Bajba kerültek olyan patinás cégek, mint a Gyulai Húskombinát Zrt., vagy a Herz Szalámigyár Zrt., mert a válság miatt finanszírozási gondjaik vannak. A hazai feldolgozóipart nem csak a pénzügyi gondok nyomasztják, hanem a mára kialakult túlzott vágási, feldolgozási kapacitás, az áfaemelés, a feketegazdaság magas aránya és a forintárfolyam alakulása is. Viszonylag stabilizálódott viszont a sertéstartók helyzete.
Kilónként legföljebb 40-50 forinttal drágulhat a leggyakrabban vásárolt hústermék, a sertéskaraj ára a július 1-től érvénybe lépő 5 százalékos áfaemelést követően - vélik a szakemberek. Természetesen a kereskedelmeben ez üzletlánconként, illetve boltonként is eltérhet. Igazán nagy bajban most a húsfeldolgozó üzemek vannak. Elsősorban a válság okozta hitelszűke, a forgótőkehiány sújtja a cégeket. A Herz Szalámigyár már áprilisban bejelentette 130 dolgozójának csoportos elbocsátását, hogy ezzel is csökkentse költségeit. A gazdasági minisztérium a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közreműködésével a Gyulai Húskombinát 113 millió forintos hiteligényének 80 százalékára ígért garanciát. Ebből az összegből majd' 300 ember munkahelye menthető meg. A két patinás, prémium termékeket gyártó cég együttes tavalyi forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot.
Megkerestük a két céget is, de Gyulán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy most minden erejüket a munkára fordítják, talán egy későbbi időpontban nyilatkozik a vezérigazgató, míg a Herz gyárat négy teledonszámon sem sikerült elérni tegnap déltől lapzártáig.
A válság csak felszínre hozta az eddig a mélyben lappangó gondokat - fogalmazott a Népszavának Éder Tamás, a Magyar Húsfeldolgozók Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. - Az erős forint, az olcsó alapanyag időszakában ezeket a szőnyeg alá lehetett söpörni. Az egyik ilyen gond, hogy a vágási, feldolgozói kapacitás túlzott. A magyar feldolgozóipar kapacitása ma is eléri a 7-8 millió sertést, miközben az import jószágokkal és hússal együtt is a valós vágási, feldolgozói igény 5 millió. Tartósan egyetlen iparág sem működhet mélyen a kapacitása alatt. Ráadásul az uniós csatlakozás óta eltelt időszakban 25 százalékkal csökkent a hazai hústermékek részaránya a kereskedelemben.
A szövetség elnöke kifejtette, az elmúlt évek áfaemelései az ágazat sok szereplőjét "terelte" a szürke-, illetve a feketegazdaságba. Az ágazat teljes forgalma évi 250-300 milliárd forint, s ebből a tőkehús 200 milliárddal részesedik. Ennek mintegy 30 százaléka kerüli el az adózást. Becslések szerint a feketegazdaság forgalma elérheti az évi 60 milliárd forintot is. Ennek eddig 20, nyár közepétől 25 százalékos áfájától esik el a költségvetés. Nem kizárt, hogy egyes kereskedők, láncok igyekeznek az 5 százalékos áfaemelés hatásának legalább egy részét az átvételi árak csökkentésével mérsékelni, de a feldolgozók már képtelenek átvállalni ezt a többletterhet, mert nincsenek az ágazatnak tartalékai - vélte Éder Tamás.
A legálisan tevékenykedő nagyok, közöttük az uniós védett földrajzi termék besorolást kapott Herz szalámi gyártója is kénytelen szembenézni a költségnövekedés mellett a hitelforrások elapadásával, megdrágulásával, a gyenge forint-euró árfolyammal.
A hazai húsüzemek közül azok maradhatnak talpon, még a jelenlegi fizetési, hitelfelvételi nehézségeik dacára is, amelyek egyébként korábban jó minőségű termékeikkel nyereségesen dolgoztak. A már eddig is veszteségeket felhalmozó cégek közül sok csődbe mehet.
A kivezető út az lehet, ha a sertés tartás, a feldolgozás terhei mérséklődnek és ismét növekedésnek indul a hazai sertésállomány, ezzel kihasználtabbá válik a húsipar kapacitása - mondta Éder Tamás.
A sertéstartók szerint a feldolgozók közül azok szenvedik most meg a gyenge forintot, akik az erős forint időszakban az olcsó importra rendezkedtek be. Akkor sok hazai gazda tönkrement, felhagyott a sertéstenyésztéssel. A tavalyi hasonló időszakhoz képest is 13 százalékkal csökkent a sertések száma, így most nagyjából 3,4 millió jószág röföghet az ólakban. Elfogyott a magyar alapanyag, emiatt 2009. első negyedévében a gyenge forint ellenére is minden negyedik levágott sertés importból származott. Ez viszont ma már drágább, mint a hazai, miközben a húskészítmények iránti kereslet 4-5 százalékkal esett vissza.
Az élő sertés kilója tavaly nyár vége óta 330-350 forint és még a költségek emelkedésével együtt is hagy némi nyereséget a gazdák zsebében - közölte a Népszavával Sákán Antal, a Magyar Sertéstartó Szövetség elnöke. - Az állomány csökkenésének okai között szerepel, hogy 2007-ben sokan kivágták a kocaállományt a drága takarmány miatt, most pedig jó néhányan fejlesztik a technikát, technológiát, ezért értékesítették átmenetileg a jószágokat, vagy azok egy részét. Romániában pedig óriási a kereslet a magyar malacok iránt, mert sertésenként 70 eurós támogatást kapnak a tenyésztők, tehát a támogatásból majdnem ki is jön a malac ára.
Sákán attól tart, hogy a feldolgozók az élet-halál harc miatt a gyengébb minőségű termékek felé mozdulnak, amiket olcsóbb alapanyagból is elő lehet állítani. A szövetség ezért is támogatja a minőségi magyar sertés védjegy elterjesztését.
Sákán szerint a feldolgozóiparral ellentétben a tenyésztők helyzete pillanatnyilag stabilnak mondható, jelenleg nem ők a gyenge láncszem a termékpályán. A sertés felvásárlási árak még további 10-15 százalékkal emelkedhetnek. Az eddig talpon maradt nagygazdaságok vélhetően megmaradnak, a gond a kicsikkel lehet. Nekik szövetkezniük, integrációkhoz csatlakozniuk kellene - jegyezte meg Sákán Antal. A nagyüzemek, kisüzemek és a magyarországi hízlalás iránt érdeklődő főleg holland gazdáknak köszönhetően néhány év alatt ismét felkúszhat az állomány száma akár 5 millióra is. Ez már felelegessé tehetné a behozatalt.
szerző: Bihari Tamás
forrás: nepszava.hu
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése