2007. 52. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,75

Az index értelmezése: itt

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok valamennyi olvasómnak!

2007. 51. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,75

Az index értelmezése: itt

Lassan nőnek a hazai agrárjövedelmek

Az Európai Unió tagországaiban az idén tovább nőttek a reáljövedelmek a mezőgazdaságban: egy dolgozóra vetítve átlagosan 4,7 százalékkal a tavalyi 3,9 százalékkal szemben. Magyarországon az átlagosnál kisebb mértékben, 2 százalékkal emelkedtek - az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint.

A legnagyobb ütemben, 58,5 százalékkal Litvániában nőtt a jövedelem, a második helyen Csehország áll, 20,6 százalékkal, a harmadik Észtország, 19,4 százalékkal, majd Luxemburg következik.
A legrosszabb helyzetben a bolgár gazdák voltak, itt az egy dolgozóra jutó reáljövedelem 18,6 százalékkal, csökkent. Romániában 16,1 százalékkal, Portugáliában 5,8 százalékkal esett vissza.
Az EU 27-ek mezőgazdasági termelése az idén 4,6 százalékkal nőtt, elsősorban a növénytermesztés értékének emelkedése miatt, miközben az állattenyésztés értékben nagyjából a tavalyi szinten maradt.

forrás: origo.hu

2007. 50. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,75

Az index értelmezése: itt

Félmillió emberen vizsgálták a vöröshúsok rákkeltő hatását

Egy közel félmillió nő és férfi bevonásával készített tanulmány most közölt eredményei szerint a vöröshúsok nagymértékű fogyasztása megnöveli több daganattípus, főként a vastagbél- és a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

Amanda Cross és kollégái (Nemzeti Rák Intézet, USA) a PLoS Medicine c. folyóiratban számoltak be vizsgálataik eredményeiről. Az adatokat egy nagyszabású amerikai egészségügyi felmérésből merítették, amely 1995-ben kezdődött, és közel 500 ezer, 50 és 71 közötti, daganatos betegségben korábban nem szenvedő nő és férfi vett benne részt. A 8,2 éves követési időszakban 53 396 rákbetegséget diagnosztizáltak.

A résztvevők étkezési szokásait egy igen részletes kérdőív alapján mérték fel, és a vöröshúsfogyasztás alapján öt csoportba sorolták az embereket. Az eredmények szerint a legtöbb vöröshúst (átlagosan napi 150 gramm vagy több) fogyasztó csoport tagjai között megnőtt a vastagbél-, a máj-, a tüdő- és a nyelőcsőrák kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik a legkevesebb (a legtöbbet fogyasztók mennyiségének körülbelül ötöde) vöröshúst fogyasztják. A kockázatnövekedés mértéke 20-60% között volt. A vöröshúsokból készült különféle hústermékek legintenzívebb fogyasztói körében a vastagbél- és a tüdőrák fordult elő gyakrabban az átlaghoz képest. A többi ráktípus előfordulását a felmérés szerint nem befolyásolta a vöröshúsok fogyasztása.

A felmérés hiányosságai közé tartozik, hogy a vöröshúsok és a hústermékek listája között átfedések fordultak elő, a szalonna és a sonka például mindkettőben szerepelt. Éppen ezért nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik húsféleség melyik ráktípusnál okoz kockázatnövekedést. A felmérés főként az amerikai fehér (nem spanyol ajkú) népesség körében zajlott, így nem biztos, hogy az eredmények eltérő genetikai háttérrel rendelkezőknél is alkalmazhatók.

Mindezek ellenére a felmérés újabb jelentős megerősítés arra nézve, hogy vöröshúsok és a belőlük készült hústermékek fogyasztásának mérséklése csökkentheti egyes ráktípusok kialakulásának kockázatát. A szakértők szerint a vöröshúsok mérsékeltebb fogyasztásával a vastagbél- és a tüdőrák 10%-a megelőzhető lenne.

A teljes (angol nyelvű) cikk itt érhető el.

forrás: origo.hu

A szója lehet a jövő befektetése

Az árupiaci termékek közül jövőre is az idén 34 éves csúcsra járó szója teljesíthet a legjobban, elsősorban a bevetett termőföldek csökkenő területe, valamint a bioüzemanyagok iránti egyre bővülő kereslet nyomán - véli a Goldman Sachs.
Egyéves előrejelzésüket 61 százalékkal megemelve buselenként 9-ről 14,50 dollárra módosították a szójabab célárát - írja a Napi Gazdaság.
A befektetési bank a chicagói árutőzsde búza- és kukoricajegyzéseinél szintén drágulást vár jövőre. Előbbinél az eddigi 6 dollárról 7,50 dollárra, míg a szója mellett etanol-alapanyagként is hasznosított kukorica esetében 20 százalékkal magasabbra, 4,40-ről 5,30 dollárra emelték a 2008-as prognózisukat. A bank szerint a terménypiacok továbbra is kitűnő vételi lehetőségekkel kecsegtetnek, ezért felülsúlyozásukat javasolja a befektetéseken belül - írja Bloomberg.

...

forrás: origo.hu

Oroszország: jöhet a lengyel hús

Az orosz kormány feloldja a lengyel húsimportra két éve érvényben lévő beviteli tilalmat - jelentette be Alekszej Gorgyejev orosz mezőgazdasági miniszter szerdán Moszkvában lengyel kollégájával, Marek Sawickivel folytatott megbeszéléseket követően.

A tilalmat a jövő héten oldják fel - miután aláírják az ezzel kapcsolatos emlékeztetőt - valamennyi hústermékre, kivéve az élő baromfit és a belőlük származó termékeket. Ezekre - valamint az állattartó, és feldolgozó berendezésekre - a múlt héten rendeltek el tilalmat az orosz hatóságok, azután, hogy december elején két lengyel pulykatelepen madárinfluenza-vírusra bukkantak az ország középső részén.

Hústermékeket lengyel szállítók 2005 óta nem vihettek be Oroszországba, mert az ottani egészségügyi hatóságok azt állították, hogy Lengyelországban nem megfelelő az élelmiszerbiztonság. A vádat Lengyelország azzal utasította vissza, hogy Moszkva a tilalmat politikai fegyverként kezeli, tekintettel a két országnak az 1989-es rendszerváltás óta feszült viszonyára.
A tilalom miatt az előző, Jaroslaw Kaczynski vezette lengyel kormány 2006 novemberében megvétózta, hogy megkezdődjenek a tárgyalások Oroszország és az Európai Unió között az új partneri viszonyról, és mereven ellenezte Oroszország OECD-tagfelvételi tárgyalásait is, melyek idén év elején indultak meg.
Időközben kedden mintegy 35 ezer szárnyas pusztult el madárinfluenza következtében a dél-oroszországi Rosztov környékén egy tenyészetben. Az első vizsgálatok alapján az emberre is veszélyes H5N1-alvírustörzs okozta az állatok tömeges megfertőződését.

forrás: origo.hu

2007. 49. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,68

Az index értelmezése: itt

Aujeszky-féle megbetegedés ütötte fel a fejét Romániában

A romániai Secuieni-ben (Neamt megye) a hatóságok hivatalos bejelentése szerint 34 sertésnél állapították meg az Aujeszky-féle betegséget. Ebből 23 állat elpusztult. A hatóságok megkezdték az állomány leölését, illetve a környék állományának vakcinázását.

A hír megtalálható az OIE hivatalos honlapján is.

A többség pesszimista..., vagy optimista?

Lezárult a blog novemberi szavazása. Ebben a hónapban az alábbi egyszerű kérdésre kerestem a választ:

Ön szerint mikor éri el a sertés élősúlyos felvásárlási ára a 350 Ft/kg +ÁFA szintet?

Minden eddiginél többen válaszoltak a kérdésre, de a válaszok megmondom őszintén megleptek. Arra számítottam, hogy a válaszadók többsége, ahogyan magam is, jövő év nyár elejére fogja tenni ennek eljövetelét, de nem, csalódnom kellett.

Íme a válaszok megoszlása:

még január előtt	4 %
januárban	0 %
februárban	4 %
márciusban	19 %
áprilisban	10 %
májusban	10 %
júniusban	6 %
június után	4 %
soha	39 %

Természetesen, ahogy minden felmérést többféle módon lehet értelmezni, úgy ezt is. Mert mondhatom, hogy íme milyen optimisták a magyar termelők, hiszen 61%-uk úgy látja, hogy a sertés felvásárlási ára előbb, vagy utóbb, de eléri a 350 Ft-os árat.

Azonban meg is fordíthatom és mondhatom azt is, hogy a felmérésben szereplő válaszok közül a legtöbb szavazatot a "soha" kapta. És festhetnék egy egészen sötét jövőképet is.

Mivel hiszek a hazai sertéstenyésztésben szeretném azt hinni, hogy annak a 39%-nak nem lesz igaza, és az átvételi árak, valamikor jövő év közepe táján el fogják érni ezt a bűvös 350 Ft-os szintet, mert erre (ha másért nem is, de a jövőbe vetett hit visszaadása miatt) az ágazatnak nagyon nagy szüksége van. Természetesen a takarmány árak jelentős csökkenése sem lenne egy utolsó dolog, de menjünk szép sorjában. Először lássuk csak azt a 350 Ft-os árat a kiállított számláinkon!

2007. 48. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,68

Az index értelmezése: itt

A sertésexport támogatását javasolja az EU

A legtöbb gabonaféle vámjának felfüggesztését és a sertésexport közösségi szubvencióját javasolja az Európai Bizottság (EB) a tagállamoknak. Az uniós agrárminiszterek tegnapi ülésükön megtárgyalták a Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos által előterjesztett javaslatot, de hivatalos döntés csak december 18-án születik - írja a Napi Gazdaság.

Az EB a hirtelen megugrott gabonaárakkal és az ennek nyomán támadt hiánnyal magyarázza a vám felfüggesztésére tett javaslatát. Bár a jelenleg érvényes vámtételek alacsonyak, bizonyos gabonafajták esetében indokolt a 2008 június végéig szóló felfüggesztés. Ez alól csak az árpa lenne kivétel.

Az elmúlt évi szerény termelési eredmény miatt már a tavaly nyári készlet is 13,2 millió tonnával a megelőző év alatt maradt, amit tovább rontottak az idei kedvezőtlen időjárási körülmények. Az idei 256 millió tonna 3,5 százalékkal, azaz mintegy 10 millióval volt kevesebb a tavalyinál.

A hiányt importtal kell pótolni, vagyis az EU idén hagyományosan exportálóból nettó importőrré vált: november 20-áig 5,2 millió tonna volt a behozatal. A hiány hatására, egy esztendő alatt például a referenciának tekintett roueni malomipari búza ára 179 euró/tonnáról csaknem 300-ra emelkedett, Németországban a kenyérliszt ára 70 százalékkal ugrott meg. A kvótafüggő vámtételek bonyolult rendszerében idén, októberben már több gabonafajta, így a durumbúza vagy a rozs után nulla kulcsot lehetett alkalmazni, de a kukorica után, a kvótán kívüli vám tonnánként 93-95 euró körül van.

Ugyancsak a gabonaár megugrása indokolja, hogy Brüsszel segíteni kíván a dráguló takarmány miatt nehézségekkel küszködő sertéstenyésztő ágazaton. Az EB csütörtökön terjeszti a javaslatot a tagállamok képviselőiből álló igazgatási bizottság elé, hogy az unión kívüli országokba irányuló friss vágott sertés exportját részesítsék támogatásban.

Ezzel próbálnák kompenzálni az uniós állattenyésztőket, miután az export árrése idén 65-70 százalékkal elmarad a 2002-2006 közötti évek átlagától. Ugyanakkor az EB hangsúlyozza, hogy szigorúan válságkezelő intézkedésként tekint az ideiglenes szubvencióra, hiszen az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folyó liberalizációs tárgyalásokon a támogatások leépítését kezdeményezi.

forrás: origo.hu

2007. 47. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,68

Az index értelmezése: itt

Két illegális húsüzemet találtak

Budapesten és Pest megyében két illegálisan működő vágóhídra bukkantak az élelmiszerellenőrök. A két húsüzemben több mint hat tonnányi húst foglaltak le.

A Fővárosi és Pest megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Igazgatóság munkatársai két illegálisan működő vágóüzemre bukkantak. A vádóhidakon jelentős mennyiségű, több mint hat tonnányi feketén vágott húst foglaltak le.

Helik Ferenc, főváros és Pest megye helyettes főállatorvosa elmondta, hogy a csütörtökön meghirdetett Csillagszóró Hadművelet fogyasztóvédelmi ellenőrzési akció keretében csütörtökön késő délután, illetve este illegális sertés és szarvasmarha vágóhidat fedeztek fel a hatósági állatorvosok Pest megyében, a fővárosban pedig engedély nélküli húskészítmény gyártó üzemet lepleztek le egy magánháznál.

A pontos helyszínről a helyettes főállatorvos nem közölt információt, mivel mindkét üzemnél rendőrségi eljárás indult. Helik Ferenc elmondta: Pest megyében 6 tonna döntően fagyasztott, előhűtött szarvasmarha húst, a fővárosban 4 mázsa húskészítményt foglaltak le. A lefoglalt illegális húsokat, húskészítményeket megsemmisítik, a közeljövőben pedig állategészségyi bírságot fognak kiszabni.

forrás: index.hu

Vágják a kocákat!

Való igaz vágják a kocákat, de ahogyan az a következő grafikonokból kiderül nem mindenhol egyforma vehemenciával. Ezzel együtt is az utolsó grafikonon jól látszik, hogy a meghatározó országokban (bár jó lenne még Lengyelországot és Spanyolországot is látni) növekedett a kocavágások darabszáma. Igaz, hogy semmit sem tudunk a kocasüldő beállításokról, de a tapasztalatok alapján talán elmondható, hogy nem ez a tipikus időszaka az állomány növelésnek, így feltételezhetjük, hogy a megnövekedett kocakivágások egyben az állományok csökkenését is jelentik.

Franciaország

Hollandia

Dánia

Németország

Egyesült Királyság

Hollandia, Dánia, Németország együtt

forrás: BPEX.org

Satuban a húsipar

A húspiac szereplői még nyolc hónapig nem számítanak jelentős áremelésre, mert a fogyasztókkal már nem lehetne magasabb árat elfogadtatni a jelenlegi helyzetben. A piac lassan stabilizálódik: a gabonaárak emelkedése a sertéshús árának zuhanásához hasonlóan megállt, de a helyzet javulására már nem tudnak sokat várni a termelők.

A mezőgazdasági termelők szerint hiába emelkednek a költségeik, nem lehet további áremeléseket megvalósítani, mert a fogyasztók elérték tűrőképességük határát. A hirtelen árnövekedés szerintük csak akkor indul be újra, amikor a januári energia-áremelések már nem hagynak más választást.

A mezőgazdasági termelői árak szeptemberben 25 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés hat és fél éve nem volt ilyen magas. A részletekből az is kitűnik, hogy az élelmiszerágazat végleg kettészakadt: míg a növényi termékekért 50, az állati termékekért pedig csak 2,5 százalékkal lehetett többet kérni. A növényi termékeken belül meghatározó súllyal bíró gabonafélék termelői ára 91,8 százalékkal emelkedett szeptemberben az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Időzített bomba

Annak ellenére, hogy az agrárkormányzat fő célkitűzése az állattenyésztés erősítése, a számokból jól látszik, hogy ennek pontosan az ellenkezője valósult meg: az ágazat napjai meg vannak számlálva, mert nem sikerült érvényesíteni a drága takarmány miatt megemelkedett költségeket.

A drágább alapanyag még nem jelent meg a sertés árában - mondta az origo kérdésére Éder Tamás, a hússzövetség elnöke. A kínálati piacon most veszteséggel dolgoznak a cégek, és nem tudják, mikor áll helyre az egyensúly. Az árzuhanás néhány hete megállt, de az év végéig nem fognak elindulni felfelé az árak, sőt egészen jövő év közepéig nem várnak jelentős árnövekedést.

A húspiac szereplői időzített bombának nevezik a kialakult helyzetet. Az őszi drasztikus takarmányár-emelkedést januárban az áram és a gáz drágulása fogja követni. A keresleti oldal ugyanakkor nem visel el magasabb árakat, ezért valószínű, hogy némi késéssel ugyan, de a baromfisok is a sertéstartókhoz hasonló helyzetbe kerülnek - Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint.

Vége az olcsó hús korszakának

A téli hónapokban könnyű szívvel hagynak fel a termeléssel az állattenyésztők, hiszen ilyenkor a fűtés is növeli a költségeiket. A piac néhány hónap alatt fogja észlelni, hogy ismeretlen eredetű import terméket lehet csak beszerezni. A külföldi hús sem lesz olcsó azonban, hiszen egész Európában ugyanolyan drága a takarmány és az energia, mint Magyarországon.

Az olcsó hús korszakának tehát vége, az uniós csatlakozás eredménye a világpiaci tendenciák csillapítatlan hatása a magyar élelmiszerpiacra. Hamarosan jóval magasabb árakkal fogunk találkozni a boltokban, de a szakma képviselői szerint fontos lenne megteremteni az átmenetet. Véleményük szerint ugyanis nem lenne szabad sokkolni a fogyasztót: nem mindegy, hogy a most már elkerülhetetlen árváltozás egy folyamat eredményeként, vagy hidegzuhanyként éri őket.

A gabona ára végre elindult lefelé az árutőzsdéken. A bioetanol-program, és az aszályos nyár ugyan felhajtotta az árakat, ám azok lassan stabilizálódnak, és véget ért a felvásárlási láz. A kukorica a három héttel ezelőtti 60 ezer forintos csúcsnál 8 ezerrel olcsóbb, ami a világpiacon uralkodó hangulatnak köszönhető. Jelenleg már biztosan kijelenthető, hogy Magyarországon nincs gabonahiány, csak keresleti piac - tudta meg az origo Vancsura Józseftől, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökétől.

Az érdekképviselet elnöke beszámolt a Pannon Búza programról is, ami a gabonatermelők középtávú válasza a piaci anomáliák kezelésére. A szakma egybehangzó véleménye szerint ugyanis Magyarországon a prémium termékek előállításának kell prioritást élveznie a tömegtermeléssel szemben, hiszen a mostani válság tanulsága az, hogy a mennyiségi szempontok alapján nem lehetünk tényezők: a világpiac 1 százalékát kitevő termelésünkkel nem diktálhatunk, egyre inkább ki vagyunk szolgáltatva a világpiaci folyamatoknak. Nálunk nem az energianövények nagy tömegű előállítása, hanem az itt könnyedén megtermelhető és értékesíthető magas minőségű élelmiszereknek van jövője.

A kutatók ennek érdekében dolgozták ki a Pannon Búza programot, ami a magas minőségű vetőmagtól a termesztéstechnológiai ajánlásokig terjedő teljes rendszer. A tervek szerint a Magyarországon művelhető területek akár 20 százaléka is prémium minőségű búzát teremhet - mondta az [origo] kérdésére Bedő Zoltán, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének vezetője.

Ilonka Boldizsár, a Pékszövetség elnöke is üdvözölte az ötletet, mert ezzel kevesebb adalékra lenne szükség, ami a malmoknak és a pékeknek könnyebbséget, a fogyasztónak pedig egészségesebb életmódot jelent majd.

A sütőipar helyzetét értékelve az pékek érdekképviseletének vezetője elmondta, hogy az egy év alatt duplájára emelkedett lisztárakat csak részben tudták érvényesíteni áraikban. A húsipar mellett ezért a pékeket is a csőd fenyegeti, hiszen jó ideje működnek nyereség nélkül vagy veszteségesen, tartalékaik elfogytak.

Novák Endre

forrás: origo.hu

Az infláció több mint negyedéért felelősek az élelmiszerek Az élelmiszerek jó ideje a sötét ló szerepét alakítják az infláció alakulásában. A makroelemzők prognózisaikban évek óta a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek tartják a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árát alakulását. E kockázatok általában be is jönnek - gyakran megtréfálva a szakértőket vaskos meglepetéseket okozva. Az elmúlt hónapokban egyértelmű volt az élelmiszerek árának mozgásának iránya - a kérdés csak a drágulás mértéke volt. A felfelé mutató kockázatok hónapról-hónapra be is igazolódtak. Az élelmiszerek látványosan el tudják téríteni az inflációt, Surányi Györgyöt sokan megmosolyogták, amikor második jegybankelnöki periódusa alatt egy brutális inflációnövekedést a krumpli drágulásának nyakába varrt. Ez a kiadási főcsoport 24,565 százalékkal részesedik az inflációs kosárban - a szesez italokkal és a dohányárukkal együtt pedig 33,638 százalékkal -, így nem csekély a szerepe az áremelkedés mértékének alakításában.

2007. 46. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,48

Az index értelmezése: itt

VHT hírlevél 2007. 22. szám 38-43. hét

Mikorra teremthetõ meg az ágazati egységfront? * A 2007. Október 28-30.-i IMPA találkozóról /Stamford, Egyesült Királyság/ * Az EU meghatározó agrárhatalmai magántárolás és azzal járó segítségnyújtást szorgallmazzák * A magyar sertéstartók és feldolgozók megelégelték a nagyáruházak húspiaci árakkal összefüggõ magatartását! * Tovább emelkednek az élelmiszerárak * 3-4 milliárd forint a sertéstartók támogatására * Saslikot fognak gyártani Mórhalmán * 2013-ig nem várható az unió agrárköltségvetésének csökkentése * A WTO-tárgyalásokon lehetetlen helyzetbe kerülhetnek az európai agrártermelõk * Állatszállítás és élelmiszer-biztonság az EU-ban * Fertõzött szlovák marha Magyarországon * Lefoglaltak két tonna jelöletlen félsertést * EU és a brazil húsimport * Magyarország élen jár az élelmiszerellenõrzés területén - Süth Miklós * Fûszerpaprika-ügyben felfüggesztett börtönbüntetést kért az ügyész * Az orosz húspiac helyzeteAz orosz mezõgazdasági termelõk kedvezményes adózása * Oroszország 83 külföldi vállalatnak tiltotta meg a húsexportot * EU-orosz állategészségügyi és növényvédelmi tárgyalások Moszkvában * Az áruházláncok mûködési gyakorlata Oroszországban * Tovább élezõdhet a lengyel-orosz élelmiszerkonfliktus * A 2007. évi német terméseredmények * "Magyar Hetek": KAUFHOF-akció * Nesze neked „Nagy fogyás” – Koltai disznót reklámoz! * Megtévesztõ akciós újságok * Statisztika

a teljes hírlevél itt elolvasható

Mezőgazdasági árak, 2007. szeptember

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2007. szeptemberben 25,6%-kal haladta meg a 2006. szeptemberit. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 50,6%-kal, az élő állatok és állati termékeké 2,6%-kal növekedett. Az agrártermékek 2007. első kilenc havi, az előző év azonos időszakához viszonyított 16,9%-os termelőiárszint-növekedése a növényi termékek árszínvonalának 32,1%-os, valamint az élő állatok és állati termékek árainak 1,4%-os emelkedéséből adódott. 2007 első háromnegyed évében a mezőgazdasági termelés ráfordításainak árszintje 12,5%-kal volt magasabb a 2006. azonos időszakinál.

2007. szeptemberben az előző év azonos hónapjához viszonyítva a növényi termékeken belül meghatározó súllyal bíró gabonafélék termelői átlagára 91,8%-kal emelkedett. Az ipari növényeknél 3,6%-os árcsökkenés jelentkezett.

...

A vágóállatok termelői árainak 3,6%-os csökkenésén belül a vágósertés termelői ára 13,2%-kal csökkent, a vágóbaromfié 15,1%-kal nőtt tizenkét hónap alatt. Az állati termékek 14,8%-os áremelkedésén belül a tej termelői ára 16%-kal, az étkezési tyúktojásé 10,4%-kal emelkedett.

2007 első kilenc hónapjában a gabonafélék termelői átlagára jelentős mértékben, 58,4%-kal nőtt az előző év január–szeptemberihez képest.

...

A vágóállatok termelői árai 2,7%-kal voltak alacsonyabbak, mint 2006. január–szeptemberben. A vágóbaromfi ára 12,1%-kal nőtt, a vágósertésé 10,9%-kal csökkent. Az állati termékek ára 8,6%-kal emelkedett, ezen belül a tej termelői ára 8%-kal, az étkezési tyúktojás ára 12,5%-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.

2007 első háromnegyed évében a mezőgazdasági folyó termelő felhasználás árszínvonala 13,8%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az üzemanyagárak csökkenése miatt a felhasznált energia ára megközelítőleg 1%-kal csökkent, ugyanakkor a jelentős súllyal bíró takarmány ára 29,7%-kal növekedett. A műtrágyák ára 10,7%-kal nőtt, a vetőmagoké 6,5%-kal. A mezőgazdasági beruházások árszínvonala 4,6%-kal emelkedett. Az agrárolló mutatója ebben az időszakban 103,9% volt.

forrás: KSH.hu

részletes adatok, táblázatok és grafikonok itt találhatóak

Megállapodás

Amely létrejött egyrészről a Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban FVM), másrészről a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, valamint a Magyar Parasztszövetség (továbbiakban termelők tárgyaló delegációja ) között - a hosszú távú kiszámítható piac és árstabilitás érdekében, a termelők helyzetének javítására a sertés termékpályán - az alábbi napon és helyen, a következő feltételekkel:

A sertéstartók tudomásul veszik az eddig megtett intézkedéseket (1.számú melléklet). Az ágazat helyzetének javítása érdekében az alábbi intézkedések születnek, amelyek a sertéságazat részére mintegy 10 milliárd Ft támogatás kifizetését teszik lehetővé.

I. Az FVM vállalja:

1. Az új sertés (és baromfi) állatjóléti támogatás meghirdetését. A tervezetek notifiációja november elején megtörténik. A notifikációt követően a jogszabály azonnal meghirdetésre kerül negyedéves elszámolással, éves kifizetéssel. A támogatás éven belül nem kerül leállításra.
2. Az 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet módosítását. Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet módosítását elkészítette és bejelentette az EU Bizottság részére az FVM. Ennek keretében jelentősen kibővül az igénylők és a vizsgálatok köre. Várható meghirdetése még ez évben.
3. Az állattartó részére az állati hulla megsemmisítésére vonatkozó új támogatás bevezetését. A jelenleg működő támogatási konstrukciót a FVM átalakította az új EU Iránymutatásnak megfelelően, és a tervezetet 2007. szeptember 27-én notifikációra benyújtotta a Bizottság részére. A tervezet a támogatás többszörösére történő növekedését tartalmazza.
4. Állami gabona-készletezést, értékesítést. A FVM javaslatot tesz a tulajdonosi feladatokat ellátó Nemzeti Vagyonkezelési Tanácsnak állami gabona készletezésére annak érdekében, hogy szükség esetén a rászoruló állattartó takarmány szükséglete biztosított legyen.
5. A fekete gazdaság visszaszorítását szolgáló intézkedés csomagot. A FVM érvényt kíván szerezni annak, hogy a szállítólevél és a szállítójegyzék szigorú számadású bizonylatként legyen kezelve. Az FVM novemberben ez év végéig tartó komplex ellenőrzési kampányt indított, meghatározott szakmai tartalommal, az állategészségügyi hatóság, az APEH, és a szakmai képviseletek bevonásával.
6. A felek megállapodnak, közösen megvizsgálják, hogy azon sertéstartóknak, akik kapacitásuk csökkentésére vagy megszüntetésére kényszerülnek, az ebből adódó hátrányuk enyhítésére milyen segítséget tudnak nyújtani.
7. A tenyésztési hozzájárulás eltörlését. A tenyésztési hozzájárulás eltörlését tartalmazza az Országgyűlés elé benyújtott adórendeletek módosításáról szóló törvény tervezete, miszerint 2008. január 1.-től megsznik a befizetési kötelezettség, a költségvetési forrás biztosítása mellett.
8. Az általános de minimis támogatási konstrukció keretében jogszabály kidolgozása annak érdekében, hogy a sertés- és (baromfi) termeltetést folytató termeltető szervezetek és termelői együttműködések, halasztott fizetési konstrukcióban meghatározott kondíciókat és árakat tartalmazó több éves szerződés alapján, termeltetési előleget nyújtsanak. Várható meghirdetése még ez évben.
9. Az FVM pályázatos konstrukciót dolgoz ki, a 2004/C 244/02 EU Iránymutatást alkalmazva, szoros együttműködésben az érdekképviseleti szervezetekkel, a sertéstartók által szerkezetváltási program alapján igényelhető támogatásra, amely a minőségi árutermelést kívánja ösztönözni. A konstrukciót notifikációra benyújtja az EU Bizottsághoz. Várható meghirdetése a jóváhagyást követő 1 hónapon belül.

II. Az FVM, az érdekképviseleti és szakmai szervezetek bevonásával kidolgozza és kezdeményezi a termőföldről szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezetek megszerezhessék – jogszabályban rögzített mértékben és feltételekkel – az állattartás biztonságos működéséhez szükséges termőföld tulajdonjogát. A FVM kezdeményezi, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésében lévőtermőföldek használatának megszerzésében az állattartók elsőbbséget kapjanak.

III. Az FVM ismételten kezdeményezi, hogy a Munkaerőpiaci Alapból a sertéságazatban kialakult válság miatt jelentős, átmeneti likviditási problémákkal küzdő vállalkozások, az általuk foglalkoztatott munkaerővel kapcsolatos költségek érezhető mértékű csökkentésére, bér és társadalombiztosítási járulékfizetési kedvezményt kapjanak.

IV. Az FVM megvizsgál minden lehetséges megoldást és intézkedik annak érdekében, hogy a 2009. évben bevezetésre kerülő SPS támogatási rendszerre történő átállás keretében az állattenyésztők helyzetét figyelembe vevő, azt javító intézkedések szülessenek.

V. A FVM kezdeményezi, hogy a hatályban lévő hazai kölcsönös megfeleltetési rendszerbe illeszthető jogszabályok - különösen a környezetvédelmi előírások - ne tartalmazzanak szigorúbb követelményeket annál, mint amit a közösségi jogszabályok meghatároznak.

Az FVM kezdeményezi a Kormánynál, hogy az állattartó telepek esetén pozitív megkülönböztetést alkalmazva semmilyen további pénzügyi, hatósági terhelést ne vezessenek be, beleértve azt, hogy az állattartó telepek nem kezelhetők azonos módon az ipari kiemelten veszélyes üzemekkel.

VI. Az FVM, az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, terméktanácsokkal közösen, kidolgozza a sertéságazat hosszú távú stratégiáját.

VII. A termelők tárgyaló delegációja vállalja:

A termelők tárgyaló delegációja kinyilvánítja, hogy a megállapodásban foglalt, folyamatban lévő és tervezett intézkedések szinkronban vannak a termelők követeléseivel. Ezek teljesülése a sertéstartók helyzetének javulását eredményezi.

A termelők tárgyaló delegáció vállalja, hogy a Megállapodást azonnal ismerteti a Demonstrációs Bizottsággal, és javasolja a 2007. november 15-i országos demonstráció lemondását.

A Megállapodást a felek, mint akaratukkal mindenben egyezőt, jóváhagyólag írták alá.

Budapest, 2007. november 12.

Felek:
A termelők tárgyaló delegációja nevében:

Kovács Lajos Mészáros Illés Dr. Vidmann Mihály

FVM

Gráf József

1. számú melléklet

Megtett intézkedések az állattenyésztés jövedelem helyzetének javítása érdekében

1. Berakodási költségek díjmentessé tétele a sertés és a baromfi esetében.
   A berakodási költségek díjtétel mentesítését biztosító, az egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet módosítása 111/2007.(X. 1.) számon megjelent.
2. A sertés meghatározott betegségei vérvizsgálatának költség mentesítése.
3. A baromfi esetében a szalmonella vizsgálat költségmentesítése.
4. A szarvasmarha útlevél és marhalevél kiállítása díjmentessé tétele.
5. A gabona közraktározási támogatása az állattenyésztők részére.
   Az állattenyésztők részére érvényesíthető csekély összegű (de minimis) támogatás 2007. szeptember 04-én megjelent a földmvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 94/2007. (IX. 4.) FVM rendelete a biztonságos takarmányellátás érdekében az feltételeiről.
6. A sertés és baromfi haszonállat-tartási támogatás igénylésének előre hozatala.
   A támogatás adóhatóságtól való igénylését a hatályos jogszabály 2008. január 1-jét követően engedélyezte. Az FVM rendelet módosítással intézkedett, miszerint a 2007. január 1 és április 30-a közötti támogatást ez év október 20-tól igényelheti a sertéstartó.
7. A vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet módosítása.
   Megjelent a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet módosítása, amely költségtakarékosabb technikai lebonyolítást tesz lehetővé, és az ellenőrzés folyamatát megerősíti.

forrás: fvm.hu

Elmarad a sertéstenyésztők demonstrációja

Várhatóan elmarad a sertéstartók november 15-re tervezett országos demonstrációja, mivel megszületett a megállapodás a sertéstartók és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízottai között. Ezt Gráf József agrárminiszter, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), illetve a Magyar Parasztszövetség képviselői közös sajtótájékoztatón jelentették be hétfőn.

A tervezett tüntetés lefújásáról szerdán a demonstrációs bizottság kibővített ülésén döntenek véglegesen a sertéstenyésztők képviselői a tárgyalóküldöttség javaslata alapján. A megállapodás lényege, hogy a jövő év tavaszáig a sertéstartók mintegy 14-15 milliárd forintot kapnak az ágazat helyzetének javítására.

A forrás kétharmada nemzeti pénzekből jön, míg a fennmaradó hányadot várhatóan az uniós költségvetés finanszírozza majd - mondta Gráf József. Hozzátette: a sertéstartók így mintegy 10 milliárd forintnyi támogatási forráshoz juthatnak hozzá az első körben.

Az agrártárca irányítója jelezte: a sertéstartók képviselői és a minisztérium megbízottai között egyetértés volt a helyzet értékelésében. Az ágazat súlyos helyzetben van. Az önköltség mintegy 90-100 forinttal haladja meg a felvásárlási árat. Egy kilogramm élősertésért a felvásárlók, feldolgozók most mintegy 260 forintot fizetnek, míg az önköltség 350 forint körül van.

A miniszter utalt arra, hogy a sertéstenyésztők kárát teljes mértékben nem lehet kiküszöbölni, mert az elsősorban a világpiaci tendenciák miatt következett be. Rendkívüli módon drágult a takarmány és Magyarországon is aszály sújtotta a növénytermesztést. Ezért a minisztérium célja elsősorban az volt, hogy az ágazat szereplőinek túlélését biztosítsa.

Az Európai Unió engedélyezte az úgynevezett magántárolás bevezetését, valamint szó van arról is, hogy az unió exporttámogatást adna a sertéshús kiviteléhez harmadik országba. Ez utóbbiról azonban még nem született döntés. Magyarországon a sertéstartók költségeinek csökkentését tűzte ki célul az agrárkormányzat. Ezeket a költségcsökkentési tényezőket várhatóan november 15-ig elbírálják az unió illetékesei - mondta Gráf József.

A költségcsökkentést elsősorban az állategészségügyi kiadások mérséklésével, valamint az úgynevezett állati hullamegsemmisítési költségek átvállalásával lehet megoldani az agrárminiszter szerint. Emellett egy biztonsági gabonatartalék képzése is szükségessé válik, továbbá egy ötéves futamidejű kedvező kamatozású hitelkonstrukciót is igénybe vehetnek a sertéstartók anyagi gondjaik enyhítésére.

Tervezik a feketegazdaság elleni fellépést is, amelynek súlya az ágazatban a szakértők becslése szerint mintegy 25-30 százalék. Emellett a mezőgazdaság fejlesztésére szánt 7 éves keret 60-65 százalékát az állattenyésztés modernizálására kívánják fordítani.

Mészáros Illés, a MOSZ Országos Sertéstenyésztői Választmányának elnöke közölte: amennyiben nem tudtak volna megállapodni a minisztériummal az ágazat stabilizálásáról, úgy elkerülhetetlen lett volna a vagyonfelélés. A szakember szerint az elmúlt 100 év legmélyebb válsága van a sertéstenyésztésben. Vidmann Mihály, a Magyar Parasztszövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy a legfontosabb cél a magyar sertéstenyésztők versenyképességének javítása.

forrás: origo.hu

2007. 45. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,48

Az index értelmezése: itt

Betakarítás

Benedek Fülöp
Mintegy 9,6 millió tonna gabona betakarítása várható

Magyarországon az idén mintegy 9,6 millió tonna összgabona-mennyiség betakarítása várható. A napraforgó, a szója és a burgonya betakarítása gyakorlatilag befejeződött, a kukoricából több mint 90 százalék van már a magtárakban - tájékoztatta az újságírókat Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára pénteken Budapesten.

A Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követően a minisztériumi vezető elmondta: a kukorica termésátlaga hektáronként várhatóan 3,7-3,8 tonna lesz. Így 4 millió tonna termés várható kukoricából, az előző évinek mintegy a fele.

Az őszi munkákról szólva Benedek Fülöp jelezte: az őszi káposztarepce vetése befejeződött ugyanúgy, mint az őszi árpáé. Az őszi búza több mint 80 százaléka már a földbe került. Ebből a növényből a gazdálkodók mintegy 1,14 millió hektáron kívánnak vetni. Ez a vetésterület 3 százalékkal, azaz mintegy 30 ezer hektárral nagyobb, mint az idén betakarított őszi búza vetésterülete. A magágy-előkészítést 1,77 millió hektáron kell elvégezni, aminek 95 százalékával már elkészültek a gazdálkodók. A mélyszántást 2 millió hektáron tervezték a tavasziak alá, és ennek a munkának mintegy 46 százaléka teljesült.

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára elmondta, hogy az utóbbi hetekben folyamatosan csökkentek a gabona árak. A mérséklődés ugyan nem jelentős mértékű, de folyamatos - tette hozzá. A búza tőzsdei ára szeptember közepén még 65.900 forint volt tonnánként, október elején már csak 61.800 forintot kellett fizetni egy tonna búzáért, míg csütörtökön a jegyzésár 59.300 forintot tett ki egy tonnára számítva idei decemberi szállításra.
A 2007-2008-as gabonagazdasági év első két hónapjában mintegy 600-650 ezer tonna gabonát vittek ki Magyarországról, azaz havonta mintegy 300 ezer tonna hagyta el az országot.

Ugyanakkor a főtitkár jelezte, hogy a magyar gabona külföldre szállítása gyakorlatilag leállt, főként azért, mert az árak nem versenyképesek, ugyanis a szomszédos országokban is hasonló árak vannak, mint Magyarországon, ám a magyar gabona szállításához már nincs meg a tonnánkénti mintegy 20 eurós - 5.000 forintos - költségtöbblet.

Magyarországról az év második felében eddig mintegy 1,8 millió tonna kukoricát szállítottak ki az uniós intervenciós készletből. Így jelenleg az országban mintegy 400 ezer tonna kukorica, és mintegy 90 ezer tonna búza van uniós raktárkészletként, amely mennyiség még megpályázható.

A cikk és a sajtóanyag innét letölthető.

forrás: fvm.hu

Már igényelhető a sertéshús magántárolási támogatása

MVH

A magántárolásra várhatóan legalább 5 hónapig lesz lehetőség

A jelenlegi sertéspiaci zavarok enyhítésére, azaz az árcsökkenés megállítására szerdától a sertéshús magántárolási támogatást is igényelhetnek a gazdálkodók - tájékoztatta az MTI-t szerdán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke.

Soproni Horváth Lajos jelezte: ez ügyben az MVH csak azoknak a kérelmét fogadja el, akik a hús- és élőállat-ágazatban legalább 12 hónapja üzleti tevékenységet folytatnak és megfelelő hűtő-tároló kapacitással rendelkeznek.

Csak olyan minőségű friss húsra nyújtható be magántárolás támogatására vonatkozó igény, amely olyan állatból származik, amelyet nem több, mint 10 nappal a termék magántárolására történő raktározásának időpontja előtt vágtak le.

A minimálisan felajánlható hús mennyisége 10 tonna kicsontozott termék, illetve 15 tonna más termékek esetében. A magántárolási támogatást 3, 4, vagy 5 hónapra lehet igénybe venni. Mindez sertéshús féleségenként eltérő mértékű támogatást jelent, ami 20-25 forint kilogrammonként és havonta. A magántárolásba kerülő hús maximális mennyiségével kapcsolatban a jogszabályok nem tartalmaznak korlátozást - emlékeztetett a sajtófőnök.

A magántárolásba bevont húsféleségek körét az MVH honlapján közzétett közlemény tartalmazza. Ebből a támogatás további feltételeit is megismerhetik az állattartók.

A magántárolásra várhatóan legalább 5 hónapig lesz lehetőség. Ám az unió Bizottsága folyamatosan értékeli a piaci helyzetet, és ennek függvényében dönthet új magántárolás meghirdetéséről.

További részletek és letölthető dokumentumok: itt

forrás: fvm.hu

A 2007.10.17-i FVM és Sertésszövetség közötti tárgyalás anyaga

Jelen vannak:
Gráf József Miniszter
Máhr András Szakállamtitkár
Dr Bognár Lajos Mgszh Elnök h.

A Sertésszövetség részéről:
Sákán Antal Elnök
Dr Pick Róbert Alelnök
Pálfi Gábor Bácsalmási Zrt.
Nagy Sándor Hage-Nagisz Rt, Alföldi Sertés Szöv.
Párkányi István Dekahyb, Tiszántúli Sertés Szöv.
Böjtös László Rábamenti Zrt

Az Október 10.-i figyelemfelhívó Kapuvári demonstrációt követő egyeztetésen meg lettek ismételve a 2007. 08.15-én az ágazat érdekében tett javaslatok némi kiegészítéssel:

Ezek a következőek:

1. Az 5 éves takarmányvásárlási hitel hitel mellé, esetleg helyett kérjük, hogy az állami cégek vásároljanak fel gabonát, melyet a termelők halasztott fizetéssel vásárolhassanak meg. Igény: 100 ezer to/ hó, minimum 4 hónapon keresztül. A kamattól az állam tekintsen el, vagy igen szerény mértékűt számoljon fel. A takarmány hitel futamideje min 6 hó kell hogy legyen 3 hó türelmi idővel.
2. Kérjük a hústermékek áfáját csökkenteni, mert ez az egyik alapja a fekete gazdaságnak.Kérjük, hogy olasz és lengyel mintára vizsgálja meg az FVM a PM-el együtt, milyen lehetőség lenne a befizetendő sertés értékesítés Áfa részéből termelői visszatartásra, kompenzálásra.
3. A piac fehérítése miatt kérünk koordinált hatósági ellenőrzéseket Élelmiszerbiztonsági Hivatal, Apeh, Mgszh bevonásával. Kérünk erre munkacsoportot felállítani koordinációs céllal. A PM-el ez ügyben kérjük a kapcsolatot felvenni.
4. Kérjük az összes termelőt érintő, FVM-es hatáskörbe tartozó hatósági díj fizetését felfüggeszteni, azok támogatására notifikációt kezdeni. Hónapokig nem tudunk pl. Atev díjat fizetni, kérünk ez ügyben tárgyalásokat folytatni az illetékesekkel.
5. Kérjük az állami adók és járulékok halasztott fizetési lehetőségét megteremteni
6. Kérjük az Adóelőleg feltöltési kötelezettség felfüggesztését az állattartók esetében
7. Kérjük az esedékes hitelek tőketörlesztésével kapcsolatban a prolongálási lehetőség megteremtését
8. Kérjük, hogy a prevenciós és egyéb vakcinázási költségek támogatásához teremtsünk lehetőséget az 53/2007-es rendelet módosításával, azért is mert a nagyüzemek a későbbiekben sem képesek 100 %-ban lehívni az állatjóléti támogatást. Kérjük az Aujeszky mentesítési rendelet meghirdetését, a PRRS mentesítési program megkezdésést. Jelezzük, hogy a Jogalkotónak 2006. 01.01 óta végrehajtási rendeletet kell alkotnia ez utóbbira, mert bejelentési kötelezettséggel bír a betegség. Kérjük, hogy a 2007. 05.01-től az új állatjóléti rendelt meghirdetéséig kieső támogatási keretet egyéb módon- lásd előbbiek- juttassuk el az ágazat szereplői részére.
9. Kérjük, az Európai Úniós Miniszterek Tanácskozásán a Magyar Delegáció partnerekkel együtt vesse fel a GMO-s kukorica behozatalának engedélyezését, vagy harmadik országba irányuló hús export esetén annak szubvencionálását.
10. A beruházási támogatásoknál kérjük a finanszírozási előleg-min. 20 % -lehetőségének biztosítását.

Sákán Antal

Sertésszövetség

forrás: sertesszovetseg.hu

Megérdemeljük-e a nagyot?

Bizonyára mindenki hallotta már gyermek korában a mondást, sőt a pechesebbje biztos mondta is már a barátnőjének: Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli!

Valahogy ez a szólás rémlett fel gyermekkoromból, a minap, amikor egy felső középkategóriás sertéstelep vezetőjével beszélgetve Ő saját maga számolta ki, hogy a kocaforgó 1 tizedes javításával 3.000.000 Ft többletbevételre tehetne szert.

Mindehhez nem kellene sokat tennie, csak az ivarzásában szétszórt kocaállományát kicsit ráncba szedni, hogy a termékenyítések egy héten csak 2-3 napon legyenek, és vemhességvizsgálatra kicsivel nagyobb gondot fordítani. Így a fialásokat is összébb lehetne húzni, nem lenne egy hét különbség a fiaztatóban a malacok között, és nem kellene fölöslegesen kerestetni olyan kocákat, melyeket egyszer már vemhesre vizsgáltak egy képernyős ultrahanggal.

Most mindig a legfiatalabb malachoz igazítják a választást, aminek számos kedvezőtlen következménye van:

1. A kocák jelentős hányada jó néhány nappal túlszoptat, ami természetesen magával hozza a kondíció nem kívánt szintű leromlását.
2. Ennek a gyakorlatnak a másik velejárója, hogy mindent a legkisebb malacokhoz kell igazítani (takarmányozás, teremhőmérséklet, stb.) ami jelentős pazarlást jelet a nagyobb malacok esetében.
3. Mivel minden nap van fialás, így a fiaztatóban dolgozóktól állandó készenlétet igényel, míg ha ez pár napra koncentrálódna, úgy a többi napon csökkenteni lehetne a gondozók létszámát.
4. A malacokkal való munkát is jobban lehetne szervezni. Egyszerre lehetne kezelni egy egész termet, nem kellene újra és újra egy-két elmaradt alom miatt visszamenni oltani, vagy herélni.

Bár van vemhességvizsgáló készülékük, nem használják, így

1. Minden nap végig kerestetik a vemhes kocákat, és még így is van falkavégigállójuk.
2. Az inszeminátorok ideje a felesleges visszaivarzó kerestetésre megy el, ahelyett, hogy a szűz kocasüldőket kerestetnék és regisztrálnák az ivarzásokat, hogy valamiféle tervezést lehessen belevinni a kocasüldő beállításba.

Persze rögtön jöttek a "miért és hogyan nem lehet, illetve nem érdemes érvek", és végül az adu ász: ez a 3 millió forint egy ilyen nagy telep életében nem meghatározó.

Ez azért elgondolkoztatott, hogy mi miért nem bírunk örülni a kis dolgoknak, miért nem ragadjuk meg a kínálkozó számtalan apró lehetőséget, hogy egy kicsivel jobb legyen? Miért hagyjuk elfolyni a százezreket és milliókat? Miért csak az igazán nagy változások bírnak magukkal ragadni (pl. 350 Ft-os hízóár)? Nem tudom elképzelni, hogy egy "nyugati" (ez is milyen furcsa terminológia, mert írhatnám akár, hogy gondos) gazda így gondolkodjon, és ne ragadja meg a legkisebb lehetőséget is arra, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljen.

Varsó beengedi az orosz állategészségügyi ellenőröket

Lengyelország beleegyezett abba, hogy orosz állategészségügyi szakértők ellenőrzéseket tegyenek lengyelországi húsüzemekben a lengyel termékekre kivetett orosz importtilalom feloldását célozva– közölte az orosz állategészségügyi hivatal szóvivője.

A Reuters tudósítása szerint az orosz szakértők már a jövő héten látogatást tehetnek Lengyelországban. Mint ismert, Oroszország 2005 novembere óta tiltja a lengyel hústermékek importját állategészségügyi kifogásokra hivatkozva. Válaszul Varsó blokkolta az EU és Oroszország közötti partnerségi megállapodás megújításáról szóló tárgyalások elindítását.

A távozó lengyel kormány korábban a tilalom azonnali megszüntetését kérte feltételül az orosz ellenőrök beengedéséhez.

forrás: vg.hu

Közös értékesítő és beszerző szervezet alakítása

A közös értékesítő szervezet létrehozása már a 2005 évi, Gráf József Miniszter Úrnak átadott anyagainkban is szerepelt. Lényege, hogy olyan mennyiségű sertést tudjunk együtt értékesíteni, amellyel magasabb értékesítési árat tudunk elérni (legalább az európai, pl. holland-német átlag árat!) Mind emellett ki kell alakítani egy pontosan nyomon követett magyar sertés, sertéshús minőségi márkát, rövidebb majd hosszabb távon is, azért , hogy a magyar fogyasztó eldönthesse, milyen húst kíván vásárolni. Egy ilyen szervezet saját gazdasági érdeke miatt egységesen léphet fel annak érdekében, hogy a hatóságok minden tőlük telhetőt tegyenek meg (piacvédelminek is nevezhető egyéb intézkedések), hogy a termelők a szervezetükön keresztül helyzetbe kerüljenek.

Magyar sajátosság, hogy a törvényi szabályozás miatt a mai termelői csoportok egyesülni nem tudnak, vagy ha ezt megteszik...

A magyar sajátosságot figyelembe véve a mai termelői csoportok egyesülni a törvényi szabályozás miatt nem tudnak, vagy ha ezt megteszik, elveszítik a még hátralévő támogatásukat. Ugyanakkor pár év múlva ez az akadály megszűnik, szabadon olvadhatnának össze, kivéve , ha az egyik Kft, a másik pedig szövetkezet, ez estben egy kicsit bonyolultabb az ügy, valószínűleg az adott vagyon felhalmozás- ha lesz ilyen-is gondolkodásra fogja inteni a termelői csoportokat e tekintetben. E mellet itt vannak azok a nagyobb vállalkozások, akik a más okok miatt eddig sem vagy ezután sem akarnak, kívánnak ilyen szervezetnek a ragjai lenni, viszont a piacon jelentős tényezők. Mindezek feloldására célszerű egy olyan közös szervezetet létrehozni, amely a piacon meghatározó, a közös érdekek és nem a különbözőségek a meghatározóak a tagok számára, és előre vetíti az Alföldi Tej Kft-hez hasonló piaci súlyú termelői szerveződés lehetőségét úgy hogy akár vágóhídi vagy feldolgozói kapacitással is rendelkezhessen egyszer ez a remélhetőleg folyamatosan bővülő termelői kör. Amennyiben az atomizált állapot a továbbiakban fent marad ilyen szinten, az előre vetíti annak a veszélyét, hogy ha bárkik Magyarországon- tőke, vagy szakmai befektető(k)- zárt termékpályás szerveződést hoznak létre, az ki fogja szorítani a jelenlegi termelői kört a magyar és az európai piacról is. Ez esetben a jelenlegi fejlesztéseink végeredményben mások számára jelentenek majd hasznot / kereskedelem, konkurencia, stb/, ez pedig nem célunk sem nekünk, sem az FVM-nek.

A közös értékesítő és beszerző szervezet: Minőségi Magyar Sertés Integráció / Kft, vagy Szövetkezet / mely minden termelő irányában nyitott. A tagok a termelésük min.51 %-át ajánlják fel közös értékesítésre, akár 100 %-os kötbér terhe mellett ! Az értékesítések összehangolását a Magyar Sertés / Kft, Szöv. / végzi, míg azok technikai lebonyolítását a tagok, a termelői csoportok mintegy regionális irodaként. Az értékesített sertés a Társaság tulajdonába megy át, a tag felé a kifizetés átutalással vagy árbevétel engedményezéssel történik. A felmerülő költségekre a tagok a közös értékesítésből származó többlet bevételből működési költség hozzájárulást fizetnek, pl. 100 Ft / sertés összegben.

A szervezet tevékenysége a kezdetekben a fent vázolt célokra kell hogy koncentrálódjon.A társasági szerződés, alapszabály tekintetében a tagoknak el kell fogadniuk néhány alaptézist:

1. a tagok a közös értékeik alapján társulnak, tiszteletben tartva egymást, tisztelve mások értékeit, eddigi eredményeit
2. a tagok non profit módon kívánják a társaságot működtetni, tőke felhalmozás beruházás céljából később lehet esedékes.
3. a tagok egyenlő tulajdoni rész aránnyal kívánnak rendelkezni a társaságban, amelynek értéke az 5 %-ot nem haladhatja meg-amennyiben a forma gazdasági társaság lesz.. Ezzel részben teljesül gazdasági társaságban is az egy tag egy szavazat elve.
4. a tagok elővásárlási joggal rendelkeznek a tulajdonrészek eladása kapcsán, amennyiben a tag saját vállalkozásának kapcsán áll be tulajdonos változás, úgy abban az esetben vagy értékesíti a többi tag részére a tulajdon részét, vagy a társaság engedélye szükséges a saját tulajdon személyi változása kapcsán a tagsági lét maradásához.
5. a tagok az induló évben- egyéb kötöttségeik miatt arra törekszenek, hogy a célként kitűzött heti 20-25 ezer sertés együttes értékesítése kezdődjön meg úgy, hogy mindenki a szerződéssel nem lefedett, - vagy a lazán szabályozott szerződéséből kivehető- mennyiségét ajánlja fel közös értékesítésre. A cél egy olyan integráció létrehozása, amelyen keresztül heti 40 ezer sertés értékesítése történik meg. A vevő/vágóhíd/ részére kikötésre kerül, hogy csak kizárólagossági alapon járhat el a prémium kifizetése kapcsán, a társaságon kívül esők nem részesedhetnek a prémiumokból. Ezzel szemben az értékesítő szervezet garantálja a leszerződött sertések leszállítását a szerződésben meghatározott ideig.
6. a tagok saját és egymás biztonságáért egyrészt akár 100 %-os kötbért kötnek ki az általuk az értékesítési társaság részére leszállítandó és leszerződött sertéseikre nem teljesítés esetére-kivéve vis major, zárlat, egyéb itt még nem szabályozottak esetén -, másrészt a vevőtől garanciát kérnek a maximum 14 napos fizetési határidőre. A vevőnek vállalnia kell, hogy késedelmes fizetés esetén kamatként a jegybanki alapkamat dupláját kell megfizetnie, valamint 14 nap után inkasszó jogot kell biztosítania az értékesítési társaság részére. Amennyiben ez sem tűnne elegendő biztosítéknak, egyéb fedezetet is kell a vevőnek vállalnia/ magán- valamint cég vagyona, stb./
7. a tagok a jelenlegi, saját értékesítési szervezetük révén (tcs, bész, tész, magánvállalkozás) bonyolítják a szállításokat, ügyintézik a kötelező feladatokat. A közös értékesítési társaságnak nem célja indokolatlan mértékben felduzzasztania a tulajdonosi létszámát, ezért az új jelentkezők a fent említett szervezetek tagjaiként kell hogy bekapcsolódjanak az értékesítésbe.
8. a tagok a regionalitást figyelembe kelet, nyugat , közép, és keletei régiókból 3-3-3 fős felügyelő bizottságot vagy igazgatóságot hoznak létre.
9. a tagok a elhatározzák, hogy egy nyomon követési rendszer kialakítását kezdik meg egy minőségi magyar sertéshús márka kialakításával együtt, valamint a leadott, értékesített sertések minimum 2 %-os színhúsonkénti árképzését kezdeményezik a szerződő vágóhidaknál (50-52, 52-54- stb)
10. a tagok a közös értékesítő cégen keresztül a beszerzéseikben is együtt kívánnak működni azért, hogy ezen keresztül az input anyagok árcsökkentését a kívánt mértékben el tudják érni.

A prémium rendszer tervezett formája, amire már van szóbeli és írásos ajánlat is:

1. a 15000/hét sertés leszállítása esetén az élő E,S alapár :
   - hétfői holland hasított zmp-s árból átszámított élő ár, a prémium 20 Ft,
   - a német-holland hasított zmp-s árból átszámított élő ár, a prémium 15 Ft- (az kerül alkalmazásra, amelyik több) Minden hétfőn a következő hétre képződik az ár egy adott nap /lehet ez a hétfő is / Euró árfolyama /pl. MNB közép / alapján
2. az ár vágóhíd kapujába beszállított ár, a szállítás költsége a termelőt terheli.
3. a fizetési határidő a tagok részére14 naptári nap. A vágóhíd a 12.naptári napig a közös cég számlájára kell hogy utalja a számlák ellenértékét , ez után inkaszó jogot biztosít a tagok közös cégének. A késedelmes időszakra a jegybanki alapkamat duplája kerül felszámításra.
4. a tartók közös cége és az adott vágóhíd hosszú távú-min 1 éves-együttműködési megállapodást és szállítási szerződést köt.
5. a minősítés a SEUROP alapján történik úgy, hogy az adott osztályon belül tovább bontják %-onként vagy 2 színhús %-onként az árat a felek.

Összességében elmondható, hogy egy ilyen, teljesen a modern Európai gyakorlatnak megfelelő szövetkezés példa lehetne más mezőgazdasági ágazatok számára is. Mindezt a Gráf József Miniszter is megerősítette az e héten, 13-án megtartott országos sertéstartói, tenyésztői rendezvényen, ahol is több száz termelő vett részt, képviselve a magyar sertéstartás 70 %-át. Elmondta, hogy a sertéstartók minden olyan támogatást meg tudnak az összefogással szerezni, amely versenyképessé teszi őket az európai és a hazai piacon is. Arra hívta fel a sertéstartókat, hogy ha maguk is tesznek erőfeszítéseket egy ilyen összefogással, számíthatnak a minisztérium teljes támogatására. Azt is jelezte, amennyiben kellő mennyiségű árualap szerveződik össze, dán, francia, holland példák alapján a termelők saját vágóhídi és feldolgozói kapacitás kiépítésében is gondolkodhatnak.

Sákán Antal

Elnök

forrás: sertesszovetseg.hu

Meghívó a A Magyar Sertéstartók Szövetsége, valamint a Vágóállat és Hús Termék Tanács Konferenciájára

Tisztelt Meghívott !

A Magyar Sertéstartók Szövetsége, valamint a Vágóállat és Hús Termék Tanács 2007 november 9-én 10 órától (pénteken)

Országos Sertéstartói, -tenyésztői Konferenciát szervez, melyre ezennel tisztelettel meghívjuk.

Helyszín: Gerébi Kúria és Hotel, Lajosmizse, konferencia terem. A helyszín az M5-ös autópályáról közelíthető meg, attól 200 m-re található Cegléd irányába

Napirend: ...

1. Merre tovább magyar sertéstartás?
   A súlyos válság megoldására tett javaslatok ismertetése, az FVM által elfogadhatónak és megvalósíthatóaknak véltek megtárgyalása
   Előadó: Sákán Antal, Elnök, Sertésszövetség
   Antal Gábor, Elnök, VHT
   
2. Az Országos Demonstráció programjának, előkészületeinek, céljainak egyeztetése
   Regionális vagy megyei rendezvények helyszíneinek kijelölései
   
3. A Minőségi Magyar Sertés közös beszerző és értékesítő szervezet alapszabályának, valamint a Gazdasági Versenyhivatal véleményének ismertetése, véleményezése
   Amennyiben egyetértés alakul ki / pl. társasági forma /a Cég megalakítása

Megjelenésére a mai helyzet ismeretében feltétlenül számítunk !

Budapest, 2007. október 29.


Sákán Antal

Elnök

Antal Gábor

Elnök

Száj- és körömfájás járvány Cipruson

Az előzetes vizsgálatok kimutatták, hogy száj- és körömfájásban betegedtek meg azok a juhok és kecskék Cipruson, amelyek kényszervágását tegnap rendelték el a helyi hatóságok – közölte az Európai Bizottság. A szigetország már korábban leállította a hús- és tejtermékek exportját. Az EU állategészségügyi szakértői holnapi ülésükön döntenek a további intézkedésekről.
Az érintett Larnaca közeli gazdaságban mintegy 300 állatot vágtak le tegnap megelőző intézkedésként. A száj- és körömfájás gyanújának beigazolódásával mintegy 150 ezer állat levágása történhet meg. Utoljára 1963-ban tört ki a járvány Cipruson.

forrás: vg.hu

Ki hogyan próbál úrrá lenni a jelenlegi helyzeten?

A blog második közvélemény-kutatásában már 32 olvasóm mondta el véleményét arra a kérdésre, hogy: Ön hogyan próbálja meg túlélni a jelenlegi piaci helyzetet?

A válaszok meglehetősen egyenletesen oszlottak meg az előre megadott lehetőségek között.

A válaszadók 25%-a növeli, míg 21%-a csökkenti a termelését. 18%-uk növeli a takarmányok beltartalmi értékét, míg 15%-uk csökkenti azt. 15% csökkenti a hízók vágósúlyát, 18%-uk abbahagyja a disznózást és 9 % valami más módszert eszelt ki.

Mit lehet ezekből a válaszokból következtetésként levonni?

Talán valami olyasmit, hogy a véleményt nyilvánító olvasóim azok közül kerülnek ki, akik java részt növelik a termelésüket, de kisebb részben csökkentik azt, míg jobbára magasabb beltartalmú takarmányt etetnek a telepükön, de az is előfordul, hogy nem és jelentős számban kisebb súlyú állatokat küldenek a vágóhídra. Sajnos majdnem minden 5. abbahagyja a disznózást és minden 10. valami fel nem sorolt extra dologgal próbálkozik.

Remélem ezek után mindenkinek világos már, hogy melyik irányt is kell választania a túlélés érdekében. :-)

A disznóság másik oldala

Jó hír a koleszterinszintjük miatt aggódó karajkedvelőknek, hogy nem feltétlenül árt a szívünknek a sertéshús - persze csak akkor, ha mértékkel fogyasztjuk. Ám mindezek mellett jó tudni, hogy számos értékes tápanyag forrása lehet a magyar konyhaművészet egyik fontos alapanyaga.

A disznóhús veszélyeiről az elmúlt években számos kutatás látott napvilágot: megtudtuk, hogy fogyasztása elhízáshoz, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Ám jobban tesszük, ha "a karajt, a combot és a sertés egyéb zamatos porcikáit nem feltétlenül tekintjük a szervezetünk ellenségének" - figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele.

Vérszegénység ellen

A sertéshús egy sor olyan fontos tápanyagot tartalmaz, amelynek hiánya megbetegedéshez vezet. Ezek közül alapvető fontosságú a fehérje-, a vitamin- és az ásványianyag-tartalom.
A különböző húsokban átlagosan 20% a fehérje, aminek nagy része teljes értékű, vagyis a szervezet számára nélkülözhetetlen, úgynevezett esszenciális aminosavak megfelelő arányban találhatók meg bennük. Ezen kívül gazdagok a különböző B-vitaminokban így a B1, B2, B6, B12-ben. Ezek közül, a B12-vitamin hiánya - amely kizárólag állati eredetű táplálékban fordul elő - vészes vérszegénységet, általános testi leromlást okozhat. A zavartalan szénhidrátanyagcsere működése szempontjából fontos B1-vitaminhoz - a többi húsféleséghez hasonlítva - a legnagyobb mennyiségben a sertéshúsból juthatunk hozzá. A sertéshús mindezek mellett tartalmaz még A- és D-vitamint is.

Vaslelőhely

Az ásványai anyagok közül a húsok vastartalmát lényeges hangsúlyozni A vas nélkülözhetetlen az idegrendszer megfelelő fejlődéséhez és számos neurotranszmitter képzésében is közreműködik. Hiánya fejfájást, fáradtságot, szívdobogást okozhat. A vashiány a gyermekek idegrendszerének fejlődését erősen károsítja, ezért nem ajánlott terheseknek, szoptató anyáknak és gyermekeknek a húsmentes étrend. A hús vastartalmának több mint fele ún. hem-vas, amely jobban hasznosul, mint a növényi eredetű, vagyis nem hem-vas. Érdekesség, hogy a kímélőbb hőkezelések - főzés, párolás - során kevésbé alakul át a jól felszívódó hem-vas nem hem-vassá, mint sütéskor. Mindezek mellett a hús szervezetünk réz- és cinkszükségletének biztosításában is helyet kap.

Zsírban szegény, de nem mentes

S mi a helyzet azzal, hogy sertéshús fogyasztás elhízáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet?
Tagadhatatlan, hogy az állati zsiradékok mértéktelen fogyasztása - koleszterin-, és telített zsírsavtartalmuknál fogva - kockázati tényezőnek számít a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. s az is tény, hogy a zsíros rántott hús nem kifejezetten fogyókúrás étel.
Mértékkel fogyasztva viszont a hús zsírtartalma sem árthat, főként, ha a napi testmozgás nem merül ki abban, hogy kipakoljuk a hűtőszekrényt.
Fontos ezen kívül, hogy a hús kiválasztásánál és az elkészítésekor egyaránt tartsuk szem előtt a zsírszegénységet - javasolják a dietetikusok, azonban ezt sem érdemes túlzásba vinni: a 2,5%-nál kisebb zsírtartalom már szárazzá, élvezhetetlenné teszi a húst.

Zsíros tények

A húsok zsírtartalmát több tényező is befolyásolja: az állat fajtája, kora, neme, takarmányozása.
Minden húsféleségnek, így a disznóhúsnak is vannak jellemzően zsírosabb és soványabb részei is: így például a sertésdagadó 10 dekájában 42 gramm zsiradék van, míg a combban csak 8,1 gramm.
Az sem mindegy, hogyan készítjük el: a párolt, a saját zsírjában sült vagy a grillezett sovány sertéskarajt, a szűzpecsenyét egyik-másik fogyókúra is megengedi. Érdemes tehát alufóliában vagy sütőzacskóban sütni, hőálló edényben, római tálban, kuktában és teflonedényben főzni.
Az ételkészítés során a különböző hőhatások, vagyis a főzés, párolás és a sütés javítják a húsok emészthetőségét, amely alapvetően az állatok életkorával együtt változó kötőszövetek minőségétől függ: a fiatalabb állatok húsa könnyebben emészthető.
A zsiradékmennyiségen belül a koleszterintartalom gyakran vizsgált szempont. Megfelelő nyersanyagválasztással és ételkészítéssel azonban betartható a napi 300 miligrammos kolezsterin-limit (10 dkg sovány sertéshús 68 mg, míg 10 dkg párizsi 75 mg koleszterint tartalmaz).
A sertészsír telítettzsírsav-tartalma 43%, amely a többi húsféleséghez viszonyítva közepes mennyiség. A telítettzsírsav-tartalom egyharmadát azonban olyan zsírsavak alkotják, melyek nem jelentenek veszélyt az egészségre.

A gyapjas a mienk
Azt már az általános iskolában, a bioszórán megtanulhattuk, hogy a sertések egyik fajtája, a mangalica, őshonos magyar fajta. Ez a fajta száz éve még Európa legjobb sertésének számított, majd a hústermelés fokozására irányuló mennyiségi szemlélet következtében 1990-re a kihalás szélére került, egyedeinek száma az elmúlt két évtizedben száz és ötszáz közöttire csökkent.
Mostanában reneszánszát éli ez a fajta, ami részben annak köszönhető, hogy elterjedt: a mangalica húsa egészségesebb, könnyebben emészthető, kevesebb benne a koleszterin, és az ember számára létfontosságú telítetlen zsírsavat tartalmaz - a legújabb kutatások fényében azonban mindez megdőlni látszik.
Tény, hogy húsának élvezeti értéke - zsírsavösszetételének köszönhetően - nagyobb, mint más fajtáké, valamint cink-, vas- és B1-vitamin tartalma is kedvező; ám a közhiedelemmel ellentétben viszont húsa magasabb zsírtartalmú, mint a hússertéseknek, zsiradékának koleszterintartalma pedig nem kisebb azokénál.
Zsírszegényen elkészítve, megfelelő köretekkel - salátával, párolt zöldséggel - együtt tálalva azonban a mangalica is beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe.

A sertés másik oldala
"A táplálkozástani ajánlások szerint naponta 2-3 egység húst és húskészítményt tanácsos fogyasztani"- írja a hírlevél. "Ezen belül vörös húsokból - marha-, sertés- és birkahúsból - összesen 8 dkg az ajánlott mennyiség. Egy egységnek felel meg 5-10 dkg hús, csont nélkül, vagy 3-5 dkg felvágott. A húsfogyasztás különösen a gyermekek, terhes és szoptató anyák, illetve nagy fizikai munkát végzők esetében fontos."
A hústalan életmód tehát akár veszélyes is lehet, viszont az sem feltétlenül egészséges, ha valaki húst eszik hússal. "A húsok mértéktelen fogyasztása kerülendő, hiszen az ezzel együtt járó nagy mértékű fehérjebevitel olyan anyagcsere-változásokat indíthat el a szervezetben, melyek többek között fokozzák a vesék megterhelését, a kalciumvesztést, és ezzel előmozdíthatják a csontritkulás kialakulását is. Emellett a legújabb kutatások szerint, a túlzott vöröshús-fogyasztás valószínűleg növeli a vastagbél-, és végbélrák kockázatát " - int mértékletességre a MDOSZ.

Kovács M. Veronika

forrás: origo.hu

Látom azért az igen soványka óriásplakát mellett más módon is megdolgozik a pénzéért a vöröshús kampányban nyertes cég. ;-) A teljes cikk innét letölthető.

2007. 44. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,48

Az index értelmezése: itt

November közepén tüntetnek a sertéstartók

Várhatóan mintegy 50-60 helyszínen - köztük a fővárosban - tüntetnek majd a sertéstartók november 15-én, mivel megítélésük szerint helyzetük teljesen ellehetetlenült.

Az országos tüntetés pontos menetrendjéről november 7-én határoz a demonstrációs bizottság - mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára.

A tüntetés oka az, hogy a sertéstartók képviselői és Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter között nemrégiben zajlott egyeztető megbeszélés igen sovány eredményt hozott.
A titkár korábbi tájékoztatása szerint a felek csak abban értettek egyet, hogy az ágazat jelenlegi helyzete tragikus. A szakértők szerint fél éven belül a jelenlegi 3,8 millióról akár 2,5 millióra csökkenhet a sertésállomány.
A Sertéstenyésztők Országos Választmánya szerint a minisztérium egyetlen konkrét ígéretet tett, mégpedig azt, hogy az úgynevezett állatjóléti támogatást, amely ez év április 30-ig járt a tenyésztőknek, még az idén kifizeti.
A sertéstenyésztők megbízottai ezért úgy döntöttek, hogy a jövő hónap közepén az ország 18 megyéjében és a fővárosban is tüntetnek érdekeik érvényesítése érdekében. Nógrád megye azért marad ki az országos tüntetésből, mert itt gyakorlatilag már megszűnt a sertéstartás. A pontos menetrendet a következő napokban határozzák meg - közölte Tóth István.
Az utóbbi időben a húspiacon kialakult helyzetért nem a húsfeldolgozók a felelősek, az árcsökkenés az egész európai piacra jellemző folyamat - szögezte le a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöksége, amely szerint a rendkívüli piaci helyzetben a kormánynak át kell tekintenie, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére annak kezelésére.

A KSH adatok azt mutatják, hogy ez év augusztusában a tavaly augusztusi árakhoz képest a sertéshús fogyasztói ára 2 százalékkal emelkedett. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint viszont a vágósertés termelői ára augusztus végén közel 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A Magosz véleménye szerint a sertéshústermelés önköltsége kilogrammonként mintegy 100 forinttal haladja meg a felvásárlási árat élősúlyban számítva. Azaz: míg a sertéstartók 1 kilogramm sertéshúst mintegy 350 forintért állítanak elő, addig a feldolgozók, felvásárlók csak mintegy 250 forintot adnak kilójáért.

forrás: origo.hu

Biotechnológiai előrelépés az EU-ban

Magyarországon kiváló adottságok vannak a génmódosított növényekkel kapcsolatos kutatásokra, de ezeket egyelőre nemigen engedélyezik, e növények termesztését pedig egyáltalán nem. Pedig ideje lenne résen lenni - derül ki egyebek mellett a Pioneer Hi-Bred Termelő és Szolgáltató Zrt. Kelet-Európáért felelős külkapcsolati igazgatójával, Máté Józseffel készült interjúból.

• Az Európai Bizottság a napokban engedélyezte néhány génmódosított kukorica, köztük a Pioneer két hibridjének importját, illetve élelmiszer- és takarmánycélú felhasználását az Európai Unióban. A döntés nyomán máris zuhantak az árak a kukoricapiacon, így Magyarországon is. Miről van szó tulajdonképpen?
• Ez máris előrelépés az Európai Unió agrár-biotechnológiai szabályozásában. Az EU-ban a genetikailag módosított (gm) növényekkel kapcsolatos szabályozás kétirányú: az egyik a gm-növények termesztésére, a másik az importjukra, illetve élelmiszer- és takarmánycélú felhasználásuk engedélyezésére vonatkozik. Mind a két folyamat nagyon lassú, sőt a termesztést illetően szinte lehetetlen előrelépni. Gyakorlatilag 1998 óta, amikor a Monsanto MON 810 kódjelű gént tartalmazó molyellenálló kukoricafajtáját engedélyezték, nem adtak ki újabbat az EU-ban. Az igazi áttörés az lesz, amikor a következő ilyen termesztési engedély zöld utat kap. Az importengedélyezésben - bár jelentős a csúszás - mutatkozik egyfajta előrelépés. Az utolsó importengedély a Pioneer számára másfél éve kapott szabad utat. Igen nagy jelentőségű volt, hogy a bizottság említett döntése nyomán most már három gm-kukoricánk kereskedelmét engedélyezték az EU-ban.
• Melyek ezek és mit "tudnak"?- Az egyikre már megvolt az engedély, ez a kukoricamoly-ellenálló Herculex 1, október 24-étől pedig lehetőségünk van a kukoricabogárral szemben ellenálló Herculex RW, illetve a Herculex I-RR2 - amely egyszerre kukoricamoly-ellenálló és glifozát-toleráns - kukorica importjára is. Ez azért fontos, mert ezeket termelik Észak- és Dél-Amerikában. Amikor pedig egy cég - jelen esetben a Pioneer - vetőmagot értékesít, a gazdálkodók első kérdése ezekben a különben nagy kukoricaexportőr országokban (Brazíliában, Argentínában, az Egyesült Államokban és Kanadában), hogy a tőlünk vásárolt gm-vetőmagból termelt árut az EU-ban tudják-e értékesíteni. A kérdésre most már az a válasz, hogy igen. Ez tehát a cég számára óriási jelentőségű döntés volt, de azt is hozzá kell tenni, hogy ez a versenyelőny elsősorban azon a tengerentúli piacon jelentkezik.
• A magyar gazdálkodókra, kereskedőkre milyen hatással lehet az importra vonatkozó brüsszeli döntés?
• Valójában nincs hatása, mivel mi nemigen importálunk. Ez főleg a kukoricaimportőr uniós országok gazdálkodói: az írek, britek, németek, spanyolok és a skandinávok számára jelent változást. Más kérdés, hogy a már említett áresésnek természetesen van közvetett hatása. Hiszen a Pioneer számára az uniós piac megnyitása a két kukorica esetében nemcsak a jövő évi eladásra lesz pozitív hatású, hanem értelemszerűen kihat az idei termést betakarító tengerentúli gazdák európai értékesítésére is.
• Mi a magyarázata annak, hogy az EU engedélyezi a gm-kukoricák importját, ugyanakkor a saját termelőinek nem engedi termelni?
• Ezt az ellentmondást én sem nagyon tudom feloldani. Az igazat megvallva, nem is értem. Hiszen az unió ezzel éppen a saját termelőit, az uniós farmereket fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy versenyezhessenek az újvilágiakkal. Ma kukoricahiány van, és említette is, hogy az árak az uniós döntés nyomán máris esni kezdtek, persze mert a bizottsági döntés után ez a kukorica már megjelenik az EU-ban. Nem igazán érthető azonban, hogy a termelést miért nem helyezi előtérbe ugyanezen gm-kukoricák esetében az unió, hiszen 1998-ban már engedélyezték gm-növény termesztését.
• A lassú víz partot mos elv alapján valamikor talán ebben is történik változás. A Pioneer milyen engedélyre vár?
• A Herculex 1 termesztésére beadott kérelmünk ügyében már jó ideje nincs előrelépés. És értelemszerűen beadtuk termesztésengedélyezésre a kukoricabogárral szemben ellenálló hibridünket is. Remélem, hogy 2010-re már piacra tudjuk dobni ezt a vetőmagot Európában is, mert a kukoricabogár nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában, Romániában, Horvátországban is óriási gondot jelent. A gm-vetőmag nem csak azért megoldás a rovarok ellen, mert az EU-ban csökkenteni kell a vegyszerhasználatot, hanem azért is, mert jóval gazdaságosabb, azaz olcsóbb a rovaroknak ellenálló vetőmaggal megelőzni a kártételt.
• Vannak adatok arról, hogy mennyire éri meg ez a gazdálkodóknak?
• A spanyoloknál, németeknél, cseheknél jelentős kárt okozó kukoricamolynak ellenálló Bt-kukoricát (MON 810) termelő gazdának hektáronként 157 euró haszna volt a hagyományos vetőmagot termelővel szemben Csehországban, egy ottani felmérés szerint. Nálunk a kukoricabogár okoz sokkal nagyobb gondot: már szinte egész Magyarország megfertőződött vele, a legjobb területeinken, főként a Dél-Dunántúlon, Somogyban, Tolnában, Baranyában is elterjedt. A bogár Európában először 1992-ben jelent meg Jugoszláviában, ma már Olasz-, Német- és Franciaországot is megfertőzte. Míg a moly esetében nem olyan jelentős a kár, egy ilyen száraz évben, mint az idei volt, akadt olyan terület, ahol a teljes termés odaveszett a bogár miatt. Gazdálkodói fejjel nem is jó belegondolni, mi lesz, ha jön még egy ilyen esztendő. A Magyar Bioetanol Szövetség alapanyag-ellátó szekciójának becslése szerint a kukoricabogár 2007-ben körülbelül 40 milliárd forint kárt okozott Magyarországon, ugyanis csaknem hárommillió kilogramm növényvédő szert kellett felhasználni (ennek költsége négymilliárd forint), és még így is 0,6 millió tonna kukoricatermés esett ki összesen, ami csaknem 36 milliárd forint kárt okozott a gazdáknak. A kukoricabogár-ellenálló kukorica kapcsán pedig a Pioneernak előnye van, mert jelenleg termesztésre csak egyetlen kukoricabogár-rezisztens kukorica van beadva az unióban, a Pioneeré: az importra éppen most engedélyt kapott Herculex RW.
• A magyar agrárkormányzat következetesen elutasítja a gm-növények termesztését. Mennyire lehet hatással az uniós határozat a hazai döntéshozókra?
• Hiába született meg a koegzisztencia-szabályozásunk, nem sok értelme van, ugyanis az EU-ban engedélyezett MON 810 kukoricára 2005 eleje óta moratórium van érvényben. Nincs tehát miről beszélnünk addig, amíg az unió újabb termesztési engedélyt nem ad, az persze kérdés, hogy akkor miként lépne Magyarország. Egyelőre azonban elég sokat mond, hogy egy olyan száraz évben, mint az idei volt, még szántóföldi kísérletet sem engedélyeztek gm-növénnyel Magyarországon. Tavaly is csak a velünk együttműködési szerződésben lévő Szent István Egyetem kísérletét hagyták jóvá, az egyetem teljes kutatási és publikálási szabadságot kapott, de újabb szántóföldi kísérleti kibocsátást idén nem engedélyeztek. Csak az elmúlt évi sóskúti kísérletet lehetett folytatni, abból persze látható volt, hogy a kukoricabogár-ellenálló kukoricánk ép volt, miközben mellette a hagyományosat teljesen elpusztította a rovar. A magyar elzárkózás miatt inkább Romániában és Szlovákiában folytatunk újabb kísérleteket. Ami már csak azért is sajnálatos, mert Magyarország a gm-kutatási projektekben nagyhatalom lehetne. A szegedi, martonvásári, gödöllői kutatók a tudományos, a mezőgazdasági adottságok pedig a természeti alapokat biztosítanák ehhez.
• Az unióban mennyire van piaca a gm-kukoricának?
• Az az eddig hangoztatott ellenérv, hogy Magyarország gm-mentes ország, s csak így tudja eladni kukoricáját az EU-ban, aligha állja meg a helyét. A gm-kukoricára már külön értékesítési lánc működik az unióban. Aki ilyet akar használni, az ilyet vesz, aki nem, az nem. Szlovákiában például a bioetanol-gyártók már azért is keresik a Bt-kukoricát, mert nem rágja meg a moly, így egészségesebb a hagyományosnál, s mivel nem telepednek meg rajta a gombák, nem kezdik el termelni a mikotoxint, ami az erjedés szempontjából nagyon fontos az etanolgyártásban. Nem beszélve arról, hogy a termelési költségek csökkentése, ami a gm-kukoricával megoldható, mindenkinek az érdeke lenne.

Tóth László Levente

forrás: napi.hu

Az uniót is érinti a magyar kukorica hiány

Az Európai Unióban az idén 17 százalékkal kisebb lesz a kukoricatermés a tavalyinál, mert bár a főbb termelő országokban jól alakul a betakarítás, Magyarországon és Romániában szárazság tizedelte a termést.

A Nemzetközi Gabonatanács előrejelzése szerint az idén 45,7 millió tonna kukoricát takarítnak be az unió tagországaiban, 17 százalékkal kevesebbet a tavalyi 55,2 milliónál. Magyarországon az idén 3,8-4,0 millió tonnás termés várható a tavalyi 8 milliót követően, Romániában 3,5 millió tonna alá mehet a mennyiség, ami 18 év óta a legalacsonyabb, és jóval elmarad a tavalyi 9 milliótól.

Európa legnagyobb kukorica-termelő országában, Franciaországban viszont felfelé módosították piaci elemzők az idén várható kukoricateremést az utóbbi hetek jó időjárásának köszönhetően, 14 millió tonnára a tavalyi 13 milliót követően. Olaszországban, a kettes számú termelő országban már befejeződött a betakarítás, a termés 2 százalékkal haladja meg a tavalyit, és 9,9 millió tonna lett. Németországban 3,5 millió tonna várható, tavaly 3,2 milliót takarítottak be.

forrás: origo.hu

Gazdakörök a sertéstenyésztők mellett

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) támogatja a Sertéstenyésztők Országos Választmányának jövő hónap közepére tervezett demonstrációját - mondta Jakab István, az agrár-érdekképviselet elnöke.

A Magosz véleménye szerint is válság van a sertéstenyésztő ágazatban, mivel a sertések előállításának önköltsége kilogrammonként mintegy 100 forinttal haladja meg a felvásárlási árat élősúlyban számítva. Azaz: míg a sertéstartók 1 kilogramm sertéshúst mintegy 350 forintért állítanak elő, addig a feldolgozók, felvásárlók csak mintegy 250 forintot adnak kilójáért, és ez Jakab István szerint tarthatatlan. Az ágazat válságának jeleit az is mutatja, hogy 2004-2006 között mintegy 100 ezerrel csökkent a kocák száma Magyarországon, a teljes sertésállomány pedig mintegy 1 millió darabbal lett kevesebb.

Jakab István szerint az agrárkormányzatnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ágazat válsághelyzete mielőbb megszűnjön. A Magosz elnöke szorgalmazta az idén április 30-ig járó nemzeti támogatások mielőbbi kifizetését, továbbá az állategészségügyi költségek mérséklését, újabb nemzeti támogatások uniós elismertetését, notifikációját.

Jakab István szerint a magyar piacot az eddiginél hathatósabban kellene védeni, nagyobb súlyt helyezve az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések folyamatosságára, és a feketegazdaság felszámolására.

Leszögezte: a Magosz támogatja a Sertéstenyésztők Országos Választmányának követeléseit, kivéve hogy a sertéstartó telepek tulajdonosai földhöz juthassanak.

Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője a Magosz felvetéseire reagálva emlékeztetett arra, hogy az agrártárca az idén mintegy 3 milliárd forintot, jövőre pedig mintegy 4 milliárd forintot fordít a sertéságazat támogatására. A szóvivő szerint az FVM minden tőle telhetőt megtesz az ágazati szereplők helyzetének javítására. Ebbe beletartozik a költségcsökkentés, valamint az unió által nyújtott lehetőségek kihasználása is.

Az agrártárca szóvivője utalt arra is, hogy Mariann Fischer Boel, az unió agrárbiztosa a napokban tett magyarországi látogatásán szintén jelezte, hogy az európai sertéstartók számíthatnak uniós segítségre. Aláhúzta azonban azt, hogy a sertéspiacon tapasztalható válság nem európai, hanem globális jelenség, és azt így is kell kezelni.

forrás: vg.hu

Disznótoros blog

Az internetes kalandozásaim során akadtam az alábbi blogra, melyet most megosztok olvasóimmal: disznótor

Nagyon jó, főleg ha valaki disznót is szeretne vágni és feldolgozni.

Az egyik utolsó publikáció a "Milyen sertést vágjunk?" címet viseli. Ebben találtam az alábbi eligazítást a sertés súlyának megállapításához:

Tanácsos a hozzávetőleges súly megállapításához megmérni az állat hosszát az orr tövétől - ez szemmagasságban van - a farok tövéig. A centiméterekben kapott számot szorozzuk meg a sertés övméretével. Ezt közvetlenül a lapockák (elülső combok) mögött mérjük. A szorzat eredményét a nagyon kövér állatoknál osszuk el 120-al, a közepes disznóknál 130-cal, vagy a hús állatoknál 140-nel. Így megkapjuk a hozzávetőleges élősúlyt. A kapott adat és a valóság között csupán 2-3 kg-os eltérés lesz.

Ha van valakinek az olvasóim közül ezzel kapcsolatban tapasztalata, és hozzászólásban meg is írná, azt megköszönném. (Azt, hogy gyakorlott szemnek nem kell mérőszalag, azt kérem mellőzni, most a mérleg nélküli mérhetőségre vagyok kíváncsi.)

Uniós mentőöv a sertéságazatnak

Október 29-től az unió támogatást ad a sertéságazatban kialakult válság miatt eladhatatlan húsmennyiség magántárolásához - közölte lapunkkal Marian Fischer Boel, az EU Budapesten tárgyaló mezőgazdasági biztosa. A dán politikus este adott exkluzív interjút a VG online-nak, miután egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a magyar kormányzat és a hazai agrárszektor képviselőivel. Fischer Boel elismerte, hogy a sertéstenyésztők és -feldolgozók a magas takarmányárak, az európai exportot hátráltató gyenge dollár és egyéb tényezők miatt nehéz helyzetbe kerültek.

A tenyésztők Magyarországon és más tagállamokban is az állatok idő előtti levágásával igyekeznek csökkenteni veszteségeiket, ami jelentős nyomást gyakorol a feldolgozóiparra és a kereskedelemre - indokolta az agrárbiztos a rendkívüli tárolási támogatás bevezetését. Az erről szóló döntés már megszületett Brüsszelben, és életbe lépéséhez nincs szükség további egyeztetésre a tagállamok között.

Az unió 3-5 hónapon keresztül folyósítja a tárolási támogatást. Ezalatt reményeik szerint normalizálódik a helyzet, tehát eltűnnek a felesleges készletek és emelkednek a felvásárlási árak. Fischer Boel szerint nehéz megmondani, mekkora összeget vesz igénybe a tárolási támogatás, hiszen nem tudják, mennyi igénylés fog beérkezni a feldolgozó cégektől; Brüsszel mindenesetre azzal számol, hogy a végső számla 40-80 millió euró között fog alakulni. Az uniós segítségen felül a tagállamoknak is módjuk van rendkívüli támogatásban részesíteni a sertéságazat vagy bármely más, válságos helyzetbe jutott mezőgazdasági szektor szereplőit. "Bagatell" összegű állami szubvenciók folyósításához egyáltalán nem kell engedélyt kérni az Európai Bizottságtól; ennek határa eddig egy-egy termelő esetében három évre összesen 3000 euró volt, de 2008. januártól hatezer euróra nő az összeg - tette hozzá Fischer Boel. Ugyancsak a tagállami plusztámogatások közé tartozna a gabonatermesztőknek folyósítandó aszánykár-enyhítés, amelyre október közepén kért engedélyt Magyarország az uniótól.

Az agrárbiztos néhány ponton kiegészítést kért a károkat összegző magyar beadványhoz. Most Budapest válaszára vár, és ha ezt megkapja, akkor állítása szerint tíz napon belül jóváhagyhatja az aszálykár-enyhítést. A Magyarországon is nagy vihart kavart borágazati reform kapcsán Marian Fischer Boel úgy fogalmazott: igyekeztek minél nagyobb mértékben figyelembe venni a különböző tagországok piaci szereplőinek érdekeit és véleményét, de természetes, hogy az előterjesztett változat nem nyerhette el mindenki tetszését. A bizottság a közelmúltban jelezte, hogy bizonyos pontokon hajlandó kompromisszumot kötni, de elvárja, hogy a kormányok is engedjenek - tette hozzá. A mezőgazdasági biztos egyébként ma délelőtt Gráf József agrárminiszterrel közös sajtótájékoztatót tart, majd délután Egerbe látogat, ahol a helyi bortermelőkkel egyeztet a reformjavaslatról és a szektor jövőbeni kilátásairól.

Takács Gábor

forrás: vg.hu

2007. 43. heti hízó / takarmány index (HTI)

3,64

A holland malac export több mint 2%-kal nőtt

A Hollandiában megjelent jelentés szerint Hollandia EU-n belüli malac eladása 2,23%-kal nőtt az első háromnegyed évben.

Továbbra is Németország maradt a holland malac legnagyobb felvevő piaca. 2007-ben 12,85%-kal több malacot vásároltak a németek, az egy évvel korábbihoz képest. A Belgiumba irányuló export szintén jelentősen 15,69%-kal növekedett ami 46,640 sertésnek felel meg.

Csak Spanyolország csökkentette a malac importját az elmúlt évhez képest, méghozzá 15 %-kal.

A jelentés szerint a holland malac export további növekedése előtt egyetlen akadály van csak, mégpedig az ország Aujeszky státusza.

A román sertéshús 2010-ig nem kívánatos az EU-ban

Románia keleti felén található Brailában újabb sertéspestises megbetegedést fedeztek fel. Ezúttal 2500 sertést kell kiirtani. Az idén augusztusban a Smithfield cég Temes megyei telepein tömeges megbetegedések óta ez a legnagyobb méretű fertőzés Romániában.

Mindezek az esetek azt követően történtek, hogy a román állategészségügyi hatóságok ez év júniusában bejelentették, hogy felszámolták a betegséget, mely 2006-ban 716 esetben jelentkezett.

A mostani eseteket követően Brüsszel a román sertéshússal szembeni embargó 2009 év végéig történő meghosszabbításáról döntött.

Jönnek az amerikaiak, jönnek az amerikaiak!

A mai napon érkezett a hír, mely szerint az Európai Bizottság jóváhagyta két génmódosított (GMO) kukorica Európán belüli humán élelmezésre, valamint állati takarmányozásra való felhasználását. A két kukorica, mely a világon először (de gyaníthatóan nem utoljára) megkapta az EU-ba szóló beutazási vízumát a 59122 -es és a 1507xNK603 azonosítót viseli.

Természetesen a hírben külön megemlítik, hogy az EU saját független tudományos bizottsága biztonságosnak ítélte a két kukorica táplálkozási láncba való beengedését.

Mit lehet erre mondani? Várható volt?

A tegnapi napon egy hazánkban tevékenykedő belga-holland takarmányos cég előadásán két idevágó információ hangzott el:

1. a Benelux államokban 220€ (~55 ezer Ft) a kukorica, mely szinte elviselhetetlenül magas az ottani termelők számára és
2. Hollandiában még nem hagyták abba a malacgyárak a termelést, és tovább ontják a hízó alapanyagot.

Ha a fenti hír azt eredményezi, hogy zöld lámpát kap a tengeren túlról szállított jóval olcsóbb tengeri, akkor a takarmány árak konszolidációja várható, és ebből következően:

1. nem fognak bezárni a nyugat-európai sertéstelepek,
2. újabb remény csillanhat fel a túlélésre játszó hazai termelők szemében, hogy lesz mit etetni,
3. nem lesz sertés hiány.

DE, ha mindez igaz, akkor hogyan fog alakulni a jövő évi hízó ár? Lesz-e 350 Ft-ot meghaladó átvételi ár jövő év nyarára, ahogyan mindenki remélte, vagy erről a reményünkről is le kell mondanunk? Lehet, hogy ez a válság a rossz helyzetben lévő telepek elhúzódó agóniája miatt hosszabb lesz, mint gondoltuk?

Azt hiszem igen érdekes folyamatok elébe nézünk (bár jobb lenne kívülről nézni), melyek végkifejlete jelen pillanatban általam még megjósolhatatlan.

Az agrárminiszterrel tárgyaltak a sertéstartók

A sertéstartók megbízottai a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel tárgyaltak az ágazatban kialakult helyzetről szerdán Budapesten - tájékoztott a megbeszéléseket követően Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára.

A Sertéstartók Országos Választmányának képviselői - Mészáros Illés választmányi elnök, Kovács Lajos és Vidmann Mihály -, valamint Gráf József, az agrártárca irányítója a helyzetértékelésben egyetértett - közölte Tóth István. Amennyiben nem történik gyökeres változás az ágazatban, akkor hat hónapon belül akár több százezer darabbal 2,5 millióra csökkenhet a sertések száma Magyarországon.

Tóth István szerint némi előrelépés történt a korábbi helyzethez képest a megbeszélések eredményeként. Az állam mérsékelné például a hatósági állategészségügyi költségeket, biztosítaná a kisösszegű - úgynevezett de minimis - takarmányvásárlás lehetőségét, és még az idén kifizetné a jövő év helyett az ez év április 30-ig járó, mintegy 2,5 milliárd forintra rúgó állatjóléti támogatást a gazdálkodóknak.

Ezek az intézkedések azonban érdemben nem változtatnak a tenyésztők helyzetén Tóth István szerint. Ezért a MOSZ titkára úgy véli, továbbra is napirenden van a sertéstartók korábban, november elejére bejelentett demonstrációja. A tüntetés megtartásáról azonban a Sertéstartók Országos Választmányának csütörtöki rendkívüli ülése dönt Budapesten. Ekkor határoznak az esetleges demonstráció időpontjáról és helyszíneiről is.

A MOSZ titkára ugyanakkor aláhúzta: egy esetlegesen megtartandó demonstrációt semmiképpen nem lehet politikai töltetűnek tekinteni, mert szakmai kérdések megoldását szeretnék kikényszeríteni.

forrás: origo.hu