Megállapodás a hipermarketek és a termelők között Romániában

Bukarest, 2008. július 22.

Dacian Ciolos román agrárminiszter jelenlétében a Romániában jelen lévő hipermarketek és agrártermelők és élelmiszer-feldolgozók között együttműködési megállapodás aláírására került sor. Ezen megállapodás megkötésére már régóta szükség volt, hiszen számtalan feszültség keletkezett a termelők és a nagykereskedők között az átvételi árakkal kapcsolatban, valamint a marketing- és promóciós hozzájárulással kapcsolatos költségek viselése miatt. A megállapodást mindkét fél korrektnek minősíti és a jövőben igyekeznek ennek megfelelően eljárni.

A felek a következő pontokban állapodtak meg:

• a jövőben a termelőt nem kényszerítheti a kereskedő arra, hogy a marketing költségekhez hozzájáruljon;
• sem direkt, sem indirekt módszerekkel a kereskedő nem kérhet hozzájárulást új üzlet nyitásához vagy meglévő üzlet bővítéséhez a termelőtől ;
• a kereskedő nem kötheti ki a kizárólagosságot a szerződésben, azaz nem kényszerítheti a termelőt arra, hogy a termékeit kizárólagosan neki értékesítse;
• olyan kitételt sem szerepeltethetnek az értékesítési szerződésben, hogy a termelő csak a kereskedő felé érvényesített áron adhatja el a termékét más kereskedőnek ;
• kimondták azt is, hogy a termelők és a kereskedők között megkötendő szerződések szövegezésének, világosnak, egyértelműnek és könnyen átláthatónak kell lenniük valamint mindkét fél kölcsönös üzleti érdekeit kell szolgálniuk;
• a termelő listázott termékét csak és kizárólagosan előzetes írásbeli értesítés után lehet kivonni a listázott termékek közül ;

A megállapodást aláírta a Cora, Carrefour, az Auchan, a Kaufland, Selgros Cash & Carry, Real Hipermarket valamint a Metro Cash & Carry áruházak. A többi jelen lévő kereskedelmi lánc is jelezte, hogy a megállapodáshoz csatlakozni kíván a jövőben.

Szerző: dr Szabó József Andor

forrás: fvm.hu

Csak egy rövidke kérdés: Ott miért és itt miért nem?

Az esők ellenére jó közepes gabonatermés várható

Az utóbbi napok esős időjárása ronthatja a még be nem takarított, mintegy kétmillió tonnányi búza minőségét, ennek ellenére a Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint az idén jó közepes kalászos gabonatermés várható Magyarországon.

Az idén 5,2-5,3 millió tonna őszi búza betakarítására számítanak a termelők. Ebből a termés kétharmada, azaz mintegy 2,5-3,0 millió tonna már a magtárakban van - mondta Vancsura József, a szövetség elnöke csütörtökön Budapesten.

Az esős időjárás miatt még a földeken lévő mintegy kétmillió tonna termés minősége romolhat, az jórészt csak takarmányminőségű lesz, nem étkezési - tette hozzá Vancsura József.

Az őszi vetésű kalászosokból - rozsból, zabból, őszi és tavaszi árpából, valamint tritikáléból - mintegy 2,1 millió tonna betakarítására lehet számítani. Így az őszi vetésű összes gabona mintegy 7,0-7,4 millió tonna lesz az idén Magyarországon.

Vancsura József közölte: a betakarításnak várhatóan a jövő hét végére be kell fejeződnie, amennyiben további eső nem lesz. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a napraforgónak és a kukoricának a mostani esős napok nagyon kedveznek és jót tesznek a vetéseknek. Így az elnök szerint kukoricából 6,0-8,0 millió tonna betakarítása várható az idén.

Vancsura József úgy vélte: étkezési búzából mintegy kétmillió tonna lehet ebben az évben Magyarország kivitele. Ebből a közeli hetekben várhatóan mintegy egymillió tonnát már el is tudnak adni.

A GOSZ első embere szerint raktárgondokkal az idén nem kell szembenézniük a termelőknek, mivel az országban mintegy 15-16 millió tonna raktárkapacitás áll rendelkezésre.

A gabonaárakat is kedvezőnek mondta, mivel a takarmánygabona ára 28-36 ezer forint között mozog, a termény fajtájától és a minőségtől függően. Az étkezési búza ára a fizikai piacon jelenleg 38-41 ezer forint között mozog, míg a tőzsdén meghaladja a 40 ezer forintot a termény tonnája. A gabonaszövetségnél ugyanakkor úgy számolnak, hogy az export 45-50 ezer forint között adható majd el tonnánként.

forrás: vg.hu

Sertéspestis Heves megyében - Már 47 településen zárlat van

Vaddisznónál észlelt sertéspestis gyanúja miatt megfigyelési zárlatot rendelt el a hatóság Heves megye 47 településén, az M3-as autópályától északra eső területeken - jelentette be a megye főállatorvosa pénteken.

A Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal határozata szerint a gazdák kötelesek bejelenteni az általuk tartott sertések számát, amit a hatóság nyilvántartásba vesz. Ugyanakkor az összes sertést zártan kell tartani, megakadályozva, hogy vaddisznókkal kapcsolatba kerüljenek - közölte Busák Károly.

Mint elmondta: sertéstartó épületek bejáratánál kötelező megfelelő fertőtlenítő eszköz elhelyezése, tilos sertésvásár megtartása és még a házi vágás is csak klinikai vizsgálat után történhet.

A szabályok vonatkoznak a sertések szállítására is, az állatok nem szállíthatóak olyan vágóhídra, amelyek Japánba is exportálnak sertéshúst.

Az intézkedés visszavonásig érvényes - közölte Busák Károly.

forrás: vg.hu

Nem a klónozott húsra

A klónozott állatok húsának és tejének a fogyasztása eddig ismeretlen egészségügyi kockázatokat rejthet magában – állapította meg az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA).

Az uniós ügynökség szakvéleménye kiindulópontot képez az Európai Bizottság számára annak eldöntésekor, engedje-e a klónozott állatokból előállított élelmiszerek forgalmazását az EU belső piacán. Az EFSA állásfoglalása mindenesetre kereskedelmi vita kirobbanását vetíti előre Brüsszel és az Egyesült Államok között – mutat rá a Die Presse.

Jóllehet a klónozott sertések és marhák húsának a fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi kockázatok eddig csekélynek bizonyultak, a most rendelkezésre álló viszonylag kevés adat mégsem ad megnyugtató választ, emiatt további vizsgálatok szükségesek – nyilatkozott Vittorio Silano, az EFSA vezetője. A pótanyaállatban lefolyó vemhesség esetében bizonyos tényezők alakulásának súlyosabb következményei lehetnek, mint a hagyományos módon megtermékenyített egyedeknél lezajlóknak – fogalmazott.

Korábbi, januári állásfoglalásában még azt állította a hivatal, hogy az állatok klónozása nem jár együtt környezeti vagy – emberi fogyasztás esetén – egészségügyi kockázattal – emlékeztet a Reuters. Brüsszel ezután márciusban bízta meg az EFSA-t a mostanra befejezett vizsgálat végrehajtásával, annak kapcsán, hogy az FDA amerikai élelmiszer-biztonsági felügyelet engedélyezte a klónozott marhákból, disznókból és birkákból származó hús forgalmazását. A tengerentúli döntés nyomán egyébként arra lehet számítani, hogy kereskedelmi viszály alakulhat ki Washingtonnal abban az esetben, ha a klónozott amerikai termékeket nem engedik be a jövőben az uniós piacra.

A kérdés eldöntésében az egészségügyi megfontolások mellett az európai etikai szakértők véleménye is szerepet fog játszani; ők januárban fenntartásaikat jelezték a klónozott állatok húsának és tejének felhasználásával kapcsolatban. Az EFSA mostani nyilatkozatától függetlenül a bizottság mindenesetre közvetlenül az uniós polgárokhoz kíván fordulni az ügyben, és a tervek szerint ősszel a lakosság véleményét is kikérik.

Az eddigi felmérések tanúsága szerint meglehetősen megosztottak a fogyasztók a klónozott állatok húsával kapcsolatban: a nemzetközi élelmiszertanács (IFIC) kutatásai alapján a megkérdezettek közel fele elutasítja az ilyen eredetű termékek megvásárlását. A legnagyobb amerikai tejtermelő, a Dean Foods pedig bejelentette, hogy az engedély ellenére sem kívánja klónozott állatok tejét forgalmazni az Egyesült Államokban, a lakossági félelmekre tekintettel.

forrás: vg.hu

korábban e témában a blogon megjelent írások:

Betiltaná a kereskedelmi célú állatklónozást az Európai Parlament

Az FDA biztonságosnak minősítette a klónokból származó hús és tej fogyasztását

FDA: A klónozott állatok húsa biztonságos

Egymillió tonna búza ázik

A még kalászban lévő termésből már nem lesz kenyér - A molnárok árcsökkentésre készülnek

Elmossa az eső a búzatermelők hasznát. A júliusi ősz egymillió tonna termést ért a földeken. Ha újra elindulhatnak a kombájnok, ebből többnyire már csak takarmánynak való gabonát arathatnak. A búza nyolcvan százaléka azonban már a magtárakban van. Ez is olcsóbb a tavalyinál, és a minősége jó, így a malmok máris kilónként 5-10 forintos lisztárcsökkenést jeleznek.

A gazdák állítása szerint a már magtárakban lévő búza zöme kiváló minőségű, a malmok vagy takarmánykeverők megbízásából ténykedő felvásárlók szerint azonban változó a minőség, s a csapadékos idő miatt a fuzárium nevű gomba pusztítja a szemeket. A termelők nettó áron számolva tonnánként 45-50 ezer forintot szeretnének kapni a jó minőségű búzáért, ezzel szemben a jelenlegi árak 36-41 ezer forint között mozognak. A "táskás embereknek" mondott, telephely nélküli alkalmi felvásárlók számára ez az ideális időszak, ilyenkor ugyanis könnyen megegyezhetnek a gazdákkal, s a megbízóra hivatkozva, későbbi elszállítást ígérve, számla nélkül, készpénzben előleget adnak, vagy kifizetik az egész tétel árát.

Hétfő óta lényegében esőszünetet tartanak a kombájnok. Ráadásul a gazdálkodók szerint kevés az arató-cséplő gép. Már nem divat a vendégaratás sem. Akinek emlékezete néhány évtizeddel visszanyúlik, felidézheti, amikor a tsz-központok és a termelési rendszerek szervezésében országrészek között vándoroltak délről északra gépestül az aratóbrigádok. A még lábon álló, érett búza ilyenkor saját energiáját éli föl. A meleg esőben ázó szem csírázni kezd, s a kalászban kihajt - mondta Raskó György a lajoskomáromi Győzelem Kft. vezetője. Az agrárközgazdász szerint az értékes, észak-dunántúli földeken még 200 ezer hektáron lábon áll és ázik a búza. Legalább egymillió tonna mag sorsa kérdéses. Az ilyen termény legfeljebb takarmánynak jó, mert az emberi fogyasztáshoz szükséges belső anyagai megcsappannak. (A takarmánybúza az étkezési minőségűnél 20-25 százalékkal olcsóbb.) Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke azzal erősítette meg a lajoskomáromi híreket, hogy szerencsére az elmúlt napok esői előtt a déli megyékben gyakorlatilag befejeződött a búza aratása. A hűvösebb északi országrész gabonatermesztőinek kell aggódniuk a még lábon álló termésért. Az elnök becslése szerint a termés 80 százaléka már biztos helyen van, s úgy tűnik, hogy 5-5,5 millió tonna lesz a termés, ami bőségesen fedezi a hazai liszt- és takarmányszükségletet. Sőt exportra is jut. A kérdés csak az, hogy a felesleget hol lehet eladni, ugyanis a környező országokból mindenhonnan bő termésről érkeztek hírek.

A Gabonaszövetség információi szerint Európában mintegy 20 millió tonnával több termett a tavalyinál. Lakatos Zoltán, a szövetség elnöke elmondta, hogy Ukrajna a tavalyi 1,5 millió tonnával szemben 7,5 millió tonnát fog exportálni zömében a magyarok bejáratott piacaira. Románia nemhogy önellátó lesz, hanem exportálni fog, ahogy Szerbia is a feleslegeit a magyarok korábbi bosnyák vevőinek szállítja. Lakatos Zoltán szerint nem ismétlődik meg a tavalyi eset, amikor a hiány miatt Magyarországon tengerparti, vagyis kikötői áron kelt el a belső felhasználásra szánt búza is. A Gabonaszövetség elnöke, aki egyben a HajdúGabona Zrt. első embere, beszámolt arról is, hogy az idén mintegy 120-130 ezer tonna búzát kívánnak felvásárolni. Eddigi tapasztalatai szerint rendkívül változó a magtárakban lévő termény minősége. Ahogy fogalmazott: nincs egyöntetű, ötezer tonnás tétel, ami állítólag megnehezíti a molnárok munkáját. Ettől függetlenül a malmok 1,2-1,3 millió tonna jó minőségű étkezési búzát tudnak felvásárolni, valószínűleg ennek zömét tonnánkénti 35-41 forintos árbázison. Augusztus közepétől már megjelennek az óbúzával kevert lisztek a forgalomban, és szeptembertől kilónként 5-10 forinttal csökkenhet a liszt a jelenleg 82-88 forintos átadási ára. A kérdés, hogy a pékek és a kiskereskedők ebből mennyit adnak majd tovább.

Lakatos Zoltán szerint exportra is marad, kérdés azonban, hogy a szűkülő piacon milyen áron tudják eladni a magyar búzát. Raskó György beszámolt arról, hogy a Dunántúlon elsősorban olasz és osztrák vevők vásárolnak. Társaságuk olasz felhasználókkal áll kapcsolatban, és az étkezési búzáért tonnánként 200 eurót, a takarmányért 155-160 eurót kínálnak. Raskó szerint az ilyen termelői üzleteket nagyon zavarják az illegalitásban dolgozó "táskás" kereskedők, akik elcsalják az áfát, s ebből tudnak tonnánként néhány ezer forinttal többet adni. Az agrárközgazdász úgy véli, hogy a gabonapiacon legalább egymillió tonna termény cserél így gazdát.

szerző: Czauner Péter

forrás: nol.hu

2008. 30. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,63

Az index értelmezése: itt

Vihar előtti csend a búzapiacon

Vihar előtti csend jellemzi a hazai búzapiacot, mivel az idén - a tavalyi drágulás okozta sokk után - minden ágazati szereplő kivárásra játszik - állítják szakértők. A termelők az elmúlt évi szintet megközelítő, legalább 40-50 ezer forintos tonnánkénti árakban reménykednek, miközben a malmok - az egyre élesedő egymás közti verseny miatt - éppen a drága beszerzéseket akarják elkerülni - írja a Világgazdaság.

A kereskedők egyelőre külpiaci értékesítési lehetőségek után tapogatóznak, ezért szintén óvatosak a vásárlásokkal. Ha a felvásárlási árak a következő hónapokban csökkennének, a gyümölcspiacihoz hasonló "bomba robbanhat" a gabonaszektorban is - vélik ágazati elemzők. A búzatermelők azonnali eladások helyett a termény nagy részét raktározzák, ha nincs feltétlenül szükségük gyors bevételekre - erősítette meg Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője.

Az idei termés várhatóan meghaladja az 5,5 millió tonnát, és ez jóval átlagon felüli mennyiségnek felel meg. A gazdálkodók eddig az aratás kétharmadával végeztek, és 70 százalékban étkezési minőséget takarítottak be. A közelmúltbeli esőzések miatt azonban a még kint lévő búza minősége romolhat, ezért Uhercsák András szerint - figyelembe véve az exportot is - a malmok számára kockázatos lehet, ha továbbra is halogatják a felvásárlásokat.

Egész Európában több búza termett

A molnárok ugyanakkor - tudta meg a Világgazdaság Lakatos Zoltántól, a Gabonaszövetség elnökétől - nem kívánják elhamarkodni a búza-beszerzéseket. Hozzátette, hogy ennek alapvető oka, hogy - szemben a tavalyi helyzettel - most nem keresleti, hanem kínálati túlsúly van a piacon. Európában ugyanis mintegy 20 millió tonnával több termett az elmúlt évinél, így a környező országok (Ukrajna, Románia, sőt Szerbia) is exportőrökké válhatnak. Emiatt egyelőre kérdéses, hogy a későbbiekben milyen térségi árviszonyok alakulnak ki. Pillanatnyilag azonban az óvatos üzletpolitika ellenére is a malmok számítanak a legnagyobb felvásárlóknak a hazai piacon - közölte Lakatos Zoltán.

A vállalkozások a búzát először a közvetlenül beszállító kistermelőktől veszik meg, akiktől az 1,2-1,3 millió tonnás éves őrlési igény 15 százalékát szerzik be. Az áru zöme viszont olyan nagytermelőktől származhat, akik először betárolják a búzájukat, és az értékesítést a minőségi vizsgálatok elvégzése után, megfelelő árajánlat esetén indítják meg. Velük a malomipari cégek egyelőre az áralkuknál tartanak - közölte a szövetség elnöke.

A magas kínálat és a jó kukoricatermés törheti le az árakat

A tapasztalatok szerint a tavalyi egyöntetű drágulás után most szóródnak a felvásárlási árak, hiszen a takarmánybúzáért tonnánként 32-36 ezer, a közönséges eurobúzért 36-38 ezer, a jó minőségű terményért pedig 38-46 ezer forintot kaphatnak a termelők.

A gazdálkodók a hazai piacot így is alulértékeltnek ítélik, mivel - állapítják meg - Lengyelországban például az idén is 50 ezer forint körüli árak alakultak ki. A felvásárlók viszont további áresést sem tartanak kizártnak, mert szerintük a magyar termény egy része minőségi problémák miatt nem exportképes, ráadásul a nemzetközi kikötői árak alapján ma legfeljebb 36-37 ezer forintos tonnánkénti kiviteli ár érhető el. (Különösen veszélyes helyzet állhat elő a takarmánygabonáknál, ha a rendkívül jónak ígérkező kukoricatermés az ősztől letöri az értékesítési árakat.)

Nem lesz olcsóbb a kenyér

Szinte kizárt, hogy az idei betakarítás után csökkenjen a kenyérféleségek és a péksütemények ára - mondta Varga László, a Magyar Pékszövetség (MP) elnöke. Sőt, a gázáremelés, a gázolajdrágulás és a nagyobb munkabérteher ismét iparági árnövelési kényszer teremt, még ha a liszt ára esetleg csökkenne is.

Az ismételt sütőipari árváltozás ősztől lehet napirenden, ha az ágazatban megnyugszanak a kedélyek. Addig azonban - tette hozzá az elnök - néhány hetes kereskedelmi árkedvezményes akciók is jöhetnek, mivel az üzletláncok továbbra is vásárlócsalogató termékeknek tekintik a sütőipari árukat.

Ma egyébként az MP is bizonytalannak érzékeli a haza búzapiacot: Varga László szerint inkább a felvásárlási árak növekedésére van esély, mert a világpiaci - többek között az észak-afrikai - kereslet az uniós termésnek jó értékesítési lehetőséget kínál.

forrás: origo.hu

Klasszikus sertéspestis fertőzés Szlovákiában

2008. július 18.

A Közép Európában fekvő Szlovákiából új sertéspestises esetet jelentettek.
In Central European Slovakia a new outbreak of Classical Swine Fever (CSF) has been reported.

A fertőzést olyan területről jelentették, ahol ebben az évben már korábban nagyüzemi sertéstelepen is felütötte fejét a betegség. Az LTO (holland Mezőgazdasági és Kertészeti Szervezet) mindenkit arra figyelmeztet, hogy nagy elővigyázatossággal járjon el, amikor Szlovákiával vagy Magyarországgal kereskedik, mivel ezekben az országokban a klasszikus sertéspestis még nincs teljes ellenőrzés alatt.

forrás: pigprogress.net

(Azt hiszem, hogy egy ilyen írás veszélyességére teljesen felesleges külön felhívni a figyelmet. Remélem az LTO szakembereivel záros határidőn belűl felveszik a kapcsolatot a hazai érdekvédők, és tisztázzák ennek a véleménynek a hátterét.)

Kormányzati szintű állattenyésztési programok az USA-ban és Kanadában

Washington, 2008. július 15.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban nem létezik átfogó, szövetségi szintű kormányzati stratégia az állattenyésztésre. Az USDA stratégiai terve[1] sem ír elő ilyen részstratégia-készítési feladatot, és nem kezeli más szektoroktól elválasztva az állattenyésztést. A stratégiai terv egyes céljai természetesen kihatással bírnak az állattenyésztésre is. Például az 1. számú stratégiai cél - az amerikai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének növelése - 1.1 célkitűzésének - nemzetközi exportlehetőségek kiterjesztése és fenntartása - elérése a gyakorlatban többek között az amerikai marhahús távol-keleti piacainak fejlesztésével valósul meg. De említhetném a 4. számú stratégiai cél - az ország mezőgazdasági és élelmiszeripari biztonságának növelése - 4.1 célkitűzését - az élelmiszer-eredetű betegségek előfordulásának csökkentése -, amely kifejezetten húsokra és tojásra tartalmaz teljesítendő előírásokat. Mindezek azonban egy átfogó, horizontális stratégia részei, ami abban is megnyilvánul, hogy a stratégiai terv bizonyos célkitűzései éppen az állattenyésztés ellen hatnak. Például a 2. stratégiai cél - a vidéki és farmgazdaságok versenyképességének és fenntarthatóságának növelése - 2.1 célkitűzése - belföldi piaci lehetőségek bővítése - tartalmazza a mezőgazdasági termékekből előállított alternatív üzemanyagok használata növelésének követelményét, ami jelenleg az etanol-programon keresztül éppen az állattenyésztés jövedelmezőségét csökkenti[2] a magas takarmányárakon keresztül.

A különböző szövetségi ügynökségek rendelkeznek olyan programokkal, mely az állattenyésztés egy-egy szegmensére, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó politikai célokra vonatkoznak, azonban ezek átfogónak semmi esetre sem nevezhetők. Példaként megemlíthető az USDA Animal and Plant Health Inspection Service (APHIS) állatazonosítási programja[3], amely az ENAR-hoz hasonlóan állattartó telepek nyilvántartását és állatok azonosító jellel történő ellátását tűzte ki célul elsősorban állategészségügyi megfontolásból. A program az egész országra kiterjed, azonban önkéntes alapon működik, és szorosan kapcsolódik -levezethető belőle - az USDA stratégiai tervének 4. céljához. Az APHIS a program megvalósítása során többek között az alábbi társadalmi szervezetekkel működik együtt:

• American Angus Association (Amerikai Angus Szövetség),
• American Sheep Industry (Amerikai Juhszövetség),
• National Cattlemen's Foundation (Marhatartók Nemzeti Alapítványa),
• National Pork Board (Nemzeti Sertés Terméktanács),
• National Milk Producers Federation (Tejtermelők Nemzeti Szövetsége).

Egyebekben elmondható, hogy az állattenyésztés az amerikai mezőgazdasági szabályozás mostohagyermeke. A támogatásokat tartalmazó farmtörvények hagyományosan a szántóföldi növényekre összpontosítanak, az állattenyésztő szektor részére a támogatások igen kis szelete jut (pl. tejprogramok). Az ágazat jövője elsősorban a társadalmi szervezetek lobbierején múlik, akik azonban nem az "állattenyésztést", hanem a szektor egy-egy szegmensét képviselik, ezért az átfogó stratégiai megközelítésre kevés esély van. Tudomásom szerint ezen társadalmi szervezetek sem rendelkeznek nemzeti sertés vagy szarvasmarha stb. programmal.

Az utóbbi időben az emelkedő takarmányárakkal az USA-ban is rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók, melyek a magas árakért elsősorban az amerikai etanol-programot okolják. Az etanol-program mandátumai ellen széles körű összefogás tapasztalható az ágazat részéről. Texas Állam kormányzója, Rick Perry, még április végén levélben fordult a Környezetvédelmi Ügynökséghez (Environmental Protection Agency - EPA), hogy 50 %-kal csökkentse - a 2009-es évre meghatározott 9 Mrd gallonról 4,5 Mrd gallonra - a 2007-es Energiatörvényben meghatározott megújuló üzemanyag-mandátumot.. A javaslathoz azóta egyre többen csatlakoztak, többek között a Sertéstenyésztők Nemzeti Tanácsa (National Pork Producers Council), a Nemzeti Baromfi Terméktanács (National Chicken Council), a Szarvasmarha-tenyésztők Nemzeti Szövetsége (National Cattlemen's Beef Association). Ami érdekes, hogy az "ellenmozgalom" fő szószólói nem a termelők, hanem a nagy húsipari cégeket (Tyson Foods, Smithfield Foods, Kraft Foods, Pilgrim's Pride). Hiába az összefogás, egy átfogó stratégia vagy program megalkotásának kérdése egyelőre nem merült fel.

Nincs továbbá információ állami szintű állattenyésztési stratégiáról sem.

Kanada

Kanadában az Egyesült Államokhoz hasonlóan nincs átfogó, szövetségi szintű állattenyésztési program. Az egyes provinciákban már van rá példa, azonban ezek sem minden állati termékpályára kiterjedő megközelítést képviselnek, hanem csak az érintett provincia szempontjából fontos termékpályá(k)ra terjednek ki. Ezeket a programokat maga az érdekelt szakmai szervezet (lásd Alberta) vagy a kormányzat jellemzően a szakmai szervezetekre támaszkodva (lásd Ontario) alakította ki, és bizonyos részelemeit a szövetségi kormányzat is magáévá tette (pl. támogatást adott a program egyik céljához, de sohasem az egészhez).

Az ilyen stratégiai megközelítésre jó példa az Alberta Pork (Albertai Sertésszövetség) által elkészített "Alberta Pork Industry Recovery Plan" melyről még áprilisban küldtem haza jelentést (mellékelve). 2008. májusára a tervet némileg frissítették, és nyílt fórumon vitatták meg mintegy 400 sertéstartóval. A terv az alábbi linken érhető el.

Ontarióban jelenleg van folyamatban egy állattenyésztési stratégia kialakítása a sertés- és szarvasmarha-ágazatra. A stratégia részletei még nem ismertek, a munka még kezdeti fázisban van. A stratégiát az Ontariói Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium készíti egyetemek és szakmai szövetségek bevonásával.

Kanadában egyébként 5 évente határozzák meg a provinciák és a szövetségi minisztérium feladatleosztását a mezőgazdaság terén. A legutóbbi - 2003-as - Agricultural Policy Framework (APF) idén lejár, ezért 2007. júniusában a szövetségi kormányzat megegyezett a provinciákkal az új 5 éves feladatleosztás alapelveiről, ami gyakorlatilag egy mezőgazdasági stratégiai keretdokumentumnak tekinthető, de az amerikai minisztériuméhoz hasonlóan horizontális jellegű. A dokumentum címe "Growing Forward". . Az APF-ben egyébként több - főként támogatási - program található, amely az állattenyésztő ágazatot érinti, azonban ezek szintén nem átfogó jellegűek.

A Manitobai Mezőgazdasági Minisztérium még 2000-ben készíttetett egy fenntartható állattenyésztési stratégiát, azonban ez mára elavulttá vált. A mezőgazdaság az általános kormányzati stratégia része, azonban itt sincs szó különálló állattenyésztési stratégiáról.

[1] Strategic Plan for FY 2005-2010
[2] Hogy mennyire, arról megoszlanak a vélemények.
[3] National Animal Identification System

Szerző: Dr. Tóth Attila

Forrás: fvm.hu

(kiemelések a szerzőtől)

Mégsem lesz búzatermésrekord

Késésben van a búza aratása a csapadékos időjárás miatt. Július 20-ig az 1,1 millió hektárnyi területen termelt kenyérgabonának csak körülbelül a felét sikerült learatni.

Száraz, meleg időben ilyenkor már az aratás vége felé járnak a gazdák. Az előzetes várakozások rekordtermésről szóltak, a szakemberek szerint azonban mennyiség tekintetében közepes lesz az idei hozam.
Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a csapadékos, viharos idő miatt több gondjuk is adódott a gazdáknak a kenyérgabona betakarításával. A nedves talajon a kombájnok nehezen közlekednek, sok búzatábla felgyomosodott, a vihar pedig nagy területeken fektette le a gabonaszárakat. Sok helyen derékba tört a búza, annak learatása nehézkes és sok a veszteség is. A legrosszabb helyzetben az északi és a középső megyék gazdái vannak, a déli megyékben egyelőre megfelelő ütemben halad az aratás.
Obreczán Ferenc szerint az ideális az lenne, ha a következő öt-hat napban 30-32 fokos, száraz, meleg időjárás lenne. Ez valószínűleg nem valósul meg, mert hétfőre is esős időt ígértek a meteorológusok. A várt rekordtermés helyett így csak körülbelül 4,4-4,6 tonna búza terem majd, ami a hazai piacot el tudja látni, de a külföldi érdeklődőket már nem biztos. A jó minőségű kenyérgabonára ugyanis nagy a kereslet, nem csak az unión belül, de Észak-Afrikából is voltak jelentkezők. A minőséggel itthon nagyobb gondok nem lesznek az eddigi tapasztalatok szerint, bár ez a következő napok időjárástól is függ. A magyar gabona minősége egyébként mindig jobb, mint az uniós minimum előírások - tette hozzá a Magosz főtitkára.

forrás: index.hu

2008. 29. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,63

Az index értelmezése: itt

2008. 28. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,63

Az index értelmezése: itt

Külföldre vinnék a kiváló minőségű búzát

A tavalyi aratási áraknál 50-70 százalékkal magasabbról indulnak a felvásárlási árak, bár az kevéssé valószínű, hogy az év eleji rekordárakat ismét el lehet érni.

A Napi Gazdaság cikke

Jó ütemben haladnak hazánkban az agrármunkák, jó idő esetén jövő héten akár be is fejeződhet a kalászosok aratása, bár az elmúlt napok esős időjárása visszavetette kissé a lendületet, és a gazdák a búza minőségéért aggódnak - mondja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Naponta tíz százalékkal nő a learatott terület - teszi hozzá Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke.

Eddig az őszi búza 1,12 millió hektáros vetésterületének mintegy 25 százalékát aratták le, és az eddigi eredmények alapján a korábban vártnál is jobb a termésátlaga - 5,13 tonna hektáronként -, és helyenként a minőség is. A piaci árak az agrártárca adatai szerint a búza esetében tonnánként 35-44 ezer forint között mozognak, bár a kifejezetten jó minőségű malmi búza esetében a Dunántúlon már hallottunk 44 ezernél magasabb árat is - mondja Tóth István.

Már az őszi árpa esetében is tapasztalták a tagjaik, hogy főként külföldi vevők az átlagos belföldi felvásárlási áraknál több ezer forinttal többet kínáltak. Ez még a hihetetlenül erős forint mellett is viszonylag szép jövedelmet biztosít a termelőknek. Most az esőre tekintettel jól járhat, aki bebiztosítja magát a javítóbúzából - teszi hozzá a titkár. Ha ugyanis marad az esős idő, romolhat az étkezési búza minősége - Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, és Fejér megyéből jelentettek eddig gombabetegséget -, ez pedig minden eddiginél jobban megdrágíthatja a kiváló minőségű, eddig betakarított készletet, és felértékelheti az átlagos étkezési búzát is. A Dél-Dunántúlon főleg Horvátországból, Szlovéniából érdeklődnek és szerződnek a kereskedők.

A szaktárca továbbra sem tart attól, hogy a rendelkezésre álló raktárkapacitások miatt nagyobb aratáskori áreséssel kellene számolniuk a gazdáknak. A termelők igénybe vehetik a napokban az FVM és az MFB által elindított, raktározás finanszírozására is használható kedvezményes forgóeszközhitelt, és a közraktárakat is. Az már most bizonyos, hogy a tavalyi aratási áraknál 50-70 százalékkal magasabbról indulnak a felvásárlási árak, bár az kevéssé valószínű, hogy az év eleji rekordárakat ismét el lehet érni.

Az FVM adatai szerint az őszi árpa aratása gyakorlatilag befejeződött, 97 százalékát már be is takarították, 4,78 tonnás hektáronkénti termésátlaggal. A repce aratása is a végéhez közeledik: a 250 ezer hektár háromnegyede már a raktárakban van, és termésátlaga is jobb a vártnál, 2,6 tonna hektáronként. Rozsból eddig az összes terület három százalékát, 1500 hektárnyit arattak le. Borsót közel húszezer hektáron vetettek idén, eddig 63 százalékát takarították be, viszonylag jó, 2,4 tonna hektáronkénti termésátlaggal. Megindult a tavaszi árpa aratása is, a 130 ezer hektáros vetésterület 16 százalékán már végeztek is a munkákkal. Zab 61 ezer hektáron termett az idén, még éppen csak elkezdték a betakarítását, de az eddigi termésátlagok alapján a szakemberek 179 ezer tonnás össztermést várnak a terményből. A szalma betakarítását összesen 1 millió 673 ezer hektáron kell elvégezni: jelenleg a földek 11 százalékán végeztek ezekkel a munkáltatokkal.

szerző: Kiss Melinda

forrás: napi.hu

Sertéspestis miatt vizsgálódnak Borsodban

Sertéspestissel fertőzött területté nyilvánította Borsod-Abaúj-Zemplén egy részét, illetve Miskolcot a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal.

A térségben megfigyelési zónát létesítenek - mondta el az igazgató-főállatorvos az Észak-Magyarország című lapnak. Be kell jelenteni az elhullott vagy megbetegedett vaddisznókat, és az állattetemeket át kell adni laborvizsgálatra. Megvizsgáltatják a fogyasztásra szánt tünetmentes vaddisznókat is. Miután a betegség a házi sertéseket is megtámadhatja, a tartóknak bármilyen rendellenességet jelenteniük kell az állatorvosnak.

forrás: mr1-kossuth.hu

Az eredeti írás:

Klasszikus sertéspestises terület vagyunk

Miskolc - Klasszikus sertéspesissel fertőzött területté nyilvánította a hatóság Miskolcot és a megye több részét. A házisertés is veszélyeztetett. Meg persze az ember. Mi a teendő?

A szlovákiai sertéspestis miatt intézkedéseket hozott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.

Dr. Gönczi Károly igazgató-főállatorvostól megtudtuk: Szlovákia vadisznóállományában sertéspestises megbetegedések vannak, ezért az EU illetékes szakbizottságának állásfoglalása alapján Borsod-Abaúj-Zemplén Heves és Nógrád megyei határát, a szlovák-magyar határ 26-os főút, M30-as és M3-as autópályával határolt részét, továbbá Miskolc teljes közigazgatási területét klasszikus sertéspestissel fertőzött területté nyilvánították, megfigyelési zóna létesítését rendelték el.

A házi is lehet

Ennek értelmében a vaddisznóelhullást vagy -megbetegedés észlelését a vadászterület szerint illetékes hatósági, illetve jogosult állatorvosoknak be kell jelenteni. Az intézkedés része, hogy valamennyi, elhullva talált vagy betegség tünetei miatt kilőtt vaddisznót a sertéspestis megállapítása vagy kizárása céljából laboratóriumi vizsgálattal egybekötött hatósági állatorvosi vizsgálatnak kell alávetni.

A vadászatra jogosultak kötelesek sertéspestisre irányuló laboratóriumi vizsgálatot végeztetni az emberi fogyasztásra szánt tünetmentes vaddisznókból is.

Az igazgató-főállatorvos felhívja a figyelmet arra, hogy a megbetegedés házisertéseknél is előfordulhat, ezért a sertéstelepeken és a háztájikban tartott disznók bármilyen rendellenességét jelenteni kell az állatorvosnak.

forrás: boon.hu

Árvíz, emelkedő kukoricaárak és az amerikai etanolprogram

Washington, 2008. július 1.

Korábbi beszámolómban már szóltam az Egyesült Államok kukoricatermő régióját sújtó esőzésekről, melyek következtében az USDA jelentősen csökkentette a kukorica átlaghozamára és az összetermésre vonatkozó előrejelzéseit. Az utóbbi hetekben a bajt a Mississippi és mellékfolyóinak áradása is tetézte. Az árvíz elsősorban Iowát és Indianát érintette. Az elmúlt héten a Mississippi kb. 200 mérföldes szakasza hajózhatatlanná vált, az ár városokat, termőföldeket, utakat, vasúti szakaszokat öntött el. Az American Farm Bureau Federation becslései szerint az árvíz az Iowa-i mezőgazdaságnak mintegy 3,5-4 Mrd dollárnyi kárt okozott, melyből 3 Mrd a szójabab és kukorica együttvéve. Az AFBF által becsült veszteség Illinoisban 1,3 Mrd $, Missouriban 900 millió $, Indianában és Nebraskában 500 millió $, a többi érintett államban pedig 1 Mrd $. Az Iowai Mezőgazdasági Minisztérium becslései szerint a kukorica termőterületének 17 %-át kell majd újravetni, ha egyáltalán lehetséges. Szakértők szerint az 1993-as nagy árvízzel ellentétben az idei még "időben jött", a farmerek többsége számolhat az újravetés (pl. szójabab) lehetőségével. Ennek ellenére a piac további kínálatszűküléssel számol, a decemberi kukorica ára jelenleg 7,45-7,8 $/bushel körül mozog a Chicagói Árutőzsdén.

Az USDA június 30-i vetési jelentésében vette figyelembe először az árvíz következményeit. A jelentés szerint az árvíz következtében a kukorica várhatóan betakarításra kerülő területe 2 %-kal - a vetett terület 90,4 %-ára - csökkent az árvíz előtti helyzetfelméréshez képest. Egyébként ez az adat 2 %-kal marad el a tavalyi év eredményétől (ugyanez a jelenség tapasztalható egyébként a szójabab esetében is). Az áradással leginkább érintett Iowában és Indianában a betakarítási arány egyébként 4 %-kal, Illinoisban 6 %-kal, Missouriban 8 %-kal csökkent a tavalyi évhez képest. Ugyanez a jelentés egyébként a kukorica vetésterületét 87,3 millió acre-re becsülte, ami 7 %-os csökkenés az elmúlt évhez képest, és 1,2 millió acre növekedés a márciusi vetési előrejelzésekhez képest. A kukorica betakarított területe 78.940 millió acre lesz 2008-ban, amiből az következik, hogy körülbelül 1,75 millió acre kukorica vetésterület ment tönkre az árvíz következtében. Mindez egyes szakértői becslések szerint hozzávetőleg 250 millió bushel kukorica kiesését jelenti[1].

A terméskieséssel és a tovább emelkedő kukoricaárakkal rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók, melyek a magas árakért elsősorban az amerikai etanolprogramot okolják. A kukorica ára tavaly szeptembertől áprilisig 124 %-kal emelkedett, a szójáé 94 %-kal, míg a sertéstartók átlagban sertésenként 30 $-os veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Texas Állam kormányzója, Rick Perry, még április végén levélben fordult a Környezetvédelmi Ügynökséghez (Environmental Protection Agency - EPA), hogy 50 %-kal csökkentse - a 2009-es évre meghatározott 9 Mrd gallonról 4,5 Mrd gallonra - a 2007-es Energiatörvényben meghatározott megújuló üzemanyag-mandátumot. Perry az intézkedéstől a kukoricaárak csökkenését várja. A javaslathoz azóta egyre többen csatlakoztak, többek között a Sertéstenyésztők Nemzeti Tanácsa (National Pork Producers Council), a Nemzeti Baromfi Terméktanács (National Chicken Council), A Szarvasmarha-tenyésztők Nemzeti Szövetsége (National Cattlemen's Beef Association), és az új "mozgalom" maga mögött tudhatja az etanolprogram régi ellenségeit, a nagy húsipari cégeket (Tyson Foods, Smithfield Foods, Kraft Foods, Pilgrim's Pride). A kezdeményezésről támogatólag nyilatkozott az Amerikai Pékszövetség (American Bakers Association), amely a nagykereskedelmi pékség 85 %-át képviseli, és a Nemzeti Vendéglátóipari Szövetség (National Restaurant Association) is. Az etanol-mandátumok csökkentésének gondolatát John McCain republikánus elnökjelölt is felkarolta, és - bár sokkal finomabb hangvétellel - Barack Obama demokrata elnökjelölt sem tartja kizártnak a mandátumok csökkentését és az etanolprogram újragondolását.

Perry indítványát június végén megtámogatta az USDA volt vezető közgazdásza, Keith Collins is, aki a témában írt tanulmányát az EPA-hoz is eljuttatta. Collins szerint a kiskereskedelmi élelmiszerár-növekedés 23-35 %-a tudható be a bioüzemanyagoknak, amelyek komoly piactorzító hatással is bírnak. Véleménye szerint a kormányzatnak segítséget kell nyújtania a farmbevételek 45 %-át kitevő állattartó ágazatnak, amely szenved a magas takarmányárak miatt. Ennek első eszköze lehet az etanolmandátumok csökkentése. Collins szerint ez 2008-ra nem valószínű, hogy elérhető, azonban a soron következő évekre érdemes lenne átgondolni őket. Collins véleménye szerint 135 $/hordós olajárnál az etanolüzemek veszteség nélkül ki tudják fizetni a 7 $-os kukoricát.

Utóbbi állítással az etanolipar nem biztos, hogy egyetért. Ágazati források szerint csődhullám söpörhet végig az etanolgyártók kötött elsősorban a magas kukorica- és földgázárak miatt. A csőd elsősorban a kis és közepes méretű üzemeket érintheti. További következmény a tervezett beruházások elhalasztása. A Verasun, az etanolágazat egyik legnagyobb szereplője, például június utolsó két hetében 3 tervezett beruházása elhalasztását jelentette be összesen 110 millió gallon/év kapacitást érintve.

A kormányzat egyelőre kitart az etanolprogram mellett. Június közepén Samuel W. Bodman energiaügyi miniszter és Ed Schafer mezőgazdasági miniszter közös levelet intézett a Szenátus Energia és Természeti Erőforrások Bizottsága elnökéhez, Jeff Bingamanhez. A kormányzat álláspontja szerint az etanolprogramra szükség van az energiafüggőség csökkentése és a tiszta energia előállítása miatt. Már jelenleg is érezhető az etanol olajár-csökkentő hatása - az EPA szerint a gázolaj 20-35 centtel lenne drágább gallononként, ha nem lenne az etanol -, ami még több etanol termelésével fokozódni fog. Az előrejelzések szerint az etanol 7,2 Mrd gallon benzint fog kiváltani 2008-ban. A két minisztérium szerint az etanolprogram által gerjesztett keresletnövekedés csak kis hatással - a fogyasztói árindex növekedésének 3-4 %-ával - bír az élelmiszerárakra, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kiskereskedelmi ár kevesebb, mint 20 %-át képezi az alapanyag termelői ára. Ahhoz, hogy a kormányzat elérje a bioetanol célkitűzéseit, magánberuházások kellenek. Ezeket pedig előre látható politikai környezettel lehet segíteni, melynek elsődleges eszközei az etanolmandátumok.

Van azonban még egy összetevője az egyenletnek. Az etanolra vonatkozó célkitűzéseket nem csak belföldi forrásból lehetne fedezni. Az 54 centes adókedvezmény és az 51 centes vám eltörlése vagy érdemi csökkentése megnyitná az utat a brazil etanol számára, ami csökkenthetné a kukorica iránti keresletet. Azonban ennek valószínűsíthető hatása az amerikai etanolipar tönkremenetele lenne, amit ma az USA-.ban feltehetően senki nem fog bevállalni. Mindenesetre történtek már ilyen irányú kezdeményezések. Dianne Feinstein (demokrata - Kalifornia) és Judd Gregg (republikánus - New Hampshire) szenátorok az 54 centes adókedvezmény 45 centre való csökkentését kívánták elérni, Charles Schumer (demokrata - New York) pedig az etanolt terhelő vám ideiglenes eltörlését (utóbbit Ben Bernanke, a FED elnöke is támogatja). Mindkét kísérlet azonban elbukni látszik a Középnyugat szenátorainak heves ellenállása miatt.

A kérdés az, hogy az árvíz és az esőzések következtében kialakult terméskiesés, valamint az állattartók és a feldolgozóipar lobbija elégendő lesz-e az adminisztráció és a Szenátus meghatározó emberei véleményének megváltoztatásához - ami előfeltétele a mandátumok vagy az adókedvezmény és a vám csökkentésének -, és az etanollobbi legyőzéséhez. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a fentieket elérni nem lesz könnyű feladat.

[1] Ez a becslés eléggé bizonytalan, mert a kukorica átlaghozamára még csak tippelni lehet. Itt 145 bushel/acre-rel számoltak.

dr. Tóth Attila

forrás: fvm.hu

(kiemelés a szerzőtől)

Aranyat ér a repce

A bioüzemanyagok iránti fokozódó igény duplájára hajtotta fel az árat

Az idén a repcetermelők legszebb álmai is valóra váltak. A termés ragyogó, a bőség ellenére a vevők mégis kénytelenek dagadó pénztárcával jelentkezni a biodízel alapanyagáért. Az apró mag tonnájáért már százezer forintnál is többet fizetnek, kétszer annyit, mint két éve.

Tavaly a gabona volt a slágernövény, az idén azonban minden bizonnyal az olajos növények viszik a prímet. Akik komolyan vették a repcét, átértékelték, amit erről a növényről tanultak. Régebben a vetésforgóban amolyan szerencsenövény volt: őszszel elvetettek hektáronként néhány kiló magot, és vártak tavaszig, akkor eldöntötték, kiszántják-e, és vetnek a helyére kukoricát, árpát. Ha megmaradt, akkor elégedetten betakarították a hektáronkénti két tonna körüli termést. Most, hogy néhány év alatt meglódult az ára, már több vegyszer, talajmunka, törődés jut a növénynek. A termelők elmondása szerint a repce hektáronkénti önköltsége már jóval meghaladja a százezer forintot. Vagyis a mostani árakon számítva egytonnányi termés fedezi a kiadásokat, a többi már színtiszta jövedelem. Egyelőre úgy tűnik, hogy a biodízelgyártók mindenütt ezen az áron is keresik magát az alapanyagot, csakúgy, mint az észterezésre, továbbfeldolgozásra alkalmas olajat. A legnagyobb hazai termésszervezők, a nádudvari KITE és a bábolnai IKR gyakorlatilag az összes jelentősebb nemzetközi és hazai repcefeldolgozó beszállítójának számítanak.

Túl a repcebetakarítási szezon felén kiderült, hogy mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kiváló a termés - ám mégsem elég. A "túltermelés" dacára történelmi magasságokba, tonnánként 110 ezer forint közelébe kúsztak a repceárak. A humán fogyasztásra már régebben alkalmatlannak nyilvánított olajos növényt a világszerte terjedő bioenergia iránti igény emelte a figyelem középpontjába. A központi nyilvántartásokból csak az derül ki, hogy tavaly 251 ezer hektárra vetettek repcét, azt azonban nem tudják, hogy a termést milyen célra, s hol értékesítik - sejthetően zömmel bioetanolgyáraknál. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunknak elmondta, hogy minden idők legnagyobb területéről viszonylag bőséges termést takaríthatnak be a kombájnok. A repce sajátossága, hogy igen tág határok közötti terem. Az idei szezon sajátosságának mondta a titkár, hogy a sajátos téli csapadékviszonyok miatt előfordult, hogy az Alföld egyes régióiban jobb volt egy-egy repcetábla vízellátottsága, mint az amúgy csapadékosabb Dunántúlon. Ezért országosan a hektáronkénti 2 és 4,5 tonnás termésátlagok is előfordulnak. Ezt igazolta Gránicz András, a kiskunlacházi Kunfarm Kft. ügyvezetője is. Cége már régóta foglalkozik repcével, évente 100-200 hektárt szoktak bevetni. Az idén 225 hektáron takarítják be az olajos növényt. A mérlegeléskor kiderült, hogy a táblákon eltérő mértékű, hektáronként 2,5-3,4 tonnás átlagtermést érlelt a növény, s ez a szakember szerint egyértelműen jó jövedelmet hoz a számukra, még akkor is, ha a májusi meleg és szárazság valamelyest rontott az előzetes mennyiségi várakozásaikon. Gránicz Andrástól megtudtuk azt is, hogy az idei magas átvételi árak miatt az ősszel az országban valószínűleg további százezer hektárral növelik a vetésterületet. Ezek után attól tart a kiskunlacházi szakember, hogy a jelenlegi magas árszint 70-80 ezer forintra visszaesik. A repce népszerűsége mellett szól az is, hogy termesztéséhez nem kell külön gépsort használni, tökéletesen művelhető a gabonatermesztés berendezéseivel. Ráadásul mivel energianövény, ezért jár utána a hektáronkénti extra 45 eurós támogatás. Piukovics Lászlónak, a Pioneer Hi-Bred Zrt. termékmenedzserének számításai szerint a szántóföldi növények egészséges vetésszerkezetét ismerve legfeljebb 300-320 ezer hektáron termeszthető repce. Ezt a növényt - ahogy a napforgót - nem lehet saját maga után - monokultúrában - termeszteni. Vagyis a négymillió hektáros hazai szántóterületen ennél nagyobb részesedést csak a napraforgó rovására szakíthat ki magának. Ez azonban kizárható, hiszen a napraforgót is rendkívül magas áron lehet értékesíteni. A szakember azt azonban nem tartotta kizártnak, hogy az egyes gazdaságokban a lehetőségeiket teljesen kihasználva próbálkoznak a repcével, vagyis nem szeretnének kimaradni az olajos növények által termelt extraprofitból. Piukovics László beszámolt arról is, hogy Európában hatalmas a repceigény, de csak viszonylag korlátozott a vetésterület. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy Ukrajnában az elmúlt három évben félmillió hektárról 2,4 millió hektárra emelkedett a vetésterülete, s ezzel Ausztráliát megelőzve a világon a második legjelentősebb repcetermelővé lépett elő keleti szomszédunk. Romániában is már félmillió hektáron termesztenek repcét, és tavaly ősszel Bulgáriában, ott, ahol eddig soha nem vetették e növényt, megpróbálkoztak termesztésével.

Forrás: KSH, * becslés, ** szabadpiaci ár

	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008
Betakarított terület, [ezer ha]	129	71	105	122	142	219	251
Termésátlag [t/ha]	1,6	1,47	2,78	2,31	2,38	2,26	2,6*
Termés [ezer t]	208	104	291	283	334	495	653*
Felvásárlási átlagár [eFt/t]	51	56	55	48	56	76	105**

Czauner Péter

forrás: nol.hu

Új húspiaci cégcsoport alakult

Megalakult a Kelet-magyarországi Húsosok Kft. - írja a Világgazdaság. A cég 30 milliárd forintos forgalmat tervez.

A cégcsoportot a Sajóhús Kft. és még hat másik húsipari vállalkozás hozta létre.

Az előzetes becslések szerint a Kelet-magyaroroszági húsosok évi 300 ezer sertést dolgozhatnak fel, és ezzel a magyar piacon a harmadik helyre ugorhatnak előre. (A legnagyobb húsipari cég a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a második helyen pedig a Debrecen Hús csoport áll, amelynek egyes cégeit a napokban adta el Román Gyula a szlovák Penta csoportnak a Világgazdaság szerint.)

Közben a Népszabadság arról számol be, hogy vádat emeltek Zalaegerszeg korábbi díszpolgára, Farkas Imre ellen. Farkas a Zalahús egykori elnök-vezérigazgatója, akit most 246 rendbeli csalással, hűtlen kezeléssel, valamint csődbűntettel gyanúsítanak.
A Zalahús a 2003-as húspiaci válság idején került bajba, Farkas 2005-ben adta el a cégben szerzett érdekeltségeit. Ezután a Zalahús felszámolásra jutott.

forrás: origo.hu

2008. 27. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,59

Az index értelmezése: itt