Nyílt levél a Magyar Köztársaság Miniszterelnökéhez

Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök  Úr Részére

Tisztelt Miniszterelnök Úr !

Mindenekelőtt meg kell köszönnünk az a költségvetési Vidékfejlesztési Minisztériumi forrást, mely biztosítja a korábbi támogatásaink részbeni kifizetési lehetőségeit. Ugyanakkor ami nem volt túl sok tegnap , holnapra már sajnos nagyon kevés . A magyar sertés ágazat évek óta lassú lejtmenetben van, de most olyan károkat fog elszenvedni gyors kormányzati beavatkozások nélkül, amelyek világháborús időszakok jellemzői voltak. A magyar baromfi ágazatot is súlyosan érintő gabonák ára mindenhol a világon a duplájára nőtt, amelyet a húsárakban nem tudunk lekövetni, részben az import, részben a fogyasztók árérzékenysége  miatt. Mindezért azt javasoljuk, a kormány a még itthon 2 hónapig meglévő, és gyors ütemben külföldre vándorló  kukorica készletből vásároljon fel-pl. a Tartalékgazdálkodási Igazgatóságon keresztül- min.100 ezer tonna kukoricát , és azoknak az állattenyésztőknek, akik nem tudnak mit etetni, 2011 végéig, 3 hónapos türelmi idővel, kamatmentes fizetési határidővel biztosítson a rendszer vásárlási lehetőséget. Módot kell adni arra is, hogy év végéig a termelők az új termésből vissza tudják adott esetben szolgáltatni a korábban igényelt kukorica mennyiséget.  Az éves kamata ennek a konstrukciónak elenyésző ahhoz a kárhoz képest, amely be fog következni takarmányhiány esetén.  E mellet kérjük, hogy a  múlt évi állatjóléti támogatását az említett ágazatoknak azonnal fizesse  ki teljes összegben a Minisztérium, a csak jövőre esedékes, de idén pályázható  állatjóléti támogatását az ágazatoknak hozzuk előre ez évre negyedévenkénti kifizetéssel, vagy egy előleg fizetési konstrukcióval juthassanak hozzá az állattartók, mert égetően szükség van minden forrásra ebben a kritikus időszakban. Mindezek az intézkedések a túléléshez kellenek, további intézkedésekre is szükség van, de csak akkor, ha a sertés és baromfi ágazat Magyarországon megmarad./ az eddigi kötelező beruházások pl./

Miniszterelnök Úr ! Jelenleg minden egyes előállított sertésen a gazdáknak 6-8 ezer ft veszteségük van,- önköltség élő kg-onként 370 ft, értékesítési ár 300 ft- emiatt elindult az állományok kivágása akár 1,5 millió sertést jelentve, mely a hazai állomány 50 %-a. E helyett adott esetben drága, pl. német importot kell majd hozni, miközben több tízezer magyar munkahely fog megszűnni. 

Javaslatainkat e tárgyban több mint fél éve tesszük mindannyiunk érdekében, a tárca ősz óta leendő forgó eszköz hitelt ajánl az amúgy már teljesen eladósodott gazdáknak. Ez általában, normál helyzetben, a betakarítás időszakában elég szokott lenni, de sajnos azon már túl vagyunk, és kereskedőknél lévő  gabona árak azóta megduplázódtak, fedezetük a hitelre a gazdákban ebben a helyzetben már nincs.

A fentiek miatt kérem szíves közbenjárását sok gazdatársunk nevében, akik egy élet munkáját lesznek kénytelenek hamarosan feladni, elbocsátani a dolgozóikat, akik az alkalmazotti munka megszűnése után segélyre kell hogy bejelentkezzenek, ezzel is növelve az amúgy is nagyarányú vidéki munkanélküliséget.

Munkájához sok sikert kívánunk!

Tisztelettel:

Magyar Sertéstartók Szövetsége         

A hazai hűtőházak tele vannak olcsó német hússal

Üres sertéstartó telepek jelzik az országban az ágazat súlyos helyzetét. Az elmúlt három hónapban kistermelők százai számolták fel a sertéstartást. Az ok, a magas takarmányárak ellenére alacsony a felvásárlási ár.

A múlt század közepén, a II. Világháborút követő években volt utoljára olyan alacsony a sertések száma hazánkban, mint most, mondta Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, aki a megyei állattartókat is képviselte a Sertéstenyésztők Országos Választmányának közelmúltban megtartott ülésén. 

Miközben a hazai állomány folyamatosan csökken, évről évre nő az import. Így volt ez pár hete is, amikor a németországi dioxinbotrányt követően az ottani sertéshús ára jelentősen visszaesett, hiszen az unióban senki nem akart kétes minőségű alapanyagot vásárolni. Kivéve a magyar kereskedőket. Ebből a sertésből alaposan bevásároltak, a hűtőházak tele vannak ezzel a hússal.

Többek között ezért nem kell a magyar sertés. A magas takarmányárak miatt ugyan indokolt lenne a magasabb felvásárlási ár, de ez most szóba sem jöhet. Így viszont, a kilónként 300 forint körüli átvételi árral veszteséget termelnek a gazdálkodók, hiszen a sertés hízlalása, felnevelése 400 forintos árnál térülne meg.

Soltész Gyula hozzátette, úgy látszik, jól lobbiztak a hazai felvásárlók, kereskedők, hiszen a szaktárca hamar visszavonta a dioxinbotrány miatti behozatali tilalmat. Így a sok esetben nyomonkövethetetlen, gyenge minőségű, hónapokig hűtőházakban tárolt, import sertéshússal lenyomják a hazai áru iránti keresletet.

- A kisebb termelők tömegesen hagyják abba a sertéstartást, mentik ami menthető, nagyobb veszteséget már nem akarnak bevállalni. A nagyok - mint a naki, mely a megye egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzeme - ezt nem teheti meg, hiszen milliókat vettünk fel hitelre, támogatást is kaptunk, embereket foglalkoztatunk, hosszú távra terveztünk. Családok megélhetése függ tőlünk, nem lehet hol abbahagyni, hol folytatni a munkát - mondta az igazgató.

Alig fél év alatt a hízlalás legjelentősebb költségét kitevő takarmányárak megduplázódtak mondta Lengyel Lóránt németkéri magántermelő, aki egyben a megyei sertéstenyésztők választmányának az elnöke is. A sertéstartók nem tudják tovább átvállalni a drasztikusan megnövekedett költségeket, főleg úgy nem, hogy az egész ágazat jövője bizonytalan. Minden értékesítésnél kilónként 80-100 forintos veszteséget szenvednek el, tette hozzá Lengyel Lóránt.

Minimum 30 százalékos áremelésre lenne szükség az élősertés felvásárlásánál, állítja Zsótér László, a Sertéstenyésztők Országos Választmányának (SOV) az elnöke, aki azt is nehezményezi, hogy még nem kerültek meghirdetésre az idei évre vonatkozó sertéságazati támogatások sem. A késlekedés munkahelyek tömeges megszűnéséhez vezethet, családok ezreinek megélhetését veszélyeztetve. 

A tengelici vágóhíd tulajdonosa, Sebestyén Gábor is úgy látja, jelentősen visszaesett a sertések száma, a kis- és közepes termelők tömege hagyja abba az állattartást Tolna megyében is. Igaz, a húsfogyasztás is 30 százalékkal esett vissza. Ebben a helyzetben a hús árát nem lehet emelni, így az élő sertés felvásárlását sem. A megoldás az lenne, ha az embereknek több lenne a fizetésük, mondta a vállalkozó.

Mi lehet a kiút a jelenlegi helyzetből?

A SOV összeállított egy javaslatsort, ebből néhány: az állatjóléti támogatásokat azonnal fizessék ki, kedvezményes takarmányvásárlási hitelkonstrukciót hirdessenek meg, a tartalék gabonakészleteket célzottan a sertéstartók részére szabadítsák fel, a hatósági díjakat függesszék fel, az importból behozott húsokat szigorúan ellenőrizze a hatóság, az állattartó gazdaságok földhöz jutási lehetőségeit segítsék.

szerző: 

Mauthner Ilona

forrás: teol.hu

A takarmányban 0,1 százalék lehet a nem engedélyezett GMO - A döntés a szójaimportnak kedvez

Minősített többséggel megszavazta az unió szabályozó testülete (Regulatory Committee), hogy az EU-ban felhasznált takarmányok legfeljebb 0,1 százalékban tartalmazhassanak olyan genetikailag módosított szervezeteket (GMO), amelyek az unióban nem engedélyezettek. A 0,1 százalékos küszöb az eddigi „zéró toleranciát” váltja fel. A leginkább GMO-ellenes tagországok közül  Magyarország és Franciaország is igennel szavazott. Szakértők szerint a határérték bevezetését az kényszerítette ki, hogy a közösségi piacon takarmányhiányos helyzet alakult ki, miközben a felvásárlási árak az „egekbe szöktek”. A könnyítés elsősorban a szójabehozatalnak kedvezhet, mivel a legtöbb uniós tagállam – köztük Magyarország – e növényből nettó importőrnek számít. Ugyanakkor az exportáló országokban az új GMO-s szójafajták gyorsabban jelennek meg, mint ahogy azokat a meglehetősen lassú brüsszeli apparátus engedélyezi, így az ilyen GMO-kat tartalmazó szállítmányokat eddig vissza kellett fordítani. A szabályozó testület minősített többsége azt jelenti, hogy az ügyet nem kell a környezetvédelmi miniszterek tanácsülése elé vinni, hanem a módosítást az unió hivatalos lapjában közzé lehet tenni és hatályba lehet léptetni.

Ezentúl 0,1 százalékban tartalmazhatnak az unióban forgalmazott takarmányok olyan GMO-kat, amelyek felhasználása az EU-ban nem engedélyezett – határozott a napokban a tagországok szakértőiből álló Regulatory Committee. Hazai szakértők a döntést áttörésként értékelik, mivel a testület minősített – kétharmados – többséggel hozta meg állásfoglalását. Az agromonitor.hu értesülései szerint a leginkább GMO-ellenes tagállamok közé tartozó Magyarország és Franciaország is igennel szavazott. A minősített többségre GMO-ügyben eddig egyszer volt példa, amikor a testület egyetértett azzal, hogy bővüljön az Európai Bizottság (EB) közös kutatóközpontjának (JRC) költségvetése – húzták alá hazai szakértők.

A testület az EB előterjesztése alapján döntött a 0,1 százalékos határérték bevezetése mellett. Értesüléseink szerint a grémium magyar felvetésre egy olyan mérésmódszertani javaslatot is elfogadott, amely több módosított gén együttes kimutatására irányul a GMO-s növényekben. A minősített többség azt jelenti, hogy az ügyet nem kell az uniós környezetvédelmi miniszterek tanácsülése elé terjeszteni, hanem a 0,1 százalékos határértéket ki lehet hirdetni és hatályba lehet léptetni az unió hivatalos lapjában.

Szakértők szerint a mostani döntést egyértelműen az kényszerítette ki, hogy az uniós takarmánypiacon feszült helyzet alakult ki. A gyenge tavalyi termés miatt a felvásárlási árak emelkednek, ezért szükség van az importra. A 0,1 százalékos határérték pedig a behozatalt könnyíti, mert mostanáig a nem engedélyezett GMO-kat tartalmazó szállítmányokat minden esetben vissza kell fordítani a „zéró tolerancia” alkalmazása miatt.

forrás: agromonitor.hu

Nyílt levelet küld Orbán Viktornak a sertésszövetség - A válság miatt két héten belül demonstráció jöhet

Nyílt levelet küld Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) – erősítette meg az agromonitor.hu-nak Sákán Antal, az érdekképviselet elnöke. Az MSSZ két héten belül demonstrációt szervez, ha nyílt levelére nem érkezik érdemi kormányzati reakció. A szervezet szerint a mintegy 3 milliós sertéslétszám a közeljövőben 200-300 ezer darabbal biztosan csökken, de akár 1,5 milliós állománykivágás is lehet, mivel a termelők ma a felnevelt hízókon 6-8 ezer forintot buknak a drasztikus takarmánydrágulás miatt. Az MSSZ sürgeti, hogy a kormány a hazai készletekből vásároljon fel takarmánykukoricát és az állattartóknak biztosítson vásárlási lehetőséget kamatmentes fizetési határidővel. A szövetség emellett szorgalmazza, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) fizesse ki a tavalyra és az idénre járó ágazati állatjóléti támogatásokat. Az MSSZ a nyílt levél tervezetét több agrár-érdekképviseletnek is megküldte, de információink szerint a dokumentumot egyikük sem írja alá.

Orbán Viktor miniszterelnökhöz intéz nyílt levelet a Magyar Sertéstartók Szövetsége, mert megítélése szerint a sertéságazatban kormányzati beavatkozások nélkül „világháborús” károk keletkezhetnek. Sákán Antal, az MSSZ elnöke az agromonitor.hu-val azt közölte, hogy az érdekképviselet a dokumentumot várhatóan e hét második felében teszi közzé. Hozzátette: ha a nyílt levélre nem érkezik érdemi kormányzati reakció, a szövetség két héten belül demonstrációt szervez. (Mint ismert, az érdekképviselet a közelmúltban már elküldött egy levelet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, amelyben a „meghirdetett nemzeti együttműködés keretén belül” intézkedési javaslatokat fogalmazott meg).

Az MSSZ szerint a sertéstartók a hízók értékesítésén ma 6-8 ezer forintot buknak, mivel a duplájára nőtt gabonaárakat nem lehet érvényesíteni a húsárakban a fogyasztók árérzékenysége miatt. Ezért a mintegy 3 millióra tehető mai sertéslétszám csökkenése várható. A visszaesés gyors kormányzati intézkedések esetén is 200-300 ezer darabos lehet, beavatkozások nélkül pedig elérheti a 1,5 milliót is. Így az egyébként is rendkívül szűkösnek tartott jelenlegi sertésállomány megfeleződése sem kizárt – véli a szövetség.

A helyzet kezelése érdekében – derül ki az MSSZ levéltervezetéből – a kormánynak legalább 100 ezer tonna takarmánykukoricát fel kellene vásárolnia az állami tulajdonban lévő Tig Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. közreműködésével. E készletből pedig - három hónapos türelmi idő és kamatmentesség mellett – az év végéig takarmányvásárlási lehetőséget kellene biztosítania azoknak az állattenyésztőknek, akik most nem tudnak mit etetni állataikkal. A szövetség számításai szerint e konstrukció kamatköltsége egymilliárd forint lenne. A szervezet emellett sürgeti, hogy a VM fizesse ki a tavalyról járó sertéságazati állatjóléti támogatásokat, a jövő évben esedékes kiutalásokat pedig - negyedéves bontásban – ez évre hozza előre. 

Az MSSZ a nyílt levél tervezetét megküldte a Magyar Agrárkamarának, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének, a Baromfi Termék Tanácsnak, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak (VHT) is. Információink szerint az érdekképviseletek várhatóan nem írják alá a dokumentumot. Több közülük ugyanakkor a napokban szintén állami beavatkozásokat sürgetett az állattenyésztési pozícióromlás megakadályozására.

Mint ismert, a VM korábban közleményben szögezte le, hogy a tavalyinál jóval nagyobb, összesen 47 milliárd forint támogatást kíván biztosítani az állattenyésztési feladatokra 2011-ben. A tárca tájékoztatása szerint a források egyrészt segítik a tenyésztő szervezeteket, megteremtve ezzel a hazai állatfajták nemesítésének, fenntartásának kereteit. Másrészt – hívta fel a figyelmet a minisztérium – az előző kormány alultervezte a tavalyi állattenyésztési pénzeket, ezért több jogcímet (az állatbetegségek megelőzésének vagy az állati hullák elszállításának támogatását) le kellett állítani az elmúlt év második felében. E forrásokat a tárca az idei költségvetésben kívánja biztosítani úgy, hogy az elmúlt évi igényeket visszamenőleg is kielégíti. A sertéstermelők állatjóléti támogatására pedig az Európai Unió által megengedett legmagasabb összeget, 6 milliárd forintot folyósítja 2011-ben.

A korábbi VM-közlemény azzal támadta Sákán Antalt, hogy  - az előző kormány tanácsadójaként - 2008. februárja és 2010. június 30-a között összesen 19 millió 150 ezer forint megbízási díjat kapott, amely először havi 650 ezer, később 700 ezer forintnak felelt meg. A tárca megfogalmazása szerint abban az időszakban, amikor a magyar sertéságazat katasztrofális helyzetbe került, az MSSZ elnöke tanácsokkal látta el a minisztérium szocialista vezetését. Néhány szakmai színezetű közleményen kívül nem hallatta hangját, nem biztatta tettekre az előző kormányt – fogalmazott korábbi közleményében a VM.

forrás: agromonitor.hu

Hatalmas tüntetés készül Budapesten- utcára vonulnak a sertéstenyésztők

Az MSSZ két héten belül demonstrációt szervez, ha nyílt levelére nem érkezik érdemi kormányzati reakció.

Nyílt levelet küld Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) – erősítette meg az agromonitor.hu-nak Sákán Antal, az érdekképviselet elnöke. Az MSSZ két héten belül demonstrációt szervez, ha nyílt levelére nem érkezik érdemi kormányzati reakció. A szervezet szerint a mintegy 3 milliós sertéslétszám a közeljövőben 200-300 ezer darabbal biztosan csökken, de akár 1,5 milliós állománykivágás is lehet, mivel a termelők ma a felnevelt hízókon 6-8 ezer forintot buknak a drasztikus takarmánydrágulás miatt. Az MSSZ sürgeti, hogy a kormány a hazai készletekből vásároljon fel takarmánykukoricát és az állattartóknak biztosítson vásárlási lehetőséget kamatmentes fizetési határidővel. A szövetség emellett szorgalmazza, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) fizesse ki a tavalyra és az idénre járó ágazati állatjóléti támogatásokat.

Orbán Viktor miniszterelnökhöz intéz nyílt levelet a Magyar Sertéstartók Szövetsége, mert megítélése szerint a sertéságazatban kormányzati beavatkozások nélkül „világháborús” károk keletkezhetnek. Sákán Antal, az MSSZ elnöke az agromonitor.hu-val azt közölte, hogy az érdekképviselet a dokumentumot várhatóan e hét második felében teszi közzé. Hozzátette: ha a nyílt levélre nem érkezik érdemi kormányzati reakció, a szövetség két héten belül demonstrációt szervez. (Mint ismert, az érdekképviselet a közelmúltban már elküldött egy levelet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, amelyben a „meghirdetett nemzeti együttműködés keretén belül” intézkedési javaslatokat fogalmazott meg).

Az MSSZ szerint a sertéstartók a hízók értékesítésén ma 6-8 ezer forintot buknak, mivel a duplájára nőtt gabonaárakat nem lehet érvényesíteni a húsárakban a fogyasztók árérzékenysége miatt. Ezért a mintegy 3 millióra tehető mai sertéslétszám csökkenése várható. A visszaesés gyors kormányzati intézkedések esetén is 200-300 ezer darabos lehet, beavatkozások nélkül pedig elérheti a 1,5 milliót is. Így az egyébként is rendkívül szűkösnek tartott jelenlegi sertésállomány megfeleződése sem kizárt – véli a szövetség.

szerző: agromonitor.hu

forrás: vg.hu

Rázárták a raktárajtót a magyar búzára

Egyre drágul a magyar búza, ez részben a magas világpiaci árak következménye, de az árak emelkedését az is fűti, hogy a készletek jelentős hányada nem jut el a malmokhoz. A szakemberek szerint nem tudni, hogy a termelők vagy a kereskedők tartják vissza a termést, a drágulást mindenesetre előbb-utóbb a fogyasztók is megérzik majd a kenyérár alakulásában.

"Nagyjából két hónapra elegendő készlet, 250 ezer tonna búza van jelenleg a magyarországi malmok raktáraiban" - mondta az [origo]-nak a hazai gabonafeldolgozó és -kereskedő cégeket tömörítő Gabonaszövetség főtitkára, Pótsa Zsófia. Ez a mennyiség jóval kevesebb a megszokottnál, aminek az az egyik oka, hogy a mostanra kialakult magas árszint (tonnánként 70-80 ezer forint) miatt a malmok nem tudtak egyszerre nagyobb tételt bevásárolni.

"A globális búzapiaci folyamatok nyomán a malmi minőségű búza ára közel duplájára emelkedett tavalyhoz képest" - mondta érdeklődésünkre Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank agrárfinanszírozással foglalkozó vezetője. Hozzátette, a világpiaci trend mellett a hazai drágulásban az is szerepet játszik, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb búzát lehetett betakarítani, erre rátett egy lapáttal, hogy az össztermésen belül a malmi minőséget elérő búza aránya is csökkent. "Szerintem nincs fizikai hiány búzából, de azt tudni kell, hogy a piaci szereplők, ha akarnak, tudnak olyan helyzetet teremteni" - tette hozzá Takáts Zsolt.

Rájátszanak a hiányra?

Szerinte azonban egy további ok is áll a jelenlegi helyzet hátterében. "A búza jó eséllyel a megfelelő tőkeerővel rendelkező búzakereskedőknél van, akik főszerepet játszhatnak a mostani helyzet kialakulásában. Egyelőre nem hajlandóak kinyitni a raktáraikat, hanem hiányra hivatkozva arra késztetik a búzahiányban szenvedő malmokat, hogy külföldről szerezzék be a búzát. Ez az árat jelentősen megdobja, alaphelyzetben ugyanis a malmok a magyar búzát annyiért veszik meg, amennyibe külföldön kerül mínusz szállítási költség. A mostani helyzetben megfordult a folyamat, az árat az a várakozás hajtja fel, hogy a malmok esetleg importra szorulnak, tehát az itthoni búzaárra rárakódik a szállítási költség. Arról van tehát szó, hogy a lokális piacon rá lehet játszani a hiányra, ami növelheti az árakat" - magyarázta Takáts Zsolt.

A Raiffeisen szakembere szerint további árfelhajtó tényező a belvízhelyzet. Az őszi vetésű terményeket, így a búzát a belvíz jobban érinti, mint a tavaszi vetésűeket. A gazdák ugyan döntetnek úgy, hogy a belvíz visszavonulásával mondjuk kukoricát vetnek a területre, de az elveszett búzát már pótolni nem lehet. A gabonapiaci eseményeknek a fogyasztói árakba történő begyűrűzését firtató kérdésünkre Takáts Zsolt azt mondta: a különböző feldolgozók nem fognak tudni mit csinálni, ha emelkedik az alapanyagok ára, kénytelenek lesznek árat emelni, "lenyelni senki nem fogja a többletet".

Nem tudni, kik ülnek a búzán

Tény, hogy a tavaly learatott 3,7 millió tonna búza jelentős része még nincs a malmoknál. Pótsa Zsófia szerint azonban megbízható statisztika híján senki sem tudhatja Magyarországon, hogy hol van: a termelőknél, vagy a kereskedőknél. "Ilyen adatot, mivel ez üzleti titoknak minősül, a tagjaink közé tartozó kereskedőcégek sem osztanak meg a szövetséggel" - magyarázta a főtitkár.

"Nem tudható, kiknél áll a búza, hiszen hiteles mérleg még arról sincs, hogy mennyi maradt az előző szezonról, nemhogy az idei termés eddigi sorsáról" - erősítette meg érdeklődésünkre Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. üzletág-igazgatója. Azt mondta, a drágulás alapvetően a gyengének ígérkező ausztráliai és oroszországi termésről szóló hírek miatt kialakult világpiaci hangulat következménye, a magyarországi folyamatok nem lógnak ki a nemzetközi trendekből. "Tudomásul kell venni, hogy ez egy nemzetközi piac, a magyarországi árszint alkalmazkodik a globálishoz. Hiánytól nem kell tartani, de kétségtelen, hogy akinek most van itthon búzája, az a jelek szerint egyelőre ül rajta" - jegyezte meg Fórián Zoltán.

"Normális piaci jelenség, hogy a szereplők magasabb árakra várnak. A folyamatokat jól jelzi, hogy az árutőzsdén a márciusi és szeptemberi jegyzés között tonnánként több mint 40 euró a különbség a szeptemberi jegyzés javára. A helyzetet súlyosbítja, hogy a régióban nem sikerült jól az őszi búza vetése. Az a veszély fenyeget, hogy Magyarországon a betakarított terület nagysága az 1999-es szintre, 800 ezer hektárra esik vissza" - mondta kérdésünkre Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet osztályvezetője. Potori Norbert szerint viszont a stratégiai termékek előállítási költségeinek hirtelen növekedését az élelmiszer-áruházak ritkán hárítják át teljes egészében a vásárlókra, így a borítélkolható lisztáremelés nem feltétlenül dobja majd meg látványosan a kenyérárat. (A kenyér árának körülbelül a harmadát befolyásolja a liszté.)

A kenyérár alakulása A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a legutóbbi igazán jelentős kenyérdrágulás 2007-ben volt, akkor az év során több mint 20 százalékkal (197-ről 238 forintra) ment föl egy kiló fehér kenyér ára. Egy évre rá csak minimálisan emelkedett, 2009-ben pedig - nyilván a gazdasági válság keresletcsökkentő hatása miatt - még csökkent is az átlagár, 233 forintra. Tavaly januárban 242-ről indított az árszint, és noha az év első felében valamelyest süllyedt, decemberre már 260 forintra ugrott föl. Idén még csak a januári KSH-adat áll rendelkezésre, eszerint változatlanul átlagosan 260 forintot kell fizetni egy kiló fehér kenyérért.

A mennyiséggel elvileg nem lehet baj

Elvileg az sem elképzelhetetlen, hogy pár hónap múlva az ország búzaimportra szorul, de Pótsa Zsófia szerint ettől nem kell tartani, mert a gond nem a mennyiséggel van, és ilyen magas árak mellett az sem valószínű, hogy a kereskedők külföldön adnák el a magyar gabonát. "Később árcsökkenés is jöhet, mert a vámszabályok lazulásával hamarosan jó eséllyel több búzát fognak importálni az EU-ba" - vélte a főtitkár.

Fazekas Sándor agrárminiszter az MTV Híradójában a múlt hét végén azt mondta, hogy egymillió tonnával több búza termett, mint amennyi az ország ellátásához szükséges, ezért az esetleges hiány emlegetése mögött spekulációs jellegű, árfelhajtó szándék áll.

Az ügyben megkérdeztük az egyik legnagyobb magyarországi gabona-nagykereskedőt, az amerikai tulajdonban lévő Cargill Magyarország Zrt.-t, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. A svájci tulajdonú Glencore Grain Hungary Kft.-nél ugyanakkor azzal reagáltak a megkeresésünkre, hogy a vállalat belső szabályzatának megfelelően nem áll módjukban a kérdésekre válaszolni.

szerzők: Csernátony Csaba és Galambos Péter

forrás: origo.hu

Húscéh: összefogással növelnék a kapacitáskihasználást

A Húscéhet alkotó belföldi kis- és közepes húsipari vállalkozások szeretnék kihasználni meglévő kapacitástöbbletüket, ennek érdekében együttműködést ajánlanak a termelőknek és a kereskedőknek is, így növelve a magyar húsipari termékek kínálatát.

A magyar kis- és középes vállalkozások (kkv) a magyar húsipar termelésének a negyedét adják, kapacitásaik azonban nincsenek kihasználva, termelésüket 30-40 százalékkal lehetne növelni - mondta Babati Zoltán, a Húscéh elnöke az MTI-nek. Hozzátette: ezek a cégek termékeiknek túlnyomó részét - általában mintegy 90 százalékát - belföldön értékesítik, és évi mintegy 80 milliárd forint árbevételt realizálnak összesen.

Míg a termelési költségek tetemesen növekedtek, addig a jövedelmezőség romlott, a termelés és a foglalkoztatottak száma csökkent - fejtette ki az elnök. A szakember szerint ezt a romló tendenciát meg lehetne fordítani, ha Magyarországon az emberek több hazai terméket vásárolnának. Így nemcsak megbízhatóan jó minőségű, biztonságosan fogyasztható áruhoz jutnának a belföldi vásárlók, hanem a cégek kapacitáskihasználtsága is növekedne, és új munkahelyeket is létesíthetnének ezek a vállalkozások.

Jelezte: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly a sertésállomány nagysága nem érte el a 3,1 milliót. Példaként említette, hogy az egyéni gazdálkodók 2000 óta több mint másfél millióval - 62 százalékkal - csökkentették állományukat. Utalt arra is: a kínálat szűkössége miatt az ország behozatalra szorul sertéshúsból. Így tavaly sertéshúsból több tízezer tonnával haladta meg a behozatal a kivitelt. Ezt eredményezte - a Húscéh elnöke szerint -, hogy a korábbi gazdaságpolitika egyértelműen a nemzetközi nagyvállalatokat támogatta a kkv-szektor rovására. Emiatt csökkent Magyarországon a húsiparban a foglalkoztatás is.

A Húscéh tagvállalatai erejükhöz mérten segíteni kívánják a termelőket. A szóban forgó üzemek többsége ugyanis hazai alapanyagból dolgozik, ezért érdekük, hogy a hazai tenyésztők talpon maradjanak.

Ezért a magyar húsipari termékek, főként a hungarikumok népszerűsítését tartják fontos feladatnak A magyar vásárlói szokások tudatos átalakítása érdekében, a védjegyes magyar termékek kínálatának növelésével szeretnék mindezt elérni, így védve a belső piacot is. Emellett a termelők és feldolgozóipar kapcsolatát is szeretnék megváltoztatni annak érdekében, hogy a továbbiakban jól működjön az állattartók és a kkv szektor kapcsolata.

A húsipar működését a pályázati bürokrácia csökkentése és a bírálati határidők lényeges lerövidítése segíthetné - húzta alá a szakmai szervezet elnöke. Ezt kiegészítette azzal, hogy szakmai kérdésekben nagyobb hatáskört kellene adni az elbírásban az érdekvédelmi szervezeteknek.

Annak érdekében, hogy a magyar húsipar kilábaljon a jelenlegi kritikus helyzetből összefogásra van szükség a piaci szereplők és az állami irányítás között. Így biztosítható ugyanis, hogy a magyar élelmiszer - köztük a kkv-k által előállított áruk - ellenőrzött, biztonságos, kiemelkedő minőségű legyen - mondta a Húscéh elnöke.

forrás: galamus.hu

A válság ellenére is kelendő a mangalica

A mangalicaipart is sújtja a válság, például úgy, hogy a takarmány ára megkétszereződött. Ennek ellenére a mangalica piaca stabil - mondta az InfoRádiónak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke.

A mangalica olyan prémiumtermék, amelynek stabil a kereslete és nem annyira árérzékeny - mondta az InfoRádiónak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke, aki hozzátette: a normál sertés árának többszöröséért is megvásárolják a mangalicatermékeket.

Tóth Péter azonban hozzátette: ezt a piacot is érintette a válság, és a takarmány árának a megkétszereződése a mangalicatenyésztőket is nehéz helyzetbe hozta. 

Arra számítunk, hogy nem csillapodik a spekulatív módon megemelkedett takarmányár, így a mangalicatermékek ára is emelkedni fog - emelte ki az egyesület elnöke, aki szerint a mangalicaipart nem Magyarországon, hanem külföldön húzzák. A megmentésében is külföldi cég (egy spanyol sonkagyár) segédkezett. 

Az osztrákoknak is sokat köszönhetünk: a kilencvenes években, amikor a mangalica itthon már nem kellett senkinek, és mindenki szabadulni akart tőle, hobbi szinten Ausztriában pár százas nagyságrendben elkezdték tartani. Ausztriának köszönhető, hogy Finnországtól kezdve az Egyesült Államokig vannak mangalicaállományok - magyarázta Tóth Péter, aki hangsúlyozta: csak a magyar állammal szövetkezve tudnának úgy fellépni, hogy hirdetnék a magyar imázst és magyar eredetmegjelöléssel kerülnének piacra a termékek.

forrás: inforadio.hu

A globális gabonakereslet 20 százalékkal ugrik meg

A világ gabonakereslete 2020-ra 20 százalékkal haladja meg a 2009. évi szintet, és eléri a 2,65 milliárd tonnát - közölte előrejelzését pénteken a japán mezőgazdasági minisztérium.

A várt bővülés elsősorban a lakosság növekedésével függ össze a feltörekvő országokban, ahol a gabonát egyre nagyobb mennyiségben használják élelmiszerként, és állati takarmányozásra. A japán minisztérium tanulmánya szerint a kereslet növekedéséhez a bioüzemanyag növekvő amerikai és brazil előállítása is hozzájárul. A tanulmány szerint 2020-ig a kereslet meghaladja majd a kínálatot, emiatt "meglehetősen gyors ütemben emelkedik majd a gabona ára".

forrás: gazdasagiradio.hu

Még elkerülhető a disznókatasztrófa

A sertéshús 30 százalékkal is drágulhat

Üres sertéstartó telepek és lakatlan disznóólak jelzik egyre többfelé az ágazat katasztrofális helyzetét. A túlélésért küzdő gazdák most arra várnak, hogy a tavalyról elmaradt dotációt megkapják, és a szaktárca meghirdesse az idei támogatási programot.

A múlt század közepén volt utoljára olyan alacsony a sertések száma Magyarországon, mint most – állítja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára, aki szerint ebből egyenesen következik az árak emelkedése. A titkár azt sem tartotta kizártnak, hogy rövidesen akár harminc százalékkal is drágulhat a magyar sertéshús. A jelenlegi katasztrofális helyzethez az vezetett, hogy sok állattartó képtelen kigazdálkodni a dráguló takarmányok okozta költségnövekedést. Az elmúlt néhány hónapban – a hizlalás legjelentősebb költségtételét kitevő – takarmánygabonák ára megduplázódott és tonnánként 30 ezerről 60 ezer forintra emelkedett, miközben a sertés kilónkénti felvásárlási ára 320-ról 290 forintra csökkent.

A MOSZ számításai szerint a sertéstartók a takarmány drágulása miatt kilónként 80–100 forintos veszteséget szenvedhetnek el, ami állatonként eléri a 8–10 ezer forintot. A sertéstartók nem tudják tovább átvállalni a drasztikusan megnövekedett költségeket, főleg úgy nem, hogy az egész ágazat jövője bizonytalan. A szavakon túl érdemi segítséget a sertéstartók még nem kaptak –mondják a MOSZ-nál. Úgy vélik: komolyan veszélyeztetheti az állattartóknak eddig tett ígéretek megvalósulását, hogy a kormány takarékossági döntése miatt, a Vidékfejlesztési Minisztérium forrásaiból 18,7 milliárd forintot zároltak.

A szövetkezeti és társas gazdálkodók képviselői szerint talán épp a zárolás miatt nem hirdette még meg a szaktárca az idei sertéságazati támogatások és a sertéstartók által vállalt többletkötelezettségek kompenzálását biztosító rendeleteket sem.

A késlekedés munkahelyek megszűnéséhez vezet, negyedéven belül háromezer munkahelyet számolhatnak fel az alacsony foglalkoztatottságtól leginkább sújtott vidéki településeken és további másfél ezer, az ágazathoz kapcsolódó munkahely is megszűnhet, családok ezreinek a megélhetését veszélyeztetve.

Juhász László, a csanádpalotai gazdaság állattenyésztési vezetője beszámolt arról, hogy az évente tízezer sertést nevelő telepükön már meghozták a döntést a tevékenység felszámolásáról. A februárban világra jövő malacokat még felnevelik, a kocákat és a még meglévő takarmányt is értékesítik.

Tóth István elmondta azt is, hogy demonstrációra nem készülnek, a gazdák képviselői ugyanis már abban sem bíznak, hogy a jelenlegi helyzetben ezzel a kormányzatra nyomást lehetne gyakorolni. Inkább abban reménykednek, hogy 2010-es állatjóléti támogatásokat minél előbb kifi zetik és mielőbb meghirdetik az idei dotációk feltételeit, akkor ugyanis az állattartók már ki tudják számolni, hogy képesek-e kitartani a következő aratásig.

szerző: Czauner Péter

forrás: nol.hu

A dioxin-botrányt megúsztuk, de ezt már nem fogjuk?

Megjósolhatatlan, mennyivel, de gyorsuló ütemben zsugorodik idén a magyar állattenyésztés a tavalyi aratás óta duplájára emelkedett takarmányárak miatt. Több telep leállt a malacállomány növelésével, sőt sok helyen már az anyakoca-állományt küldik akár súlyon és áron alul is vágóhídra.

Csak a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Sertéstenyésztők Országos Választmánya keddi ülésén három nagyobb, évi több ezer hízó kibocsátású telep bezárásáról számoltak be a megyei képviselők. Több telep leállt a malacállomány növelésével, sőt sok helyen már az anyakoca-állományt küldik akár súlyon és áron alul is vágóhídra, csak hogy ne kelljen etetni.

Tavaly decemberben 2,4 százalékkal, hárommillióra csökkent a hazai sertésállomány, idén ez folytatódik. A termelők elsősorban likviditási gondok miatt nem képesek takarmánykukoricát beszerezni hivatalos úton. Szabadpiaci készletek nincsenek, a raktáron lévő terményt pedig a tulajdonosok további áremelés reményében nem adják. 

A MOSZ szeretné elérni, hogy az ágazat megerősödéséig függesszék fel a hatósági díjfizetési kötelezettségeket, a kormány célzottan tegye elérhetővé számukra a tartalék gabonakészleteket, illetve hosszabbítsák meg a telepkorszerűsítési pályázatok megvalósítási határidejét.

A mostani takarmányárak száz forint veszteséget termelnek a tenyésztőknek kilogrammonként. A felvásárlási árak reálértéken számolva 2008 óta stagnálnak, és kilogrammonként mintegy 70 forinttal maradnak el a 2004–2006-os áraktól.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a múlt héten ígéretet tett az állatjóléti támogatások gyorsított kifizetésére és új hitellehetőségek mielőbbi piacra dobására. A költségvetési stabilitási tartalék 17,8 milliárd forint zárolást tartalmaz a VM-nél, s ez a MOSZ szerint komolyan veszélyezteti az állattartóknak eddig tett ígéretek megvalósulását.

Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár egyelőre nem tudott reagálni a sertéstartók aggodalmaira, mivel még most egyeztetnek, mely területek finanszírozását érinti majd az elvonás. Az már most látszik, hogy a 2011-re szóló állatjóléti támogatási kereteket nem emelik.

A meglévő vállalkozások életben tartása a cél, a tárca lehetőségeihez mérten mindent megtesz – mondta Feldman. Ezek az intézkedések azonban az alapproblémát nem oldják meg, jó esetben csak elnyújtják a termelők agóniáját, mivel a takarmányárak előreláthatólag nem csökkennek jelentősen az aratás után sem.

forrás: napi.hu


erről a témáról más hírforrásokon is olvashat: 

• Gondban a sertéstartók
• A tönk szélére sodródott a sertéságazat

Nagyobb összefogás és szolidaritás szükséges a sertéságazatban

A dioxinbotrány megrázta a magyar és az európai sertéságazatot, és rámutatott a termelési feltételek javításának szükségességére; a vidékfejlesztési tárca állatjóléti támogatások beépítésével segíti az ágazat helyzetét - mondta Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter Devecserben.

Fazekas Sándor elmondta: a dioxinbotrány "rátett" az ágazatban jelen lévő egyéb problémákra, így a magas takarmányárakra, és a jelentős importra. A Németországból indult dioxinfertőzés megmutatta: a magyar feldolgozók és kereskedők a német piacról hoznak be árut, miközben gondok vannak a magyar termékek értékesítésével.

A vidékfejlesztési miniszter véleménye szerint a pillanatnyi piaci előnyök és a személyes érdekek helyett nagyobb összefogás és szolidaritás szükséges a hazai ágazat szereplői között. Hozzátette: a termelőknek is az az érdekük, hogy itthon dolgozzák fel azt, amit megtermeltek. Mindemellett az is fontos, hogy a piacon a fogyasztók keressék a kiváló minőségű magyar termékeket, mert a magyar sertéshús és a magyar baromfi méltán híres - húzta alá a miniszter.

Fazekas Sándor véleménye szerint a dioxin-rendelet visszavonását az indokolta, hogy időközben az Európai Unió és Németország is az ellenőrzés szigorításáról szóló rendeleteket vezetett be, és jelenleg Magyarországra minimális mennyiségű hús érkezik Németországból. Fazekas Sándor a baromfiágazat helyzetéről tájékozódott a Gallus Kft. közelmúltban átadott új devecseri baromfikeltető üzemében.

A vidékfejlesztési miniszter szerint a hazai termelőknek a magyar piacon a multinacionális cégekhez kell alkalmazkodniuk, de a magyar baromfi termékek vásárlásával a fogyasztók sokat tehetnek a termelők helyzetének javításáért. Szabó István, a Gallus Kft. ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a beruházással Magyarország legnagyobb kapacitású, és legmodernebb számítógép vezérelt broiler napos csibe keltetőjét helyezték üzembe, amely évi 42 millió darab tenyésztojást képes kikeltetni. Az új devecseri keltető üzemben 21 darab - a legmodernebb technológiával működő - keltetőgép működik.

forrás: kormany.hu

A VHT Dr Fazekas Sándor Miniszter Úrnak írt levele a takarmányhelyzettel összefüggésben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Dr. Fazekas Sándor úr

Miniszter

B u d a p e s t

Tisztelt Miniszter úr!

A sertés termékpályán működő termelői kört az elmúlt hónapokban olyan környezeti hatások érték, amelyek kormányzati segítség nélkül tevékenységük megszüntetéséhez fognak vezetni.

Az időjárás okozta katasztrófák következtében jelentősen csökkent a kontinens egészén a takarmánynövények termelése, és a termésátlagok is. Keresleti piac alakult ki, ami drasztikus áremelésben jutott kifejezésre. Egy év alatt a 35 Ft/kg átlagár 65 Ft/kg-ra emelkedett, közel megkétszereződött.

A vágósertés előállítás meghatározó költsége, cca. 65 % a takarmányköltség. A takarmányár minden 1 Ft-os növekedését cca.0,7 Ft ár növekmény tudja ellentételezni.

Ezzel vágósertés felvásárlási árcsökkenés következett be, elsősorban – a Németországban kirobbant dioxin botrány következtében - iránti fogyasztói bizalom megingása miatt. Ennek következményeként termelők vesztesége olyan mértéket öltött, hogy – tagjaink jelzése alapján – nem tudják megvásárolni a szükséges takarmány mennyiséget, folyamatosan állnak le a szaporítással és megkezdődött a kocaállomány kivágása is.

Információnk szerint van még lehetőség országon belül takarmány vásárlásra, azonban a termelők finanszírozási képessége nullifikálódott. Eredménytartalékuk nincs, de hitelképességük is minimális. Állami segítség nélkül, egyetlen út van számukra: gazdasági tevékenységük felszámolása.

Hazánkba jelenleg közel 1 millió darab élősertés érkezik külföldről, hús-húskészítmény behozatalunk pedig - élőállat darabban kifejezve - megközelíti a 1,5 millió darabot. Így élve illetve frisshús, és húskészítmény formájában 2,5 millió darab élőállatnak megfelelő behozatalra van szükség, a bel- és külpiaci igények kielégítéséhez. A feltüntetett import volumen megközelíti a jelenlegi hazai termelés nagyságrendjét.

Ezek a körülmények is alátámasztják a Kormány azon törekvéseit, ami az állatállomány növelésére irányul, így nem engedhető meg, a hazai sertésállomány csökkentése sem, sőt annak jelentős növelése kívánatos. Az ágazat megmentése azonnali beavatkozást igényel, melyre javaslatunk az alábbi:

A termelő forgóeszköz hiányának enyhítése a legfontosabb feladat. Ezért szükséges:

• A 2010. évi tevékenység után a 140/2007. FVM rendeletben szabályozott és MVH határozattal alátámasztott állatjóléti támogatások kifizetésének azonnali megkezdése,

• A 2011. évi agrárköltségvetés az állatjóléti támogatások fenntartását tartalmazza, 2010. évi nagyságrendben. A rendelet változtatásaként javasoljuk, hogy ezen támogatás kifizetése ne a következő évben történjen meg, hanem a tárgyévben havi rendszerességgel valósuljon meg, hiszen a termelés során felmerülő költségeket is havi gyakorisággal kell kifizetni.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezetése a tagság tájékoztatása alapján fenti javaslatok gyors megvalósítását tartja elsődlegesnek, melyhez ezúton is kérjük Miniszter úr soron kívüli intézkedését.

A hazai sertés állomány stabilizálása, illetve növelése a termékpályát átfogó stratégia kidolgozását teszi szükségessé kormányzati szinten is, mely munka megkezdődött, és amihez szervezetünk is hozzá kíván járulni, egy átgondolt és egyeztetett előirányzat elkészítésével.

Budapest, 2011. február 7.

Tisztelettel

Dr Németh Antal

elnök

forrás: vht.hu

Az állam nem lesz takarmánypiaci szereplő, indítják a támogatásokat

Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) nem kíván takarmánypiaci szereplővé válni, igyekszik viszont minél hamarabb indítani azokat a támogatásokat, amelyek az állattartók likviditási helyzetét javítják - mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Egy esetleges gabonavásárlásnak csak árfelhajtó hatása lenne az egyébként is magas árakkal rendelkező gabonapiacon, ez pedig nem lenne szerencsés egyik abrakfogyasztó ágazat számára sem több kár származna belőle, mint haszon. A szerdai megbeszélésen ez a téma már nem is volt előtérben a gabonaágazat és az abrakfogyasztó ágazatok szereplői között - tette hozzá Feldman Zsolt.

A prioritás most azoknak az Európai Unió által engedélyezett nemzeti támogatásoknak a minél magasabb mértékű és minél gyorsabban történő folyósítása, amelyek jelenleg rendelkezésre állnak és adhatók. Ilyenek az állatjóléti támogatások, az állati hulla elszállítását szolgáló finanszírozási forma, vagy éppen az állatbetegségek megelőzésére szolgáló támogatás.

A megbeszélésen jelen volt ágazati képviselők a likviditási helyzet javítása érdekében a támogatások minél gyorsabb kifizetését tartották a legfontosabbnak, a támogatásokat lehívó ágazatok ebben az ügyben egységes álláspontot képviseltek - húzta alá a helyettes államtitkár.

Emlékeztetett: a költségvetés tervezésekor a szaktárca már számított ezekre a kifizetésekre, hiszen az adható támogatásokat a 2011-es költségvetésbe betervezte a minisztérium. Ezt azt jelenti, hogy állatjóléti támogatásokra 10 milliárd - sertés esetében 6 milliárd, a baromfinál 4 milliárd - forint áll rendelkezésre, ami a 2010. évi igények utófinanszírozása, és ez a maximum. Az állati betegségek megelőzésére fordítható támogatás nagyságrendje 7 milliárd forint, az állati hulla elszállítására pedig 2,5 milliárd forint támogatást tervez a tárca úgy, hogy ebben szintén benne van a 2010. évi igények finanszírozása is.

A tavaly felfüggesztett támogatási jogcímeket tehát a tervek szerint úgy írja majd ki a VM, hogy a tavaly érvényesíteni nem tudott, ilyen típusú számlák után is le lehet hívni majd a támogatásokat - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

A szerdai minisztériumi megbeszélésen a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és kereskedők Szövetsége, a Vágóállat- és Hús Terméktanács és a Baromfi Terméktanács képviselői vettek részt. A Baromfi Terméktanács félmillió tonnás állami kukoricafelvásárlást sürgetett a szerdai megbeszélésre készített javaslatcsomagjában, a takarmányhiány kialakulásának megelőzésére.

forrás: kormany.hu

A főállatorvos visszavonta a dioxin rendeletet

Az Európai Bizottsággal és Németországgal folytatott napi szintű konzultációkat követően bizonyossá vált, hogy a német hatóságok kiemelten és megfelelő hatékonysággal végzik a dioxinszennyeződéssel érintett takarmány-előállítók és állattartó telepek ellenőrzését, kiszűrik a dioxinnal potenciálisan szennyezett termékeket, és megakadályozzák azok forgalomba hozatalát.

Az intézkedések hatékonyságát a hazai vizsgálati eredmények is alátámasztották. A korábbi határozatok alapján végzett ellenőrzéseken nem találtak dioxinnal szennyezett élelmiszert. Mindezeket figyelembe véve Kardeván Endre, országos főállatorvos a 2/2011. számú, 2011. február 1-jén kelt határozatát visszavonta.

A magyar hatóság legfontosabb feladata továbbra is– az Unió céljaival összhangban – a lakosság egészségének védelme, az élelmiszerekbe vetett bizalom fenntartása és megerősítése, ezért továbbra is fenntartja a szigorú ellenőrzéseket. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős hatóság a meglévő eszközrendszerével hatékonyan képes kiszűrni a külföldről származó szennyezett termékeket.

forrás: kormany.hu

Újabb segítség a sertéságazatnak

Február elsejétől igényelhető támogatás a magántároláshoz.

A sertéshús ágazatban kialakult nehéz piaci helyzet enyhítésére az Európai Bizottság rendeletben hirdette meg a sertéshús magántárolási támogatását. Az intézkedés célja, hogy a piacról ideiglenesen sertéshúst vonjanak ki. A kínálatszűkítéssel a sertésárak további csökkenése megállítható.

A magántárolási időszak lejárta után a feldolgozók a sertéshúst várhatóan kedvezőbb piaci helyzetben értékesíthetik a belső piacon vagy harmadik országokban. A magántárolás alkalmazása közvetve a termelőket is segíti, hiszen a vágósertések felvásárlási ára a kínálat szűkülése miatt várhatóan emelkedni fog.

A Bizottság várhatóan addig tartja majd fenn ezt a támogatási lehetőséget, ameddig azt a piaci helyzet ismeretében szükségesnek tartja.

A sertéshús magántárolását 90, 120, vagy 150 napra lehet igényelni. A támogatást azok a feldolgozók (vágóhidak) vehetik igénybe, amelyek vállalják, hogy a tárolásra felajánlott húst a fent említett ideig raktározzák. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a támogatást a kérelem benyújtásától számított 120 napon belül fizeti ki.

A sertéshús magántárolásával kapcsolatos minden fontos gyakorlati információ megtalálható az MVH honlapján.

forrás: kormany.hu