Bizalmatlanok, mégis a román piac felé nyitnak a termelők

A magyar élelmiszerek második legnagyobb fogadójává vált tavaly Románia, és idén még inkább a keleti szomszéd felé nyitnak a termelők. A bizalmatlanság azonban általános: a legtöbben csak akkor adják át az árut, ha azt azonnal kifizetik.

Négyszeresére nőtt az export

Négyszer annyit exportált Magyarország Romániába tavaly, mint 2002-ben. Ezzel Németország után keleti szomszédunk volt a magyar élelmiszerek második legfontosabb exportpiaca. Gráf József agrárminiszter szerint elképzelhető, hogy idén Románia lesz a legfontosabb agrártermék-felvevő terület, akár egymilliárd euró értékben vásárolhatnak tőlünk. Ez Békés megyének különösen kedvező a határ közelsége miatt.

Romániában — ahogy az uniós csatlakozásnál általában lenni szokott — a helyi termelés jelentős része áldozatul esett az egységes piachoz kötődésnek. Közben viszont egyre nagyobb a lakossági fogyasztás a külföldi vendégmunkások által hazaküldött pénznek köszönhetően.

Akár intenzívebb is lehetne a kapcsolat

• Függetlenül attól, hogy a gazdasági válság Romániát is elérte és talán még rosszabbul érintette, mint Magyarországot, élénk a magyar—román kereskedelem — mondta dr. Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar—Román Tagozatának elnöke.
• Az árfolyam-ingadozás nem tesz jót a magyar vállalkozóknak, az viszont előny, hogy felvevőpiacra találnak a kereskedők, hiszen a hazai piac szűkül. Ha nem lenne ekkora bizalmatlanság, hogy szinte csak akkor adják át a magyarok az árut, ha azonnal fizet a vevő, még intenzívebb lenne a kapcsolat.

A húsexport még nem az igazi

Idén, az első negyedévben megélénkült a gabonakivitel, de kevésbé jó a helyzet a húsexportnál. Kereslet lenne, csak nincs elég magyar élő sertés, ráadásul szigorúbbak a malac kiszállítására vonatkozó szabályok.

Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke szerint nemcsak a hízót vásárolják szívesen a románok Békés megyében, hanem a szükséges takarmányt is. Ezért a magyar árakhoz képest 3—7 százalékkal többet adnak. Ez látszólag azért szokatlan, mert általában ott tartanak állatot, ahol megterem az eledel is. A románok elgondolása mégis logikus: keleti szomszédunknál jószágonként 70 euró állatjóléti támogatást vehet fel a gazda, s ennyiért már malacot kap a romániai termelő Magyarországon. Néhány hónap alatt a felhizlalt sertésért hozzájut a támogatáshoz és az átvételi árhoz is.

Nem árt az elővigyázatosság

• A magyarok előregondolkodnak, kötnek adásvételi szerződést, amit majd később érvényesítenek. A románok ellenben viszik az árut és fizetnek is — mondta Adamcsik László.
• Azokkal a cégekkel üzletelünk, amelyek román viszonylatban megállnak a piacon, nekik ugyanis van annyi pénzük, hogy azonnal egyenlítik is a számlát. Voltak már rossz tapasztalataink, ezért az elővigyázatosság.

szerző: F. G. K.

forrás: beol.hu