Oroszországi sertésinfluenza helyzet

Moszkva, 2009. május 6.

Az Orosz Kormány Viktor Zubkov miniszterelnök-helyettes vezetésével válságbizottságot hozott létre a betegség Oroszországba történő behurcolásának megakadályozására, ill. annak megtörténte esetén az állampolgárok védelmének növelése érdekében. A stáb magába foglalja az összes minisztérium, országos hatáskörű és területi szerv érintett vezetőjét, feladatuk a tárcaközi együttműködés, a lehető legoperatívabb lépések megtétele.

Ennek alapján, az Oroszországi Föderáció Állategészségügyi és Növényegészségügyi Felügyelete (Rosszelhoznadzor) elnökhelyettese, főállatorvos, N.A. Vlaszov a Mexikóban és néhány USA államban megjelent H1N1 vírus emberre történő átterjedése miatt egy sor országból behozatali tiltást, ill. korlátozást vezetett be április 25-én a hústermékekre. További külön rendelkezésig tilos beengedni Oroszországba Mexikóból, Texas, Kalifornia és Kansas USA államokból olyan húst, húsalapanyagot ill. készterméket, amely nem lett alávetve 80 celziusz fokos, legalább félórás hőkezelésnek, s melyeket 2009. április 21-e után adtak fel szállításra. 2009. április 26-tól tilalom lépett életbe bármilyen húseredetű termék behozatalára (a hőkezelteket is beleértve) kézi- és feladott poggyászként, cateringként repülőn, és hajón az ezen államokból érkező, ill. átszálló utasok számára (első zóna). Ugyancsak további külön rendelkezésig tilos beengedni Oroszországba (kézipoggyászt is beleértve) Guatemalából, Hondurasból, Dominikai Köztársaságból, Kolumbiából, Costa-Ricából, Kubából, Mexikóból, Nicaraguából, Panamából, Salvadorból, és az USA Alabama, Arizona, Arkansas, Georgia, Kansas, Luisiana, New-Mexiko, Oklahoma és Florida államaiból olyan sertéshúst, sertéshús-alapanyagokat ill. késztermékeket, amelyek nem lettek alávetve 80 celziusz fokos, legalább félórás hőkezelésnek, s melyeket 2009. április 21-e után indítottak el szállításra. (második zóna)

A tiltott USA államok listáját 2009. április 28-án kibővítették New York és Ohio államokkal. Április 29.-én az ún. második zónába sorolták Kanada több államát, (Brit Kolumbia, Új Skócia, Ontario) és Spanyolország egész területét. Vlaszov főállatorvos nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy a helyzet rosszabbodása esetén, további szigorítások léphetnek életbe.

Ugyanakkor Új Zéland, Brazília és Argentína nem került fel a tiltólistára csakúgy, mint több, azóta már H1N1 vírussal érintett ország sem. Mexikóból szinte semmilyen húseredetű termék nem került beszállításra Oroszországba az elmúlt időszakban, azonban a felsorolt USA államokból körülbelül 160 ezer tonna sertéshús importja valósult meg. (elsődlegesen eddig sem a déli és keleti területekről, hanem a középen elhelyezkedő és északi államokból importált Oroszország sertéshúst)

Szergej Jusin, a Nemzeti Hús Egyesülés (Asszociáció) vezetője szerint a tiltások semmiképpen sem eredményeznek húshiányt az orosz piacon, ugyanis a kieső mennyiség pótolható (és a beszállítók ígérik is a kiegészítő megrendeléseket) a tiltás alá nem eső Brazíliából, az EU országokból, és egy sor más, eddig is nagy mennyiségben szállító államból. Jusin a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy Oroszországban az első három hónapban a sertéstermelés 7%-al nőtt, ami eleve lehetővé teszi azt, hogy biztosan állítsák: nem lesz sertéshúshiány a piacon.

Több kereskedő vállalat (Fenix, Biznesz Lájn, Baltijszkaja Prszpektyiva, stb.) egybehangzó véleménye viszont, hogy a tiltások egyértelműen árfelhajtó hatást fognak kiváltani, ami csak ráerősít a rubel igen jelentős visszaesése által keletkezett árdrágulásra.

A Leningrád megyei kormány agráripari komplexum igazgatóhelyettese, Alexandr Varjonov egyenesen arról beszél, hogy a szükségből erényt kell kovácsolni, a behozatali tilalmak egyenesen jót tesznek a hazai termelés továbbfejlesztésének, külön lökést adva a hazai termékek iránti kereslet növekedésének. "A mi sertéshúsunk finomabb", állítja a szakértő, így biztos, hogy a hazai termékek irányában fog eltolódni a piac.

Az már látható a kereskedelem alakulásán, hogy a félsertés és a drágább termékek vétele helyett a vásárlóerő az olcsóbb belsőségek és kevésbé feldolgozott termékek irányába mozdult el. Igaz, ez elsősorban az Oroszországot is nagyon mélyen érintő krízisnek és az ezáltal kiváltott rubelérték-vesztésnek köszönhető (fél éve még 33 rubel volt egy euró, ma 44).

Az Orosz Statisztikai Hivatal (Rosztstat) hivatalos adatai szerint az első negyedévben az orosz mezőgazdaság termelése 2,1 %-al nőtt a tavalyi analóg időszakhoz mérten (és 255,8 milliárd összeget tett ki). A sertésállomány ezen időszakban 4,1 %-al gyarapodott, 17,1 millió db. volt idén március 31.-én, akkor, amikor a szarvasmarha állomány 2,2 %-al csökkent. A hústermelés összességében 5,8 %-al nőtt köszönhetően elsősorban a rendkívül dinamikus baromfitermelés növekedésnek. Maga a húsimport épp az említett rubel kurzus-esés miatt erőteljesen visszaesett, a Nemzeti Hús Egyesülés szerint idén a marhahúsimport 40%-al, a sertésimport 31%-al (53 ezer tonna), míg a baromfiimport 18%-al esett vissza. Ez a tény az abszolút fogyasztás csökkenését és az importhelyettesítés tendenciáját tükrözi.

A várható fejlemények a sertéshús piacán természetesen nem kiszámíthatóak, s ha a hurrá optimizmussal jogosan megvádolható tárcavezetői nyilatkozatok nem is hihetőek, - miszerint 3-4 éven belül teljesen önellátóvá válik az ország -, az tény, hogy óriási energiát fektetnek a sertéságazat fejlesztésébe. A baromfitermelés jellegéből adódóan a leggyorsabban fejleszthető, itt tényleg elképzelhető egy hamarosan csak termékpaletta bővítés miatti importszükséglet. A sertéstenyésztés és feldolgozás már jóval hosszabb átfutású idejű, nem beszélve a szarvasmarha rendkívül nagy tehetetlenségi tényezőjéről, ott tízéves távlatokban kell gondolkodni.

A fenti tendenciák arra utalnak, hogy Oroszország igyekszik a jelenleg igen magas importfüggőségét leküzdeni. Hatalmas beruházásokat indítottak el az ágazatban, több, mint 800 telep felújítását, ill. felépítését kezdték el, ami előbb-utóbb meghozza számukra gyümölcsét. Mint az eddigi tapasztalat is mutatja, az orosz piacon a beszállítók aránya nem változik jelentősen, a már elfoglalt piaci szegmensekért a nyugati államok foggal-körömmel ragaszkodnak, azok helyett a magyar termékek belépésére kicsi az esély. Sokkal nagyobb perspektívával kecsegtetne, és a magyar tenyészállat- és technológia- export számára hosszú-távú megoldást jelentene, ha vegyesvállalatok alapításában vennénk részt. Itt amellett, hogy hosszabb időre biztos vásárlási kapacitást tudnánk magunknak lekötni, a nagyobb feldolgozottságú termékek irányába történő fejlesztés esetén a kolbász- és egyszerűbb szalámi-gyártási technológiák meghonosítását is lehetővé tennénk.

Külön jelentőséggel bírna a világon egyedül csak nálunk meglévő mangalica termesztés helyi körülményekhez való adaptálása, hisz ez a fajta Oroszországban nem ismert. Egyrészt új ízvilágával, másrészt a közismerten alacsony koleszterintartalmával gyorsan megkedveltethető lenne az orosz vevővel. Ehhez persze elsősorban a magyar szállítók vállalkozó-kedve alapfeltétel, s az elterjesztéshez szükséges marketing sem csekély összegeket emészt fel.

Mindehhez elengedhetetlen részt venni a jelentősebb szakkiállításokon. Áruházi termékbemutatókat, kóstolásokat, szimpóziumokat kell szervezni, intenzíven propagálni kell a bevezetendő termékcsoportokat.

Írta: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu