Közös értékesítő és beszerző szervezet alakítása

A közös értékesítő szervezet létrehozása már a 2005 évi, Gráf József Miniszter Úrnak átadott anyagainkban is szerepelt. Lényege, hogy olyan mennyiségű sertést tudjunk együtt értékesíteni, amellyel magasabb értékesítési árat tudunk elérni (legalább az európai, pl. holland-német átlag árat!) Mind emellett ki kell alakítani egy pontosan nyomon követett magyar sertés, sertéshús minőségi márkát, rövidebb majd hosszabb távon is, azért , hogy a magyar fogyasztó eldönthesse, milyen húst kíván vásárolni. Egy ilyen szervezet saját gazdasági érdeke miatt egységesen léphet fel annak érdekében, hogy a hatóságok minden tőlük telhetőt tegyenek meg (piacvédelminek is nevezhető egyéb intézkedések), hogy a termelők a szervezetükön keresztül helyzetbe kerüljenek.

Magyar sajátosság, hogy a törvényi szabályozás miatt a mai termelői csoportok egyesülni nem tudnak, vagy ha ezt megteszik...

A magyar sajátosságot figyelembe véve a mai termelői csoportok egyesülni a törvényi szabályozás miatt nem tudnak, vagy ha ezt megteszik, elveszítik a még hátralévő támogatásukat. Ugyanakkor pár év múlva ez az akadály megszűnik, szabadon olvadhatnának össze, kivéve , ha az egyik Kft, a másik pedig szövetkezet, ez estben egy kicsit bonyolultabb az ügy, valószínűleg az adott vagyon felhalmozás- ha lesz ilyen-is gondolkodásra fogja inteni a termelői csoportokat e tekintetben. E mellet itt vannak azok a nagyobb vállalkozások, akik a más okok miatt eddig sem vagy ezután sem akarnak, kívánnak ilyen szervezetnek a ragjai lenni, viszont a piacon jelentős tényezők. Mindezek feloldására célszerű egy olyan közös szervezetet létrehozni, amely a piacon meghatározó, a közös érdekek és nem a különbözőségek a meghatározóak a tagok számára, és előre vetíti az Alföldi Tej Kft-hez hasonló piaci súlyú termelői szerveződés lehetőségét úgy hogy akár vágóhídi vagy feldolgozói kapacitással is rendelkezhessen egyszer ez a remélhetőleg folyamatosan bővülő termelői kör. Amennyiben az atomizált állapot a továbbiakban fent marad ilyen szinten, az előre vetíti annak a veszélyét, hogy ha bárkik Magyarországon- tőke, vagy szakmai befektető(k)- zárt termékpályás szerveződést hoznak létre, az ki fogja szorítani a jelenlegi termelői kört a magyar és az európai piacról is. Ez esetben a jelenlegi fejlesztéseink végeredményben mások számára jelentenek majd hasznot / kereskedelem, konkurencia, stb/, ez pedig nem célunk sem nekünk, sem az FVM-nek.

A közös értékesítő és beszerző szervezet: Minőségi Magyar Sertés Integráció / Kft, vagy Szövetkezet / mely minden termelő irányában nyitott. A tagok a termelésük min.51 %-át ajánlják fel közös értékesítésre, akár 100 %-os kötbér terhe mellett ! Az értékesítések összehangolását a Magyar Sertés / Kft, Szöv. / végzi, míg azok technikai lebonyolítását a tagok, a termelői csoportok mintegy regionális irodaként. Az értékesített sertés a Társaság tulajdonába megy át, a tag felé a kifizetés átutalással vagy árbevétel engedményezéssel történik. A felmerülő költségekre a tagok a közös értékesítésből származó többlet bevételből működési költség hozzájárulást fizetnek, pl. 100 Ft / sertés összegben.

A szervezet tevékenysége a kezdetekben a fent vázolt célokra kell hogy koncentrálódjon.A társasági szerződés, alapszabály tekintetében a tagoknak el kell fogadniuk néhány alaptézist:

1. a tagok a közös értékeik alapján társulnak, tiszteletben tartva egymást, tisztelve mások értékeit, eddigi eredményeit
2. a tagok non profit módon kívánják a társaságot működtetni, tőke felhalmozás beruházás céljából később lehet esedékes.
3. a tagok egyenlő tulajdoni rész aránnyal kívánnak rendelkezni a társaságban, amelynek értéke az 5 %-ot nem haladhatja meg-amennyiben a forma gazdasági társaság lesz.. Ezzel részben teljesül gazdasági társaságban is az egy tag egy szavazat elve.
4. a tagok elővásárlási joggal rendelkeznek a tulajdonrészek eladása kapcsán, amennyiben a tag saját vállalkozásának kapcsán áll be tulajdonos változás, úgy abban az esetben vagy értékesíti a többi tag részére a tulajdon részét, vagy a társaság engedélye szükséges a saját tulajdon személyi változása kapcsán a tagsági lét maradásához.
5. a tagok az induló évben- egyéb kötöttségeik miatt arra törekszenek, hogy a célként kitűzött heti 20-25 ezer sertés együttes értékesítése kezdődjön meg úgy, hogy mindenki a szerződéssel nem lefedett, - vagy a lazán szabályozott szerződéséből kivehető- mennyiségét ajánlja fel közös értékesítésre. A cél egy olyan integráció létrehozása, amelyen keresztül heti 40 ezer sertés értékesítése történik meg. A vevő/vágóhíd/ részére kikötésre kerül, hogy csak kizárólagossági alapon járhat el a prémium kifizetése kapcsán, a társaságon kívül esők nem részesedhetnek a prémiumokból. Ezzel szemben az értékesítő szervezet garantálja a leszerződött sertések leszállítását a szerződésben meghatározott ideig.
6. a tagok saját és egymás biztonságáért egyrészt akár 100 %-os kötbért kötnek ki az általuk az értékesítési társaság részére leszállítandó és leszerződött sertéseikre nem teljesítés esetére-kivéve vis major, zárlat, egyéb itt még nem szabályozottak esetén -, másrészt a vevőtől garanciát kérnek a maximum 14 napos fizetési határidőre. A vevőnek vállalnia kell, hogy késedelmes fizetés esetén kamatként a jegybanki alapkamat dupláját kell megfizetnie, valamint 14 nap után inkasszó jogot kell biztosítania az értékesítési társaság részére. Amennyiben ez sem tűnne elegendő biztosítéknak, egyéb fedezetet is kell a vevőnek vállalnia/ magán- valamint cég vagyona, stb./
7. a tagok a jelenlegi, saját értékesítési szervezetük révén (tcs, bész, tész, magánvállalkozás) bonyolítják a szállításokat, ügyintézik a kötelező feladatokat. A közös értékesítési társaságnak nem célja indokolatlan mértékben felduzzasztania a tulajdonosi létszámát, ezért az új jelentkezők a fent említett szervezetek tagjaiként kell hogy bekapcsolódjanak az értékesítésbe.
8. a tagok a regionalitást figyelembe kelet, nyugat , közép, és keletei régiókból 3-3-3 fős felügyelő bizottságot vagy igazgatóságot hoznak létre.
9. a tagok a elhatározzák, hogy egy nyomon követési rendszer kialakítását kezdik meg egy minőségi magyar sertéshús márka kialakításával együtt, valamint a leadott, értékesített sertések minimum 2 %-os színhúsonkénti árképzését kezdeményezik a szerződő vágóhidaknál (50-52, 52-54- stb)
10. a tagok a közös értékesítő cégen keresztül a beszerzéseikben is együtt kívánnak működni azért, hogy ezen keresztül az input anyagok árcsökkentését a kívánt mértékben el tudják érni.

A prémium rendszer tervezett formája, amire már van szóbeli és írásos ajánlat is:

1. a 15000/hét sertés leszállítása esetén az élő E,S alapár :
   - hétfői holland hasított zmp-s árból átszámított élő ár, a prémium 20 Ft,
   - a német-holland hasított zmp-s árból átszámított élő ár, a prémium 15 Ft- (az kerül alkalmazásra, amelyik több) Minden hétfőn a következő hétre képződik az ár egy adott nap /lehet ez a hétfő is / Euró árfolyama /pl. MNB közép / alapján
2. az ár vágóhíd kapujába beszállított ár, a szállítás költsége a termelőt terheli.
3. a fizetési határidő a tagok részére14 naptári nap. A vágóhíd a 12.naptári napig a közös cég számlájára kell hogy utalja a számlák ellenértékét , ez után inkaszó jogot biztosít a tagok közös cégének. A késedelmes időszakra a jegybanki alapkamat duplája kerül felszámításra.
4. a tartók közös cége és az adott vágóhíd hosszú távú-min 1 éves-együttműködési megállapodást és szállítási szerződést köt.
5. a minősítés a SEUROP alapján történik úgy, hogy az adott osztályon belül tovább bontják %-onként vagy 2 színhús %-onként az árat a felek.

Összességében elmondható, hogy egy ilyen, teljesen a modern Európai gyakorlatnak megfelelő szövetkezés példa lehetne más mezőgazdasági ágazatok számára is. Mindezt a Gráf József Miniszter is megerősítette az e héten, 13-án megtartott országos sertéstartói, tenyésztői rendezvényen, ahol is több száz termelő vett részt, képviselve a magyar sertéstartás 70 %-át. Elmondta, hogy a sertéstartók minden olyan támogatást meg tudnak az összefogással szerezni, amely versenyképessé teszi őket az európai és a hazai piacon is. Arra hívta fel a sertéstartókat, hogy ha maguk is tesznek erőfeszítéseket egy ilyen összefogással, számíthatnak a minisztérium teljes támogatására. Azt is jelezte, amennyiben kellő mennyiségű árualap szerveződik össze, dán, francia, holland példák alapján a termelők saját vágóhídi és feldolgozói kapacitás kiépítésében is gondolkodhatnak.

Sákán Antal

Elnök

forrás: sertesszovetseg.hu