Drága lett, ezért nem kell az állami kukorica

A sertéstartók elviselhetetlen veszteségeik miatt akkor is demonstrálnak, ha az agrárkormányzat beváltja terveit és az idén, illetve jövőre 4-4 milliárd forint támogatással siet segítségükre. A gazdák a drága takarmány miatt vannak bajban.

Akkor is országos demonstrációt tartanak a sertéstartók, ha az agrárkormányzat változtatni próbál a drága takarmány miatt kilátástalannak vélt helyzetükön. Emlékezetes, hogy Gráf József, az agrártárca vezetője a közelmúltban, titkos megbízást adott állami gabonacégeknek, hogy az unió Magyarországon tárolt - itt termett - intervenciós kukoricájából legalább félmillió tonna terményt megvásároljanak. Ezt a TIG és Concordia Zrt. úgy értékesíti, hogy nem számol fel hasznot. Azt remélték, ezzel a mennyiséggel csökkenteni tudják a tonnánként 60 ezer forint közelébe csúszó árakat.

Az eredeti terv az volt: a Magyar Sertéstartók Országos Szövetsége, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT), valamint a Baromfi Terméktanács kap lehetőséget arra, hogy az agrártárca szerint olcsónak tartott kukoricát tagjaihoz eljuttassa. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy két tételben, mintegy 78 ezer tonna, tonnánként 54 ezer forintért kínált kukoricára hozhattak vevőt a VHT-vel közösen. Összesen 66 ezer tonnára jelentettek be igényt, ám kvótájukból 30 ezer tonnára nincs és valószínűleg nem is lesz vevő, ugyanis a terményért előre kell fizetni, s a gabonaraktáraktól távoli telepre történő szállítás miatt ez sokaknak már nagyon drága.

Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke hasonló fiaskóról számolt be. Információi szerint a 70-80 ezer tonnára szóló vásárlási lehetőségükből legfeljebb néhány tízezer tonnát használtak ki. Beszámolt arról is, hogy az ügyesebb baromfitartóknak sikerült 50-53 ezer forintos áron kukoricát szerezni.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségéhez (MOSZ) tartozó sertéstartók országos választmányának ülése után Mészáros Illés elnök megkongatta a vészharangot. Elmondta, hogy a sertések száma jövőre, 1,5 millióra is csökkenhet, ha az állattartók nem kapnak sürgősen segítséget. Számításaik szerint egy-egy gazda tízezer forintnál is többet fizet rá a sertéstartásra. A KSH legfrissebb, augusztusi állatszámlálása szerint az országban 4,1 millió sertést tartanak. Szakértők szerint az állomány a legszélsőségesebb esetben is legfeljebb 3-3,2 milliósra csökkenhet, ami import nélkül is bőven fedezi a hazai fogyasztást.) A választmány arról is döntött, hogy a helyzet megoldására tárgyalásokat kezdeményez Gráf Józseffel.

A választmányi sajtótájékoztatóhoz kapcsolódva Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára bejelentette, hogy a sertéstartók az idén és jövőre is mintegy 3-4 milliárd forintra számíthatnak. Részletesen ismertette, hogy a terveikben a többi között a hatósági állategészségügyi költségek csökkentése és az ötéves konszolidációs hitel is szerepel. Elhangzott az is: a magyar agrárkormányzat a jövő heti luxemburgi miniszteri tanácsülésen kezdeményezi, hogy az EU léptessen életbe intervenciós intézkedéseket a sertéságazatban - bár erre több mint húsz éve nem volt példa - és úgynevezett magántároltatási rendszert is hozzon létre. Ez utóbbi segítené a gazdálkodókat a jelenlegi piaci anomáliák leküzdésében.

Czauner Péter

forrás: nol.hu