Vihar előtti csend a búzapiacon

Vihar előtti csend jellemzi a hazai búzapiacot, mivel az idén - a tavalyi drágulás okozta sokk után - minden ágazati szereplő kivárásra játszik - állítják szakértők. A termelők az elmúlt évi szintet megközelítő, legalább 40-50 ezer forintos tonnánkénti árakban reménykednek, miközben a malmok - az egyre élesedő egymás közti verseny miatt - éppen a drága beszerzéseket akarják elkerülni - írja a Világgazdaság.

A kereskedők egyelőre külpiaci értékesítési lehetőségek után tapogatóznak, ezért szintén óvatosak a vásárlásokkal. Ha a felvásárlási árak a következő hónapokban csökkennének, a gyümölcspiacihoz hasonló "bomba robbanhat" a gabonaszektorban is - vélik ágazati elemzők. A búzatermelők azonnali eladások helyett a termény nagy részét raktározzák, ha nincs feltétlenül szükségük gyors bevételekre - erősítette meg Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője.

Az idei termés várhatóan meghaladja az 5,5 millió tonnát, és ez jóval átlagon felüli mennyiségnek felel meg. A gazdálkodók eddig az aratás kétharmadával végeztek, és 70 százalékban étkezési minőséget takarítottak be. A közelmúltbeli esőzések miatt azonban a még kint lévő búza minősége romolhat, ezért Uhercsák András szerint - figyelembe véve az exportot is - a malmok számára kockázatos lehet, ha továbbra is halogatják a felvásárlásokat.

Egész Európában több búza termett

A molnárok ugyanakkor - tudta meg a Világgazdaság Lakatos Zoltántól, a Gabonaszövetség elnökétől - nem kívánják elhamarkodni a búza-beszerzéseket. Hozzátette, hogy ennek alapvető oka, hogy - szemben a tavalyi helyzettel - most nem keresleti, hanem kínálati túlsúly van a piacon. Európában ugyanis mintegy 20 millió tonnával több termett az elmúlt évinél, így a környező országok (Ukrajna, Románia, sőt Szerbia) is exportőrökké válhatnak. Emiatt egyelőre kérdéses, hogy a későbbiekben milyen térségi árviszonyok alakulnak ki. Pillanatnyilag azonban az óvatos üzletpolitika ellenére is a malmok számítanak a legnagyobb felvásárlóknak a hazai piacon - közölte Lakatos Zoltán.

A vállalkozások a búzát először a közvetlenül beszállító kistermelőktől veszik meg, akiktől az 1,2-1,3 millió tonnás éves őrlési igény 15 százalékát szerzik be. Az áru zöme viszont olyan nagytermelőktől származhat, akik először betárolják a búzájukat, és az értékesítést a minőségi vizsgálatok elvégzése után, megfelelő árajánlat esetén indítják meg. Velük a malomipari cégek egyelőre az áralkuknál tartanak - közölte a szövetség elnöke.

A magas kínálat és a jó kukoricatermés törheti le az árakat

A tapasztalatok szerint a tavalyi egyöntetű drágulás után most szóródnak a felvásárlási árak, hiszen a takarmánybúzáért tonnánként 32-36 ezer, a közönséges eurobúzért 36-38 ezer, a jó minőségű terményért pedig 38-46 ezer forintot kaphatnak a termelők.

A gazdálkodók a hazai piacot így is alulértékeltnek ítélik, mivel - állapítják meg - Lengyelországban például az idén is 50 ezer forint körüli árak alakultak ki. A felvásárlók viszont további áresést sem tartanak kizártnak, mert szerintük a magyar termény egy része minőségi problémák miatt nem exportképes, ráadásul a nemzetközi kikötői árak alapján ma legfeljebb 36-37 ezer forintos tonnánkénti kiviteli ár érhető el. (Különösen veszélyes helyzet állhat elő a takarmánygabonáknál, ha a rendkívül jónak ígérkező kukoricatermés az ősztől letöri az értékesítési árakat.)

Nem lesz olcsóbb a kenyér

Szinte kizárt, hogy az idei betakarítás után csökkenjen a kenyérféleségek és a péksütemények ára - mondta Varga László, a Magyar Pékszövetség (MP) elnöke. Sőt, a gázáremelés, a gázolajdrágulás és a nagyobb munkabérteher ismét iparági árnövelési kényszer teremt, még ha a liszt ára esetleg csökkenne is.

Az ismételt sütőipari árváltozás ősztől lehet napirenden, ha az ágazatban megnyugszanak a kedélyek. Addig azonban - tette hozzá az elnök - néhány hetes kereskedelmi árkedvezményes akciók is jöhetnek, mivel az üzletláncok továbbra is vásárlócsalogató termékeknek tekintik a sütőipari árukat.

Ma egyébként az MP is bizonytalannak érzékeli a haza búzapiacot: Varga László szerint inkább a felvásárlási árak növekedésére van esély, mert a világpiaci - többek között az észak-afrikai - kereslet az uniós termésnek jó értékesítési lehetőséget kínál.

forrás: origo.hu