Ha nem lesz összefogás, lassan elfogynak a sertések

A sertéstenyésztés válságán csak összefogással lehet úrrá lenni – hangoztatta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke csütörtökön Budapesten egy szakmai fórumon.

Jakab István szerint integrációra, szövetkezésre, összefogásra van szükség az ágazat valamennyi szereplője részéről, hogy Magyarországon ne csökkenjen tovább a sertések száma, és a magyar sertés versenyképes legyen a piacon. A sertések száma most nem éri el a négymilliót, ha az ezzel foglalkozók összefognak, ez akár 6-7 millióra is növelhető. A Magosz elnöke szerint javítani kell a növénytermesztés és az állattenyésztés most 70-30 százalékos arányán. A fórumot a Vágóállat és Hús- Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szervezte a családi gazdaságok és a kisüzemek gondjainak megvitatására.

Jakab István úgy vélte, nincs értelme szembeállítani a nagy-, közepes és kisüzemeket egymással, hiszen azonosak az érdekeik. A piacon azonban csak úgy boldogulhatnak, ha érdekeiket egyeztetik és összefognak. Magyarországon ugyanis még megvannak azok a feltételek mind a fajták, mind a szaktudás tekintetében, hogy egy korábbi, a mainál lényegesen kedvezőbb állapot helyreállítható legyen.

Mint mondta, a termelők és a feldolgozók kapcsolatát szintén javítani kell ahhoz, hogy a magyar áru verseny- és piacképes legyen. Kitért arra, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak azért kell összefogniuk, hogy azonos minőségű árut tudjanak a piacon kínálni kereskedelmi mennyiségben, és ezért jobb árat is kaphassanak a kereskedőktől és a feldolgozóktól. A kis- és közepes vállalatoknak elsősorban a régiós ellátásban lehet nagy szerepük. Annak érdekében pedig, hogy a magyar áru a belföldi piacon is versenyképes legyen az importtermékekkel, erős nemzeti marketingre van szükség – tette hozzá.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára elmondta, hogy a tárcánál most készítik az ágazati stratégiát, amelyben kiemelt cél az állattenyésztés arányának növelése a mezőgazdasági termelésen belül. Az államtitkár kitért a dioxinbotránnyal is kapcsolatos ügyre, jelezve, hogy Magyarország módosította azt a korábbi intézkedést, amely szerint tételesen vizsgálták át a Németországból érkező húsokat. Most kockázatelemzés alapján végzik ezt a vizsgálatot, amelyet Németország is elfogadott. Hozzátette: az Európai Unió ugyanakkor ezzel az intézkedéssel sem elégedett még teljesen, kifogásolja a kétnapos bejelentési kötelezettséget. Erről azonban Magyarország még hivatalos közlést nem kapott.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy amennyiben nem történnek konkrét, az ágazat helyzetét javító intézkedések, úgy sok helyen levágják a sertéseket, és így csökkenhet a magyar sertésállomány, minimálisan 200 ezer, de akár egymillió darabbal is. Betz Miklós a hangyaszövetkezetek képviseletében azt tette szóvá, hogy igen alacsonyak a felvásárlási árak, a kilogrammonkénti 300 forintot sem érik el. Ez szerinte tisztességtelen a tenyésztőkkel szemben. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkára szerint a takarmányhiány enyhítésére az úgynevezett tartalékkészletekből kellene piacra dobni árut, célzottan az állattartók számára.

forrás:mno.hu