Washington, 2008. július 1.
Korábbi beszámolómban már szóltam az Egyesült Államok kukoricatermő régióját sújtó esőzésekről, melyek következtében az USDA jelentősen csökkentette a kukorica átlaghozamára és az összetermésre vonatkozó előrejelzéseit. Az utóbbi hetekben a bajt a Mississippi és mellékfolyóinak áradása is tetézte. Az árvíz elsősorban Iowát és Indianát érintette. Az elmúlt héten a Mississippi kb. 200 mérföldes szakasza hajózhatatlanná vált, az ár városokat, termőföldeket, utakat, vasúti szakaszokat öntött el. Az American Farm Bureau Federation becslései szerint az árvíz az Iowa-i mezőgazdaságnak mintegy 3,5-4 Mrd dollárnyi kárt okozott, melyből 3 Mrd a szójabab és kukorica együttvéve. Az AFBF által becsült veszteség Illinoisban 1,3 Mrd $, Missouriban 900 millió $, Indianában és Nebraskában 500 millió $, a többi érintett államban pedig 1 Mrd $. Az Iowai Mezőgazdasági Minisztérium becslései szerint a kukorica termőterületének 17 %-át kell majd újravetni, ha egyáltalán lehetséges. Szakértők szerint az 1993-as nagy árvízzel ellentétben az idei még "időben jött", a farmerek többsége számolhat az újravetés (pl. szójabab) lehetőségével. Ennek ellenére a piac további kínálatszűküléssel számol, a decemberi kukorica ára jelenleg 7,45-7,8 $/bushel körül mozog a Chicagói Árutőzsdén.
Az USDA június 30-i vetési jelentésében vette figyelembe először az árvíz következményeit. A jelentés szerint az árvíz következtében a kukorica várhatóan betakarításra kerülő területe 2 %-kal - a vetett terület 90,4 %-ára - csökkent az árvíz előtti helyzetfelméréshez képest. Egyébként ez az adat 2 %-kal marad el a tavalyi év eredményétől (ugyanez a jelenség tapasztalható egyébként a szójabab esetében is). Az áradással leginkább érintett Iowában és Indianában a betakarítási arány egyébként 4 %-kal, Illinoisban 6 %-kal, Missouriban 8 %-kal csökkent a tavalyi évhez képest. Ugyanez a jelentés egyébként a kukorica vetésterületét 87,3 millió acre-re becsülte, ami 7 %-os csökkenés az elmúlt évhez képest, és 1,2 millió acre növekedés a márciusi vetési előrejelzésekhez képest. A kukorica betakarított területe 78.940 millió acre lesz 2008-ban, amiből az következik, hogy körülbelül 1,75 millió acre kukorica vetésterület ment tönkre az árvíz következtében. Mindez egyes szakértői becslések szerint hozzávetőleg 250 millió bushel kukorica kiesését jelenti[1].
A terméskieséssel és a tovább emelkedő kukoricaárakkal rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók, melyek a magas árakért elsősorban az amerikai etanolprogramot okolják. A kukorica ára tavaly szeptembertől áprilisig 124 %-kal emelkedett, a szójáé 94 %-kal, míg a sertéstartók átlagban sertésenként 30 $-os veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Texas Állam kormányzója, Rick Perry, még április végén levélben fordult a Környezetvédelmi Ügynökséghez (Environmental Protection Agency - EPA), hogy 50 %-kal csökkentse - a 2009-es évre meghatározott 9 Mrd gallonról 4,5 Mrd gallonra - a 2007-es Energiatörvényben meghatározott megújuló üzemanyag-mandátumot. Perry az intézkedéstől a kukoricaárak csökkenését várja. A javaslathoz azóta egyre többen csatlakoztak, többek között a Sertéstenyésztők Nemzeti Tanácsa (National Pork Producers Council), a Nemzeti Baromfi Terméktanács (National Chicken Council), A Szarvasmarha-tenyésztők Nemzeti Szövetsége (National Cattlemen's Beef Association), és az új "mozgalom" maga mögött tudhatja az etanolprogram régi ellenségeit, a nagy húsipari cégeket (Tyson Foods, Smithfield Foods, Kraft Foods, Pilgrim's Pride). A kezdeményezésről támogatólag nyilatkozott az Amerikai Pékszövetség (American Bakers Association), amely a nagykereskedelmi pékség 85 %-át képviseli, és a Nemzeti Vendéglátóipari Szövetség (National Restaurant Association) is. Az etanol-mandátumok csökkentésének gondolatát John McCain republikánus elnökjelölt is felkarolta, és - bár sokkal finomabb hangvétellel - Barack Obama demokrata elnökjelölt sem tartja kizártnak a mandátumok csökkentését és az etanolprogram újragondolását.
Perry indítványát június végén megtámogatta az USDA volt vezető közgazdásza, Keith Collins is, aki a témában írt tanulmányát az EPA-hoz is eljuttatta. Collins szerint a kiskereskedelmi élelmiszerár-növekedés 23-35 %-a tudható be a bioüzemanyagoknak, amelyek komoly piactorzító hatással is bírnak. Véleménye szerint a kormányzatnak segítséget kell nyújtania a farmbevételek 45 %-át kitevő állattartó ágazatnak, amely szenved a magas takarmányárak miatt. Ennek első eszköze lehet az etanolmandátumok csökkentése. Collins szerint ez 2008-ra nem valószínű, hogy elérhető, azonban a soron következő évekre érdemes lenne átgondolni őket. Collins véleménye szerint 135 $/hordós olajárnál az etanolüzemek veszteség nélkül ki tudják fizetni a 7 $-os kukoricát.
Utóbbi állítással az etanolipar nem biztos, hogy egyetért. Ágazati források szerint csődhullám söpörhet végig az etanolgyártók kötött elsősorban a magas kukorica- és földgázárak miatt. A csőd elsősorban a kis és közepes méretű üzemeket érintheti. További következmény a tervezett beruházások elhalasztása. A Verasun, az etanolágazat egyik legnagyobb szereplője, például június utolsó két hetében 3 tervezett beruházása elhalasztását jelentette be összesen 110 millió gallon/év kapacitást érintve.
A kormányzat egyelőre kitart az etanolprogram mellett. Június közepén Samuel W. Bodman energiaügyi miniszter és Ed Schafer mezőgazdasági miniszter közös levelet intézett a Szenátus Energia és Természeti Erőforrások Bizottsága elnökéhez, Jeff Bingamanhez. A kormányzat álláspontja szerint az etanolprogramra szükség van az energiafüggőség csökkentése és a tiszta energia előállítása miatt. Már jelenleg is érezhető az etanol olajár-csökkentő hatása - az EPA szerint a gázolaj 20-35 centtel lenne drágább gallononként, ha nem lenne az etanol -, ami még több etanol termelésével fokozódni fog. Az előrejelzések szerint az etanol 7,2 Mrd gallon benzint fog kiváltani 2008-ban. A két minisztérium szerint az etanolprogram által gerjesztett keresletnövekedés csak kis hatással - a fogyasztói árindex növekedésének 3-4 %-ával - bír az élelmiszerárakra, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kiskereskedelmi ár kevesebb, mint 20 %-át képezi az alapanyag termelői ára. Ahhoz, hogy a kormányzat elérje a bioetanol célkitűzéseit, magánberuházások kellenek. Ezeket pedig előre látható politikai környezettel lehet segíteni, melynek elsődleges eszközei az etanolmandátumok.
Van azonban még egy összetevője az egyenletnek. Az etanolra vonatkozó célkitűzéseket nem csak belföldi forrásból lehetne fedezni. Az 54 centes adókedvezmény és az 51 centes vám eltörlése vagy érdemi csökkentése megnyitná az utat a brazil etanol számára, ami csökkenthetné a kukorica iránti keresletet. Azonban ennek valószínűsíthető hatása az amerikai etanolipar tönkremenetele lenne, amit ma az USA-.ban feltehetően senki nem fog bevállalni. Mindenesetre történtek már ilyen irányú kezdeményezések. Dianne Feinstein (demokrata - Kalifornia) és Judd Gregg (republikánus - New Hampshire) szenátorok az 54 centes adókedvezmény 45 centre való csökkentését kívánták elérni, Charles Schumer (demokrata - New York) pedig az etanolt terhelő vám ideiglenes eltörlését (utóbbit Ben Bernanke, a FED elnöke is támogatja). Mindkét kísérlet azonban elbukni látszik a Középnyugat szenátorainak heves ellenállása miatt.
A kérdés az, hogy az árvíz és az esőzések következtében kialakult terméskiesés, valamint az állattartók és a feldolgozóipar lobbija elégendő lesz-e az adminisztráció és a Szenátus meghatározó emberei véleményének megváltoztatásához - ami előfeltétele a mandátumok vagy az adókedvezmény és a vám csökkentésének -, és az etanollobbi legyőzéséhez. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a fentieket elérni nem lesz könnyű feladat.
[1] Ez a becslés eléggé bizonytalan, mert a kukorica átlaghozamára még csak tippelni lehet. Itt 145 bushel/acre-rel számoltak.
dr. Tóth Attila
forrás: fvm.hu
(kiemelés a szerzőtől)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése