A tőzsdén harmadával olcsóbb az újbúza
Az országra fagyott ónos eső a fóliás, üvegházas kertészeknek többletmunkát és pluszkiadást okozott, a hótakaró alatti kalászosoknak viszont nagyon jól jött a csapadék. Ez is szerepet játszott abban, hogy a tőzsdén máris tonnánként húszezer forinttal kevesebbért jegyzik az újbúzát annál, mint amennyit tavaszszal még megadnak az óbúza tonnájáért.
Az elmúlt napok ónos esői a fóliás és üvegházas kertészeknek nehézséget jelentettek, de az ősszel vetett szántóföldi növényeknek nem árt a hó és a jég. Az egész élelmiszer-gazdaság szempontjából fontos, hogy az agrárium ármozgásait irányító gabonaárak csökkenése várható, ha folytatódik a növények számára kedvező időjárás. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) ez is látszik az idei termésű gabonák áraiban, mert míg az óbúzával májusra még tonnánként 63 ezer forint közelében kereskednek, az új termésre már csak 45 ezer forintért van vevő. (A fizikai piacon a tőzsdei járulékos költségek miatt ennél 2500-3300 forinttal alacsonyabbak az árak.) A takarmánybúzánál ennél is nagyobb az áresés: a tavalyinál húszezer forinttal kevesebbet, 39 ezer forintot ér az idei termés tonnája. Az elmúlt éveket jellemző, közvetlen aratás utáni, 20-30 ezer forintos induló árszinthez képest ez az ár még mindig magas. Az árak csökkenésében reménykedők számára azonban kedvező hír, hogy az aratás után harmadával csökken a termény ára.
A gyümölcs- és szőlőültetvényekben a hajtásokra ráfagyott jég sem okoz kárt, mert a növények még mély nyugalmi állapotban vannak. A Kárpát-medencében élő legtöbb fajnak ilyenkor meg sem kottyan a mínusz húsz fok körüli hideg és az ágakra, hajtásokra, vesszőkre fagyott csapadék. Ha azonban vastagabb lenne a növényekre fagyott jég, az ágak már letörhetnének. Most szerencse, hogy a nappali felmelegedés miatt az este és éjjel lehullott és megfagyó csapadék napközben rendre megolvad.
Az agrometeorológusok rövid távú előrejelzései szerint a mozgalmas időjárás a hét végéig kitart - tehát jegesedésre még lehet számítani. Mint Gyenes István, kecskeméti virágkertész is elmondta: ha kiadósabb havazást vagy jégpáncélként megfagyó esőt jósol a meteorológia, fokozzák a fűtést, és elhúzzák a hővédő függönyt, mert így lehet leolvasztani a tető üveglapjaira rakodó havat, jeget. Ha ezt nem tennék, a megnövekedett súly miatt az üvegtáblák kiszakadnának a keretükből, vagy összeroppannának. Az ilyen napok legalább ötven százalékkal növelik a fűtés költségeit. Barabás Béla, a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetség szakértője hozzátette: régiójukban a hó és a jég főként a hajtatóberendezések körül szaporította a munkát és a költségeket. Információi szerint a közlekedést megbénító jégpáncél a térségükben egyetlen fóliát sem szakított be. Arról is beszámolt, hogy Békés nagyobbik részén már nem hiányzik több csapadék: az októberi kiadós záporok és a mostani csapadék sokat pótolt abból a nedvességből, amivel az elmúlt meleg nyarakon adós maradt a természet. Ezt egyébként a talajok nedvességtelítettségét jelző agrometeorológiai adatok is igazolják.
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára szerint még korai lenne bármilyen jóslást tenni az idei agrárévről. Az azonban január elején bizonyosnak tűnik, hogy a tavalyinál jobb év elé néz az agrárium, mivel a legtöbb helyen sok nedvességet pótolt adósságából az időjárás. Ettől függetlenül nem ártana, ha tavaszig még legalább egy méter vastagságú hó hullana. A hó nemcsak a már zöld vetés fagyvédelme miatt fontos - az olvadó vastag hótakaró nedvessége szivárog a talajban a legmélyebbre.
Czauner Péter
forrás: nol.hu
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése