Oldalak

csütörtök, szeptember 20, 2007

Drága abrak, olcsó hús: termelői rémálmok

Soha nem látott magasságokba kúsztak a takarmányárak, míg a hús ára a felhalmozott készletek, és a jelenleg nevelt hízók "kifutási ideje" miatt igen alacsony. Megvalósult a hústermelők rémálma, ám a hazai sajátosságok miatt ezúttal nem a kistermelők, inkább a nagyobb sertéstelepek buknak az üzleten.

Az idei aszály okozta terméskiesés, illetve az uniószerte szaporodó, bioetanolt gyártó üzemek okozta pluszkereslet miatt rendkívül megdrágult a kukorica. A tavalyi évhez képest a tengeri tonnánkénti ára nem kevesebb, mint a duplájára nőtt.
Mint azt a Vállalkozói Negyed korábban megírta, a tejtermelők az Unió és Kína részéről jelentkező pluszkereslet miatt jól jártak. Az olcsó húsárak miatt a hústermelők azonban komoly bajban vannak. Közülük is elsősorban a belföldre termelők, vagyis a hazai piacon főszerepet játszó sertéshústenyésztők.

A kicsik még kiszállhatnak

Fő probléma, hogy a takarmány ára ott is nőtt, ahol nem volt aszály, hiszen az Unióban egyre több kukorica fogy az etanolgyártás felfutása miatt - nyilatkozta a Vállalkozói Negyednek Sákán Antal. A Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke hozzátette: a hústermelők elől felvásárolt gabona árfelhajtó hatású.
Míg tavaly egy tonna kukorica ára 105-110 euró volt, addig az idén nem kevesebb, mint a duplájába, 219-220 euróba kerül. Eközben a tavaly lábon értékesített sertés kilója 340 forintról 290 körülire mérséklődött - mondta el Sákán lapunknak. Ebből is látható, mekkora bajban vannak a termelők - tette hozzá.
Ezúttal nem a kisvállalkozásban sertést tenyésztők jártak a legrosszabbul, hanem a korábban versenyképesebb nagyüzemi tenyészetek. A kistermelők ugyanis rendszerint saját tulajdonú földjükön termelik meg a takarmánykukoricát. Ők a jelenlegi helyzetben a földjükön termő drága kukoricát nem a csak ráfizetéssel eladható állatokkal etetik meg. Inkább eladják a takarmányt, sertésállományukat pedig felszámolják - magyarázta az elnök. Ha a kisebb tenyésztők kukoricájukat és sertéseiket is eladják, nullára jöhetnek ki, sőt, akár nyereséget is realizálhatnak a magas gabonaárak miatt.
A nagyobb sertéstenyésztő-telepek ezer, ezerötszáz kocával ezt már nem tehetik meg. Ráadásul a szövetkezeti rendszer széthullása miatt ezek a vállalkozások nem is birtokolnak földet.
Így a nagyobb sertéstelepek kénytelenek megvenni a drága takarmányt, és azt jelentős veszteség mellett feletetni a disznókkal. Persze, ők is próbálják veszteségeiket mérsékelni, leálltak például a vemhesítéssel.
A vázolt folyamatok eredményeképpen jövőre jóval kevesebb sertés lesz az országban. Sákán szerint 2008 júniusára körülbelül egymillióval lesz kevesebb a vágósertés, árrobbanást idézve elő a piacon.
Hazánkban jelenleg körülbelül 3,6 millió körüli sertés van. Ebből évente hárommilliót értékesítenek, a többi az állomány hosszútávú fenntartására szolgál. A hetente levágott, hazai tenyésztésű sertések száma 60-70 ezer, évente közel százmilliárdos bevételt hozva a termelőknek. A húsipar által hozzáadott érték 200-250 milliárd forintra duzzasztja a sertéshúspiac értékét.

Menekülési útvonal: az export

A szarvasmarhatenyésztők számára elsősorban nem az emelkedő takarmányár okoz gondot, inkább az, hogy az aszály miatt a marhák a téli tartaléktakarmányukat eszik fel. Még kérdéses, hogy a termelők honnan pótolják majd télre a nyáron feletetett takarmányt - nyilatkozta a Vállalkozói Negyednek Dr. Márton István.
A Húsmarhatenyésztők és Marhahústermelők Országos Szövetségének (HUMOSZ) elnöke elmondta: tavaly 2700 forintos tonnánkénti kukoricaárhoz 430 forintos kilónkénti marhahúsár társult. Idén azonban a kukorica tonnája 5500-6000 forintra nőtt, míg a hús kilója csupán 380 forint. Ilyen árak mellett, jó, ha nullára kijöhetek a termelők - tette hozzá.
A marhatenyésztők problémái kevésbé kiélezettek, mint a sertés- és a baromfitenyésztőké. A marhahús nagy része exportra megy, viszonylag stabil világpiaci árak mellett. Bár a helyzet nehéz, a kistermelők valószínűleg továbbviszik családi vállalkozásaikat.Amennyiben az Európai Unió által szorgalmazott bioetanol üzemek létrejönnek, az tartósan magas keresletet teremt a nehezen növelhető mennyiségű kukoricára - foglalta össze az elnök. Ezesetben a hústermelőknek tartósan magas takarmányárakkal kell szembenézniük, amellyel sokan nem tudnak majd megbirkózni - figyelmeztetett Dr. Márton.

Braunmüller Lajos

forrás: origo.hu

Nincsenek megjegyzések: