Oldalak

csütörtök, március 27, 2008

2008. 13. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,03


Az index értelmezése: itt

kedd, március 25, 2008

Csökkenő sertésállomány

Tavaly három százalékkal, 3,86 millióra csökkent a sertésállomány az előző évihez képest. A helyzet oka a takarmány és az energiaárak növekedése, valamint az erős uniós kínálati nyomás. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium programot állított össze, ami az állattartó vállalkozások "túlélését" biztosíthatja.

Az anyakocák száma 2007-ben 262 ezer volt, ami tíz százalékkal kevesebb a 2006. évinél. A tavalyi sertéshústermelés háromszázezer tonna volt. Ez hatszázezer tonnával volt kevesebb, mint 2003-ban.

Az élősertés-behozatal 2007-ben nyolc százalékkal csökkent az előző évhez képest, hatvannégyezer tonna körül mozgott. A felvásárolt élősertések tizenöt százaléka behozatalból származott. A hazai sertéshús mintegy harmadát (kilencvenháromezer tonnát) exportálták tavaly, ami hat százalékos növekedés 2006-hoz képest.

A vágósertés felvásárlási ára 2006-ban, élősúlyban számolva kilónként 290 forint volt. A felvásárlási ár reálértéke tavaly a 2006-oshoz képest tizenegy százalékkal csökkent. A hasított melegsúlyra számított, kilogrammonkénti ár jelenleg 334 forint, ami nyolc százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A sertésállomány hatvan százaléka az ezer állatnál többet tartó üzemekben koncentrálódott, ez a szakemberek egy része szerint kedvező jelenség. A koncentrálódás és a kedvezőtlen gazdasági környezet - azaz a magas költségek és a nyereséghiány - miatt, 2003 óta kétszázezer gazdaságban hagytak fel a sertéstartással, ami egymillió sertés kiesését jelentette.

A takarmány ára - amely a legjelentősebb mértékben befolyásolja az állattartás önköltségét - a múlt év nyarától jelentősen, esetenként ötven-száz százalékkal emelkedett. Ennek oka a szakértők szerint elsősorban a bioüzemanyag-gyártás megnövekedése, az intervenciós kukoricakészletek csökkenése, továbbá a világ több pontján tapasztalható terméskiesés. A versenyhelyzetet kedvezőtlenül befolyásolták az állat-, és környezetvédelmi beruházások megnövekedő költségei is.A szakértők szerint az idei év az ágazat számára a túlélésért való küzdelem éve lesz. A kedvezőtlen kilátások okai között említhetők a továbbra is magas takarmányárak, a növekvő energiaköltségek, a költségekhez viszonyított, alacsony felvásárlási árak, valamint az uniós piacon jelentkező - a kedvezőtlen gazdasági hatásokból adódó - erős kínálati nyomás.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium intézkedései között szerepel az állatjóléti feltételeknek való megfelelésből adódó többletköltség támogatása. Ilyen célra a sertéságazat hatmilliárd forint támogatást kap. Az állategészségügyi költségek finanszírozását és az állatihulla-megsemmisítést szintén támogatja a tárca.

A takarmányszükséglet kielégítését szolgálja az is, hogy az állattartók legalább háromszázezer tonna kukoricához juthatnak hozzá, kedvezményes úton. Az állattartók helyzetének további javítását teszi lehetővé az a forgóeszköz hitelkonstrukció, amely révén mintegy húszmilliárd forint hitel áll az állattartók rendelkezésére.

forrás: vallalkozoinegyed.hu

csütörtök, március 20, 2008

2008. 12. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,90
Az index értelmezése: itt

szerda, március 19, 2008

Angliában jártunk sok ”érdekeset” láttunk

2008. február utolsó hetében 15 partnerünkkel illetve leendő partnerünkkel látogatást tettünk az angliai Rattlerow farmok némelyikén.
A programban szerepelt mesterséges központ, dédnagyszülő telep, külterjes nagyszülő telep, vágóhíd és takarmányüzem meglátogatása.

A Rattlerow Farms-nak két mesterséges központja van Angliában és most indítottak egyet Skóciában.
A megtekintett mesterséges központban 90 kan termelt. Átlagos termelésben eltöltött idejük 18 hónap. Tehát a kanokat másfél évente cserélik.
A laborban rend és tisztaság uralkodott. A legmodernebb automata töltőkészülékeket láthattuk, a sperma mikroszkópos vizsgálatát pedig monitoron követték.
A bemutató helyiséget egy üvegfal választotta el a látogatóktól és a gondozó egy táblára írta fel minden egyes kan típusát és fülszámát. Így könnyű volt azonosítani a kanokat Robert Lawson tulajdonosnak - aki az egész úton elkísért bennünket - a hozzájuk tartozó kartonokkal, melyen a kanok teljesítménye volt olvasható.

Megtudtuk, hogy a nagyfehér vonal Belgiumból származik és igen magas szaporasági index-szel rendelkezik. Az éves malacszaporulata ennek a vonalnak 30 malac/koca/év.
Nagyon masszív lábú lapály kanokat is láthattunk, melyek jól kombinálódnak a szapora durokkal.
A terminál kanok pedig magas testtömeggyarapodással és kiváló húsformákkal rendelkeztek.
Amióta termelésbe állították az OptiMus és MaxiMus kanokat végtermék-előállítás céljából, ezek népszerűsége folyamatosan növekszik, az általuk korábban használt izmolt nagyfehér iránt a kereslet pedig folyamatosan csökken.
Mind az OptiMus, mind pedig a MaxiMus utódok kiváló színhúskihozataluk miatt váltak népszerűvé.
Robert Lawson tulajdonos beszámolt arról is, hogy minden karácsony előtt megrendezik a „LEGJOBB FÉLTEST” versenyét, melyet az elmúlt esztendőben a MaxiMus utódok nyertek meg.
A következő állomás egy dédnagyszülő telep volt. Az állategészségügyi biztonságot a telepre menet előtti lábzsák, sapka, nylon ruha és gumikesztyű felvétele biztosította.


Kiutazás előtt már tájékoztattuk partnereinket, hogy a látogatás egyik feltétele a 72 órás sertésmentesség, melyet írásban is rögzíteni kellett.

A telepi kocalétszámot 100%-ban lapály alkotta. A telepen csak kereső kanok voltak, a keresztezéshez szükséges duroc spermát mesterséges központból vásárolták.

A telep ún. 3 hetes rendszerben működött. Ez azt jelenti, hogy az első héten csak termékenyítenek, a másodikon csak fiaztatnak, a harmadikon pedig csak választanak.
A legfőbb oka ennek a módszernek, hogy munkaszervezés szempontjából jól lehet szervezni az egyes fázisokat. Később a növendékek között jól nyomon lehetett követni ennek a módszernek az előnyeit. Láttunk napos malacokat, három hetes malacokat, hat-hetes növendékeket, kilenc-, tizenkettő-, tizenöt-hetes,….stb. nagyságú állatokat.

A kocaállományra jellemző volt a nagy ráma, a homogenitás és a magas termelési eredmények.

Az egész telepre jellemző volt a végtelen racionális - a sertéseket maximálisan kiszolgáló - egyszerű technológiai háttér.


A kocákat kis csoportokban szalmán tartják egyedi etető beállásokkal, ahol a nyugodt takarmányfelvételt biztosítani tudják. Automata dobozos takarmányellátó rendszer működik, de vályú már nincs, mivel így a kocák a takarmányfelvétel során szalmát is fogyasztanak plusz rost bevitele céljából.

A középső képen jól látható, hogy a pihenőtérnél a válaszfalak tömörek, míg az itatás és trágyázás helyén nyitottak. Naponta egyszer etetnek a vemheskoca-szálláson.

A következő termelési fázis a fiaztató volt, ahol mindannyiunkat meglepett a magas malacszám és a kocák óriási 10-11kg/napos takarmányfelvétele. A technológia egyszerűségéről nem is beszélve.


Több dolog meglepett szinte mindenkit:

  • A kutrica falak modern műanyag helyett egyszerű rétegelt lemezből voltak
  • A malacoknak a padozatra szórták a takarmányt
  • A malacoknak csak a felső szemfogait csípték el. Azt mondják ez is elegendő a többi csak időfecsérlés
  • Munkaszervezés miatt a befialt termet ivar és nagyság szerint szétdajkásítják
  • Fialás után 5 napig naponta egyszer etetnek, majd újabb 5 napig naponta kétszer
  • Ezt követően 3-szor. Reggel és este 3-3kg, közte pedig fokozatosan 4,5kg-ig is emelkedik. Tehát a szoptatás harmadik hetében 10,5 kg a napi elfogyasztott szoptató kocatáp!!!

A következő fázis a ”battéria” illetve nevelőfázis.
Ezen a telepen egyáltalán nem beszélhetünk klasszikus battériáról, mivel a malacok szalmán voltak és nincs 28Co-os teremhőmérséklet sem.
Minden boxon belül ún. búvófakkok voltak, melyben nyakig ültek a malacok a szalmában, és nagyon jól érezték magukat.

Ezek a boxok fokozatosan bővíthetők s így ezen a helyen maradnak egészen az elszállításukig. Először összenyitják a bal oldali felső képen látható két fakkot, majd az állatok fejlődéséhez igazodva az alsó jobb képen láthtaó trágyázótérrel bővítik a kutricát.

Szembetűnő volt még, hogy a telepen egyáltalán nem volt köhögés illetve nem nagyon láttunk beteg állatot. Feltűnő volt viszont, hogy 92 napra a növendékek elérték az 51 kg-ot.
Mindezt úgy sikerült elérniük, hogy a telep pozitív volt PRRS és Micoplazmózis betegségekre.

Ezt követően még megnéztünk egy takarmánykeverőt, mely garantáltan toxinmentes alapanyagokkal dolgozott. Többen azt feszegettük, hogy ilyen garanciák mellett el kell gondolkodni a saját keverő létjogosultságán, mivel a kifogástalan minőségű késztáp így versenyképes a bizonytalan minőségű olcsóbb, saját keverésből származó takarmányunkkal.

Ezt követően a szállodába érve jól esett a vacsora és a finom angol sör.

A második nap igazi csemegéje a külterjes tartásmód volt. Aki még nem látott ilyet annak főként, de aki már látott ilyen tartásmódot annak is újra nagy élményt jelent már az útról is jól látszó ”sertéscamping”.

A helyi adottságok (senki nem lopja el sem a sertéseket, sem az alumínium bódékat) és az óceáni éghajlat lehetővé teszi, hogy egész évben itt tartsák a kocákat malacaikkal együtt.

A legtöbb külterjes technológiát alkalmazó farmer a szabadban fiaztat, majd választás után a malacok ún. istállós tartásban nőnek fel. Persze azért van néhány hely, ahol a hízlalás is kültéren folyik.

Ezek a ”telepek” is több száz kocával termelnek. Az adott földterületet 2 éves rotációban használták beillesztve a vetésforgóba. Villanypásztorral választották el az egyes kutricákat. Egy-egy kutrica 2 ha területű és ezen 35 kocát tartottak.
A takarmányozásuk nagyon speciális, mivel etető utakról szórták, illetve lőtték be a 3cm átmérőjű granulátumokat. Erre azért van szükség, hogy a madarak minél kevesebbet lopjanak belőle.

Ezzel a speciális takarmányos kocsival etették őket.

Választást követően két 35-ös falkába kerültek a kocák és két kan kutricánként stimulálták őket. Majd az ötödik napon a kanokat kivették a kutricákból és a termékenyítő kutricák közé helyezték el őket.

A kanok stimulálják a kocákat mivel az ivarzó kocák felkeresik a bezárt kanokat. Így ezeket a kocákat könnyen be lehetett csukni a kanok szomszédságában lévő vemhesítő boxokba.

Az ivarzó kocákat a regisztrálás napján és 24 óra elteltével termékenyítették. Ez már nem vonatkozik a pénteken ivarzókra, mert ezeket csak egyszer rakták, az ismétlést és a visszaivarzó kocák fedezését a falkákban tartózkodó kanok végezték.

A fialásra váró kocákat egy új parcellába hajtották, ahol a kocák létszámának megfelelő darabszámú fialó bódé található.

Ezekben a bódékban vastag szalmaágy várta a fialásra váró kocákat. A legmegdöbbentőbb információ itt ért bennünket, mely szerint a malacok a választásukig sem takarmányt, sem vizet nem kapnak „csak” anyatejet.

Választást követően a malacok vagy továbbra is külterjesen (szabad levegőn) maradnak, vagy istállóban folytatják életüket.

A képeken a külterjes utónevelés technológiája látható.

A külterjesen felnőtt állatok húsa az áruházak pultjain is megkülönböztetett jelzéssel kerültek a polcokra, ún. prémium termék márkanevet kaptak és ez az árban is jelentkezett.

A lila fejléccel ellátott táblák a prémium termékek és ezek ára kb. 50-60%-al meghaladta az istállózó tartásból származó termékekét.
Ugyanakkor a hasonló körülmények között felnőtt, de más országból származó állatok termékei között alig néhány cent volt a különbség.

Mindent egybevetve úgy gondolom, hogy a kirándulás hasznos és tanulságos volt. Mindenki számára világossá vált, hogy az Angliában alkalmazott technológia sokkal közelebb áll a hazai átlaghoz és, hogy ilyen körülmények között is lehet sertést tartani, természetesen úgy, hogy a sertés mikroklímális igénye maximálisan ki van elégítve.

Szeretném, ha a kiránduláson résztvevők megírnák véleményüket, tapasztalataikat az útról és a cikkről s azt megosztanák a blog olvasóival. Az olvasókat pedig arra bíztatnám, hogy nyugodtan formáljanak véleményt és tegyék közzé. Kíváncsian várom hozzászólásaikat...

Botzheim Tibor

Az EU sertéshús exportjának növekszik a jelentősége

Az EU napjainkban a világ legnagyobb sertéshús exportőre - a maga 22.9 millió tonnás 2007-es sertéshús előállításával, a német piac- és árelemző ZMP adatai alapján. A sertéshús piacon a verseny az elmúlt évben erősebbé vált.

2007-ben 1,9 millió tonna sertéshús került exportra, mely magában foglalja a bacont, a szalonnát, valamint az élőállat exportot is.

Az USA dollárhoz képest erős Euró, jelentős hatással volt, különösen, hogy a sertéshús kereskedelme az EU-n kívül dollárban történik.Az USA-ból jövő konkurencia
A világ második legnagyobb sertéshús exportőre az Egyesült Államok, amely 1,3 millió tonnát exportált az elmúlt évben. Az ország Japánba irányuló exportja ugyan ezen időszak alatt 6 %-kal nőtt.

A 27 EU tagország közül Dánia körülbelül 520.000 tonnát exportált az EU-n kívülre. Németország és Hollandia következett a maga 330.000 és 210.000 tonnájával. A Japánba és Oroszországba irányuló export mennyiségének visszaesését követően az EU enyhe emelkedést regisztrált az Ázsiába irányuló exportban, különösen Kína és Hong Kong irányába. A ZMP jelentésében arra számít, hogy ez a trend folytatódik a következő évben. Kelet Európáról szintén úgy gondolják, hogy jó export kilátásokkal rendelkezik.

forrás: pigrogress.net

Elfogyott az EU intervenciós gabonakészlete

Az Európai Uniónak (EU) semmi sem maradt az intervenciós gabona készleteiből. Összesen 257.000 tonna kukorica van még raktáron, de ez is nemsokára gazdára talál.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a kukorica készletek 2008. július elseje előtt elfogynak. Mivel az Egyesült Államokban szinte nincs hozzáférhető gabonakészlet, így az országok gyakran az EU-ból vásárolnak gabonát, mely okozója a jelenlegi hiánynak.

Szokatlan, hogy az EU-nak nem marad intervenciós készlete, a Holland Mezőgazdasági Termelési Tanács szóvivője szerint. 2003 volt az utolsó év, amikor az EU-nak nem maradt gabonája. A Tanácsnak nem maradt a kezében olyan eszköz, mellyel az intervenciós készlet eladásán keresztül befolyásolni tudná a gabonapiacot. Mindamellett, hogy a gabonaárak további növekedése tény, mondta a Bizottság.

forrás: allaboutfeed.net

hétfő, március 17, 2008

Kitekintés az amerikai bioetanol-helyzet újabb fejleményeire

1. Szabályozás és célkitűzések

Az újabb bioetanol-szabályozás szempontjából mérföldkő volt, hogy Bush elnök 2005. augusztus 28-án aláírta a második[1] Energiapolitikai Törvényt (Energy Policy Act - ENPA), amely az Egyesült Államok egészére állapított meg új, bio-üzemanyagokkal kapcsolatos rendelkezéseket. Korábban léteztek ugyan kötelező célértékek, azonban ezek csak a magas légszennyezettségű államokra vonatkoztak, és alapvető céljuk az MTBE[2] oxidációs anyagként való felváltása volt. A törvény célja a fogyasztói üzemanyagárak csökkentése, az energiabiztonság növelése, a környezetvédelmi minőség javítása, és a vidéki Amerika növekedésének elősegítése volt. Az ENPA meghatározta többek között a cellulóz biomasszából készített etanol, a hulladékból előállított etanol és a megújuló üzemanyag fogalmát[3]. A megújuló üzemanyag definíciója például a törvény szerint a következő: a megújuló üzemanyag olyan motorüzemanyag,

· amelyet gabonából, keményítőből, olajosmagvakból, zöldségből, állati anyagból (beleértve zsírok), cukornádból, cukorrépából, cukor alkotóelemből, dohányból, burgonyából vagy más biomasszából vagy biogáz-forrásból (beleértve szemétlerakót, szennyvízkezelő üzemet, hizlaldát) származó természetes gázból állítanak elő, és

· amelyet arra használnak, hogy a motoros járművekben használt üzemanyagokban a fosszilis üzemanyagot helyettesítsék, vagy annak arányát csökkentsék.

A cellulóz biomasszából készített etanol pedig olyan etanolt jelentett, amelyet valamilyen megújuló alapanyagból nyert lignocellulózból vagy hemicellulózból állítanak elő.

Az ENPA megújuló üzemanyag-programot hirdetett meg, mely az alábbi megújuló üzemanyag-mandátumokat tűzte ki célul 2006-tól 2012-ig:

Naptári év

Bekevert megújuló üzemanyag mennyiség (Mrd gallon)

2006

4[4]

2007

4,7

2008

5,4

2009

6,1

2010

6,8

2011

7,4

2012

7,5

Érdekesség, hogy az ENPA 2013-at követően is határozott meg irányelveket az új célok tekintetében, így például ettől az időponttól kezdve a cellulóz alapú etanol felhasználásának el kell érnie a 250 millió gallont[5]. A táblázattal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a törvény értelmében a célkitűzések szempontjából minden gallon cellulóz biomasszából készített etanol vagy hulladékból előállított etanol 2,5 gallon, míg egy gallon biodízel 1,5 gallon etanolnak felel meg. Az amerikai etanol-ipar már a 2006-os célkitűzéseket is túlteljesítette 900 millió gallonnal. A törvény összesen 1,3 Mrd USD[6] adókedvezményt helyezett kilátásba a megújuló üzemanyagok használatával kapcsolatosan (üzemanyag-hatékony gépjárművek használata, E-85 kutak üzembe helyezése, megújuló üzemanyag bekeverése). Továbbá az ENPA vissza nem térítendő támogatásokat hirdetett meg cellulóz alapú üzemanyagok előállítására alkalmas üzemek megépítéséhez és bioenergetikai K+F tevékenységhez, valamint hitelgaranciát vezetett be etanolüzemek létesítéséhez. Egy 2006-os tanulmány szerint az etanolgyártás éves kormányzati támogatása - adókedvezményeket is beleértve - 5,1-6,8 Mrd $/év körül mozgott.

A következő újdonságot a 2007-es State of the Union beszéd[7] jelentette. Bush elnök ugyanis meghirdette a "20 in 10" programot, mely szerint tíz év alatt a becsült országos fosszilis üzemanyag-felhasználást 20 %-kal kívánta az adminisztráció csökkenteni. Mindez 2017-re mintegy 35 Mrd gallon megújuló üzemanyag bekeverését és a fosszilis benzin- és gázolaj-felhasználást 15 %-os redukcióját eredményezte volna.

A beszédet követően - 2007. februárjában - az USDA nyilvánosságra hozta a 2016-ig szóló mezőgazdasági előrejelzéseit, majd májusban elemző tanulmányt jelentetett meg a megújuló etanol program mezőgazdasági kihatásairól.[8] Az USDA az etanol-boom hatásit vizsgálva előre jelezte a kukorica árak növekedését, az USA kukoricaexportjának és az áthúzódó készletek csökkenését, más szántóföldi növények vetésterületének csökkenését (pl. szójabab, gyapot), magas takarmány- és élelmiszerárakat, valamint a nettó farmjövedelem emelkedését. Az USDA 2010/11 környékén számolt a legmagasabb kukoricaárakkal - 3,75 $/bushel -, azonban ezt a valóság jóval meghaladta: 2008. januárjától már stabilan 4,5-5 $/bushel körül és feljebb mozognak a közeli határidős CBOT[9] árak. Az USDA előrejelzései alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az etanoltermelés jóval meg fogja haladni az ENPA célkitűzéseit. Ezt többek között az okozta, hogy az ENPA megszüntette az oxidációs anyagként széles körben használt MTBE gyártói és felhasználói mögött álló kongresszusi felelősségvédelmét, így könnyen perelhetővé váltak a talajvíz szennyezése miatt, ezért ezek áttértek az etanol használatára.

A fenti tanulmányok készítésével egyidejűleg azonban már folyt a Kongresszusban az új Energy Bill tárgyalása, és Bush elnök 2007. december 19-én aláírta az Energia Függetlenségi és Biztonsági Törvényt (Energy Independence and Security Act - EISA).

Az EISA több új fogalmat is bevezetett be az EPNA-hoz képest:

  • megújuló üzemanyag: olyan üzemanyag, amelyet megújuló biomasszából állítanak elő, és a motoros járművekben használt üzemanyagokban a fosszilis üzemanyagot helyettesítik, vagy annak arányát csökkentik;

  • hagyományos bio-üzemanyag: kukoricakeményítőből előállított megújuló üzemanyag;

  • fejlett bio-üzemanyag: olyan megújuló üzemanyag, amelyet nem kukoricakeményítőből állítanak elő, és melynek életciklusa során felszabaduló GHG gázok[10] legalább 50 %-kal csökkentik a bázis kibocsátást[11];

  • cellulóz alapú bio-üzemanyag: bármely cellulózból, hemicellulózból vagy ligninből készült megújuló üzemanyag, amely melynek életciklusa során felszabaduló GHG gázok legalább 60 %-kal csökkentik a bázis kibocsátást.

A megújuló üzemanyagok életciklusa során felszabaduló GHG gázokba beleértendő az üzemanyaghoz vagy az alapanyagához kapcsolható - például az előállítás, szállítás, felhasználás során keletkező - összes kibocsátás. A fenti definíciókban újdonság, hogy a különböző kategóriákba való besorolás feltétele meghatározott GHG emissziós teljesítmény. Így például amennyiben egy faforgácsból előállított üzemanyag csak 55 %-kal csökkenti a bázis GHG-t, úgy az celluloid alapú nem, csupán egyéb fejlett bio-üzemanyag lehet.

(...)

Csatolt dokumentumok:

A cikk teljes szövege (PDF)



[1] Az első 1992-ben született.

[2] Methyl tert-buthyl ether

[3] Lásd EPA Title XV, Subtitle A, Sec. 1501 (a)

[4] Kb. 151 millió hl.

[5] Kb. 9,4 millió hl.

[6] Mostani árfolyamon számolva kb. 230 Mrd Ft.

[7] Az amerikai elnök év eleji országértékelő beszéde.

[8] Ethanol Expansion in the united States: How Will the Agricultural Sector Adjust? By Paul C. Westcott, www.ers.usda.gov/publications/fds/2007/05may/fds07d01

[9] Chicago Board of Trade

[10] Greenhouse Gas, üvegházhatású gázok.

[11] A bázis kibocsátási érték a benzin, illetve dízel 2005-ös GHG kibocsátási értékei.

Dr. Tóth Attila

forrás: fvm.hu

Orosz húsimport 2008-ban

Az oroszországi húspiac 2007. évi bővülése elérte a 7,5%-ot. A volumenek emelkedésénél jóval nagyobb volt az értékmutató változása, ez a szám egy év alatt 21,5%-kal növekedett.

2008-ra az elemzők újabb növekedést prognosztizálnak, elsősorban a sertés- és a baromfihús-szegmensekben (7, illetve 10%-os bővülés). Ennek is köszönhetően a baromfihús részaránya a teljes húsmennyiségen belül idén várhatóan tovább növekedik, ugyanakkor a marhahús piaci szerepe ismét mérséklődik, annak ellenére, hogy a kormányzati tervekben a marhahús fogyasztásának emelkedése szerepel.

A 2003. év óta kvótákkal szabályozott import az utóbbi időszakban egyre nagyobb szerepet játszik a belföldi igények kielégítésében. Az évente forgalmazott, csaknem 9 millió tonnás mennyiségen belül idén várhatóan 2,7 millió tonnás import realizálódhat, ami 3,7%-os növekedést jelent.

Az idei importbővülés azt is mutatja, hogy nem változik az a tendencia, amely szerint már 2000-tól kezdve folyamatosan emelkedik az importált hús aránya. Hasonlóan a mintegy két évvel ezelőtt beindult tendenciához, idén is az prognosztizálható, hogy a sertés- és a marhahús csoportjában lesz dinamikusabb importemelkedés, a baromfiimport gyakorlatilag szinten maradhat. Ez utóbbi alapja, hogy az utóbbi időszakban a hazai termelés jelentősen megerősödött, és egyre inkább képes a belföldi igények kielégítésére.

A több éve tartó beruházási hullám következtében a baromfiágazat növekedése világméretekben is az egyik legdinamikusabbá vált. Az 1990. évi szintet az orosz agráriumon belül csak ez az ágazat érte el mára, és a baromfipiacon jelenleg mintegy 55%-os a hazai termékek aránya. Ezzel együtt az orosz baromfihús-import volumene idén is 1,3 millió tonnás nagyságrendű lehet, amiből csupán az észak-amerikai exportőrök közel 1 millió tonnát szállíthatnak.

dr. Kemény Ádám

forrás: fvm.hu

csütörtök, március 13, 2008

2008. 11. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,67
Az index értelmezése: itt

hétfő, március 10, 2008

Angol ébresztő a közvéleménynek

Az angol sertéstenyésztők többsége minden felnevelt sertésen 26 £-ot (34€, vagy 9.000 Ft) veszít. Az iparág 200 millió £-os veszteséggel néz szembe a következő évben.
Ebben a helyzetben született az a gondolat, hogy a közvélemény megszólítása céljából átírnak és előadnak egy jól ismert 1968-as dalt.
Az eredmény itt megnézhető/hallgatható.
Jó szórakozást!

Leálltak a magyar bioetanol-beruházások

A jelenlegi piaci árak mellett képtelenség finanszírozni a fejlesztéseket.

Tudomásom szerint jelenleg nincs folyamatban egyetlen bioetanol-üzem építése sem, ám le kell szögezni, hogy a korábban nyilvánosságra került 30-32 tervből csak néhány jutott el az engedélyezési szakaszba - mondta lapunknak Zsemberi László, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Úgy véli, a fejlesztések leállásának oka összetett. Egyfelől a bioetanol alapanyagául szolgáló kukoricának a magas piaci ára versenyképtelenné teszi az etanolalapú biobenzingyárakat a fosszilis lepárlókkal szemben. Másfelől viszont komoly üzleti kockázatot jelent, hogy az Európai Uniónak csak ajánlása van, jogszabálya még nincs az etanol üzemanyagként történő uniós használatára. Várhatóan év végén döntenek Brüsszelben arról a direktíváról, amely előírná az etanol benzinbe történő bekeverési arányának folyamatos növelését. A jelenlegi ajánlás szerint a benzinbe, a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése érdekében, 5 százalékban lehet etanolt keverni. Ez az arány 2010-ig 10 százalékra nőne. Zsemberi szerint év végéig még sok idő van, az uniós döntést, amely mellett több környezetvédelmi indok szól, meg is lehet "fúrni".

Amíg nincs döntés az etanol uniós felhasználásának kérdésében, addig a beruházásokat finanszírozó pénzintézetek kockázatosnak ítélik a gyárakba történő befektetést - vélik az elemzők, akik szerint az már csak a hab a tortán, hogy a kukorica ára lényegében "elszállt". Ettől függetlenül Zsemberi szerint Magyarországon biztosan lesz egy-két elszánt befektető, aki belátható időn belül - akár már 2008-ban - megvalósítja a beruházást. A Sekabnak például két gyára is zöld utat kapott, a jogerős építési engedélyek birtokában csak idő kérdése a beruházás.

Év elején például elindult egy évi 7000 tonna kapacitású bioetanolgyár. Pál Viktor, a működtető Etanol-Line Kft. ügyvezetője szerint csak úgy képzelhető el ma a gazdaságos működés, ha rövid távon olyan egységeket is létrehoznak, amelyek a kukorica felhasználása során visszamaradt anyagokat hasznosítják. Ha a gyártási folyamatban a kukoricának minden részét feldolgozzák, képesek nyereséget is termelni. A cég egyébként nem kért állami támogatást az üzem fejlesztéséhez, amit a Földművelésügyi Minisztériumban csodálkozva fogadtak - mondta Pál Viktor. Most viszont, a komplex feldolgozási folyamat kialakításához már számítanak pályázati pénzekre is.

A bioetanol-gyártás kockázatát csökkentené, ha a gyárak képesek lennének hosszú távon kötött áron alapanyagot vásárolni. A kérdés, hogy miért nem bérelnek földet maguk a gyárak és kezdenek el gazdálkodni. Zsemberi László szerint erre is van lehetőség, közép- és hosszú távon nyilvánvalóan érdemes számolni vele.

Hőnyi Gyula

forrás: ibas.hu

péntek, március 07, 2008

2008. 10. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,71
Az index értelmezése: itt

hétfő, március 03, 2008

A vágóhídon elveszik a dán sertés előnye

A dán malacok gazdaságosabbak a nevelés időszakában, de ez a pénzügyi előny eltűnik a végén.
Erre a megállapításra jutott az Alsó Saxoni Mezőgazdasági Kamara (Landwirtschaftskamer Niedersachsen) abban a gyakorlati tanulmányában, melyet 2006 és 2007 között végeztek. Dániából hozott hízó alapanyagok termelési eredményeit hasonlították össze a tartomány helyi telepeinek eredményeivel. A dán malacoknak jobb takarmányértékesítése és nagyobb testtömeggyarapodása volt. Ugyanakkor az egy sertésre jutó jövedelem alacsonyabb. A különbség 2,19 €-nak mutatkozott minden német sertés javára.
A német kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a dán sertések rosszul teljesítenek a vágóhídi minősítés során. A rosszul vágódott sertéseknél akár 0,1 € is lehet az árhátrány hasított kilónként.

forrás: pigprogress.net

Jelentős állománycsökkenés a tengerentúlon

Smithfield - USA
A Smithfield Foods bejelentette, hogy 4-5%-kal, vagyis 40.000-50.000 kocával csökkenti az USA-ban lévő tenyészállományát, ami éves szinten 800.000 - 1.000.000 tonna termelés csökkenést jelent.
A vállalat évente mintegy 18.000.000 hízót állít elő jelenleg, de az említett változásokat azonnali hatállyal életbe léptetik.
Az okokról nyilatkozva C.Larry Pope elnök ügyvezető kifejtette, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben valamit lépniük kellett. A gabona árak továbbra is rekord szinten állnak, és a jelenlegi USA vezetés a kukorica etanol célú felhasználását pártolja. A jelenlegi gazdasági helyzet nagyon erőpróbáló, és úgy véljük, hogy a növekvő termelési költségeket végül is a magasabb élelmiszerárakon keresztül az amerikai fogyasztóknak kell megfizetniük. Időközben a Smithfield azonnali lépéseket tesz az élő állat előállító egységeink hatékonyságának javítására.
A Smithfield a legnagyobb Egyesült Államokbeli tőkehús feldolgozó és kereskedő, valamint a legnagyobb sertéstenyésztő évi 12 milliárd dolláros bevétellel.

Kanada
A kanadai kormány 10%-os tenyészsertés selejtezési programot hirdetett. A cél, hogy mintegy 150.000 kocával csökkentsék a bent álló tenyészállományt, és 3.000.000-val az éves sertés előállítást.
Az alkalmas termelők minden levágatott koca vagy kan után egy adott összeget (225 CAD) kapnak, de ezért legalább egy istállót a következő 3 évben üresen kell tartaniuk.
Az elmúlt évben Kanada 30 millió sertést állított elő, melyből 20,2 millió darabot le is vágott. A többi sertés malacként (3,2 millió), vagy vágósertésként (6,5 millió) az Egyesült Államokba került. Kanada az EU és az USA után a világ harmadik legnagyobb sertéshús exportőre.
A következő tényezők állnak a kormány döntésének hátterében:

  • A kanadai dollár elmúlt két évben történt erősödése, jelentős hátrányt jelentett a húsipar számára.
  • A gabona árak az elmúlt egy évben megduplázódtak.
  • A kanadai gazdasági növekedés miatt a vágóhidakon munkaerőhiány alakult ki, minek következtében az elégtelen vágóhídi kapacitásokkal kell a képződő sertéseket levágni.
  • Az exportnál a hűtőkonténerek elhúzódó hiánya párosult a tengeri szállítás megnövekedett költségeivel.
  • A felsorolt problémák egyike sem látszik megoldódni a közeljövőben, sőt az USDA jelentése szerint a telepeken 4,2%-kal nőtt az állatállomány, mely előre vetíti, hogy a sertéspiac az elkövetkezendő időkben is nyomás alatt lesz. A növekvő etanol előállítás miatt kevéssé tűnik valószínűnek, hogy 2008-ban a takarmány árak csökkennének.

forrás: pigprogress.net