Amikor a hazai terméket az importtal szemben egy importfilmmel próbáljuk megvédeni, avagy kinek a paradicsoma utazik többet?

Nagyon megörültem, amikor ma megláttam az Origón a Videa kínálatában egy magyar kisfilmet, ami ráirányítja a figyelmet a hazai termékek fogyasztására (a jobb beilleszthetőség kedvéért megkerestem a youtube-on is):

Nagyon tetszett a frissessége, az ötletei, a megjelenítésmódja, de ahogy egyre többet láttam belőle, úgy kezdett elhatalmasodni rajtam az érzés, hogy én ezt már láttam jóval régebben, igaz nem hazai termékekkel, hanem kanadaival, de a lényege, az ötlet, a képi megoldások, a példák ugyan azok.

A magyar kisfilmet 2011. január 28-án töltötték fel, míg a kanadait 2009. június 3-án.

A kanadait a Hellmann's.ca szponzorálta/fizette/készíttette (?).

Remélem a kisfilm hazai "ötletemberei" nem kaptak túl sok pénzt ezért az "eredeti" ötletért, és hogy kifizették a kanadaiaknak a jogdíjat, mert máskülönben könnyen a plágium vádja érheti őket. Persze lehet, hogy ezt is a Hellmann's vagy az Unilever (a márkabirtokos) fizette?

Annyira kár, hogy még a hazai piacvédelmünket is import reklámfilmmel próbáljuk megtámogatni. Már ennyire rossz a helyzet?

Nem mindegy, milyen táplálékból fedezzük vasszükségletünket

A vérszegénység népbetegség, a Föld lakosságának mintegy ötöde szenved tőle. Hátterében az esetek felében vashiány áll. A vasbevitel azért okoz nehézséget, mert a növényi és állati eredetű táplálékból származó ásványi anyag általában rossz hatékonysággal szívódik fel és hasznosul szervezetünkben - áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének legfrissebb hírlevelében.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 20 százaléka szenved vérszegénységben. Az orvosi néven anémiának nevezett állapot  -amely nem betegség, hanem tünet - gyakran többféle okból ered, de a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, és ez 80 százalékban a női nemet érinti.

Gyakran nem is tudunk róla, hogy súlyos vérszegénységünk van

A vérszegénység többnyire lassan, fokozatosan alakul ki, és súlyos anémia is fennállhat anélkül, hogy az panaszt okozna.

A hosszú ideig egyoldalúan táplálkozó, drasztikus fogyókúrát tartó vagy vegán étrenden élő emberek körében gyakrabban kialakulhat a vérszegénység.

A vashiányos vérszegénység szempontjából leginkább veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, azok az aktív korban lévő nők, akiknek erős a havi vérzése, valamint - a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt - az idősek és a vegetáriánusok. Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas rendkivül jó hatásfokkal felszívódik.

A húsokból, belsőségekből jobban hasznosul a vas

A növényekben lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vasétól, ugyanis a növényekben úgynevezett nem-hem vas formájában van jelen, míg a májban, vörös húsokban (marha, sertés, vad), halban, tojásban, szárnyasokban úgynevezett hem kötésben található meg.

Utóbbinak körülbelül 15 százaléka szívódik fel, míg a növényekből körülbelül 3-5 százalék. A nem-hem vas felszivódása javítható, ha valamilyen hem vasat tartalmazó húsfélével, vagy C-vitamin- tartalmú élelmiszerrel együtt fogyasztjuk.

A spenótban, sóskának viszonylag nagy: 4-4,6 mg/100 g a vastartalma, mégis - e zöldségek nagy oxálsav tartalma miatt - rosszabb a hasznosulása.

Étrendi tanácsok a vasszükségletünk fedezésére

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a vashiány elkerülésére az alábbiakat tanácsolja:

- Lehetőleg minden főétkezés tartalmazzon húst, belsőséget vagy húskészítményt.

- Minden étkezés tartalmazzon C-vitamint, mely a legtöbb gyümölcsben, főként a citrusfélékben (narancsban, citromban, limeban, grapefruitban) megtalálható, de nagyon magas a paprika C-vitamin-tartalma is. A C-vitamin ugyanis elősegíti a vas felszívódását.

- Gátolja a vas felszívódását a nagyobb mennyiségű kávé és tea fogyasztása.

- Ugyancsak akadályozza a vas felszívódását a túlzott rostbevitel, és a nagy fitát-tartalmú ételek (gabonafélék, olajos magvak, hüvelyesek, korpa).

- Gátolják a vas felszívódását egyes fehérjék (a tehéntejben található kazein, az albumin, a szójafehérje) és egyes ásványi anyagok (réz, cink, mangán, foszfor és a kalcium).

- Ugyancsak ajánlott az E 385-ös tartósítószer (etilén-diamin-tetraacetát, EDTA) elkerülése.

Mivel a máj raktározza a vasat, ezért a belőlel készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére a dietetikusok azt ajánlják, heti egy alkalomnál többször ne fogyasszunk májat.

forrás: origo.hu

Tízmillió sertés országából a 2,7 millió sertés országa lettünk

Háromszáz forint alatti a sertés kilónkénti felvásárlási ára hazánkban, ennek oka, hogy külföldről behozzák 240-ért. Ha nem Németországból, akkor Belgiumból, Hollandiából, Franciaországból.

Könnyű úgy 240-ért adni, ha kilónként 150 forintos támogatást kap a termelő. Kunágotán annak néztünk utána, miként próbál talpon maradni egy megyénkbeli hizlalda.

Mínusz tizenöt fokkal fogad a hajnal, de legalább nem vagyunk nyakig sárosak. Egy sertéstelep nem belvárosi bálterem, az illat sem egy parfümériáé. Nem ez a lényeg, hanem, hogy röfögjenek az ólakban sertések. 

Mert egyre ürülnek ki a telepek, ólak megyénkben is, a tízmillió sertés országából a 2,7 millió sertés országa lettünk. Legalább tizenöt éve halljuk, hogy tenni kellene valamit a magyar sertéságazatért, mert vészesen apad az állomány, és a kivitelére (is) oly’ büszke ország behozatalra szorul. Mindez valósággá vált, már nem tudjuk magunkat sertésből ellátni. Így a német hús behozatalának leállítása óriási gondot okozott több húsfeldolgozónál. 

— Bár a XXI. századot éljük, a malac továbbra sem varázsütésre születik. Vagyis, egy állomány megsemmisítése után nem megy egyik napról a másikra az újraindítás, aztán ismét a megszüntetés — magyarázza Bába Imre, a Sertöv-telep főállattenyésztője. — Ahhoz is kell 170—190 nap, hogy egy malacból 100—110 kilós hízó legyen. 

A Sertöv-telepen egy-egy koca 10-11 malacot fial, az elhullás szerencsére csekély. A malac 14—16 napos koráig csak tejet szopik, aztán kezd el érdeklődni a szilárd takarmány iránt. Harminc-harmincöt nap után választják le az anyjáról, 10—12 kilogrammostól 35 kilogrammosig számít süldőnek, onnantól hízónak. Száz-száztíz kilósan adják el.

— A telepről jelöletlen jószág nem kerülhet ki — ecseteli Bába Imre. — A hízókra jelölőkalapácsnak hívott eszközzel, tintával nyomunk azonosító számot, az értékesítendő malacok fülébe gombot teszünk. 

A kunágotai Bercsényi Zrt.-nek a Sertöv-telep mellett még két hízóbázisa van, az egyik Kunágotán, a másik Dombiratoson. Éves szinten 30 ezer hízósertést állítanak elő, zömében a Bács-Kiskun megyei Páhiban lévő húsfeldolgozónak adják el a jószágokat.

— Nagyon jó a kapcsolat, de nagy csodák nincsenek, a hazai felvásárlási ár a meghatározó — hangsúlyozza Zsótér László, a Bercsényi Zrt. elnöke, aki elnöke az országos és a megyei sertéstartói választmánynak is. — A jelenlegi takarmányárak alapján kilónként 370—380 forintot kellene kapnunk az élősertésért, hogy szerény nyereség is keletkezzen, de amíg nagyságrendekkel kisebb a támogatás, mint nyugaton, onnan olcsóbban hozzák be a disznót, a húst a feldolgozók.

Persze, még mindig jobb, ha élősertés érkezik, mert az Magyarországon több embernek ad munkát a feldolgozás során, mint a fagyasztott alapanyag. Aminek Németországban három, nálunk hat hónap a szavatossági ideje. Tehát jobban megéri ide olcsóbban eladni, mint otthon megsemmisíteni, és fizetni ezért. 

Nyugaton nem létezhet sertéstelep föld nélkül, ezzel jobban kivédhetők a magas takarmányárak. Magyarországon is kiegyensúlyozottabb termelést biztosítanának a hosszú távú földbérlemények a sertéstartó telepek számára. 

— Máig nem készült el egy világos jövőkép alapján kidolgozott agrárstratégia, amely magában foglalná a hosszú távú birtokpolitika, a piacvédelem, valamint a támogatási célkitűzések meghatározását — szögezi le Zsótér László. — Ebből tudnánk, számolnak-e a sertéságazattal, vagy az elhalás, az elsorvasztás vár ránk. Mi úgy gondoljuk, akik még működnek, azokat mindenáron életben kell tartani.

A gyulai Balogh Lajos, a Kisgazda Polgári Egyesület megyei alelnöke elmondta, információik szerint megyénkben is feldolgoztak német húst. 

Bizonyára szó nincs szennyezett alapanyagról, de valljanak színt a cégek, hogy honnan származó húst használnak a készítményeikhez. Régen önellátó volt a megye, sőt, innen vittek sertést más megyékben lévő feldolgozókba is. Most itt nincs vágás, máshonnan jön a hús, a lakosság nem tudja, honnan és milyen. 

— Lerakóhely lettünk, ez áll a hús mellett a zöldségekre, egyéb élelmiszerekre is — magyarázta Balogh Lajos. — Mindig kirobban valamilyen élelmiszerbotrány, fertőzött dolgok kerülnek elő, egészségre káros adalékok tűnnek fel az árukban. 

Életveszélyesnek tartjuk, ami itt zajlik, a piac és az egészséges magyar termékek védelme lenne a megoldás. Az állattartáshoz is itt találhatók a legjobb minőségű földek, takarmánynövények. Most itt a lehetőség, hogy a saját lábunkra álljunk, és lekerüljenek a lakatok az ólakról. 

szerző: Ny. L.

forrás: beol.hu

A teljesség igénye nélkül:

• Jó ez a felütés: "
  Könnyű úgy 240-ért adni, ha kilónként 150 forintos támogatást kap a termelő.", de ha valami konkrétumot is tennének mellé talán jobban megállná a helyét.
• Úgy gondolom, hogy a leírt adatok önmagukért beszélnek, és bepillantást adnak abba, hogy mitől jobbak, versenyképesebbek a "nyugatiak" mint a cikkben is nyilatkozó "Sertöv"-höz (helyesen gondolom Serköv, azaz Sertéstenyésztő Közös Vállalat) hasonló hazai telepek. A leírt adatok csak felsorolásszerűen:
• almonkénti élveszületett  malacszám: 10-11 darab. Vajon mennyi lehet a választott?
• szoptatási idő: 30-35 nap. Vajon mennyi lehet a kocaforgó, és így az egy kocára jutó éves kibocsájtás?
• 100-110 kg-os súlyra való hizlalás ideje 170-190 életnap. Vajon mennyi lehet a takarmányfajlag?
• Ez a megjegyzés is nagyon tetszett: "Nyugaton nem létezhet sertéstelep föld nélkül, ezzel jobban kivédhetők a magas takarmányárak." A mondat első része egész egyszerűen nem igaz. A második fele részben igaz, mert ezzel valóban jobban kivédhetőek lennének a magas takarmányárak, ha önköltségi és nem piaci áron számoljuk be az így előállított gabonát a takarmányokba, de akkor kit is csapunk be? Ugyanis a gabonát piaci áron el tudnánk adni...
• "Máig nem készült el egy világos jövőkép alapján kidolgozott agrárstratégia" nem a sertéstenyésztőknek kellene ennek a magukra vonatkozó részét a döntéshozók asztalára letenni? Persze fentről is lehet várni a sültgalambot megoldást.

Jogosulatlan tároló használat Irtáspusztán

Az irtáspusztai hígtrágya tároló engedély nélküli használatának megtiltását kezdeményezi Környe jegyzője, miután az év végén lejárt a létesítmény ideiglenes fennmaradási engedélye. Ha a megyeszékhely építéshatósága betiltja az engedély nélküli használatot, a sertéstenyésztést folytató társaságnak gondoskodnia kell az állatok elszállíttatásáról.    

Hosszú évekre nyúlik vissza, több társaságot érint, s több engedélyeztetési szálon is fut a Környe közigazgatási területéhez tartozó irtáspusztai sertéstelep működése, illetve annak tervezett kibővítése. Az egykor 25 ezer összférőhelyes telepen, ahol évtizedeken keresztül a Környei Mezőgazdasági Kombinát tenyésztett és tartott sertéseket, a társaság jogutódja, a Környe Pig Rt. 2001-ben 6 ezer állatot hizlalt. Az Rt. később egy holland érdekeltségű cégnek értékesítette a telepet, amely azóta többször gazdát, üzemeltetőt cserélt.

Az engedély nélküli hígtrágya tárolót 2008-ban még az Agrotech Holland Kft. építette, a társaságot akkor Környe jegyzője felszólította a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. Az eljárás során azonban a szomszédos ingatlan tulajdonosa kizárást kezdeményezett a jegyző ellen a felettes hatóságnál, mivel úgy vélte, hogy nem biztosított az elfogulatlan ügyintézés. Így az ügyben Tatabánya építéshatósága járt el, s adta ki az ideiglenes fennmaradási engedélyt, amely 2010. december 31-én lejárt. 

Időközben az Agrotech Holland Kft. is értékesítette a több helyrajzi számmal rendelkező telephelyet, ahol jelenleg két, azonos tulajdonossal rendelkező cég kíván sertéstenyésztést folytatni.

Mivel a hígtrágya tároló ideiglenes fennmaradási engedélye az év végén lejárt, Környe jegyzője hétfőn kezdeményezte a megyeszékhely építéshatóságánál az engedély nélküli használat megtiltását. Ha a tatabányai építéshatóság megtiltja a használatot, a sertéstenyésztést folytató társaságnak gondoskodnia kell az állatok elszállíttatásáról, amelyeket egy régi, becslések szerint kb. 2000 sertés befogadására alkalmas istállóban tart.

Egy 13 ezer bennálló létszámmal rendelkező sertéstartási kérelemre kiadott egységes környezethasználati engedélyt is megfellebbezett a környei önkormányzat, a fellebbezést elfogadó határozat szintén a tavalyi év végén érkezett meg az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. A határozatban a felügyelőség visszavonja a korábban kiadott engedélyét, mivel a lakóházak közelsége miatt nem biztosított a minimális 500 méteres levegővédelmi övezet, s nem járulnak hozzá a védőövezet 300 méterre történő csökkentéséhez. A felügyelőség határozatából az is kiderül, hogy a tevékenység kérelem szerinti, a 2 ezer darabot jelentősen meghaladó állattartó telep megvalósítására nem adható engedély.

Mint Orlovits Tímea jegyző elmondta, jelenleg csak kiegészítő funkciójú, nem állatok tartására alkalmas létesítmények épülnek a telepen, s ezek jogerős építési engedéllyel rendelkeznek. Így készül egy takarmánykonyha, három, egyenként 5350 köbméteres takarmánytároló siló, ürítő ház, egy szemes-terménytároló, három hígtrágya és egy állati tetem tároló. 

A közelmúltban készült el szintén jogerős építési engedéllyel egy 6 ezer négyzetméteres malac-nevelde, de használatba vételi engedéllyel még nem rendelkezik a tulajdonos.

A cég két darab, egyenként 12800 négyzetméteres hizlaldára is nyújtott be építési engedély-kérelmet, ám az eljárást az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezethasználati engedélyének hiánya miatt felfüggesztették.

Az eltelt időszakban élénk sajtóérdeklődés kísérte az irtáspusztai sertéstelepen folyó munkálatokat, a tervezett bővítést, ám folyamatban lévő hatósági eljárásról, eljárásokról nem állt módunkban nyilatkozni – indokolt hétfőn Beke László, aki azt is hangsúlyozta: a környei önkormányzat döntései meghozatalakor a törvények biztosította keretek között a legmesszebb menőkig szem előtt tartja a településen élők érdekeit, életkörülményeit, s a községben működő vállalkozásoktól pedig elvárja a jogkövető magatartást.  A úgy véli, hogy amennyiben az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, – még nem jogerős – a környezethasználati engedély kiadását megtagadó határozata irányadónak tekinthető, akkor a hatályos jogszabályok alapján Irtáspusztán nem valósulhat meg 2 ezer darabszámot meghaladó sertéstartás.

A falu első embere egy érzékletes összehasonlításra is felhívta a figyelmet: környezeti előzetes vizsgálati dokumentációkban az áll, hogy az irtáspusztai sertéstelep tervezett teljes működése esetén, éves szinten több mint 90 ezer köbméter hígtrágya keletkezne, melynek kihelyezéséhez a szaktárca 2008-as, vonatkozó rendelete szerint közel 1700 hektár szántóföldnek kell rendelkezésre állni. Környe közigazgatási területe 4500 hektár. 

forrás: onkormanyzat.mti.hu

Sertésszövetség levele Dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési Miniszter Úr részére

Az elmúlt időszakban számos szakmai anyagot juttatunk el a Minisztérium vezetése részére, azért, hogy korrekt, szakmai módon segítsük a döntéshozatalt, és egyben segítsünk az egyre kritikusabbá váló sertés ágazat helyzetén. Ezeket a javaslatokat személyesen is elmondtuk az illetékes államtitkárságoknak, kérve a sürgős intézkedések meghozatalát, melyek egyre csak halasztódtak. Mindezért is üdvözlendő a német húsok behozatalának biztonságosabbá tétele, amely végre egy bátor lépés a Minisztérium részéről, és reméljük, a külső nyomás ellenére meg is tartjuk a szabályozás lényegi elemeit. ... A Sertésszövetség a meghirdetett nemzeti együttműködés keretén belül tette meg az ágazatot és az agrárirányítást segítő javaslatait. Mi azonban már korábban is ennek a szellemében tettünk a sertés ágazatért. Kistermelők, társas vállalkozások, termelői csoportok és egyéni gazdák közösen. Összefogva az érdekeink képviseletéért és a magyar sertéságazatért. A Magyar Sertéstartók Szövetségének csak sertéstartó tagjai lehetnek. Szervezetünk e tekintetben lényegesen különbözik mindazoktól, amelyeknél a szervezet által fizetett, nem állattartó „vezetők” nyilvánítanak véleményt, őket egyébként nem érintő ügyekben. Az elmúlt évek nagyon nehezek voltak a sertéstartók számára, sokszor csak demonstráció segítségével tudtuk rávenni a döntéshozókat arra, hogy korábbi döntésüket megváltoztatva, hatékony segítséget nyújtsanak ennek az ágazatnak. Ennek keretén belül a Sertésszövetség hatékony közreműködése mellett nyílott lehetőség több fontos intézkedés meghozatalára, melyek a következők a teljesség igénye nélkül: a 2004, 2005-évi demonstrációban kiharcolt állatjóléti támogatást az EU-val is sikerült elfogadtatni, a drága - fülbe helyezhető- krotália helyett beütő kalapáccsal történhet az állatok megjelölése, megszűnt a sertéstartók kötelező befizetése a tenyésztési alapba azáltal, hogy az állam magára vállalta azt. Megszűnt a kötelező VHT tagság a támogatások igényléséhez, az 148/2007 FVM rendelet átdolgozásra került, amely így jelentős forrást biztosít az ágazatnak. Az állam átmenetileg átvállalta a telepi hulla megsemmisítés költségeit valamint az szállítási hatósági díjakat, majd az EU-val elfogadtatta a támogatott szolgáltatást. A másodlagos húsvizsgálat rendszerének bővítését kezdeményeztük az MGSZH elnökhelyettesével közös munkában, amelyet az akkori illetékes szakállamtitkár nem engedett ugyan bevezetni, de legalább elkészült, és a kormányváltás után azonnal bevezethetővé vált. A 2007-es aszály után kialakítattuk a minisztérium vezetésével a gabona alapot 100 ezer tonna kukoricával, melyet 6 hónapos, kamatmentes részletre vásárolhattak meg azok, akiknek nem volt mit etetniük. Előre hozattuk az állatjóléti kifizetéseket, ezért az adott évben kétszer kaptak a sertéstartók támogatást. Kidolgoztuk a Minőségi Magyar Sertéshús-programot az AMC-vel együtt, kialakítottuk a védjegy rendszert, ellenőriztük a belépőket, és segítettük a kampányt.   Sertésszövetség elnöksége az legelejétől részt vett a 23/2007 valamint a 27/2007-es beruházási rendeletek kidolgozásában, azok szükséges módosításait negyedévente az illetéke államtitkársággal egyeztettük. Ennek eredménye pl., hogy az állattartó telepek kötelező kivitelezési, beruházási mértéke a korábbi 80 %-ról 50-re csökkent, illetve sikerült 20 % előleget biztosítani a beruházásokhoz, stb. Természetesen minden egyes döntésért meg kellet harcolni. A 2009-es évben meg kellet védeni az állatjóléti támogatást, mivel felvetődött annak felfüggesztése az éppen magasabb sertés árak miatt. A 2010-ben esedékes, előző, utolsó negyedévi állatjóléti támogatás kifizetésért is harcolni kellett, mert azt már az új vezetésre kívánta hagyni az illetékes szakállamtitkár. Mindezek is bizonyítják, hogy azok a kritikák, mely szerint az elmúlt években nem tudtunk érdemben segíteni a sertés ágazat helyzetén, nem állják meg a helyüket. A mai minisztériumi vezetés több tagja is részese volt ennek a munkának – természetesen közszolgaként - akiket szintén az a cél vezérelt, hogy javítsunk az egyébként mostoha sorsú ágazat helyzetén. A sertéstartók nem akarnak a pártcsatározásokban részt venni, nincs jobb oldali és bal oldali sertés, csak magyar sertéságazat van, amelynek meg kell küzdenie a hollanddal, a dánnal a némettel és meg kell állnia a saját lábán ebben a kíméletlen piaci harcban. Miniszter Úr ! Az elmondottakból talán kitűnik, hogy mi már az elmúlt időszak több vezetése számára is „kellemetlenek” voltunk, és semmilyen politikai elkötelezettség nem vezérel bennünket. Mi mindig a szakmával és a problémák megoldásával kívánunk foglakozni és nem azzal, hogy kinek mi a pártszimpátiája és mit csinált az elmúlt időszakban. A korábbi megkereséseink kapcsán is a segítőkészségünkről biztosítottuk Önt, javaslatokat tettünk le az asztalra, hitünk szerint segítve ezzel a döntéshozatalt, amennyiben ugyanis lényegesen tovább csökken a hazai sertés állomány, az munkahelyek megszűnését fogja jelenteni, ugyanakkor még kiszolgáltatottabb lesz a növénytermesztés és jobban rá leszünk kényszerülve a nyugati hús- importra, amelyről látható, hogy sokszor igen problémás. Mindezért a jövőben is tesszük a javaslatainkat, és amennyiben azok nem találnak meghallgatásra, minden törvényes eszközzel törekedni fogunk érdekeink érvényesítésére. Mindemellett újra kérjük, hogy személyeses találkozó keretén belül tárgyaljuk át a javaslatainkat, mert a fentiekhez hasonló intézkedések meghozatala égetően fontos és szükséges, különben az ágazat pótolhatatlan veszteségeket fog szenvedni. Munkájához további sok sikert kívánunk! Tisztelettel: Sákán Antal Elnök Sükösd, 2011.01.25 forrás: sertesszovetseg.hu

Négy intézkedést terjeszt elő az EU a dioxin-botrány miatt

Magyarország felülvizsgálja a dioxinbotrány miatt korábban hozott, német húsokra vonatkozó élelmiszer-biztonsági határozatát, de a magyar fogyasztók érdekében érvényben maradnak a szigorú ellenőrzések – jelentette be Kardeván Endre, a vidékfejlesztési tárca államtitkára.

Az államtitkár kifejtette, hogy a magyar miniszterrel együtt tárgyalásokat folytatott Ilse Aigner német mezőgazdasági miniszterrel, valamint John Dallival, az Európai Bizottság egészségügyi biztosával.

A biztos négypontos javaslatot terjesztett elő az EU-ban a további hasonló esetek megakadályozására. E szerint: fizikailag el kell különíteni az ipari és a takarmányzsír előállítását, valamint szállítását; továbbá engedélyhez kell kötni a takarmánygyártó üzemek működését a mostani regisztráció helyett; újfajta - szigorúbb - dioxin-ellenőrzést kell bevezetni a takarmánygyártásban; bejelentési kötelezettség terheli a laboratóriumokat, beleértve a magánlaboratóriumokat is, amennyiben dioxin-szennyezést találnak.

Az egyeztetések alapján Magyarország felülvizsgálja a kiadott rendelkezéseit és a módosításokat egyezteti az Európai Bizottsággal.

A magyar hatóságok továbbra is fontosnak tartják a fogyasztók védelmét, ezért szigorú ellenőrzések maradnak érvényben, mert csak így garantálhatóak a biztonságos élelmiszerek - tette hozzá Kardeván Endre. Az államtitkár kérdésre válaszolva kifejtette azt is, hogy hazánkban szigorúan ellenőrzik a takarmány-előállító üzemeket, ezért a takarmányok minősége is garantált.

forrás: kormany.hu

Fazekas Sándor vezette a magyar uniós elnökség első miniszteri tanácsülését

Őszinte német beszámoló a dioxinügyről

A minisztereknek beszámolt Németország a takarmánygyártásban bekövetkezett dioxinszennyeződésről. A tagállamok üdvözölték a német beszámoló őszinteségét, és megállapították, hogy a meglévő élelmiszer-biztonsági ellenőrzési rendszer megfelelő, bár fejlesztésre szorul.

Dioxin – Magyarország módosít

A tanácsi ülés előtt a magyar agrárminiszter tárgyalást folytatott John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi politikáért felelős biztossal a németországi dioxinszennyezés miatt hozott magyar intézkedésekről, és megállapodásra jutott a magyar intézkedések felülvizsgálatáról. A biztos szerint ugyanis „aránytalan es szükségtelen” volt a magyar döntés.

A magyar miniszter utóbb brüsszeli sajtóértekezletén elmondta, garanciának tekinti azokat az intézkedéseket, amelyeket Dalli biztos javasol a hasonló dioxinszennyeződések megelőzésére. „A dioxinbotránnyal kapcsolatos magyar intézkedéseket Magyarország felülvizsgálja, az intézkedésnek azokat az elemeit, amelyek esetleg az EU-jogba ütköznek, módosítja, illetve visszavonja” – jelentette be Fazekas.

A miniszter kijelentette: nagyon fontos, hogy amikor az élelmiszerek biztonságáról beszélünk, akkor ne csak szavakkal, hanem tettekkel is védjük a helyzetet. A jogi szabályozásnak olyannak kell lennie, hogy ne lehessen kiskapukon keresztül áthágni az előírásokat. Egyetértéséről biztosította a német miniszter asszonyt, aki szerint dioxin ügyben a törvény legnagyobb szigorával kell fellépni a felelősök ellen.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy rövid időn belül ez már a harmadik dioxin botrány, ezért is üdvözli a Bizottság javaslatait a hasonló esetek megelőzéséért, hiszen kiemelt cél, hogy az Európai Unió állampolgárai biztonságos és egészséges élelmiszerekhez jussanak.

A kérdéssel kapcsolatban Dalli biztos felhívta a figyelmet, hogy az EU élelmiszer-biztonsági rendszere működik, nincs szükség külön tagországi ellenintézkedésekre. „Ha a tagállamaink a nemzeti intézkedések útjára lépnek, akkor nagyon nehéz lesz lebeszélni harmadik országokat arról, hogy (ellen) intézkedéseket hozzanak, ne csak Németországgal, hanem Európával, vagyis az összes tagállammal szemben”.

Sertéshúspiac - túlélni a válságot

A miniszterek megvitatták a sertéshúspiac problémáit. A piac egyéves pangását most súlyosbította a németországi dioxinválság. A Bizottság ezért javasolta, hogy az eladhatatlan sertéshúskészleteket tárolják /fagyasszák/, és a költségeket a KAP büdzséjéből finanszírozzák. A miniszterek ezt támogatták, és várhatóan egy héten belül összeülnek a tagországok minisztériumi szakértői a részletek eldöntéséhez.

forrás: kormany.hu

Vécére szoktatná disznóit Tajvan

Alomra szoktatná sertéseit Tajvan: a kormány és a gazdák kevesebb vízfogyasztást és jobb minőségű trágyát remélnek az "óltiszta" állatoktól.

A kormány becslései szerint ha a sziget mind a hatmillió sertése elkülönített helyre ürítene, az ólak tisztítására fordított napi mintegy 180 millió literes vízfogyasztás a felére esne, ráadásul a kinyerhető trágya is sűrűbbé, értékesebbé válna.

Az ígéretes kezdeti tapasztalatok után a kabinet az egész országban elterjesztené a gyakorlatot, és ehhez kész pénzügyi támogatást is biztosítani, ha a várható haszon önmagában nem győzne meg a gazdákat.

"A sertésürülék trágyaként való felhasználása nagyon jó kezdeményezés a zöld energia szellemében, sokkal jobb, mint hagyni, hogy elvesszen és beszennyezze a folyók vizét... Úgy gondolom, hogy ez sokat segíthet széndioxid-kibocsát.

forrás: index.hu

Elsőre azt hittem április elsejei a cikk...

Szigorítja a dioxin ellenőrzését az EU

Új intézkedéseket javasol az Európai Bizottság az élelmiszerek szennyezettségének ellenőrzése érdekében a németországi dioxinügyet követően, jelentette be John Dalli, a testület fogyasztóvédelmi és egészségügyi felelőse hétfőn Brüsszelben.

Kötelező lesz bejelenteni a termeléssel és értékesítéssel kapcsolatos kockázatokat, szét kell választani a termelési láncokat, gyakrabban és célzottabban kell ellenőrizni a dioxinszint. Ezekkel az intézkedésekkel kerülné el az unió, hogy a német dioxinügy megismétlődjön, mondta John Dalli az Európai Bizottság  fogyasztóvédelmi felelőse.

Közölte: a bizottság elégedett azzal a fellépéssel, amelyet Németország tett a dioxinszennyezés ellen, ugyanakkor érdemes tovább javítani az európai élelmiszerbiztonsági rendszert.

Módosíthatják a magyar intézkedést

Magyarország felülvizsgálja a múlt héten bejelentett intézkedéseit, és az esetlegesen EU-jogba ütköző elemeit módosítja vagy visszavonja, mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozójának szünetében tartott sajtótájékoztatón.

A magyar tárca a múlt héten jelentette be, hogy a dioxin-botrány miatt a közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó friss és fagyasztott sertéshús, sertés húskészítmények, valamint élő sertés felhasználásának és forgalmazásának átmeneti korlátozását rendelte el február 28-ig, továbbá teljes körű, országos, szigorított ellenőrzést vezetett be. Az intézkedésnek természetesen akadtak ellenzői: a német sertéshúst importáló feldolgozócégek számára komoly veszteséget jelent a tárca intézkedése.

Nem tetszett a Hússzövetségnek

A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) péntek délután közleményt adott ki, amelyben sérelmezte, hogy az országos főállatorvos a húsipar meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül adta ki az import hús dioxintartalmának vizsgálatával kapcsolatos rendelkezését.

A Hússzövetség azt állítja: "a határozat sérti a magyar húsipar gazdasági érdekeit, és egy látszólag élelmiszerbiztonsági indok mögé rejtett, valójában kereskedelemkorlátozó intézkedés." A szakmai szervezet szerint erre utal az is, hogy csak a sertéshús került a rendelkezés hatálya alá, míg például a baromfihús vagy a tojás nem.

A miniszter az Indexnek elmondta, bár az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján nem került Magyarországra dioxinnal szennyezett tojás, hús vagy húskészítmény, de a fogyasztók egészségbiztonságának érdekében szükség volt az intézkedésre. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a felelősök ellen a törvény teljes szigorával kell eljárni. Valamennyi jogalkotónak és jogalkalmazónak alaposan szét kell néznie, hogy minél zártabb, erősebb keretrendszer álljon rendelkezésre.

A sütőolaj volt a hibás

Tavaly év végén vált világossá a német hatóságok számára, hogy egy Schleswig-Holstein tartományban működő takarmányelőállító cég dioxinnal szennyezett sertés- és baromfitakarmányt szállított több ezer állattenyésztőnek.

Január első napjaiban több mint négyezer sertés- és baromfitelepet zárattak be ideiglenesen a németek, a múlt héten pedig további 934 gazdaságnál rendeltek el értékesítési tilalmat.

A szennyezés oka állítólag az volt, hogy az állati takarmányban is felhasznált sütőolajat nem megfelelően tárolták, nem különítették el a biodízel gyártására használt sütőolajtól.

forrás: index.hu

Hússzövetség sajtóközleménye a VM által életbe léptetett dioxin vizsgálati kötelezettséggel kapcsolatban

Sajtóközlemény

Az Országos Főállatorvos, a Németországból származó sertéshús dioxin vizsgálathoz kötött forgalomba-hozataláról szóló határozata és annak hatása ügyében.

Az Országos Főállatorvos azon rendelkezése, amelynek értelmében a Magyarországra érkező német húsalapanyag csak a magyar hatósági laboratórium által elvégzett dioxin vizsgálat negatív eredményének ismeretében kerülhet feldolgozásra és forgalomba hozatalra, sajnos a húsipar meghatározó szereplőinek bevonása nélkül, a magyar sertéshús ágazat alapvető jellemzői ismeretének hiányában került kiadásra. A határozat sérti a magyar húsipar gazdasági érdekeit és az egy látszólag élelmiszerbiztonsági indokok mögé rejtett, valójában kereskedelemkorlátozó intézkedés. Ezt jól jelzi az is, hogy a problémával érintett termékek közül mindössze a sertéshús kerül a rendelkezés hatálya alá, míg például a baromfihús vagy a tojás nem.

Mindenekelőtt leszögezzük, hogy a magyar húsipar számára elsőrendű fontossággal bír az, hogy az általa előállított termékek tökéletesen biztonságosak legyenek, így a hazai és külföldi vásárlók nyugodtan, abban a biztos tudatban fogyaszthassák el készítményeinket, hogy azok egészségesek. Ennek figyelembevételével, a magyar húsipari vállalkozások a németországi dioxin botrány kirobbanását követően azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. Beszállító partnereiktől garanciát kértek arra vonatkozóan, hogy a szállítandó alapanyag nem a botrány által érintett területről, illetve termelőktől származik és az biztosan dioxinmentes. A magyar vállalkozások és a hatóság munkatársai kockázatbecslések alapján jelentősen növelték a laboratóriumi vizsgálatok számát és eddig egyetlen esetben sem találtak dioxinszennyeződést. A magyar szaktárca által életbeléptetett intézkedés –amire más EU tagországban nem találunk példát - a húsipar szereplőinek véleménye szerint némileg túlzó és kockáztatja a Magyarországon előállított sertéshústermékek bel- és külpiaci pozícióját, ezáltal a magyar húsipari vállalkozások egy jelentős részének létét, így több ezer család megélhetését.

A magyar sertéstenyésztés az elmúlt évek során drasztikus zsugorodáson ment keresztül, amit jól jelez, hogy a néhány éve még 5 milliós állomány 2010 végére az előzetes becslések szerint 3 millió alá esett. A magyar húsipar is fokozatosan veszít teljesítményéből, ám ennek mértéke kisebb, mint az állomány csökkenése. A magyar húsipar így képes volt megtartani hazai és nemzetközi piacainak egy jelentős részét, ám ehhez az itthoni kínálat szűkülése miatt szükségessé vált bizonyos alapanyagok importból történő beszerzése. Becsléseink szerint jelenleg a magyar húságazat alapanyagigényének közel harmada érkezik importból és ennek meghatározó része (több mint 50%-a) Németországból. Ezen húsalapanyag elsősorban készítményekbe kerül bedolgozásra. A nagy magyar húsipari vállalkozások közül, a nem megfelelő mennyiségű hazai kínálat miatt sok kénytelen bedolgozni termékeibe kisebb-nagyobb mértékben német húst. A húsalapanyag tételes vizsgálata a magas költségek és a teszt időigénye miatt gyakorlatilag azt eredményezi, hogy németországi alapanyag húskészítményekbe történő bedolgozására a következő időszakban nem lesz mód. A fellépő alapanyaghiány várhatóan érdemben növeli a termelés önköltségét, így a magyar hústermékek árát, tovább rontva azok versenyképességét a környező országokból érkező és jelentős mértékben német alapanyagból készülő termékekkel szemben. Megfelelő alapanyag hiányában nem csak a hazai partnereink biztonságos ellátása válik bizonytalanná, de jelentős exportpiacokat is veszíthetünk. A magyar kiszállítások időleges fennakadásai miatt ugyanis külföldi partnereink is várhatóan helyettesíteni fogják termékeinket más országokból származóakkal, pontosan ma még meg nem becsülhető mértékű piacvesztést és így közvetlen gazdasági károkat okozva a magyar húságazatnak.

A rendkívül költséges vizsgálatot ráadásul attól függetlenül el kell végezni, hogy akár a legkisebb mennyiségben bedolgozásra kerülő német hús, Németország melyik területéről származik és akkor is, ha német laboratóriumi vizsgálati eredmény, vagy beszállítói garancia igazolja a biztonságosságát. Ebből is látható, hogy Főállatorvos döntése valójában nem élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi indíttatású, hanem annak célja egy szűk sertéstenyésztői kör gazdasági érdekének kiszolgálása. A Főállatorvos figyelmen kívül hagyta döntésénél azt is, hogy intézkedésének, a magyar húspiacon rövidtávon jelentős fogyasztói áremelő hatása lehet. 

Mindezek fényében arra kérjük a VM vezetését, illetve a nevükben eljáró Főállatorvost, hogy a Németországból származó húsalapanyagok teljes körű vizsgálatára vonatkozó rendelkezését, a húságazat képviselőinek bevonásával módosítsa és így közösen dolgozzunk ki, egy a probléma súlyának megfelelő, a fogyasztók biztonságát garantáló, és az ágazat meghatározó szereplőinek hazai és nemzetközi versenyképességét nem gyengítő ellenőrzési megoldást.

forrás: husszovetseg.hu

Itthon is dagad a német dioxinbotrány

Múlt év végén talán kevesen gondolták azt, hogy egy-két német tartományt érintő sertésügy szűk egy hónap alatt akkorára duzzad, hogy EU-szintű egyeztetésekre van szükség a helyzet kezelése érdekében, több állam is korlátozásokat vezet be a Németországból érkező hús- és tojásszállítmányokra, sőt, szakértők az egész sertéságazat helyzetének megrendülése miatt kongatják a vészharangot. Az élelmiszerbiztonsági rendszer gyenge pontjai miatt kipattant felfordulás pedig megkavarhatja a magyar élelmiszeripari cégek piaci pozícióit is.

Nem látszik csitulni a németországi dioxinbotrány. Tavaly év végén vált világossá a német hatóságok számára, hogy egy Schleswig-Holstein tartományban működő takarmányelőállító cég dioxinnal szennyezett sertés- és baromfitakarmányt szállított több ezer állattenyésztőnek. Az élelmiszerbiztonsági jelzőrendszer lassúságát mutatja, hogy – mint az a napokban kiderült – a gyártó már tavaly tavasszal tudott a dioxinos tápról. Január első napjaiban több mint négyezer sertés- és baromfitelepet zárattak be ideiglenesen a németek, de a napokban további 934 gazdaságnál rendeltek el értékesítési tilalmat, mert nemrég fedeztek fel egy másik takarmánygyártó céget is, amelyik szintén szennyezett árut szálított partnereinek.

A szennyezés oka állítólag az volt, hogy az állati takarmányban is felhasznált használt sütőolajat nem megfelelően tárolták, nem különítették el a biodízel gyártására használt sütőolajtól. Ezt Johannes Remmel, észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági miniszter jelentette pénteken, az MTI tudósítása szerint.

Brutális hatások a német piacon

Az alig pár hetes dioxinügy hatásai már most brutálisak. A német fogyasztók elfordulnak a nagyüzemi állattenyésztésből származó sertés- és baromfihúsoktól és tojásoktól, helyettük a biotermékeket keresik: a biobaromfihús forgalma 30, a biotojásé csaknem 50 százalékkal nőtt. A sertéshúsárak viszont zuhanórepülésbe kezdtek: a német gazdaszövetség közlése szerint a botrány kipattanása óta 40 százalékkal estek a sertésárak, legalább százmillió eurós (27-28 milliárd forintos) kárt okozva a gazdáknak, ami több ezer sertéstelep létét veszélyezteti, és az ágazat összeomlásával fenyeget.

A németek a dioxinügy miatt súlyos veszteséget szenvednek el exportpiacaikon is. Egyes országok vélhetően a kereskedelmi háborús logikát követve teljes importtilalmat rendeltek el a német sertés- és baromfitermékekre. Mint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elemzése írja, így döntöttek a távol-keleti államok: Japán, Kína, Dél-Korea. A volt szovjet térség inkább csak az ellenőrzéseket erősíti, Oroszország és Ukrajna így járt el, de Fehéroroszország például az ügyben leginkább érintett német tartományból, Alsó-Szászországból származó termékek behozatalát tiltja.

Mi szigorított ellenőrzést alkalmazunk, a terméktanács helyesli

Magyarország csütörtökön lépett: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter teljes körű, országos, szigorított ellenőrzést, dioxinvizsgálatot  vezetett be február végéig a közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó friss és fagyasztott sertéshúsra, -készítményekre és élősertésre. Ez ugyanolyan ellenőrzés, mint amilyet most Németországban alkalmaznak. A miniszter lapunknak azt nyilatkozta, hogy bár az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján nem került Magyarországra dioxinnal szennyezett tojás, hús vagy húskészítmény, de a fogyasztók egészségbiztonságának érdekében szükség volt az intézkedésre.

A szigorított ellenőrzés elrendelésével egyetért a terméktanács is. Merczel Lászlóné, a terméktanács titkára szerint ez az intézkedés megfelelő és elegendő ahhoz, hogy garantálják az itthon forgalomba kerülő húskészítmények biztonságát. A lépést a VHT is szorgalmazta, és az egész szakma számára megnyugtató. A legális forrásból fogyasztók elé kerülő hazai termékek, amelyeket a feldolgozás során nyomon követnek, biztonságosak.

Szlovákia viszont a magyar intézkedéseknél keményebb lépésre szánta el magát: szerdán – ideiglenes jelleggel –  leállította a teljes német sertésimportot. Fazekas Sándor mezőgazdasági minisztertől megkérdeztük, hogy mi nem merészkedhettünk-e volna idáig? A miniszter szerint az EU-ban közös piac van, és minden ehhez hasonló lépés előtt egyeztetésre van szükség. Fazekas Sándor pénteken német kollégájával konzultált, de szombaton és hétfőn is nyílik mód megbeszélésekre a dioxinügy kezeléséről.

A piacot jól megbolygatja

A szigorított ellenőrzés egyébként önmagában is érdemben befolyásolhatja a sertéshús piacát. Szakértői becslések szerint ugyanis egy kamionnyi sertéshúst ilyen szigorú ellenőrzés alá vetni egymillió forintba kerül és a vizsgálat egy hónapig is eltarthat, addig tehát a feldolgozást megakasztja, habár ideiglenes és biztonsági okból elrendelt intézkedésről van szó. Az azonban nem ismert, hogy hány magyarországi feldolgozó cég szerzi be az alapanyagot Németországból, a terméktanács sem tudott erről adatokkal szolgálni. Ennek az információhiánynak az oldását szolgálhatja az a miniszteri utasítás, hogy minden élelmiszer-vállalkozó, aki Németországból származó sertéshúst és –készítményt hoz be, köteles a beérkezés előtt két nappal ezt bejelenteni a hatóságnál.

A sertéstenyésztők helyzetét is befolyásolja a német hús nehézkesebb behozatala. Hírek szerint Németországból 200 forint körüli, de inkább az alatti kilónkénti áron lehet importálni sertéshúst, miközben a magyar sertéstenyésztőktől 270-280 forint körüli áron veszik át a feldolgozó üzemek a sertéseket, holott 300-310 forint az önköltségi ár.Tehát a komoly nehézségekkel küzdő hazai tenyésztőknek jól jön a német import megnehezítése.

Az intézkedésnek természetesen akadnak ellenzői is a hazai piacon. A német sertéshúst importáló feldolgozócégek számára komoly veszteséget jelent a tárca intézkedése.

A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) péntek délután közleményt adott ki, amelyben sérelmezi, hogy az országos főállatorvos a húsipar meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül adta ki az import hús dioxintartalmának vizsgálatával kapcsolatos rendelkezését.

A Hússzövetség azt állítja: "a határozat sérti a magyar húsipar gazdasági érdekeit, és egy látszólag élelmiszerbiztonsági indok mögé rejtett, valójában kereskedelemkorlátozó intézkedés." A szakmai szervezet szerint erre utal az is, hogy csak a sertéshús került a rendelkezés hatálya alá, míg például a baromfihús vagy a tojás nem.

forrás: index.hu

A magyarországi sertésállomány és a hazai sertéspiac megvédése érdekében elindult a PRRS mentesítési program

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter döntése értelmében az Országos Főállat-orvos elindította a PRRS (légzőszervi és immunbetegség) mentesítési programot annak érdekében, hogy Magyarországon csak egészséges sertésállományokból származó állatokat lehessen tenyészteni illetve hizlalni. A miniszter biztosította a forrást a mentesítés megkezdéséhez.

A program sikeréhez feltétlenül szükséges, hogy a sertéstartók, az állattenyésztők, a szakmai szervezetek és az állategészségügyi hatóságok szorosan együttműködjenek. Első lépésben megtörténik a sertésállomány felmérése, majd a pontos adatok birtokában elkezdődik a fertőzés felszámolása.

Az előzetes becslések alapján a betegség a nagy létszámú állományok 10-12%-kát érintheti. A tárca arra törekszik, hogy a program minél hamarabb befejeződjön és a mentességet az Európai Unió is elfogadja. Ezt követően tenyésztésre csak hasonló, mentes státuszú ország állományából lehet majd élőállatokat, szaporító anyagokat beszállítani.

Magyarország deklarálni kívánja az EU-ban és a Nemzetközi Járványügyi Hivatalnál az Aujeszky-betegségtől való mentességét is. A bejelentésre a tervek szerint 2011. első félévében kerül sor. Ezt követően Magyarországra csak külön garanciák teljesítése mellett hozható be élősertés, hogy a későbbiekben is megőrizhető legyen az Aujeszky-betegségtől mentes státuszunk.

A minisztérium célja, hogy a döntésekkel érdemben segítse a magyarországi sertéságazat versenyképességét, a hazai piacok megvédését.

forrás: kormany.hu

A Vidékfejlesztési Minisztérium nemcsak szavakkal segíti a hazai sertéságazatot

A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik legfontosabb törekvése, hogy az állattenyésztés és ezen belül a sertéstartók gondjain segítsen, az elmúlt évek pótcselekvései után valódi döntéseket hozzon az ágazat helyzetének stabilizálása érdekében.

 

A Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) nevében Sákán Antal elnök közleményt adott ki, melyben a sertéságazat kritikus helyzetére hivatkozva demonstrációval fenyeget, majd így fogalmaz: „A szavak ideje lejárt, a tetteknek kell következniük…”

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium ezzel mélyen egyetértve felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt évek agrárpolitikájától eltérően a tárca nemcsak szavakban, hanem tettekben is elkötelezett az állattenyésztés problémáinak megoldásában.

 

A Magyar Sertéstartók Szövetségének elnökéről, Sákán Antal úrról mindez nem mondható el.

 

Sákán Antal 2008.februárjától 2010. június 30-ig az előző agrártárca tanácsadója volt. Ebben a minőségében összesen 19 millió 150 ezer forint megbízási díjat kapott (havi 650 ezer, később havi 700 ezer forintot). Abban az időszakban, amikor a magyar sertéságazat katasztrofális helyzetbe került, az elnök úr tanácsokkal látta el a minisztérium szocialista vezetését. Néhány szakmai színezetű közleményen kívül nem hallatta hangját, nem bíztatta tettekre az előző kormányt.

Nem sikerült kiharcolnia többek között az ágazat helyzetét döntően befolyásoló úgynevezett négyesmentességhez (négy Európai Unió által elvárt sertésbetegségtől való mentesség) szükséges néhány tízmillió forintnyi fedezetet sem.

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium határozott célja, hogy a sertéseknél a négyesmentességet elérje. Ehhez szükséges a PRRS (az egyik sertésbetegség) mentesítés megkezdése, melyhez Fazekas Sándor miniszter a forrást biztosította. Az Országos Főállatorvos 2011. január elsejétől a programot elindította. A tárca arra törekszik, hogy a mentesítés minél hamarabb befejeződjön. A négyesmentesség elérése ugyanis nagy segítséget jelent a magyar piacok megvédéséhez, a hazai sertéságazat helyzetének javulásához.

 

A minisztérium az idei évben a tavalyinál jóval nagyobb támogatást kíván biztosítani az állattenyésztési feladatokra, összesen 47 milliárd forintot. A támogatás segíti a tenyésztő szervezetek működőképességét, megteremtve ezzel a hazai állatfajták szakszerű nemesítésének, fenntartásának kereteit. A 2010. év második felében kényszerű módon leállított, állattenyésztéshez kapcsolódó támogatási jogcímek (állatbetegségek megelőzése, állati hulla elszállítása) esetében az előző kormányzat messze a valós igények alá tervezte a forrásokat. Ezeket a 2011. évi költségvetésben biztosítjuk úgy, hogy a 2010. évi igényeket visszamenőleg is kielégítjük. A sertéstermelők állatjóléti támogatására az Európai Unió által megengedett lehető legmagasabb összeget, 6 milliárd Ft-ot ad a tárca 2011-ben. Jövőre is kiemelten kezeljük a tenyésztésszervezési feladatok ellátását, ezzel segítve a hazai tenyészállat-nevelést.

 

A meghozott és tervezett intézkedések, a nemzeti támogatások növelése érdemben járulnak hozzá a hazai sertéságazat versenyképességéhez és jövedelmezőségi viszonyainak stabilizálásához, a fogyasztók biztonságos hústermékekkel történő ellátásához. A Vidékfejlesztési Minisztérium  nyitott minden olyan további javaslatra, amely az európai uniós szabályozással összhangban van és valóban segíti a sertéstartók helyzetének javulását.

forrás: fvm.hu

Korlátozzák a német sertéshús magyarországi forgalmazását

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a német dioxin botrány miatt a közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó friss és fagyasztott sertéshús, sertés húskészítmények, valamint élő sertés felhasználásának és forgalmazásának átmeneti korlátozását rendelte el szerdán. A korlátozás 2011. február 28-ig tart.

A minisztérium közleménye leszögezi: az eddigi laboratóriumi vizsgálatok azt igazolták, hogy Magyarországra nem került sem dioxinnal szennyezett tojás, sem dioxinnal szennyezett hús illetve húskészítmény, ennek ellenére a miniszter - összhangban a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) állásfoglalásával - teljes körű, országos, szigorított ellenőrzést vezetett be.

A miniszteri határozat értelmében minden élelmiszer-vállalkozó, aki közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó, friss, vagy fagyasztott sertéshúst, húskészítményt, illetve élő sertést hoz Magyarország területére, köteles a szállítmány várható érkezése előtt 2 munkanappal bejelenteni az illetékes hatóságnál.

A határozat azt is rögzíti, hogy valamennyi élelmiszer-vállalkozó saját költségén köteles megvizsgáltatni a 2010. november 12. után beérkezett német származású friss vagy fagyasztott sertéshúst, húskészítményt, illetve a Németországból származó élő sertésből származó húst dioxintartalmát.

A termék csak akkor hozható forgalomba, illetve dolgozható fel - a német minta szerint elrendelt vizsgálat alapján -, ha az illetékes magyar hatóság laboratóriumi ellenőrzése megfelelő eredménnyel zárult.

A közlemény kitér arra is, hogy a beérkező sertéshús, húskészítmény kizárólag az illetékes hatóság munkatársának jelenlétében és csak hivatalos munkaidőben szállítható és rakodható ki.

Minden élelmiszer-vállalkozó köteles a közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó állati eredetű élelmiszer, illetve takarmány forgalmazása során fokozott körültekintéssel eljárni, amiatt, mert az élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozók elsődleges felelőssége az általuk gyártott, illetve forgalmazott termékek biztonságának garantálása.

Az Európai Unió gyorsriasztási rendszere (RASFF) megbízható információkkal látja el a tagállamokat, ennek alapján egyik országban sem rendeltek el teljes tilalmat a német húsok importjára - hívja fel a figyelmet a közlemény.

A minisztérium emlékeztetett: Fazekas Sándor január 8-án fokozott ellenőrzést rendelt el, hogy a kormány megakadályozza a németországi dioxinos takarmánnyal szennyezett, állati eredetű termékek esetleges magyarországi behozatalát.

Az év elején vált ismertté, hogy egy schleswig-holsteini tápkeverő üzemben hónapokon át ipari célra szánt zsiradék került állati takarmányokba, amelyből több ezer németországi állattenyésztő telepre szállított a cég. A zsiradék dioxint is tartalmazott, ez utóbbi veszélyes vegyületet utóbb kimutatták tojásban, tojótyúkok és vágósertések szervezetében.

forrás: index.hu