- Az élelmiszer-gazdaság helye a nemzetgazdaságban
A mezőgazdaság súlya a foglalkoztatásban, a bruttó hazai termék (GDP) előállításában és a beruházásokban egyaránt 4-5% között alakult 2006-ban.
Az élelmiszer-gazdaság egyre csökkenő hányadát adja a lakossági fogyasztásnak és az exportnak, külkereskedelmi aktívuma is csökkenő összegű az utóbbi években.
A nemzetgazdaság összes exportján belül az élelmiszer-gazdaság részaránya az 1990-es évtized második felében jelentősen visszaesett, ezután mérsékelt ütemben tovább csökkent,2006-ban 5,5%-ot tett ki. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek külkereskedelmi forgalmának kiviteli többlete 2001–2003 között az előző három évhez képest még nőtt, ezután azonban az import élelmiszerek (az EU-csatlakozást követő) fogyasztásának növekedése következtében számottevően csökkent. A kiviteli többlet 2006-ban – előző évihez viszonyított növekedése ellenére – jelentősen elmaradt a néhány évvel korábbitól.
A háztartások fogyasztási kiadásaik negyedét költötték 2005-ben élelmiszerekre és élvezeti cikkekre. (Az életszínvonal-növekedés eredményeként egyre bővül a szolgáltatások 7 igénybevétele, ezzel szemben a fogyasztási kiadásoknak egyre csökkenő hányadát képviseli az élelemre fordított összeg.)
- A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása
2006-ban 512 ezer dolgozó éves munkájának megfelelő munkamennyiséggel hozták létre az év folyamán megtermelt mezőgazdasági termékeket. A mezőgazdaság munkaerőráfordítás nagysága – a korábbi évekhez hasonlóan – tovább csökkent.
Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint 2006-ban a mezőgazdaságban 94 ezer fő dolgozott, 4 100 fővel (4,4%-kal) kevesebb, mint az előző évben.
- A keresetek alakulása
A munkaügyi statisztika szerint a mezőgazdaságban a havi bruttó átlagkereset 111 978 Ft, a nettó 82 110 Ft (a nemzetgazdasági átlag 74%-a) volt 2006-ban a 4 főnél többet foglalkoztató szervezetekben.
- A mezőgazdaság bruttó termelése
Az állattenyésztés bruttó termelése (mely tartalmazza a termelés során felhasznált saját előállítású termékek, pl. vetőmag értékét is) 2004-ben egytizeddel esett vissza, 2005-ben stagnált, 2006-ban pedig ismét csökkent 2,9%-kal. A mezőgazdaság bruttó termeléséből 2006-ban 39%-kal (2000-ben még 47%-kal) részesedett az állattenyésztés, melynek növekedését nem váltotta ki a magas gabonatermés.
Az állattenyésztés bruttó kibocsátása (mely nem tartalmazza a termelés során felhasznált saját előállítású termékek értékét) az MSZR (Mezőgazdasági Számlarendszer) előzetes adatai alapján 582 milliárd Ft értékű volt folyó alapáron 2006-ban, melynek 68%-a élő állatokból, 32%-a állati termékekből származott. Az állattenyésztésen belül az élő állatok bruttó kibocsátása összehasonlító áron 0,4%-kal növekedett, az állati termékeké 3,2%-kal elmaradt az előző évitől. Az élő állatok közül a sertéskibocsátás 1,0%-kal növekedett.
- A termelés főbb jellemzői
A sertésállomány egyre kisebb hányadát (2006 decemberében 37%-át) tartották egyéni gazdaságok.
A sertések száma közel 4 millió volt december 1-jén, 134 ezerrel (3,5%-kal) több az egy évvel korábbinál. Ezen belül 290 ezer anyakocát, az előző évinél 13 ezerrel (4,7%-kal) többet tartottak a gazdaságok. A gazdasági szervezetek növelték, a kistermelők csökkentették a kocaállományukat. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,8 és 5,8 millió között ingadozott, az utóbbi három évben 5 millió darab alatt maradt, 2006. december 1-jén egymillióval volt kevesebb, mint 2003. december elején.
Az EU-25 tagállamai közül a legnagyobb sertéstartók, Németország, Spanyolország és Lengyelország az állomány közel felét, Dániával és Franciaországgal együtt csaknem kétharmadát birtokolták, Magyarország pedig közel 3%-kal rendelkezett.
- Vágóállatok és állati termékek termelése
Az előzetes adatok szerint 2006-ban 1,4 millió tonna vágóállatot termeltek a gazdálkodók, az előző évivel közel azonos mennyiséget, a két évvel korábbinál 3,4%-kal kevesebbet. A vágóállat tömeg kilenctizedét (egymással közel azonos arányban) a vágósertés- és a vágóbaromfi-termelők állították elő. Vágósertésből az előző évhez képest 2,0%-kal növekedett, a 2004. évitől azonban 9,2%-kal elmaradt a kibocsátás.
- Értékesítés, felvásárlási és ráfordítási ár
Az élő állatok és állati termékek felvásárolt volumene 2000 óta szűkebb sávban ingadozott, mint a növénytermesztési és kertészeti termékeké. A 2002–2003-ban elért növekedéstől eltekintve csökkenő tendenciájú volt, és 2006-ban már 9,3%-kal elmaradt a 2000. évitől.
A felvásárlási árszínvonal a növényi termékekéhez hasonlóan erősen ingadozott; 2001. évi kiugrását elsősorban a vágósertés 41%-os és a vágócsirke 17%-os árnövekedése okozta, melyet két évig árcsökkenés követett. A 2003. évi mélypont után már folyamatosan enyhén emelkedett az élő állatok és állati termékek árszínvonala.
Az élő állatok és az állati termékek összevont értékesítési volumene az utóbbi években is egyre csökkent (ezen belül az élő állatok értékesítése ettől eltérően 2006-ban kissé növekedett). Az élő állatok ára folyamatosan kúszott felfelé, az állati termékeké azonban csupán 2006-ban növekedett, szerény mértékben.
A termelőiár-szint a növénytermesztésben nagyobb mértékben, az állattenyésztésben azonban kevésbé növekedett, mint a ráfordításiár-szint.
- Külkereskedelem
Az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmából mindössze néhány százalékos aránnyal részesedik, pozitív egyenlege miatt azonban nagy jelentőségű. A nemzetgazdaság dinamikusabban növekvő exportján belül az élelmiszer-gazdaság az utóbbi években csökkenő hányadot képviselt, miközben az importon belüli aránya megnövekedett.
Az EU-val lebonyolított élelmiszer-külkereskedelem (korábban erősen pozitív) egyenlege az utóbbi években (Részben amiatt, hogy számbavételi változás is történt, 2003-tól ugyanis a tengerentúli származási ország helyett a befogadó kikötővel rendelkező EU-tagország szerepel az import feladójaként.) leapadt, a 2006. évi aktívum már szinte teljes egészében az egyéb országokba irányuló külkereskedelemből származott.
Magyarország az élelmiszerek, italok és dohányáruk külkereskedelmi forgalmában 2006-ban összesen 214,5 milliárd Ft aktívumot ért el.
Az exporttöbblet négyötödét 15 ország (közülük 6 EU-tagország csupán az exporttöbblet egyharmadát) fogadta be. Az exporttöbbletet főként gabonafélék, olajos magvak és takarmányok, valamint sertés- és baromfihús-készítmények kiszállítása eredményezte.
Az importtöbblet négyötödét ugyanakkor 4 EU-tagállam (részben nem származási, hanem kikötőbe érkeztető feladó országként) érte el. A rangsor elején álló 15 ország közül pedig 8 volt az EU tagja, melyekből összesen az importtöbblet 89%-a származott. A legjelentősebb importtöbblet főként élő sertés, húskészítmények, tejtermékek, valamint italok és dohányáruk behozatalából keletkezett.
Az export termékcsoportonkénti szerkezete megváltozott az utóbbi években: az élő állatok és állati termékek aránya néhány százalékkal csökkent, ezzel szemben a növényi termékeké a kedvező szántóföldi hozamok következtében növekedett.
Az importból az élő állatok és állati termékek 2002-ben 17,4%-kal, 2004-ben 21,9%-kal, 2006-ban már 26,3%-kal (az italok és dohányáruk eközben 7,7 majd 9,8 és ezt követően 11,7%-kal) részesedtek.
Az EU-25-tel folytatott élelmiszer-gazdasági külkereskedelem pozitív egyenlege 2001 óta évről évre csökkent, és 2006-ban már szinte alig maradt aktívuma. A külkereskedelmi többletet elsősorban az élő állatok és állati termékek, valamint az italok és dohánytermékek egyre növekvő importja rontotta, de a növényi termékek aktívuma is csökkent.
forrás: KSH
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése