Már csak az esőtől függ, mennyire lesznek teli a raktárak

Mindennapi kenyerünk gabonáját Péter Pál környékén kezdik aratni. A tavaszi aszály után most az esős időjárás miatt is eltérő lehet a Jászság különböző pontjain a mennyiségi és minőségi terméshozam.

A Jászapáti 2000 Zrt.-nél 1000 hektárt meghaladó területen vetettek őszi árpát, búzát illetve vetőmagnak valót.

• A tavalyi rekord termés most csak álom, bár nem panaszkodhatunk, hiszen a 6 tonnás hektáronkénti hozamnál idén várhatóan 10-20 százalékkal lesz kevesebb a gabona— mondja Lóczi Miklós, a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.
• Ez függ a jó időjárástól is, de a korszerű agrotechnikai eljárásokkal is növelhetjük a talaj vízmegőrző képességét. Az éghajlatváltozások kapcsán kikísérletezett technológiákat alkalmazzuk, amely jobb vízmegőrző képességet eredményez. Nagyon sokat számít, hogy vetés előtt milyen talajelőkészítést végeztünk, vagy hogy pótoljuk-e megfelelően a tápanyagokat a termőterületen. Mi magyar gabonafajtákat vetünk, így a martonvásári és szegedi nemesítő intézetek vetőmagjait. Péter Pál tájékán már nem nagyon kellene a gabonára az eső, mert ilyenkor a csapadéktól már inkább csökken a sikér tartalma. A fuzárium fertőzéstől már nem kell tartani, nálunk még nem volt ilyen probléma — mondta Lóczi Miklós vezérigazgató.

Inkább a kapásnövények hozama miatt aggódnak Jászapátin. Nem volt egyenletes a magok kelése, ami miatt majd a növények termésüket nem azonos időben érlelik, s ez terméskiesést okozhat.

Bár ez esetben is sokat lehet a talaj előkészítéssel és az öntözéssel javítani a helyzeten. Sajnos minden területüket nem tudták öntözni, így a napraforgó, kukorica és más kapásnövények terméshozama lehet kisebb a Jászapáti 2000 Zrt.-nél.

Jászfelsőszentgyörgyön más fajta a föld, másfajta lehet a termés is.

• Háromszázhatvan hektáron vetettünk őszi búzát. Ebből 60 hektár a következő évi vetőmagot fogja megtermelni, melynek egy részt eladjuk— mondta Szabó János, a Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke.
• Háromszáz hektáron kifejezetten étkezési búzát termesztünk, amit a mostani közel két és félhónapos aszályos, meleg tavasz igen megviselt. Igyekszük ugyan korai érésű búzafajtákat vetni, amelyek bírják a hőséget és a szárazságot. A mi térségünk amúgy is homokos talajú, s könnyen kiszárad. Ettől függetlenül ugyanúgy elvégeztük a növényvédelmi munkákat, a műtrágyázást, ami komoly költség. A várt terméstől jóval elmarad a valóság, hiszen a tavalyi hektáronkénti 5 tonnának jó, ha a fele lesz. Számításaink szerint hektáronként 40 ezer forint/ tonnánkénti felvásárlási ár esetén is további 50 ezer forintos hiányt kell elkönyvelnünk a terméskiesés miatt. A mi búzánknak mindig kedvező a sikértartalma, jó minőségű és így biztos piaca is van. A sikértartalom kialakulását sok minden meghatározza, de most már nem kellene rá az eső. Igaz, a kapásokra meg kifejezetten jól jön a csapadékos időjárás. Az is biztos, hogy nálunk nem nagyon volt még fuzárium fertőzés. Sokan nem tudják, hogy ennek a gombás betegségnek esős, párás idő kell, s a búza „virágzásakor" tud a legnagyobb kárt tenni a növényben, ha nem védekeznek ellene. Idén nem fordulhatott elő, olyan száraz volt az idő.
• A fuzáriummal fertőzött gabonát nem szabad emberi táplálkozásra használni, de állatok takarmányozásánál is óvatosan kell adagolni az egészséges gabonához. Sajnos mindig vannak olyan felvásárlók, akik nem figyelnek erre, csak az olcsó árra —tette hozzá az elnök.

Reménykednek még a szántóföldi kapás növények hozamába, hiszen most kedvező az időjárás ezekre a növényekre. Bár „vontatottan” kelt a napraforgó és a takarmány, illetve hibrid kukorica is. Jobb termésre számítanak, mint a búzánál. Akár még a gabonatermésből származó kiesés egy részét is pótolni tudják, ha jó idő jár felénk és kedvező lesz az ár is.

Őszi vetésű gabona terméshozama jó esetben hektáronként általában 3-3,5 tonna lehet az előző évi 5 tonnás termésátlaghoz képest. A minőséggel is lesz baj, hiszen az aszályos idő miatt nem fejlődtek megfelelően a búzaszemek, így azok sikértartalma is elmarad a megszokottaktól. Az egyre népszerűbb repce is csak 18 tonna/ hektár körüli termést hoz. Még rosszabb a helyzet a tavaszi vetésű fénymag, árpa és mustármag tekintetében, hiszen nagyon hiányosan keltek ki. Az elvetett kukorica és napraforgó magok 30-40 százaléka kelt ki, majd a júniusi eső hatására újjabbak bújtak ki a földből. Az egyenletlen nagyságú növények földjén a gyomok is jobban szaporodnak és a rovarok is nagyobb kárt tudnak okozni.

forrás: promenad.hu

Romániai búzatermés-prognózis

2009-ben az aszály miatt az előző év búzaterméséhez képest akár 75%-al is csökkenhet a termés - tette hírré a romániai mezőgazdasági termelők országos szövetsége.

A tavaly megtermett 7 millió tonnáról akár 4 millió tonnára is visszaeshet a szárazság és az öntözés megoldatlansága miatt a búzatermés. A belföldi piac kb. 3 millió tonna búzát vesz fel, az élelmiszeripar 2,2 millió tonnát, további 800.000 tonna búza kerül vetőmagként felhasználásra . Mindössze 1 millió tonna búzát tudnak tehát exportálni vagy tartalékolni, ami komoly kiesést jelent az agrár-külkereskedelemben is. A tavalyi búza tonnája 140-160 euró közötti átlagáron mozog, az új ára is meghaladja a 130 Eurót tonnánként.

Hiába volt tavaly bőséges a termés, a magas raktározási költségek és a "régi" búza iránti nagy kereslet megemeli az árakat.

szerző: Dr. Szabó József Andor

forrás: fvm.hu

Malacprogram indul szentesi rászorulóknak

Ha igénylik, földet és haszonállatokat kapnak a szociálisan rászoruló szentesiek. Az önkormányzat ezzel segíti azokat, akik aktívan szeretnének javítani nehéz helyzetükön - közölte szerdán sajtótájékoztatón a város polgármestere.

A szociális földprogram keretében a területeket az önkormányzat ingyenesen bocsátja az igénylők rendelkezésére. A kezdeményezés hosszú távú, a leghamarabb ősszel lehet megkezdeni a munkát a szántással. Jelenleg az igények felmérése zajlik. Tavasszal sok parcellán vetnek majd, ehhez a magot is az önkormányzat adja, így a kamrák feltöltésére is lesz lehetőség.

A "szociális állatkihelyezés" során egyelőre tizenöt jelentkezőnek adnak malacot és egy éven át havi ötven kilogramm takarmányt. A helyszíni szemle után a szociális bizottság dönt arról, hogy melyik családnál van lehetőség az állattartásra.

A program korábban már működött a városban, csak idővel elfogytak a jelentkező családok. A két lehetőséggel önerejüket is mozgósítva segíthetnek magukon a családok. A cél az, hogy ne pénz és segély, hanem természeti javak felhasználásával az emberek saját erőből is képesek legyenek a nehéz helyzetből kilábalni.

Szentes több módon igyekszik segíteni a szociálisan rászorulókon. Ebben az évben szociális kölcsönt adtak, a bankokkal való egyeztetéssel a lakáshitelesek megsegítésére dolgoztak ki lehetőségeket, buzdították a lakókat a helyi termékek vásárlására, illetve most két természetbeni támogatást valósítottak meg.

forrás: index.hu

Kormányszóvivői tájékoztató: Nincs sertéspestis Magyarországon

Nincs sertéspestis Magyarországon - szögezte le Gőgös Zoltán, a földművelésügyi minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

Az államtitkár minden ezzel kapcsolatos híresztelést jelentős kárt okozó, rémhírnek nevezte, megemlítve, hogy az álhírek megjelenése után már volt olyan importőr, aki jelezte: ki fogják tiltani az országból a magyar állatokat.

Emlékeztetett rá: nem sertéspestis miatt öltek le 50 mangalicát a Somogy megyei Újvárfalva-Nadalos egyik telepén, hanem mert a telep tulajdonosa engedély nélkül, szakszerűtlenül tartotta a sertéseket.

Ezen a kaposvári telepen egy hónapja jelentkeztek állatbetegségi problémák, elhullások, ezt követően vizsgálatokat végeztek és addig a telep és a környező település karanténját elrendelték. A vizsgálat megállapította, hogy nem sertéspestisben pusztultak el az állatok, de érdemi magyarázatot az elhullásra nem találtak, ezért az 50 állatot - kártalanítás nélkül - leölték. Pénteken feloldják a zárlatot, mivel további megbetegedés nem jelentkezett.

forrás: fvm.hu

Mégsem sertéspestis volt Nadaloson

Az alábbiakban olvahatja az Állategészségügyi Intézet közleményét.
A kaposvári kerületi főállatorvos 2009. május 16-án kapott bejelentést egy nadalosi sertésállományban nagyarányú elhullással járó betegségről, mely elhullások május elején kezdődtek. A kerületi főállatorvos a szakma szabályainak és a 75/2002. FVM rendelet előírásainak eleget téve, május 22-én az ország állategészségügyi státuszának megőrzése, az állattartók és a kereskedelem biztosítása érdekében a legszigorúbban járt el és elrendelte a sertéspestis gyanúja miatti megfigyelési zárlatot. A május 25-én vett mintákból a diagnosztikai vizsgálatok sertésorbánc betegséget tudtak kimutatni, mely betegség bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, járványos betegség.
2009. június 16-án 51 db sertés került leölésre nem engedélyezett és a jogszabályoknak nem megfelelő állattartás miatt. Az ismeretlen állategészségügyi státuszú állományban végzett szerológiai és virológiai vizsgálatok sem sertéspestis vírusát, sem a vírus elleni ellenanyagot nem mutatták ki. A leölés állatvédelmi szempontból kíméletesen, erre a célra kiépített gázosító gépjárművel lett elvégezve.
Habár a sertéspestis előfordulását ki tudtuk zárni, a Magyar Élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, az Állategészségügyi Szolgálat a környező területen sertéspestisre irányuló surveillance vizsgálatokat és hatósági intézkedéseket rendelt el, hogy biztosítsa a kereskedelmi partnereket a teljes biztonságról.
Az egyes médiumokban megjelent hamis információk miatt Magyarország értesítette a legfontosabb kereskedelmi partnereit, hogy megpróbáljuk elkerülni az országgal szemben tervezett korlátozó intézkedések bevezetését.

forrás: kapos.hu

Nagyobb térképre váltás

Feloldották a zárlatot az újvárfalvi sertéstelep környékén

Feloldották a Somogy megyei újvárfalvi sertéstelep környékén két napja elrendelt zárlatot pénteken kora délután - mondta Lövey László megyei főállatorvos az MTI-nek. A zárlat ideje alatt a sertéstartó udvarokba idegen személy nem léphetett be, onnan élősertést és nyers húst vagy abból készült terméket nem szállíthattak ki. A védőzárlatot a megyei állategészségügyi igazgatóság főállatorvosa azért rendelte el, mert Újvárfalva-Nadalosban egy sertéstartó telepen fel kellett számolni az állatállományt. A főállatorvos elmondta: az olyan rendezetlen nyilvántartási és állattartási körülmények esetében, mint amilyennel a most felszámolt sertéstelepen is találkoztak, minden esetben törvényi előírás az állatok elhullását okozó betegségek megállapítása. Ezek körébe tartozik a sertéspestis gyanúja is, csakúgy mint a sertésorbánc, vagy más egyéb betegségek, amelyek közül többet - kivéve a sertéspestist - mostanra igazoltak a vizsgálatok - tette hozzá magyarázatként a főállatorvos. Újvárfalva-Nadalosban szerdán 51 mangalicát gázosítottak el, mert a telep tulajdonosa engedély nélkül tartotta a sertéseket.

A tulajdonos hozzájárulásával kártalanítás nélkül felszámolt ellenőrizetlen állományt több mint egy éve nem látta állatorvos, a nyilvántartás rendezetlen és pontatlan volt, az állatok tartása járványügyi kockázatot jelentett - sorolta a főállatorvos a felszámolás, egyúttal a szigorú vizsgálati eljárás és az ezzel kapcsolatosan elrendelt zárlat okait. Lövey László elmondása szerint az 51 sertés elgázosítását megelőzően a tulajdonos májusban maga jelentette az állategészségügyi hatóságnak, hogy korábban néhány, majd egy időben több sertés is elpusztult a telepen.

A főállatorvos közölte: ezt követően, megelőző intézkedésként, a lehullott állatok vizsgálatának lezárultáig a nadalosi településrészen zárlatot rendelt el, amit az is indokolt, hogy a korábban, ismeretlen okból elhullott és el nem szállított állatokról is csak most szereztek tudomást. Az állományt tehát nem azért kellett felszámolni, mert sertéspestises volt, hanem azért mert a tartási körülmények semmilyen szempontból nem feleltek meg az állategészségügyi szabályoknak - hangsúlyozta Lövey László, megerősítve Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár csütörtöki, kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott kijelentését. Somogy megye főállatorvosa az államtitkár azon véleményét is osztotta, miszerint "minden ezzel kapcsolatos híresztelés jelentős kárt okozó rémhír".

forrás: gondola.hu

Cegléd térségében is elkezdődött az aratás

Elindultak a kombájnok. Idén a hagyományos aratási időpontnál majd két héttel korábban kezdődött el az árpa betakarítása. A hozam az előzetes várakozásnak megfelelő, azaz három és négy tonna között mozog, attól függően, hogy mennyi esőt kapott a tábla. Az átlag 150 milliméter, ami elmarad a sokéves átlagtól. Sajnos úgy néz ki, hogy az árak is hasonlóan alakulnak. Néhány nappal ezelőtt zuhanórepülésbe kezdett az árutőzsdei jegyzések.
Ezen az Újszilvás és Abony közötti területen kezdték el a betakarítást a Dél Pest Megyei Mezőgazdasági Részvénytársaság kombájnjai. Az Rt. összesen 500 hektáron termel árpát, szinte kizárólag saját célra, illetve vetőmagnak. A termést az állatállomány takarmányozására használják. Csütörtökön mintegy 40 hektárról takarították be a gabonát. A 4,2 tonnás hozam még ígéretes is lenne, a többi területen azonban ennél lényegesen alacsonyabb mennyiségre számítanak.

• MÓD SÁNDOR, kerületi igazgató, DPMg Rt.: Az előzetes mérés szerint a fehérjetartalommal nincs probléma és a víztartalommal sincs, tehát mondhatom azt, hogy légszáraz állapotban takarítjuk be az árpánkat.

Vagyis nem kell a szárításra költeni. A gabona nem megért, hanem megsült illetve megszáradt - fogalmaz a kerületi igazgató. Igaz a szűkös csapadék miatt a gyomnövények sem terjedtek el, ezzel együtt azonban a gabonafélék sem nőttek nagyra. Vagyis alig lesz szalma. A betakarított szemtermés pedig az RT. takarmányszükségletét sem fogja fedezni, így a tőzsdén, illetve helyi gazdáktól fognak vásárolni. Mód Sándor kérdésünkre elmondta, az árak pár hete még elég magasan álltak. Mostanra azonban, augusztusi lejáratra például csak 28 ezer forintot kínálnak az árpa tonnájáért.

• MÓD SÁNDOR, kerületi igazgató, DPMg Rt.: Azt kell mondani, hogy érthetetlen dolog történt a tőzsdén az elmúlt tíz napban, hiszen folyamatosan zuhannak az árak úgy az árpánál mint a búzánál, mondhatom azt, hogy a később betakarításra kerülő repcénél is. Ami azt jelenti, hogy a pillanatnyi árakon, - még az is akinek jó termése van - önköltségi alatti hozamértéket tud elérni. Tehát most mindenképpen ki kell várni.

Mód Sándor szerint az árakra a terméshozamok is hatással lesznek. A betakarítás azonban nagyon az elején tart, ráadásul, csak az ország déli és az alföldi részen kezdődött el. A kínálatot a dunántúli területekről lekerülő gabona határozza meg. Mivel azonban itt több csapadék hullott, azaz nagyobb hozamok várhatóak, félő, hogy maradnak az alacsony árak.

forrás: ctv.hu

Csökken a búzatermés Romániában

Akár 40 százalékkal is csökkenhet a tavalyihoz képest a romániai gabonatermés az aszály miatt a Romániai Gazdák Országos Szövetségének becslései szerint. Mindez azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőtti hétmillióról négymillió tonnára csökken a kenyérgabona mennyisége. Ennek ellenére a szakemberek szerint nincs ok aggodalomra.

A hazai fogyasztásra mintegy 2,2 millió tonna gabona szükséges, vetőmagnak pedig 800 ezer tonna, így még mindig megmarad mintegy egymillió tonnányi többlet. Nem kell pánikba esni” – mutatott rá a szövetség elnöke, Viorel Matei.

Véleményét osztja egy másik szakmai szervezet, a Romániai Gazdák Egyesületeinek Ligája elnöke, Adrian Rădulescu is, aki szerint az idei búzatermés mennyisége 4,5 millió tonna körül várható.

Jelenleg egy tonna tavalyi búza ára 140–160 euró között mozog, míg az idei aratású gabona tonnájáért várhatóan 130 eurót kérnek majd el. Viorel Matei szerint egyébként állami segítség szükséges a learatott gabona raktározásához. „A raktározás rendkívül drága. A gazdák havonta 180 és 280 lej közötti összeget fizetnek tonnánként a raktározásért. Az államnak ezért anyagi támogatást kéne nyújtania a gazdáknak. Ehhez a mezőgazdasági tárca javaslatára meghozott kormányrendelet szükséges, előbb azonban a tárolóhelyek tulajdonosaival is meg kell állapodni” – vélte Matei.

Nem Románia az egyetlen ország egyébként, amely gondokkal nézhet szembe az aszály miatt. A Strategic Grains mezőgazdasági statisztikákkal foglalkozó cég szerint a magyarországi termelés is mintegy egymillió tonnával, 4,5 millió tonnára csökken idén. Ion Sandu, az Országos Meteorológiai Igazgatóság vezetője szerint júliusban és augusztusban jelentős mértékű szárazság várható.

szerző: Balogh Levente:

forrás: kronika.ro

Felejtsük el az olcsó élelmiszereket

Mivel táplálékra bármilyen élethelyzetben szükség van, a mezőgazdaság sokkal ellenállóbb a válsággal szemben, mint más szektorok. A kockázati tényezők azonban megsokasodhatnak, ha a gazdasági mélyrepülés nem fékeződik le a közeljövőben - állapítja meg az OECD és az ENSZ legfrissebb tanulmánya.

Az agrárárak, a termelés és a fogyasztás csökkenése a kezdeti zuhanás után mérsékelt maradhat a következő két-három év folyamán - derült ki a OECDés az ENSZ élelmezésügyi szervezetének mezőgazdasági előrejelzéséből, mely 2009-2018-as időtávra szól. Bár az árak sokat süllyedtek a 2008. évi csúcsok óta, a szegényebb országok lakosai számára továbbra is drágák az alapvető élelmiszerek. Az OECD előrejelzése szerint a sertés- és marhahúson kívül nem valószínű, hogy a következő évtizedben bármely alapvető táplálék ára visszatérjen a 2007-2008 előtti szintekre - még az infláció súlyát figyelembe véve sem.

A gabonafélék ára 10-20 százalékkal lesz magasabb, mint a 2006-ban befejeződött évtizedben, míg a növényi olajak ára 30 százalékkal nőhet. A világgazdaság helyreállása újra meghozhatja az élelmiszerek iránti keresletet a fejlődő országokban, a bioüzemanyag ágazat fellendülése pedig az ipari gabonák árát növelheti meg jelentősen. A hatalmas kilengések azonban továbbra sem zárhatóak ki, hiszen a termékárak szorosan kapcsolódnak az olaj árának változásaihoz, ezen felül az időjárás szeszélyei is egyre kiszámíthatatlanabbak.

forrás: penzcentrum.hu

Esztergom térségében indul az aratás

Megyei információ. Lapunk információi szerint csak egy szűk hét, és ismét kombájnok dübörgésétől lesz hangos a határ. A legkorábban érő gabona, az őszi árpa betakarításával kezdődik a hetekig tartó feladatok dandárja, így valamelyest csökkenthető a munkálatok torlódása, mert a "nagy kaland", a búzaaratás ezután következik. Szűkebb hazánkban több mint 3000 hektáron termeltek az idén árpát. Az előrejelzések szerint június 22-én, Esztergom térségében indulnak először az arató-cséplőgépek. Ezen a környéken található megyénk árpaterületének tíz százaléka. A termésbecslések 3,2 tonna/hektáros hozamokat ígérnek.

forrás: 24ora.hu

Kevesebb lesz a gabona, drágább a kenyér

Az ország keleti felében már megkezdődött az aratás, Vas megyében Péter-Pálig várni kell a betakarítás megkezdésével. A tavalyihoz képest kevesebb lesz a gabona mennyisége, de a minőséggel, ha az időjárási körülmények megfelelőek, nem lesz gond. A szakemberek szerint valószínűleg emelkedni fog a kenyér ára.

Aranyló kalászokat látni ameddig a szem ellát a Szombathely határában lévő gabonatáblán. Mintegy 10 hektáron korai érésű őszi búzát vetettek. A gazdák szerint Péter-Pálkor megkezdődhet az aratás.

Kevesebb lesz viszont a gabona, mint tavaly. Áprilisban, amikor a fejlődés szempontjából leginkább szüksége lett volna a növényeknek esőre, a hónap végéig 2 mm esett csak. A tavalyihoz képest így gyengébb hozamokkal számolnak a gazdák.

Eső még kellene a gabonáknak, forró napsütés már nem.

Németh István, növénytermesztési ágazatvezető - Vasi Agro-Pannónia Kft.
"A tavalyihoz képest 20-25%-kal elmarad a termés. valószínűleg a kedvezőtlen időjárás miatt."

Ma tartottak tanácskozást a vasi gazdák, ahol szó volt arról is, hogy egyelőre nem tudni, mennyi lesz a gabona felvásárlási ára. A takarmánygabona ára jelenleg 32-33 ezer forint tonnánként, míg a kenyérgabonáé 40 ezer forint. De ez változik még a következő időszakban. A szakemberek szerint viszont szinte biztos, hogy a kenyér ára emelkedni fog.

Tóth István, titkár - MOSZ
"Mi azt hiszük, hogy a mezdőgazdasági árak emelkedése miatt nagyon mérsékelt élelmiszer-áremelkedés következhet be. sokkal inkább az áfa és a feldolgozás, szállítás költségei miatt."

A tanácskozáson az is elhangzott: a repce és a napraforgó felvásárlási ára csökkent. 20-25%-kal fizetnek kevesebbet tonnájáért mint tavaly. A repcéből 20-30%-kal kisebb hozammal számolnak a gazdák mint a legutóbbi aratáskor.

forrás: tvszombathely.hu

Semmi jóra nem számíthatnak - elkezdődött a betakarítás

Néhány nappal korábban kezdődött meg az őszi árpa betakarítása, mint tavaly, s a csapadékhiány miatt elég gyenge átlagtermés várható. Viszont a felvásárlási ár nem ennek megfelelően nő, hanem még az is csökken. Nem sok jóra számíthatnak a gazdák a többi gabona-növény aratásakor sem.

Megye szerte 140-150 ezer hektáron ültettek gabonát, ebből 30 ezer hektár őszi árpa, aminek az aratása már 10-én megindult. A megyei FM-hivatalnál elmondták, hogy a tavalyinak mintegy felére esett vissza a termésátlag. Jó, ha 3 tonnát be tudnak takarítani hektáronként – legalábbis Kecskemét és Kiskunfélegyháza térségére ez lesz a jellemző. Ezt megerősítette egy gazdálkodó is, aki naponta 3 kombájnával 45-50 hektárt aratnak le. Úgy tűnik – ha nem lesz eső - egy hét alatt végeznek a 450 hektáros területtel.

„Az őszi árpa idei termésével nem nagyon lehetünk elégedettek. Az eddigi eredmények 30-32 mázsás termésátlagokat hoznak, arattunk már 23-as termésátlagút is meg ettől jobbat is. Tavaly a céges átlagunk 48 mázsa körül alakult, tehát ez jóval gyengébb, mint a tavalyi.” – nyilatkozta Polyák Imre.

Nem csak a termésátlag alacsony, hanem a növény sem nőtt meg, így kevesebb szalmával lehet kalkulálni. Ennek valószínű jó ára lesz, ám a gyenge árpaszemnek levitték még a tőzsdén is az árát.

„Itt valaki – véleményem szerint – jól akar ezzel járni. De valószínűleg a raktárral nem rendelkező termelőket hozzák így nehéz helyzetbe, aki nem tudja betárolni, azokat most dömpingáron kénytelenek odaadni ennyiért ezt a terméket és sajnos ők veszteségesek lesznek. Mi, és arra biztatnám a többi gazdatársat is, próbálják betárolni és hátha ki tudunk egy kicsit jobb árat csikarni a kereskedőktől.” – mondta el Polyák Imre.

Ugyanis azt rebesgetik - a vállalkozó szerint -, hogy a tavalyi 3500 forintos mázsánkénti ár helyett a kereskedők csak 2800-3000 forintot kínálnak az őszi árpáért. Termésátlag szempontjából nem lesz különb a helyzet a búzánál, sőt még gyengébb termés várható. A megyei FM hivatal szerint a beérkezett adatok alapján ugyan ilyen szomorú kép mutatkozik majd a rozsnál, a tavaszi árpánál és a tritikálénál is. A betakarításhoz szükséges gépmennyiség a megyében rendelkezésre áll. Mintegy ezer kombájn fog dolgozni aratáskor – ez a mennyiség már tavaly is elég volt.

szerző: Szilvási Ildikó

forrás: kecskemetitv.hu

Aratási kilátások: továbbra is nagyon kell az eső

A kukoricának és a napraforgónak segített az eső, az árpának és a zabnak már nem. Szabó Istvánnal, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatójával az aszályról, az aratási kilátásokról beszélgettünk.

• Aratják az őszi árpát megyénkben. Milyenek a terméshozamok?
• A hektáronkénti 2 tonnától a 4,5 tonnáig változatos képet mutatnak az eredmények. Sajnos, a szárazság miatt előbbi a jellemző, az utóbbi ritkaság-, sőt csodaszámba megy. A megyében őszi árpából hektáronként 4 tonna körül alakul a sokéves átlaghozam, idén ettől jócskán elmaradunk. A tavaszi árpa annyira satnya, hogy több területen be sem takarítják.
• A búzának jelentett valamit a Békésben az elmúlt napokban lehullott 18—28 milliméter közötti csapadék?
• A szemképződésben segít, a szemek telítettsége, tömege nagyobb, beltartalma magasabb lesz. Tény az is, hogy sok helyen a gabona nem tudta kivárni az esőt és kipusztult. A csapadék legtöbbet a napraforgónak és a kukoricának segített, a túlélésre, a fejlődésre megkapták az esélyt.
• Gondolom, továbbra is kellene az eső a földeken.
• A csapadék mellett sokat számított, hogy a nagy hőség enyhült az elmúlt napokban. Természetesen az eső nagyon kell, mert az áprilisi, májusi hiányt a mostani néhány tíz milliméter csapadék nem pótolta.

szerző: Ny.L.

forrás: beol.hu

Gabonapiac: már aratnak, de keveset

Az ország legmelegebb vidékein a szokottnál jóval korábban megkezdődött a kalászosok aratása. A kombájnok az őszi árpában kezdték a munkát. Liptai László medgyesegyházi gazdálkodó elmondta, hogy örülnek, ha hektáronként legalább négy tonna körüli szemet sikerül összegyűjteni. Ezt Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára is hasonlóan látja, tekintettel arra, hogy az árpakalászok egy része üres. Az aratás megkezdése utáni első mérlegelések igazolták a korábbi termésbecslést, és az őszi árpánál, mintegy 30 százalékos veszteséget okozhat a szárazság.

A jobb állapotban lévő búzatáblákon segítettek az elmúlt napok esői, ugyanis hiába sárga már a növény, a szemek még hízhatnak az időben érkezett csapadéktól. Az azonban biztos, hogy az idén kevés és drága lesz a szalma, ugyanis az aszályos időben a kalászosok sem nőttek meg. A MOSZ továbbra is tartja korábbi 3,5-3,7 millió tonnás búzaprognózisát. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal legfrissebb határszemléje szerint a táblákon kevés a kalász, előzetes becsléseik alapján országosan mintegy 4 millió tonna termés várható, szemben a tavalyi 5,6 millió tonnával.

A kiváló minőségű búzáknál tonnánként negyvenezer forint körüli szinten már megkezdődtek a kereskedők és a termelők közötti ártárgyalások.

szerző: Cz.P.

forrás: nol.hu

Bemutatkozik a Vörösegyházi süldőnevelő telep

Az Új Mezőgazdasági Magazin legutóbbi, május 31-ei, adásában (05'45"-10'10") többek között, bemutatták a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt 10.500 férőhelyes vörösegyházi kocasüldő- és utónevelő telepét. Kelemen László a vállalat sertéságazat-vezetője elmondta, hogy:

• állományuk a négyesmentesség fogalomkörébe tartozó megbetegedéseken túl mentes az APP 1-es és 2-es szerotipusától, a mikoplazmától és a dizentériától is,
• az állomány élveszületett darabszámra vetített kiesése 10-13% között mozog,
• a hagyományos körülmények közé, hízlalásra kihelyezett 6.000 ártány átlagában a testtömeggyarapodás 900-1.100 g/nap között alakul,
• a szilfási törzstelepükön a szaporulati mutatók, jobbak a tervezettnél, így jelenleg 12,2-12,4 almonkénti élveszületett malacnál tartanak,
• Az általuk előállított kocasüldők első fialáskori élveszületett átlaga meghaladja a 11 darabot almonként.

Ami az interjúban nem hangzott el, de mindenképpen ide kívánkozik, hogy a tenyészállatokat a RATTLEROW SEGHERS szállította, a vállalat BETTERhealth koncepciójának megfelelően a legmagasabb állategészségügyi státuszú tenyésztelepeiről. Dalmandon a 25% duroc vérhányadot tartalmazó CORA kocavonal található termelésben. Ezek a kocák MaxiMus terminál kannal kerülnek termékenyítésre, és így állítják elő a Pick Szeged-re kerülő végtermék vágósertéseket.

Búzából harmadával kevesebb terem az idén

Az elmúlt napok esői már nem segítettek sokat a kalászos gabonákon, amelyekből 30 százalékkal teremhet kevesebb, mint tavaly. A fideszes Font Sándor katasztrófa-sújtotta megyéknek nyilvánítaná a szárazságtól leginkább szenvedő megyéket, mert így az ottani gazdák számára megnyílna a katasztrófaalap.

Az elmúlt napok esős időjárása sem enyhítette érdemben az aszály okozta károkat, így változatlanul akár 30 százalékos terménycsökkenést is elképzelhetőnek tart az idén a kalászos gabonáknál Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A szakember elmondta: az ország északi, északkeleti, nyugati és délnyugati részén, ahol számottevő 10-20 milliméter eső esett a kalászosok aratása egy héttel később kezdődhet. Így várhatóan nem lesz szükség kényszeraratásra. Máshol viszont a szárazság tovább rontja a terméskilátásokat. Ezért további esőre volna még szükség. Búzából a GOSZ elnökének becslése szerint várhatóan mintegy 3,5 millió tonna termést takaríthatnak be a gazdálkodók. Ez mintegy kétmillió tonnával kevesebb a tavalyinál. A GOSZ-nál úgy vélik összesen mintegy 5,4 millió tonna kalászosgabona-termés várható Magyarországon.

Vancsura József korábban azt mondta: az aratás előreláthatólag a hónap végén kezdődhet, ám nem zárta ki, hogy az árpát sok helyen már korábban learatják. A GOSZ szerint Magyarországon a vetésterület, így a kalászosoké is, lényegében állandónak tekinthető, 1,6-1,7 millió hektár között mozog évről-évre. Tavaly a kalászos gabona össztermése 7,7-7,8 millió tonna volt, amelyből 5,6 millió tonnát tett ki a búza. Az elmúlt évben jó termést takarítottak be a gazdálkodók, ez mintegy 40 százalékkal volt több az előző évinél. Mindehhez Vancsura József hozzátette: a kukoricának és a napraforgónak is jól jött az eső, ám e két növény termését még idő előtti volna megbecsülni.

Nyilvánítsa katasztrófa-sújtotta megyéknek az aszály által érintett területeket a kormány, hogy a gazdák számára megnyílhassanak a katasztrófa alap forrásai - szorgalmazta Font Sándor (Fidesz) hétfőn Egerfarmoson. Ugyanakkor a rendkívül helyzetre tekintettel szerinte ki kellene tolni a katasztrófaalap feltöltésének június 30-i határidejét, illetve előre kellene hozni a kárenyhítés decemberben lehetséges időpontját. Szintén kompromisszumot jelenthetne, ha átcsoportosítanák a katasztrófa alapba azt a 33 milliárd forintot, amelyet a kormány le kíván vonni az uniós támogatásokat kiegészítő nemzeti forrásokból - tette hozzá.

forrás: nol.hu

Bizalmatlanok, mégis a román piac felé nyitnak a termelők

A magyar élelmiszerek második legnagyobb fogadójává vált tavaly Románia, és idén még inkább a keleti szomszéd felé nyitnak a termelők. A bizalmatlanság azonban általános: a legtöbben csak akkor adják át az árut, ha azt azonnal kifizetik.

Négyszeresére nőtt az export

Négyszer annyit exportált Magyarország Romániába tavaly, mint 2002-ben. Ezzel Németország után keleti szomszédunk volt a magyar élelmiszerek második legfontosabb exportpiaca. Gráf József agrárminiszter szerint elképzelhető, hogy idén Románia lesz a legfontosabb agrártermék-felvevő terület, akár egymilliárd euró értékben vásárolhatnak tőlünk. Ez Békés megyének különösen kedvező a határ közelsége miatt.

Romániában — ahogy az uniós csatlakozásnál általában lenni szokott — a helyi termelés jelentős része áldozatul esett az egységes piachoz kötődésnek. Közben viszont egyre nagyobb a lakossági fogyasztás a külföldi vendégmunkások által hazaküldött pénznek köszönhetően.

Akár intenzívebb is lehetne a kapcsolat

• Függetlenül attól, hogy a gazdasági válság Romániát is elérte és talán még rosszabbul érintette, mint Magyarországot, élénk a magyar—román kereskedelem — mondta dr. Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar—Román Tagozatának elnöke.
• Az árfolyam-ingadozás nem tesz jót a magyar vállalkozóknak, az viszont előny, hogy felvevőpiacra találnak a kereskedők, hiszen a hazai piac szűkül. Ha nem lenne ekkora bizalmatlanság, hogy szinte csak akkor adják át a magyarok az árut, ha azonnal fizet a vevő, még intenzívebb lenne a kapcsolat.

A húsexport még nem az igazi

Idén, az első negyedévben megélénkült a gabonakivitel, de kevésbé jó a helyzet a húsexportnál. Kereslet lenne, csak nincs elég magyar élő sertés, ráadásul szigorúbbak a malac kiszállítására vonatkozó szabályok.

Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke szerint nemcsak a hízót vásárolják szívesen a románok Békés megyében, hanem a szükséges takarmányt is. Ezért a magyar árakhoz képest 3—7 százalékkal többet adnak. Ez látszólag azért szokatlan, mert általában ott tartanak állatot, ahol megterem az eledel is. A románok elgondolása mégis logikus: keleti szomszédunknál jószágonként 70 euró állatjóléti támogatást vehet fel a gazda, s ennyiért már malacot kap a romániai termelő Magyarországon. Néhány hónap alatt a felhizlalt sertésért hozzájut a támogatáshoz és az átvételi árhoz is.

Nem árt az elővigyázatosság

• A magyarok előregondolkodnak, kötnek adásvételi szerződést, amit majd később érvényesítenek. A románok ellenben viszik az árut és fizetnek is — mondta Adamcsik László.
• Azokkal a cégekkel üzletelünk, amelyek román viszonylatban megállnak a piacon, nekik ugyanis van annyi pénzük, hogy azonnal egyenlítik is a számlát. Voltak már rossz tapasztalataink, ezért az elővigyázatosság.

szerző: F. G. K.

forrás: beol.hu

Malacka, Malacka....