A címben megfogalmazott kérdésre 2 szóban össze tudom sűríteni a válaszomat: nem tudom. Azonban van néhány olyan tényező, melyeket sorra véve okoskodhatunk egy kicsit:
Ami lefelé húzza az árat
A malacnak nincsen ára, mivel túlkínálat alakult ki a piacon. Minek köszönhető mindez?
- Egyrészt annak, hogy a hizlaldák jelentős része üresen áll. Akinek saját gabonája volt azok jelentős része látva a piaci árakat úgy döntött, hogy nem kockáztat, és a biztos nyereséget besöpörve eladta, vagy eladja a termését.
- Másrészt a tavaszi, nyár eleji fialások nagyon jól sikerültek, így rengeteg állat áll bent az istállókban.
- Hollandiában az elmúlt évek kocalétszám növekedésének hatására rengeteg a malac, melynek az ára a megcsappant piaci keresletnek köszönhetően már alacsonyabb, mint a hízóé. Az általunk elvégzett gyors fejszámolás alapján még a jelenlegi takarmányárak mellett is a 300 forintos hízóár nyereséget tartalmaz a most malacot vásárló gazdák számára, így ők fogják lenyomni az árakat, mert nekik a 320-330 Ft/kg-os ár is bőven megfelelő lesz (mivel a malac előállításból eredő veszteség nem őket terheli), szemben a malacot saját maguk előállító gazdaságokkal.
A telepek tele vannak. Jó néhány nagyteleppel beszélve valamennyi arról számolt be, hogy a július végi záró állományuk olyan magas volt, mint még soha. Ennek több oka is van,
- egyrészt a jó tavaszi szaporulatok,
- másrészt a malacpiac bedugulása,
- harmadrészt a nagy nyári meleg, aminek hatására az állatok nem nőttek a telepeken.
Ebből következően, az eddigi évek őszi árcsökkenésére még rá is fejel ez az extra mennyiség, ami szeptember-november között fog kikerülni az ólakból.
Az angliai száj- és körömfájás miatt elrendelt szállítási tilalmat követően a termelők a megszokottnál több sertést ajánlanak fel a vágóhidaknak.
Bár Dél Európában még javában tombol a nyár, a turistaszezon lassan a végéhez közeledik, ez pedig magával hozza a spanyol sertéshús fogyasztás csökkenését, amely többlet húsként meg fog jelenni az európai piacokon
Ami felfelé hajtja az árat
Információim szerint Hollandiában már vannak olyan telepek, melyek abbahagyták a termékenyítést, és a felszámolást készítik elő. Igaz ennek fél év múlva lesz csak hatása, de optimizmusra adhat okot. A hírek szerint a német gazdák is folyamatos veszteséget termelnek csak a malacon (10 egymást követő hónapban átlagosan 7€ veszteséget termeltek minden egyes eladott malacon), így várhatóan az ottani termelési kedv is lanyhulni fog.
A már jó néhányszor emlegetett kínai sertéshús válság miatt a Föld legnagyobb sertéshús előállítója is vevőként jelenhet meg a nemzetközi piacon, ezt a közelgő olimpiára odasereglő turisták ellátásának igénye is valószínűsíti.
A vágóhidakon szerte Európában, így hazánkban is csökken a vágósúly, mert
- pénzre van szüksége a termelőknek a magas takarmányszámlák kifizetéséhez,
- a rosszabb takarmányértékesítő 100 kiló fölötti sertésektől szabadulnak,
- a rossz malacpiac miatt férőhely gondokkal küzdenek.
Ez az erőltetett menet oda vezethet, hogy a vágósúlyok annyira lecsökkennek, hogy egyik hétről a másikra hiány alakul ki a piacon, ami megemelheti az árakat.
A TF kocáknak nincs ára, mert olyan sok a felajánlás. Ez megint azt vetíti előre, hogy számos termelő kiírja magát a piacról, és pár hónap múltán az általuk eddig előállított sertés hiányozni fog.
A jelenlegi helyzetben a telepek finanszírozásában egyre nagyobb szerepet játszanak a takarmánykeverők. Az alapanyagárak emelkedésével azonban nekik is kimerülnek a forrásaik, mert míg most a 2-3 hónappal ezelőtti "alacsony áru" takarmányszámlák ellenértékét szedik be, addig most már a jelenlegi csillagászati áron kell gabonát vásárolniuk és bekeverniük. Ebből következően jelentősen lecsökken a finanszírozási hajlandóságuk/lehetőségük, és megpróbálják rövidebb pórázra fogni a vevőiket, melynek egyes esetekben a vállalkozások bezárása lesz a következménye. Erre láthattunk példát hazánkban is, amikor az egyik igen jó nevű sertéstenyésztő vállalkozás esett áldozatául a takarmánykeverő megváltozott finanszírozás politikájának. Ebből következőleg csökkenni fog a tenyészetek száma, ami megint csak csökkenti fogja a sertés kínálatot a piacon.
Ami kiszámíthatatlanná teszi
Amint azt Egyesült Királyság példáján láthattuk egy-egy állatbetegség egyik napról a másikra felboríthatja a piaci várakozásokat és tendenciákat s képes teljesen újraírni az teljes piacot. Gondoljunk csak bele, hogy milyen hatással lenne a világ és ezen belül Európa sertés piacára egy dániai, vagy holland sertéspestis, vagy száj- és körömfájás.
Ami még szerepet játszhat az a gabona piac változása. Ehhez elég lenne egy-két bioetanol előállító vállalkozásnak csődöt jelentenie a magas alapanyag árak miatt, máris lejebb mennének a spekuláció által is hajtott világpiaci gabona árak.
A bizonytalanságot növelő tényezők közé lehet még sorolni az időjárást is, mert egy-egy jobb gabonatermés a világ más pontjain, mondjuk az USA-ban, vagy Kanadában, de akár egy rekord brazíliai szójatermés is segíthetne a sertéstenyésztőkön.
A saját tippem
Az árak ebben az évben valahol a jelenlegi árszint körül fognak alakulni a normál éves ingadozást követve. Az első lényeges piaci változás valamikor jövő év március-áprilisában lesz érezhető a malacárak jelentős emelkedésében (főleg, ha jó termés fog ígérkezni). Ezt követően a hízósertés ára jövő év június-júliusától fog jelentősen emelkedni, akár 350 forintot meghaladó szintre is.
Most már nincs más hátra, csak hátradőlni , megpróbálni túlélni és kivárni, hogy így lesz-e.
Ui.: Nagyon szívesen venném azok véleményét is, akik nem értenek egyet a fent leírtakkal, mert másként látják a piac várható alakulását. Írják meg véleményüket, melyet megjelentetek a blogon, hogy mindenki okulhasson belőle.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése