholding. A vállalat kikiáltási ára 3,5 milliárd forint volt, ebből a védjegyek, szabadalmak 1,7 milliárdot, az ingatlanok 1,43 milliárdot, a gépek és a berendezések 320 milliót tettek ki.

Pinka György felszámolóbiztos a konkrét árat nem kívánta elárulni, annyit azonban megjegyzett, az az elvárt szintnek megfelelő. Összességében a Bonafarm Zrt. adta a legjobb ajánlatot, ráadásul egyben veszik meg a nagy múltú társaság eszközeit. Más pályázókról nem tett említést, lapunk azonban úgy tudja, hogy még egy vevőjelölt akadt: az elmúlt években itthon igencsak jelentékeny húsipari vállalatcsoportot felépítő szlovák Penta.

A Bonafarmmal a szerződéseket 2-3 héten belül írják alá. Ezzel azonban még nem ér véget az értékesítési folyamat, miután az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia. Ha az adásvételt végül a GVH is szentesíti, akkor hosszú idő után ismét egy érdekeltségen belülre kerül a hazai élelmiszerpiac két legismertebb szalámimárkája, a Herz és a Pick.

A Herz az évek óta görgetett hatalmas hitelállománya miatt jutott nehéz helyzetbe, ami ráadásul nem is a tartósan veszteséges működés következménye volt. Tavaly például 7,1 milliárd forint, 2007-ben 8,8 milliárd forint árbevételt produkált a vállalat, akkor az üzemi eredmény meghaladta a 107 millió forintot. Nagy Endre, a vállalat vezérigazgatója lapunkat korábban úgy tájékoztatta, hogy a hitelállományt a Herz öt éve, a többszöri tulajdonosváltásokat követően örökölte. Ez a teher ráadásul akkor jóval nagyobb volt, mint a felszámolás idén nyár elejei megindulásakor: mindent egybevéve közel ötmilliárd forintra rúgott. Az elmúlt években sikerült faragni belőle, a hosszú távú kölcsönökből például több mint egymilliárd forintot.

Azonban beütött a hitelválság, s a bankok rendkívül szigorú hitelezési és vállalatfinanszírozási politikára váltottak. A cég megmentése érdekében a megbeszélések a hitelek átütemezéséről, a futamidő meghosszabbításáról már tavaly szeptember óta folytak a vállalat banki finanszírozójával, a CIB Bankkal, ám a tárgyalások nem hoztak eredményt. Eközben viszont akadt egy beszállító, aki megunta a kifizetetlen számlájára való várakozást, és elindította a felszámolási eljárást a Herz ellen. - Ha a krízis nem söpört volna végig a gazdaságon, akkor már régen megoldás születhetett volna a társaság finanszírozására - állította még a felszámolás megindulása előtt a vezérigazgató.

A Herz Szalámigyár jelenleg áll, immár az egy hónapja még működő márkaboltja sincs nyitva. (Már csupán néhány alkalmazott van a gyárban, ők az állagfenntartást végzik.) Ezzel együtt a Bonafarm-csoport biztosan piachoz jut. A megrendelők, kereskedelmi láncok ugyanis a történtek ellenére keresik a szalámigyár termékeit. Különösen azok után, hogy tavaszszal felvették a védett földrajzi jelzésű termékek szűk körű európai uniós listájára a Budapesti téliszalámi megnevezést - itthon közismertebb nevén a Herz szalámit. A listán egyébként összesen mintegy 800 tradicionális áru szerepel. Ezek nevét vagy földrajzi megjelölését pedig más nem használhatja.

szerző: Ábrahám Ambrus

forrás: nol.hu

Oroszországi afrikai sertéspestis

Moszkva, 2009. november 2.
Az Orosz Növény- és Állategészségügyi Szolgálat (Rosszelhoznadzor) az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének közleményét cáfolva bejelentette, hogy Baltijszk helységben semmiféle afrikai sertéspestis (afsp) nincs. Tény, hogy a megjelölt területtől 1014 kilométerre, a Leningrág megye központjában elhelyezkedő Mga helységben találtak 8 beteg állatot, de az egész állomány kiirtásával a fertőzést lokalizálták. A Rosszelhoznadzor vitatja azt az ENSZ állította tényt is, hogy az afsp 1990-ig nem került ki Afrika határain kívülre. 1957-től kezdődően időről-időre megjelent a betegség Portugáliában, Szardíniában, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Kubában, Karib-szigeteken is.

Az illetékes hatóság szerint Grúziából került a vírus Oroszországba, ahol először Dél-Oroszországban mutatták ki a megbetegedést. Az ENSZ szerint az emberre veszélytelen sertéspestis az Európai Unióba, Kelet-Európába, a Fekete-tenger melletti országokba terjedhet tovább Oroszországból, és nem kizárható, hogy Közép-Ázsiába és Kínába is, vagyis a világ legnagyobb sertésállományával rendelkező országába is eljuthat. A FAO közlése szerint a vírus évek óta jelen van a Kaukázusban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban, most azonban már megjelent Dél-Oroszországban is. A vírus ellen jelenleg oltóanyag nincs.

Az orosz mezőgazdasági miniszter elrendelte, hogy valamennyi telepen zárt helységben kell tartani a sertéseket. Legrosszabb a helyzet Rosztov megyében, ahol eddig 25 járványgócot fedeztek fel, ill. lokalizáltak. Ebben a megyében egymillió sertés van, ha a fertőzés elterjed és az állományt ki kell irtani, az 50 ezer tonna sertéshús elvesztését jelenti. A szakértői számítások szerint ez az orosz sertéságazatnak 25-30 milliárd rubel közvetlen veszteséget jelenthet. Ez veszélyeztetheti az orosz állami célprogram, a hústermelés felfuttatását szolgáló projekt végrehajtását is.

Mindezek miatt a Rosszelhoznadzor rendkívül szigorú intézkedések bevezetését tervezi. Szentpéterváron és Leningrád megyében közvetlen telefonszámon lehet bejelentést tenni a gyanús esetekről, legyen az akár házisertés, vagy akár vaddisznó elhullása. Sztavropolban szigorú kontroll alá vették az állatok szállítását, a közlekedésrendészet minden ellenőrző ponton átnézi a teherautókat. A betegség kapcsán a fertőzésgócokat lokalizálták, a szükséges járványügyi intézkedéseket megtették a körzetekben: a faépítésű ólakat szétbontották és felégették, a kőépületeket háromszorosan fertőtlenítették, az aszfaltburkolatot szintén fertőtlenítő kezelésnek vetették alá, az állattartó telepek közvetlen környezetében pedig a földet 20 centiméter mélységben szintén fertőtlenítővel kezelték. A körzetekben karantén állapotot hirdettek ki, és öt kilométeres övezetben teljesen kiirtották a sertésállományt.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Befeketedik a húsipar

Gyorsít a húscégek bedőlésén a júliusi áfaemelés. A piaci szereplők középtávon a feldolgozó kapacitás megfeleződésével számolnak - írja legfrissebb számában a Figyelő.

Teljesíthetetlen! – Réti Attila, a Kaiser Food Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója így minősíti az egyik hazai kiskereskedelmi lánc „visszautasíthatatlan ajánlatát”. A kereskedő azt kérte, hogy a gyártó 15–40 százalékkal csökkentse egyes termékei átadási árát. A válságban sok feldolgozó az ilyen kérésekre sem mond nemet, mert a kihulló beszállítók helyére sorban állnak a versenytársak.

Az üzleti és jogi információt szolgáltató Opten Kft. adatai szerint a cégbíróság 114 húsipari, illetve állattenyésztő és húskereskedelmi cég felszámolását rendelte el az idei első 8 hónapban (tavaly egész évben 173-ét), miközben 67 végelszámolás indult (az elmúlt évben 107 esetet regisztráltak). Az idei húsipari bedőlési számok tehát egészen szeptemberig belesimultak az évek óta tartó folyamatba. Frissebb statisztika még nincs, de a piaci szereplők úgy tapasztalják, a júliusi áfaemelés lökést adott az átrendeződésnek. Intő jel, hogy egyre nagyobb cégeket számolnak fel, például a Herz Szalámigyár Zrt. is bajba került (Márkás ügyletek – Figyelő, 2009/20. szám). Ezzel párhuzamosan egyre több alvállalkozó nem jut a pénzéhez. Az amúgy is csökkenő fogyasztás miatt a kereskedők nem engedték, hogy a beszállítók érvényesítsék áraikban az adótöbbletet. „Nekünk kellett lenyelni a plusz áfa jó részét” – tolmácsolja Réti Attila a gyártók panaszát. Az 5 százaléknyi mínusz biztos ráfizetést okoz a közepes hatékonyságú, rossz tárgyalási pozíciójú kisebb cégeknek.

A szaktárca agrárjelentése szerint tavaly a hazai élelmiszeripar ágazati szinten veszteséges volt. A kereskedőkkel vívott elmérgesedett csatában a rövidebbet húzó húsiparosok egyre nagyobb része az áfaemelés után úgy próbál nagyobb nyereséget elérni, hogy – megkerülve a forgalmi adót – feketén, számla nélkül szállít. Bevált forma, hogy a cég papíron más EU-tagállamba adja el a terméket, ám a hús valójában nem hagyja el az országot, csak áfamentesen viszik tovább. A feketekereskedelem viszont irreális árversenyre kényszeríti a jogkövető szereplőket, mert tárgyalási alappá kezd válni a forgalmi adó nélküli ár.

A piaci szereplők úgy becsülik, hogy az áfaemelés után 30 százalék fölé ugrott a számla nélküli húskereskedelem aránya, bár ezt a mértéket Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke – a dolog természetéből adódóan – konkrét adatokkal nem tudta megerősíteni. A húsipari cégek ellehetetlenüléséhez szerinte a hazai kereskedelem rossz szerkezete is hozzájárul. Miközben a magyar vásárlóra jutó eladóterület megközelíti az uniós átlagot, addig a vásárlóerő ettől lényegesen elmarad.

forrás: fn.hu

Ellepi a magyar bacon az orosz piacot

Hamarosan beteríti az orosz piacot a magyar bacon; várhatóan a hónap végén befejeződik az orosz állategészségügyi audit és megkezdheti oroszországi kivitelét a Kapuvári Bacon Kft. - írja a Napi Gazdaság a keddi számában.

A Pick-csoporthoz tartozó üzemben vállalkozás üzemében közel 500 millió forint értékű beruházással évi 4.000 tonna kapacitást építettek ki szeletelt bacon és - kisebb mennyiségben - füstölt comb valamint főtt sonka előállítására. A beruházáshoz az EMVA Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból 172 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a cég, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pedig 179 millió forint beruházási- és 71 millió forint forgóeszközhitelt adott.A próbaüzemet 2009 tavaszán kezdték meg, és az év végén várhatóan 30-35 főt foglalkoztat majd a Kapuvári Bacon Kft.

forrás: stop.hu

2009 augusztusi takarmány árak

[Ft/kg]	DK	D	GB	IRL	NL	E	S
Átlagos kocatakarmány	50,16	57,58	49,53	61,40	55,21	55,13	51,51
Átlagos nevelő takarmány	75,24	78,48	73,10	94,78	77,22	107,10	78,48
Átlagos hizlaló takarmány	52,05	50,63	56,62	60,52	55,54	60,96	44,77
Súlyozott takarmány ár	55,16	54,71	57,88	67,04	57,44	63,37	50,08

forrás: bpex.org

Kocák szaporasági mutatói az EU-ban (a)

EU Tagállamok	2004	2005	2006	2007	2008
Ausztria	16,9	16,8	16,8	17,4	17,9
Belgium/Lux	19,2	18,9	19,5	20,1	20,3
Bulgária	33,8	10,5	11,4	6,8	12,6
Ciprus	13,7	14,3	13,9	14,1	15,5
Csehország	15,9	15,3	13,9	15,1	15,9
Dánia	21,2	22,5	23,5	23,0	24,8
Egyesült Királyság	17,5	18,6	19,9	20,3	20,7
Észtország	16,1	15,9	16,7	16,5	18,3
Finnország	14,9	15,3	15,3	16,1	16,7
Franciaország	22,1	22,3	22,6	23,1	23,5
Görögország	18,0	16,9	19,7	17,5	15,4
Hollandia	22,2	21,3	22,1	24,0	25,0
Írország	19,2	19,1	19,5	18,3	19,1
Lengyelország	14,2	14,3	14,2	14,3	14,3
Lettország	12,0	12,8	12,5	13,3	13,5
Litvánia	15,3	15,8	15,9	16,8	18,1
Magyarország	13,4	13,4	14,4	14,6	15,9
Málta	15,0	14,6	14,1	13,2	14,5
Németország	18,6	19,8	20,1	21,2	22,2
Olaszország	19,2	19,1	19,5	18,3	19,1
Portugália	17,2	17,3	17,4	18,8	18,4
Románia	15,4	14,2	13,6	13,8	15,6
Spanyolország	16,1	16,3	16,6	17,0	17,1
Svédország	19,2	18,9	18,4	20,6	20,9
Szlovákia	13,6	15,9	12,8	13,0	14,8
Szlovénia	15,5	16,1	15,1	14,0	15,3
EU-27	18,1	18,2	18,4	18,9	19,6

(a) Bruttó vágás osztva az előző év decemberi, termékenyített süldők nélküli, tenyészkoca állománnyal

utolsó frissítés: 2009. április 30.

forrás: bpex.org

Termelési előrejelzések és agrárpolitikai kitekintés az Informa Economics-tól

Washington, 2009. október 13.

Tóth Attila mezőgazdasági attasé 2009. október 7-én részt vett az egyik legjelentősebb amerikai mezőgazdasági tanácsadó cég, az Informa Economics kerekasztal-beszélgetésén. Az Informa Economics rendszeresen közzétesz előrejelzéseket, melyre az árutőzsdék is figyelnek, és szakértői rendszeres meghívott előadói az ország legjelentősebb mezőgazdasági konferenciáinak. A kerekasztal tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze:
Az Informa kereslet-kínálati előrejelzése:

• A Kukoricaövezet egyes részein a kukorica aratása valószínűleg csúszik; a korai fagyoktól való félelem – ha igen mérsékelten is -, de már befolyásolta a határidős árakat. Az Informa szakértői szerint a csúszás azonban várhatóan nem okoz majd komoly terméskiesést.

• A kukorica határidős ára a júniusi 4,75 $/bushelről folyamatosan csökkent, szeptember óta (amikor megközelítette a 3,00 $/busheles lélektani határt) viszont némiképp erősödött, a decemberi kukorica 3,50-3,60 körül mozog. A novemberi szójabab 9,00 dollár körül mozog, és augusztus óta esik (összehasonlításképpen: tavaly októberben még 11,00 dollár felett volt). A búza (CBOT) június óta folyamatosan esett – körülbelül 2,5 dollárt (!) -, a decemberi határidős kontraktus jelenleg 4,60 $/bushel körül jár.

• A CBOT-n március óta ismét folyamatosan emelkedik az indexalapok és hedge fundok nettó pozíciója [long-short] (jelenleg körülbelül 350.000 kontraktusra tehető) kukorica esetében. A nagy spekulációs célú befektetők nettó pozíciója a június közepén mért 130.000 kontraktus körüli szintről 20-30.000 kontraktusra esett vissza, az utóbbi egy hónapban azonban nettó shortból nettó longba billent át. Szójabab esetén az utóbbi két hónapban az indexalapok nettó pozíciója stabil (150.000 kontraktus körül), a nagy spekulációs célú befektetőké esik (jelenleg 0 körül van). Búza esetében az indexalapok nettó pozíciója május óta folyamatosan emelkedik (175.000 kontraktus), a nagy spekulációs célú befektetőké csökken (jelenleg körülbelül -60.000 kontraktus).

• A kukorica állapotindexe (crop condition index) nagyon jó, magasan az ötéves átlag felett jár június óta, ami nagyon jó termést vetít előre. Az Informa legújabb előrejelzése szerint 168 bushel/acre – 10,66 t/ha - rekordhozam várható. Az USDA múlt hónapi jelentése ettől némileg kisebb hozammal -161-162 bushel/acre – számolt. Az Informa rekordnagyságú összterméssel – 13,393 Mrd bushel (340 millió tonna, +10 % előző gazdasági évhez képest) – számol. Az USDA az elmúlt hónapban ettől 12,5 millió tonnával lefelé tért el, de ebben a hónapban várhatóan felfelé korrigál. A kukorica etanolcélú felhasználása az Informa szerint 4,3 Mrd bushelre tehető (+14 %, a teljes felhasználás 32-33 %-a), de ennek ellenére az export is növekszik mintegy 14 %-kal 53 millió tonnára. Az USA részesedése a világ kukoricakereskedelméből 63 %-ról 67 %-ra növekszik többek között az argentin terméskiesés miatt.

• Az Informa szerint a szójabab esetében is rekordhozam – 44,0 bushel/acre, 1,2 tonna/ha –, ennek megfelelően 3,38 Mrd busheles – 92 millió tonna - rekordtermés várható. Ezektől a számoktól az USDA elmúlt havi előrejelzése elmaradt, de várhatóan e hónapban felfelé korrigál. Az amerikai szójabab-exportja 6,6 %-kal növekszik. Az Informa szerint az USA jelentősen profitált az argentin terméskiesésből, és az elmúlt gazdasági évben jelentősen növelte kínai eladásait. Az új gazdasági évben viszont újra erős argentin termés várható, ami később az amerikai árakra is kihatással lesz.

• Az amerikai búzatermelés 9,4 %-kal csökken (58,6 millió tonna), ennek ellenére az áthúzódó készletek növekednek. Ennek elsődleges oka, hogy a kedvezőbb kukoricaárak következtében csökken a búza takarmánycélú felhasználása. A tendenciát erősíti, hogy a búza exportja is csökken. A világ termelése egyébként 18 millió tonnával esik vissza. Az Infroma az EU-27 terméskiesését 12,6 %-ra teszi. Érdekesség, hogy az Informa már 2010/11-re is adott némi támpontot. Eszerint az USA termelés 1 millió tonnával növekszik, az EU-27-é viszont újabb 3 millió tonnával esik vissza, a világ termeléséből pedig 10 millió tonna esik ki az előző évhez képest.

• Az amerikai biodízel-termelés egy komolyabb visszaesést követően 2009/10-ben újra magára talál, és körülbelül 100 millió gallonnal növeli a kibocsátást.

• 2009-ben 5 %-kal több GMO kukoricát vetettek az USA-ban, mint előző évben. A Bt fajták felhasználása csökkent, a Ht fajták stagnálnak, azonban az összetett (triple stack) vetőmagok 10 %-kal bővültek, és GMO fajták felhasználásának felét adják. Érdekesség, hogy a tanácsadó cég szerint 2009-ben 1 %-kal kevesebb GMO szójababot vetettek, mint az előző évben.

• Szakértők egy része a jövőben gyengülő dollárra számít. Az Informa szerint ennek elsősorban rövid távú, spekulációs jellegű hatása lehet, illetve versenyképesebbé teszi az amerikai árukat külföldön, ami az exportra kedvező hatással bír. Hosszabb távon azonban fundamentumok fontosabbak az árak alakítása szempontjából.

• Az utóbbi hetekben felmerültek olyan információk, hogy a Kukoricaövezet egyes régióiban elterjedt a Stenocarpella maydis (Diplodia maydis) nevű gombabetegség, amely csökkenti a kukoricaszemek súlyát és tápértékét. Az Informa szerint a legújabb információk alapján egyelőre kell tartani attól, hogy mindez komolyabb terméskiesést jelent.

Washingtoni politikai folyamatok:

• Siddiqui mezőgazdasági tárgyalóvá történő jelölése pozitív visszhangokat váltott ki az USDA-n belül, mert eddig - kereskedelmi szempontból – a mezőgazdasági tárca relatíve kevés figyelmet kapott.

• Tom Vilsack eddig nem az utóbbi mezőgazdasági miniszterektől megszokott irányvonalat követi, nagyobb hangsúlyt fektet a mezőgazdaság közösségi jellege, a helyben termesztett áruk és az organikus termelés promotálására.

• Mezőgazdasági jellegű törvényhozási menetrend:

  • Klímatörvény: kevés az esély arra, hogy idén megegyezés születik róla; többek között a Szenátus Mezőgazdasági Bizottságában is több meghallgatást kívánnak még tartani a témában. Ennek megfelelően Koppenhágában érdemi elköteleződés az USA-tól nem vagy csak korlátozott mértékben várható.

  • Élelmiszerbiztonsági reform: valószínűleg év végéig megegyezés születik.

  • Pénzügyi piacok szabályozása: a Szenátus várhatóan már csak jövő évben tárgyalja.

  • Bevándorlási reform: valószínűleg 2011-ig nem kerül napirendre.

• Blanche Lincoln információk szerint nem támogatja a Farm Bill módosítását még a tejágazat megsegítése érdekében sem. Álláspontja szerint az USDA és az USTR rendelkezik a szükséges eszközökkel a helyzet kezelésére.

• Az új Farm Bill által bevezetett ACRE támogatási programba nagyon kevesen – a jogosult 1,8 millió főből 130 ezren – jelentkeztek be.

• Az új megújuló üzemanyag mandátumok és az E15 ügye kevesebb figyelmet kapott az utóbbi időben a klímatörvény miatt. A Kongresszus a jelenlegi költségvetési helyzetben nem valószínű, hogy hajlandó az etanol behozatalát sújtó importvámok feloldásáról tárgyalni.

• A 2010-es költségvetési évben az USDA költségvetésének 71 %-a fordítandó a belföldi élelmiszerprogramokra. Mindez rekord, 86 Mrd dollár, amely az élelmiszer kiskereskedelmi forgalmának 7 %-át teszi ki (!).

• Doha lezárása a Kongresszus kulcsemberei szerint nem sürgős, a mezőgazdasági fejezetben komoly változások szükségesek.

• A függőben lévő szabadkereskedelmi egyezmények közül legkorábban Panamát lehet lezárni 2010-ben. Koreával kapcsolatban továbbra is jelentős nyitott kérdések vannak.

• A tejtámogatási rendszerben változás várható, az új költségvetési törvényben 350 millió dollárt különítettek el erre a célra. Vilsack nem támogatja az ártámogatás növelését, valószínűleg valamilyen történelmi alapú, a közvetlen támogatáshoz hasonló konstrukció bevezetése várható (bár utóbbit a demokraták általában nem nagyon kedvelik).

Etanol (Bob Dineen, a Renewable Fuels Association elnöke):

• A jelenlegi kapacitás 13,1 Mrd gallon/év, a kihasználtság 88 %-os.
• 18 üzem van építés/bővítés alatt, amely újabb 1,5 Mrd gallonnyi kapacitást jelent.
• Az RFA szerint az amerikai etanolipar hosszabb távon képes a maximális mandátumot meghaladó kukorica alapú etanolt termelni.
• Nem valószínű, hogy a 2010-es 100 millió gallonos cellulóz alapú mandátum teljesíthető.
  

***

Az Informa Economics „AG Roundtable” fóruma egy szűk körű, kéthavonta sorra kerülő fizetős szolgáltatást takar. A kerekasztal körülbelül 30 fős, résztvevői bankok, agrárcégek, mezőgazdasági szakdiplomaták – az EU Bizottság, Hollandia, Ausztrália, Kanada, Japán -, érdekképviseleti szervek. A részvétel költsége – 14.000 $ - meglehetősen magas. Tóth Attila mezőgazdasági szakdiplomata két rendezvényre (a októberi és decemberi) részvételi díj fizetésének kötelezettsége nélkül kapott meghívást.

szerző: Dr. Tóth Attila

forrás: fvm.hu

Jól használják a tükröt a disznók

Angol kutatók beszámolója szerint a disznók képesek megtanulni, hogyan juthatnak ahhoz a táplálékhoz, amelyet csak egy tükörben látnak. Érdekes azonban, hogy noha az ennivalót megtalálják a tükörképe alapján, saját magukat képtelenek azonosítani a tükörképükkel, tehát nincs éntudatuk.

A sertésekkel folytatott tükrös kísérletekről a Cambridge-i Egyetem állati gondolkodással és jóléttel foglalkozó viselkedéskutatója, Donald Broom és munkatársai számoltak be az Animal Behaviour című szakfolyóiratban. Először tükröt tettek a sertésólakba, és megfigyelték, hogyan reagálnak az állatok. Azok a disznók, amelyek soha nem láttak még tükröt, fokozatosan közeledtek a tükörhöz, rendszerint az orrukat is hozzányomták. Az egyik disznó össze is törte a tükröt, feltehetőleg azért, mert riválist látott a tükörképében. A disznók zöme azonban az első próbálkozások után elkezdték földeríteni a tükör körüli és a tükör mögötti részeket. Akkor is belepillantottak, amikor elhaladtak előtte.

Ezután Broom és munkatársai öt órát adtak négy pár disznónak, hogy vizsgálgassanak egy tükröt a kifutóban. Ezután mindegyik sertést bezárták egy ólba, ahol egy tükröt olyan szögbe állítottak, hogy az egy válaszfallal rejtett részt mutasson. A kutatók itt almadarabkákat vagy más ínyenséget helyeztek el, amelyet csak a tükörből lehetett látni. Amikor a kutatók hagyták, hogy a disznók körbenézzenek a területen, akkor a nyolc állatból hét bement a rejtett részbe és megtalálta az ennivalót.

A kontrollcsoportot olyan sertések alkották, amelyek sosem láttak még tükröt azelőtt. Ezek többsége a tükör mögött kereste az ennivalót, nem tudták a tükör alapján behatárolni az élelem igazi helyét.

Marc Hauser, a Harvard Egyetem kognitív evolúciós laboratóriumának vezetője elmondta, hogy a kísérlet érdekes, de hasonló viselkedést már több más állatnál megfigyeltek. Amit különösnek tart az az, hogy az állatok képesek tükröt használni elrejtett tárgyak felkutatására, ennek ellenére mégis képtelenek önmagukat felismerni tükörképükben.

Az énfelismerés tükörtesztjében a kutatók gyakran valamilyen festékpöttyöt vagy más jelzést tesznek az állatra, és figyelik, vajon a tükörbe nézve, észreveszik-e és piszkálják-e magukon a jelzést. Eddig nagyon kevés állatnál - szarka, palackorrú delfin, elefánt és emberszabású majmok - kaptak pozitív eredményt.

Broom is kipróbálta a tükörtesztet sertéseknél - eredménytelenül. Bár álláspontja szerint az eredménytelenségnek az is oka lehet, hogy a disznók annyiszor összepecsételik egymást, hogy egy folttal több vagy kevesebb nem számít nekik. Az viszont vitathatatlan, hogy a sertések a kiemelkedően értelmes állatok közé tartoznak, és ezért igyekezni kell a olyan jól tartani őket és humánusan bánni velük, amennyire csak lehetséges.

forrás: origo.hu

Kukoricázó őszi időjárás

Nehéz helyzetben vannak idén a gabonatermelők, és ez alól nem kivétel a kukoricaágazat sem. Hiába kisebb a termés, azt csak a tavalyi ár 75–85 százalékáért tudják értékesíteni – már ha találnak vevőt.

Nem véletlen, hogy Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke a közelmúltban katasztrofálisnak nevezte a helyzetet, amelyet tetéz, hogy a szárazság miatt viszonylag korán meg kellett kezdeni az idei betakarítást. Piaci elemzők ugyan a gabona árának emelkedését jósolják, ám az exportlehetőségek szűkösek, és az állatállomány megcsappanása is a piac visszaesését hozta. Bizonytalanra spekulálnak a termést betárazók is, hiszen nekik még a tárolás költségeit is finanszírozniuk kell. Ráadásul a korábban kitörési pontként emlegetett hazai bioetanol-gyártás sem képes a tavalyinál több kukorica felvételére. Pedig idén az alacsonyabb kukoricaáraknak köszönhetően már versenyképesen lehetne bioüzemanyagot gyártani a terményből.

A nehézségek alól nem mentesülnek a baranyai gazdák sem. Mint dr. Andrics Antal Baranya megyei főfalugazdász lapunk érdeklődésére elmondta, a megyében eddig a kukorica felét takarították be a gazdák, és a termésátlagok térségenként változók. Azokon a területeken, amelyeket a növény növekedése, majd a kukoricacsövek fejlődése idején elkerült a csapadék, ott hat tonna körüli a hozam hektáronként, míg azokban a táblákban, amelyeket annak idején elért az éltető eső, ott a nyolc tonnát is meghaladja a termésátlag.

A szakember szerint a gazdák egyáltalán nem aggódnának amiatt, ha hidegebbre, csapadékosabbra váltana az időjárás, hiszen a kukorica betakarítása akár decemberig is elhúzódhat nagyobb káresemény nélkül.

Kitárcsázzák a repcét

A megye meghatározó területén még mindig hiába várják a csapadékot a gazdák, és az aszályos időjárás jelentősen hátráltatja a talajelőkészítési és vetési munkálatokat. A termelők a nagyon gyenge kelés miatt több táblán is a repcevetés kitárcsázása mellett döntöttek és később más növényi kultúra telepítését tervezik, máshol még bíznak abban, hogy a száraz talajba helyezett vetőmag életképesen átvészeli az őszi csapadékig tartó időszakot.

Nem jön a vásárló

A gazdák aggodalmát növeli, hogy egyáltalán nincs mozgás a gabonapiacon. Az elmúlt időszakban mindössze egy-két kötés fordult elő kukoricára, ezeken 20–24 ezer forintért szerződtek tonnánként. A termelők riadalmát növeli, hogy a raktáron lévő idei aratású búza és árpa iránt – legyen az malmi vagy takarmány minőségű – sincs kereslet, a tárolás költsége, illetve a korlátozott tárolókapacitás tovább rontja a gazdák pozícióját.

forrás: bama.hu

Orosz betakarítás

Moszkva, 2009. október 5.
Jelena Szkrinnyik, az OF mezőgazdasági minisztere módosította a minisztérium korábbi prognózisát az idei gabonatermést illetően. Előzőleg 85 millió tonnás termést jósoltak, a mostani adatok szerint ez a szám elérheti a 90 millió tonnát is.

Ez több mint elegendő Oroszországnak, hisz a belső fogyasztás 77 millió tonna körül mozog, és még tavalyról is vannak eladatlan készletek. Mint ismeretes, tavaly 108 millió tonnás rekordtermés volt, amiből ugyan 23 millió tonnát exportáltak, de a fenti belső fogyasztási számot alapul véve még így is minimum 7-8 millió tonna áthúzódó tétel maradt.

A miniszter szavait támasztják alá a régiók által most publikált adatok is, szeptember 30-i dátummal a vetésterület 80%-os betakarítása után (38,6 millió hektár) 88,8 millió tonna gabona került a tározókba, ami 14,5 millió tonnával kevesebb a tavalyi adatnál. A termésátlagok is kisebbek az előző évinél 1,2 mázsa/hektárral, és átlagban a 24,1 mázsa/hektáros értéket hoztak a gazdaságok.

Búzából ezen időpontig 55,9 millió tonna, (tavaly 61,7 millió tonna), árpából pedig 17,9 millió tonna (2008-ban 23,4 millió tonna) lett betakarítva. A kukoricaterület 12%-os (177 ezer hektár) betakarítása után 627 ezer tonnát arattak 35,4 mázsa/hektáros átlaggal (9,8 mázsa/hektárral alacsonyabb a tavalyinál). Rizsből a területek 48%-os (88 ezer hektár) betakarítása után 499 ezer tonna gyűlt össze, ami 56,8 mázsa/hektár termésátlagot mutatott (10,9 mázsa/hektárral kevesebb az előző évinél). A napraforgótermés a területek 28%-os (1,6 millió hektár) learatása után 2,5 millió tonnás volt 14,1 mázsa/hektáros termésátlaggal, ami a tavalyitól 0,7 mázsa/hektárral maradt el.

Az őszi munkák keretében már 15,3 millió hektárt felszántottak (0,4 millió hektárral több a tavalyinál), és 13,5 millió hektáron már az őszi vetés is befejeződött, ami 3 millió hektárral múlja felül a 2008-as évit.

A miniszter asszony bejelentette, hogy az intervenciós felvásárlások hamarosan megkezdődnek, de nem minden mennyiséget fognak felvásárolni, csak ott, és azt, amire feltétlenül szükség lesz. E célból a régiókkal együtt egy ún. közös piac - prognózis balanszot alakítottak ki, amely kimutatja, hogy mennyit termeltek és használtak fel megyénként, mennyit adtak el a szomszédos területekre és mennyit exportáltak külföldre. Így szembetűnő, hogy néhány megyében túltermelés van, méghozzá azon számítás alapján, hogy az állam úgyis felvásárolja az intervenciós alapba a fölösleget. Jelena Szkrinnyik szavai szerint ez nem helyes, az intervenciónak az a célja, hogy árjelzéseket küldjön a piacnak, nem pedig az, hogy nagy mennyiségeket halmozzon fel, annál is inkább, mert ez a költségvetésre komoly terheket ró.

Szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

Néhány összehasonlító 2008-as éves adat

	B	DK	F	D	GB	IRL	I	NL	E
Választott malac/koca/év	23,05	27,15	25,34	23,09	22,09	24,73	21,87	26,72	23,78
Értékesített sertés/koca/év	21,82	25,50	23,89	21,64	20,85	23,35	20,91	25,56	21,48
Kocaforgó	2,28	2,25	2,28	2,28	2,25	2,31	2,19	2,36	2,33
Almonkénti ÉSZ	11,69	14,00	12,90	11,90	11,23	11,88	11,12	13,00	11,50
Kiesés válasz-tás előtt [%]	13,5	13,8	13,7	14,9	12,6	9,9	10,2	12,9	11,4
Kiesés válasz-tás után [%]	6,9	6,1	5,7	6,3	5,6	5,6	4,4	4,4	9,7
Hízlalás alatti ttgy. [g/nap]	632	904	780	736	757	776	638	780	643
Hízlalás alatti tak.hasznosítás	2,94	2,64	2,91	2,95	2,87	2,80	3,70	2,78	2,77

forrás: bpex.org

Szeptemberi élőállat és húspiaci jelentés

A vágómarha termelői árának mérséklődése folytatódott, a 37. héten 491 Ft/kg hasított meleg súly volt.

Az élő bárány termelői ára nem változott lényegesen, 668 Ft/kg volt a 37. héten.

Magyarországon az állomány csökkenése a vágósertés felvásárlásának 13%-os visszaesését eredményezte az év első nyolc hónapjában, az AKI PÁIR reprezentatív adatai szerint. A hazai termelésből származó sertések felvásárlása tovább csökkent, míg az importból származó sertéseké nőtt, így ezek aránya az összes felvásárlásból 25% volt, szemben az előző évi 17%-kal. Az importból származó sertések vágóhídi belépési ára 3%-kal volt alacsonyabb, mint a hazai termelésből származó sertéseké.

A hazai termelésből származó sertés vágóhídi belépési ára 5%-kal csökkent augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva, így az árak már nem érik el az előző évi szintet.

Az első nyolc hónapban a hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 12%-kal volt magasabb, mint 2008 hasonló időszakában. A termékpálya többi fázisában ennél kisebb növekedés következett be. A félsertés feldolgozói értékesítési ára 8%-kal emelkedett, míg a darabolt sertéshúsok ára nem változott lényegesen.

A KSH adatai szerint a rövidkaraj és sertéscomb fogyasztói ára 10%-kal nőtt a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint Magyarország az első félévben élő sertésből nettó importőr, sertéshúsból pedig nettó exportőr volt. Összességében a külkereskedelmi egyenleg pozitív volt, de 41%-kal romlott az előző év hasonló időszakához képest, mivel az élősertés és sertéshús-import jobban emelkedett, mint az export. Az élősertés- import mennyiségben 5%-kal, értékben pedig 50%-kal bővült 2009. első félévében az előző év hasonló időszakához képest.

Az élősertés-importban - a származási országot tekintve - jelentős átrendeződés következett be. Míg 2008 első félévében az import legnagyobb része (52%) Lengyelországból érkezett, addig 2009 első félévében Hollandia volt a legfőbb importőr, Lengyelország részesedése pedig 9%-ra csökkent.

Magyarország az élő sertések mellett jelentős mennyiségű sertéshúst importál. Míg a sertéshús-import mennyiségben 9%-kal nőtt 2009 első félévében, addig Magyarország sertéshús exportja összességében nem változott lényegesen az előző év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor jelentősen nőtt a Romániába irányuló kivitel, amelynek részesedése idén 55%, szemben az előző évi 32%-kal. Ezt követi Japán (9%-os részesedés) és a Koreai Köztársaság (8%)

forrás: gazdakor.szie.hu

Verseny és versenyképesség

Józan ésszel aligha feltételezhető, hogy a sertéshústermelőknek, vagy a húsfeldolgozóknak érdeke legyen, hogy partnereik tönkremenjenek, ha érdekeik azonosak. Ám a tisztességes jövedelemosztozkodás ritka, mint a fehér holló, amelyre még rátesz egy lapáttal a kiskereskedelem mérhetetlen nyereségvágya is.

Azért a helyzet nem ennyire riasztó, de az igaz, hogy néhány sertéstelepen tőkeinjekcióra lenne szükség a versenyképesség eléréséhez. Jászapátiban ennek érdekében folyik a rekonstrukció, a fiaztatót és a malac utónevelőt már korszerűsítették.

• Ez a beruházás 300 millió forintba került, a támogatás elérte a 40 százalékot – mutat körbe Schmidt Antal, a Jászapáti 2000 Mg. Zrt. tenyésztési igazgatója. - Technológiai javítás volt a fő cél. Igyekeztünk olyan berendezésekkel és technológiával az épületet felöltöztetni, ami már az a szint, amivel nekünk versenyezni kell.

Ez jelenti azt is, hogy a telep kibocsátása növekedett, a fajlagos mutatók javultak?

• Az eredmény kocánként 4-5 malaccal több, mint korábban. A malac utónevelőnél pedig a fajlagos mutatók szembetűnően javultak. A hízókat egy közeli üzemben vágják le. Az országban ezzel szemben nagyarányú árumozgás tapasztalható, ennek ellenére sajátságos egyensúly alakult ki.

Köztudott, hogy import is érkezik be az országba, ugyanakkor exportlehetőségeink is vannak – magyarázza Slezák György, a Hungapig Kft. igazgatója.

• A sertéshúsfogyasztás visszaesett, tehát jelenleg egyensúly van. Magyarországot mindig is az ízletes és egészséges sertéshús jellemezte. Ezt kéne felmutatnunk a piacnak. Az ugyanis látszik, hogy a piaci árak a kereslet-kínálat törvénye alapján alakulnak, erre nekünk ráhatásunk nincs. Viszont ráhatásunk van arra, hogy olyan termékeket kínáljunk, amire keresletet lehet generálni, és ráhatásunk van arra, hogy a termelési paramétereinket próbáljuk közelíteni a nyugat-európai átlaghoz.

Érdekes, hogy éppen most mondja, amikor a mangalica-sertéshússal kapcsolatban problémák voltak Japánban, és vizezett hús került ki Hungahib közvetítéssel Szerbiába.

• Ez sajnálatos. Nem szeretnék elhamarkodott kijelentéseket tenni, de ezzel a hússal nem volt minden rendben. Valóban a mi közvetítésünkkel került ki, de mi ennek az ügynek szenvedői vagyunk, semmiképpen nem előidézői. A piac felé a feldolgozók jelenítik meg a magyar sertést. Tehát, ha a magyar sertéstartók azt mondják, hogy ízletes és egészséges sertéshúst állítanak elő, akkor a termékeknek is olyanoknak kell lennie.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke szerint az elmúlt évek során a feldolgozók és a termelők közötti együttműködés nem volt felhőtlen.

• Bizony a feldolgozók is kihasználták azt a helyzetet, amikor túlkínálati piac alakult ki Európában, és ha lehetett, akkor még külföldről is behozva lenyomták az élősertés hazai árát. Az elmúlt egy évben a sertéstenyésztők kihasználva az elsősorban Romániának köszönhető keresletnövekedést, illetve a jelentős állománycsökkenés adta lehetőségeket, jelentős árnövelést értek el. Ezt a húsipar kénytelen kifizetni, ám úgy tűnik, hogy az értékesítési költségeiben nem tudja kifejezésre juttatni. Jelentős befolyása van az árakra annak is, hogy egy év alatt a sertésállomány további, majdnem 15 százalékos csökkenésen ment keresztül. Ma már a június 1-jei hivatalos KSH-statisztikák szerint alig 3,1-3,2 millió élősertés volt az országban. Ez döbbenetesen alacsony szám.

Miközben csökken az állomány, aközben csökken a felvásárlási ár. Mintha a piactól elrugaszkodott volna az egész folyamat.

• Nem ezt kell összehasonlítani, hanem azt, hogy az önköltség hogyan alakult.

Mi várható?

• Ha csak valami hirtelen, előre nem látható folyamat nem indul be a sertéspiacon, a jelenlegi 330 forint körüli átlagár az év végéig kitart, vagy még néhány forintot csökkenhet is.

forrás: gazdakor.szie.hu

Egyre nagyobb húsos cégek dőlnek be

Több mint száz húsipari cégnek indult el idén augusztus végéig a felszámolása. Tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá, mind több munkanélkülit és kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után.

Idén augusztus végéig összesen 67 húsipari - húskereskedelemmel, húsfeldolgozással és állattenyésztéssel foglalkozó - cég került végelszámolás és 114 felszámolás alá - derül ki az Opten Kft. összesítéséből. Az adatok az előző évhez viszonyítva ugyan nem mutatnak jelentős változást, 2008-ban viszont a végelszámolt cégek száma több mint 24 százalékkal (összesen 107 vállalkozás), a felszámoltaké pedig 17 százalékkal (173 társaság) haladta meg az előző évit. A válság nyomán, tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá, egyre több munkanélkülit és egyre több kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után - mondta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az idei legnagyobb húsipari cégbedőlés a Herz Szalámigyár Zrt.-é. A 2,25 milliárd forint jegyzett tőkéjű, tavaly 7,1 milliárd forint árbevételt elérő társaság felszámolása május végén indult, miután a finanszírozásról nem sikerült megállapodnia a CIB Bankkal. A társaságtól több mint háromszáz dolgozót bocsátanak el, s mivel a felszámolás során sem sikerült új hitelt szerezni a működéshez, így leállt a termelés.

Tavaly még kétmilliárd forint feletti forgalmat bonyolított az idén felszámolás sorsára jutott két húsfeldolgozó: az Aba Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. és a Hunnia Húsipari Termékgyártó Kft. A sertésfeldolgozót és vágóhidat is üzemeltető, abaújszántói telephellyel működő Aba Zrt. felszámolását július 7-én rendelte el a bíróság. Az egykor több mint kilencven embert foglalkoztató társaság szintén újabb hitel hiányában került nehéz helyzetbe, mivel forgótőkével sem rendelkezett, amellyel finanszírozni tudta volna a termelést. 2008-as beszámolója szerint kötelezettségállománya tavaly év végén meghaladta a 800 millió forintot. A keszthelyi székhelyű Hunnia felszámolása áprilisban indult, itt 118 dolgozót bocsátottak el csoportos létszámleépítéssel. A cég tartozása meghaladja az egymilliárd forintot. Itt sincs sok esély a termelés újraindítására egy esetleges új befektető bevonásával.

A tavaly 890 millió forint árbevételt elérő Zalabaromfi Szárnyas Húsfeldolgozó Zrt. felszámolása 2009 februárjában, a vagyonkezelésére létrehozott Dale-Food Invest Zrt.-é áprilisban, míg a szintén a cégcsoporthoz tartozó Zalabaromfi Kereskedőház Zrt.-é júniusban indult el. Az utóbbi társaság a tavalyi 3,5 milliárd forintot meghaladó forgalmával egyébként "vezeti" a felszámolás alá került húskereskedő cégek idei listáját. A második helyen a szombathelyi Meatropolis Kft. áll mintegy 2,2 milliárdos, a harmadik helyet pedig a miskolci Ko-Bor-Hús Kft. foglalja el 1,7 milliárd forintos árbevétellel.

Augusztus végéig 46 állattenyésztéssel foglalkozó cégnek indult el a felszámolása, közülük a legnagyobb a gerjáni székhelyű Pegano-Pig Sertéstartó és Kereskedelmi Kft., a 39 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás tavaly 4,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A szintén sertéstenyésztéssel foglalkozó Branau' 2002 Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Kft. dolgozói létszáma 118 fő volt, amikor januárban elindult a felszámolása. A társaság tavaly másfél milliárd forintos árbevétel mellett 984 milliós mérleg szerinti veszteséget könyvelt el, kötelezettségállománya pedig meghaladta a 2,6 milliárd forintot. (Környezetvédelmi kötelezettsége lenne 2009-ben az alsómocsoládi és mágocsi sertéstelepei zárt rendszerű hígtrágyakezelő rendszerének kiépítése, ennek költsége 120 millió forint - áll a cég beszámolójában.)

Júliusban dőlt be a kaposvári székhelyű Buda Food Baromfitenyésztő Kft., amely tavaly csaknem 600 milliós árbevételt ért el. A baromfiágazatot kiemelten sújtja a válság, a huszonöt legnagyobb árbevételű állattenyésztő cég közül tizenhárom baromfitenyésztéssel foglalkozik. A húsiparban, főként az állattenyésztésben egy ágazati szintű rombolás még az átlagosnál is súlyosabb problémákat okozhat, hiszen (mint az agrár területen ez elkerülhetetlen) a visszaépítés hosszú éveket vesz igénybe - véli Csorbai. Szakmai vélemények szerint a legnagyobb probléma a baromfipiacon, hogy nincsenek megfelelően biztosítva a hazai termelők. A külföldről beáramló olcsó, ellenőrizetlen, akár egészségre káros importhús rombolja az ágazatot. A rombolás hatását lényegesen nehezebb utólag helyrehozni, mint megelőzni.

forrás: napi.hu