Kedves Olvasóim!
Mindenkinek békés és nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!
Zoltán
péntek, december 22, 2006
Kellemes karácsonyi ünnepeket!
Kedves Olvasóim!
Mindenkinek békés és nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!
Zoltán
Csökkentsük a változatosságot a növekedés optimalizálása érdekében
Egyesült Királyság – Annak érdekében, hogy optimalizálják a testtömeggyarapodást, és ezáltal a nyereséget a sertéstenyésztőknek változtatniuk kell a telepi menedzsmenten, hogy csökkentsék a szórtságot a battériás malacok és a hízók között, mondta Ed Sutcliffe az ACMC sertéstenyésztő cég technikai igazgatója a Nemzeti Sertés Szövetség Kelet Yorkshire-i Beverleyben tartott összejövetelén.
A meghatározó telepi menedzsment tippjei között szerepelt például, hogy a teljes nevelési periódusban (választástól vágásig a szerk.) minden héten le kell mérni a sertések egy csoportját, hogy meg tudjuk határozni a problémás időszakot.
„Sok termelő nem igazán tudja, hogy hogyan nőnek a sertései. Ők esetleg a választási súllyal és a hízlalási végsúllyal vannak tisztában, amit a telepről való elszállításkor mérnek,” mondta. „Egy kisebb csapat sertés lemérése minden héten felfedheti a szűk keresztmetszeteket a termelésben, ahol a növekedés visszafogottá válik, vagy meg is áll. Ez rávilágíthat azokra a területekre, melyek nagyobb figyelmet igényelnek, mint például amikor a sertések másik kutricába, vagy épületbe kerülnek, vagy takarmány váltás következik be.
A genetika megválasztásának szintén nagy jelentősége van. A sertéstenyésztőknek meg kell kérdezni maguktól, hogy vajon ők minimalizálták-e a felhasznált genetikai vonalakat. Sutcliffe úr nem javasolta a fajták keverését. Néhány termelő több mint kétféle kocavonalat és vonalkeresztezett, illetve szintetikus terminál kant használ, ami általában a végtermék szórtságához vezet.
Különösen az „anyai tulajdonságok” tekintetében mutatnak hiányosságokat a hízóból visszaválogatott kocasüldők, és ennek hatása lesz az almaikra, mely eltérő választási súlyokhoz vezet. „Létfontosságú, hogy lecsökkentsük a szórtságot választáskor. A legnagyobb és a legkisebb malacnak eltérő takarmányozási igényei vannak, és ha ezeket az igényeket nem elégítik ki a kiegyenlített növekedés elkerülhetetlenül megsérül.”
Amennyiben természetes fedeztetést alkalmazunk Sutcliffe úr azt javasolja, hogy egyféle kanvonalat használjunk, de szerinte szerencséssebb a nagyobb arányú mesterséges termékenyítés használata. Ez nem csak a szórtságot csökkenti le, de lehetővé teszi a termelőknek, hogy maximalizálják az optimális növekedést.
A meghatározó telepi menedzsment tippjei között szerepelt például, hogy a teljes nevelési periódusban (választástól vágásig a szerk.) minden héten le kell mérni a sertések egy csoportját, hogy meg tudjuk határozni a problémás időszakot.
„Sok termelő nem igazán tudja, hogy hogyan nőnek a sertései. Ők esetleg a választási súllyal és a hízlalási végsúllyal vannak tisztában, amit a telepről való elszállításkor mérnek,” mondta. „Egy kisebb csapat sertés lemérése minden héten felfedheti a szűk keresztmetszeteket a termelésben, ahol a növekedés visszafogottá válik, vagy meg is áll. Ez rávilágíthat azokra a területekre, melyek nagyobb figyelmet igényelnek, mint például amikor a sertések másik kutricába, vagy épületbe kerülnek, vagy takarmány váltás következik be.
A genetika megválasztásának szintén nagy jelentősége van. A sertéstenyésztőknek meg kell kérdezni maguktól, hogy vajon ők minimalizálták-e a felhasznált genetikai vonalakat. Sutcliffe úr nem javasolta a fajták keverését. Néhány termelő több mint kétféle kocavonalat és vonalkeresztezett, illetve szintetikus terminál kant használ, ami általában a végtermék szórtságához vezet.
Különösen az „anyai tulajdonságok” tekintetében mutatnak hiányosságokat a hízóból visszaválogatott kocasüldők, és ennek hatása lesz az almaikra, mely eltérő választási súlyokhoz vezet. „Létfontosságú, hogy lecsökkentsük a szórtságot választáskor. A legnagyobb és a legkisebb malacnak eltérő takarmányozási igényei vannak, és ha ezeket az igényeket nem elégítik ki a kiegyenlített növekedés elkerülhetetlenül megsérül.”
Amennyiben természetes fedeztetést alkalmazunk Sutcliffe úr azt javasolja, hogy egyféle kanvonalat használjunk, de szerinte szerencséssebb a nagyobb arányú mesterséges termékenyítés használata. Ez nem csak a szórtságot csökkenti le, de lehetővé teszi a termelőknek, hogy maximalizálják az optimális növekedést.
Forrás: www.thepigsite.com
szerda, december 20, 2006
Ez ugyan csirke, de azért mégis disznóság
A bio-csirke nem a legegészségesebb választás
A népszerű elképzeléssel szemben egy mostanában elkészült egyesült királysági kutatás szerint a bio-csirke nem táplálóbb, mint a hagyományosan felnevelt – sőt a kutatók úgy gondolják, éppen hogy kevésbé egészséges, és kevésbé ízletes.
A Strathclyde Egyetem élelmiszer kutatói a szupermarketekben kapható csirkemelleket vizsgálva azt találták, hogy a bio változatok kevésbé táplálóak és több zsírt tartalmaztak, mint a hagyományos módon nevelt csirkék.
A biotermékekért fizetett magasabb árakkal ellentétben, a tanulmány valamennyi tápanyag tesztjében a bio változatok alacsonyabb minősítést értek el.
A tesztelt bio változatok kevesebb omega-3 zsírsavat és alacsonyabb mennyiségű antioxidánst tartalmaztak, gyengébb ízt kölcsönözve ezáltal a húsnak. Néhány esetben kétszeres mennyiségű koleszterint mértek.
A tanulmány megkérdőjelezi azt a népszerű hitet, hogy a magasabb áron értékesített bio hús egészségesebb és ízletesebb terméket garantál.
„Biztonsággal mondhatom, hogy bio-csirke vásárlásával nem jutunk semmilyen táplálkozási előnyhöz” mondta Alistair Paterson, az International Journal of Food Sciences and Nutrition-ban publikált tanulmány társszerzője.
„Jobban járnak, ha hagyományos, vagy szabadtartásos csirkét vásárolnak. Nincsen rá garancia, hogy a bio-csirke több omega-3-t, jobb ízt, vagy alacsonyabb koleszterin szintet biztosítana.”
A biotermékek értékesítése az elmúlt hat évben megduplázódott az Egyesült Királyságban.
Forrás: www.worldpoultry.net
kedd, december 19, 2006
Az új szója a talajból veszi fel a nitrogént nem a levegőből
A növénytermesztőknek nemsokára lehetősége nyílik olyan, nem génmódosított szója fajtát vetni, mely a szerves trágya kihelyezésre használt talajokból hatékonyan veszi fel a nitrogént. Ez egy nemrégiben nyilvánosságra hozott változatnak köszönhető, mely a talajba jutott nitrogén nagy részét felveszi. Ha köztermesztésre alkalmas fajtává fejlesztik, akkor egy ideális megoldást jelenthet az állattenyésztők számára, hogy kezelni tudják a keletkező trágyát.
A Mezőgazdasági Kutató Szolgálat (ARS) hozta forgalomba a Nitrosoy nevű fajtát a releighi Észak Karolinai Állami Egyetemen működő Észak Karolinai Mezőgazdasági Kutató Szolgálattal együtt. A fajtát Joseph Burton agrármérnök, Daniel Israel fiziológus és a mikrobiológus Paul Bishop fejlesztette ki. Mindhárman az ARS Szója és Nitrogén Megkötési Kutató Csoportjának tagjai Raleighben.
A mai kereskedelmi forgalomban kapható gyökérgümős szója fajták adok-kapok kapcsolatot alakítanak ki baktériumokkal, melyeket rhizobiumoknak is neveznek és a növény gyökerén található gümőkben, a talajban növekednek. A baktériumok a nitrogén gázt – mely a légkör 80%-át alkotja – felvehető nitrogénné alakítják, melyet a növény a fehérjeszintéziséhez fel tud használni.
A Nitrasoy egyedülálló módon egy nem gyökérgümőt képző szójafaj, melynek magas a talajból felvehető nitrogén igénye a kiváló magtermés eléréséhez. Ennek a növénynek az a képessége, hogy a talajból képes a nitrogént felvenni csökkenti a talajvíz nitrátszennyeződésének a kockázatát.
Szántóföldi kísérletekben a Nitrasoy akár 17 %-kal is több talaj nitrogént kötött meg a magjában, mint azt a szülője a D68-0099 tette. Más kísérletekben a Nitrasoy-nak volt a legmagasabb az átlagos szemtermése, amikor három másik genotípussal hasonlítottak össze sertés hígtrágyával való kezelést követően.
A Nitrasoy magja a Nemzeti Génmegőrzési Központban és a Nemzeti Növényi Génbank Rendszerben került megőrzésre. A Nitrasoy magja kutatási célra hozzáférhető az ARS raleighi laboratóriumában.
A Mezőgazdasági Kutató Szolgálat (ARS) hozta forgalomba a Nitrosoy nevű fajtát a releighi Észak Karolinai Állami Egyetemen működő Észak Karolinai Mezőgazdasági Kutató Szolgálattal együtt. A fajtát Joseph Burton agrármérnök, Daniel Israel fiziológus és a mikrobiológus Paul Bishop fejlesztette ki. Mindhárman az ARS Szója és Nitrogén Megkötési Kutató Csoportjának tagjai Raleighben.
A mai kereskedelmi forgalomban kapható gyökérgümős szója fajták adok-kapok kapcsolatot alakítanak ki baktériumokkal, melyeket rhizobiumoknak is neveznek és a növény gyökerén található gümőkben, a talajban növekednek. A baktériumok a nitrogén gázt – mely a légkör 80%-át alkotja – felvehető nitrogénné alakítják, melyet a növény a fehérjeszintéziséhez fel tud használni.
A Nitrasoy egyedülálló módon egy nem gyökérgümőt képző szójafaj, melynek magas a talajból felvehető nitrogén igénye a kiváló magtermés eléréséhez. Ennek a növénynek az a képessége, hogy a talajból képes a nitrogént felvenni csökkenti a talajvíz nitrátszennyeződésének a kockázatát.
Szántóföldi kísérletekben a Nitrasoy akár 17 %-kal is több talaj nitrogént kötött meg a magjában, mint azt a szülője a D68-0099 tette. Más kísérletekben a Nitrasoy-nak volt a legmagasabb az átlagos szemtermése, amikor három másik genotípussal hasonlítottak össze sertés hígtrágyával való kezelést követően.
A Nitrasoy magja a Nemzeti Génmegőrzési Központban és a Nemzeti Növényi Génbank Rendszerben került megőrzésre. A Nitrasoy magja kutatási célra hozzáférhető az ARS raleighi laboratóriumában.
ARS az USA Mezőgazdasági Minisztériumának a vezető tudományos kutató ügynöksége.
Forrás: www.ars.usda.gov
A stressz nincs hatással a kocák termékenyülésére
A holland Wageningeni Egyetem kutatása azt mutatta, hogy a kocák újrafalkásításának nincs negatív hatása a termékenyülésükre.
Mindazonáltal az újrafalkásítás valóban stresszt okoz.
A kutató, Nicole Soede két különböző kocacsoportot hasonlított össze. Az egyiket a termékenyítést megelőző 3. héttől a termékenyítést követő 3. hétig nem mozgatták. A másik csoportot ugyanezen időszak alatt hetente újrafalkásították.
Mindazonáltal az újrafalkásítás valóban stresszt okoz.
A kutató, Nicole Soede két különböző kocacsoportot hasonlított össze. Az egyiket a termékenyítést megelőző 3. héttől a termékenyítést követő 3. hétig nem mozgatták. A másik csoportot ugyanezen időszak alatt hetente újrafalkásították.
Hierarchia harcok
Arra a következtetésre jutott, hogy a hierarchia harcok következtében stressz éri az állatokat, mindemellett azonban a kocák ugyan olyan könnyen vemhesültek, mint azon társaik, melyeket nem mozgattak.
Soedet meglepte az eredmény, mivel meg volt győződve, hogy a stressz negatív hatással lesz a termékenységre. „Szemmel láthatóan nagyon jók voltak a körülmények ennél a kísérletnél” mondta a V-focus magazinnak.
Forrás: www.pigprogress.net
Arra a következtetésre jutott, hogy a hierarchia harcok következtében stressz éri az állatokat, mindemellett azonban a kocák ugyan olyan könnyen vemhesültek, mint azon társaik, melyeket nem mozgattak.
Soedet meglepte az eredmény, mivel meg volt győződve, hogy a stressz negatív hatással lesz a termékenységre. „Szemmel láthatóan nagyon jók voltak a körülmények ennél a kísérletnél” mondta a V-focus magazinnak.
Forrás: www.pigprogress.net
hétfő, december 18, 2006
Mezőgazdasági árak, 2006. január–október
Az agrártermékek termelőiár-szintje idén január–októberben 9,9%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 16,5%-kal, az élő állatoké és állati termékeké 3,9%-kal emelkedett.
A gabonafélék termelői átlagára 20,8%-kal nőtt a tavaly ilyenkor mért 21,5%-os csökkenéshez képest.
...
A vágóállatok termelői ára 2006. január–októberben 5,1%-kal növekedett (a tavalyi 3,4%-os emelkedés után), ezen belül a vágómarha és a vágósertés ára nőtt (15,8 és 7,1%-kal), a vágóbaromfi ára csökkent (0,6%-kal). Az állati termékek ára 1,9%-kal emelkedett, ezen belül a tej termelői ára 0,9%-kal csökkent, a tyúktojás ára viszont 9,2%-kal nőtt 2005 első tíz hónapjához viszonyítva.
A gabonafélék termelői átlagára 20,8%-kal nőtt a tavaly ilyenkor mért 21,5%-os csökkenéshez képest.
...
A vágóállatok termelői ára 2006. január–októberben 5,1%-kal növekedett (a tavalyi 3,4%-os emelkedés után), ezen belül a vágómarha és a vágósertés ára nőtt (15,8 és 7,1%-kal), a vágóbaromfi ára csökkent (0,6%-kal). Az állati termékek ára 1,9%-kal emelkedett, ezen belül a tej termelői ára 0,9%-kal csökkent, a tyúktojás ára viszont 9,2%-kal nőtt 2005 első tíz hónapjához viszonyítva.
Akit a teljes jelentés érdekel az kattintson ide.
Forrás: KSH
Az import miatt az orosz sertést szinte ingyen adják el
A sertések értékesítése komoly fejfájást okoz a termelőknek. A termelés emelkedésével az orosz sertéstenyésztőknek szinte ingyen kell eladniuk a hízóikat, főleg azért, mert az importált sertést dömping áron értékesítik. Vjacheslav Kozhevnyikov az Orosz Sertéstenyészők Szövetségének helyettes vezetője nyilatkozta az Itar-Tassnak.
„Az év elején egy kilogramm sertés felvásárlási ára 60 rubel volt, míg most ez 43-47 rubel, és az import sertést még ennél is 10-15 %-kal olcsóbban adják,” mondta Kozhevnyikov. Az ár nagymértékű csökkenése ellenére nem lett könnyebb eladni a sertést. „A húsfeldolgozók visszautasítják a hazai sertést előnyben részesítve a rosszabb minőségű import sertést” mondta Kozhevnyikov.
Habár lényeges növekedés van a sertés termelésben, ebben az évben 10 %-ra számítanak, „a sertéstenyésztés oroszországi nyereségessége körülbelül nulla” mondta Kozhevnyikov. A sertéstelepek kibocsátása több mint 500.000 tonnával nőtt az év elmúlt 10 hónapjában, és ez a gazdaságok összességében 4-5 %. Ez 1,6 millió tonnára tehető az elmúlt évben.
Mindeközben az Orosz Sertéstenyésztők Szövetségének információi szerint a kvóta fölött 87.000 tonna sertéshúst importáltak az orosz piacra az év nyolc hónapjában. „Oroszország 580.000 tonna sertéshúst importált az elmúlt évben, míg a kvóta 472.600 tonna volt. A kvótát ebben az évben lehet, hogy 25%-kal is meghaladják,” mondta Kozhevnyikov. Ebben a helyzetben Kozhevnyikov úgy hiszi, „az állam a termelés mértékére figyelemmel határozottabban szabályozhatná az importot, például ha az orosz sertés termelés 100.000 tonnával emelkedik, csökkenthetnék az importot 65-70.000 tonnával.”
Kozhevnyikov úgy véli, hogy „a további sertésárcsökkenés és az import további növekedése miatt nekünk majd ki kell vágnunk a teljes sertésállományt és leállítani a nagy sertéstenyésztő telepek építését.” Az oroszországi sertésállomány jelenleg 16,2 milliós összevetve a 2005-ös 14,8 millióval.
„Az év elején egy kilogramm sertés felvásárlási ára 60 rubel volt, míg most ez 43-47 rubel, és az import sertést még ennél is 10-15 %-kal olcsóbban adják,” mondta Kozhevnyikov. Az ár nagymértékű csökkenése ellenére nem lett könnyebb eladni a sertést. „A húsfeldolgozók visszautasítják a hazai sertést előnyben részesítve a rosszabb minőségű import sertést” mondta Kozhevnyikov.
Habár lényeges növekedés van a sertés termelésben, ebben az évben 10 %-ra számítanak, „a sertéstenyésztés oroszországi nyereségessége körülbelül nulla” mondta Kozhevnyikov. A sertéstelepek kibocsátása több mint 500.000 tonnával nőtt az év elmúlt 10 hónapjában, és ez a gazdaságok összességében 4-5 %. Ez 1,6 millió tonnára tehető az elmúlt évben.
Mindeközben az Orosz Sertéstenyésztők Szövetségének információi szerint a kvóta fölött 87.000 tonna sertéshúst importáltak az orosz piacra az év nyolc hónapjában. „Oroszország 580.000 tonna sertéshúst importált az elmúlt évben, míg a kvóta 472.600 tonna volt. A kvótát ebben az évben lehet, hogy 25%-kal is meghaladják,” mondta Kozhevnyikov. Ebben a helyzetben Kozhevnyikov úgy hiszi, „az állam a termelés mértékére figyelemmel határozottabban szabályozhatná az importot, például ha az orosz sertés termelés 100.000 tonnával emelkedik, csökkenthetnék az importot 65-70.000 tonnával.”
Kozhevnyikov úgy véli, hogy „a további sertésárcsökkenés és az import további növekedése miatt nekünk majd ki kell vágnunk a teljes sertésállományt és leállítani a nagy sertéstenyésztő telepek építését.” Az oroszországi sertésállomány jelenleg 16,2 milliós összevetve a 2005-ös 14,8 millióval.
Forrás: www.tass.ru
vasárnap, december 17, 2006
péntek, december 15, 2006
Kitiltás Dél-Koreából
Élelmiszer-biztonsági kifogásokra hivatkozva a magyar húsimport korlátozásáról döntöttek a dél-koreai hatóságok. Öt cég termékeinek forgalmazását beszüntették, négy másiknak pedig három hónap próbaidőt adtak a hiányosságok kijavítására. Az érintett cégek mindegyike sertéshús-termékeket szállított az ázsiai országba. A megfogalmazott panaszok egyike sem érint olyan súlyú problémát, ami akadályozná e termékek kiszállítását más országokba.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság 2006. 50. szám
Forrás: Magyar Mezőgazdaság 2006. 50. szám
csütörtök, december 14, 2006
Nem jól fest a világ gabona helyzete
GLOBAL – az elmúlt hét évből hatban a világ gabonatermése kicsivel az éves felhasználás alatt volt
A világ áthúzódó gabona készlete 57 napos szintre csökkent. Mostanában az óriási nyereséggel járó a gabonákból történő etanol gyártás miatt még kevesebb gabona lesz exportálható más országokba. Az importra szoruló országok, mint Japán, Egyiptom és Mexikó aggódnak, hogy az USA kukorica exportja, mely a világ teljes exportjának 70%-a, meg fogja zavarni az állattenyésztési ágazatukat.
Más országokban is az exportálható kukorica mennyiségének csökkenését tapasztalják. Argentína mostanában függesztette fel az export engedélyeket a saját kukorica ellátási aggodalmai miatt. A Kínából történő export az előrejelzések szerint csökken, és ennek következtében, a belföldi árak gyorsabban kezdtek emelkedni országszerte, mely még a mostani várakozásoknál is kevesebb exporthoz vezethet.
A 2-es sárga kukorica amerikai ára novemberben átlagosan 164$/t volt, mely 67$-os, vagy 70%-os emelkedést jelent 2005-höz képest. Az argentin export ár szintén meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban, közel 170 $/t-ra, mely 78$-os emelkedés 2005-höz képest. Mostanában más közönséges gabonák is egyre nagyobb piaci volument érnek el részben a kukorica helyzet mellékhatásának köszönhetően. Az Egyesült Államokban a cirok kezd nehezen beszerezhetővé válni, míg Ausztráliában az árpa és a zab ellátás csökken meredeken. Kanada is alacsonyabb árpa termést jelentett.
A világ áthúzódó gabona készlete 57 napos szintre csökkent. Mostanában az óriási nyereséggel járó a gabonákból történő etanol gyártás miatt még kevesebb gabona lesz exportálható más országokba. Az importra szoruló országok, mint Japán, Egyiptom és Mexikó aggódnak, hogy az USA kukorica exportja, mely a világ teljes exportjának 70%-a, meg fogja zavarni az állattenyésztési ágazatukat.
Más országokban is az exportálható kukorica mennyiségének csökkenését tapasztalják. Argentína mostanában függesztette fel az export engedélyeket a saját kukorica ellátási aggodalmai miatt. A Kínából történő export az előrejelzések szerint csökken, és ennek következtében, a belföldi árak gyorsabban kezdtek emelkedni országszerte, mely még a mostani várakozásoknál is kevesebb exporthoz vezethet.
A 2-es sárga kukorica amerikai ára novemberben átlagosan 164$/t volt, mely 67$-os, vagy 70%-os emelkedést jelent 2005-höz képest. Az argentin export ár szintén meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban, közel 170 $/t-ra, mely 78$-os emelkedés 2005-höz képest. Mostanában más közönséges gabonák is egyre nagyobb piaci volument érnek el részben a kukorica helyzet mellékhatásának köszönhetően. Az Egyesült Államokban a cirok kezd nehezen beszerezhetővé válni, míg Ausztráliában az árpa és a zab ellátás csökken meredeken. Kanada is alacsonyabb árpa termést jelentett.
Forrás: ThePigSite News Desk
Pápai Hús zrt.: a vezérigazgató szerint nincs csődhelyzet
A Pápai Hús zrt. igazgatója vitatja, hogy csődközeli helyzetben lenne a cég, bár a felszámolás megkezdődött.
Az elismert Pápai Hús zrt. két éve a Carnex cégcsoporthoz csatlakozott, amely elsősorban a baromfiágazatban volt otthon. Ám az ágazat problémái miatt a Carnex hiteleire a Pápai Hús zrt. kezességet vállalt. Ennek ellenére több ide tartozó cég csődbe ment.
A Pápai Hús zrt. vezérigazgatója, Harangi Tibor szerint a 22,5 milliárdos forgalmuk mellett 2,5 milliárddal tartoznak a pénzintézeteknek, de van 2,5 milliárdos vevői kintlévőségük és vagyonuk. Ez így nem nevezhető csődközeli helyzetnek.
Az év elejétől a bankok egy-egy hónapra moratóriumot adtak, felmerült egy hosszú távú hitelátütemezés és háttér tárgyalások kezdődtek az ország második legnagyobb húsipari csoportosulásával. Az egyik bank azonban zárolta a cég számláit és időközben a cégbíróságon jogerőssé vált az ellenük kezdeményezett felszámolási eljárás.
A felszámolást végző cég vezetője úgy véli, érdekelt abban, amit Harangozó vezérigazgató is mond, hogy talpra lehet állítani a sok embert foglalkoztató Pápa Hús zrt-t.
Horváth Gyula
Forrás: mr Online
Búcsúzik az EU a magyar kukoricától
Pénteken fogadja el az Európai Bizottság azt a javaslatot, amely jövő júliusban megszünteti a magyar kukorica brüsszeli eladásának lehetőségét (is) - írja a Népszabadság Michael Man bizottsági szóvivőre hivatkozva.
Az indítványt még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, de ez előre lefutottnak tűnik, támogatónak ugyanis legfeljebb az osztrákokat és a szlovákokat nyerhetjük meg, ez azonban kevés. Bizottsági források szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy kompenzációt lehet kicsikarni az EU-tól. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke felesleges agrárellenes lépesnek tartja az intervenciós rendszer átalakítását, a hosszú távú prognózisok szerint ugyanis a népességnövekedés és az energiaipari váltás miatt egyre több gabonára van szükség. A szakember úgy véli, hogy az intervenciót megszüntető uniós intézkedés ellen mind a magyar kormánynak, mind az érdekképviseleteknek tiltakozniuk kell. Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára a napokban azt mondta, Magyarország mindent megtesz azért, hogy a szóban forgó javaslat lekerüljön a napirendről.
Az indítványt még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, de ez előre lefutottnak tűnik, támogatónak ugyanis legfeljebb az osztrákokat és a szlovákokat nyerhetjük meg, ez azonban kevés. Bizottsági források szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy kompenzációt lehet kicsikarni az EU-tól. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke felesleges agrárellenes lépesnek tartja az intervenciós rendszer átalakítását, a hosszú távú prognózisok szerint ugyanis a népességnövekedés és az energiaipari váltás miatt egyre több gabonára van szükség. A szakember úgy véli, hogy az intervenciót megszüntető uniós intézkedés ellen mind a magyar kormánynak, mind az érdekképviseleteknek tiltakozniuk kell. Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára a napokban azt mondta, Magyarország mindent megtesz azért, hogy a szóban forgó javaslat lekerüljön a napirendről.
kedd, december 12, 2006
Az EU sertéspestisre vonatkozó szabályai sújtják a román sertéságazatot
Az EU döntése, hogy minden házisertést és vaddisznót vakcinázni kell sertéspestis ellen szerteoszlatta az exportra szánt hazai sertéshízlalás növekedésébe vetett reményeket.
Jövőre minden házisertésre és vaddisznóra sertéspestis elleni vakcinázás vár Romániában, de ez az intézkedés, melyet az Európai Bizottság (EB) és a Román Kormány is támogat évekre visszavetheti a sertéságazatot.
Ebben az évben Románia 42 megyéjéből 35-ben 600 sertéspestises esetet regisztráltak.
Ezen adatok miatt az EB az egész országot fertőzöttnek tartja.
„Az EU elfogadta a vakcinázást Romániában, mivel járványosnak nyilvánították a sertéspestist” mondja Niculae Lazar a Nemzeti Állategészségügyi – Állatorvosi Ügynökség (ANSV) Állategészségügyi Igazgatója. „Ameddig a sertéstenyésztés jelenlegi rendszere nem változik meg, addig a betegség nem fog eltűnni.”
Néhány sertéstelep a 80-as évek óta nem végzett semmilyen beruházást, és a háztáji sertéseket sem tartják biztonságos kutricákban. Sertéspestis előfordul állatvásárokon, ahol a sertések könnyen érintkezhetnek egymással.
„Ezek mind kockázatot jelentenek vírus fertőzés szempontjából” mondja Lazar. De ez mind a kistermelőknek, mind a nagyüzemi gazdaságoknak tragédia.
„Az az elképzelés, hogy az összes sertést vakcinázni kell katasztrófa” mondja Mihai Visan, a Román Hús Szövetség ügyvezető igazgatója. „A veszteségeket nehéz számszerűsíteni. Egy dolog biztos. A befektetők nem fognak tolongani a román piacon.”
Így azonban elkerülhető egy teljes tilalom bevezetése.
Az EU megerősítette, hogy 2007. január 1-től Románia képes lesz néhány sertéshús terméket más EU-s országokba szállítani azokból a feldolgozókból, melyek megfelelnek az EB higiéniai előírásainak, de sertést, sertéshúst és bizonyos feldolgozott húsokat nem.
„Rövid távon a program valószínűleg a nagykereskedelmi export visszafogását eredményezi, legalábbis, amíg a vakcinázási kampány előre nem haladt és az új sertéspestises esetek száma drasztikusan nem csökken” mondta az EB hivatalnoka.
A Román Hús Szövetség azonban szeretne exportálni olyan telepekről, melyek mentesek a sertéspestistől, vagy más országokból behozott és Romániában feldolgozott húst kiszállítani. Ez egyfajta bérmunka lenne a sertésfeldolgozás tekintetében.
Féltik a húsminőséget a vakcinázás miatt. Az injekciózások során az állatorvosok egy alacsony dózisú sertéspestis vírust juttatnak be, így a következő sertés generációk immúnisak lesznek erre a betegségre.
„A román gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy a háztáji gazdaságok hosszú ideig ne hizlaljanak” mondja Marina Culea állatorvos.
A sertéspestis forrása szintén vita tárgyát képezi.
„A gazdálkodók azt mondják, hogy a sertéspestis a vaddisznóktól származik” mondja Lazar. „Az erdészek pedig azt mondják, hogy a házi sertésektől.” A jelentett sertéspestises megbetegedések száma a 2001-es 1-ről 2005-re 1508-ra nőtt a házisertések körében. Ez a vaddisznók esetében a 2001-es 2-ről 2005-re 34-re nőtt.
Az EU nyomására Romániában 2003-ban a háztájiban, majd 2006 januárjában a nagyüzemekben is abbahagyták a vakcinázást. A cél az volt, hogy segítsék a sertés ágazatot és remélték, hogy a betegséget fel tudják számolni.
Ahhoz, hogy mentesek lehessenek a sertéspestistől Romániában az összes sertést jelölni kell – ez olyan valami, amit már megtettek. Az elhullott állatok minden részét meg kell semmisíteni, mely hordozhatja a fertőzést, biológiai-bizonsági intézkedéseket kell bevezetni a telepeken és nyomon kell követni a sertések szállítását. 2005-ről idénre az 1500-as esetszám 600-ra csökkent.
De mindez nem volt elegendő.
Most Románia 3,8 millió háztáji és nagyüzemi sertése kap injekciót, de nem így a 13000 vaddisznó. Mégpedig azért nem, mert nem valószínű, hogy szépen sorba fognak állni, hogy megkaphassák a maguk injekcióját. E helyett a kormány helikopterekkel légi úton történő vakcinázást javasol, amikor a takarmányba kevert vakcinát a vaddisznók élőhelyére szórják le és remélik, hogy azt meg is eszik.
A részben az EU által támogatott vakcinázási program 2007-re valósul meg.
Amennyiben az elkövetkező 6 hónapban egy estet sem jelentenek, Romániát sertéspestistől mentessé nyilvánítják 2008 júniusára, mondja Lazar.
Románia ezt követően gondolkodhat a sertés exportban.
„Több tízmillió eurót költöttek az elmúlt években, hogy megfeleljenek az EUs szabványoknak a nélkül, hogy bármilyen lehetőség is lenne a sertés termékek exportjára” mondja Visan. „Mindig azt kérdeztük, hogy ki a felelős ezért a helyzetért, de sajnos ez nem több egy költői kérdésnél.”
Írta: Corina Mica és Michael Bird
Forrás: www.thediplomat.ro
Jövőre minden házisertésre és vaddisznóra sertéspestis elleni vakcinázás vár Romániában, de ez az intézkedés, melyet az Európai Bizottság (EB) és a Román Kormány is támogat évekre visszavetheti a sertéságazatot.
Ebben az évben Románia 42 megyéjéből 35-ben 600 sertéspestises esetet regisztráltak.
Ezen adatok miatt az EB az egész országot fertőzöttnek tartja.
„Az EU elfogadta a vakcinázást Romániában, mivel járványosnak nyilvánították a sertéspestist” mondja Niculae Lazar a Nemzeti Állategészségügyi – Állatorvosi Ügynökség (ANSV) Állategészségügyi Igazgatója. „Ameddig a sertéstenyésztés jelenlegi rendszere nem változik meg, addig a betegség nem fog eltűnni.”
Néhány sertéstelep a 80-as évek óta nem végzett semmilyen beruházást, és a háztáji sertéseket sem tartják biztonságos kutricákban. Sertéspestis előfordul állatvásárokon, ahol a sertések könnyen érintkezhetnek egymással.
„Ezek mind kockázatot jelentenek vírus fertőzés szempontjából” mondja Lazar. De ez mind a kistermelőknek, mind a nagyüzemi gazdaságoknak tragédia.
„Az az elképzelés, hogy az összes sertést vakcinázni kell katasztrófa” mondja Mihai Visan, a Román Hús Szövetség ügyvezető igazgatója. „A veszteségeket nehéz számszerűsíteni. Egy dolog biztos. A befektetők nem fognak tolongani a román piacon.”
Így azonban elkerülhető egy teljes tilalom bevezetése.
Az EU megerősítette, hogy 2007. január 1-től Románia képes lesz néhány sertéshús terméket más EU-s országokba szállítani azokból a feldolgozókból, melyek megfelelnek az EB higiéniai előírásainak, de sertést, sertéshúst és bizonyos feldolgozott húsokat nem.
„Rövid távon a program valószínűleg a nagykereskedelmi export visszafogását eredményezi, legalábbis, amíg a vakcinázási kampány előre nem haladt és az új sertéspestises esetek száma drasztikusan nem csökken” mondta az EB hivatalnoka.
A Román Hús Szövetség azonban szeretne exportálni olyan telepekről, melyek mentesek a sertéspestistől, vagy más országokból behozott és Romániában feldolgozott húst kiszállítani. Ez egyfajta bérmunka lenne a sertésfeldolgozás tekintetében.
Féltik a húsminőséget a vakcinázás miatt. Az injekciózások során az állatorvosok egy alacsony dózisú sertéspestis vírust juttatnak be, így a következő sertés generációk immúnisak lesznek erre a betegségre.
„A román gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy a háztáji gazdaságok hosszú ideig ne hizlaljanak” mondja Marina Culea állatorvos.
A sertéspestis forrása szintén vita tárgyát képezi.
„A gazdálkodók azt mondják, hogy a sertéspestis a vaddisznóktól származik” mondja Lazar. „Az erdészek pedig azt mondják, hogy a házi sertésektől.” A jelentett sertéspestises megbetegedések száma a 2001-es 1-ről 2005-re 1508-ra nőtt a házisertések körében. Ez a vaddisznók esetében a 2001-es 2-ről 2005-re 34-re nőtt.
Az EU nyomására Romániában 2003-ban a háztájiban, majd 2006 januárjában a nagyüzemekben is abbahagyták a vakcinázást. A cél az volt, hogy segítsék a sertés ágazatot és remélték, hogy a betegséget fel tudják számolni.
Ahhoz, hogy mentesek lehessenek a sertéspestistől Romániában az összes sertést jelölni kell – ez olyan valami, amit már megtettek. Az elhullott állatok minden részét meg kell semmisíteni, mely hordozhatja a fertőzést, biológiai-bizonsági intézkedéseket kell bevezetni a telepeken és nyomon kell követni a sertések szállítását. 2005-ről idénre az 1500-as esetszám 600-ra csökkent.
De mindez nem volt elegendő.
Most Románia 3,8 millió háztáji és nagyüzemi sertése kap injekciót, de nem így a 13000 vaddisznó. Mégpedig azért nem, mert nem valószínű, hogy szépen sorba fognak állni, hogy megkaphassák a maguk injekcióját. E helyett a kormány helikopterekkel légi úton történő vakcinázást javasol, amikor a takarmányba kevert vakcinát a vaddisznók élőhelyére szórják le és remélik, hogy azt meg is eszik.
A részben az EU által támogatott vakcinázási program 2007-re valósul meg.
Amennyiben az elkövetkező 6 hónapban egy estet sem jelentenek, Romániát sertéspestistől mentessé nyilvánítják 2008 júniusára, mondja Lazar.
Románia ezt követően gondolkodhat a sertés exportban.
„Több tízmillió eurót költöttek az elmúlt években, hogy megfeleljenek az EUs szabványoknak a nélkül, hogy bármilyen lehetőség is lenne a sertés termékek exportjára” mondja Visan. „Mindig azt kérdeztük, hogy ki a felelős ezért a helyzetért, de sajnos ez nem több egy költői kérdésnél.”
Írta: Corina Mica és Michael Bird
Forrás: www.thediplomat.ro
Újraindultak a feketevágások Magyarországon
Magyarországon már csak azok vesződnek a disznóvágással, akiknek fontos a minőség vagy a hangulat. Az áruházláncok által lenyomott árakat a húsipar is nehezen bírja, az uniós állatjóléti előírások pedig kockázatossá teszik a házi vágást.
A felvásárlási ár alacsonyabb a tavalyinál
A házi disznóvágást az uniós állatjóléti előírások is megdrágították, de elsősorban a mostanihoz hasonló magas takarmány- és malacárak, valamint az alacsony felvásárlási árak miatt fordul elő gyakran, hogy veszteséges az állattartás. Egy hathetes malac 10 ezer forintba kerül, és a tartóknak nagy gondot okoz, hogy nem tudnak előre tervezni: a felvásárlási árak naponta változnak. Idén a 48. héten 290 forint alatt volt az élősúlyra vetített kilogrammonkénti felvásárlási ár, ami kevesebb az egy évvel korábbi szintnél.
A felvásárlási ár alacsonyabb a tavalyinál
A házi disznóvágást az uniós állatjóléti előírások is megdrágították, de elsősorban a mostanihoz hasonló magas takarmány- és malacárak, valamint az alacsony felvásárlási árak miatt fordul elő gyakran, hogy veszteséges az állattartás. Egy hathetes malac 10 ezer forintba kerül, és a tartóknak nagy gondot okoz, hogy nem tudnak előre tervezni: a felvásárlási árak naponta változnak. Idén a 48. héten 290 forint alatt volt az élősúlyra vetített kilogrammonkénti felvásárlási ár, ami kevesebb az egy évvel korábbi szintnél.
| Költség | |
| Malac | 10 000,-Ft |
| Böllér | 10 000,-Ft |
| Állatorvos | 2 000,-Ft |
| Hozzávalók | 17 500,-Ft |
| Takarmány | 16 000,-Ft |
| Összesen | 55 500,-Ft |
Egy 110 kilós disznóból 30 kilogramm a belsőség, és másik 20 a fej, a bőr, és a láb. A nettó súly tehát 60 kilogramm körül van, így 925 forintba kerül a hús kilója házi vágás esetén. Mivel az akciós húsok között találunk 700 forintos lapockát, vagy combot, ezért hipermarketben vásárolva veszteségesnek tűnik a háztáji tartás. A húsboltokhoz képest - ahol a legolcsóbb lapocka 1000, a legdrágább szűzérme pedig 2000 forint körül van - néhány ezer forintot lehet keresni házi vágáson.
| hús | Házi vágás | Hentesnél | Hipermarketben |
| Lapocka | 925,-Ft/kg | 1050,-Ft/kg | 700,-Ft/kg |
Az állat nevelési költségei sok tényezőtől függnek. A nagyüzemeknek általában saját inszeminátoruk (a megtermékenyítésért felelős szakember) és saját állatorvosuk is van, ezért a malacvásárlás és az orvos költségét az ő munkabérük jelenti. Az sem mindegy, hogy táppal vagy darával etetik a disznót. Moslékot ma már tilos adni az állatoknak, szintén uniós rendelkezés miatt. A többek között hallisztet is tartalmazó táppal etetett állatok ugyan 30 százalékkal gyorsabban híznak, így tartásuk kifizetődőbb, ám minőség szempontjából a hagyományos takarmányon - a búzából, árpából, kukoricából, és zabból álló vegyes darán - nevelt sertések húsa ízletesebb, ráadásul kevésbé zsíros, és jóval alacsonyabb a víztartalma.
A megkérdezett szakértők, takarmánygyártók, gazdák és hentesek szerint lényeges minőségi különbség van a saját és a boltban vásárolt hús között, függetlenül attól, hogy házilag vágni mostanában nem feltétlenül éri meg.
Békés megyében, Margitéknál a böllér öli meg a disznót, majd leperzseli a szőrét, és szétszedi az állatot. A darálás, kolbászgyúrás, hurkagyártás azonban már a család feladata. Hozzájuk jutányos áron jön a hentes, mert régi barátja a családnak. Ott vacsorázik, sőt haza is visz csomagot. Nem kell minden munkát egyedül végeznie, a háznál sokat segítenek neki, így csak 5 ezer forintot kér, de ennek az összegnek a dupláját is ki lehetne fizetni egy böllérnek.
A disznóvágáshoz szükséges anyagok meglehetősen drágák, a perzselésre és az üstök melegítésére például elfogy egy 4 ezer forintos gázpalack. A köbméterenként 14 ezer forintos tűzifával sem sokkal olcsóbb dolgozni. Az őrölt paprika kilója 2500 forint a magántermelőnél, mert a tapasztalt disznóvágók szerint a bolti paprikától nem lesz megfelelő színe és íze a kolbásznak. A legnagyobb költséget a bél jelenti, amibe a kolbászt, a szalámit és a hurkát töltik. A vastag bélből 60 centiméter 150 és 250 forint között van. Ennél jóval olcsóbb a műbél, métere 50 forint, de száradáskor nem tud megfelelően összehúzódni. A marhabél is olcsó, de abban sokszor átveszi a marhafaggyú ízét a kolbász. A füstölés kilogrammonként 60 forint körüli járulékos költséget jelent, de nem érdemes spórolni rajta, mert nem csak a tartósítás miatt fontos, hanem a minőséget is meghatározza.
Csak elkábított állatot lehet leszúrni
Az uniós jogharmonizáció jegyében a négylábúakat háznál is csak úgy lehet levágni, hogy előtte elkábították az állatot. Ez árammal vagy erre alkalmas fegyverrel történhet, amihez azonban szükség van az eszköz használatára jogosult személyre is. A végrehajtást hatóság ellenőrizheti, és amennyiben nem lett vágás előtt elkábítva a disznó, feljelenthetik az állat gazdáját állatkínzás miatt.
A közös uniós szabályozás szerint egy másik kötelezettsége is van a gazdának: a vágás előtt hatósági állatorvosi ellenőrzésre is szükség van. Az állatonként 340 forintos igazgatási szolgálati díj mellett az orvos kiszállási díját is meg kell fizetni. Az ellenőrzés gyakorlatilag egy laboratóriumi húsvizsgálatot jelent, ami nem hátráltatja a feldolgozást, mivel fél órán belül megvan az eredménye. Eddig csak szórványosan igényelték ezt a vizsgálatot, mindössze tucatnyian egy egész megyében - tudtuk meg Busák Károlytól, a Heves megyei főállatorvostól. Pedig a trichinella fertőzés valóságos veszélyt jelent Magyarországon is, ezért mindenképpen érdemes elvégeztetni a vizsgálatot - hívta fel a figyelmet az állatorvos.
Sokan azért nem hívják ki az állatorvost a vágás előtt, mert ismerik a saját sertésüket, tudják, hogy nem beteg. Ráadásul egészen addig orvosi felügyelet alatt állt - mondta az [origo] kérdésére egy budapesti hentes, aki olykor böllérkedést is vállal.
A magánfogyasztás speciális esete a házi vágás, nyomon követésre, azaz állatorvos által behelyezett füljelzőre csak akkor van szükség, ha a sertés elhagyja a telepet -mondta az [origo] kérdésére Süth Miklós, országos főállatorvos. Kereskedelmi forgalomba azonban csak vágóhídon feldolgozva kerülhet az őstermelőnél tartott sertés - hívta fel a figyelmet a főállatorvossal egybehangzóan Remény Ervin, a húscéh ügyvezetője. Otthon vágott disznóból tehát egyetlen kilót sem lehet értékesíteni, még a pesti rokonoknak sem. A húsipari szakember véleménye szerint a házi vágás gazdasági jelentősége elenyésző, ma már sokkal inkább a hagyománytiszteletből folytatják ezt a tevékenységet.
Amikor a 26/2002-es FVM rendelet betartásáról érdeklődtünk egy nyugati országrészbeli disznóvágáson, nem is értették a kérdést. A visító disznót a másvilágra segítő gazda még nem is hallott az unióval harmonizáló szabályozásról.
Békés megyében ugyanakkor tisztában vannak az uniós rendelkezésekkel, sőt - mint Margittól, a gazdasszonytól megtudtuk - ők már a csatlakozás előtt is betartották ezeket a szabályokat. Senki nem szereti, ha ordít a disznó, ezért ők már 15 éve kábíttatják az állataikat a szúrás előtt. A szögbelövőre emlékeztető pisztolyt a böllér hozza magával, így "nincs egy hang se", nem szenved a sertés.
Az állatjóléti rendelkezés részeként játékot kell adni az állatoknak az ólban - folytatta a gazdasszony. Náluk már generációk óta be van téve a disznókhoz egy lánc, amivel elfoglalhatják magukat, és nem bántják egymást. Az ősi paraszti bölcsesség tehát az állatvédők előtt felfedezte ezt az igényt.
Novák Endre
Forrás: [origo] Üzleti Negyed
Agro Feed Kft hazai sikere
Az Üzlet és Siker Minősített Vállalkozás versenyt lezáró Díjátadó Gálára november 24-én a Westend Hiltonban került sor. Az eseményre azon 28 cégnek a képviselői voltak hivatalosak, melyek a legjobb eredményt produkálták a pályázat során.
A rendezvény keretében került sor az Üzlet és Siker minősítési rendszerének idei lezárására, valamint ünnepélyes díjátadó keretében jutalmaztuk a legsikeresebb kis- és középvállalkozásokat, melyeket egyúttal bemutatásra is kerültek.
Az eseményt kormányzati oldalról Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos és Egyed Géza, gazdaságfejlesztési szakállamtitkár képviselte. A kormánybiztos az uniós pénzek felhasználásáról szólt, továbbá kiemelte, hogy 100 ezer cég juthat uniós forráshoz az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével. Bajnai hangsúlyozta, hogy a magyar emberek számára a legfontosabb az öngondoskodás, ez a fajta paradigmaváltás mindenképpen szükséges a vállalkozások európai szintre emeléséhez.
A beérkezett pályázatokat a minősítést végző szakmai grémium ipar, kereskedelem, valamint szolgáltatás kategóriákban és ezeken belül is három árbevételi csoportban értékelte. A legtöbb pályázat idén a szolgáltatás szektorból és azon belül is az 500 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégektől érkezett, míg a legkisebb számban a termelő szektorból jelentkeztek a vállalatok; az 1 milliárd forintnál magasabb árbevételi kategóriában mindössze 9 termelő cég pályázott.
Az 1 milliárd forintnál magasabb árbevételi kategóriában az Agro Feed Kft lett a kategória győztese.
(Gratulálok! szerk.)
Forrás: Üzlet & Siker
szombat, december 09, 2006
Növekszik a sertés termelés az USÁban
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az USÁban előállított sertés mennyisége növekedett 2006 októberére az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Mezőgazdasági Statisztikai Szolgálatának jelentése szerint az Egyesült Államok összes sertés előállítása 1,92 milliárd font (870,89 millió kg) volt. Ez az érték októberi rekord. A sertés előállítás eredménye 6 %-kal volt magasabb, mint 2005 októberében.
A vágóhídon levágott sertések száma 9,64 millió darab volt – 6%-kal több mint 2005 októberében. Az átlagos élősúly nem változott az elmúlt évihez képest, továbbra is 269 font (122 kg).
Forrás: www.pigprogress.net
Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Mezőgazdasági Statisztikai Szolgálatának jelentése szerint az Egyesült Államok összes sertés előállítása 1,92 milliárd font (870,89 millió kg) volt. Ez az érték októberi rekord. A sertés előállítás eredménye 6 %-kal volt magasabb, mint 2005 októberében.
A vágóhídon levágott sertések száma 9,64 millió darab volt – 6%-kal több mint 2005 októberében. Az átlagos élősúly nem változott az elmúlt évihez képest, továbbra is 269 font (122 kg).
Forrás: www.pigprogress.net
csütörtök, december 07, 2006
szerda, december 06, 2006
Hírek röviden
A német szövetségi statisztikai hivatal jelentése szerint az idei év harmadik negyedévében 12,4 millió sertés került vágásra Németországban, mely 414.800 sertéssel (3,5%) több, mint 2005 azonos időszakában.
Az állami statisztikai bizottság jelentése szerint Ukrajnában az év első 10 hónapjában 84.200 tonna (59,9%-os emelkedés) sertéshúst állítottak elő. A fagyasztott sertéshús előállítás ugyanezen időszakban 25,3 %-kal, 18.400 tonnával volt magasabb az egy évvel korábbinál. Eközben lengyel gazdasági minisztériumi források megerősítették, hogy Ukrajna esetleg felfüggeszti a Lengyelországból származó sertéshúsra vonatkozó import tilalmát. Az importtilalom 2006 márciusában került bevezetésre Lengyelország, Fehéroroszország, és Moldávia ellen, amikor az ukrán állategészségügyi hatóságok jelentették, hogy néhány importált termék nem rendelkezett a szükséges állategészségügyi dokumentációval.
A 25 tagállam évközi jelentései alapján készült előzetes becslés szerint az Erópai Unióban minden valószínűség szerint a 2006-os sertés vágások száma meg fog egyezni a 2005-ös évivel. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az ez évi számok 244,5 millió sertésvágást jeleznek, összehasonlítva az elmúlt évben regisztrált 242,8 millióval.
Európai Unió tagállamai közül Lengyelországban volt a legnagyobb állománynövekedés, 7%-os, a sertés állományfelmérések alapján. A lengyel tenyészállomány 6%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbihoz képest, és az ország hízósertés létszámában is szignifikáns növekedés volt az augusztusi felmérés alapján. Ez a folytatódó növekedés a várakozások szerint 8%-os növekedést hoz a lengyelországi sertésvágások számában 2006-ban, amely mind abszolút, mind százalékos mértékét tekintve a legnagyobb az EU-25-ökön belül.
Bosznia és Hercegovina szövetségi statisztikai irodájának jelentése szerint 27.973 sertés 1.781 tonnával került levágásra az év első 9 hónapjában, mely 2005 azonos időszakához képest 22,1%-os illetve 24,5%-os csökkenést jelent.
Az állami statisztikai bizottság jelentése szerint Ukrajnában az év első 10 hónapjában 84.200 tonna (59,9%-os emelkedés) sertéshúst állítottak elő. A fagyasztott sertéshús előállítás ugyanezen időszakban 25,3 %-kal, 18.400 tonnával volt magasabb az egy évvel korábbinál. Eközben lengyel gazdasági minisztériumi források megerősítették, hogy Ukrajna esetleg felfüggeszti a Lengyelországból származó sertéshúsra vonatkozó import tilalmát. Az importtilalom 2006 márciusában került bevezetésre Lengyelország, Fehéroroszország, és Moldávia ellen, amikor az ukrán állategészségügyi hatóságok jelentették, hogy néhány importált termék nem rendelkezett a szükséges állategészségügyi dokumentációval.
A 25 tagállam évközi jelentései alapján készült előzetes becslés szerint az Erópai Unióban minden valószínűség szerint a 2006-os sertés vágások száma meg fog egyezni a 2005-ös évivel. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az ez évi számok 244,5 millió sertésvágást jeleznek, összehasonlítva az elmúlt évben regisztrált 242,8 millióval.
Európai Unió tagállamai közül Lengyelországban volt a legnagyobb állománynövekedés, 7%-os, a sertés állományfelmérések alapján. A lengyel tenyészállomány 6%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbihoz képest, és az ország hízósertés létszámában is szignifikáns növekedés volt az augusztusi felmérés alapján. Ez a folytatódó növekedés a várakozások szerint 8%-os növekedést hoz a lengyelországi sertésvágások számában 2006-ban, amely mind abszolút, mind százalékos mértékét tekintve a legnagyobb az EU-25-ökön belül.
Bosznia és Hercegovina szövetségi statisztikai irodájának jelentése szerint 27.973 sertés 1.781 tonnával került levágásra az év első 9 hónapjában, mely 2005 azonos időszakához képest 22,1%-os illetve 24,5%-os csökkenést jelent.
Forrás: WATT PIG E-newsletter
kedd, december 05, 2006
Az USA felmérte az állattartó telepek számítógép ellátottságát
Az USA állattartó telepeinek körülbelül 57%-a rendelkezett számítógéppel 2005-ben, szerepel az USA Mezőgazdasági Minisztériuma az USDA felmérésében.
Ehhez képest 1997-ben az USA állattartóinak csak 36%-ának, volt számítógépe. Bár, 2005-ben az állattartó telepeknek csak 29%-a használta a számítógépet üzleti célra. Nagy különbséget figyeltek meg a telepméret szerint, mert míg a nagyvállalkozások 64%-a, addig a kicsik mindösszesen 27 %-a használta a számítógépet üzleti célra.
Az elmúlt évben az USA állattartó telepeinek internet ellátottsága 50%-ra növekedett az 1997-es 12%-os szintről. Ismételten 2005-ben is inkább a nagyobb vállalkozásoknak volt internet hozzáférésük, semmint a kicsiknek.
Ehhez képest 1997-ben az USA állattartóinak csak 36%-ának, volt számítógépe. Bár, 2005-ben az állattartó telepeknek csak 29%-a használta a számítógépet üzleti célra. Nagy különbséget figyeltek meg a telepméret szerint, mert míg a nagyvállalkozások 64%-a, addig a kicsik mindösszesen 27 %-a használta a számítógépet üzleti célra.
Az elmúlt évben az USA állattartó telepeinek internet ellátottsága 50%-ra növekedett az 1997-es 12%-os szintről. Ismételten 2005-ben is inkább a nagyobb vállalkozásoknak volt internet hozzáférésük, semmint a kicsiknek.
Forrás: WATT PIG E-newsletter
hétfő, december 04, 2006
A miniszter helyettese tájékoztatást adott Oroszországról
Sergej Mitin az orosz mezőgazdasági miniszter helyettese az Euro Tier-en tartott beszédében rámutatott, hogy Oroszország a szarvasmarha tenyészés területén a világ 8., sertéstenyésztésben a 9. és baromfitenyésztésben a 10. helyén áll. A hústermelésben a marha 38%-ot, a baromfihús s a sertéshús egyformán 28%-ot képvisel. Az importkvóták kiszabását és a pénzügyi támogatások bevezetését követően a baromfitermelés Oroszországban évente 15-17%-kal nő, míg a sertéshús hazai termelése is növekszik. Számításaik szerint az állattenyésztés 2006-ban 47 %-ra fogja növelni a mezőgazdaság bevételén belüli arányát a 2005-ös 44%-ról.
A miniszter megismételte, hogy Oroszország célja, az elkövetkezendő 2 évben 2%-kal több hús előállítása, melyre 15 milliárd rubelt szánnak a költségvetésből és mintegy 80 milliárd rubel áll rendelkezésre a legfontosabb projektekhez. A kis és közepes méretű telepek a növekedésükhöz szükséges finanszírozás 95%-át kaphatják meg nemzeti alapokból és egy másik 15%-ot a regionális forrásokból. A nagyobb telepek esetében a megosztás aránya kétharmad - egyharmad. A 8 éves hitel-megállapodások esetében a kamat kétharmadát az állam fizeti, míg a fennmaradó egyharmadot a farmer.
Az orosz mezőgazdasági termelés kiemelt nemzeti program segítségével történő előmozdításával kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés manapság, hogy mit lehetne még tenni az állattenyésztés támogatásáért, jegyezte meg Mitin úr. A mezőgazdasági minisztérium projekteinek nagyjából 80%-ának finanszírozása egy 5 évvel ezelőtt megalapított állami tulajdonú bankhoz kapcsolódik. Az elmúlt évben Putyin elnök úr elrendelte, hogy több támogatást kell adni a mezőgazdasági vállalkozásoknak a tartozásaik csökkentése érdekében. A mezőgazdasági tevékenységek adózása egyszerűsödött, további hitelkereteket tettek hozzáférhetővé és programokat indítottak a vidéki területek szociális támogatásának fejlesztésére.
A miniszter megismételte, hogy Oroszország célja, az elkövetkezendő 2 évben 2%-kal több hús előállítása, melyre 15 milliárd rubelt szánnak a költségvetésből és mintegy 80 milliárd rubel áll rendelkezésre a legfontosabb projektekhez. A kis és közepes méretű telepek a növekedésükhöz szükséges finanszírozás 95%-át kaphatják meg nemzeti alapokból és egy másik 15%-ot a regionális forrásokból. A nagyobb telepek esetében a megosztás aránya kétharmad - egyharmad. A 8 éves hitel-megállapodások esetében a kamat kétharmadát az állam fizeti, míg a fennmaradó egyharmadot a farmer.
Az orosz mezőgazdasági termelés kiemelt nemzeti program segítségével történő előmozdításával kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés manapság, hogy mit lehetne még tenni az állattenyésztés támogatásáért, jegyezte meg Mitin úr. A mezőgazdasági minisztérium projekteinek nagyjából 80%-ának finanszírozása egy 5 évvel ezelőtt megalapított állami tulajdonú bankhoz kapcsolódik. Az elmúlt évben Putyin elnök úr elrendelte, hogy több támogatást kell adni a mezőgazdasági vállalkozásoknak a tartozásaik csökkentése érdekében. A mezőgazdasági tevékenységek adózása egyszerűsödött, további hitelkereteket tettek hozzáférhetővé és programokat indítottak a vidéki területek szociális támogatásának fejlesztésére.
Forrás: WATT PIG E-newsletter
péntek, december 01, 2006
2006 legjobb magyar természetfotói 3.rész
Zsíros István - Szárnycsapás
Radisics Milán - Szélerőmű
Nagy Katalin - Az ezüst tó királya
2006 legjobb magyar természetfotói 2. rész
Máté Bence - Utolsó pillantás
Máté Bence - A madáritatók réme
Hivekovics Ákos - Áthidaló megoldás
Hivekovics Ákos - Reflektorfényben
Hivekovics Ákos - Fagyos glória
2006 legjobb magyar természetfotói 1. rész
Dombovári Tibor - Pipaszárhal a móló alatt
Erdei Norbert - Kéreglakók
Dombovári Tibor - Öreg barrakuda portréja
Dr. Perényi János - Pelikán
Erdei Norbert - Párhuzamokszerda, november 29, 2006
Nyomás alatt a takarmány árak
Az Egyesült Királyságban a BPEX által megjelentetett takarmányköltség jelentés szerint a helyi termelőknek tonnánként 12£-os (4.590 Ft szerk.) áremelkedéssel kell szembenézniük, ha meg akarják újítani a takarmányszállítási szerződéseiket. Ez a termelési költségeket mintegy 0,04 £-tal (15,30 Ft szerk.) emeli meg hasított kilónként. Más országokhoz hasonlóan a brit takarmány árakat is a világpiaci gabonaárak hajtják felfelé.
Az Európai Unió gabona termését az aszály is befolyásolta és a jelenlegi gabonakínálattal szemben tovább növelik az igényt az új bioüzemanyag termelő projektek is. Az Egyesült Királyságban például építés alatt áll egy évente 750.000 tonna búzát feldolgozó bioüzemanyag üzem.
Mindamellett a jelentés szerzője Tony Fowler a BPEX-től azt mondja, hogy az EU-25-ök, valamint Ukrajna és Észak Amerika területén lévő gabona mennyiség alacsonyabb szója árakkal párosulva biztosíthatja, hogy az Egyesült Királyságbeli takarmány árak ne érjék el, a 2003/04-es magas árszintet.
Forrás: WATT PIG E-newsletter - November 2006
Az Európai Unió gabona termését az aszály is befolyásolta és a jelenlegi gabonakínálattal szemben tovább növelik az igényt az új bioüzemanyag termelő projektek is. Az Egyesült Királyságban például építés alatt áll egy évente 750.000 tonna búzát feldolgozó bioüzemanyag üzem.
Mindamellett a jelentés szerzője Tony Fowler a BPEX-től azt mondja, hogy az EU-25-ök, valamint Ukrajna és Észak Amerika területén lévő gabona mennyiség alacsonyabb szója árakkal párosulva biztosíthatja, hogy az Egyesült Királyságbeli takarmány árak ne érjék el, a 2003/04-es magas árszintet.
Forrás: WATT PIG E-newsletter - November 2006
hétfő, november 27, 2006
Az EU csatlakozás Bulgáriában a húsárak 20%-os emelkedését eredményezi
A hústermékek ára akár 20 %-kal is emelkedhet Bulgária európai uniós csatlakozását követően, mondta Emil Dimitrov a Bulgáriai Húsfeldolgozók Szövetségének képviselője a tengerparti Várnában.
A balkáni ország eddig 5%-os import vám mellett Brazíliából és Argentínából szerezte be a húst, de az EU csatlakozás után ez a vám 80%-ra fog növekedni, mutatott rá a Darik News-ra hivatkozva.
Bulgáriának Európából kell majd szarvasmarhát importálnia, ahol ennek a kilónkénti költsége körülbelül 3 € (777 Ft szerk.) a fuvarköltség nélkül. Mostanáig a Dél Amerikából irányuló import költsége kilónként 2 $ (394 Ft szerk.) volt, mely magában foglalta a szállítási költségeket is.
Ez meg fog jelenni a bulgáriai árakban, mivel a sonkák, felvágottak és szárazárúk 90%-ánál marhahúst használnak az országban. Néhány húsfeldolgozó talán elkezd több sertéshúst használni, hogy ellentételezze a magasabb árakat. Ők valószínűleg Európából fognak sertést behozni, mivel ez olcsóbb, mint a Bulgáriában előállított, mondta Dimitrov.
Forrás: www.novinite.com
A balkáni ország eddig 5%-os import vám mellett Brazíliából és Argentínából szerezte be a húst, de az EU csatlakozás után ez a vám 80%-ra fog növekedni, mutatott rá a Darik News-ra hivatkozva.
Bulgáriának Európából kell majd szarvasmarhát importálnia, ahol ennek a kilónkénti költsége körülbelül 3 € (777 Ft szerk.) a fuvarköltség nélkül. Mostanáig a Dél Amerikából irányuló import költsége kilónként 2 $ (394 Ft szerk.) volt, mely magában foglalta a szállítási költségeket is.
Ez meg fog jelenni a bulgáriai árakban, mivel a sonkák, felvágottak és szárazárúk 90%-ánál marhahúst használnak az országban. Néhány húsfeldolgozó talán elkezd több sertéshúst használni, hogy ellentételezze a magasabb árakat. Ők valószínűleg Európából fognak sertést behozni, mivel ez olcsóbb, mint a Bulgáriában előállított, mondta Dimitrov.
Forrás: www.novinite.com
Dánia csökkenti élősertés exportját
Dánia – A Dán Hús Szövetség (DMA) véleménye szerint a dán élősertés export a következő évben várhatóan csökkenni fog az utolsó negyedév hirtelen zuhanása után.
Dánia élősertés exportja a harmadik negyedévre 14 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ami a vártnál meredekebb zuhanás. Az évszakos csökkenés, igaz nem váratlanul, a vártnál nagyobb volt és elegendő ahhoz, hogy módosítsák a jövő évre vonatozó számokat.
A csökkenés a dán export elmúlt években bekövetkezett óriási növekedése után jelentkezett, mikor is több mint 1 millió sertést exportáltak minden negyedévben. A számok a legutolsó negyedévben 961.000 sertésnél éves összehasonlításban 50 %-os csökkenést mutattak.
A dán export többségében Németországba irányul, mégis a szállítási költségek Európán belül emelkedése az ágazatot kedvezőtlenül érintette. Az ágazat ázsiai export piaca az elmúlt években szintén csökkent.
Forrás: www.thepigsite.com
Dánia élősertés exportja a harmadik negyedévre 14 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ami a vártnál meredekebb zuhanás. Az évszakos csökkenés, igaz nem váratlanul, a vártnál nagyobb volt és elegendő ahhoz, hogy módosítsák a jövő évre vonatozó számokat.
A csökkenés a dán export elmúlt években bekövetkezett óriási növekedése után jelentkezett, mikor is több mint 1 millió sertést exportáltak minden negyedévben. A számok a legutolsó negyedévben 961.000 sertésnél éves összehasonlításban 50 %-os csökkenést mutattak.
A dán export többségében Németországba irányul, mégis a szállítási költségek Európán belül emelkedése az ágazatot kedvezőtlenül érintette. Az ágazat ázsiai export piaca az elmúlt években szintén csökkent.
Forrás: www.thepigsite.com
csütörtök, november 23, 2006
Százmilliárdok agrár- és vidékfejlesztésre
Az 1250 milliárd forintos vidékfejlesztési és az 1500 milliárd forintos közvetlen európai támogatással a következő 6 évben olyan fejlődést lehetne elérni a magyar agráriumban, mint amilyen az Európai Unió fejlett agrárországaiban végbement - mondta Gráf József azon a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón, melyen tárcája jövő évi költségvetését ismertette.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta, 2007-ben 455,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre agrár- és vidékfejlesztésre. A miniszter szavai szerint a jövő évi agrárpolitika céljai közé tartozik a versenyképesség javítása, az uniós támogatások maximalizálása, a kárenyhítési rendszer bevezetése, a bürokrácia csökkentése, a szakigazgatás átalakítása és az intézményrendszer korszerűsítése.
Utóbbiról szólva az agrártárca vezetője elmondta, a minisztérium létszáma csökken, a tárcánál a jogalkotási feladatok és az európai uniós ügyek maradnak, és létrehozzák a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt, racionalizálják a földhivatalok működését, összevonnak szakképző intézményeket, valamint a nemzetközileg jelentős kutatóintézeteket korszerűsítik.
Gráf József tájékoztatása szerint jövőre 220 milliárd forint területalapú támogatással számolnak, agrár- és vidékfejlesztésre 156 milliárd forint jut, amiből a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében 85, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül 36 milliárd forint áll rendelkezésre.
A miniszter elmondta, a nemzeti támogatások összege 108 milliárd forint; ez úgy oszlik meg, hogy nagyobb részét, 78 milliárd forintot a top-up támogatás teszi ki, további 30 milliárd pedig egyéb nemzeti támogatás. Gráf József az EU-s és a nemzeti támogatások arányáról szólva kitért arra, 2007-ben 310,8 milliárd forintot biztosít az unió, a fennmaradó 145 milliárd forintot a hazai költségvetés biztosítja.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta, 2007-ben 455,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre agrár- és vidékfejlesztésre. A miniszter szavai szerint a jövő évi agrárpolitika céljai közé tartozik a versenyképesség javítása, az uniós támogatások maximalizálása, a kárenyhítési rendszer bevezetése, a bürokrácia csökkentése, a szakigazgatás átalakítása és az intézményrendszer korszerűsítése.
Utóbbiról szólva az agrártárca vezetője elmondta, a minisztérium létszáma csökken, a tárcánál a jogalkotási feladatok és az európai uniós ügyek maradnak, és létrehozzák a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt, racionalizálják a földhivatalok működését, összevonnak szakképző intézményeket, valamint a nemzetközileg jelentős kutatóintézeteket korszerűsítik.
Gráf József tájékoztatása szerint jövőre 220 milliárd forint területalapú támogatással számolnak, agrár- és vidékfejlesztésre 156 milliárd forint jut, amiből a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében 85, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül 36 milliárd forint áll rendelkezésre.
A miniszter elmondta, a nemzeti támogatások összege 108 milliárd forint; ez úgy oszlik meg, hogy nagyobb részét, 78 milliárd forintot a top-up támogatás teszi ki, további 30 milliárd pedig egyéb nemzeti támogatás. Gráf József az EU-s és a nemzeti támogatások arányáról szólva kitért arra, 2007-ben 310,8 milliárd forintot biztosít az unió, a fennmaradó 145 milliárd forintot a hazai költségvetés biztosítja.
Forrás: www.origo.hu
kedd, november 21, 2006
Sertéspestis Déván
Sertéspestissel fertőzött állatokra bukkantak a Hunyad megyei állat-egészségügyi hatóság munkatársai egy dévai farmon. Ötven állatot elaltattak és elhamvasztottak. A hatóság megtiltotta a sertéshús árusítását a megye teljes területén.
A hatóságot maga a gazdaság tulajdonosa értesítette, aki elmondta: a fertőzött állatokat egy Arad megyei személytől vásárolta. A megyei állat-egészségügyi hatóság ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a farmon mintegy ötven fertőzött állatot találtak, amelyeket elaltattak és elhamvasztottak, ezt követően pedig fertőtlenítették az ólakat. A hatóság megtiltotta a sertéshús árusítását a megye teljes területén, a rendelkezés betartatásához a rendőrség segítségét is kérték.
A hatóságot maga a gazdaság tulajdonosa értesítette, aki elmondta: a fertőzött állatokat egy Arad megyei személytől vásárolta. A megyei állat-egészségügyi hatóság ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a farmon mintegy ötven fertőzött állatot találtak, amelyeket elaltattak és elhamvasztottak, ezt követően pedig fertőtlenítették az ólakat. A hatóság megtiltotta a sertéshús árusítását a megye teljes területén, a rendelkezés betartatásához a rendőrség segítségét is kérték.
Forrás:http://www.hirtv.hu/
hétfő, november 20, 2006
péntek, november 17, 2006
Sertéspestis terjed Horvátországban
5.500 sertést fognak levágni egy kelet horvátországi telepen, a mezőgazdasági miniszter szerinti eddigi legsúlyosabb sertéspestis fertőzés miatt.
„A telep, ahol a hét elején mutatták ki a sertéspestis vírusát csak 1,5 km-re van attól a teleptől, melyen októberben pusztított a járvány” mondta Mladen Pavic a mezőgazdasági minisztérium szóvivője az AFP-nek. Akkor 3.600 sertést kellett levágni.
Állatégészségügyi hivatalnokok szerint az Eszék keleti részéhez közeli Lipovaca telepen lévő sertések, a gyenge állategészségügyi rendszabályok és az októberben befertőződött telepről történt ellenőrizetlen állatforgalom miatt fertőződtek meg.
A klasszikus sertéspestis 2003 óta júliusban tört ki először Horvátországban. Járvánnyá változott, hiába tettek meg az állategészségügyi hatóságok mindent annak érdekében, hogy az ellenőrzésük alatt tartsák.
Azóta több mint 6.000 sertés került levágásra a balkáni ország keleti részein.
A sertéspestis egy nagyon ragályos betegség mely bélsárral vagy nyállal terjed. Sem az emberre, sem más állatfajokra nem veszélyes. AFP
Forrás: www.todayonline.com
„A telep, ahol a hét elején mutatták ki a sertéspestis vírusát csak 1,5 km-re van attól a teleptől, melyen októberben pusztított a járvány” mondta Mladen Pavic a mezőgazdasági minisztérium szóvivője az AFP-nek. Akkor 3.600 sertést kellett levágni.
Állatégészségügyi hivatalnokok szerint az Eszék keleti részéhez közeli Lipovaca telepen lévő sertések, a gyenge állategészségügyi rendszabályok és az októberben befertőződött telepről történt ellenőrizetlen állatforgalom miatt fertőződtek meg.
A klasszikus sertéspestis 2003 óta júliusban tört ki először Horvátországban. Járvánnyá változott, hiába tettek meg az állategészségügyi hatóságok mindent annak érdekében, hogy az ellenőrzésük alatt tartsák.
Azóta több mint 6.000 sertés került levágásra a balkáni ország keleti részein.
A sertéspestis egy nagyon ragályos betegség mely bélsárral vagy nyállal terjed. Sem az emberre, sem más állatfajokra nem veszélyes. AFP
Forrás: www.todayonline.com
csütörtök, november 16, 2006
USA: a kukoricaár országos rekordot dönt
A kukorica ára az elmúlt 40 év legmagasabb szintjét érte el a piacon, köszönhetően a bio-üzemanyagoknak az állattenyésztéssel és az emberi fogyasztással a gabonáért folytatott versenyének. A növekvő igénnyel szemben a háttérben egy alacsonyabb kukoricatermés húzódik meg. Az USA kukorica exportja szintén erős, 5%-os emelkedést mutat az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Az USDA kukoricatermésre vonatkozó becslése 277 millió tonnára csökkent a szeptemberi 282 millió tonnás előrejelzéssel szemben.
Forrás: WATT FEED E-newsletter
A német sertéságazat panaszkodik az alacsony értékesítési árak miatt
Az ISN (Interessengemeinschaft der Schweinehalter Deutschlands) csoport arra panaszkodik, hogy a német sertéstartók nem tudják fedezni a költségeiket és sertésenként 18€ veszteséget könyvelhetnek el.
Az ISN szerint jelenleg a termelőknek minden egyes hasított kiló sertés előállítása 1,41€ költséget jelent. A termelők átlagosan 124€-t kapnak hízónként, és ezzel 18€-s veszteség éri őket sertésenként. Annak érdekében, hogy Németországban a termelők nyereségesek lehessenek legalább 1,60€-s kilónkénti hasított árat kellene elérniük.
Az ISN mindezért a sertés piacon tapasztalható komoly árcsökkenést, és a takarmány, valamint az energia költségek jelenlegi és jövőbeni növekedését hibáztatja.
Az ISN szerint jelenleg a termelőknek minden egyes hasított kiló sertés előállítása 1,41€ költséget jelent. A termelők átlagosan 124€-t kapnak hízónként, és ezzel 18€-s veszteség éri őket sertésenként. Annak érdekében, hogy Németországban a termelők nyereségesek lehessenek legalább 1,60€-s kilónkénti hasított árat kellene elérniük.
Az ISN mindezért a sertés piacon tapasztalható komoly árcsökkenést, és a takarmány, valamint az energia költségek jelenlegi és jövőbeni növekedését hibáztatja.
Forrás: http://www.pigprogress.net/
kedd, november 14, 2006
46. heti hízó / takarmány index (HTI)
Az index kiszámítása:
heti hízó ár / (2*hízó I. takarmány ár + 3* hízó II. takarmányár) / 5
Az okosok szerint, ha ez az érték 5, vagy ettől magasabb, akkor megéri sertést tartani/hizlalni. Ha ez az érték alatta marad a bűvös 5-ös számnak, akkor nagy valószínűséggel veszteséges a mutatvány.
Ezen a héten az index értéke:
6,32
Eladók egyes kutatóintézetek
Az egyik legkiterjedtebb intézményrendszerrel működő agrártárcánál évek óta tart a létszámcsökkentés, átcsoportosítás. Most féltucatnyi kutatóintézet értékesítése, illetve végelszámolása került terítékre - számol be a Népszabadság.
Több élelmiszer-gazdasági kutatóintézet privatizációját készítik elő jövőre - legalábbis ez szerepel a 2007-es évi költségvetési törvényt megalapozó módosítások között. Ennek oka, - amint azt az agrártárcánál megtudtuk -, hogy megszűnt az állami élelmiszeripar, ami miatt számos kutatóintézetet fenntartottak.
A privatizációs törvény módosításával előbb pro forma eladhatóvá teszik a tárca fennhatósága alá tartozó intézeteket, majd kiírják a pályázatokat. Úgy tudjuk, valószínűleg az ÁPV Rt.-t bízzák meg az értékesítés lebonyolításával, ugyanis erre a tárcának nincs apparátusa.
Az egykori Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutatóintézet érdi, ceglédi, fertődi és újfehértói állomásain létrejött önálló társaságok 100 százalékos állami tulajdonrészét értékesítik most, akárcsak az Országos Húsipari Kutatóintézet esetében. . Az ilyen intézmények a fejlett élelmiszer-kultúrájú országokban magánkézben működnek, ez nálunk is így lesz - mondta el a Népszabadságnak Gráf József, az agrártárca vezetője.
Forrás: Origo Vállalkozói Negyed
Több élelmiszer-gazdasági kutatóintézet privatizációját készítik elő jövőre - legalábbis ez szerepel a 2007-es évi költségvetési törvényt megalapozó módosítások között. Ennek oka, - amint azt az agrártárcánál megtudtuk -, hogy megszűnt az állami élelmiszeripar, ami miatt számos kutatóintézetet fenntartottak.
A privatizációs törvény módosításával előbb pro forma eladhatóvá teszik a tárca fennhatósága alá tartozó intézeteket, majd kiírják a pályázatokat. Úgy tudjuk, valószínűleg az ÁPV Rt.-t bízzák meg az értékesítés lebonyolításával, ugyanis erre a tárcának nincs apparátusa.
Az egykori Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutatóintézet érdi, ceglédi, fertődi és újfehértói állomásain létrejött önálló társaságok 100 százalékos állami tulajdonrészét értékesítik most, akárcsak az Országos Húsipari Kutatóintézet esetében. . Az ilyen intézmények a fejlett élelmiszer-kultúrájú országokban magánkézben működnek, ez nálunk is így lesz - mondta el a Népszabadságnak Gráf József, az agrártárca vezetője.
Forrás: Origo Vállalkozói Negyed
vasárnap, november 12, 2006
A sertéskaraj kevesebb koleszterint tartalmaz, mint a csirkemell!
Olvasgatom az Országos Húsipari Kutatóintézet honlapján található információkat és találtam néhány igen érdekeset, ami kevés hangot kap a médiában, pedig ha arról beszélünk, hogy mi is lenne jó a hazai sertéstartóknak, akkor az úgy vélem nem lenne egy utolsó dolog, ha növekedne a belföldi sertéshúsfogyasztás.
A mostani 27 kg körüli egy főre eső szint valamikor jóval több volt, de azóta sok minden változott. Például a baromfiipar marketingje sokkal jobb, és el tudták hitetni, a médiával és a vásárlókkal, hogy aki sertéshúst eszik az a saját halálos ítéletét írja alá ezzel. Már-már félve kér az ember egy jó sertés szűzérmét a vendéglőben, mert ezzel nem hogy nem "trendi" de kiállítja magáról (saját magának is) a bizonyítványt, hogy nem törődik a maga egészségével. Pedig ez közel sincs így!
Ha megnézzük az adatokat az idézett weblap "Hús és egészség" oldalán, akkor világosan látszik, hogy egyrészről a sertéshús jobban hasznosul, magasabb a biológiai értéke, mint a csirkehúsnak (az 100-as skálán 84-es a 82-vel szemben), másrészt a combnak, a karajnak, és a tarjának is alacsonyabb a koleszterin szintje, mint a bőrtelen csirkehúsnak (52, 54, 55 mg/100g szemben a csirke 65-ös értékével). Összes zsírtartalmat tekintve a sertéscomb színhúsa és a karaj kevesebb zsírt tartalmaz, mint a bőrös csirkemell.
Ki mondja még ezek után, hogy a sertéshús egészségtelen?
A mostani 27 kg körüli egy főre eső szint valamikor jóval több volt, de azóta sok minden változott. Például a baromfiipar marketingje sokkal jobb, és el tudták hitetni, a médiával és a vásárlókkal, hogy aki sertéshúst eszik az a saját halálos ítéletét írja alá ezzel. Már-már félve kér az ember egy jó sertés szűzérmét a vendéglőben, mert ezzel nem hogy nem "trendi" de kiállítja magáról (saját magának is) a bizonyítványt, hogy nem törődik a maga egészségével. Pedig ez közel sincs így!
Ha megnézzük az adatokat az idézett weblap "Hús és egészség" oldalán, akkor világosan látszik, hogy egyrészről a sertéshús jobban hasznosul, magasabb a biológiai értéke, mint a csirkehúsnak (az 100-as skálán 84-es a 82-vel szemben), másrészt a combnak, a karajnak, és a tarjának is alacsonyabb a koleszterin szintje, mint a bőrtelen csirkehúsnak (52, 54, 55 mg/100g szemben a csirke 65-ös értékével). Összes zsírtartalmat tekintve a sertéscomb színhúsa és a karaj kevesebb zsírt tartalmaz, mint a bőrös csirkemell.
Ki mondja még ezek után, hogy a sertéshús egészségtelen?
szombat, november 11, 2006
Orosz "nyet" az uniós húsimportra?
Moszkva azt fontolgatja, hogy jövőre leállítja az Európai Unió tagországaiból érkező hús oroszországi importját, amennyiben az unió nem ad további élelmiszer-biztonsági garanciákat Románia és Bulgária küszöbönálló csatlakozását követően. Szergej Dankvert, az állat- és növény-egészségügyi hivatal vezetője szerint nincs garancia arra, hogy a csatlakozás után ezekből az országokból nem kerül más uniós államon keresztül hús – esetleg hamis kísérő okmányokkal – Oroszországba.
Forrás: Figyelő 45. szám
péntek, november 10, 2006
Mitől magyar a magyar?
Vannak kedvenc kollégáim, akik esküsznek a magyar tenyészállatokra, mondván azok sokkal jobbak, mert azoknál megvan az a röghatás, ami miatt itt kicsiny medencénkben jobban teljesít, mint a jöttment külföldi.
Ez mind szép és jó, és alá is írnám, ha lenne Magyarországon sertéstenyésztés, de NINCS! Itthon csak és kizárólag sertés szaporítás van, és csak áltatjuk magunkat azzal, hogy itthon valamilyen céltudatos nemesítés, tenyésztés folyna.
Mindenki, legyen az hazai, vagy külföldi, fajtatiszta, vagy hibrid ugyan azt teszi. Külföldre az igazi tenyésztőkhöz jár genetikai alapanyagért, amit itthon el tud szaporítani és ki tudja használni a benne rejlő értékeket. Mire egy-egy "sztárolt" kan kifullad, addigra jön egy másik külföldi favorit tenyészet és annak a kanjai fogják az elkövetkező évek hazai sertéstenyésztését meghatározni.
Ennek az egész gondolkozásnak a legszebb példája az idei kanbemutató volt a bagi mesterséges termékenyítő állomáson. Egymás után hajtották fel a „magyar nagyfehér” és „magyar lapály” kanokat. A probléma, már ha ez annak nevezhető csak az volt, hogy az egyikhez dán, a másikhoz finn, a harmadikhoz norvég, a negyedikhez meg német tolmács kellett volna. Az már üdítő színfolt volt, amikor "csak" az apja származott külföldi tenyészetből. Nagyon szívesen megkérdeztem volna valami szakértő embert, hogy akkor ezekben mi a magyar? Miért nem „csak” nagyfehér, és lapály? Amikor az egyik mostanában oly annyira felkapott tenyészetünk arra és arról híres, hogy skandináv tenyészállatokat hoz be, és arra alapozza a lapály és nagyfehér populációját, akkor ez a tenyészet, mint magyar lapály és magyar nagyfehér szerepel? Kérdem én: Mitől? Miért nem hívjuk magyar topigsnak, vagy magyar rattlerow seghersnek a két külföldinek és ezáltal általános közellenségnek kikiáltott hibridet? Ugyan ennyi erővel azt is megtehetnénk, hiszen a „magyar” sem magyarabb és a „külföldi” sem külföldibb a másiknál. Persze a tenyésztéssel kapcsolatban nagyon sok egyéb kérdés is van, de ezekről majd később.
Ez mind szép és jó, és alá is írnám, ha lenne Magyarországon sertéstenyésztés, de NINCS! Itthon csak és kizárólag sertés szaporítás van, és csak áltatjuk magunkat azzal, hogy itthon valamilyen céltudatos nemesítés, tenyésztés folyna.
Mindenki, legyen az hazai, vagy külföldi, fajtatiszta, vagy hibrid ugyan azt teszi. Külföldre az igazi tenyésztőkhöz jár genetikai alapanyagért, amit itthon el tud szaporítani és ki tudja használni a benne rejlő értékeket. Mire egy-egy "sztárolt" kan kifullad, addigra jön egy másik külföldi favorit tenyészet és annak a kanjai fogják az elkövetkező évek hazai sertéstenyésztését meghatározni.
Ennek az egész gondolkozásnak a legszebb példája az idei kanbemutató volt a bagi mesterséges termékenyítő állomáson. Egymás után hajtották fel a „magyar nagyfehér” és „magyar lapály” kanokat. A probléma, már ha ez annak nevezhető csak az volt, hogy az egyikhez dán, a másikhoz finn, a harmadikhoz norvég, a negyedikhez meg német tolmács kellett volna. Az már üdítő színfolt volt, amikor "csak" az apja származott külföldi tenyészetből. Nagyon szívesen megkérdeztem volna valami szakértő embert, hogy akkor ezekben mi a magyar? Miért nem „csak” nagyfehér, és lapály? Amikor az egyik mostanában oly annyira felkapott tenyészetünk arra és arról híres, hogy skandináv tenyészállatokat hoz be, és arra alapozza a lapály és nagyfehér populációját, akkor ez a tenyészet, mint magyar lapály és magyar nagyfehér szerepel? Kérdem én: Mitől? Miért nem hívjuk magyar topigsnak, vagy magyar rattlerow seghersnek a két külföldinek és ezáltal általános közellenségnek kikiáltott hibridet? Ugyan ennyi erővel azt is megtehetnénk, hiszen a „magyar” sem magyarabb és a „külföldi” sem külföldibb a másiknál. Persze a tenyésztéssel kapcsolatban nagyon sok egyéb kérdés is van, de ezekről majd később.
1 €-s beköszöntő
Üdvözlet minden olvasómnak!
(Szia Anyu, szia Apu) :-)
Remélem sikerül kicsit, no nem nagyon, mert nem szeretek irracionális célokat kitűzni magam elé, felrázni a mai magyar sertéstartókat, Titeket, mert ez a blog Nektek szól. A külföldieket nem kell, mert azok, ha megküzdenek a hazai bürokrácia útvesztőivel és eljutnak arra a szintre, hogy disznót tartsanak, akkor azok jól csinálják. Hozzák magukkal, a vérükben van. Nem sírnak, hanem dolgoznak.
Azt látom már hosszú évek óta, hogy nem a lényeges dolgokkal foglalkozunk. Mindenki hajtja a támogatásokat, és ha nincs, akkor ül a babérjain és széttárt karral sopánkodik, hogy mit tegyen, nincs támogatás. Mintha ezt az ipart (valamikor azt tartották, hogy a sertéstenyésztés a mezőgazdaság nehézipara) a támogatásokért lenne érdemes csak űzni. Mindezzel párhuzamosan járva-kelve az országban igen sokakat látok, akik jól élnek a sertéstenyésztésből, mert tudják, hogy megéri jól csinálni. És itt a jól szócskán van a hangsúly, mert átlag alatt nem lehet, átlagosan meg minek dolgozni? Akik igenis törik magukat, hogy mindig újat, és mást találjanak ki, azok jutottak, és jutnak valamire, a többiek meg mint a Jancsi és Juliska morzsái elhullottak és elhullnak azon út mellett, amin mindannyian járunk.
Megmondom őszintén nem is nagyon sajnálom őket, mert mindenkinek adva volt, adva van a lehetőség, hogy ne elégedjen meg a kocánként leadott 16-17 hízóval (vagy lehet hogy sokat mondtam?), vagy hogy tegyen valamit a hizlaldai 3,5-ös fajlaggal szemben. Persze sokkal egyszerűbb volt mutogatni felfelé, hogy nincs támogatás, mint sem kimenni a telepre, és megnézni, hogy mit lehet saját erőből megoldani. Befoltozni egy-egy etetőt, egy gumiszőnyeget teríteni a battériai etető elé a rácsra, vagy áttérni a természetes fedeztetésről a mesterséges termékenyítésre. Körbetekinteni, hogy hol lehet spórolni, vagy nem is spórolni, sokkal inkább ésszerűen gazdálkodni.
Tudom persze, hogy nem volt mindenkinek egyforma széles ez az út amin idáig eljutott. Volt, aki csak szépen óvatosan tudott haladni, mint egy kötéltáncos, és volt akinek négysávos autóutat terítettek a lába elé, mert olyan adottságai voltak. Mindezzel együtt úgy látom, hogy aki komolyan vette a lehetőségeket, az jó helyzetben van mert meg tudja valósítani az 1 €-s önköltségű sertéstenyésztést. Ez kell hogy mindenkinek beégjen az agyába 1 €. E költségszint fölött nem érdemes gondolkozni, mert annyiért mások is megcsinálják Európában. Jó, mondhatod, hogy ide is kell szállítani, de én meg azt mondom, hogy akkor mi lesz a hasznoddal? Szóval, maradjunk az 1 €-nál. És itt kanyarodnék vissza a támogatásokhoz. Ha ennyiből tudsz dolgozni, akkor biztos lehetsz abban, hogy hosszútávon a piacon tudsz maradni, és ha valamilyen támogatásra is szert tudsz tenni, akkor meg itt lesz Veled a Kánaán.
(Szia Anyu, szia Apu) :-)
Remélem sikerül kicsit, no nem nagyon, mert nem szeretek irracionális célokat kitűzni magam elé, felrázni a mai magyar sertéstartókat, Titeket, mert ez a blog Nektek szól. A külföldieket nem kell, mert azok, ha megküzdenek a hazai bürokrácia útvesztőivel és eljutnak arra a szintre, hogy disznót tartsanak, akkor azok jól csinálják. Hozzák magukkal, a vérükben van. Nem sírnak, hanem dolgoznak.
Azt látom már hosszú évek óta, hogy nem a lényeges dolgokkal foglalkozunk. Mindenki hajtja a támogatásokat, és ha nincs, akkor ül a babérjain és széttárt karral sopánkodik, hogy mit tegyen, nincs támogatás. Mintha ezt az ipart (valamikor azt tartották, hogy a sertéstenyésztés a mezőgazdaság nehézipara) a támogatásokért lenne érdemes csak űzni. Mindezzel párhuzamosan járva-kelve az országban igen sokakat látok, akik jól élnek a sertéstenyésztésből, mert tudják, hogy megéri jól csinálni. És itt a jól szócskán van a hangsúly, mert átlag alatt nem lehet, átlagosan meg minek dolgozni? Akik igenis törik magukat, hogy mindig újat, és mást találjanak ki, azok jutottak, és jutnak valamire, a többiek meg mint a Jancsi és Juliska morzsái elhullottak és elhullnak azon út mellett, amin mindannyian járunk.
Megmondom őszintén nem is nagyon sajnálom őket, mert mindenkinek adva volt, adva van a lehetőség, hogy ne elégedjen meg a kocánként leadott 16-17 hízóval (vagy lehet hogy sokat mondtam?), vagy hogy tegyen valamit a hizlaldai 3,5-ös fajlaggal szemben. Persze sokkal egyszerűbb volt mutogatni felfelé, hogy nincs támogatás, mint sem kimenni a telepre, és megnézni, hogy mit lehet saját erőből megoldani. Befoltozni egy-egy etetőt, egy gumiszőnyeget teríteni a battériai etető elé a rácsra, vagy áttérni a természetes fedeztetésről a mesterséges termékenyítésre. Körbetekinteni, hogy hol lehet spórolni, vagy nem is spórolni, sokkal inkább ésszerűen gazdálkodni.
Tudom persze, hogy nem volt mindenkinek egyforma széles ez az út amin idáig eljutott. Volt, aki csak szépen óvatosan tudott haladni, mint egy kötéltáncos, és volt akinek négysávos autóutat terítettek a lába elé, mert olyan adottságai voltak. Mindezzel együtt úgy látom, hogy aki komolyan vette a lehetőségeket, az jó helyzetben van mert meg tudja valósítani az 1 €-s önköltségű sertéstenyésztést. Ez kell hogy mindenkinek beégjen az agyába 1 €. E költségszint fölött nem érdemes gondolkozni, mert annyiért mások is megcsinálják Európában. Jó, mondhatod, hogy ide is kell szállítani, de én meg azt mondom, hogy akkor mi lesz a hasznoddal? Szóval, maradjunk az 1 €-nál. És itt kanyarodnék vissza a támogatásokhoz. Ha ennyiből tudsz dolgozni, akkor biztos lehetsz abban, hogy hosszútávon a piacon tudsz maradni, és ha valamilyen támogatásra is szert tudsz tenni, akkor meg itt lesz Veled a Kánaán.
Tehát, katéterre fel, éljen a sertéstenyésztés!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
