Kormányzati szintű állattenyésztési programok az USA-ban és Kanadában

Washington, 2008. július 15.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban nem létezik átfogó, szövetségi szintű kormányzati stratégia az állattenyésztésre. Az USDA stratégiai terve[1] sem ír elő ilyen részstratégia-készítési feladatot, és nem kezeli más szektoroktól elválasztva az állattenyésztést. A stratégiai terv egyes céljai természetesen kihatással bírnak az állattenyésztésre is. Például az 1. számú stratégiai cél - az amerikai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének növelése - 1.1 célkitűzésének - nemzetközi exportlehetőségek kiterjesztése és fenntartása - elérése a gyakorlatban többek között az amerikai marhahús távol-keleti piacainak fejlesztésével valósul meg. De említhetném a 4. számú stratégiai cél - az ország mezőgazdasági és élelmiszeripari biztonságának növelése - 4.1 célkitűzését - az élelmiszer-eredetű betegségek előfordulásának csökkentése -, amely kifejezetten húsokra és tojásra tartalmaz teljesítendő előírásokat. Mindezek azonban egy átfogó, horizontális stratégia részei, ami abban is megnyilvánul, hogy a stratégiai terv bizonyos célkitűzései éppen az állattenyésztés ellen hatnak. Például a 2. stratégiai cél - a vidéki és farmgazdaságok versenyképességének és fenntarthatóságának növelése - 2.1 célkitűzése - belföldi piaci lehetőségek bővítése - tartalmazza a mezőgazdasági termékekből előállított alternatív üzemanyagok használata növelésének követelményét, ami jelenleg az etanol-programon keresztül éppen az állattenyésztés jövedelmezőségét csökkenti[2] a magas takarmányárakon keresztül.

A különböző szövetségi ügynökségek rendelkeznek olyan programokkal, mely az állattenyésztés egy-egy szegmensére, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó politikai célokra vonatkoznak, azonban ezek átfogónak semmi esetre sem nevezhetők. Példaként megemlíthető az USDA Animal and Plant Health Inspection Service (APHIS) állatazonosítási programja[3], amely az ENAR-hoz hasonlóan állattartó telepek nyilvántartását és állatok azonosító jellel történő ellátását tűzte ki célul elsősorban állategészségügyi megfontolásból. A program az egész országra kiterjed, azonban önkéntes alapon működik, és szorosan kapcsolódik -levezethető belőle - az USDA stratégiai tervének 4. céljához. Az APHIS a program megvalósítása során többek között az alábbi társadalmi szervezetekkel működik együtt:

• American Angus Association (Amerikai Angus Szövetség),
• American Sheep Industry (Amerikai Juhszövetség),
• National Cattlemen's Foundation (Marhatartók Nemzeti Alapítványa),
• National Pork Board (Nemzeti Sertés Terméktanács),
• National Milk Producers Federation (Tejtermelők Nemzeti Szövetsége).

Egyebekben elmondható, hogy az állattenyésztés az amerikai mezőgazdasági szabályozás mostohagyermeke. A támogatásokat tartalmazó farmtörvények hagyományosan a szántóföldi növényekre összpontosítanak, az állattenyésztő szektor részére a támogatások igen kis szelete jut (pl. tejprogramok). Az ágazat jövője elsősorban a társadalmi szervezetek lobbierején múlik, akik azonban nem az "állattenyésztést", hanem a szektor egy-egy szegmensét képviselik, ezért az átfogó stratégiai megközelítésre kevés esély van. Tudomásom szerint ezen társadalmi szervezetek sem rendelkeznek nemzeti sertés vagy szarvasmarha stb. programmal.

Az utóbbi időben az emelkedő takarmányárakkal az USA-ban is rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók, melyek a magas árakért elsősorban az amerikai etanol-programot okolják. Az etanol-program mandátumai ellen széles körű összefogás tapasztalható az ágazat részéről. Texas Állam kormányzója, Rick Perry, még április végén levélben fordult a Környezetvédelmi Ügynökséghez (Environmental Protection Agency - EPA), hogy 50 %-kal csökkentse - a 2009-es évre meghatározott 9 Mrd gallonról 4,5 Mrd gallonra - a 2007-es Energiatörvényben meghatározott megújuló üzemanyag-mandátumot.. A javaslathoz azóta egyre többen csatlakoztak, többek között a Sertéstenyésztők Nemzeti Tanácsa (National Pork Producers Council), a Nemzeti Baromfi Terméktanács (National Chicken Council), a Szarvasmarha-tenyésztők Nemzeti Szövetsége (National Cattlemen's Beef Association). Ami érdekes, hogy az "ellenmozgalom" fő szószólói nem a termelők, hanem a nagy húsipari cégeket (Tyson Foods, Smithfield Foods, Kraft Foods, Pilgrim's Pride). Hiába az összefogás, egy átfogó stratégia vagy program megalkotásának kérdése egyelőre nem merült fel.

Nincs továbbá információ állami szintű állattenyésztési stratégiáról sem.

Kanada

Kanadában az Egyesült Államokhoz hasonlóan nincs átfogó, szövetségi szintű állattenyésztési program. Az egyes provinciákban már van rá példa, azonban ezek sem minden állati termékpályára kiterjedő megközelítést képviselnek, hanem csak az érintett provincia szempontjából fontos termékpályá(k)ra terjednek ki. Ezeket a programokat maga az érdekelt szakmai szervezet (lásd Alberta) vagy a kormányzat jellemzően a szakmai szervezetekre támaszkodva (lásd Ontario) alakította ki, és bizonyos részelemeit a szövetségi kormányzat is magáévá tette (pl. támogatást adott a program egyik céljához, de sohasem az egészhez).

Az ilyen stratégiai megközelítésre jó példa az Alberta Pork (Albertai Sertésszövetség) által elkészített "Alberta Pork Industry Recovery Plan" melyről még áprilisban küldtem haza jelentést (mellékelve). 2008. májusára a tervet némileg frissítették, és nyílt fórumon vitatták meg mintegy 400 sertéstartóval. A terv az alábbi linken érhető el.

Ontarióban jelenleg van folyamatban egy állattenyésztési stratégia kialakítása a sertés- és szarvasmarha-ágazatra. A stratégia részletei még nem ismertek, a munka még kezdeti fázisban van. A stratégiát az Ontariói Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium készíti egyetemek és szakmai szövetségek bevonásával.

Kanadában egyébként 5 évente határozzák meg a provinciák és a szövetségi minisztérium feladatleosztását a mezőgazdaság terén. A legutóbbi - 2003-as - Agricultural Policy Framework (APF) idén lejár, ezért 2007. júniusában a szövetségi kormányzat megegyezett a provinciákkal az új 5 éves feladatleosztás alapelveiről, ami gyakorlatilag egy mezőgazdasági stratégiai keretdokumentumnak tekinthető, de az amerikai minisztériuméhoz hasonlóan horizontális jellegű. A dokumentum címe "Growing Forward". . Az APF-ben egyébként több - főként támogatási - program található, amely az állattenyésztő ágazatot érinti, azonban ezek szintén nem átfogó jellegűek.

A Manitobai Mezőgazdasági Minisztérium még 2000-ben készíttetett egy fenntartható állattenyésztési stratégiát, azonban ez mára elavulttá vált. A mezőgazdaság az általános kormányzati stratégia része, azonban itt sincs szó különálló állattenyésztési stratégiáról.

[1] Strategic Plan for FY 2005-2010
[2] Hogy mennyire, arról megoszlanak a vélemények.
[3] National Animal Identification System

Szerző: Dr. Tóth Attila

Forrás: fvm.hu

(kiemelések a szerzőtől)