Az FDA biztonságosnak minősítette a klónokból származó hús és tej fogyasztását

A Food and Drug Administration (FDA) január 15-én hivatalosan is közzétett jelentése szerint a klónozott szarvasmarhából, kecskéből származó hús és tej, valamint a klónozott sertésből származó hús ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos tenyésztésű állatból készített(1.). Ezért az ilyen termékek alkalmasak emberi vagy állati fogyasztásra, és forgalomba hozhatók. Az FDA szerint arra azonban nem állt megfelelő információ a rendelkezésére, hogy ugyanezt a tényt más állatfajtákra is megállapítsa. Az FDA nem látja szükségesnek feltüntetni a klónozott állatból származás tényét a címkézés során. Amennyiben a termelő önkéntes alapon feltűnteti, hogy a termék nem klónozott állatból származik, akkor is csak az általános fogyasztóvédelmi és versenyszabályok (félrevezető címkézés tilalma) vonatkozik rá.

A jelentés előzménye, hogy 2001-ben az amerikai termelők egyetértettek azzal, hogy nem hoznak forgalomba klónozott állatból készített tejet, illetve húst, amíg az FDA jelentést nem készít az ügyben. 2002-ben a National Academy of Sciences(2.) is készített a témában tanulmányt, melynek konklúziója gyakorlatilag megegyezik az FDA mostani jelentésével. Az FDA megállapítását az utóbbi hetekben sejteni lehetett, mivel már 2006. decemberében elkészült egy jelentéstervezet, amelynek most befejeződött korszerűsítése alapján szivárgott ki némi információ. Az FDA egyébként jelenleg tudósok bevonásával dolgozik egy a klónozásba bevont állatok kezelésével kapcsolatos szabványon.

A jelentés meglehetősen heves ellenérzéseket váltott ki. A Washingtoni székhelyi Center for Food Safety például erősen kritizálta az FDA megállapításait, és pert helyezett kilátásba.

Ma összesen kb. 600 klónozott állat (570 szarvasmarha, 24 tejelő tehén, 8 sertés) van az USA-ban, melyekről szinte teljes körűen szerzett is be adatot az FDA az értékeléséhez. A klónozási eljárások különbözőek voltak, volt olyan, amelyik nem pusztán klónozással, hanem genetikai módosítással is együtt járt. Ez utóbbiakat az FDA egyébként nem fogadja el forgalomba hozhatóként, ehhez további élelmiszerbiztonsági kísérleteket lát szükségesnek.

Az FDA a jelentés elkészítéskor úgy döntött, hogy az élelmiszerbiztonsági értékelését a következő tézisre alapozza: ha az állat minden vonatkozásában egészséges, akkor a belőle származó élelmiszer is biztonságos. Ezért a szarvasmarhák esetén például teljes körű egészségügyi vizsgálatot végeztek az állat öt különböző fejlődési időszakában: magzat, újszülött, fiatal, nemi érett és idős kor. A megállapításaik a következők voltak:

• Az újszülött állatok gyakran betegek, általában túlsúlyosak, légzési, emésztési és immunproblémáik vannak(3.). Azonban ezek a tünetek az első hetekben vagy hónapokban általában megszűnnek. Az FDA nem zárta ki ilyen fiatal egyedek élelmiszerláncba való bekerülését, azonban megállapította, hogy ebben a korban az élelmiszer-biztonsági kockázat nagyobb.
• Az állatok viselkedése megegyezik a normális úton szaporított állatokéval.
• Az FDA szakemberei vizsgálták a klónozott állat húsából és tejéből nyert tápanyagértékeket, A,C,B1,B2,B6 és B12 vitaminokat, niacint, kalciumot, vasat, cinket, foszfort, 12-féle zsírsavat, koleszterint, fehérjét, aminosavat és szénhidrátot. A vizsgálat szinte minden esetben ugyanolyan értéket hozott, mint egy normál egyed esetén.
• Az FDA tanulmányozta, hogy klónozott állat húsának és tejének etetése - 3,5 hónapig - milyen hatást vált ki, de nem találtak semmilyen káros egészségügyi kihatást vagy allergiás reakciót.

A jelentés nyilvánosságra hozatalát követően több sajtótájékoztatót is tartottak a témában. A USDA által a nagykövetségeknek és a sajtónak tartott tájékoztató főbb üzenetei az alábbiak voltak:

1. élelmiszerbiztonsági szempontból a klónozás elfogadható technológia, és ez az, ami igazán számít;
2. az USDA elfogadja, hogy lehet némi aggály a fogyasztók és a kereskedelmi partnerek részéről;
3. az USDA vizsgálni fogja a fenti aggodalmakat, és addig is önkéntes moratóriumra kéri az érdekelteket, hogy ne hozzák forgalomba a klónozott állatból származó termékeket;
4. a spermák kereskedelmében nincsen kockázat, itt nem is kérnek önkéntes korlátozást.

A nyilatkozatokból az derült ki, hogy az USDA tart attól, hogy a nemzetközi kereskedelmi partnerek hogyan reagálnak a hírre. Az aggodalom valószínűsíthető oka az az, hogy nem tudják, esetleg valamelyik kereskedelmi partner megkövetel-e majd valamilyen azonosítási rendszert a szóban forgó termékek exportjához. Jelenleg ugyanis nincs kötelező azonosítási rendszer a klónozott egyedekre, sem kötelező címkézés a belőlük származó termékekre vonatkozóan. A klónokból származó spermaforgalom - és ezen keresztül a klónozott egyedek utódai - gyakorlatilag követhetetlen. Jelenleg a GMO-s növényfajták európai elfogadtatásával küzdő szervezeteknek - USDA Foreign Agricultural Service, U.S. Trade Representative - egyáltalán nincs szükségük egy olyan új amerikai termékre, ami heves ellenérzéseket vált ki.

Ezzel párhuzamosan a Biotechnology Industry Organization is szervezett egy sajtótájékoztatót, amelyen a két legnagyobb állatklónozással foglalkozó cég, a ViaGen és a TransOva Genetics is ismertette a véleményét. A cégek üdvözölték az FDA jelentését, kiemelték, hogy a klónozás a közeljövőben is valószínűleg csak a szaporítóanyag-előállítás keretein belül marad. Maga a klónozott állat húsa szakértők szerint nem valószínű, hogy kereskedelmi forgalomba kerül, ugyanis az eljárás költséges volta miatt ez jelenleg nem éri meg. A klónozott állatokat elsősorban tenyésztési célokra fogják használni a jövőben is. Az ipar elutasítja a kötelező jelölési rendszert, elsősorban azért, mert a klónozás csak egy az ismert szaporítási technikák közül, így például az inszeminálás tényét sem kell feltüntetni az élelmiszer címkéjén. Ennek ellenére bejelentették, hogy létrehoznak egy kínálati lánc menedzsment programot és egy adatbázist. A program RFID-t(4.) használ a klónokon az azonosításhoz, a gazdálkodónak pedig minden klónozott egyed vásárlásakor letétet kell fizetnie, amit csak akkor oldanak fel, ha az állat nem kerül be az élelmiszerláncba.

Egyébként egy közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 22 % kedvező véleménnyel van a klónozott állatokból származó élelmiszerről, ami 6 %-nyi emelkedés 2006-hozképest, míg a megkérdezettek 50 %-a kifejezetten ellenzi azt.

További információkért lásd az alábbi linket.

(1.) Mindez igaz a klónozott állat szaporulatára nézve is.

(2.) Nemzeti Tudományos Akadémia

(3.) A sertések és kecskék általában kivételek ez alól.

(4.) Rádiófrekvenciás azonosítás.

forrás: fvm.hu