A magyar sertéstartók döntő része termőföld hiányában kiszolgáltatott, mivel nem képes megtermelni a megfelelő mennyiségű takarmányt. A tenyésztők szembesülnek a versenyképességet rontó jelentős élőmunka-ráfordítással és a hosszú hízlalási idővel is. A sertésszövetség szerint néhány év múlva a hazai sertéstartók fele külföldi lehet.
A fejlett sertéstartással bíró nyugat-európai országokkal szemben Magyarországon nem specializálódtak a gazdaságok, holott más tartástechnológiát igényel a tenyészállat- és mást a hízósertéstartás. Üzemi szerkezetünkre egyaránt jellemző a koncentráltság és a szétaprózottság – állapítja meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által elkészített, A főbb állattenyésztési ágazatok helyzete című tanulmány.
Eszerint gondot okoz, hogy a hatályos hazai földtörvény nem teszi lehetővé a jogi személyek földvásárlását, mert a föld tulajdonlása és használata elszakadt az állattartástól, ahol modern telep nélkül nem érdemes nagy genetikai értékű állománnyal sem foglalkozni. A megoldás – ami érkezhetne a zöld- vagy barnamezős beruházás formájában is – azért sürgető, mert szakértők szerint a hazai sertéshús-előállítók földrajzi, gazdaságpolitikai és társadalmi okok miatt nem tudják felvenni a versenyt a fejlett sertéshústermelő országokkal.
Magyarország földrajzi fekvése miatt a fehérjeforrások beszerzése, illetve a sertéshús kivitele a harmadik országokba, a nagyobb szállítási költségek miatt egyaránt jelentősen drágább, mint versenytársainknál. A fűtési, hűtési költségek is drágábbak, mint például Dániában vagy Brazíliában, ahol kisebb a hőmérséklet ingadozása. Gondot okoz, hogy megnőtt az állattartó telepeken a vagyon elleni bűncselekmények száma, ezért az őrzés-védés megszervezése szintén növeli a termelési költségeket.
További problémát jelent a hazai sertéstartóknak a hitelfelvételben a külföldi tőke drága kamata, a szervezetlen termékpálya és a szaktanácsadás hiánya. Ráadásul Magyarországon nemzetközi összehasonlításban igen drágák az állattetemek megsemmisítésének díjtételei, pedig az állami tulajdonú ATEV "piacmeghatározó" az állati hulladékok megsemmisítése terén. Emellett az indokolatlanul nagy hatósági húsvizsgálati díjtételek pedig arra engednek következtetni, hogy a hatósági laboratóriumok sem versenyképesek. Egy szabad piacgazdaságban minden üzemnek alanyi joga, hogy a díjtételek függvényében szabadon válasszon az akkreditált laboratóriumok közül. A sertéstenyésztők az elmúlt években különböző támogatási jogcímeken évente "tűzoltásra" sokmilliárdos támogatást kaptak, a problémák viszont újratermelődtek.
Az AKI-dokumentum szerzői szerint ma Magyarországon a továbbfeldolgozást végző cégek jövedelempozíciója stabilabb, míg a sertésvágás és -darabolás általában veszteséges. Várhatóan hosszabb távon is inkább a készítménygyártás hoz hasznot, ezért a sertésvágás és -darabolás területén nagy erőfeszítéseket kell tenni a hatékonyság javítására. Korábban az áfa húsz százalékra emelése után a húsiparban egyre többen kerülik el az adófizetést, a becslések szerint a tőkehúsok 25-35 százalékát feketén adják el. A visszaéléseket az áfa csökkentésével és/vagy a valódi adócsalók hatósági ellenőrzésének növelésével, a büntetések szigorításával lehetne visszaszorítani. Más szakértők szerint az, hogy az áfát júliustól 25 százalékra emelik, tovább rontja az ágazat helyzetét.
Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke a tanulmányról tartott vitán elmondta: "Biztos vagyok benne, hogy 2020-ra a magyarországi sertések száma a jelenlegi 3,6 millióról hat-hét millióra nő. A kiváló természeti adottságainkat kihasználva ugyanis a német és holland agrárvállalkozók, hazájuk helyett inkább Magyarországon tenyésztik majd a sertéseket, így az állattartók fele akkorra külföldi lesz." Sákán szerint a magyar sertéstenyésztés kulcskérdése, hogy beindul-e az integráció a magyar tenyésztők körében, mivel Hollandiában az átlagos sertéstelep tízezer állatból áll, míg hazánkban egy ezres sertéstelep már nagynak számít. Sákán Antal pesszimizmusának adott hangot, mivel szerinte a holland sertéstartók a közeljövőben egyszerűen felvásárolják a kisebb magyar telepeket.
Továbbra is fogyasztható maradt a magyarországi sertéshús
Semmilyen élelmezésügyi kockázat nem veszélyezteti a magyar sertéshúst a mexikói sertésinfluenza-megbetegedések kapcsán. A magyar sertéstelepek állat-egészségügyi szempontból teljesen zártak, ezért a magyar sertéshús biztonsággal fogyasztható - közölte a Magyar Sertéstartók Szövetsége. A hazai gazdálkodók érdekvédelmi szövetsége ugyanakkor arra kéri a magyar állat-egészségügyi hatóságot, hogy azonnal kezdeményezzen uniós fellépést a Közép-Amerikából érkező hústermék behozatali tilalmára. Emellett szorgalmazzák, hogy a humán egészségügyi szolgálatok fokozottan ellenőrizzék a Magyarországra beutazókat az influenza miatt, mivel szerintük a sertéshúsnál a vírust hordozó emberek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek. A sertéshúsban ugyanis a vírus a sütés-főzéssel elpusztul, az ebből készült étellel tehát nem fertőződhet meg a fogyasztó.
"Nemzeti sertéstenyésztési program indul, amely előtérbe helyezi a magyar tenyészállat, a hazai takarmány és sertéshús kiváló minőségét, emellett célja a magyar termék fogyasztásának növelése, népszerűsítése" – jelentette be Gráf József agrárminiszter. A tárcavezető – aki sertéstenyésztőként elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez – elmondta: a programban előírt módon létrehozott termék a Minőségi Magyar Sertéshús logót viseli majd. "A program a hazai sertéstenyésztésen, sertéstartáson és hízó-előállításon alapszik, amelyet szigorú minőségbiztosítási rendszer egészít ki" – mondta a mezőgazdasági miniszter. A rendszer a takarmány-előállítástól kezdve a késztermékig nyomon követhetővé teszi a fogyasztók asztalára kerülő sertéshúst. Az állatok takarmányozásához kizárólag hazai előállítású abrakot használhatnak föl a tenyésztők. A most létrehozott rendszerben egy független szervezet tanúsítja majd, hogy a részt vevő hazai tenyésztők, állattartók és feldolgozók mindenben megfelelnek a szigorú magyarországi minőségi előírásoknak. (MH)
szerző: Strbik László
forrás: magyarhirlap.hu
Megjegyzés: bár a cikk április 27-ei, a megállapításai miatt mégis úgy gondoltam érdemes megosztani. Mellesleg "egy újszülöttnek minden vicc új".
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése