Sertéshús: kevés az alapanyag

A harmadára esett vissza Tolna megyében a sertéstartó telepek száma. Ennek köszönhető, hogy kevés az alapanyag, a felvásárlók a 420 forintot is megadják egy kiló élősertésért.

Minden negyedik sertés, amit itthon a feldolgozók átvesznek, importból származik, áll a Magyar Agrárkamara közleményében. Ezúttal azonban nem a nagyobb haszon reménye miatt szerzik be külföldről a disznót a felvásárlók, hanem mert nincs elég magyar sertés.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint ez év első negyedévében a vágások száma közel 20 százalékkal csökkent a múlt évihez képest, és 27 százalékkal kevesebb magyar sertést vásároltak fel a vágóhidak.

Jelenleg 410-420 forintot adnak egy kiló élő sertésért, ami nagyon jól hangzik a tavalyelőtti 300 forinthoz képest.

- Két éve olyan mélyponton volt az ágazat, hogy tömegesen számolták fel a vállalkozók a sertéstelepeket - mondta Lengyel Lóránd németkéri gazdálkodó. Ő jelenleg egy 200 anyakocás telepet tart fenn, de ezt szeretné 300-asra bővíteni. Annyira elfogyott a sertés, hogy ez hiányt váltott ki, emiatt megemelkedtek az árak. Az így keletkező nyereségből a termelő igyekszik pótolni az évek alatt felélt, leépített állományát.

A sertéstartás most pozitív irányba halad, és ez abból is látszik, hogy akik fennmaradtak a rostán, azok fejlesztenek, korszerűsítenek. Az uniós pályázatokon nyertes gazdák elkezdték a trágyatárolók kiépítését, melyre 75 százalékos a támogatás, illetve a technológiai fejlesztéseket - szellőzők, szigetelések, takarmány behordók építése - ahol 40 százalékos a támogatás.

Lengyel Lóránd szerint a szemléleten is kellene változtatni. Míg nálunk a trágyát veszélyes hulladékként, addig a holland, dán gazdaságok esetében ezt értékes tápanyagként kezeli az állam. Fejtrágyaként használják fel, és ehhez még támogatást is kapnak a gazdák. A több évig tartó hazai mélypont arra is jó volt, hogy aki maradt, az tudatosabban gazdálkodik.

Május végén Lajosmizsén az állattartók kezdeményezésére vélhetően megalakul az az országos minőségi rendszer, melynek lényege: minőségi árut hazai sertésből. A vásárlók figyelmét szeretnék a kiváló magyar húsra felhívni.

A Naki Mezőgazdasági Zrt. tulajdonában van a megye egyik legnagyobb és legkorszerűbb sertéstelepe. Két évvel ezelőtt Soltész Gyula vezérigazgató még azt mondta: toljuk magunk előtt a problémákat, a hullámvölgyből nem tudunk kijönni. Ma már ők is bizakodnak, és egy milliárdos beruházás közepén tartanak. A tervezett kilenc istállóból már négyet felújítottak. Jelenleg 17 ezer hízót értékesítenek évente, a számot 24 ezerre szeretnének bővíteni. A nehéz időszakban sem küldtek el senkit, így hetven embernek adnak munkát ma is.

Megváltoztak a vásárlási szokások, állítja több húsbolt tulajdonosa. Érezhető a válság hatása, mondta Kelemen Árpád, a szekszárdi Árpád-húsbolt vezetője. Egyre többen vannak, akik úgy mennek vásárolni, hogy előre megmondják mennyi pénzük van - pár száz forint - és annyi húst kérnek, amennyi belefér. Több fogy baromfiból, az olcsóbb, csontos sertéshúsból, de a drágább sertésből és marhából jelentősen visszaesett a forgalom. Mivel az étkezési jegyet is elfogadják ebben az üzletben, ez a forgalmukat is meghatározza. Természetesen vannak olyan vásárlók is, akik nem nézik a mérleget, amikor kiválasztják a főzéshez kívánatos alapanyagot, tette hozzá Kelemen Árpád.

forrás: agroland.hu