Kedves Olvasóim!
Mindenkinek békés és nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!
Zoltán
péntek, december 22, 2006
Kellemes karácsonyi ünnepeket!
Kedves Olvasóim!
Mindenkinek békés és nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!
Zoltán
Csökkentsük a változatosságot a növekedés optimalizálása érdekében
Egyesült Királyság – Annak érdekében, hogy optimalizálják a testtömeggyarapodást, és ezáltal a nyereséget a sertéstenyésztőknek változtatniuk kell a telepi menedzsmenten, hogy csökkentsék a szórtságot a battériás malacok és a hízók között, mondta Ed Sutcliffe az ACMC sertéstenyésztő cég technikai igazgatója a Nemzeti Sertés Szövetség Kelet Yorkshire-i Beverleyben tartott összejövetelén.
A meghatározó telepi menedzsment tippjei között szerepelt például, hogy a teljes nevelési periódusban (választástól vágásig a szerk.) minden héten le kell mérni a sertések egy csoportját, hogy meg tudjuk határozni a problémás időszakot.
„Sok termelő nem igazán tudja, hogy hogyan nőnek a sertései. Ők esetleg a választási súllyal és a hízlalási végsúllyal vannak tisztában, amit a telepről való elszállításkor mérnek,” mondta. „Egy kisebb csapat sertés lemérése minden héten felfedheti a szűk keresztmetszeteket a termelésben, ahol a növekedés visszafogottá válik, vagy meg is áll. Ez rávilágíthat azokra a területekre, melyek nagyobb figyelmet igényelnek, mint például amikor a sertések másik kutricába, vagy épületbe kerülnek, vagy takarmány váltás következik be.
A genetika megválasztásának szintén nagy jelentősége van. A sertéstenyésztőknek meg kell kérdezni maguktól, hogy vajon ők minimalizálták-e a felhasznált genetikai vonalakat. Sutcliffe úr nem javasolta a fajták keverését. Néhány termelő több mint kétféle kocavonalat és vonalkeresztezett, illetve szintetikus terminál kant használ, ami általában a végtermék szórtságához vezet.
Különösen az „anyai tulajdonságok” tekintetében mutatnak hiányosságokat a hízóból visszaválogatott kocasüldők, és ennek hatása lesz az almaikra, mely eltérő választási súlyokhoz vezet. „Létfontosságú, hogy lecsökkentsük a szórtságot választáskor. A legnagyobb és a legkisebb malacnak eltérő takarmányozási igényei vannak, és ha ezeket az igényeket nem elégítik ki a kiegyenlített növekedés elkerülhetetlenül megsérül.”
Amennyiben természetes fedeztetést alkalmazunk Sutcliffe úr azt javasolja, hogy egyféle kanvonalat használjunk, de szerinte szerencséssebb a nagyobb arányú mesterséges termékenyítés használata. Ez nem csak a szórtságot csökkenti le, de lehetővé teszi a termelőknek, hogy maximalizálják az optimális növekedést.
A meghatározó telepi menedzsment tippjei között szerepelt például, hogy a teljes nevelési periódusban (választástól vágásig a szerk.) minden héten le kell mérni a sertések egy csoportját, hogy meg tudjuk határozni a problémás időszakot.
„Sok termelő nem igazán tudja, hogy hogyan nőnek a sertései. Ők esetleg a választási súllyal és a hízlalási végsúllyal vannak tisztában, amit a telepről való elszállításkor mérnek,” mondta. „Egy kisebb csapat sertés lemérése minden héten felfedheti a szűk keresztmetszeteket a termelésben, ahol a növekedés visszafogottá válik, vagy meg is áll. Ez rávilágíthat azokra a területekre, melyek nagyobb figyelmet igényelnek, mint például amikor a sertések másik kutricába, vagy épületbe kerülnek, vagy takarmány váltás következik be.
A genetika megválasztásának szintén nagy jelentősége van. A sertéstenyésztőknek meg kell kérdezni maguktól, hogy vajon ők minimalizálták-e a felhasznált genetikai vonalakat. Sutcliffe úr nem javasolta a fajták keverését. Néhány termelő több mint kétféle kocavonalat és vonalkeresztezett, illetve szintetikus terminál kant használ, ami általában a végtermék szórtságához vezet.
Különösen az „anyai tulajdonságok” tekintetében mutatnak hiányosságokat a hízóból visszaválogatott kocasüldők, és ennek hatása lesz az almaikra, mely eltérő választási súlyokhoz vezet. „Létfontosságú, hogy lecsökkentsük a szórtságot választáskor. A legnagyobb és a legkisebb malacnak eltérő takarmányozási igényei vannak, és ha ezeket az igényeket nem elégítik ki a kiegyenlített növekedés elkerülhetetlenül megsérül.”
Amennyiben természetes fedeztetést alkalmazunk Sutcliffe úr azt javasolja, hogy egyféle kanvonalat használjunk, de szerinte szerencséssebb a nagyobb arányú mesterséges termékenyítés használata. Ez nem csak a szórtságot csökkenti le, de lehetővé teszi a termelőknek, hogy maximalizálják az optimális növekedést.
Forrás: www.thepigsite.com
szerda, december 20, 2006
Ez ugyan csirke, de azért mégis disznóság
A bio-csirke nem a legegészségesebb választás
A népszerű elképzeléssel szemben egy mostanában elkészült egyesült királysági kutatás szerint a bio-csirke nem táplálóbb, mint a hagyományosan felnevelt – sőt a kutatók úgy gondolják, éppen hogy kevésbé egészséges, és kevésbé ízletes.
A Strathclyde Egyetem élelmiszer kutatói a szupermarketekben kapható csirkemelleket vizsgálva azt találták, hogy a bio változatok kevésbé táplálóak és több zsírt tartalmaztak, mint a hagyományos módon nevelt csirkék.
A biotermékekért fizetett magasabb árakkal ellentétben, a tanulmány valamennyi tápanyag tesztjében a bio változatok alacsonyabb minősítést értek el.
A tesztelt bio változatok kevesebb omega-3 zsírsavat és alacsonyabb mennyiségű antioxidánst tartalmaztak, gyengébb ízt kölcsönözve ezáltal a húsnak. Néhány esetben kétszeres mennyiségű koleszterint mértek.
A tanulmány megkérdőjelezi azt a népszerű hitet, hogy a magasabb áron értékesített bio hús egészségesebb és ízletesebb terméket garantál.
„Biztonsággal mondhatom, hogy bio-csirke vásárlásával nem jutunk semmilyen táplálkozási előnyhöz” mondta Alistair Paterson, az International Journal of Food Sciences and Nutrition-ban publikált tanulmány társszerzője.
„Jobban járnak, ha hagyományos, vagy szabadtartásos csirkét vásárolnak. Nincsen rá garancia, hogy a bio-csirke több omega-3-t, jobb ízt, vagy alacsonyabb koleszterin szintet biztosítana.”
A biotermékek értékesítése az elmúlt hat évben megduplázódott az Egyesült Királyságban.
Forrás: www.worldpoultry.net
kedd, december 19, 2006
Az új szója a talajból veszi fel a nitrogént nem a levegőből
A növénytermesztőknek nemsokára lehetősége nyílik olyan, nem génmódosított szója fajtát vetni, mely a szerves trágya kihelyezésre használt talajokból hatékonyan veszi fel a nitrogént. Ez egy nemrégiben nyilvánosságra hozott változatnak köszönhető, mely a talajba jutott nitrogén nagy részét felveszi. Ha köztermesztésre alkalmas fajtává fejlesztik, akkor egy ideális megoldást jelenthet az állattenyésztők számára, hogy kezelni tudják a keletkező trágyát.
A Mezőgazdasági Kutató Szolgálat (ARS) hozta forgalomba a Nitrosoy nevű fajtát a releighi Észak Karolinai Állami Egyetemen működő Észak Karolinai Mezőgazdasági Kutató Szolgálattal együtt. A fajtát Joseph Burton agrármérnök, Daniel Israel fiziológus és a mikrobiológus Paul Bishop fejlesztette ki. Mindhárman az ARS Szója és Nitrogén Megkötési Kutató Csoportjának tagjai Raleighben.
A mai kereskedelmi forgalomban kapható gyökérgümős szója fajták adok-kapok kapcsolatot alakítanak ki baktériumokkal, melyeket rhizobiumoknak is neveznek és a növény gyökerén található gümőkben, a talajban növekednek. A baktériumok a nitrogén gázt – mely a légkör 80%-át alkotja – felvehető nitrogénné alakítják, melyet a növény a fehérjeszintéziséhez fel tud használni.
