Üres sertésgyomorral sokat lehet spórolni

A holland élelmiszeripari csoport a Vion azt javasolja a sertéstenyésztőknek, hogy üres gyomorral értékesítsék sertéseiket.

Hollandiában a vágóhidakon minden héten 500 tonna emésztetlen takarmányt dobnak ki, mely a sertések beléből és gyomrából kerül elő. A megsemmisítés éves költsége körülbelül 650.000 € (162.500.000 Ft). Egy átlagos levágott sertés 3-3,5 kiló emésztetlen takarmányt tartalmaz.

A költségek növekedése mellett az emésztetlen takarmány növeli a vágott féltestek bakteriális fertőzésének veszélyét is.

Mivel a vágást megelőző 12-16 órában elfogyasztott takarmány már nem hasznosul testtömeggyarapodásra, így a Vion szakembere szerint a sertések takarmányozását ennyivel korábban abba kellene hagyni.

A példa kedvéért, ha feltételezzük, hogy a gyomor- és béltartalom 35%-os szárazanyag tartalommal rendelkezik, akkor könnyen kiszámítható, hogy a 3,5 kg emésztetlen takarmány 1,2 kg szárazanyagnak felel meg. Amennyiben az átlag takarmány árát 0,18 €/kg-nak (45 Ft) vesszük, akkor minden egyes eladott sertéssel 0,22 €-t (55 Ft) dobnak ki az ablakon. Így végigszámolva a végeredmény egy évente 5.000 hízót forgalmazó telep esetében 1.100 € (275.000 Ft).

Hollandiába néhány vágóhídon kísérleti jelleggel visszajelzést adnak a termelőknek az általuk beszállított sertésekben talált gyomor- és béltartalom tömegéről.

Számomra a fenti híradás több dologra világít rá:

1. A hollandoknál már sertésenként 50-60 forint is komoly hangsúlyt kap, ami azt támasztja alá, hogy a.) a hollandok sajnálnak minden kidobott centet, amit a saját zsebükben is maradhatna b.) csökken a sertéstartás egységre jutó jövedelmezősége, és minden centet meg kell fogniuk a túlélés érdekében c.) nem számítanak arra, hogy a helytelen gazdálkodásuk miatti veszteségeikért az állam kárpótolná őket
2. Rendelkeznek olyan tenyészállatokkal, melyek utódai nem, vagy kevésbé nőnek szét, így egyszerre lehet őket vágóhídra szállítani, ezáltal megoldható az etetők szállítást megelőző elzárása és az istállók egyszerre ürítése
3. Amennyiben a hazai termelők nem veszik át ezt a gondolkodást és nem fordulnak azok felé a tenyészállatok felé, melyek biztosíthatják a homogénebb hízóállományt ismét egy lépéssel le fogunk maradni a versenytársaink mögött
4. Ismét egy olyan lépés a vágóhidak részéről (Hollandiában), mely igazában nem kerül pénzükbe, de a figyelem ráirányításával segítheti alapanyag beszállító partnereit, hogy jobban gazdálkodhassanak