péntek, szeptember 28, 2007
Tovább zuhant az élő sertés felvásárlási ára
Gratulálok Balázs!
Hogy a fenti sorok olvastán miért kámpicsorodtam el? Az ok nagyon egyszerű, mert ezek szerint az új elnök is a régi fejjel gondolkozik: a tenyészállatot csak két áron: olcsón és mégolcsóbban lehet eladni.
DE ez NEM IGAZ!!!
Hova akarja még letolni az árat, a mostani 1,2-1,4 szeres hízó árhoz képest?
Szerintem az emberek nem az ár, de egész biztosan nem CSAK az ár miatt nem vesznek tenyészkocasüldőket.
Sokkal inkább azért,
- mert az állatorvos lustaságból, tudatlanságból, vagy ki tudja miért hallani sem akar arról, hogy egy adaptációs programot állítson össze, a beérkező állatok áthangolására.
- mert a telepvezető nem akar azzal foglalkozni, hogy megtervezze az éves rotációt, és elosztva, kisebb csoportokban hozza be az állatokat a telepre.
- mert a telepvezető nem akar a karanténnal is bajlódni, és ott is olyan embert alkalmazni, aki ért a kocasüldők kerestetéséhez.
- mert a telepvezető és a tulajdonos is sajnos könnyen vásárolhat egyes telepekről tenyészállat megnevezés alatt kétlyukú hízót.
- mert a tulajdonosnak senki sem mondta el, hogy az éves genetikai utánpótlás egy nagyszülő csomag (saját telepi szülőpár kocasüldő előállítás) esetében az önköltség 1%-a, míg folyamatos szülőpár utánpótlás vásárlás esetében maximum 3%-a. Mindez a költség elenyésző, szemben azzal a megtakarítással, és többlet bevétellel melyet egy modern genetika a vállalkozásnak hozhat.
- mert a vágóhidak nem mindig minősítenek, így maguk sem tudják, ezáltal a telepek figyelmét sem hívják fel arra, hogy a saját „tenyésztés” miatti szórt állomány mekkora bevételkiesést okoz.
- mert… és itt minden olvasóm tudna még legalább 2-3 érvet felhozni a saját tapasztalatából kiindulva.
A marketingnek nagyon sok bugyra van. Azok közül az ár csak az egyik és közel sem minden esetben a legfontosabb jellemzője egy terméknek. Egy árversenynek, főleg ha saját magunkkal folytatjuk egy kimenetele lehet, hogy mindannyian csődbe megyünk.
Ha igaz lenne, hogy csak az ár a meghatározó és ha olcsón adjuk a tenyészállatokat, attól javul a hazai sertéstenyésztés, akkor azokban az években, amikor sikerült kilobbizni a kocasüldő beállításra adott támogatásokat, fantasztikus lendületet kellett volna vennie a hazai sertéstenyésztésnek. Ezzel szemben igaz, hogy szinte minden kétlyukú „tenyészállat” gazdára talált, de a következő évek sertéspiaci válsága bebizonyította, hogy ezzel a hazai tenyésztés színvonala egy jottányit sem javult, és a sertéstartók sem erősödtek meg annyira hogy átvészeljék a nehéz éveket, csak elköltöttünk egy csomó pénzt, értelmetlenül.
Remélem, Balázs egy olyan világ kialakításán fog dolgozni, ahol a minőségnek lesz becsülete és értéke. A tenyésztő is meg fog tudni élni abból, hogy igényes munkával, minőségi tenyészállatot állít elő, és nem kényszerül rá, hogy minden kétlyukú disznót tenyészkocasüldőként értékesítsen. Ahol a vevők majd különbséget fognak tudni tenni a tenyésztelep és a tenyésztelepnek látszó objektum között. Ahol büszkén mondhatja majd az ember magáról, hogy sertéstenyésztő vagyok.
Orosz hús-feketelistán 83 külföldi vállalat
Megtorlásul Lengyelország megvétózta az Európai Unió és Oroszország új partnerségi megállapodását célzó tárgyalások megkezdését, benne az energiaügyi együttműködéssel. Varsó mindaddig nem tágít álláspontjától, amíg Moszkva fel nem oldja az importtilalmat.
Lengyel becslések szerint az orosz élelmiszer-embargó Lengyelországnak nagyjából egymillió dollárjába (1,28 millió euró) kerül naponta, évente pedig mintegy 400 millió dollár (513 millió euró) kárt okoz.
kedd, szeptember 25, 2007
A helyes szemcseméret csökkenti a takarmányozás költségét
péntek, szeptember 21, 2007
csütörtök, szeptember 20, 2007
Drága abrak, olcsó hús: termelői rémálmok
A kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2007
Búzából 2007-ben az előző évinél 3%-kal nagyobb betakarított területen (1110 ezer ha), 3590 kg/ha termésátlag mellett, közel 4 millió tonnát takarítottak be.
A rozsból a tavalyival közel azonos területen, 1980 kg/ha hozam mellett, 77 ezer tonna termett.
Árpából az előző évhez képest 11%-kal nagyobb betakarított területen, 13%-kal alacsonyabb termésátlag (3210 kg/ha) mellett 1 millió tonna termett; őszi árpából 3%-kal többet, míg tavaszi árpából 13%-kal kevesebb termést takarítottak be, mint 2006-ban.
A zab esetében, a tavalyival közel azonos területről, 2070 kg/ha termésátlag mellett 19%-kal kevesebb termést, 122 ezer tonnát takarítottak be.
Triticaléból az előző évitől 3%-kal kisebb területen (129 ezer ha), 13%-kal alacsonyabb termésátlag mellett 373 ezer tonna termett.
Veszélyben a tenyésztési támogatások
forrás: allattenyesztok.hu
Én nem hiszek abban, hogy csak állami, vagy valami más központi támogatásból lehet sertéstenyésztést folytatni! A sertéstenyésztés és minden más vállalkozás alapja a jó minőségű, eladható termék. Ha van ilyenem, akkor megélek a piacon, ha nem, akkor keresek valami más tevékenységet magamnak. Természetesen a génrezervátumokat, így a mangalicát is külön kell kezelni.
Értem én, hogy a munka nélkül szerzett jövedelem, mindig sokkal édesebb, mint amiért dolgozni kell, de mégsem hiszem, hogy ez határozná mag a hazai sertéstenyésztés jövőjét.
Ha ez igaz lenne, hogy ezen támogatás nélkül nem lehet sertést tenyészteni, akkor biztos a fordítottja is igaz, hogy ezzel aztán remekül ment a hazai sertéstenyésztés. Nos, akkor tessék felmutatni az eredményét! Na ugye itt jönnek a gondok…
Mert mit is tudnánk felmutatni? Talán a külföldi tenyészetekből rendszeresen megvásárolt tenyészkanokat? Talán az elszórtan, néha 20-50 kocával dolgozó, így „jelentős” szelekciós bázissal rendelkező „tenyésztelepeket”? Az évek óta nem működő BLUP programot? A kiállításokon egymásnak kiosztott szép serlegeket? Az olcsóbbnál olcsóbb áraikkal saját maguk piacát és a számukra tenyészállatot előállító partnereiket tönkretevő tenyésztési rendszereket, melyek fő bevétele már réges-régen nem a tenyésztésből és a tenyészállat értékesítésből származik, mert mint egy jó szatócsboltban náluk is mindent lehet kapni? A hazai vezető terminál kant, melynek stresszmentesítését 15 év alatt nem sikerült megoldani? Vagy a vezető skandináv lapály tenyészetet, mely attól magyar lapály, mert annak mondjuk? A hazai bűvészmutatványokat? Hogyan lehet belga lapályból pietraint, A vonalból magyar nagyfehéret, B vonalból magyar lapályt kreálni egy tollvonással, csak hogy részesedhessünk a támogatásból?
Kedves Zsombor, mi is az, amit annyira félt, hogy elveszik? Azt gondolom, hogy ma már csak a tisztességtelen piaci verseny veszhet el, amikor az egyik tenyésztő cég/szövetség kap támogatást, a másik pedig nem egy olyan alapból, melybe mindenki köteles befizetni attól függetlenül, hogy használ-e „magyar” tenyészállatot, avagy sem. Persze, ezen pénzek végső felhasználója az állam maga, mert olyan manapság már idejét múlt intézményt tart fenn, mely arra hivatott hogy őrködjön a hazai tenyészállat előállítás tisztasága felett. Egy fejlett piacgazdaságban ezt a piac és a vásárlók maguk oldják meg. Ma veszek tőled, mert azt mondod, hogy a Te kanod utódai 1000 grammot gyarapszanak hízlalás alatt, de ha ez nem igazolódik be, akkor megnézheted magadat, mert nem csak én, de senki más sem fog vásárolni tőled, és eltűnsz a süllyesztőben. Magyarországon erre egy állami hatóságot tartunk fent, mely borsos összegekért "van".
Mindazonáltal nem vagyok én a hazai fejlődés, és kutatás ellensége, sőt kimondottan pártolom! Ha már mindenképen fent kívánják tartani ezt sarcot, akkor miért nem lehet értelmes dolgokra fordítani, mondjuk egy olyan alapba tenni, melyből felsőoktatási intézmények pályázhatnának kutatási pénzekre. Én persze csak olyan kutatásokra adnék ebből a pénzből (mivel közvetlenül a termelőktől jön), ami a termelők érdekeit szolgálja. Azokban a projectekben, melyekhez támogatást igényelnek az alapból a felsőoktatási intézménynek legyen a piacon tevékenykedő, üzleti tevékenységet folytató partnere, aki a támogatás összegével megegyező mértékben járuljon hozzá a kutatás költségeihez. Az így keletkező eredményeket, fejlesztéseket, végső soron nyereséget pedig egy későbbi megállapodás keretében lehetne megosztani a finanszírozásban résztvevő tagok között. Így biztos lehetne, hogy:
- hasznos, kutatások valósulnak meg,
- melyeknek eredménye javítja a hazai tenyésztők munkáját,
- ezáltal mindenkinek hasznot hozó nyereséget termel.
csütörtök, szeptember 13, 2007
Újabb száj- és körömfájás okozta megbetegedés Angliában
A hatóságok a telep 10 kilométeres körzetében azonnali hatállyal állategészségügyi zárlatot rendeltek el. Két telepen leölték a szarvasmarhákat. Az érintett vállalkozásnak 300 marhája van különböző legelőkön Egham környékén.
Az előzetes vizsgálatok szerint ugyan az a vírustörzs okozta a mostani megbetegedést is, mint az egy hónappal korábbit. Ez az újabb megbetegedés alig 5 nappal azt követően történt, hogy Debby Reynolds főállatorvos bejelentette, hogy felszámolták a száj- és körömfájást Angliában.
Állatállomány, 2007. augusztus 1.
A sertések száma 4,1 millió volt augusztus 1-jén, 55 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az április 1-jei összeírás óta az állomány 52 ezerrel gyarapodott. Az anyakocák száma (278 ezer) az elmúlt négy hónap alatt 6 ezerrel, míg a 2006. augusztusi állománynagyságnál 7 ezerrel csökkent.
*A változás mindkét esetben a mérési hibahatáron belül van.
szerda, szeptember 12, 2007
Mezőgazdasági árak, 2007. július
2007. júliusban az előző év azonos hónapjához viszonyítva a növényi termékeken belül meghatározó súllyal bíró gabonafélék termelői átlagára 45,2%-kal nőtt. Az ipari növények esetében 2,3%-os árcsökkenés volt.
Üzemanyag: a bio sem jó
hétfő, szeptember 10, 2007
Áfacsökkentés nélkül startol az aszálycsomag
A kormány folytatja a kukoricavásárlást az aszálykárok mérséklése érdekében, és rövidesen csökkenti az állattenyésztés hatósági díjait. Egyes élelmiszerek áfájának mérséklése azonban egyelőre nincs napirenden, inkább csak vészintézkedés jöhet szóba, amire alig van esély.
Pontosan még nem tudni, hogy mekkora kárt okozott az aszály, a gazdák sok száz milliárdos elveszett termésről beszélnek, de az uniós szabályok szerint nem az elveszett áru értékét, hanem a kieső jövedelmet kell számolni. Ez viszont arányaiban jóval kevesebb, ugyanis a kisebb termés hatására a termények jelentősen drágultak. Így még olyan termény is, amelyen a termelők többet kerestek, mint tavaly.
A szerdai kormányülésen Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter beszámolt az aszály eddigi hatásairól, valamint az agrártárca már megtett és a tervezett kárcsökkentő intézkedéseiről. A miniszter ezt követően lapunknak elmondta, hogy a korábbi híradásokkal ellentétben egyes élelmiszerek áfájának csökkentése most nem volt téma. Hozzátette: az agrártárca terveit sokan félreértik, félremagyarázzák. Gráf József emlékeztetett arra, hogy a javaslatuk szerint az áfacsökkentés csak akkor kerülhetne napirendre, ha a KSH vásárlói kosarába tartozó élelmiszerek 12 havi átlagos áremelkedése eléri a 20 százalékot. Szerinte ekkor lehetne indokolt olyan alapvető, más élelmiszerek árát is meghatározó termékek 20 százalékos áfáját 5 százalékponttal csökkenteni, mint a tőkehús vagy a liszt. A miniszter elmondta azt is, hogy szakértői szinten a tervet többen nem tartják véghezvihetőnek, véleményük szerint a nagy élelmiszerláncok egyszerűen "lenyelnék" az áfacsökkentés hatását. Gráf József ennél optimistább, kijelentette: az elmúlt időszakban több, korábban megoldhatatlannak tűnő ügyben sikerült a láncok vezetőivel megegyezni, így ha sor kerülne az áfacsökkentésre, akkor ebben az ügyben is meg tudna velük állapodni. Szerinte ugyanakkor az élelmiszerárak átlagos emelkedése nem éri el majd a 20 százalékot, így az áfacsökkentés kérdése nem kerül napirendre.
Gráf József megbízása alapján eddig az Európai Unió magyarországi intervenciós készleteiből 140 ezer tonna kukoricát vásároltak a tárcához tartózó cégek. Amíg az intervenciós magtárakban van kukorica, addig a miniszter által felkért társaságok továbbra is indulnak a tendereken. Az agrártárca felügyelete alá tartozó TIG és Concordia Zrt. az új termésből is vásárol kukoricát. A pontos mennyiségről a miniszter csak annyit mondott, hogy összesen 500-600 ezer tonnás készletet kívánnak felhalmozni. Ekkora mennyiséggel ugyanis az állam már némiképpen szabályozhatja a piacot, kordában tarthatja a hazai takarmányárakat. Gráf kijelentette: az állattartókkal folyamatosan egyeztetnek az árakról, ugyanis a kormány csak olyan áron vesz kukoricát, amilyen áron ezt majd megveszik az állattartók.
Most folyik a brüsszeli jóváhagyása annak a magyar támogatási tervezetnek, amelynek keretében ötéves hitelkeretet kívánnak biztosítani annak a gazdálkodónak, aki az éves takarmányszükségletének felét kívánja megvásárolni. Ezt 50 százalékos kamattámogatással, egy év türelmi idős hitellel akarják segíteni. Azok a termelők juthatnak az állam által finanszírozott kukoricához, akik a szabadpiacon nem tudnak takarmányt szerezni. A Baromfi Terméktanács, a Vágóállat és Hús Terméktanács, valamint a Sertéstartók Országos Szövetsége egyeztetésével közvetítik a takarmányt olyan áron, amin az állam nem kíván keresni.
Az állattenyésztők segítését szolgálja az a jövő héten a kormány elé kerülő csomag, amelynek révén összességében az idén egymilliárd, jövőre hárommilliárd forinttal csökkentik a hatósági állat-egészségügyi díjakat. Ezenkívül az EU jóváhagyására vár az állatjóléti támogatások engedélyeztetése: ezzel kívánják pótolni sertéseknél az állatonkénti 1800 forintos, a baromfiféléknél a kilónként 9,50 forintos régebbi, de már megszüntetett, minőségi termelést ösztönző támogatást.
A miniszter szerint ezek az intézkedések két évre szólnak, ugyanis az aszály hatása ennyi ideig biztos elhúzódik.
Czauner Péter
forrás: nol.hu 2007. szeptember 6.
A "vöröshús kampány" kidobott pénz?
A vöröshús-fogyasztást óriásplakáton, citylight felületeken, a rádióban és a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetésekben, áruházi reklámakciók során igyekeznek fellendíteni. A vöröshús-forgalom Magyarországon az utóbbi időben évről évre csökken, egy hazai lakos 2005-ben átlagosan 26,7 kilogramm sertés-, 3,1 kilogramm marhahúst fogyasztott, tíz százalékkal kevesebbet, mint 2002-ben. Külföldi tanulmányok sora állítja ugyanakkor, hogy a vöröshús-fogyasztásnak egészségügyi kockázatai vannak, s a fejlett világban olvad is a sertés- és a marhahús népszerűsége. A Harvard Orvosi Intézet tavaly publikált kutatásában 90 ezer nő évtizedes vizsgálata nyomán azt állította: azokban, akik vörös hússal gazdagon étkeznek, jóval nagyobb eséllyel alakul ki a hormonálisan reaktív mellrák. A kísérletben részt vevő nők közül 1021 lett daganatos beteg. Azon nők esetében, akik naponta több mint másfél adag vörös húst ettek, gyakorlatilag megduplázódott a mellrák kialakulásának esélye. Hasonló összefüggést mutattak ki korábban a vastagbélrák kialakulása kapcsán is. Ez annyira egyértelmű, hogy az itthon forgalomban lévő rákkockázat-kalkulátorok is rákérdeznek a páciens vöröshús-fogyasztási szokásaira.
A kampány mögött sokan lobbiérdekeket - illetve az állattartó lobbinak adott gesztust és burkolt állami támogatást - sejtenek, mással ugyanis a minisztériumi buzgalom nehezen magyarázható. Erre utal az is, hogy - bár idehaza zöldség- és gyümölcstermesztésből is sokan élnek - zöldség-gyümölcs fogyasztási kampány egyelőre nem szerepel a tervekben, pedig ott egészségügyi aggályokkal sem kellene számolni.
Hargitai Miklós
forrás: nol.hu
csütörtök, szeptember 06, 2007
VHT HÍRLEVÉL 2007. 19. szám 29-33. hét
Tovább veszi az állam a kukoricát
A még pályázható mennyiség a szeptember 5-i állapot szerint kukoricából 932 000 tonna, búzából 19 700 tonna, mivel augusztus 30-tól már csak kétheti rendszerességgel vannak bírálati napok Brüsszelbe a beérkező ajánlatokról, a következő ajánlattételi határidő szeptember 12.
Tóth László Levente
forrás: napi.hu
szerda, szeptember 05, 2007
Kína nem számol a sertéshiány rövid időn belüli megszűnésével
hétfő, szeptember 03, 2007
Támadnak a vegák
Izsák Dániel
forrás: origo.hu
Csak azért közlöm ezt a cikket, hogy mindenkiben tudatosuljon, hogy világméretekben milyen erős lobbiérdekek szólnak az állattenyésztés ellen, amivel szembe kell néznünk, és meg kell tudni védenünk a magunk igazát. Most csak egy kis hír az egyik legolvasottabb hazai internetes portálon, de ha felkapja a média és nincs válaszunk könnyen újabb dekákat veszíthetünk az amúgy sem túl magas éves húsfogyasztásból.