A Nitrasoy egyedülálló módon egy nem gyökérgümőt képző szójafaj, melynek magas a talajból felvehető nitrogén igénye a kiváló magtermés eléréséhez. Ennek a növénynek az a képessége, hogy a talajból képes a nitrogént felvenni csökkenti a talajvíz nitrátszennyeződésének a kockázatát.
Szántóföldi kísérletekben a Nitrasoy akár 17 %-kal is több talaj nitrogént kötött meg a magjában, mint azt a szülője a D68-0099 tette. Más kísérletekben a Nitrasoy-nak volt a legmagasabb az átlagos szemtermése, amikor három másik genotípussal hasonlítottak össze sertés hígtrágyával való kezelést követően.
A Nitrasoy magja a Nemzeti Génmegőrzési Központban és a Nemzeti Növényi Génbank Rendszerben került megőrzésre. A Nitrasoy magja kutatási célra hozzáférhető az ARS raleighi laboratóriumában.
A Mezőgazdasági Kutató Szolgálat (ARS) hozta forgalomba a Nitrosoy nevű fajtát a releighi Észak Karolinai Állami Egyetemen működő Észak Karolinai Mezőgazdasági Kutató Szolgálattal együtt. A fajtát Joseph Burton agrármérnök, Daniel Israel fiziológus és a mikrobiológus Paul Bishop fejlesztette ki. Mindhárman az ARS Szója és Nitrogén Megkötési Kutató Csoportjának tagjai Raleighben.
A mai kereskedelmi forgalomban kapható gyökérgümős szója fajták adok-kapok kapcsolatot alakítanak ki baktériumokkal, melyeket rhizobiumoknak is neveznek és a növény gyökerén található gümőkben, a talajban növekednek. A baktériumok a nitrogén gázt – mely a légkör 80%-át alkotja – felvehető nitrogénné alakítják, melyet a növény a fehérjeszintéziséhez fel tud használni.
A Nitrasoy egyedülálló módon egy nem gyökérgümőt képző szójafaj, melynek magas a talajból felvehető nitrogén igénye a kiváló magtermés eléréséhez. Ennek a növénynek az a képessége, hogy a talajból képes a nitrogént felvenni csökkenti a talajvíz nitrátszennyeződésének a kockázatát.
Szántóföldi kísérletekben a Nitrasoy akár 17 %-kal is több talaj nitrogént kötött meg a magjában, mint azt a szülője a D68-0099 tette. Más kísérletekben a Nitrasoy-nak volt a legmagasabb az átlagos szemtermése, amikor három másik genotípussal hasonlítottak össze sertés hígtrágyával való kezelést követően.
A Nitrasoy magja a Nemzeti Génmegőrzési Központban és a Nemzeti Növényi Génbank Rendszerben került megőrzésre. A Nitrasoy magja kutatási célra hozzáférhető az ARS raleighi laboratóriumában.
ARS az USA Mezőgazdasági Minisztériumának a vezető tudományos kutató ügynöksége.
Forrás: www.ars.usda.gov
A stressz nincs hatással a kocák termékenyülésére
A holland Wageningeni Egyetem kutatása azt mutatta, hogy a kocák újrafalkásításának nincs negatív hatása a termékenyülésükre.
Mindazonáltal az újrafalkásítás valóban stresszt okoz.
A kutató, Nicole Soede két különböző kocacsoportot hasonlított össze. Az egyiket a termékenyítést megelőző 3. héttől a termékenyítést követő 3. hétig nem mozgatták. A másik csoportot ugyanezen időszak alatt hetente újrafalkásították.
Mindazonáltal az újrafalkásítás valóban stresszt okoz.
A kutató, Nicole Soede két különböző kocacsoportot hasonlított össze. Az egyiket a termékenyítést megelőző 3. héttől a termékenyítést követő 3. hétig nem mozgatták. A másik csoportot ugyanezen időszak alatt hetente újrafalkásították.
Hierarchia harcok
Arra a következtetésre jutott, hogy a hierarchia harcok következtében stressz éri az állatokat, mindemellett azonban a kocák ugyan olyan könnyen vemhesültek, mint azon társaik, melyeket nem mozgattak.
Soedet meglepte az eredmény, mivel meg volt győződve, hogy a stressz negatív hatással lesz a termékenységre. „Szemmel láthatóan nagyon jók voltak a körülmények ennél a kísérletnél” mondta a V-focus magazinnak.
Forrás: www.pigprogress.net
Arra a következtetésre jutott, hogy a hierarchia harcok következtében stressz éri az állatokat, mindemellett azonban a kocák ugyan olyan könnyen vemhesültek, mint azon társaik, melyeket nem mozgattak.
Soedet meglepte az eredmény, mivel meg volt győződve, hogy a stressz negatív hatással lesz a termékenységre. „Szemmel láthatóan nagyon jók voltak a körülmények ennél a kísérletnél” mondta a V-focus magazinnak.
Forrás: www.pigprogress.net
hétfő, december 18, 2006
Mezőgazdasági árak, 2006. január–október
Az agrártermékek termelőiár-szintje idén január–októberben 9,9%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 16,5%-kal, az élő állatoké és állati termékeké 3,9%-kal emelkedett.
A gabonafélék termelői átlagára 20,8%-kal nőtt a tavaly ilyenkor mért 21,5%-os csökkenéshez képest.
...
A vágóállatok termelői ára 2006. január–októberben 5,1%-kal növekedett (a tavalyi 3,4%-os emelkedés után), ezen belül a vágómarha és a vágósertés ára nőtt (15,8 és 7,1%-kal), a vágóbaromfi ára csökkent (0,6%-kal). Az állati termékek ára 1,9%-kal emelkedett, ezen belül a tej termelői ára 0,9%-kal csökkent, a tyúktojás ára viszont 9,2%-kal nőtt 2005 első tíz hónapjához viszonyítva.
A gabonafélék termelői átlagára 20,8%-kal nőtt a tavaly ilyenkor mért 21,5%-os csökkenéshez képest.
...
A vágóállatok termelői ára 2006. január–októberben 5,1%-kal növekedett (a tavalyi 3,4%-os emelkedés után), ezen belül a vágómarha és a vágósertés ára nőtt (15,8 és 7,1%-kal), a vágóbaromfi ára csökkent (0,6%-kal). Az állati termékek ára 1,9%-kal emelkedett, ezen belül a tej termelői ára 0,9%-kal csökkent, a tyúktojás ára viszont 9,2%-kal nőtt 2005 első tíz hónapjához viszonyítva.
Akit a teljes jelentés érdekel az kattintson ide.
Forrás: KSH
Az import miatt az orosz sertést szinte ingyen adják el
A sertések értékesítése komoly fejfájást okoz a termelőknek. A termelés emelkedésével az orosz sertéstenyésztőknek szinte ingyen kell eladniuk a hízóikat, főleg azért, mert az importált sertést dömping áron értékesítik. Vjacheslav Kozhevnyikov az Orosz Sertéstenyészők Szövetségének helyettes vezetője nyilatkozta az Itar-Tassnak.
„Az év elején egy kilogramm sertés felvásárlási ára 60 rubel volt, míg most ez 43-47 rubel, és az import sertést még ennél is 10-15 %-kal olcsóbban adják,” mondta Kozhevnyikov. Az ár nagymértékű csökkenése ellenére nem lett könnyebb eladni a sertést. „A húsfeldolgozók visszautasítják a hazai sertést előnyben részesítve a rosszabb minőségű import sertést” mondta Kozhevnyikov.
Habár lényeges növekedés van a sertés termelésben, ebben az évben 10 %-ra számítanak, „a sertéstenyésztés oroszországi nyereségessége körülbelül nulla” mondta Kozhevnyikov. A sertéstelepek kibocsátása több mint 500.000 tonnával nőtt az év elmúlt 10 hónapjában, és ez a gazdaságok összességében 4-5 %. Ez 1,6 millió tonnára tehető az elmúlt évben.
Mindeközben az Orosz Sertéstenyésztők Szövetségének információi szerint a kvóta fölött 87.000 tonna sertéshúst importáltak az orosz piacra az év nyolc hónapjában. „Oroszország 580.000 tonna sertéshúst importált az elmúlt évben, míg a kvóta 472.600 tonna volt. A kvótát ebben az évben lehet, hogy 25%-kal is meghaladják,” mondta Kozhevnyikov. Ebben a helyzetben Kozhevnyikov úgy hiszi, „az állam a termelés mértékére figyelemmel határozottabban szabályozhatná az importot, például ha az orosz sertés termelés 100.000 tonnával emelkedik, csökkenthetnék az importot 65-70.000 tonnával.”
Kozhevnyikov úgy véli, hogy „a további sertésárcsökkenés és az import további növekedése miatt nekünk majd ki kell vágnunk a teljes sertésállományt és leállítani a nagy sertéstenyésztő telepek építését.” Az oroszországi sertésállomány jelenleg 16,2 milliós összevetve a 2005-ös 14,8 millióval.
„Az év elején egy kilogramm sertés felvásárlási ára 60 rubel volt, míg most ez 43-47 rubel, és az import sertést még ennél is 10-15 %-kal olcsóbban adják,” mondta Kozhevnyikov. Az ár nagymértékű csökkenése ellenére nem lett könnyebb eladni a sertést. „A húsfeldolgozók visszautasítják a hazai sertést előnyben részesítve a rosszabb minőségű import sertést” mondta Kozhevnyikov.
Habár lényeges növekedés van a sertés termelésben, ebben az évben 10 %-ra számítanak, „a sertéstenyésztés oroszországi nyereségessége körülbelül nulla” mondta Kozhevnyikov. A sertéstelepek kibocsátása több mint 500.000 tonnával nőtt az év elmúlt 10 hónapjában, és ez a gazdaságok összességében 4-5 %. Ez 1,6 millió tonnára tehető az elmúlt évben.
Mindeközben az Orosz Sertéstenyésztők Szövetségének információi szerint a kvóta fölött 87.000 tonna sertéshúst importáltak az orosz piacra az év nyolc hónapjában. „Oroszország 580.000 tonna sertéshúst importált az elmúlt évben, míg a kvóta 472.600 tonna volt. A kvótát ebben az évben lehet, hogy 25%-kal is meghaladják,” mondta Kozhevnyikov. Ebben a helyzetben Kozhevnyikov úgy hiszi, „az állam a termelés mértékére figyelemmel határozottabban szabályozhatná az importot, például ha az orosz sertés termelés 100.000 tonnával emelkedik, csökkenthetnék az importot 65-70.000 tonnával.”
Kozhevnyikov úgy véli, hogy „a további sertésárcsökkenés és az import további növekedése miatt nekünk majd ki kell vágnunk a teljes sertésállományt és leállítani a nagy sertéstenyésztő telepek építését.” Az oroszországi sertésállomány jelenleg 16,2 milliós összevetve a 2005-ös 14,8 millióval.
Forrás: www.tass.ru
vasárnap, december 17, 2006
péntek, december 15, 2006
Kitiltás Dél-Koreából
Élelmiszer-biztonsági kifogásokra hivatkozva a magyar húsimport korlátozásáról döntöttek a dél-koreai hatóságok. Öt cég termékeinek forgalmazását beszüntették, négy másiknak pedig három hónap próbaidőt adtak a hiányosságok kijavítására. Az érintett cégek mindegyike sertéshús-termékeket szállított az ázsiai országba. A megfogalmazott panaszok egyike sem érint olyan súlyú problémát, ami akadályozná e termékek kiszállítását más országokba.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság 2006. 50. szám
Forrás: Magyar Mezőgazdaság 2006. 50. szám
csütörtök, december 14, 2006
Nem jól fest a világ gabona helyzete
GLOBAL – az elmúlt hét évből hatban a világ gabonatermése kicsivel az éves felhasználás alatt volt
A világ áthúzódó gabona készlete 57 napos szintre csökkent. Mostanában az óriási nyereséggel járó a gabonákból történő etanol gyártás miatt még kevesebb gabona lesz exportálható más országokba. Az importra szoruló országok, mint Japán, Egyiptom és Mexikó aggódnak, hogy az USA kukorica exportja, mely a világ teljes exportjának 70%-a, meg fogja zavarni az állattenyésztési ágazatukat.
Más országokban is az exportálható kukorica mennyiségének csökkenését tapasztalják. Argentína mostanában függesztette fel az export engedélyeket a saját kukorica ellátási aggodalmai miatt. A Kínából történő export az előrejelzések szerint csökken, és ennek következtében, a belföldi árak gyorsabban kezdtek emelkedni országszerte, mely még a mostani várakozásoknál is kevesebb exporthoz vezethet.
A 2-es sárga kukorica amerikai ára novemberben átlagosan 164$/t volt, mely 67$-os, vagy 70%-os emelkedést jelent 2005-höz képest. Az argentin export ár szintén meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban, közel 170 $/t-ra, mely 78$-os emelkedés 2005-höz képest. Mostanában más közönséges gabonák is egyre nagyobb piaci volument érnek el részben a kukorica helyzet mellékhatásának köszönhetően. Az Egyesült Államokban a cirok kezd nehezen beszerezhetővé válni, míg Ausztráliában az árpa és a zab ellátás csökken meredeken. Kanada is alacsonyabb árpa termést jelentett.
A világ áthúzódó gabona készlete 57 napos szintre csökkent. Mostanában az óriási nyereséggel járó a gabonákból történő etanol gyártás miatt még kevesebb gabona lesz exportálható más országokba. Az importra szoruló országok, mint Japán, Egyiptom és Mexikó aggódnak, hogy az USA kukorica exportja, mely a világ teljes exportjának 70%-a, meg fogja zavarni az állattenyésztési ágazatukat.
Más országokban is az exportálható kukorica mennyiségének csökkenését tapasztalják. Argentína mostanában függesztette fel az export engedélyeket a saját kukorica ellátási aggodalmai miatt. A Kínából történő export az előrejelzések szerint csökken, és ennek következtében, a belföldi árak gyorsabban kezdtek emelkedni országszerte, mely még a mostani várakozásoknál is kevesebb exporthoz vezethet.
A 2-es sárga kukorica amerikai ára novemberben átlagosan 164$/t volt, mely 67$-os, vagy 70%-os emelkedést jelent 2005-höz képest. Az argentin export ár szintén meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban, közel 170 $/t-ra, mely 78$-os emelkedés 2005-höz képest. Mostanában más közönséges gabonák is egyre nagyobb piaci volument érnek el részben a kukorica helyzet mellékhatásának köszönhetően. Az Egyesült Államokban a cirok kezd nehezen beszerezhetővé válni, míg Ausztráliában az árpa és a zab ellátás csökken meredeken. Kanada is alacsonyabb árpa termést jelentett.
Forrás: ThePigSite News Desk
Pápai Hús zrt.: a vezérigazgató szerint nincs csődhelyzet
A Pápai Hús zrt. igazgatója vitatja, hogy csődközeli helyzetben lenne a cég, bár a felszámolás megkezdődött.
Az elismert Pápai Hús zrt. két éve a Carnex cégcsoporthoz csatlakozott, amely elsősorban a baromfiágazatban volt otthon. Ám az ágazat problémái miatt a Carnex hiteleire a Pápai Hús zrt. kezességet vállalt. Ennek ellenére több ide tartozó cég csődbe ment.
A Pápai Hús zrt. vezérigazgatója, Harangi Tibor szerint a 22,5 milliárdos forgalmuk mellett 2,5 milliárddal tartoznak a pénzintézeteknek, de van 2,5 milliárdos vevői kintlévőségük és vagyonuk. Ez így nem nevezhető csődközeli helyzetnek.
Az év elejétől a bankok egy-egy hónapra moratóriumot adtak, felmerült egy hosszú távú hitelátütemezés és háttér tárgyalások kezdődtek az ország második legnagyobb húsipari csoportosulásával. Az egyik bank azonban zárolta a cég számláit és időközben a cégbíróságon jogerőssé vált az ellenük kezdeményezett felszámolási eljárás.
A felszámolást végző cég vezetője úgy véli, érdekelt abban, amit Harangozó vezérigazgató is mond, hogy talpra lehet állítani a sok embert foglalkoztató Pápa Hús zrt-t.
Horváth Gyula
Forrás: mr Online
Búcsúzik az EU a magyar kukoricától
Pénteken fogadja el az Európai Bizottság azt a javaslatot, amely jövő júliusban megszünteti a magyar kukorica brüsszeli eladásának lehetőségét (is) - írja a Népszabadság Michael Man bizottsági szóvivőre hivatkozva.
Az indítványt még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, de ez előre lefutottnak tűnik, támogatónak ugyanis legfeljebb az osztrákokat és a szlovákokat nyerhetjük meg, ez azonban kevés. Bizottsági források szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy kompenzációt lehet kicsikarni az EU-tól. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke felesleges agrárellenes lépesnek tartja az intervenciós rendszer átalakítását, a hosszú távú prognózisok szerint ugyanis a népességnövekedés és az energiaipari váltás miatt egyre több gabonára van szükség. A szakember úgy véli, hogy az intervenciót megszüntető uniós intézkedés ellen mind a magyar kormánynak, mind az érdekképviseleteknek tiltakozniuk kell. Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára a napokban azt mondta, Magyarország mindent megtesz azért, hogy a szóban forgó javaslat lekerüljön a napirendről.
