A sertések értékesítése komoly fejfájást okoz a termelőknek. A termelés emelkedésével az orosz sertéstenyésztőknek szinte ingyen kell eladniuk a hízóikat, főleg azért, mert az importált sertést dömping áron értékesítik. Vjacheslav Kozhevnyikov az Orosz Sertéstenyészők Szövetségének helyettes vezetője nyilatkozta az Itar-Tassnak.
„Az év elején egy kilogramm sertés felvásárlási ára 60 rubel volt, míg most ez 43-47 rubel, és az import sertést még ennél is 10-15 %-kal olcsóbban adják,” mondta Kozhevnyikov. Az ár nagymértékű csökkenése ellenére nem lett könnyebb eladni a sertést. „A húsfeldolgozók visszautasítják a hazai sertést előnyben részesítve a rosszabb minőségű import sertést” mondta Kozhevnyikov.
Habár lényeges növekedés van a sertés termelésben, ebben az évben 10 %-ra számítanak, „a sertéstenyésztés oroszországi nyereségessége körülbelül nulla” mondta Kozhevnyikov. A sertéstelepek kibocsátása több mint 500.000 tonnával nőtt az év elmúlt 10 hónapjában, és ez a gazdaságok összességében 4-5 %. Ez 1,6 millió tonnára tehető az elmúlt évben.
Mindeközben az Orosz Sertéstenyésztők Szövetségének információi szerint a kvóta fölött 87.000 tonna sertéshúst importáltak az orosz piacra az év nyolc hónapjában. „Oroszország 580.000 tonna sertéshúst importált az elmúlt évben, míg a kvóta 472.600 tonna volt. A kvótát ebben az évben lehet, hogy 25%-kal is meghaladják,” mondta Kozhevnyikov. Ebben a helyzetben Kozhevnyikov úgy hiszi, „az állam a termelés mértékére figyelemmel határozottabban szabályozhatná az importot, például ha az orosz sertés termelés 100.000 tonnával emelkedik, csökkenthetnék az importot 65-70.000 tonnával.”
Kozhevnyikov úgy véli, hogy „a további sertésárcsökkenés és az import további növekedése miatt nekünk majd ki kell vágnunk a teljes sertésállományt és leállítani a nagy sertéstenyésztő telepek építését.” Az oroszországi sertésállomány jelenleg 16,2 milliós összevetve a 2005-ös 14,8 millióval.
„Az év elején egy kilogramm sertés felvásárlási ára 60 rubel volt, míg most ez 43-47 rubel, és az import sertést még ennél is 10-15 %-kal olcsóbban adják,” mondta Kozhevnyikov. Az ár nagymértékű csökkenése ellenére nem lett könnyebb eladni a sertést. „A húsfeldolgozók visszautasítják a hazai sertést előnyben részesítve a rosszabb minőségű import sertést” mondta Kozhevnyikov.
Habár lényeges növekedés van a sertés termelésben, ebben az évben 10 %-ra számítanak, „a sertéstenyésztés oroszországi nyereségessége körülbelül nulla” mondta Kozhevnyikov. A sertéstelepek kibocsátása több mint 500.000 tonnával nőtt az év elmúlt 10 hónapjában, és ez a gazdaságok összességében 4-5 %. Ez 1,6 millió tonnára tehető az elmúlt évben.
Mindeközben az Orosz Sertéstenyésztők Szövetségének információi szerint a kvóta fölött 87.000 tonna sertéshúst importáltak az orosz piacra az év nyolc hónapjában. „Oroszország 580.000 tonna sertéshúst importált az elmúlt évben, míg a kvóta 472.600 tonna volt. A kvótát ebben az évben lehet, hogy 25%-kal is meghaladják,” mondta Kozhevnyikov. Ebben a helyzetben Kozhevnyikov úgy hiszi, „az állam a termelés mértékére figyelemmel határozottabban szabályozhatná az importot, például ha az orosz sertés termelés 100.000 tonnával emelkedik, csökkenthetnék az importot 65-70.000 tonnával.”
Kozhevnyikov úgy véli, hogy „a további sertésárcsökkenés és az import további növekedése miatt nekünk majd ki kell vágnunk a teljes sertésállományt és leállítani a nagy sertéstenyésztő telepek építését.” Az oroszországi sertésállomány jelenleg 16,2 milliós összevetve a 2005-ös 14,8 millióval.
Forrás: www.tass.ru
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése