2009. 1. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,57

Az index értelmezése: itt

Nagy disznóság történt 2008-ban! - És észre sem vettük...

Nagy disznóság volt 2008 a nyersanyagpiaci befektetőknek, de nem mindnek. A nagy árfolyam emelkedést, majd még nagyobb zuhanás követte, így az eszközkategória mozgását leképező CRB index 37%-kal zuhant, miközben a sertéshús árának mozgását leképező index 6.3%-kal emelkedett. Az előttünk álló 2009-es év még sok meglepetést tartogathat, a defenzív befektetést keresők a sertéspiacon találhatnak menedéket.

A sertés piaca igazi biztos menedéknek szolgálhat azon befektetőknek, akik a 2009-es recessziótól tartva defenzív eszközökbe menekülnek. A sertéshús árát lekövető index értéke 2008-ban a nyersanyagszektor szenvedése ellenére is 6.3%-kal került feljebb. A sertés piacán a fundamentumok is adottak. A népesség növekedése miatt a keresleti oldal gyarapodása prognosztizálható, miközben az elmúlt évek jelentős árupiaci árfolyam emelkedése a tenyésztési oldalon visszafogott ütemet tesz csak lehetővé. A Bloombergnek nyilatkozó Mark Greenword, az AGStar Financial szakértője szerint jövőre 3-4%-kal kevesebb sertés tenyésztésére kell számítani.

A Goldman pár nappal ezelőtt azt ajánlja ügyfeleinek, hogy vásárolják az agrártermékeket, melyeket defenzív befektetésként tarthatnak. A jelenlegi 60 cent közeli sertés jegyzések esetében az elemző a 75 centes szintre való emelkedést valószínűsíti a következő hat hónapban. A Barclays szerint a recessziós kilátások közepette az ipari fémek és energiapiaci termékek alulteljesítők lehetnek, míg a felülteljesítők az arany, agrártermékek és élőállatok lehetnek.

A recessziós kilátások az elemzők többsége szerint a sertés keresleti oldalát nem fogják befolyásolni , az amerikaiak a nehéz kilátások ellenére is 1.8%-kal fogyaszthatnak többet 2009-ben. Ezzel a lépést a kitermelési oldal nem feltétlenül tudja majd tartani, melyben az energiaköltségek és nyersanyagpiaci lufi fújódását hibáztatják a termelők. Többek között az eledelek árának elmúlt időszaki emelkedése arra késztette a termelőket, hogy a tenyésztést visszafogják.

Ezek az árfolyam emelkedésének irányába ható tényezők lehetnek, bár érdemes lehet vigyázni is. A szezonális hatások miatt a sertéspiac a május, júniusi időszakban tekinthető erősebbnek, addig pedig még sok idő hátravan. Ráadásul az eledelek alapanyagaként szolgáló agrártermékek ára nagy esést mutatott fél év leforgása alatt. Ilyen szintek mellett megkezdhetik újra az állatállomány növelését a termelők, mellyel hat hónap múlva már piacra is léphetnek.

forrás: portfolio.hu

2008. 52. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,51

Az index értelmezése: itt

Pápai Hús, támogatások

Gőgös Zoltán
A kivásárlással mintegy 1.000 embert foglalkoztat tovább a húsipari cég

A Pápai Hús Zrt. állami garancia mellett összességében 5,5 milliárd forint hitelhez jut, a kölcsön felvevője a céget kivásárló konzorcium lesz, a hitel futamideje 15 év, kamata a Bubor fölött 3 százalékpont, a hitelt kétéves türelmi idővel nyújtják - jelentette be Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón.

Az 5,5 milliárd forintos teljes összegből 2,372 milliárd forint kifejezetten a kivásárlásra szól, 1,25 milliárd forint forgóeszköz-hitelt kap a kivásárló konzorcium a készletek megvételére, további 1,1 milliárd forintot a működtetés beindítására, és az ezzel kapcsolatos fejlesztések megvalósítására, további 800 millió forintot forgóeszközökre, illetve a távlati fejlesztések elindítására.

A kivásárlással mintegy 1.000 embert foglalkoztat majd tovább a húsipari cég.

Gőgös Zoltán elmondta: a 15 éves futamidejű állami garanciával nyújtott hitelt a Magyar Fejlesztési Bank utalja majd ki a kivásárlóknak. Az államtitkár közölte, a kivásárlók köre több szereplős a Hús Zrt. megvételére alakult csoport tagjai közt ott vannak a pápai önkormányzat, a pápai vízmű, a cég középvezetői köre, valamint a sertéstenyésztők egy csoportja is.

A cég továbbélése azért is hangsúlyozottan fontos, mert az 1.000 dolgozó között például 141 olyan család található, amelyeknél a férj és a feleség is a Hús Zrt.-nél dolgozik. (Jelenleg 1.380-an dolgoznak a húsgyárban.)

Gőgös Zoltán kitért arra is, hogy ezekkel a lépésekkel a cég átvétele már várhatóan január 1-jén megtörténik.

A Pápai Hús Zrt. államilag garantált hitellel való megsegítésének ötlete már korábban felmerült, ugyanis a húsipari cég tevékenysége önmagában soha sem volt veszteséges.

Varga Jenő, a pápai húsüzemet felszámoló Vectigalis Zrt. elnök-vezérigazgatója a cég novemberi budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a Pápai Hús Zrt. azért került felszámolás alá, mert a korábbi tulajdonosa, a Carnex csoport túl gyors növekedése miatt - amelyet általában hitelből finanszírozott - érvényesítették a társaságon lévő jelzálogjogi felelősséget. Önmagában a Pápai Hús Zrt. mindig is jól gazdálkodó vállalatnak minősült.

Ekkor vált véglegessé, hogy a Pápai Hús 1913 Kft. megveheti a dunántúli húsüzemet. A felszámolóbiztos ugyanis azt közölte, hogy a több mint hétmilliárd forintért meghirdetett céget reális áron kívánják értékesíteni azzal a garanciával, hogy működőképes marad. Erre biztosítékot lát abban a projektcégben, amelyet a Pápai Hús Zrt. menedzsmentje, valamint a társasághoz élő állatot beszállító cégek, továbbá Pápa városa és több helyi vállalkozás alapított.

Varga Jenő szerint ha a Pápai Hús Zrt. nem működne tovább, akkor az a térség számára "gazdasági katasztrófát" jelentene. Ezért a felszámolóbiztos kijelentette, hogy a cég további működése érdekében mindent megtesz.

Lóránt Tibor, a Pápai Hús Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek novemberben elmondta: tavaly 326 ezer, az idén eddig 320 ezer sertést vágnak le.

2007-ben 18,7 milliárd forint árbevételt értek el, az ideit pedig 19 milliárd fölé várják. A cég menedzsmentje úgy számol, jövőre 22-23 milliárd forint körüli lehet a társaság árbevétele.

....

forrás: fvm.hu

2008. 51. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,51

Az index értelmezése: itt

Smithfield búzát importál az USA-ba

Az egyik legnagyobb amerikai húsfeldolgozó, a Smithfield Foods sertéstartó cége, a Murphy-Brown november végén bejelentette, hogy takarmányozási céllal Nagy-Britanniából és Brazíliából importál búzát. Ennek oka, hogy a cég szerint olcsóbb a keleti part kikötőibe búzát importálni, mint a hazai kukoricát vagy búzát a Közép-nyugatról vasúton keletre átszállítani.

forrás: fvm.hu

Húshelyzet Oroszországban

Moszkva, 2008. december 10.

2008. december 8-án az Orosz Kormány bejelentette, hogy befejezte az Élelmezésbiztonsági Doktrína kidolgozását, azt december 15-én az elnök adminisztrációjához eljuttatják aláírásra, jelentette Viktor Zubkov miniszterelnök-helyettes Dimitrij Medvegyev elnöknek. Medvegyev rendkívül fontosnak ítéli meg a dokumentumot, hisz nem csak világméretű pénzügyi-gazdasági krízis van, hanem globális élelmiszerválság is. Ilyen körülmények között egyre nagyobb szerep jut egy ország önellátásának, melynek alapelveit rögzíti a Doktrína.
Alekszej Gorgyejev egy hete bejelentette, hogy örvendetes növekedési dinamika észlelhető az orosz hústermelésben, az állattenyésztés és feldolgozás 3,9%-al nőtt az idén októberig.

Ugyanakkor a Föderális Vám Szolgálat tegnap még nagyobb mértékű húsimport növekedésről számolt be, mely szerint az első tíz hónapban a hús- és hústermékek beszállítása (baromfiimport nélkül) 21,8%-al nőtt az előző évihez képest. Ez mennyiségben kifejezve a tavalyi 1096 ezer tonnához képest 239,4 ezer tonnás többlet (összesen 1335,4 tonna), dollárértékben még nagyobb a növekedés, 48%-os, 2,66 milliárd USD-ről közel 4 mlrd USD-re nőtt. A baromfiimport mennyiségileg ugyan csökkent 1034 ezer tonnáról 978,8 tonnára, de az árdrágulás miatt a tavalyi 825 millió USD helyett már 1056 millió USD-t kellett importra költeni.

Szakértők szerint az import növekedés nagyobb mértéke a belső termelés fejlődéséhez képest a kormány protekcionista intézkedéseinek kudarcát jelenti, amelyek még inkább elvesztik hatékonyságukat a rubel devalvációja, a lakósság reáljövedelmének csökkenése és a húst vásárlók fizetőképességének csökkenése miatt. A kvótarendszer és a magas importvámok fenntartása a devalváció időszakában nem a hazai termelés felfutását fogja szolgálni, hanem a rosszabb minőségű, alacsonyabb beltartalmi értékű hústermékek importjának növekedését fogja ösztönözni, véli a Finexpertiza cég vezérigazgatója Agvan Mikaeljan.

Maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök is elismerte az állampolgárokkal folytatott egyenes adásban zajló műsorban, hogy ugyan Oroszország igyekszik csökkenteni a hústermékek importját, de ezt nem lehet egy bizonyos kritikus szint alá vinni, ugyanis az orosz agrárszektor nem képes az összes igényt kielégíteni.

Ugyanakkor nap, mint nap újabb és újabb beszállítók ideiglenes tiltólistára kerüléséről lehet olvasni a szaksajtóban, most további 6 amerikai sertésszállítót tiltanak le ideiglenesen az orosz importról december 15-vel kezdődően (az OF állategészségügyi követelményeinek be nem tartása miatt). Az FSIS (USA élelmiszerbiztonsági és minőségellenőrző szervezet) képviselője szerint Amanda Imich szerint ezzel idén már tízre nőtt a letiltott amerikai vágóhidak száma.

A Rosszelhoznadzor (Oroszországi Föderáció Állat- és Növény-egészségügyi Felügyelete) szintén bejelentette, hogy január elsejétől nem ad ki behozatali engedélyt amerikai baromfitermékek beszállítására, mert az FSIS nem adta át azon cégek listáját, melyek garantálják a koncentrált klórtól (eddig 200 mg/köbméter volt engedélyezve, januártól csak 50 mg/köbméter lesz a megengedett klór mennyiség) mentes vízzel folytatott baromfitermék kezelés feltételeit. Ez igen érzékenyen érinti az USA termelőit, hisz a 2007-es évben 19,1%-al nőtt az Oroszországnak legnagyobb mértékben baromfit beszállítók exportja (852,733 ezer tonnára), ami dollárértékben még nagyobb (73%-os) növekedés volt, és elérte a 737,8 millió USD-t.

Oroszország továbbra is fenntartja tiltását hús és tojástermékek importjára Indiából, és továbbra sem hajlandó az idén december másodikán letiltott öt ausztrál cég exportját engedélyezni. Friss intézkedés a Rosszelhoznadzor részéről az ír sertéstermékek letiltása is az ismert dioxin fertőzés kapcsán. Jelen pillanatban vizsgálják, mennyi fertőzött ír hús került Oroszországban a boltokba, jelentette be az orosz Roszpotrebnadzor (Fogyasztói Főfelügyelet) vezetője, Gennagyij Onyiscsenko.

Mindezen tiltások mellett sikerélményként könyvelhető el, hogy nemrégiben két magyar baromfiszállítónk újra engedélyt kapott az oroszországi exportra. A tendenciák alapján célszerű a magyar potenciális szállítóknak offenzívába kezdeni az orosz piac meghódításáért, hisz a beszállítók egyre-másra esnek ki a piacról, az import termékekre pedig láthatóan egyre nagyobb igény lesz.

szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu

2008. 50. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,51

Az index értelmezése: itt

Bezárt a sertéstelep, húsz embert elküldtek

Nehéz évet zár a kardoskúti Agrár Zrt., mely az idén bezárta csanádapácai sertéstelepét és húsz embert elbocsájtott.

Egy éve tisztújítás történt a kardoskúti Agrár Zrt. vezetésében. Az új igazgatóság abban bízik, hogy fiatalos lendülettel képesek megoldani a nehézségeket. Csete Zoltán elnök a kardoskúti képviselőknek mesélt munkájukról a testületi ülésen.

Nem titkolta, 2007 gyenge volt, a sertéstenyésztés is rossz évet zárt. Kevés volt a megtermelt takarmány. Az energiaárak emelkedése is nehezítette a gazdálkodást. Fájó intézkedéseket kellett tenniük.

— Csak akkora állattartást lehet finanszírozni, amennyit a növénytermesztés elvisel — mondta a cégvezető. — A hízómarha-állományt fokozatosan leépítettük, hasonlóan a sertéságazathoz. Idén bezártuk az apácai sertéstelepet, az ezer darabos állomány felére csökkent. A létszámleépítések 20 dolgozót érintettek.

forrás: beol.hu

Megmenekült a pápai húsüzem

Négy és fél milliárd forintért kelt el a két éve felszámolás alatt lévő Pápai Hús Zrt. A harmadszor kiírt pályázatra egy projektcég, a Pápai Hús Kft. jelentkezett és nyert, miután a kormány bankgaranciát vállalt a hitel 80 százalékára - tájékoztatta Varga Jenő felszámolóbiztos, a Vectigalis Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön az MTI-t.

Az összeg a vételáron túl a további működéshez szükséges forgóeszközök értékét és a fejlesztési hiteleket is magában foglalja - tette hozzá a felszámolóbiztos. A vevő tulajdonába kerülnek a gyár készletei, sertéstelepei és a sertésállomány is.

A projektcéget a pápai Agroprodukt Zrt., az ugyancsak helyi Víz- és Csatornamű Zrt., a pápai önkormányzat, továbbá a cég dolgozóiból, a menedzsment tagjaiból és a sertéstenyésztőkből alakult társaság hozta létre.

Elbocsátások lehetségesek

Varga Jenő hangsúlyozta, hogy a pápai húsgyár gazdálkodása az utóbbi félévben már nyereséges volt, s szerinte a továbbiakban is így lehet működtetni, de - szavai szerint - körülbelül ezernél csak kevéssel több dolgozóval. Jelenleg 1380-an dolgoznak a húsgyárban - jegyezte meg. A felszámolóbiztos szerint a kormány "bölcs és felelős" döntést hozott a garancia vállalásával, ugyanis nemcsak egy nagy céget és sok dolgozó munkahelyét mentette meg, hanem egy régió gazdasága fölül hárult el a veszély.

Az állam is beszáll a fejlesztésbe

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az MTI-nek elmondta: a 4,5 milliárd forintos vételár 16 százaléka önerő, ezt a Pápai Hús 1913 Kft. biztosítja, a fennmaradó rész a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtandó hitel, amelynek 80 százalékára vállalt garanciát a kormány.
Az államtitkár utalt arra is, hogy a 15 éves futamidejű hitellel fejlesztési pénzhez is jut a projektcég, amely így megveheti a központi telepet, a gyártósort és egyéb gépeket, járműveket, a bolthálózatot és a márkanevet. Gőgös Zoltán szerint az átvétel január 1-jéig megtörténhet.

forrás: origo.hu

A kukorica-export helyzete Romániában

Bukarest, 2008. december 7.

Romániában a 2008-as jó időjárási viszonyoknak köszönhetően több, mint 8 millió tonna kukorica termett, amelyből 4 millió tonnát exportra szánnak. A román kukorica minősége megfelel az átlagos, Európában termesztett kukorica minőségének és az eladási ára jelenleg a legolcsóbb Európai Unióban (120 USD / tonna), amelyben nincs benne a szállítási költség, valamint a biztosítás. Constanta kikötőjéből szállítanának, ahonnan a szerbiai kukorica is kiszállításra kerül. Összehasonlítva az árakat, a Horvátországban termett és exportra szánt kukorica 121 Euró (!) / tonna az ára, ugyanakkor a francia kukoricának 131-134 Euró / tonna az eladási ára. A francia kukorica minőségi paraméterei jobbak, emiatt magasabb a vételára. Franciaország 14-15 millió tonna kukoricát szeretne exportálni. Románia - mivel közvetlenül határos az EU-n kívüli országokkal, mint pl. Ukrajna és Moldávia - nyomott áron kell eladja a kukoricáját, hiszen ezekben az országoknak is többlete van kukoricából. Moldávia 0,8 millió tonnát szeretne exportálni, amíg Ukrajna 3 millió tonnát szán exportra. Az állatállomány csökkenése is maga után vonta az országban a takarmányra szánt mennyiség csökkenését és a takarmány - árak drasztikus zuhanását. Van olyan takarmány, amelynél 40 %-os árcsökkenés volt 2008-ban Romániában.

Az Európai Unió által meghirdetett intervenciós alapba történő felvásárlás kiútnak tűnt, de az EU által meghirdetett mindössze 700 Ezer tonna olyan csekély mennyiség, amely a gondokon nem segít, különösen nem, ha az előző évi 1,5 millió tonnás mennyiséghez hasonlítjuk. A román állam saját hatáskörben meghirdetett egy 400.000 tonnás keretet kukorica felvásárlására, amely mennyiség közraktárba beszállításának határidejét ez év november 15-ig határozta meg, ugyanakkor fizetni a kukoricáért március 31-ig tud a termelőknek. Sok termelőn ez nem segít, hiszen a raktárakba való szállítás költségeit sem tudják megelőlegezni. A kialakult helyzet miatt többen a területek parlagon hagyását illetve más kultúrákkal való beültetését fontolgatják.

Az állattenyésztés fellendítésére - amely egyben a takarmány szükséglet növekedését is jelentené -, a kormánynak konkrét elképzelése nincsen. Az Európai Unió agrárminisztereinek megállapodása a tejkvótával kapcsolatban Romániában segít az ágazaton, de csak akkor, ha azon beruházásokat, amelyek a tej minőségi paramétereinek javítására szolgál, végrehajtják. Ez kellő mennyiségű forgóeszköz hiányában jelenleg bizonytalannak tűnik.

Reményt adhat az is, hogy 2009. január 1-től Románia exportálhat sertéshúst az Európai Unió piacaira, amely a sertésállomány valószínűsíthető felfutását fogja eredményezni kellő takarmányfogyasztás növekedése mellett. Eu-n kívüli országokba történő kukorica-export lehetősége nagyon korlátozott, részben amiatt, mert az szovjet utódállamokban is jó termés volt, illetve a fizetőképes kereslet ott is korlátozott.

Szerző: dr Szabó József Andor

forrás: fvm.hu

Találós kérdés

Vajon mi van akkor, amikor a Magyar Állattenyésztők Szövettségének Elnöke és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöke leül tárgyalni?

Két független szervezet szakmai vezetője megbeszélést folytat.

És amikor Antal Gábor és Fekete Balázs találkozik?

A vezérigazgató utasítja az állattenyésztési igazgatóját?

Dioxinos ír disznóhústól óvják a magyarokat

Egy harminc éve betiltott, dioxinszerű anyagot találtak néhány Írországban levágott sertés húsában. A fertőzés miatt visszahívnak minden, szeptember óta forgalomba hozott sertésterméket, ami beláthatatlan károkat okozhat az ír mezőgazdaságnak. Egyelőre nem tudni, hogy Magyarországra kerülhetett-e a dioxinos húsból, de addig is a magyar hatóság azt kéri: a fogyasztók ne vásároljanak ír disznóhúst.

Minden, szeptember óta forgalomba hozott sertéshúst és húskészítményt visszahívnak Írországban, miután felmerült a gyanú, hogy azokban mérgező anyag lehet. Néhány sertéstermékben a megengedettnél 200-szor több dioxint találtak. A fogyasztókat és kereskedőket figyelmeztették, hogy semmisítsenek meg minden ír sertéshúst és szalonnát, amit szeptember elseje óta vásároltak.

A gyanús sertéshúst a francia és belga rutin határellenőrzés során fedezték fel. Egy ír kormányzati szóvivőnő a BBC-nek azt mondta, hogy a takarmány- és sertéshúsminták laboratóriumi vizsgálatai megerősítették a dioxinok jelenlétét. A feltételezések szerint egy dioxinszerű toxin, a PCB (poliklórozott bifenil) került a disznók tápjába, amelyet Írországban már 1979-ben betiltottak. Ez az anyag a természetben nem létezik, az csak ipari tevékenység melléktermékeként jöhet létre.

Bajba kerülhet az ír disznóágazat

A sertéstermékek visszahívása egyelőre az ír belföldi piacon eladásra szánt húskészítményekre vonatkozik, de nem lehet kizárni, hogy Nagy-Britannia - az ír disznóhús legjelentősebb exportpiaca -, illetve más országok is érintettek. További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy feltárják a szennyeződés kiterjedtségét, és okát.
Brendan Smith mezőgazdaságért felelős ír miniszter azt mondta, 47 farm, illetve egy takarmányszállító lehet érintett. A becslések szerint ezekről a farmokról kerül ki az ír disznóhús tizede. Sean Sherlock, a Munkáspárt szóvivője szerint a kormány kiemelt ügyként kezeli az ügyet, hiszen az teljesen ellehetetlenítheti az ír mezőgazdaságot és feldolgozóipart. Azt mondta, a hatóságoknak teljeskörűen és őszintén kell számot adniuk, hogy kiderüljön, mekkora kockázatot jelent a fertőzés az emberi egészségre.
Írországban körülbelül hétezer embernek ad munkát a sertéstenyésztés és feldolgozás. A szigetországban 500 farmon évente 3,6 millió disznót nevelnek, a termékek 60 százalékát exportálják, több mint 250 millió euró értékben.

Nem ajánlják az ír húst a magyaroknak sem

Amíg a magyar élelmiszerbiztonságért felelős hatósági szervezet nem tisztázza, hogy Magyarországra került-e Írországból dioxinnal szennyezett sertéshús, addig a magyar fogyasztók ne vásároljanak ír sertéshúst vagy abból készült termékeket - kérte Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője.
A magyar hatósághoz vasárnap délután érkezett meg az Európai Unió gyorsriasztási rendszerén keresztül az ír hatóságok jelzése a dioxinos disznóhúsról. Magyarország főállatorvosának az írek megígérték, hamarosan kiderítik, hogy kik és hová szállítottak dioxinnal szennyezett húst - tudta meg az MTI.
Az élelmiszer-biztonságért felelős magyar szervezettől valamennyi hazai feldolgozó és kereskedő tájékoztató levelet kap az ügyről, amely felkérést is tartalmaz számukra, hogy ha Írországból származó sertéshúst vásároltak vagy dolgoztak fel, illetve ilyen húskészítményeket vagy készételeket árusítottak, haladéktalanul jelentsék be.

forrás: origo.hu

A Fekete lovag mindig győz!??

A múlt héten került megrendezésre "A sertéságazat versenyképességének javítása" című konferencia. A magyar sertéstenyésztéssel és a hazai ágazati szereplők összefogásával kapcsolatos hozzászólások többségéről az alábbi két részlet jutott az eszembe a Monthy Python Gyalog galopp, illetve Brian élete című filmjeiből.

Ami a magyar sertéstenyésztést illeti:

Ami a hazai összefogást illeti:

2008. 49. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,51

Az index értelmezése: itt

2008. 48. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,46

Az index értelmezése: itt

2008. 47. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,26

Az index értelmezése: itt

Ketten is megvennék a Pápai Húst

Harmadszor hirdették meg eladásra 7,1 milliárd forintos összegért a két éve felszámolás alatt álló Pápai Hús Zrt.-t; a pályázati határidő pénteken jár le - közölte Varga Jenő felszámolóbiztos, a budapesti Vectigalis Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ha most sem kel el a cég, akkor a bezárása elkerülhetetlen, amivel 1300 dolgozó vesztené el a munkahelyét és 2500-3000 sertéstenyésztő beszállító helyzete kerülne veszélybe. Varga Jenő szerint azonban most reális esély van arra, hogy vevőre találjon a pápai húsgyár, ugyanis két vállalkozói csoport is hitelkérelemmel fordult a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB), illetve a kormányhoz azért, hogy vállaljon garanciát a több milliárdos MFB-hitelért, amelyet a pápai húsgyár megvételéhez igényelnek. Az egyik csoportot a Pápai Hús 1913 Kft. elnevezésű projektcég alkotja; ezt a cég üzemvezetői csoportja, a beszállítói sertéstartók köre, a helybeli Agroprodukt Zrt., valamint a pápai önkormányzat és egyik cége hozta létre. A másik projektcéget, a Magyar Minőségi Sertéstenyésztő Kft.-t döntően alföldi sertéstenyésztők alapították.

forrás: index.hu

2008. 46. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,07

Az index értelmezése: itt

Mentőövet dobhatnak a Pápai Húsnak

A kormány állami garanciával húzná mki a bajból a Pápai Hús Zrt.-t. Az elképzelések szerint az MFB 10-15 évre négymilliárd forintos kölcsönt adna 20 százalékos önerő mellett, így a cég és a készletek összesen ötmilliárdba kerülnének - írja a Világgazdaság.

Elképzelhető, hogy 80-100 százalékos állami garanciát vállal a kormány a felszámolás alatt álló Pápai Hús (PH) Zrt. megmentéséhez szükséges hitelekre, ha a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozhatónak ítéli a lehetséges vevők kérelmeit - értesült a lap.
A céget ötmilliárd forintért értékesítené a felszámolást végző Vectigalis Zrt. Ha december elsejéig nem születik megoldás, a Vectigalis megkezdi a bezárási előkészületeket, mivel nem kívánja tovább működtetni a céget. Ez esetben 1300 pápai munkahely szűnne meg, és háromezer sertéstartó lehetetlenülne el.

forrás: origo.hu

2008. 45. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,17

Az index értelmezése: itt

Fű alatt új vöröshús kampány indult

Az internetet böngészve fedeztem fel az alábbi oldalt, melyet az AMC jegyez.

Biztos bennem van a hiba, hogy eleddig nem vettem észre, hogy immáron három hete újabb kampány indult a vöröshús fogyasztásának fellendítéséért (mely nagyon is támogatandó), de ha ilyen csöndben kampányolnak félek, hogy elmarad az eredmény.

Azért, hogy ne érje szó a ház elejét, hogy csak fanyalgok íme a weboldal elérhetősége: voroshus.hu

2008-as EUROTIER kiállításra szóló meghívó

Kedves Olvasóm !

Ez úton szeretném meghívni Önt a RATTLEROW SEGHERS cég EUROTIER-en lévő kiállítási területére, mely a 13-as pavilonban a 13E67 számú standon található.
Az Eurotier 2008. november 11-e és 14-e között kerül megrendezésre a németországi Hannoverben.

Számítunk az Önnel való találkozásra!

Kalandozások kora, vagy végvári harcok?

Nemrégiben egy országos sertéses összejövetelen elhangzott hozzászólásban azt javasolta valaki, hogy milyen jó is lenne a hazai PRRS-mentesítést elkezdeni, és a mentes státusz birtokában kizárni a konkurenciát a hazai piacról.

Ezen kezdtem el gondolkozni, hogy miért is vagyunk mi e kis hazánkban ilyenek? Miért az jut mindenről az eszünkbe, hogy bezárkózni, kizárni az idegeneket? Miért nem arra helyezzük a hangsúlyt, hogy egy ilyen előny birtokában milyen hódításokat tudnánk végrehajtani?

Amikor bejöttünk és hont foglaltunk, jó ideig még kalandoztunk Európában, és még tudtunk előnyt kovácsolni abból, hogy olyan ismeret volt a birtokunkban, amivel az ellenségeink (ma úgy mondanánk versenytársaink) nem rendelkeztek. Tudni illik, hátrafelé is tudtunk lőni a nyeregből. Persze hamar bebizonyosodott, hogy fejlődni kell, mert egy előny az hamar semmivé foszlik, ha kiismerik és kidolgozzák ellene a helyes harcmodort.
Most itt állunk az Aujeszky mentes státusz küszöbén (remélhetőleg ha a hollandok megkapják az év végével már nekünk is könnyebb lesz megszerezni) és máris fantáziálunk egy újabb betegségtől való országos mentességről, de sajnos csak a bezárkózás lehetőségét látjuk benne. A hollandok abban a hírben, ami az ő Aujeszky mentes státuszukról szólt, október elején, olyan dolgokat említettek az előnyök között, mint kisebb elhullás, kevesebb vakcinázás, ezáltal kisebb munkaerő ráfordítás, kevesebb állatorvosi költség, stb. szóval mind-mind olyasmi, ami őket erősíti úgy a hazai, mind a külföldi piacaikon, és nem kizárja a konkurenciát valamiféle mesterséges adminisztratív módon. Nem arra törekednek, hogy ezáltal jól eldagonyázzanak a saját meleg kis állóvizükben, hanem megújulva alacsonyabb önköltségen termeljenek tovább.
Számomra a hazai hozzáállásról a középkori végvári harcok jutnak az eszembe, amikor is az állandó védelemre rendezkedtünk be. De mi lett a vége? A törökök 150 évig itt voltak, végváraink java része előbb-utóbb a végkimerülés, az éhség, a túlerő vagy az árulások miatt elesett. Persze az is előfordult, hogy egyszerűen megkerültek bennünket és mentek tovább a céljukat megvalósítani. Mit nyertünk ebből? Ülhettünk a bezárt várban és döngethettük a saját mellünket, hogy milyen hősiesek vagyunk. Félreértés ne essék számomra az egyik legszebb gyermekkori olvasmány az Egri csillagok volt, és teljes szívemmel azonosulni tudtam Dobóval, Bornemisszával és a többiekkel, és vakon utáltam Hegedűs hadnagyot, mert áruló volt, de most nem romantikus történetekről, hanem pénzről, piacról van/lehet szó.
Van értelme ily módon harcolni? Nem kellene tudomásul venni, hogy ha megpróbálunk bezárkózni és az a túlerőben lévő „ellenségnek” nem áll érdekében, vagy nem tud megkerülni, akkor ránk gyújtja a várat?
Szerintem jobb lenne tanulni a többiektől a piacon, hasznunkra fordítani az új státuszt és előnyt kovácsolni belőle nem lakatot.

Európa legnagyobb húskészítmény előállítója

Campofrío Food Group S.A. néven a spanyol Campofrío és a Groupe Smithfield egyesülésével várhatóan Európa legnagyobb húskészítmény előállítója jön létre.

A fúziót október 24-én jóváhagyták a két cég részvényesei.
A fúzió létrejöttével a 2,1 milliárd euró forgalmat lebonyolító óriáscég piacvezető szerepet tölt be Spanyolországban, Franciaországban, Hollandiában és Portugáliában, emellett jelentős piaci részesedéssel rendelkezik Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban és Romániában.

szerző: Szentmáry Tamás

forrás: fvm.hu

2008. 44. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,55

Az index értelmezése: itt

2008. 43. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,56

Az index értelmezése: itt

Megölte gondozóját egy éhes kandisznó

Megölte gondozóját egy éhes kandisznó a hétvégén egy Zala megyei sertéstelepen. Vasárnap este a mentőszolgálattól érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy egy zalaszentmihályi sertéstelepen, az egyik ólban holtan találtak egy férfit. Mint kiderült, a telepen alkalmazottként dolgozó középkorú helybeli férfi az állatokat etette, amikor feltehetően megtámadta a disznóólban egy kandisznó, és olyan súlyosan megsebesítette, hogy a helyszínen életét vesztette. Mivel bűncselekményre utaló körülményt nem találtak, a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságon munkavédelmi szakértő bevonásával, közigazgatási eljárás keretében vizsgálják az esetet.

forrás:index.hu

2008. 42. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,48

Az index értelmezése: itt

2008. 41. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,37

Az index értelmezése: itt

Nem áll le a Penta - Élre törhetnek a magyar húsiparban

A végéhez közeledik a Pápai Hús felszámolása, a cégre jelentkezett két vevő közül az egyik a szlovák Penta csoport, mely az esetleges tranzakcióval akár a Csányi Sándor nevével fémjelzett Pick-et is megelőzheti és ezzel élre törhet a magyar húsiparban.

Akár be is zárhatják az ország egyik legnagyobb húsüzemét, a Pápai Hús Zrt-t, ha a cégre nem sikerül vevőt találni - nyilatkozta a Világgazdaságnak Varga Jenő, a cég felszámolását végző Vectigalis Zrt elnök-vezérigazgatója. A menedzser tájékoztatása szerint az értékesítés - mellyel egy eredménytelen tender után most próbálkoznak másodszor - 2008. október 30-án zárul, az irányár pedig 5 milliárd forint.

Egyik lehetséges vevő a beszállító sertéstartók konzorciuma, a másik pedig a magyar húsiparban már ismert szlovák kockázati tőke társaság, a Penta csoport. Varga Jenő elismerte, hogy a Penta már tárgyalt a felszámolóval, de részleteket nem kívánt elárulni.

Mint ismeretes, a szlovák Penta a Debrecen Hús csoport 30 milliárd forintos összesített árbevétellel rendelkező három tagvállalatát már megvette, így a több mint 20 milliárd forintos bevétellel rendelkező Pápai Hús megvásárlásával utolérhetné a Csányi Sándor tulajdonában lévő 50-60 milliárd forintos árbevételt termelő Pick-et.

Ez egyben azt is jelentené, hogy a Penta elérné, de legalábbis közel kerülne a maga elé kitűzött célhoz (miszerint a magyar hűsipar vezető vállalatát kívánja létrehozni), hiszen a Pápai Hús már most is az ország harmadik-ötödik legnagyobb cége az iparágban.

forrás:portfolio.hu

2008. 40. heti hízó / takarmány index (HTI)

6,20

Az index értelmezése: itt

2008. 39. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,50

Az index értelmezése: itt

2008. 38. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,50

Az index értelmezése: itt

2008. 37. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,58

Az index értelmezése: itt

Munkát, adóbevételt hozhatnak a hízók

Többmilliárdos mezőgazdasági beruházást készít elő a dél-baranyai település határában a Bóly Zrt.

Lapunk értesülését megerősítette Ádám János, a Bóly Zrt. vezérigazgatója is. Mint elmondta, a cég két lépcsőben fejleszti sertéságazatát. Idén ősszel, illetve jövő januárban adják át a felújított és modernizált törökdombi, illetve újmajori anyakocatelepeket. A tervek szerint az ezekről kibocsátott malacok hizlalására építenek új telepet Majs és Lippó között.

– Első körben szerettük volna integrációba kiadni a hizlalást a helyi gazdáknak, miután azonban csekély érdeklődés mutatkozott erre a megoldásra, saját hizlalda létesítése mellett döntöttünk – mondta Ádám János.

A cégvezető konkrét számokat nem említett a beruházás nagyságát illetően, lapunk értesülése szerint Majs esetében mintegy négy-milliárdos fejlesztésről van szó. Nagyságrendjüket tekintve hasonló léptékűek az anyakocatartó telepek jelenleg folyó beruházásai is.

A tervezett 25 ezer férőhelyes hizlalda évente 75 ezer hízott sertést bocsát majd ki. A telep munkaerőigénye mintegy 15–20 fő, az alacsony létszám az alkalmazott csúcstechnológiának köszönhető. Utóbbi kapcsán zömében képzett alkalmazottakra lesz szükség, akik nyomon tudják követni, illetve irányítják a számítógépek vezérelte termelési folyamatokat.

– A foglalkoztatási helyzetet tekintve Majs esetében még ez a létszám is kiemelkedő jelentőségű lehet, remélem minél több helyi munkaerőt alkalmaznak majd – mondta Lajosné Pólya Krisztina.

A település polgármestere azt is kiemelte, hogy amennyiben létrejön, komoly iparűzési bevételre számítanak az üzemtől. Jelenleg folyik a helyi építési szabályzat módosítása, majd falugyűlésen formálják meg a lakóközösség álláspontját. Ennek ismeretében dönt a fejlesztés fogadásáról a képviselő-testület.

forrás: dunantulinaplo.hu

csak halkan jegyzem meg, hogy a Bóly Zrt telepein beállításra kerülő koca- és kansüldők mind a RATTLEROW SEGHERS genetikáját képviselik

Állatállomány, 2008. augusztus 1.

Az elmúlt négy hónap során növekedett az ország szarvasmarha- és sertésállománya, ám ennek mértéke a mérési hibahatáron belül van. A juhok száma csökkent, a baromfiféléké – a pulyka kivételével – emelkedett, a lóállomány változatlan maradt.

...

A sertések száma 3,7 millió volt augusztus 1-jén, 411 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az április 1-jei összeírás óta az állomány 51 ezerrel gyarapodott. Az anyakocák száma (246 ezer) a megelőző négy hónap alatt 9 ezerrel, 2007 augusztusa óta 32 ezerrel csökkent.

...

a teljes jelentés itt elérhető

Vizsgálják, miért olcsó a Tesco-sertéshús

Elindult a Tesco sertéshús-árképzésének ellenőrzése - írja a Napi Gazdaság. A cégnél a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) kutakodik, mert szeptember elején egy húsipari termelő azt állította: túl olcsó a Tescóban árult hús.

A Napi Gazdaság szerint felmerült a gyanúja annak, hogy a kiskereskedelmi cég a beszerzési ár alatt kínálja a termékeket, lenyomva a felvásárlási árakat.

Az ügy kapcsán a Tesco szóvivője, Hackl Mónika korábban az [origo]-nak tagadta, hogy beszerzési ár alatt árulnák a húsipari termékeket, de természetesen akciókat szoktak indítani, ilyenkor olcsóbban adnak bizonyos árukat.
Az [origo] a napokban már beszámolt arról, hogy a Tesco ellen a Kelet-magyarországi Húsosok Kereskedelmi Kft. (KMHK) kezdeményezett versenyhivatali és más vizsgálatokat. A húsosok a Vágóállat és Hús Terméktanácshoz fordultak emiatt panaszukkal.
Stummer Ildikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa az [origo]-nak általánosságban - a konkrét esettől eltekintve - elmondta: Magyarországon a húsipari vertikumban a kereskedők pozíciója a legerősebb, ők tudják a leginkább érvényesíteni akaratukat a piacon.
A most indított vizsgálatról a Pest megyei MSZH főigazgatója, Kiss Gábor elmondta a Napi Gazdaságnak, hogy még a múlt héten kaptak egy bejelentést beszerzési ár alatti értékesítés miatt. A vizsgálat ezután kezdődött meg, de helyszíni ellenőrzés csak a jövő héten lesz. Ha a vállalati központban nem ér véget a kutakodás, akkor a szervezet az üzletekben is vizsgálódhat.

forrás: origo.hu

2008. 36. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,58

Az index értelmezése: itt

Húsipari vádak a Tescóval szemben

Versenyhivatali feljelentést sürget a Tesco ellen a Kelet-magyarországi Húsosok Kereskedelmi Kft. (KMHK) - írja a Világgazdaság.

A húsosok szerint az áruházlánc irreálisan olcsón értékesít bizonyos termékeket.

Ezzel a Tesco lenyomja a húsárakat. Minderről Fazekas József, a KMHK elnök-ügyvezetője nyilatkozott a Világgazdaságnak.

A húsosok a Vágóállat és Hús Terméktanácshoz fordultak emiatt panaszukkal.

Cáfol a Tesco

Nemcsak vizsgálatot akarnak a Tesco ellen, hanem arra akarják rábírni a testületet, hogy tegyen lépéseket a Gazdasági Versenyhivatalnál.

A Tesco szóvivője, Hackl Mónika ugyanakkor cáfolta az [origo]-nak, hogy a beszerzési ár alatt értékesítenének húsokat. Szerinte a kft. által kifogásolt termékeket egy akció keretében adják el, és de ekkor sem beszerzési ár alatt értékesítik a döntően magyar forrásból származó húsféleségeket.

Nehéz helyzetben a húsipar

Stummer Ildikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa az [origo]-nak általánosságban - a konkrét esettől eltekintve - elmondta: Magyarországon a húsipari vertikumban a kereskedők pozíciója a legerősebb, ők tudják a leginkább érvényesíteni akaratukat a piacon.

A sertéságazatban megfigyelhető, hogy idén a takarmányoktól kezdve a fogyasztókhoz eljutó termékekig minden szinten emelkedtek az árak. Az iparban a felvásárlási árak azonban jobban nőttek, mint az értékesítési árak, így a húsipari cégek igen nehéz helyzetben vannak.

forrás:origo.hu

Olcsóbb a búza mint augusztusban

Átlagosan 3-5 ezer forinttal csökkent a gabona és a takarmány tonnánkénti felvásárlási ára augusztus eleje óta Zala megyében - tájékoztatott Németh Zoltán, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója.

Az étkezési búzáért tonnánként 36 000-38 000 forintot, az euro búzáért 34 ezer forintot, a takarmánybúzáért pedig 28 ezer forintot fizetnek. Július végén egy tonna búzát még 32 ezer és 45 ezer forint - takarmánybúza 32 -33 ezer, euro búza 36 -39 ezer, étkezési búza 39 -45 ezer forint - közötti áron tudtak értékesíteni.

A repce szabadpiaci felvásárlási ára 83 ezer-85 ezer forintról 81 ezer forintra csökkent tonnánként. Az aratás előtt lekötött őszi káposztarepcéért még 100 -120 ezer forintos áron kötöttek szerződést a kereskedők. A tritikálét - a takarmánybúzához hasonlóan - tonnánként 26 000-28 000 forintért lehet értékesíteni, 3 -4 ezer forinttal alacsonyabb áron, mint augusztusban. A zab tonnánkénti ára 30 ezer forint körül alakul.

A legnagyobb mértékben - tonnánként 13 ezer forinttal - az őszi betakarítású napraforgó ára csökkent: a termelők jelenleg 75 ezer forintért tudnak előszerződést kötni a felvásárlókkal. Az alacsonyabb árak mellett a viharkárok miatt a vártnál kevesebb lesz a termés: az előzetesen 2,7 tonnára becsült termésátlag 2,3 tonnára csökkent.

A jégeső és a vihar a kukoricában ugyan nem okozott nagyobb károkat - továbbra is 7 tonnára becsülik a hektáronkénti termésátlagot - de a többi szántóföldi növényhez hasonlóan csökkent a kukorica felvásárlási ára is. Az augusztus eleji 33 -36 ezer forint helyett jelenleg 29 -30 ezer forintért lehet előszerződést kötni a kukoricára.

Németh Zoltán az eddigi munkákról elmondta: az aratás augusztus elején fejeződött be Zalában, a szalma betakarításával és a tarlóhántással a hónap második felében végeztek a gazdák.

forrás: origo.hu

2008. 35. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,53

Az index értelmezése: itt

Enyhül a nyomás az amerikai kukoricán

Washington, 2008. augusztus 14.

A piac nagy várakozással tekintett az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (U.S. Department of Agriculture - USDA) 2008. augusztus 12-én közzétett keresleti és kínálati előrejelzésére, mely a júniusban és júliusban lefolytatott felmérések alapján a korábbiaknál pontosabb képet ad arról, milyen hatást gyakorolt a közép-nyugati csapadékos tavasz és árvíz az idei kukoricatermésre.

A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy az ideális júniusi és júliusi időjárás nagymértékben javította a kilátásokat és ellensúlyozta az árvíz és az esőzések negatív hatásait: nőtt az előre jelzett betakarított terület és jelentősen emelkedett az átlaghozam. A fentiek miatt az USDA a júliusi jelentéséhez képest a teljes 2008-as kukoricatermésre vonatkozó előrejelzéseit 11,715 Mrd bushelről (297,8 millió tonna) 12,288 Mrd bushelre (312 millió tonna) módosította. Az igen jelentős - 573 millió busheles (14,5 millió tonna) - növekmény - a tavaszi várakozásokkal szemben - a tavalyi évet követően minden idők második legnagyobb kukoricatermését vetíti előre. Mindez elsősorban a hozamvárakozások kimagasló javulásának köszönhető. Míg júliusban 148,4 bushel/acre (9,4 t/ha) átlaghozamot vetítettek előre, addig mindez a jó időjárást követően augusztusban 155 (!) bushel/acre-re (9,84 t/ha) módosult, ami ha így maradna, 2004-et követően a második legmagasabb terméshozamot jelentené.

Lényeges, hogy az USDA az áthúzódó készletek nagyságát 300 millió bushellel (7,6 millió tonna) 1,13 Mrd bushelre növelte, ami ugyan elmarad a tavalyi évtől (1,576 Mrd bushel), mégis lényeges javulást jelent.

A pozitív irányú fejleményeknek köszönhetően az átlagárra vonatkozó előrejelzés is csökkent. Míg júliusban az USDA 5,50-6,50 $/bushel átlagárral számolt, augusztusban ez az adat 4,90-5,90 közé esett. Mindezt a határidős piacok ármozgásai is alátámasztják, amelyek az utóbbi hetekben már anticipálták a jó termésre vonatkozó kilátásokat.

További érdekesség, hogy az USDA nem módosította az export előrejelzését, így idén várhatóan továbbra is mintegy 425 millió bushel (10,8 millió tonna) amerikai kukorica esik ki a világpiacról. Ezzel szemben az etanolcélú felhasználás némiképp nőtt: 2008-ban valószínűleg mintegy 4,1 Mrd bushel - 104 millió tonna (!) - kukoricát használ majd fel az amerikai etanolipar, ami a teljes termelés 33,4 %-át jelenti.

szerző: Dr. Tóth Attila

forrás: fvm.hu

Németországi helyzetkép az idei aratásról

Berlin, 2008. augusztus 21.

Az aratás augusztus közepén előrehaladott állapotban van, és a termés mennyiségileg is számottevő.
Gondot okoz a kiszámíthatatlan nyári időjárás, mely az idén az aratás folyamatos megszakításaihoz vezetett. Jelenleg is veszélyezteti a csapadék a még lábon álló gabonatermést.


Az őszi árpa ás a repce aratása gyakorlatilag lezárult. Repcéből már csak néhány kései aratású területen van még lábon álló állomány.
Ezzel szemben az őszi búza és tavaszi árpa betakarítása a gyakori esők miatt sokfelé lelassult.
Különösen nyugaton és dél-nyugaton akadályozza az esőzés az aratás folytatását. Főleg a magasabb termőhelyeken áll még a búza és sörárpa jelentős része lábon.
A tavaszi árpánál a hozam nagyon jónak tűnik, ellenben aggodalomra ad okot, hogy a kései vetésű állományok magas fehérjetartalommal rendelkeznek. A sörárpa minőségnél a fehérjetartalom nem haladhatja meg a 11,5%-ot.

Északon és észak-keleten augusztus eleje óta egymást érik a záporok-zivatarok, így itt is többször meg kellett szakítani a betakarítást. Emiatt pl. Schleswig-Holstein északi részein a búza 40%-a még lábon áll. A hozamokat tekintve azonban kiváló eredményekre van kilátás.

Észak-nyugaton a búza betakarítása 80%-os. A még lábon álló termésnél viszont minőségi romlással kell számolni.
A Rajna vidékén kiválóan alakulnak a hozamok, a hektáronkénti 9,5 tonna 10%-kal magasabb a tavalyinál.
Országosan a hozamok a tavalyi felett alakulnak, bár keleten elég nagy a területenkénti szórás.
A magas hozamokkal azonban alacsony fehérjetartalom párosul. A még lábon álló állománynál fennáll az esésszám csökkenésének veszélye is.

A német gabonaárak az elmúlt évhez képest jelentősen csökkentek.
A nemzetközi és hazai magasabb termés iránti várakozás csökkentette az árakat. Németországban jelenleg változó a gabona ára: a gyengébb minőséget jóval alacsonyabb áron, míg a jó minőséget felárral vásárolják fel. A termelők egyelőre az áru tárolásával reagálnak jelen piaci helyzetre. Ez a feleslegek időleges kivonásával a piac tehermentesítését is szolgálja.

Szerző: Dull Péter

forrás: fvm.hu

Orosz húsimport-kvóták 2009-re

Moszkva, 2008. augusztus 22.

Az orosz kormány piacvédelemmel foglalkozó illetékes bizottsága benyújtotta a kabinetnek azokat a javaslatokat, amelyek szerint 2009-től ismét változna a húspiac védelmére kialakított kvótarendszer.

Oroszországban jelenleg a 2009-ig érvényes mennyiségi korlátozások szabják meg a húsimport (marha, sertés, baromfi) kereteit. A 2003-tól lényegében változatlanul működő rendszerrel kapcsolatban az importőrök az utóbbi időben komoly kritikát fogalmaztak meg, elsősorban annak a húsipari beruházásokra gyakorolt negatív hatásai miatt. A húskvóták rendszerének négy évvel ezelőtti bevezetése óta radikálisan megváltozott az oroszországi húspiac, az importot korlátozó intézkedések egyik pozitív hatása az volt, hogy milliárdos nagyságrendben indultak be húsipari beruházások, és a nagy importőrök jó része ma már maga is termelő.

A húspiac-védelmi rendszer egyik különleges eleme, hogy a mennyiségi korlátozások mellett a kvóták feletti import is lehetséges valamennyi kategóriában, igaz, emelt vámtételekkel. Az érvényes szabályozás alkalmazza az ún. "történelmi elvet" is, vagyis a kvóták mértékét az adott vállalatok korábbi évben realizált importjával arányosan szabják meg. Ennek megfelelően az importőrök között egyfajta verseny indult meg, amelynek mozgatórugója esetenként nem a valós piaci szükséglet, hanem az, hogy az adott vállalat a "történelmi elvnek" megfelelően a jövőben is a piacon maradhasson. Ez természetesen gyakran ahhoz is vezet, hogy a piaci verseny eltorzul, az árak irreálisan mozognak, és a kínálat nem felel meg a reális szükségleteknek. A rendszer anomáliáit jól mutatja, hogy például 2007 első felében a marhahús importja mintegy 50%-kal növekedett, holott egyetlen piaci felmérés sem tud ilyen mértékű, reális fogyasztói keresletnövekedést kimutatni.

Ebben az évben egyébként a kvóták által megszabott, büntetővám nélkül importálható mennyiségek: 445 ezer tonna sertéshús, 28,9 ezer tonna marhahús, valamint 1.211 ezer tonna baromfihús (a valós mennyiségek ezektől várhatóan idén is eltérnek majd).

Az előző, kedvezőtlen piaci jelenségek részleges visszaszorítása céljából a bizottság tagjai most azt javasolják a kormánynak, hogy a húsimport-kvóták piaci szereplők közötti elosztása során a vállalatok által 2005-2007-ben, vagyis három év alatt átlagosan realizált import legyen a bázisa a 2009-ben elosztható mennyiségeknek, függetlenül attól, hogy 2008-ban ki mennyit importált. Ez a változás azt eredményezhetné, hogy az importőrök a valódi piaci szükségletekhez jobban igazodva, illetve az import jövedelmezőségének az alapján döntenének a behozandó mennyiségekről. Természetesen a kvótákon felüli szállítások változatlanul lehetségesek lesznek, de továbbra is emelt vámtételekkel.

Szerző: dr. Kemény Ádám

forrás: fvm.hu

2008. 34. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,53

Az index értelmezése: itt

2008. 33. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,53

Az index értelmezése: itt

2008. 32. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,56

Az index értelmezése: itt

Jó gabonatermés az Unióban

Az idén 43 millió tonnával több gabonát takaríthatnak be az Európai Unióban, mint tavaly - jósolja az Európai Bizottság. Így a teljes termés elérheti a 301 millió tonnát. A múlt évhez képest 16, az elmúlt öt esztendő átlagához viszonyítva 9 százalékos növekmény elsősorban a kedvező időjárásnak és a nagyobb vetésterületnek köszönhető.

Az unió búzatermése várhatóan 141 millió tonna lesz, ez több mint húszmillióval haladja meg a tavalyit. A hektáronkénti hozam tekintetében különösen nagy javulás következik be a múlt évhez képest Romániában (75,6 százalékos növekmény) és Bulgáriában (plusz 55,8 százalék). Ez azonban főleg a tavalyi rendkívüli szárazság miatti alacsony bázisra vezethető vissza. A magyar kukoricatermést a bizottság 8,4 millió tonnára becsüli.
Hazai szakemberek szerint a magyar termésnövekedés hátterében a kedvezőbb időjárás áll, mivel az 1,1-1,2 millió hektáros búza- és kukorica-vetésterület nem változott lényegesen az egy évvel korábbihoz képest. Búzából a gazdálkodók 5,3-5,5 millió tonnát takarítottak be az elmúlt hetekben: ez a tavalyi 4 millióhoz viszonyítva csaknem 40 százalékos bővülést takar, de nem kimagaslóan jó eredmény. A csapadékos július nyomán történelmi rekorddal kecsegtet viszont a takarmánykukorica-termés, amely az elmúlt évinél akár két és félszer is nagyobb lehet, s elérheti a 10 millió tonnát.
A tavalyi árrobbanás után eddig kivárás jellemezte a hazai búzapiacot, mivel a gazdálkodók árvárakozásai és a felvásárlók elképzelései nem estek egybe. A termelők a jó minőségú búza tonnájáért legalább 45-50 ezer forintot szeretnének kapni, de a malmok és a kereskedők szerint a 36-50 ezer forint a reális. Még nagyobb árcsökkenés lehet a takarmánybúzánál, amelynek ára már most 30 ezer forint alatt mozog, és az őszi betakarítású kukorica további árcsökkenést okozhat. Az események jelzik, hogy egy év alatt keresletiből kínálativá vált a hazai gabonapiac.

A gazdálkodók ki tudnak várni az eladásokkal, mivel az elmúlt években megépült, eddig nagyrészt intervenciós célokra használt raktárak üresek, és 16-17 millió tonna gabona minőségi tárolására is alkalmasak. Ugyanakkor a hazai igényeken felüli árumennyiséget előbb-utóbb exportálni kell, ehhez - állítja Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke - megvannak a piaci lehetőségek.
A GOSZ-nál úgy vélik, búzából 1,5-2 millió tonna szállítható ki, elsősorban a Duna menti uniós tagországokba. Kukoricából az exportárualap jóval nagyobb, 4-6 millió tonna is lehet: itt a világpiaci értékesítési esélyeket az amerikai terméseredmények és exportkilátások határozzák majd meg.

forrás: index.hu

2008. 31. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,64

Az index értelmezése: itt

Megállapodás a hipermarketek és a termelők között Romániában

Bukarest, 2008. július 22.

Dacian Ciolos román agrárminiszter jelenlétében a Romániában jelen lévő hipermarketek és agrártermelők és élelmiszer-feldolgozók között együttműködési megállapodás aláírására került sor. Ezen megállapodás megkötésére már régóta szükség volt, hiszen számtalan feszültség keletkezett a termelők és a nagykereskedők között az átvételi árakkal kapcsolatban, valamint a marketing- és promóciós hozzájárulással kapcsolatos költségek viselése miatt. A megállapodást mindkét fél korrektnek minősíti és a jövőben igyekeznek ennek megfelelően eljárni.

A felek a következő pontokban állapodtak meg:

• a jövőben a termelőt nem kényszerítheti a kereskedő arra, hogy a marketing költségekhez hozzájáruljon;
• sem direkt, sem indirekt módszerekkel a kereskedő nem kérhet hozzájárulást új üzlet nyitásához vagy meglévő üzlet bővítéséhez a termelőtől ;
• a kereskedő nem kötheti ki a kizárólagosságot a szerződésben, azaz nem kényszerítheti a termelőt arra, hogy a termékeit kizárólagosan neki értékesítse;
• olyan kitételt sem szerepeltethetnek az értékesítési szerződésben, hogy a termelő csak a kereskedő felé érvényesített áron adhatja el a termékét más kereskedőnek ;
• kimondták azt is, hogy a termelők és a kereskedők között megkötendő szerződések szövegezésének, világosnak, egyértelműnek és könnyen átláthatónak kell lenniük valamint mindkét fél kölcsönös üzleti érdekeit kell szolgálniuk;
• a termelő listázott termékét csak és kizárólagosan előzetes írásbeli értesítés után lehet kivonni a listázott termékek közül ;

A megállapodást aláírta a Cora, Carrefour, az Auchan, a Kaufland, Selgros Cash & Carry, Real Hipermarket valamint a Metro Cash & Carry áruházak. A többi jelen lévő kereskedelmi lánc is jelezte, hogy a megállapodáshoz csatlakozni kíván a jövőben.

Szerző: dr Szabó József Andor

forrás: fvm.hu

Csak egy rövidke kérdés: Ott miért és itt miért nem?

Az esők ellenére jó közepes gabonatermés várható

Az utóbbi napok esős időjárása ronthatja a még be nem takarított, mintegy kétmillió tonnányi búza minőségét, ennek ellenére a Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint az idén jó közepes kalászos gabonatermés várható Magyarországon.

Az idén 5,2-5,3 millió tonna őszi búza betakarítására számítanak a termelők. Ebből a termés kétharmada, azaz mintegy 2,5-3,0 millió tonna már a magtárakban van - mondta Vancsura József, a szövetség elnöke csütörtökön Budapesten.

Az esős időjárás miatt még a földeken lévő mintegy kétmillió tonna termés minősége romolhat, az jórészt csak takarmányminőségű lesz, nem étkezési - tette hozzá Vancsura József.

Az őszi vetésű kalászosokból - rozsból, zabból, őszi és tavaszi árpából, valamint tritikáléból - mintegy 2,1 millió tonna betakarítására lehet számítani. Így az őszi vetésű összes gabona mintegy 7,0-7,4 millió tonna lesz az idén Magyarországon.

Vancsura József közölte: a betakarításnak várhatóan a jövő hét végére be kell fejeződnie, amennyiben további eső nem lesz. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a napraforgónak és a kukoricának a mostani esős napok nagyon kedveznek és jót tesznek a vetéseknek. Így az elnök szerint kukoricából 6,0-8,0 millió tonna betakarítása várható az idén.

Vancsura József úgy vélte: étkezési búzából mintegy kétmillió tonna lehet ebben az évben Magyarország kivitele. Ebből a közeli hetekben várhatóan mintegy egymillió tonnát már el is tudnak adni.

A GOSZ első embere szerint raktárgondokkal az idén nem kell szembenézniük a termelőknek, mivel az országban mintegy 15-16 millió tonna raktárkapacitás áll rendelkezésre.

A gabonaárakat is kedvezőnek mondta, mivel a takarmánygabona ára 28-36 ezer forint között mozog, a termény fajtájától és a minőségtől függően. Az étkezési búza ára a fizikai piacon jelenleg 38-41 ezer forint között mozog, míg a tőzsdén meghaladja a 40 ezer forintot a termény tonnája. A gabonaszövetségnél ugyanakkor úgy számolnak, hogy az export 45-50 ezer forint között adható majd el tonnánként.

forrás: vg.hu

Sertéspestis Heves megyében - Már 47 településen zárlat van

Vaddisznónál észlelt sertéspestis gyanúja miatt megfigyelési zárlatot rendelt el a hatóság Heves megye 47 településén, az M3-as autópályától északra eső területeken - jelentette be a megye főállatorvosa pénteken.

A Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal határozata szerint a gazdák kötelesek bejelenteni az általuk tartott sertések számát, amit a hatóság nyilvántartásba vesz. Ugyanakkor az összes sertést zártan kell tartani, megakadályozva, hogy vaddisznókkal kapcsolatba kerüljenek - közölte Busák Károly.

Mint elmondta: sertéstartó épületek bejáratánál kötelező megfelelő fertőtlenítő eszköz elhelyezése, tilos sertésvásár megtartása és még a házi vágás is csak klinikai vizsgálat után történhet.

A szabályok vonatkoznak a sertések szállítására is, az állatok nem szállíthatóak olyan vágóhídra, amelyek Japánba is exportálnak sertéshúst.

Az intézkedés visszavonásig érvényes - közölte Busák Károly.

forrás: vg.hu

Nem a klónozott húsra

A klónozott állatok húsának és tejének a fogyasztása eddig ismeretlen egészségügyi kockázatokat rejthet magában – állapította meg az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA).

Az uniós ügynökség szakvéleménye kiindulópontot képez az Európai Bizottság számára annak eldöntésekor, engedje-e a klónozott állatokból előállított élelmiszerek forgalmazását az EU belső piacán. Az EFSA állásfoglalása mindenesetre kereskedelmi vita kirobbanását vetíti előre Brüsszel és az Egyesült Államok között – mutat rá a Die Presse.

Jóllehet a klónozott sertések és marhák húsának a fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi kockázatok eddig csekélynek bizonyultak, a most rendelkezésre álló viszonylag kevés adat mégsem ad megnyugtató választ, emiatt további vizsgálatok szükségesek – nyilatkozott Vittorio Silano, az EFSA vezetője. A pótanyaállatban lefolyó vemhesség esetében bizonyos tényezők alakulásának súlyosabb következményei lehetnek, mint a hagyományos módon megtermékenyített egyedeknél lezajlóknak – fogalmazott.

Korábbi, januári állásfoglalásában még azt állította a hivatal, hogy az állatok klónozása nem jár együtt környezeti vagy – emberi fogyasztás esetén – egészségügyi kockázattal – emlékeztet a Reuters. Brüsszel ezután márciusban bízta meg az EFSA-t a mostanra befejezett vizsgálat végrehajtásával, annak kapcsán, hogy az FDA amerikai élelmiszer-biztonsági felügyelet engedélyezte a klónozott marhákból, disznókból és birkákból származó hús forgalmazását. A tengerentúli döntés nyomán egyébként arra lehet számítani, hogy kereskedelmi viszály alakulhat ki Washingtonnal abban az esetben, ha a klónozott amerikai termékeket nem engedik be a jövőben az uniós piacra.

A kérdés eldöntésében az egészségügyi megfontolások mellett az európai etikai szakértők véleménye is szerepet fog játszani; ők januárban fenntartásaikat jelezték a klónozott állatok húsának és tejének felhasználásával kapcsolatban. Az EFSA mostani nyilatkozatától függetlenül a bizottság mindenesetre közvetlenül az uniós polgárokhoz kíván fordulni az ügyben, és a tervek szerint ősszel a lakosság véleményét is kikérik.

Az eddigi felmérések tanúsága szerint meglehetősen megosztottak a fogyasztók a klónozott állatok húsával kapcsolatban: a nemzetközi élelmiszertanács (IFIC) kutatásai alapján a megkérdezettek közel fele elutasítja az ilyen eredetű termékek megvásárlását. A legnagyobb amerikai tejtermelő, a Dean Foods pedig bejelentette, hogy az engedély ellenére sem kívánja klónozott állatok tejét forgalmazni az Egyesült Államokban, a lakossági félelmekre tekintettel.

forrás: vg.hu

korábban e témában a blogon megjelent írások:

Betiltaná a kereskedelmi célú állatklónozást az Európai Parlament

Az FDA biztonságosnak minősítette a klónokból származó hús és tej fogyasztását

FDA: A klónozott állatok húsa biztonságos

Egymillió tonna búza ázik

A még kalászban lévő termésből már nem lesz kenyér - A molnárok árcsökkentésre készülnek

Elmossa az eső a búzatermelők hasznát. A júliusi ősz egymillió tonna termést ért a földeken. Ha újra elindulhatnak a kombájnok, ebből többnyire már csak takarmánynak való gabonát arathatnak. A búza nyolcvan százaléka azonban már a magtárakban van. Ez is olcsóbb a tavalyinál, és a minősége jó, így a malmok máris kilónként 5-10 forintos lisztárcsökkenést jeleznek.

A gazdák állítása szerint a már magtárakban lévő búza zöme kiváló minőségű, a malmok vagy takarmánykeverők megbízásából ténykedő felvásárlók szerint azonban változó a minőség, s a csapadékos idő miatt a fuzárium nevű gomba pusztítja a szemeket. A termelők nettó áron számolva tonnánként 45-50 ezer forintot szeretnének kapni a jó minőségű búzáért, ezzel szemben a jelenlegi árak 36-41 ezer forint között mozognak. A "táskás embereknek" mondott, telephely nélküli alkalmi felvásárlók számára ez az ideális időszak, ilyenkor ugyanis könnyen megegyezhetnek a gazdákkal, s a megbízóra hivatkozva, későbbi elszállítást ígérve, számla nélkül, készpénzben előleget adnak, vagy kifizetik az egész tétel árát.

Hétfő óta lényegében esőszünetet tartanak a kombájnok. Ráadásul a gazdálkodók szerint kevés az arató-cséplő gép. Már nem divat a vendégaratás sem. Akinek emlékezete néhány évtizeddel visszanyúlik, felidézheti, amikor a tsz-központok és a termelési rendszerek szervezésében országrészek között vándoroltak délről északra gépestül az aratóbrigádok. A még lábon álló, érett búza ilyenkor saját energiáját éli föl. A meleg esőben ázó szem csírázni kezd, s a kalászban kihajt - mondta Raskó György a lajoskomáromi Győzelem Kft. vezetője. Az agrárközgazdász szerint az értékes, észak-dunántúli földeken még 200 ezer hektáron lábon áll és ázik a búza. Legalább egymillió tonna mag sorsa kérdéses. Az ilyen termény legfeljebb takarmánynak jó, mert az emberi fogyasztáshoz szükséges belső anyagai megcsappannak. (A takarmánybúza az étkezési minőségűnél 20-25 százalékkal olcsóbb.) Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke azzal erősítette meg a lajoskomáromi híreket, hogy szerencsére az elmúlt napok esői előtt a déli megyékben gyakorlatilag befejeződött a búza aratása. A hűvösebb északi országrész gabonatermesztőinek kell aggódniuk a még lábon álló termésért. Az elnök becslése szerint a termés 80 százaléka már biztos helyen van, s úgy tűnik, hogy 5-5,5 millió tonna lesz a termés, ami bőségesen fedezi a hazai liszt- és takarmányszükségletet. Sőt exportra is jut. A kérdés csak az, hogy a felesleget hol lehet eladni, ugyanis a környező országokból mindenhonnan bő termésről érkeztek hírek.

A Gabonaszövetség információi szerint Európában mintegy 20 millió tonnával több termett a tavalyinál. Lakatos Zoltán, a szövetség elnöke elmondta, hogy Ukrajna a tavalyi 1,5 millió tonnával szemben 7,5 millió tonnát fog exportálni zömében a magyarok bejáratott piacaira. Románia nemhogy önellátó lesz, hanem exportálni fog, ahogy Szerbia is a feleslegeit a magyarok korábbi bosnyák vevőinek szállítja. Lakatos Zoltán szerint nem ismétlődik meg a tavalyi eset, amikor a hiány miatt Magyarországon tengerparti, vagyis kikötői áron kelt el a belső felhasználásra szánt búza is. A Gabonaszövetség elnöke, aki egyben a HajdúGabona Zrt. első embere, beszámolt arról is, hogy az idén mintegy 120-130 ezer tonna búzát kívánnak felvásárolni. Eddigi tapasztalatai szerint rendkívül változó a magtárakban lévő termény minősége. Ahogy fogalmazott: nincs egyöntetű, ötezer tonnás tétel, ami állítólag megnehezíti a molnárok munkáját. Ettől függetlenül a malmok 1,2-1,3 millió tonna jó minőségű étkezési búzát tudnak felvásárolni, valószínűleg ennek zömét tonnánkénti 35-41 forintos árbázison. Augusztus közepétől már megjelennek az óbúzával kevert lisztek a forgalomban, és szeptembertől kilónként 5-10 forinttal csökkenhet a liszt a jelenleg 82-88 forintos átadási ára. A kérdés, hogy a pékek és a kiskereskedők ebből mennyit adnak majd tovább.

Lakatos Zoltán szerint exportra is marad, kérdés azonban, hogy a szűkülő piacon milyen áron tudják eladni a magyar búzát. Raskó György beszámolt arról, hogy a Dunántúlon elsősorban olasz és osztrák vevők vásárolnak. Társaságuk olasz felhasználókkal áll kapcsolatban, és az étkezési búzáért tonnánként 200 eurót, a takarmányért 155-160 eurót kínálnak. Raskó szerint az ilyen termelői üzleteket nagyon zavarják az illegalitásban dolgozó "táskás" kereskedők, akik elcsalják az áfát, s ebből tudnak tonnánként néhány ezer forinttal többet adni. Az agrárközgazdász úgy véli, hogy a gabonapiacon legalább egymillió tonna termény cserél így gazdát.

szerző: Czauner Péter

forrás: nol.hu

2008. 30. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,63

Az index értelmezése: itt

Vihar előtti csend a búzapiacon

Vihar előtti csend jellemzi a hazai búzapiacot, mivel az idén - a tavalyi drágulás okozta sokk után - minden ágazati szereplő kivárásra játszik - állítják szakértők. A termelők az elmúlt évi szintet megközelítő, legalább 40-50 ezer forintos tonnánkénti árakban reménykednek, miközben a malmok - az egyre élesedő egymás közti verseny miatt - éppen a drága beszerzéseket akarják elkerülni - írja a Világgazdaság.

A kereskedők egyelőre külpiaci értékesítési lehetőségek után tapogatóznak, ezért szintén óvatosak a vásárlásokkal. Ha a felvásárlási árak a következő hónapokban csökkennének, a gyümölcspiacihoz hasonló "bomba robbanhat" a gabonaszektorban is - vélik ágazati elemzők. A búzatermelők azonnali eladások helyett a termény nagy részét raktározzák, ha nincs feltétlenül szükségük gyors bevételekre - erősítette meg Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője.

Az idei termés várhatóan meghaladja az 5,5 millió tonnát, és ez jóval átlagon felüli mennyiségnek felel meg. A gazdálkodók eddig az aratás kétharmadával végeztek, és 70 százalékban étkezési minőséget takarítottak be. A közelmúltbeli esőzések miatt azonban a még kint lévő búza minősége romolhat, ezért Uhercsák András szerint - figyelembe véve az exportot is - a malmok számára kockázatos lehet, ha továbbra is halogatják a felvásárlásokat.

Egész Európában több búza termett

A molnárok ugyanakkor - tudta meg a Világgazdaság Lakatos Zoltántól, a Gabonaszövetség elnökétől - nem kívánják elhamarkodni a búza-beszerzéseket. Hozzátette, hogy ennek alapvető oka, hogy - szemben a tavalyi helyzettel - most nem keresleti, hanem kínálati túlsúly van a piacon. Európában ugyanis mintegy 20 millió tonnával több termett az elmúlt évinél, így a környező országok (Ukrajna, Románia, sőt Szerbia) is exportőrökké válhatnak. Emiatt egyelőre kérdéses, hogy a későbbiekben milyen térségi árviszonyok alakulnak ki. Pillanatnyilag azonban az óvatos üzletpolitika ellenére is a malmok számítanak a legnagyobb felvásárlóknak a hazai piacon - közölte Lakatos Zoltán.

A vállalkozások a búzát először a közvetlenül beszállító kistermelőktől veszik meg, akiktől az 1,2-1,3 millió tonnás éves őrlési igény 15 százalékát szerzik be. Az áru zöme viszont olyan nagytermelőktől származhat, akik először betárolják a búzájukat, és az értékesítést a minőségi vizsgálatok elvégzése után, megfelelő árajánlat esetén indítják meg. Velük a malomipari cégek egyelőre az áralkuknál tartanak - közölte a szövetség elnöke.

A magas kínálat és a jó kukoricatermés törheti le az árakat

A tapasztalatok szerint a tavalyi egyöntetű drágulás után most szóródnak a felvásárlási árak, hiszen a takarmánybúzáért tonnánként 32-36 ezer, a közönséges eurobúzért 36-38 ezer, a jó minőségű terményért pedig 38-46 ezer forintot kaphatnak a termelők.

A gazdálkodók a hazai piacot így is alulértékeltnek ítélik, mivel - állapítják meg - Lengyelországban például az idén is 50 ezer forint körüli árak alakultak ki. A felvásárlók viszont további áresést sem tartanak kizártnak, mert szerintük a magyar termény egy része minőségi problémák miatt nem exportképes, ráadásul a nemzetközi kikötői árak alapján ma legfeljebb 36-37 ezer forintos tonnánkénti kiviteli ár érhető el. (Különösen veszélyes helyzet állhat elő a takarmánygabonáknál, ha a rendkívül jónak ígérkező kukoricatermés az ősztől letöri az értékesítési árakat.)

Nem lesz olcsóbb a kenyér

Szinte kizárt, hogy az idei betakarítás után csökkenjen a kenyérféleségek és a péksütemények ára - mondta Varga László, a Magyar Pékszövetség (MP) elnöke. Sőt, a gázáremelés, a gázolajdrágulás és a nagyobb munkabérteher ismét iparági árnövelési kényszer teremt, még ha a liszt ára esetleg csökkenne is.

Az ismételt sütőipari árváltozás ősztől lehet napirenden, ha az ágazatban megnyugszanak a kedélyek. Addig azonban - tette hozzá az elnök - néhány hetes kereskedelmi árkedvezményes akciók is jöhetnek, mivel az üzletláncok továbbra is vásárlócsalogató termékeknek tekintik a sütőipari árukat.

Ma egyébként az MP is bizonytalannak érzékeli a haza búzapiacot: Varga László szerint inkább a felvásárlási árak növekedésére van esély, mert a világpiaci - többek között az észak-afrikai - kereslet az uniós termésnek jó értékesítési lehetőséget kínál.

forrás: origo.hu

Klasszikus sertéspestis fertőzés Szlovákiában

2008. július 18.

A Közép Európában fekvő Szlovákiából új sertéspestises esetet jelentettek.
In Central European Slovakia a new outbreak of Classical Swine Fever (CSF) has been reported.

A fertőzést olyan területről jelentették, ahol ebben az évben már korábban nagyüzemi sertéstelepen is felütötte fejét a betegség. Az LTO (holland Mezőgazdasági és Kertészeti Szervezet) mindenkit arra figyelmeztet, hogy nagy elővigyázatossággal járjon el, amikor Szlovákiával vagy Magyarországgal kereskedik, mivel ezekben az országokban a klasszikus sertéspestis még nincs teljes ellenőrzés alatt.

forrás: pigprogress.net

(Azt hiszem, hogy egy ilyen írás veszélyességére teljesen felesleges külön felhívni a figyelmet. Remélem az LTO szakembereivel záros határidőn belűl felveszik a kapcsolatot a hazai érdekvédők, és tisztázzák ennek a véleménynek a hátterét.)

Kormányzati szintű állattenyésztési programok az USA-ban és Kanadában

Washington, 2008. július 15.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban nem létezik átfogó, szövetségi szintű kormányzati stratégia az állattenyésztésre. Az USDA stratégiai terve[1] sem ír elő ilyen részstratégia-készítési feladatot, és nem kezeli más szektoroktól elválasztva az állattenyésztést. A stratégiai terv egyes céljai természetesen kihatással bírnak az állattenyésztésre is. Például az 1. számú stratégiai cél - az amerikai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének növelése - 1.1 célkitűzésének - nemzetközi exportlehetőségek kiterjesztése és fenntartása - elérése a gyakorlatban többek között az amerikai marhahús távol-keleti piacainak fejlesztésével valósul meg. De említhetném a 4. számú stratégiai cél - az ország mezőgazdasági és élelmiszeripari biztonságának növelése - 4.1 célkitűzését - az élelmiszer-eredetű betegségek előfordulásának csökkentése -, amely kifejezetten húsokra és tojásra tartalmaz teljesítendő előírásokat. Mindezek azonban egy átfogó, horizontális stratégia részei, ami abban is megnyilvánul, hogy a stratégiai terv bizonyos célkitűzései éppen az állattenyésztés ellen hatnak. Például a 2. stratégiai cél - a vidéki és farmgazdaságok versenyképességének és fenntarthatóságának növelése - 2.1 célkitűzése - belföldi piaci lehetőségek bővítése - tartalmazza a mezőgazdasági termékekből előállított alternatív üzemanyagok használata növelésének követelményét, ami jelenleg az etanol-programon keresztül éppen az állattenyésztés jövedelmezőségét csökkenti[2] a magas takarmányárakon keresztül.

A különböző szövetségi ügynökségek rendelkeznek olyan programokkal, mely az állattenyésztés egy-egy szegmensére, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó politikai célokra vonatkoznak, azonban ezek átfogónak semmi esetre sem nevezhetők. Példaként megemlíthető az USDA Animal and Plant Health Inspection Service (APHIS) állatazonosítási programja[3], amely az ENAR-hoz hasonlóan állattartó telepek nyilvántartását és állatok azonosító jellel történő ellátását tűzte ki célul elsősorban állategészségügyi megfontolásból. A program az egész országra kiterjed, azonban önkéntes alapon működik, és szorosan kapcsolódik -levezethető belőle - az USDA stratégiai tervének 4. céljához. Az APHIS a program megvalósítása során többek között az alábbi társadalmi szervezetekkel működik együtt:

• American Angus Association (Amerikai Angus Szövetség),
• American Sheep Industry (Amerikai Juhszövetség),
• National Cattlemen's Foundation (Marhatartók Nemzeti Alapítványa),
• National Pork Board (Nemzeti Sertés Terméktanács),
• National Milk Producers Federation (Tejtermelők Nemzeti Szövetsége).

Egyebekben elmondható, hogy az állattenyésztés az amerikai mezőgazdasági szabályozás mostohagyermeke. A támogatásokat tartalmazó farmtörvények hagyományosan a szántóföldi növényekre összpontosítanak, az állattenyésztő szektor részére a támogatások igen kis szelete jut (pl. tejprogramok). Az ágazat jövője elsősorban a társadalmi szervezetek lobbierején múlik, akik azonban nem az "állattenyésztést", hanem a szektor egy-egy szegmensét képviselik, ezért az átfogó stratégiai megközelítésre kevés esély van. Tudomásom szerint ezen társadalmi szervezetek sem rendelkeznek nemzeti sertés vagy szarvasmarha stb. programmal.

Az utóbbi időben az emelkedő takarmányárakkal az USA-ban is rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók, melyek a magas árakért elsősorban az amerikai etanol-programot okolják. Az etanol-program mandátumai ellen széles körű összefogás tapasztalható az ágazat részéről. Texas Állam kormányzója, Rick Perry, még április végén levélben fordult a Környezetvédelmi Ügynökséghez (Environmental Protection Agency - EPA), hogy 50 %-kal csökkentse - a 2009-es évre meghatározott 9 Mrd gallonról 4,5 Mrd gallonra - a 2007-es Energiatörvényben meghatározott megújuló üzemanyag-mandátumot.. A javaslathoz azóta egyre többen csatlakoztak, többek között a Sertéstenyésztők Nemzeti Tanácsa (National Pork Producers Council), a Nemzeti Baromfi Terméktanács (National Chicken Council), a Szarvasmarha-tenyésztők Nemzeti Szövetsége (National Cattlemen's Beef Association). Ami érdekes, hogy az "ellenmozgalom" fő szószólói nem a termelők, hanem a nagy húsipari cégeket (Tyson Foods, Smithfield Foods, Kraft Foods, Pilgrim's Pride). Hiába az összefogás, egy átfogó stratégia vagy program megalkotásának kérdése egyelőre nem merült fel.

Nincs továbbá információ állami szintű állattenyésztési stratégiáról sem.

Kanada

Kanadában az Egyesült Államokhoz hasonlóan nincs átfogó, szövetségi szintű állattenyésztési program. Az egyes provinciákban már van rá példa, azonban ezek sem minden állati termékpályára kiterjedő megközelítést képviselnek, hanem csak az érintett provincia szempontjából fontos termékpályá(k)ra terjednek ki. Ezeket a programokat maga az érdekelt szakmai szervezet (lásd Alberta) vagy a kormányzat jellemzően a szakmai szervezetekre támaszkodva (lásd Ontario) alakította ki, és bizonyos részelemeit a szövetségi kormányzat is magáévá tette (pl. támogatást adott a program egyik céljához, de sohasem az egészhez).

Az ilyen stratégiai megközelítésre jó példa az Alberta Pork (Albertai Sertésszövetség) által elkészített "Alberta Pork Industry Recovery Plan" melyről még áprilisban küldtem haza jelentést (mellékelve). 2008. májusára a tervet némileg frissítették, és nyílt fórumon vitatták meg mintegy 400 sertéstartóval. A terv az alábbi linken érhető el.

Ontarióban jelenleg van folyamatban egy állattenyésztési stratégia kialakítása a sertés- és szarvasmarha-ágazatra. A stratégia részletei még nem ismertek, a munka még kezdeti fázisban van. A stratégiát az Ontariói Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium készíti egyetemek és szakmai szövetségek bevonásával.

Kanadában egyébként 5 évente határozzák meg a provinciák és a szövetségi minisztérium feladatleosztását a mezőgazdaság terén. A legutóbbi - 2003-as - Agricultural Policy Framework (APF) idén lejár, ezért 2007. júniusában a szövetségi kormányzat megegyezett a provinciákkal az új 5 éves feladatleosztás alapelveiről, ami gyakorlatilag egy mezőgazdasági stratégiai keretdokumentumnak tekinthető, de az amerikai minisztériuméhoz hasonlóan horizontális jellegű. A dokumentum címe "Growing Forward". . Az APF-ben egyébként több - főként támogatási - program található, amely az állattenyésztő ágazatot érinti, azonban ezek szintén nem átfogó jellegűek.

A Manitobai Mezőgazdasági Minisztérium még 2000-ben készíttetett egy fenntartható állattenyésztési stratégiát, azonban ez mára elavulttá vált. A mezőgazdaság az általános kormányzati stratégia része, azonban itt sincs szó különálló állattenyésztési stratégiáról.

[1] Strategic Plan for FY 2005-2010
[2] Hogy mennyire, arról megoszlanak a vélemények.
[3] National Animal Identification System

Szerző: Dr. Tóth Attila

Forrás: fvm.hu

(kiemelések a szerzőtől)

Mégsem lesz búzatermésrekord

Késésben van a búza aratása a csapadékos időjárás miatt. Július 20-ig az 1,1 millió hektárnyi területen termelt kenyérgabonának csak körülbelül a felét sikerült learatni.

Száraz, meleg időben ilyenkor már az aratás vége felé járnak a gazdák. Az előzetes várakozások rekordtermésről szóltak, a szakemberek szerint azonban mennyiség tekintetében közepes lesz az idei hozam.
Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a csapadékos, viharos idő miatt több gondjuk is adódott a gazdáknak a kenyérgabona betakarításával. A nedves talajon a kombájnok nehezen közlekednek, sok búzatábla felgyomosodott, a vihar pedig nagy területeken fektette le a gabonaszárakat. Sok helyen derékba tört a búza, annak learatása nehézkes és sok a veszteség is. A legrosszabb helyzetben az északi és a középső megyék gazdái vannak, a déli megyékben egyelőre megfelelő ütemben halad az aratás.
Obreczán Ferenc szerint az ideális az lenne, ha a következő öt-hat napban 30-32 fokos, száraz, meleg időjárás lenne. Ez valószínűleg nem valósul meg, mert hétfőre is esős időt ígértek a meteorológusok. A várt rekordtermés helyett így csak körülbelül 4,4-4,6 tonna búza terem majd, ami a hazai piacot el tudja látni, de a külföldi érdeklődőket már nem biztos. A jó minőségű kenyérgabonára ugyanis nagy a kereslet, nem csak az unión belül, de Észak-Afrikából is voltak jelentkezők. A minőséggel itthon nagyobb gondok nem lesznek az eddigi tapasztalatok szerint, bár ez a következő napok időjárástól is függ. A magyar gabona minősége egyébként mindig jobb, mint az uniós minimum előírások - tette hozzá a Magosz főtitkára.

forrás: index.hu

2008. 29. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,63

Az index értelmezése: itt

2008. 28. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,63

Az index értelmezése: itt

Külföldre vinnék a kiváló minőségű búzát

A tavalyi aratási áraknál 50-70 százalékkal magasabbról indulnak a felvásárlási árak, bár az kevéssé valószínű, hogy az év eleji rekordárakat ismét el lehet érni.

A Napi Gazdaság cikke

Jó ütemben haladnak hazánkban az agrármunkák, jó idő esetén jövő héten akár be is fejeződhet a kalászosok aratása, bár az elmúlt napok esős időjárása visszavetette kissé a lendületet, és a gazdák a búza minőségéért aggódnak - mondja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Naponta tíz százalékkal nő a learatott terület - teszi hozzá Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke.

Eddig az őszi búza 1,12 millió hektáros vetésterületének mintegy 25 százalékát aratták le, és az eddigi eredmények alapján a korábban vártnál is jobb a termésátlaga - 5,13 tonna hektáronként -, és helyenként a minőség is. A piaci árak az agrártárca adatai szerint a búza esetében tonnánként 35-44 ezer forint között mozognak, bár a kifejezetten jó minőségű malmi búza esetében a Dunántúlon már hallottunk 44 ezernél magasabb árat is - mondja Tóth István.

Már az őszi árpa esetében is tapasztalták a tagjaik, hogy főként külföldi vevők az átlagos belföldi felvásárlási áraknál több ezer forinttal többet kínáltak. Ez még a hihetetlenül erős forint mellett is viszonylag szép jövedelmet biztosít a termelőknek. Most az esőre tekintettel jól járhat, aki bebiztosítja magát a javítóbúzából - teszi hozzá a titkár. Ha ugyanis marad az esős idő, romolhat az étkezési búza minősége - Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, és Fejér megyéből jelentettek eddig gombabetegséget -, ez pedig minden eddiginél jobban megdrágíthatja a kiváló minőségű, eddig betakarított készletet, és felértékelheti az átlagos étkezési búzát is. A Dél-Dunántúlon főleg Horvátországból, Szlovéniából érdeklődnek és szerződnek a kereskedők.

A szaktárca továbbra sem tart attól, hogy a rendelkezésre álló raktárkapacitások miatt nagyobb aratáskori áreséssel kellene számolniuk a gazdáknak. A termelők igénybe vehetik a napokban az FVM és az MFB által elindított, raktározás finanszírozására is használható kedvezményes forgóeszközhitelt, és a közraktárakat is. Az már most bizonyos, hogy a tavalyi aratási áraknál 50-70 százalékkal magasabbról indulnak a felvásárlási árak, bár az kevéssé valószínű, hogy az év eleji rekordárakat ismét el lehet érni.

Az FVM adatai szerint az őszi árpa aratása gyakorlatilag befejeződött, 97 százalékát már be is takarították, 4,78 tonnás hektáronkénti termésátlaggal. A repce aratása is a végéhez közeledik: a 250 ezer hektár háromnegyede már a raktárakban van, és termésátlaga is jobb a vártnál, 2,6 tonna hektáronként. Rozsból eddig az összes terület három százalékát, 1500 hektárnyit arattak le. Borsót közel húszezer hektáron vetettek idén, eddig 63 százalékát takarították be, viszonylag jó, 2,4 tonna hektáronkénti termésátlaggal. Megindult a tavaszi árpa aratása is, a 130 ezer hektáros vetésterület 16 százalékán már végeztek is a munkákkal. Zab 61 ezer hektáron termett az idén, még éppen csak elkezdték a betakarítását, de az eddigi termésátlagok alapján a szakemberek 179 ezer tonnás össztermést várnak a terményből. A szalma betakarítását összesen 1 millió 673 ezer hektáron kell elvégezni: jelenleg a földek 11 százalékán végeztek ezekkel a munkáltatokkal.

szerző: Kiss Melinda

forrás: napi.hu