Átalakítják az agrárkasszát

Brüsszel lecsupaszítaná az intervenciós rendszert, és plafont szabna a támogatásoknak.

Az EU közös mezőgazdasági politikájának átfogó átalakítására tesz javaslatot az Európai Bizottság abban a tervezetben, amelyet november 20-án mutat be a testület. A bizottsági forrásokból értesülő Bruxinfo szerint Mariann Fischer Boel agrárbiztos tovább kívánja csökkenteni azoknak a közvetlen kifizetéseknek az arányát, amelyeket még mindig a termeléshez kötve folyósítanak az agrártermelőknek. A termeléstől való elválasztás a jelenlegi körülbelül 90 százalékról 95-re nőne.Az agrárbiztos azt is tervezi, hogy bizonyos termelési korlátokat lebont. Ez mindenekelőtt a jelenlegi tejkvótarendszer megváltoztatását jelenti, a tejkvóták fokozatos kiterjesztésével kezdve a kvótarendszer teljes felszámolásáig. Brüsszel a területpihentetési rendszer állandó jelleggel történő megszüntetését is tervezi. Mint ismert, a jelenlegi rendszerben 10 százalékos a kötelező ugaroltatás mértéke. Az agrárminiszterek a múlt héten azonban az Európai Bizottság javaslatára úgy döntöttek, hogy a 2007. őszi és a 2008. tavaszi vetéseknél nem kell betartani ezt.A több terménynél is alkalmazott intervenciós rendszert teljes egészében nem kívánja a bizottság rendszeres alapon működtetni a jövőben, hanem csak válsághelyzetekben alkalmazná olyan módon, mint ahogy – az agrárminiszterek nyári döntésének megfelelően – a kukoricaintervenció működik majd. Brüsszel a reform keretében erőteljesen megerősítené az agrárpolitika vidékfejlesztési pillérét. E szerint a jelenlegi 5-ről 2013-ra 13 százalékra kívánja növelni azoknak a közvetlen kifizetéseknek az arányát, amelyeket vidékfejlesztésre csoportosítanak át (ún. moduláció). A direkt támogatások 8 százalékos csökkentése azonban nem vonatkozik az új tagállamokra, amelyeket a közvetlen kifizetéseknél meglévő átmeneti időszak miatt mentesítettek a modulációs kötelezettség alól. Fischer Boel a közvetlen agrárkifizetések felső határát is meg kívánja szabni. E szerint 300 ezer eurót meghaladó éves szubvenció esetén 45 százalékkal csökkentenék a direkt támogatásokat. Kétszázezer euró felett 25, 100 ezer euró felett 10 százalékos lenne a lefaragás.Két, egymással alapvetően ellentétes folyamat alakíthatja a további brüsszeli agrárreformokat – véli Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Az egyik tendenciát a Világkereskedelmi Szervezeten belül folyó liberalizációs tárgyalások határozhatják meg, amelyek az (export)támogatások újabb leépítésére kényszeríthetik Brüsszelt. Ehhez illeszkedne a napokban elhangzott francia kormányfői javaslat is, amely az uniós agrár-költségvetési kiadások leépítését, szigorítását irányozná elő. Ez egyes területeken – összhangban a korábbi brüsszeli lépésekkel – a termelés további csökkentésével járhatna.Másfelől az uniónak reagálnia kellene az új világpiaci agrárhelyzetre, amely jelentős árnövekedést, egyes termékekből pedig hiányt vetíthet előre – mondta Kiss Judit. Ez jellemző az egyik legfontosabb szerepet betöltő gabonaágazatra, amely egyszerre szolgál táplálkozási, takarmányozási és bioenergia-termelési célokat. Az esetleges áruhiány megelőzése érdekében Brüsszel kevésbé radikális, szolidabb reformok mellett is dönthet, de ma még kérdéses, hogy a megváltozott piaci körülményeket a bizottság mennyire veszi figyelembe – húzta alá a szakértő.

Az Európai Bizottság reformra vonatkozó javaslatát valójában a közös agrárpolitika felülvizsgálata keretében mutatják be. A brüszszeli javaslatcsomag novemberi megjelenésével széles körű konzultáció veszi kezdetét, amely 2008. március végéig tart. Brüsszel ezt követően várhatóan májusban terjeszti elő konkrét jogalkotási javaslatait. Brüsszeli remények szerint a 2008 második felében esedékes francia soros elnökség alatt le is zárulhat a felülvizsgálat, amely már a 2009-ben felálló következő bizottság idején lép hatályba.

forrás: VG.hu