Jó hír a koleszterinszintjük miatt aggódó karajkedvelőknek, hogy nem feltétlenül árt a szívünknek a sertéshús - persze csak akkor, ha mértékkel fogyasztjuk. Ám mindezek mellett jó tudni, hogy számos értékes tápanyag forrása lehet a magyar konyhaművészet egyik fontos alapanyaga.
A disznóhús veszélyeiről az elmúlt években számos kutatás látott napvilágot: megtudtuk, hogy fogyasztása elhízáshoz, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Ám jobban tesszük, ha "a karajt, a combot és a sertés egyéb zamatos porcikáit nem feltétlenül tekintjük a szervezetünk ellenségének" - figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele.
Vérszegénység ellen
A sertéshús egy sor olyan fontos tápanyagot tartalmaz, amelynek hiánya megbetegedéshez vezet. Ezek közül alapvető fontosságú a fehérje-, a vitamin- és az ásványianyag-tartalom.
A különböző húsokban átlagosan 20% a fehérje, aminek nagy része teljes értékű, vagyis a szervezet számára nélkülözhetetlen, úgynevezett esszenciális aminosavak megfelelő arányban találhatók meg bennük. Ezen kívül gazdagok a különböző B-vitaminokban így a B1, B2, B6, B12-ben. Ezek közül, a B12-vitamin hiánya - amely kizárólag állati eredetű táplálékban fordul elő - vészes vérszegénységet, általános testi leromlást okozhat. A zavartalan szénhidrátanyagcsere működése szempontjából fontos B1-vitaminhoz - a többi húsféleséghez hasonlítva - a legnagyobb mennyiségben a sertéshúsból juthatunk hozzá. A sertéshús mindezek mellett tartalmaz még A- és D-vitamint is.
A különböző húsokban átlagosan 20% a fehérje, aminek nagy része teljes értékű, vagyis a szervezet számára nélkülözhetetlen, úgynevezett esszenciális aminosavak megfelelő arányban találhatók meg bennük. Ezen kívül gazdagok a különböző B-vitaminokban így a B1, B2, B6, B12-ben. Ezek közül, a B12-vitamin hiánya - amely kizárólag állati eredetű táplálékban fordul elő - vészes vérszegénységet, általános testi leromlást okozhat. A zavartalan szénhidrátanyagcsere működése szempontjából fontos B1-vitaminhoz - a többi húsféleséghez hasonlítva - a legnagyobb mennyiségben a sertéshúsból juthatunk hozzá. A sertéshús mindezek mellett tartalmaz még A- és D-vitamint is.
Vaslelőhely
Az ásványai anyagok közül a húsok vastartalmát lényeges hangsúlyozni A vas nélkülözhetetlen az idegrendszer megfelelő fejlődéséhez és számos neurotranszmitter képzésében is közreműködik. Hiánya fejfájást, fáradtságot, szívdobogást okozhat. A vashiány a gyermekek idegrendszerének fejlődését erősen károsítja, ezért nem ajánlott terheseknek, szoptató anyáknak és gyermekeknek a húsmentes étrend. A hús vastartalmának több mint fele ún. hem-vas, amely jobban hasznosul, mint a növényi eredetű, vagyis nem hem-vas. Érdekesség, hogy a kímélőbb hőkezelések - főzés, párolás - során kevésbé alakul át a jól felszívódó hem-vas nem hem-vassá, mint sütéskor. Mindezek mellett a hús szervezetünk réz- és cinkszükségletének biztosításában is helyet kap.
Zsírban szegény, de nem mentes
S mi a helyzet azzal, hogy sertéshús fogyasztás elhízáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet?
Tagadhatatlan, hogy az állati zsiradékok mértéktelen fogyasztása - koleszterin-, és telített zsírsavtartalmuknál fogva - kockázati tényezőnek számít a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. s az is tény, hogy a zsíros rántott hús nem kifejezetten fogyókúrás étel.
Mértékkel fogyasztva viszont a hús zsírtartalma sem árthat, főként, ha a napi testmozgás nem merül ki abban, hogy kipakoljuk a hűtőszekrényt.
Fontos ezen kívül, hogy a hús kiválasztásánál és az elkészítésekor egyaránt tartsuk szem előtt a zsírszegénységet - javasolják a dietetikusok, azonban ezt sem érdemes túlzásba vinni: a 2,5%-nál kisebb zsírtartalom már szárazzá, élvezhetetlenné teszi a húst.
Tagadhatatlan, hogy az állati zsiradékok mértéktelen fogyasztása - koleszterin-, és telített zsírsavtartalmuknál fogva - kockázati tényezőnek számít a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. s az is tény, hogy a zsíros rántott hús nem kifejezetten fogyókúrás étel.
Mértékkel fogyasztva viszont a hús zsírtartalma sem árthat, főként, ha a napi testmozgás nem merül ki abban, hogy kipakoljuk a hűtőszekrényt.
Fontos ezen kívül, hogy a hús kiválasztásánál és az elkészítésekor egyaránt tartsuk szem előtt a zsírszegénységet - javasolják a dietetikusok, azonban ezt sem érdemes túlzásba vinni: a 2,5%-nál kisebb zsírtartalom már szárazzá, élvezhetetlenné teszi a húst.
Zsíros tények
A húsok zsírtartalmát több tényező is befolyásolja: az állat fajtája, kora, neme, takarmányozása.
Minden húsféleségnek, így a disznóhúsnak is vannak jellemzően zsírosabb és soványabb részei is: így például a sertésdagadó 10 dekájában 42 gramm zsiradék van, míg a combban csak 8,1 gramm.
Az sem mindegy, hogyan készítjük el: a párolt, a saját zsírjában sült vagy a grillezett sovány sertéskarajt, a szűzpecsenyét egyik-másik fogyókúra is megengedi. Érdemes tehát alufóliában vagy sütőzacskóban sütni, hőálló edényben, római tálban, kuktában és teflonedényben főzni.
Az ételkészítés során a különböző hőhatások, vagyis a főzés, párolás és a sütés javítják a húsok emészthetőségét, amely alapvetően az állatok életkorával együtt változó kötőszövetek minőségétől függ: a fiatalabb állatok húsa könnyebben emészthető.
A zsiradékmennyiségen belül a koleszterintartalom gyakran vizsgált szempont. Megfelelő nyersanyagválasztással és ételkészítéssel azonban betartható a napi 300 miligrammos kolezsterin-limit (10 dkg sovány sertéshús 68 mg, míg 10 dkg párizsi 75 mg koleszterint tartalmaz).
A sertészsír telítettzsírsav-tartalma 43%, amely a többi húsféleséghez viszonyítva közepes mennyiség. A telítettzsírsav-tartalom egyharmadát azonban olyan zsírsavak alkotják, melyek nem jelentenek veszélyt az egészségre.
Minden húsféleségnek, így a disznóhúsnak is vannak jellemzően zsírosabb és soványabb részei is: így például a sertésdagadó 10 dekájában 42 gramm zsiradék van, míg a combban csak 8,1 gramm.
Az sem mindegy, hogyan készítjük el: a párolt, a saját zsírjában sült vagy a grillezett sovány sertéskarajt, a szűzpecsenyét egyik-másik fogyókúra is megengedi. Érdemes tehát alufóliában vagy sütőzacskóban sütni, hőálló edényben, római tálban, kuktában és teflonedényben főzni.
Az ételkészítés során a különböző hőhatások, vagyis a főzés, párolás és a sütés javítják a húsok emészthetőségét, amely alapvetően az állatok életkorával együtt változó kötőszövetek minőségétől függ: a fiatalabb állatok húsa könnyebben emészthető.
A zsiradékmennyiségen belül a koleszterintartalom gyakran vizsgált szempont. Megfelelő nyersanyagválasztással és ételkészítéssel azonban betartható a napi 300 miligrammos kolezsterin-limit (10 dkg sovány sertéshús 68 mg, míg 10 dkg párizsi 75 mg koleszterint tartalmaz).
A sertészsír telítettzsírsav-tartalma 43%, amely a többi húsféleséghez viszonyítva közepes mennyiség. A telítettzsírsav-tartalom egyharmadát azonban olyan zsírsavak alkotják, melyek nem jelentenek veszélyt az egészségre.
A gyapjas a mienk
Azt már az általános iskolában, a bioszórán megtanulhattuk, hogy a sertések egyik fajtája, a mangalica, őshonos magyar fajta. Ez a fajta száz éve még Európa legjobb sertésének számított, majd a hústermelés fokozására irányuló mennyiségi szemlélet következtében 1990-re a kihalás szélére került, egyedeinek száma az elmúlt két évtizedben száz és ötszáz közöttire csökkent.
Mostanában reneszánszát éli ez a fajta, ami részben annak köszönhető, hogy elterjedt: a mangalica húsa egészségesebb, könnyebben emészthető, kevesebb benne a koleszterin, és az ember számára létfontosságú telítetlen zsírsavat tartalmaz - a legújabb kutatások fényében azonban mindez megdőlni látszik.
Tény, hogy húsának élvezeti értéke - zsírsavösszetételének köszönhetően - nagyobb, mint más fajtáké, valamint cink-, vas- és B1-vitamin tartalma is kedvező; ám a közhiedelemmel ellentétben viszont húsa magasabb zsírtartalmú, mint a hússertéseknek, zsiradékának koleszterintartalma pedig nem kisebb azokénál.
Zsírszegényen elkészítve, megfelelő köretekkel - salátával, párolt zöldséggel - együtt tálalva azonban a mangalica is beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe.
Azt már az általános iskolában, a bioszórán megtanulhattuk, hogy a sertések egyik fajtája, a mangalica, őshonos magyar fajta. Ez a fajta száz éve még Európa legjobb sertésének számított, majd a hústermelés fokozására irányuló mennyiségi szemlélet következtében 1990-re a kihalás szélére került, egyedeinek száma az elmúlt két évtizedben száz és ötszáz közöttire csökkent.
Mostanában reneszánszát éli ez a fajta, ami részben annak köszönhető, hogy elterjedt: a mangalica húsa egészségesebb, könnyebben emészthető, kevesebb benne a koleszterin, és az ember számára létfontosságú telítetlen zsírsavat tartalmaz - a legújabb kutatások fényében azonban mindez megdőlni látszik.
Tény, hogy húsának élvezeti értéke - zsírsavösszetételének köszönhetően - nagyobb, mint más fajtáké, valamint cink-, vas- és B1-vitamin tartalma is kedvező; ám a közhiedelemmel ellentétben viszont húsa magasabb zsírtartalmú, mint a hússertéseknek, zsiradékának koleszterintartalma pedig nem kisebb azokénál.
Zsírszegényen elkészítve, megfelelő köretekkel - salátával, párolt zöldséggel - együtt tálalva azonban a mangalica is beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe.
A sertés másik oldala
"A táplálkozástani ajánlások szerint naponta 2-3 egység húst és húskészítményt tanácsos fogyasztani"- írja a hírlevél. "Ezen belül vörös húsokból - marha-, sertés- és birkahúsból - összesen 8 dkg az ajánlott mennyiség. Egy egységnek felel meg 5-10 dkg hús, csont nélkül, vagy 3-5 dkg felvágott. A húsfogyasztás különösen a gyermekek, terhes és szoptató anyák, illetve nagy fizikai munkát végzők esetében fontos."
A hústalan életmód tehát akár veszélyes is lehet, viszont az sem feltétlenül egészséges, ha valaki húst eszik hússal. "A húsok mértéktelen fogyasztása kerülendő, hiszen az ezzel együtt járó nagy mértékű fehérjebevitel olyan anyagcsere-változásokat indíthat el a szervezetben, melyek többek között fokozzák a vesék megterhelését, a kalciumvesztést, és ezzel előmozdíthatják a csontritkulás kialakulását is. Emellett a legújabb kutatások szerint, a túlzott vöröshús-fogyasztás valószínűleg növeli a vastagbél-, és végbélrák kockázatát " - int mértékletességre a MDOSZ.
Kovács M. Veronika
forrás: origo.hu
Látom azért az igen soványka óriásplakát mellett más módon is megdolgozik a pénzéért a vöröshús kampányban nyertes cég. ;-) A teljes cikk innét letölthető.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése