A növénytermesztőknek nemsokára lehetősége nyílik olyan, nem génmódosított szója fajtát vetni, mely a szerves trágya kihelyezésre használt talajokból hatékonyan veszi fel a nitrogént. Ez egy nemrégiben nyilvánosságra hozott változatnak köszönhető, mely a talajba jutott nitrogén nagy részét felveszi. Ha köztermesztésre alkalmas fajtává fejlesztik, akkor egy ideális megoldást jelenthet az állattenyésztők számára, hogy kezelni tudják a keletkező trágyát.
A Mezőgazdasági Kutató Szolgálat (ARS) hozta forgalomba a Nitrosoy nevű fajtát a releighi Észak Karolinai Állami Egyetemen működő Észak Karolinai Mezőgazdasági Kutató Szolgálattal együtt. A fajtát Joseph Burton agrármérnök, Daniel Israel fiziológus és a mikrobiológus Paul Bishop fejlesztette ki. Mindhárman az ARS Szója és Nitrogén Megkötési Kutató Csoportjának tagjai Raleighben.
A mai kereskedelmi forgalomban kapható gyökérgümős szója fajták adok-kapok kapcsolatot alakítanak ki baktériumokkal, melyeket rhizobiumoknak is neveznek és a növény gyökerén található gümőkben, a talajban növekednek. A baktériumok a nitrogén gázt – mely a légkör 80%-át alkotja – felvehető nitrogénné alakítják, melyet a növény a fehérjeszintéziséhez fel tud használni.
A Nitrasoy egyedülálló módon egy nem gyökérgümőt képző szójafaj, melynek magas a talajból felvehető nitrogén igénye a kiváló magtermés eléréséhez. Ennek a növénynek az a képessége, hogy a talajból képes a nitrogént felvenni csökkenti a talajvíz nitrátszennyeződésének a kockázatát.
Szántóföldi kísérletekben a Nitrasoy akár 17 %-kal is több talaj nitrogént kötött meg a magjában, mint azt a szülője a D68-0099 tette. Más kísérletekben a Nitrasoy-nak volt a legmagasabb az átlagos szemtermése, amikor három másik genotípussal hasonlítottak össze sertés hígtrágyával való kezelést követően.
A Nitrasoy magja a Nemzeti Génmegőrzési Központban és a Nemzeti Növényi Génbank Rendszerben került megőrzésre. A Nitrasoy magja kutatási célra hozzáférhető az ARS raleighi laboratóriumában.
A Mezőgazdasági Kutató Szolgálat (ARS) hozta forgalomba a Nitrosoy nevű fajtát a releighi Észak Karolinai Állami Egyetemen működő Észak Karolinai Mezőgazdasági Kutató Szolgálattal együtt. A fajtát Joseph Burton agrármérnök, Daniel Israel fiziológus és a mikrobiológus Paul Bishop fejlesztette ki. Mindhárman az ARS Szója és Nitrogén Megkötési Kutató Csoportjának tagjai Raleighben.
A mai kereskedelmi forgalomban kapható gyökérgümős szója fajták adok-kapok kapcsolatot alakítanak ki baktériumokkal, melyeket rhizobiumoknak is neveznek és a növény gyökerén található gümőkben, a talajban növekednek. A baktériumok a nitrogén gázt – mely a légkör 80%-át alkotja – felvehető nitrogénné alakítják, melyet a növény a fehérjeszintéziséhez fel tud használni.
A Nitrasoy egyedülálló módon egy nem gyökérgümőt képző szójafaj, melynek magas a talajból felvehető nitrogén igénye a kiváló magtermés eléréséhez. Ennek a növénynek az a képessége, hogy a talajból képes a nitrogént felvenni csökkenti a talajvíz nitrátszennyeződésének a kockázatát.
Szántóföldi kísérletekben a Nitrasoy akár 17 %-kal is több talaj nitrogént kötött meg a magjában, mint azt a szülője a D68-0099 tette. Más kísérletekben a Nitrasoy-nak volt a legmagasabb az átlagos szemtermése, amikor három másik genotípussal hasonlítottak össze sertés hígtrágyával való kezelést követően.
A Nitrasoy magja a Nemzeti Génmegőrzési Központban és a Nemzeti Növényi Génbank Rendszerben került megőrzésre. A Nitrasoy magja kutatási célra hozzáférhető az ARS raleighi laboratóriumában.
ARS az USA Mezőgazdasági Minisztériumának a vezető tudományos kutató ügynöksége.
Forrás: www.ars.usda.gov
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése