Már csak az esőtől függ, mennyire lesznek teli a raktárak

Mindennapi kenyerünk gabonáját Péter Pál környékén kezdik aratni. A tavaszi aszály után most az esős időjárás miatt is eltérő lehet a Jászság különböző pontjain a mennyiségi és minőségi terméshozam.

A Jászapáti 2000 Zrt.-nél 1000 hektárt meghaladó területen vetettek őszi árpát, búzát illetve vetőmagnak valót.

• A tavalyi rekord termés most csak álom, bár nem panaszkodhatunk, hiszen a 6 tonnás hektáronkénti hozamnál idén várhatóan 10-20 százalékkal lesz kevesebb a gabona— mondja Lóczi Miklós, a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.
• Ez függ a jó időjárástól is, de a korszerű agrotechnikai eljárásokkal is növelhetjük a talaj vízmegőrző képességét. Az éghajlatváltozások kapcsán kikísérletezett technológiákat alkalmazzuk, amely jobb vízmegőrző képességet eredményez. Nagyon sokat számít, hogy vetés előtt milyen talajelőkészítést végeztünk, vagy hogy pótoljuk-e megfelelően a tápanyagokat a termőterületen. Mi magyar gabonafajtákat vetünk, így a martonvásári és szegedi nemesítő intézetek vetőmagjait. Péter Pál tájékán már nem nagyon kellene a gabonára az eső, mert ilyenkor a csapadéktól már inkább csökken a sikér tartalma. A fuzárium fertőzéstől már nem kell tartani, nálunk még nem volt ilyen probléma — mondta Lóczi Miklós vezérigazgató.

Inkább a kapásnövények hozama miatt aggódnak Jászapátin. Nem volt egyenletes a magok kelése, ami miatt majd a növények termésüket nem azonos időben érlelik, s ez terméskiesést okozhat.

Bár ez esetben is sokat lehet a talaj előkészítéssel és az öntözéssel javítani a helyzeten. Sajnos minden területüket nem tudták öntözni, így a napraforgó, kukorica és más kapásnövények terméshozama lehet kisebb a Jászapáti 2000 Zrt.-nél.

Jászfelsőszentgyörgyön más fajta a föld, másfajta lehet a termés is.

• Háromszázhatvan hektáron vetettünk őszi búzát. Ebből 60 hektár a következő évi vetőmagot fogja megtermelni, melynek egy részt eladjuk— mondta Szabó János, a Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke.
• Háromszáz hektáron kifejezetten étkezési búzát termesztünk, amit a mostani közel két és félhónapos aszályos, meleg tavasz igen megviselt. Igyekszük ugyan korai érésű búzafajtákat vetni, amelyek bírják a hőséget és a szárazságot. A mi térségünk amúgy is homokos talajú, s könnyen kiszárad. Ettől függetlenül ugyanúgy elvégeztük a növényvédelmi munkákat, a műtrágyázást, ami komoly költség. A várt terméstől jóval elmarad a valóság, hiszen a tavalyi hektáronkénti 5 tonnának jó, ha a fele lesz. Számításaink szerint hektáronként 40 ezer forint/ tonnánkénti felvásárlási ár esetén is további 50 ezer forintos hiányt kell elkönyvelnünk a terméskiesés miatt. A mi búzánknak mindig kedvező a sikértartalma, jó minőségű és így biztos piaca is van. A sikértartalom kialakulását sok minden meghatározza, de most már nem kellene rá az eső. Igaz, a kapásokra meg kifejezetten jól jön a csapadékos időjárás. Az is biztos, hogy nálunk nem nagyon volt még fuzárium fertőzés. Sokan nem tudják, hogy ennek a gombás betegségnek esős, párás idő kell, s a búza „virágzásakor" tud a legnagyobb kárt tenni a növényben, ha nem védekeznek ellene. Idén nem fordulhatott elő, olyan száraz volt az idő.
• A fuzáriummal fertőzött gabonát nem szabad emberi táplálkozásra használni, de állatok takarmányozásánál is óvatosan kell adagolni az egészséges gabonához. Sajnos mindig vannak olyan felvásárlók, akik nem figyelnek erre, csak az olcsó árra —tette hozzá az elnök.

Reménykednek még a szántóföldi kapás növények hozamába, hiszen most kedvező az időjárás ezekre a növényekre. Bár „vontatottan” kelt a napraforgó és a takarmány, illetve hibrid kukorica is. Jobb termésre számítanak, mint a búzánál. Akár még a gabonatermésből származó kiesés egy részét is pótolni tudják, ha jó idő jár felénk és kedvező lesz az ár is.

Őszi vetésű gabona terméshozama jó esetben hektáronként általában 3-3,5 tonna lehet az előző évi 5 tonnás termésátlaghoz képest. A minőséggel is lesz baj, hiszen az aszályos idő miatt nem fejlődtek megfelelően a búzaszemek, így azok sikértartalma is elmarad a megszokottaktól. Az egyre népszerűbb repce is csak 18 tonna/ hektár körüli termést hoz. Még rosszabb a helyzet a tavaszi vetésű fénymag, árpa és mustármag tekintetében, hiszen nagyon hiányosan keltek ki. Az elvetett kukorica és napraforgó magok 30-40 százaléka kelt ki, majd a júniusi eső hatására újjabbak bújtak ki a földből. Az egyenletlen nagyságú növények földjén a gyomok is jobban szaporodnak és a rovarok is nagyobb kárt tudnak okozni.

forrás: promenad.hu