2007. 5. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,26

A magyar-román kolbászháború videós bizonyítékai

Rejtett kamerás felvételek azt hivatottak bizonyítani, hogy a beutazó román állampolgárokat a magyar vám- és pénzügyi ellenőrök zaklatják.

Öt videófelvételt tett közzé kedden honlapján romanialibera.ro a bukaresti Romania Libera, amelyeket a magyar-román határon a napilap munkatársai rejtett kamerával készítettek.
A felvételek azt hivatottak bizonyítani, hogy a beutazó román állampolgárokat a magyar vám- és pénzügyi ellenőrök zaklatják, ürügyeket keresve a határátlépés megnehezítéséhez, s hogy jogellenesen nem csupán a jövedéki adóköteles dohánytermékeket és alkoholos italokat ellenőrzik, hanem esetenként a magánfogyasztásra szállított élelmiszerek miatt fordítnak vissza személyeket.
Korábban a lap többször szóvá tette, hogy a magyar pénzügyi ellenőrök méltatlanul bánnak a román turistákkal, s elkobozzák a náluk lévő élelmiszert vagy pedig arra kötelezik őket, hogy azt kidobják. A magyar cáfolat nyomán lap riporterei temesvári üzletben vásárolt kolbásszal és szalonnával vágtak neki a magyar határnak. A magyar vámszervek egyik alkalommal tüzetes műszaki ellenőrzésnek vetették alá a gépkocsijukat, s azért fordították vissza őket, mert a gépkocsi szélvédőjén kis méretű repedést fedeztek fel. Több másik alkalommal pedig amiatt, mert a csomagtartóban talált élelmiszert kifogásolták, s azt közölték, hogy élelmiszert tilos bevinni Magyarországra. A Nagylaknál és Battonyánál rögzített videófelvételek kerültek most az újság honlapján bizonyítékként nyilvánosságra.
A Románia Libera hetek óta folyamatosan sérelmezi azt az elbánást, amelyben a magyar vámszervek a román turistákat részesítik, s azt a tényt, hogy például a román kolbászt és szalonnát nem engedik be Magyarországra. A lap szerint az is kifogásolható, hogy a magyar szervek mindig más ürügyet keresnek annak érdekében, hogy a határátlépésre jelentkezett személy átkelését megnehezítsék vagy lehetetlenné tegyék. Az öt - egyenként három-négy perces, elég gyenge minőségű - felvétel ezt hivatott bizonyítani. A lap tudósításaira utalva, Dan Voiculescu szenátor, a Konzervatív Párt elnöke azt követelte, hogy a román szenátus külügyi bizottsága hívja meg Terényi János bukaresti magyar nagykövetet, s kérjen tőle tájékoztatást a határon tapasztalt helyzetről. Voiculescu úgy vélte, a magyar vámosok tetszőlegesen alkalmaznak nem létező jogszabályokat, hogy a román turisták Magyarországra jutását megakadályozzák. Szerinte furcsa ugyanis, hogy valamennyi határátkelőn más és más szabályok szerint folyik a Magyarországra történő beléptetéskor az ellenőrzés. Lapunk kérdésre a Terényi János nagykövet közölte: román részről ilyen jellegű megkeresést-meghívást nem kapott.
Dan Voiculescu szenátort több próbálkozás után sem sikerült elérnünk. Lucian Lorin, a KP sajtóirodájának vezetője a Népszabadságnak elmondta: pártjának elnöke nem csupán a sajtóból származó értesülésekre alapozta követelését, hanem más forrásokból származó információkra is.

• Brüsszelbe eddig nem érkezett hivatalos román panasz a határon folytatott gyakorlattal kapcsolatban. Értesülésünk szerint viszont hazánk jogértelmezési kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz annak megállapítására, hogy az utasforgalomban behozott hústermékekre, azaz a "szál kolbászra" is vonatkozik-e a sertéspestis miatti uniós tilalom. A bizottság ezt szóban már közölte ugyan, de a magyar EU-diplomaták írásban is szeretnék látni.
  Az Európai Bizottság egyelőre továbbra is úgy látja: a magyar-román határon lefolytatott ellenőrzés összhangban van az európai előírásokkal; a bukaresti Romania Libera hétfői írása pedig nem keltett figyelmet Brüsszelben - derül ki Kovács László vámügyi EU-biztos lapunknak adott nyilatko-zatából.
  - Ezt a kérdést ma Sebastian Vladescu román pénzügyminiszter is szóba hozta velem tárgyalva. Ismereteim szerint a határon nem vámellenőrzést tartanak, ennek jogi alapja ugyanis Románia EU-csatlakozásával megszűnt - mondta Kovács, részletezve, hogy (mint más tagállamok ellenőreinek is), mit áll jogában a magyar hatóságoknak megvizsgálni. - Jogosan ellenőrzik a jövedékiadó-köteles termékek mennyiségét. Cigarettából például 200 szál hozható be adómentesen, mivel Bukarest 2009 végéig átmeneti mentességet kapott az EU minimális adókulcsának alkalmazására. Ugyancsak jogosan ellenőrizhetik a szeszes ital menynyiségét - fejtette ki a biztos, hozzátéve: az uniós előírások szerint az ellenőrzés mindamellett nem lehet "diszkriminatív és rendszeres". Kovács jelezte a román miniszternek, hogy az országban korábban működött, de az EU-csatlakozással bezárt vámmentes üzletek megmaradt raktárkészletéből nem kerülhet áru uniós forgalomba. Kovács hangsúlyozta: külön kérdés az élelmiszer-biztonsági vizsgálat, "ami szintén megfelel az uniós szabályozásnak." (Sz. L.)

Tibori Szabó Zoltán

Forrás: nol.hu

Pláza lesz a húsipari telephelyből

Egy zalaegerszegi ingatlanforgalmazó és építőipari vállalkozás vette meg a 2005 tavasza óta felszámolás alatt lévő Zalahús legértékesebb ingatlanegyüttesét, az ötödjére meghirdetett központi telephelyet - írja a Népszabadság.

A győztes Lunetta Kft.-nél nem nyilatkoznak arról, mennyiért jutottak a területhez, de a lap úgy tudja, mintegy 700 milliós ajánlatot adtak be rá. A cég lebontja az üzemet és egy bevásárlóközpontot épít a helyére. Az adásvételről várhatóan egy-két nap múlva írják alá a szerződést, és ezzel lezárul a húscég felszámolása, miután a többi ingatlanon és a vagyontárgyakon már túladott a felszámoló, aki úgy számol, hogy a befolyt pénz a cég négymilliárdos adósságának negyedét fedezi, így a beszállítók és a termelők nem juthatnak követelésükhöz.

Forrás: NAPI online

2007. 4. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,52

A Disznó évében tiltottak a disznós reklámok

Kínában a muzulmán kisebbség kímélése végett a Disznó évének beköszöntével tilos sertést ábrázoló reklámokat sugározni a televíziókban, és tilos bizonyos szólások, kifejezések alkalmazása is, amelyekben szó esik disznóról.

Ilyen értelmű utasítást adott az illetékes cenzúrahivatal az ország összes reklámügynökségének - tájékoztatta pénteken a DPA német hírügynökséget a sanghaji székhelyű Mindshare ügynökség menedzsere. A tilalom február 18-án lép hatályba, mert akkor végződik a Kutya éve, és kezdődik a Disznó éve.

A hivatalos nyilvántartás szerint az ország 1,3 milliárd lakója közül 21 millió számít muzulmánnak, s az ő vallásuk szerint a disznó tisztátalan állat.

A reklámtilalmat azzal indokolták a hatóságok, hogy "el kell kerülni a nemzetiségi konfliktusokat". Mint a sanghaji ügynökség képviselője elmondta, tilos olyan fordulatok alkalmazása is, mint "Az arany disznó szerencsét hoz", és nem szabad "Szerencsés Disznó-évet" kívánni sem.

Forrás: dunatv.hu

Veszélyben a sertéspiac - a hússzövetség megalapozatlannak tartja az importtilalmat

Minden szakmai indokot nélkülözőnek tartja a japán importtilalom bevezetését a magyar sertéshúsra a hússzövetség ügyvezető titkára.

A távol-keleti ország kereskedői a helyi állategészségügyi hatóságra hivatkozva a Magyarországon észlelt sertéspestis miatt nem vették át magyar szállítóiktól a Japánba irányuló exportszállítmányokat.

Berczik Attila közölte: Japánba 5-6 magyar cég exportál sertéshúst, ezek a vállalkozások szerdán jelezték a szövetségnek, hogy a japán kereskedelmi partnerek nem veszik át tőlük a kivitt szállítmányokat. Magyarországról Japánba évente mintegy 11 ezer tonna sertéshúst exportálnak, mintegy 9 milliárd forint értékben. Ez a mennyiség a magyar export 10-15 százalékát teszi ki.

A szakember érthetetlennek nevezte a japán beviteli tilalmat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sertéspestist Magyarországon nem a házisertéseknél, hanem a vaddisznóállományban regisztrálták, közel a szlovák határhoz. Hozzátette: északi szomszédunknál évek óta előfordulnak sertéspestises esetek, mind a vad, mind a házisertés állományban.

Veszélyes a japán tilalom

Berczik Attila leszögezte: Magyarországon haszonállatoknál egyetlenegy esetben sem fordult elő sertéspestises megbetegedés. A hússzövetség ügyvezető titkára rendkívül veszélyesnek nevezte, hogy a japán tilalom precedenst teremthet és más országok is kitilthatják piacaikról a magyar árut emiatt.

Az agrártárca szóvivője közölte: Süth Miklós országos főállatorvos levelet írt a japán llategészségügyi hatóságnak, amelyben tájékoztatta a magyarországi helyzetről a távol-keleti ország illetékeseit. Ezt a levelet hamarosan megkapják Tokióban.

A szakember ezért fontosnak tartja, hogy a magyar állategészségügyi hatóság, illetve a kereskedelmi diplomácia pontosan tájékoztassa az ország kereskedelmi partnereit arról: Magyarországon csak a vadállományban fordult elő sertéspestis és az állategészségügyi szakemberek ezt is izolálták.

Túlkínálat keletkezhet a sertéspiacon

Berczik Attila kitért arra is, hogy a japán export időleges meghiúsulása miatt a feldogozó cégeknél több száz tonna eladatlan áru halmozódhat fel, amit már más piacon nem lehet értékesíteni. Emellett túlkínálat keletkezhet a sertéspiacon is, ami leszoríthatja az árakat kilogrammonként akár 40 forinttal is. A szakember szerint a magyar kivitel a távol-keleti országba csak hetek múlva állhat helyre.

Berczik Attila véleményéhez hasonló álláspontot fogalmazott meg Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára (VHT). Azt túlzásnak nevezte, hogy a magyar sertéspiac összeomolna a japán export időleges megszűnése miatt.

Forrás: hirdo.hu/MTI

Magyarországi sertésállomány, 2006. december 1.

A sertések száma közel 4 millió volt (3.987 ezer) december 1-jén, az egy évvel korábbinál 134 ezerrel több. A 2006. augusztus 1-jei összeírás óta az állomány 78 ezerrel fogyott. Az anyakocák száma (290 ezer) 2005. decemberhez képest 13 ezerrel, az elmúlt négy hónap alatt 5 ezerrel több lett.

Forrás: KSH

Exportpiaci versenytársaink termelési költségei

Idén került 36. alkalommal megrendezésre a kanadai Banff Pork Seminar, melyen Brad Knudson a Cargilltól hasonlította össze a termelési költségeket néhány tengerentúli országban. Az összehasonlítás azért érdekes, mert főként azokról az országokról van szó, melyekkel mi versenyzünk az exportpiacainkon (Oroszország, Dél Korea, stb.). A táblázatban szereplő költségek élősúlyra vonatkoznak és teljes (a kocától a hízóig minden korosztály), vagy más néven egyfázisos telepek átlagos adatait tartalmazza.

$/Ft=210,51

	$/kg	Ft/kg
USA	0,83	175
Kanada	1,00	211
Mexikó	1,12	236
Brazília	0,72	152
Japán	2,27	478
Kína	0,91	192

Madárinfluenza gyanú, sertéspestis

Dr. Süth Miklós

Mintegy 850 baromfitartó udvart kell átvizsgálniuk a szakembereknek.
- Magyarországon Csongrád megyében, Szentes környékén madárinfluenza gyanús esetekre bukkant az állategészségügyi szolgálat - jelentette be Süth Miklós országos főállatorvos kedden, Budapesten sajtótájékoztatón.

A szakember közölte azt is, hogy Nógrád megyében a szlovák határhoz közel 3 sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak.

A főállatorvos mindkét állatjárványügyi esettel kapcsolatban elmondta, hogy az állategészségügyért felelős hatóság megtette a szükséges intézkedéseket és az esetekről tájékoztatta az Európai Unió illetékeseit is.

A részletekről szólva Süth Miklós közölte: a madárinfluenza gyanúja Csongrád megyében azt követően lett megalapozott, hogy az állategészségügyi hatóság szakemberei egy Szenteshez közeli 3.300 libát tartó telepen elhullást észleltek, illetve 30-40 állatnál idegrendszeri betegség tüneteit fedezték fel.

A szakemberek szerint feltételezhető, hogy madárinfluenza betegítette meg az elhullott állatokat, de ezt laboratóriumi vizsgálatok még nem igazolták.

Az elhullott állatokból néhányat kórbonctani vizsgálatra a fővárosba szállítottak az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság zuglói laboratóriumába. Az állatorvosok itt végzik el a szükséges ellenőrző vizsgálatokat akkreditált körülmények között.

A gyanú miatt az állategészségügyi szolgálat megtette a szükséges intézkedéseket és kijelölte a védő, illetve a megfigyelési zónát. Az állattartó telep 1 kilométeres körzetében nincs település. A teleptől számított 3 kilométeres sugarú körben 57 tanya van. A tanyákon 1.743 baromfit vizsgáltak meg, de nem találtak gyanús eseteket. A 10 kilométeres körzethatáron belül mintegy 850 baromfitartó udvart kell átvizsgálniuk a szakembereknek. Itt várhatóan mintegy 8.500 baromfi lehet. Emellett a 10 kilométeres körzeten belül 18 nagy állattartó telepet regisztráltak, valamivel több mint 43 ezer állattal.

A madárinfluenza gyanús lúdállomány preventív - megelőző - leölése megkezdődött a főállatorvos szerint. Ez a tevékenység várhatóan kedd délutánra befejeződik. A helyi lakosok szerint a közelmúltban a Korógy-patakon jelentős számú átvonuló vadkacsa fordult meg.

A sertéspestisről Süth Miklós elmondta: az eseteket Nógrád megyében regisztrálták a szlovák határoz közel. A sertéspestissel fertőzött vaddisznók közül kettőt kilőttek és így állapították meg a fertőzöttséget, míg Ipolytarnóc közelében az állat rendellenesen viselkedett, ezért lőtték le. A főállatorvos hangsúlyozta: a környéken gyér a házisertés állomány. A 10 kilométeres kijelölt körzetben a szakemberek szerint mindössze 50-100 házisertés élhet.

Az elővigyázatosság érdekében azonban Nógrád megyében forgalomkorlátozást rendeltek el a házisertésekre.

Az MTI kérdésére válaszolva azt Süth Miklós pontosan nem tudta megmondani, hogy a magyar sertés és sertéshús exportot harmadik országba miként érintik a sertéspestises esetek. A főállatorvos szerint ennek elbírálása az exportot fogadó ország kompetenciájába tartozik.

Forrás: MTI

A vaddisznókban megállapított klasszikus sertéspestisről

A közelmúltban klasszikus sertéspestis megállapítást jelzett a Szlovák Állategészségügyi Hatóság, amelyet követően sor került a Szlovák-Magyar közös sertéspestis szakértői csoport ülésére is a határ túloldalán. Ezen az ülésen a szlovák kollégák szóbeli tájékoztatása szerint az általuk orális immunizálásra használt vakcina vírusát mutatták ki.

Az MGSZH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága Nógrád megye Szlovák Köztársasággal határos területeiről származó 3 vaddisznóban vizsgálattal klasszikus sertéspestis vírusát mutatta ki.

A három, sertéspestissel fertőzött vaddisznóval kapcsolatosan az alábbi információk állnak rendelkezésre

Az első - virológiailag is pozitív eredmény - a Csesztve közigazgatási területén (Galiba puszta) folyó év január 10-én kilőtt, klinikailag egészséges vaddisznó vizsgálatát követően született meg.

A második pozitív vaddisznó - szintén folyó év január 10-én - Litke közigazgatási területén került kilövésre.

A harmadik fertőzött vaddisznót 2007. január. 12-én a Ipolytarnóc közelében, rendellenes viselkedése miatt lőtték ki. A mintákat Budapestre küldték, ahol kimutatták a sertéspestis vírusát.

A hatóság által megtett járványügyi intézkedések

• A pozitív vizsgálati leletek birtokában a mai nappal magtörtént a sertéspestis hatósági megállapítása,
• A kilövések helye körüli 10 km-es sugarú körben megkezdődött a házi sertés állományok - klinikai vizsgálaton alapuló - előírás szerinti szűrése,
• Az előbb említett területeken elrendeltük a házisertés forgalmi korlátozását
• Főosztályunk javaslatot tesz a szlovák főállatorvosnak a közös szakértői csoport ismételt összehívására.

A rendelkezésre álló intézeti eredmények ismeretében, illetve a hatósági megállapítást követően a klasszikus sertéspestis vaddisznókban történő megállapításáról 24 órán belül hivatalosan tájékoztattuk az EU Bizottságot.

Forrás: FVM - Sajtóiroda

2007.01.23. 13:34

Újabb sertéspestis Bulgáriában

Amint azt a bolgár hatóságok hírül adták több mint 150 sertést kellett kényszervágni a észak kelet bulgáriai Smjadovo városában egy újabb sertéspestises megbetegedés miatt. A tavalyi 3 eset után idén ez az első sertéspestises megbetegedés Bulgáriában. Ahogy azt már korábban írtam a blogon a két új tagállam Románia és Bulgária igen komoly állategészségügyi problémákkal küzd a sertéspestis megfékezésének területén. Ennek köszönhetően az ottani élősertés, és sertéstermékek nem kerülhetnek be más EU tagállam területére. Ez a lépés elkerülhetetlen volt a fertőzés terjedésének megakadályozása miatt. Máskülönben nem csak az állategészségügyi helyzetét kockáztatta volna az EU, hanem az oroszországi szállításokat is, mert mint köztudott Oroszország jelezte az EU felé, hogy import tilalmat vezet be a hússzállítmányokra, amennyiben nem találnak megoldást a két új tagország sertésállománya által jelentett állategészségügyi kockázat kiküszöbölésére.

Első lépések a lengyel-orosz húsvita rendezésére

Több elektronikus sajtóorgánumban is megjelent a hír, miszerint két héten belül orosz és uniós ellenőrök érkeznek Lengyelországba, hogy ellenőrzéseket végezzenek az ottani húsfeldolgozó üzemekben. A szakemberek vizsgálatainak a célja, hogy megoldódjon a Lengyelország és Oroszország közötti vita a lengyel húsáruk oroszországi importtilalmával kapcsolatban, mely a lengyel vétó miatt komolyan hátráltatja az EU és Oroszország új energetikai megállapodását.

A vita 2005 végén robbant, ki, amikor is Oroszország rossz minőségű harmadik országból származó húskészítmények Lengyelországon keresztül történő exportjára hivatkozva betiltotta a Lengyelországból származó hústermékek importját.
Amennyiben elhárulnának az akadályok, az jelentős segítséget jelenthetne a lengyel hústermékek unión kívül történő elhelyezésében, mely közvetve az egész unió húspiacára is kedvező hatást gyakorolhatna.

Dánia kihagyja a hampshire-t a tenyésztési programjából!

Az alábbi szűkszavú közleményt lehet olvasni a DanBred honlapján:

Megszűnik a hampshire dédnagyszülő vonal

2007 január 1-től a hampshire fajta nem része többé a DanBred sertéstenyésztési programjának. 2007 január 1-vel a tisztavonalú hampshire termékenyítések le lettek állítva a nukleusz állományokban. Az állomány fokozatosan lecsökken és a következő években „csak” a Danline HD kanok előállításánál kerül felhasználásra.

Ismerve a hampshire hazai tenyésztésben betöltött jelentős szerepét, kutakodni kezdtem a világhálón és nem volt nehéz rábukkanni a Pork Magazine, illetve a PigInternational által megjelentetett terjedelmesebb cikkekre.
Mindkét orgánum azonos okokat jelölt meg a döntés hátterében. Írásaik szerint mára már sem teljesítményileg, sem állategészségügyileg nem indokolt a dán hampshire bevonása a korábbi 4 vonalas keresztezési programba, mely így csak lapályból, nagyfehérből és a durocból áll majd. A DanBred oldaláról származó teljesítmény adatok, amivel elégedetlenek voltak:

	állomás	állomány
	hím	hím	nőstény
Napi testtömeggyarapodás 1,5-30 kg	-	362	366
Napi testtömeggyarapodás 30-100 kg	869	844	815
Takarmányértékesítés	2,42	-	-
Színhús %	62,1%	62,0%	61,9%

Míg korábban a dán vágósertések közel 10%-os vérhányadban is tartalmazhattak hampshire géneket, ez az arány mára már 4% alá csökkent. A cikkek szerint Dániában a hampshire felhasználása főleg az utóbbi két évben csökkent drámaian annak köszönhetően, hogy a termelők úgy vélik, hogy a PMWS, vagy más néven cirkovírus okozta megbetegedések gyakrabban fordulnak elő hampshire keresztezett kanok utódainál.Természetesen a döntést az is elősegíthette, hogy a világban már régóta cikkeznek az RN gén (mely a stresszgénhez hasonlóan kedvezőtlen húsminőségért felelős) és a hampshire állományok kapcsolatáról. Ez a húshiba egy olyan országnál, ahol a nemzetgazdaság egyik meghatározó eleme a sertéshús export megengedhetetlen.

Azt követően, hogy a világ egyik legerősebb és legnagyobb sertéstenyésztő nemzete hosszas mérlegelés után meghozta ezt az igen súlyos döntést több kérdés merül fel:

• Mi lesz a fajta sorsa, van-e az árutermelésben jövője?
  
  
• Lesz-e még olyan bátor tenyésztő, aki hampshire vérhányadú utódokkal képzeli el a telepét?
  
  
• A hazai hampshire tenyészállományok teljesítmény paramétereikben felülmúlják-e a dán állományokat?
  
  
• A hazai hampshire vérhányadú állományoknál is kimutatható-e az összefüggés a cirkovírus és a hampshire jelenléte között?

2007. 3. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,52

Olcsóbb sertéshúst kínálnak a külföldi kereskedők

Az energiaárak növekedését, a munkabért sújtó egyre magasabb terheket a húsfeldolgozók - legalább is eddig - nem nagyon hárították át a vásárlókra. A piac megtartása azonban arra kényszeríti őket, hogy keressék a költségtakarékos megoldásokat. Például vegyenek olcsóbb alapanyagot. Vajda Lászlóval a Hústrió 2001. Kft. résztulajdonosával Hajmáskéren beszélgettünk.

• Minden vállalkozót keményen érint az idei évben az energiaváltozások, többletköltségek, a dolgozók utáni járulékfizetések. Azon vagyunk, hogy ne kelljen ezeket a többletköltséget áthárítani a fogyasztókra. Ezért kénytelenek vagyunk sakkozgatni a beszerzést illetően. Ez idáig igyekeztünk csak és kizárólag hazai alapanyagból előállítani a késztermékeinket. Sajnos a jövőben valószínűleg ezt az elméletet egy kicsit fel kell oldani és új alapokra kell helyezni a beszerzést. Innentől kezdve valószínűnek tartom, hogy kénytelenek leszünk importból is hozni alapanyagot, mivel sokkal kecsegtetőbb ajánlattal támadnak bennünket azok a kereskedők, akiknek van módjuk, lehetőségük arra, hogy kintről hozzanak be fél sertést, illetve negyed marhát. Amiből mi gyakorlatilag az üzemünkben dolgozunk.
• Honnan tudnak behozni?
• A környező országokból, akár Ausztriából, ahol személyesen jártam kint. Közvetlen vágóhídnál, ahol még jóval kedvezőbb árakat kaptunk, mint a hazai piacról. De megkerestek bennünket szlovák kereskedők, illetve egy hazai kereskedő, aki Lengyelországból szállítana szintén 30-40 forinttal olcsóbban, mintha a hazai piacról tudnánk beszerezni alapanyagot. És rengeteg kereskedő van - jobbára olaszok -, akik bárhonnan tudnak minőségi árut behozni.
• Viszont vannak olyan vevőik, akik kikötik, hogy csak magyar alapanyagból készült terméket hajlandóak elfogadni, vagy magyar sertésből származó húst.
• Ezeket a vásárlói igényeket tiszteletben kell tartani és amennyire lehet, igyekszünk ennek a követelménynek megfelelni, de nem biztos, hogy minden esetben ezt tudjuk vállalni. Az imént elmondottak miatt a hazai piac, ha úgy alakul, hogy versenyképes lesz, a kintről behozott alapanyaggal, akkor természetszerűleg a hazaihoz nyúlunk hozzá.
• A hazai alapanyag minősége és az importnak a minősége hogyan viszonyul egymáshoz?
• Itthon is vannak már nagyon jó minőségű félsertések, de az importból származó bizony sok esetben még jobb minőségű, mint a hazai. Ennek is nyilván meg vannak az okai. Fajta jelleg, takarmányozási problémák, technológiai hibák. Ismert a magyarországi mezőgazdasági helyzet. Nagyon sajnálatos, hogy nagyon sok gazdaság tönkre ment, illetve amelyek még jelenleg is dolgoznak, azok is meglehetősen szolid körülmények között. És ez mindenféleképpen a hazai húsnak a minőségére rányomja a bélyegét.
• Az ország minőségére.
• Sajnos nem tudják azokat a technológiai dolgokat biztosítani, ami a minőség termék előállításnak egyik alapfeltétele lenne.
  

forrás: www.radio.hu

Mezőgazdasági árak, 2006. január–november

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2006. január–novemberben 10,3%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 17,4%-kal, az élő állatoké és állati termékeké 4,1%-kal emelkedett.
A gabonafélék termelői átlagára 23,5%-kal nőtt a 2005 azonos időszakában mért 12,1%-os csökkenéshez képest.
...

A vágóállatok termelői ára 2006 január–novemberében 5,2%-kal növekedett, ezen belül a vágómarha és a vágósertés ára nőtt (15,3 és 6,9%-kal), a vágóbaromfi ára gyakorlatilag nem változott. Az állati termékek ára 2,1%-kal emelkedett, ezen belül a tej termelői ára 0,8%-kal csökkent, a tyúktojás ára viszont 9,2%-kal nőtt 2005 első tíz hónapjához viszonyítva.

Forrás: KSH

Élelmiszerbiztonság és nyomonkövethetőség

Manapság több internetes oldalon is megjelent a hír, hogy a németek olyan nyomonkövetési rendszer kifejlesztésén dolgoznak, mely a húst az értékesítési láncon végig nyomonkövetné, és folyamatosan regisztrálná a külső, belső változásokat. Ehhez két technikai elemet hívtak segítségül, az egyik egy rádió frekvenciás azonosító címke (ld. fotó), mely képes adatokat tárolni. A másik eszköz egy optikai érzékelő, mely lézer segítségével a hús állagában bekövetkező kémiai változásokat észlelné. Az azonosító címke a hozzá kapcsolt hőmérséklet érzékelő segítségével képes mérni és rögzíteni, a hőmérsékleti viszonyok változását. Az optikai érzékelő is egy rádió frekvenciás azonosítóra továbbítaná az adatokat. Ezek az értékek a teljes értékesítési lánc bármelyik pontján előhívhatóak így nagyban növelnék az élelmiszerbiztonságot és megnehezítenék az élelmiszerhamisításokat és átcímkézéseket, melyek manapság amúgy is divatba jöttek.

Ezt a híradást olvasva azért elgondolkodtam, hogy bár a távolság Magyarország és Németország között kevesebb, mint 400 km, de gondolkodásban ég és föld.
A németek felismerték azt a trendet, hogy a világ sertéshús kereskedelmében egyre nagyobb hangsúlyt kap a nyomonkövethetőség és az élelmiszerbiztonság. Ennek mennek elébe egy ilyen kutatással, amivel majd komoly piaci előnyöket tudnak kovácsolni a maguk számára. Nem az árral kell majd versenyezniük, mert lesz valami olyan extra értékük, mely senki másnak: a biztonság.

Ezzel szemben sajnos ma Magyarországon még az is gondot okoz, hogy a termelők, és a vágóhidak felismerjék az ENAR rendszerben rejlő előnyöket, és még mindig lehet találkozni azzal a gyakorlattal, hogy a krotáliákat nem a disznók fülébe rakják, hanem egy zacskóban a sofőr kezébe adják. Pedig ha a magyar vágóhidak felismernék azt a lehetőséget, hogy az ENAR rendszer működtetésével (most nem mennék bele olyan részletekbe, hogy a krotália, vagy a beütő kalapács jobb-e, vagy hogy ezt a rendszert az OMMInak kell-e üzemeltetnie) milyen óriási piaci előnyhöz jutottak, mert így, ha a vágóhídon belüli nyomonkövethetőséget megoldják (ami egy vágóhíd esetében nem olyan bonyolult dolog) rögtön olyan féltestett, vagy darabolt húst tudnának kínálni, mely visszaazonosítható a fogyasztó számára is. Milyen jó lenne, ha a vásárló, mondjuk én, a hipermarket hűtőjéből kivett tálcás kiszerelésű karaj csomagolásán megtalálhatnám azt a termék kódot, amely segítségével (akár az interneten, vagy a bolt vonalkód leolvasóján) vissza tudnám keresni a vágóhidat (OK, ez már ma is adott, legalább van egy kódszám a terméken), a vágás dátumát, de ezen belül a tenyésztőt is. Így már rögtön egy olyan terméket tudok megvásárolni, ami mögött egy vállalat, egy személy áll, aki felel annak minőségéért. Ebben az esetben egy olyan megbízható hátterű terméket lehetne versenyeztetni a külföldi “semmitsemtudokróla” termékkel, ami már pénzügyi előnyöket is jelenthetne a hazai termelőknek és feldolgozóknak. Hogy a hazai vásárló árérzékeny? Igen, magam is az vagyok, de mindemellett az is érdekel, hogy mit eszem, mert ha lehet szeretnék biztos lenni abban, hogy amit leküldök a torkomon, és ez nem is kevés, az legalább nem ártalmas és megbízható forrásból származik. Hogy hajlandó lennék-e ezért többet is fizetni? Igen, de hogy mennyivel, annak kiderítése már legyen a nagyon felkészült húsipari marketing kutatók feladata.

2007. 2. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,73

A RATTLEROW SEGHERS és a GENTEC genetikusainak jelentős eredménye a sertések szaporaságával kapcsolatban

Tegnapi publikációm megköveteli, hogy mellékeljem azt a hírt, melyet a GENTEC, a RATTLEROW SEGHERS molekuláris kutatásokra szakosodott vállalata repített a világba a tavalyi év márciusában a kocák genetikai úton történő szaporaságnövelésének új lehetőségéről:

A GENTEC szoros együttműködésben a Rattlerow Seghers-szel, valamint a leuveni és liège-i egyetem kutatóival bebizonyította, hogy a kocavonalak GENTEC-igf2 génmarkerre való szelekciója szaporább és hosszabb élettartartamú kocákat eredményez.

GENTEC-igf2 egy olyan genetikai marker, mely apai öröklésmenetet követve öröklődik. Ez azt jelenti, hogy csak a kantól származó gén aktív és a kocától származó gén pedig inaktív.

A kutatás bebizonyította, hogy azoktól a nagyszülő kanoktól, melyek homozigóták a GENTEC-igf2 génre olyan szülőpár kocasüldők származnak, melyek nagyobb almokat adnak és több malacot lehet tőlük leválasztani. Az szintén beigazolódott, hogy a GENTEC-igf2-re szelektált kocavonalakból származó tenyészkocák élettartama jelentősen meghosszabbodott. Várható, hogy a közeljövőben más tenyésztő cégek is fel fogják használni ezt az új technológiát a saját kocavonalaik tenyésztési programjában.

Háttér információ:

A GENTEC-igf2 egy olyan genetikai marker, melyet a GENTEC fedezett fel, együttműködve az uppsalai és liegei egyetemekkel. Ez az első marker, mely elősegíti mind a koca-, mind a kanvonalak egymástól eltérő irányba történő szelekcióját. A kocavonalak esetében a nagyobb született malacszámra, a kanvonalak esetében pedig a nagyobb izomtömegre történő szelekciót teszi lehetővé. A kutatás eredménye szerint a kocák szaporasága több mint 1,5 malaccal nőtt évente. A GENTEC-igf2, az állati molekuláris genetika területén végzett új fejlesztések eredménye, apai öröklésmenetet követ.

További tájékoztatást az alábbi címen kérhetnek:

Prof. Nadine Buys
GENTEC N.V.
Brusselsesteenweg 168
9280 Lebbeke - BELGIUM

tel. +32-52-350041
fax +32-52-350215
gsm +32-479-500373
e-mail nadine.buys@gentecweb.com

web http://www.gentecweb.com/

Amennyiben ennek a fantasztikus felfedezésnek a hazai felhasználási lehetőségeiről szeretnének további információkat kapni, úgy forduljanak a RATTLEROW SEGHERS Kft hazai szakembereihez!

Botzheim Tibor: 209-423-845, e-mail: tibor_b.seghers@t-online.hu

Kristóf Károly: 203-649-011, e-mail: k.karoly@t-online.hu

Szobolevszki Zoltán: 209-425-550, e-mail: zoltansz.seghers@t-online.hu

Genetikai marker előrejelzi a sertés alomszámát

A nagyobb sokszor jobb amennyiben az alomnagyságról beszélünk, főleg ha ez malacokra vonatkozik.

A kutatók a nebraskai Clay Centerben található Egyesült Államokbeli Húshasznú-állat Kutatási Központ Mezőgazdasági Kutató Szolgálatánál (ARS), azonosítottak egy genetikai markert, mely a sertéstenyésztők segítségére lehet megnövekedett méhkapacitású és alomszámú állatok kiszelektálásában. Ez a genetikai felfedezés fellendülést hozhat a sertéstenyésztés hatékonyságában.

Hogyan működik a marker? Jeffrey L. Vallet a kutatás vezetője és kollégái egy egyszerű nukleotid polimorfizmust, vagy SNP-t (single nucleotide polimorphism) fedeztek fel az erythropoietin receptor génjén. Az erythropoietin hormon ehhez a receptorhoz kötődik és stimulálja a vörösvértestek termelését.

Az SNPk genetikai változatok, melyek az állatok genetikai értékéről hordoznak információkat, amit a tenyésztési programokban lehet felhasználni. Két egymással nem rokon sertés populáció tanulmányozása során a kutatók kimutatták, hogy ez az újonnan felfedezett SNP összekapcsolódik a megnövekedett alomszámmal, a sertés üzletág szempontjából egy igen fontos tulajdonsággal.

Az SNP vagy T vagy C allélt hoz létre – az allél egy gén két változata, mely a tulajdonságokért felelős, úgy mint például az embereknél a haj-, vagy a szemszín. A tanulmány szerint sertéseknél a T alléllel rendelkező kocáknak átlagos almai egy-két malaccal nagyobbak voltak a C alléllel rendelkező kocák almainál.

A T allél alacsony gyakorisággal fordult elő a tanulmányozott állományban, de ez egy előnyös genetikai különbség. Nos, hogyan lehet ezt a sertés tenyésztés fejlesztésére felhasználni?

Valet és Bradley A. Freking genetikus kifejlesztett egy módszert, mellyel azonosítani lehet az SNPt az egyes kocáknál. Az előnyös SNP allél gyors azonosításának módszere egy nap lehetővé teszi majd a tenyésztőknek, hogy nagyobb méhkapacitású és alomszámú kocákra szelektáljanak, így megnövelhetik a termelés hatékonyságát.

Az ARS az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának vezető tudományos kutató ügynöksége.

Forrás: Laura McGinnis, USDA

Az európai sertéstenyésztők bevétele 4,5%-kal nőtt 2006-ban

A Pig Progress weboldalát olvasva találtam azt a hírt, hogy az európai sertéstartók 4,5 %-os bevétel növekedést tudtak 2006-ban realizálni az elmúlt évhez képest.
A hazai árak forintban kifejezve hiába tudtak több mint 6 %-ot emelkedni 2006-ban a forint euróhoz viszonyított árfolyamának változása miatt ez az európai valutában kifejezve nem növekedést, csak egy erős stagnálást jelentett.

	EU átlagár	Hazai átlagár
2004	1,322 €/kg	1,286 €/kg
2005	1,358 €/kg	1,359 €/kg
2006	1,419 €/kg	1,359 €/kg

Míg 2006-ban az európai unió országai közül az árak tekintetében a legjobb évet az olaszok zárták 1,517 €-s hasított árral, addig a világ egyik meghatározó sertés nagyhatalma Dánia csak a 11. helyet tudta megszerezni a maga 1,341 €-s árával. A dobogón az olaszok mögött a spanyolok és az angolok végeztek 1,514, illetve 1,502 €-s árakkal. A dobogóról alig lecsúszva a negyedik helyre a németek jöttek be 1,453 €-s hasított sertésárral. Az elmúlt év legnagyobb vesztese a lengyel versenyző volt, aki 1,275 €-s árával a képzeletbeli verseny legutolsó helyét tudta csak megcsípni. Lengyel barátaink értékesítését az országgal szemben érvényesített ukrán és orosz beviteli tilalom nehezítette meg, minek hatására az árak 2,7%-kal múlták alul az egy évvel korábbit, ami ha negatív, de mégiscsak rekord a tavalyi év európai uniós sertésár statisztikájában.

Következő évek mezőgazdasági támogatásainak meghatározó dokumentumai

A Sertésszövetség honlapjáról elérhetőek az alábbi dokumentumok, melyek hasznos iránymutatásul szolgálhatnak az elkövetkező évek mezőgazdasági támogatásaihoz.
A könnyebb hozzáférés érdekében az alábbi címekre kattintva is megnyitható az adott dokumentum.

• Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007–2013


• Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról


• Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

FDA: A klónozott állatok húsa biztonságos

A kormányzat (USA szerk.) csütörtökön (2006. 12. 28. szerk.) bejelentette, hogy a klónozott állatoktól származó élelmiszer fogyasztása biztonságos. Több mint öt éves tanulmányozás után az Élelmiszer és Gyógyszer Ellenőrzési Hivatal (FDA) arra a következtetésre jutott, hogy a klónozott állatállomány „gyakorlatilag megkülönböztethetetlen” a hagyományos állatállománytól.

Az FDA úgy hiszi, hogy „klónozott marháktól, sertésektől, és kecskéktől származó a hús és tej ugyan olyan biztonságos, mint azok az ételek, melyeket mi mindennap fogyasztunk” mondta Stephen F. Sundlof, az FDA Állatgyógyászati készítmények Központjának igazgatója.

A tisztviselők nem gondolják, hogy külön cimkézésre lenne szükség, habár a jelöléssel kapcsolatos döntés még függőben van.

Az még kevésbé világos, hogy a vásárlók megvennének-e ilyen terméket.

A klónozással összefüggő ismeretlen egészségügyi kockázatokra tekintettel az FDA 2001-ben a klónozott állatoktól származó hús és tej értékesítésére önkéntes moratóriumot vezetett be. A hivatal ma nyilvánosságra hozandó „kockázat értékelése” több mint 300 oldalt tartalmaz a klónok élelmiszer láncba való bekerülésének lehetséges hatásairól, mondta forrásunk, akinek nincs felhatalmazása, hogy a nyilvánosság előtt beszéljen a bejelentésről.

„A tanulmányok egyike sem… azonosított semmilyen táplálkozási vagy toxikológiai szempontból jelentős eltérést a hús vagy a tej összetételében,” szerepel az állatok szaporodásával foglalkozó szakmai lap a Theriogenology január 1-én megjelenő cikkének tervezetében. A cikket az FDA Állatgyógyászati készítmények Központjának tudósai írták.

Bár a klónozott állatok biztonságossága nem kérdőjelezhető meg, a közvélemény azonban egy más kérdés, mondta Michael Fernandez az Élelmiszer és Biotechnológiától. A nonprofit szervezet szeptemberi felmérése szerint az emberek 64%-ának volt fenntartása az állatok klónozásával kapcsolatosan. „Az világos, hogy az embereknek fenntartásai vannak, amik függetlenek a biztonságosságtól,” mondta.

Az állatok klónozása 1996-ban érkezett el a Dolly nevű bárány világra jöttével. A klónozás az az eljárás, amikor egy kifejlett állatból származó testi sejtet egy ugyanazon fajhoz tartozó egyed sejtmagjától megfosztott petesejtjébe injektálnak, majd ezt elektromosan ingerlik, hogy a petesejt úgy higgye, hogy megtermékenyült. Amennyiben minden jól sikerül, az anyaállat, melybe a petesejtet beültetik az eredeti kifejlett állat pontos mását – genetikai ikertestvérét – hozza világra.

Az eljárás nem túl hatékony; legalább 100 próbálkozásra van szükség egy élve született utódhoz. A klónoknak magasabb az esélye az idő előtti elpusztulásra, és a születési rendellenességekre, a Theriogenology lap szerint.

Az újságcikk szerint a klónozás túl drága ahhoz, hogy vágásra szánt állatokat állítsanak elő segítségével. Inkább arra számítanak, hogy a klónozást főleg az olyan állatok lemásolására fogják használni, melyeknek kiváló tulajdonságai vannak, úgymint magas tejtermelő képesség, kiváló hús márványozottság, vagy gyors növekedés. Ezeket az állatokat lehet majd a vágóállatok előállítására felhasználni.

Ha az FDA jóváhagyja az ilyesfajta termék értékesítést, nem kell majd megkülönböztetni, hogy klónozott állattól, vagy az utódaitól származnak.

Forrás: Elizabeth Weise, USA TODAY

2007. 1. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,83 !

Hígtágya kezelés

A Pápai TV felvétele a Kis Stimai sertéstelepen történt hígtrágya kezelési beruházásról.

A videó lejátszásához kattintson ide.

2007 a disznó éve!

2007 a disznó éve! Legalábbis a kínai horoszkóp szerint 2007 február 18-ától a disznó évét írjuk. Íme néhány érdekes információ ezzel kapcsolaban:

A kínai asztrológusok a holdévek szerint végzik számításaikat. A kínai hold-kalendárium több ezer éves. Egy teljes ciklus 60 évig tart, s ezen belül vannak az egyszerűbb ciklusok öt elemmel -fémmel, tűzzel, földdel, vízzel és fával- kombinálva. Egy-egy sima kínai ciklus 12 évig tart, egy-egy évet a 12 állatövi jegyről elnevezve.

A legenda szerint a 12 állatövi jegy úgy keletkezett, hogy Buddha magához hívta a Földön élő állatokat. Hívására tizenketten jelentek meg, és az évek az állatok érkezési sorrendjében kapták meg nevüket. Elsőként érkezett a patkány majd a bivaly, utána jött a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a kecske, majd a majom, a kutya, a kakas és végül a disznó.
Forrás: centralnet.hu

A disznó éve igen kiemelkedő, nemcsak azért, mert ez zárja le az állati évek körét, hanem jelzi számunkra az időt a kedvező lehetőségekre és a fejlődésre. A disznó éve mindig lehetőségekkel teli, és ez alól az idei év sem lesz kivétel. A disznó évének egyik kiemelkedő sajátossága, hogy kitünteti a családi értékeket és az otthont. Kedvező évnek tekintik nemcsak családalapításra, hanem arra is, hogy minél több időt töltsünk el szeretteinkkel. Az év során nagy hangsúlyt kell fektetnünk az otthoni élet minőségére és a minél kiegyensúlyozottabb életstílusra. A gazdasági kilátások is igen bíztatóak az évre, sok ország élvezheti majd a növekedést és a körülmények javulását. Azonban míg sok előnye lesz ezeknek a lendületes körülményeknek, a disznó éve figyelmeztet az önmegtartóztatásra is. Amikor minden szép és jó, igen csábító egy kis szabad költekezés és a hitelek növelése, de a nemtörődömségből problémák alakulhatnak ki. Lehet egy kiterjedt év, de egyben a realizmusé is. A disznó éve különösen átszőtt erős emberbaráti szálakkal, ezért kiemelkedő lehetőséget kínál az összefogásra, hogy közösen oldjuk meg a világ problémáit, valamint hogy segítsünk mindenkit, akár a technológiai, akár orvosi, akár szociális területen.

Forrás: libri.hu

Tehát a disznó éve a fenti felsorolás szerint kiemelkedő, lehetőségekkel teli, kitünteti a családi értékeket és az otthont, a gazdasági kilátások is igen bíztatóak, de figyelmeztet az önmegtartóztatásra is. A disznó éve különösen átszőtt erős emberbaráti szálakkal, ezért kiemelkedő lehetőséget kínál az összefogásra. A csillagok állása szerint tehát minden lehetőségünk megvan arra, hogy jó évünk legyen, de ez rajtunk sertéstenyésztőkön is múlik. Ne csak felfelé tekintgessünk, de tegyünk érte mi is!

B.Ú.É.K.!

Mitől is lehetne boldog ez az év?

• Ha a húsfeldolgozók és vágóhidak pontosan tudnák, hogy 2008-ban hova és mit fognak szállítani, és ahhoz nekünk sertéstenyésztőknek mit kell 2007ben elő-, illetve beállítanunk.
• Ha a sertéstelepek pontosabban tudnák, hogy milyen tenyészállatokat igényelnek majd 2008-ra, hogy mi sertésgenetikával foglalkozó vállalkozások is pontosabban tudhatnánk, hogy milyen irányba vigyük a saját vonalainkat.
• Ha a növénytermesztők végre nem ellenségként tekintenének a sertéstenyésztőkre, és a keletkezett hígtrágyát megbecsülnék, és értékén kezelnék.
• Ha a sertéstenyésztők és tartók végre megtalálnák azt, vagy azokat a szervezeteket, melyek képviselni tudnák a közös érdekeinket.
• Ha a kormányzat a szakmai, jól működő érdekképviseletek véleményét kikérve és meghallgatva az általuk felvázolt 5-10 éves szakmai programokhoz és elérendő célokhoz igazít(h)a(t)nák a kiszámítható, közép- és hosszútávú támogatás politikájukat.
• Ha végre a sertéstenyésztésből élők is tudnák képviselni az érdekeiket a médiában és eloszlatnák a sertéshúsfogyasztással szemben táplált aggodalmakat elősegítve a hazai fogyasztás kimozdítását az évek óta tartó stagnálásából.
• Ha a vásárlók valóban csak és kizárólag emberi fogyasztásra szánt sertéshúsból készült termékeket találnának a polcokon, és az állateledel alapanyagát valóban csak a házi kedvencek tápjában használnák fel.
• Ha a vágóhídi csődök ellen kidolgozásra kerülne valamilyen a kisebb telepek számára is elérhető biztosítás, vagy szolidaritási alap, mely lehetne akár országos, de akár egy-egy vágóhídhoz kötött is.
• Ha a vágóhidak tudnák, hogy mi az a minőség, amire szükségük van, és ehhez igazítanák az átvétel során alkalmazott minősítési és kifizetési politikájukat, ha a jobb minőségű sertés valójában többet is érne.
• Ha a vizsgálattal (vér, takarmány) megbízott intézetek valóban szolgáltatnának, ami feltételezi, hogy a probléma megoldását szolgáló legrövidebb határidőkön belül elvégzik a szükséges vizsgálatokat, és annak eredményéért felelősséget is vállalnak.
• Ha végre nem az számítana, hogy valaki honnét jött, hanem az, hogy mit tesz, pontosabban, hogy tesz-e valamit is a hazai sertéstenyésztés jobbításáért.
• Ha a takarmányozásban végre felfedeznék, hogy van élet a 8-25 kg-os korú malacokon kívül is egy telepen, és más termelési fázisokra is ugyan ilyen figyelmet fordítanának, elég csak a kocák takarmányozását említeni.
• Ha a telepek nem a hízóból válogatnák vissza az általuk tenyészállatnak tartott nőivarú sertéseket, hanem megbíznának sertéstenyésztő vállalkozásokban, és tőlük vásárolnák meg a szükséges tenyészállat utánpótlásukat.
• Ha a telepek kapva kapnának egy olyan lehetőségen, hogy az év első két hónapjában 50.000,- Ft-tal olcsóbban vásárolhatnak első osztályú RATTLEROW SEGHERS tenyészkanokat.

És végül de nem utolsó sorban:

• Ha mindenkinek sikerei lennének a magánéletében, és a maga és szerettei élete a mostani kívánságainak megfelelően alakulna.

Ehhez kívánok sok kitartást, sikert, boldogságot és egészséget 2007-re!