Az indítványt még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, de ez előre lefutottnak tűnik, támogatónak ugyanis legfeljebb az osztrákokat és a szlovákokat nyerhetjük meg, ez azonban kevés. Bizottsági források szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy kompenzációt lehet kicsikarni az EU-tól. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke felesleges agrárellenes lépesnek tartja az intervenciós rendszer átalakítását, a hosszú távú prognózisok szerint ugyanis a népességnövekedés és az energiaipari váltás miatt egyre több gabonára van szükség. A szakember úgy véli, hogy az intervenciót megszüntető uniós intézkedés ellen mind a magyar kormánynak, mind az érdekképviseleteknek tiltakozniuk kell. Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára a napokban azt mondta, Magyarország mindent megtesz azért, hogy a szóban forgó javaslat lekerüljön a napirendről.
kedd, december 12, 2006
Az EU sertéspestisre vonatkozó szabályai sújtják a román sertéságazatot
Az EU döntése, hogy minden házisertést és vaddisznót vakcinázni kell sertéspestis ellen szerteoszlatta az exportra szánt hazai sertéshízlalás növekedésébe vetett reményeket.
Jövőre minden házisertésre és vaddisznóra sertéspestis elleni vakcinázás vár Romániában, de ez az intézkedés, melyet az Európai Bizottság (EB) és a Román Kormány is támogat évekre visszavetheti a sertéságazatot.
Ebben az évben Románia 42 megyéjéből 35-ben 600 sertéspestises esetet regisztráltak.
Ezen adatok miatt az EB az egész országot fertőzöttnek tartja.
„Az EU elfogadta a vakcinázást Romániában, mivel járványosnak nyilvánították a sertéspestist” mondja Niculae Lazar a Nemzeti Állategészségügyi – Állatorvosi Ügynökség (ANSV) Állategészségügyi Igazgatója. „Ameddig a sertéstenyésztés jelenlegi rendszere nem változik meg, addig a betegség nem fog eltűnni.”
Néhány sertéstelep a 80-as évek óta nem végzett semmilyen beruházást, és a háztáji sertéseket sem tartják biztonságos kutricákban. Sertéspestis előfordul állatvásárokon, ahol a sertések könnyen érintkezhetnek egymással.
„Ezek mind kockázatot jelentenek vírus fertőzés szempontjából” mondja Lazar. De ez mind a kistermelőknek, mind a nagyüzemi gazdaságoknak tragédia.
„Az az elképzelés, hogy az összes sertést vakcinázni kell katasztrófa” mondja Mihai Visan, a Román Hús Szövetség ügyvezető igazgatója. „A veszteségeket nehéz számszerűsíteni. Egy dolog biztos. A befektetők nem fognak tolongani a román piacon.”
Így azonban elkerülhető egy teljes tilalom bevezetése.
Az EU megerősítette, hogy 2007. január 1-től Románia képes lesz néhány sertéshús terméket más EU-s országokba szállítani azokból a feldolgozókból, melyek megfelelnek az EB higiéniai előírásainak, de sertést, sertéshúst és bizonyos feldolgozott húsokat nem.
„Rövid távon a program valószínűleg a nagykereskedelmi export visszafogását eredményezi, legalábbis, amíg a vakcinázási kampány előre nem haladt és az új sertéspestises esetek száma drasztikusan nem csökken” mondta az EB hivatalnoka.
A Román Hús Szövetség azonban szeretne exportálni olyan telepekről, melyek mentesek a sertéspestistől, vagy más országokból behozott és Romániában feldolgozott húst kiszállítani. Ez egyfajta bérmunka lenne a sertésfeldolgozás tekintetében.
Féltik a húsminőséget a vakcinázás miatt. Az injekciózások során az állatorvosok egy alacsony dózisú sertéspestis vírust juttatnak be, így a következő sertés generációk immúnisak lesznek erre a betegségre.
„A román gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy a háztáji gazdaságok hosszú ideig ne hizlaljanak” mondja Marina Culea állatorvos.
A sertéspestis forrása szintén vita tárgyát képezi.
„A gazdálkodók azt mondják, hogy a sertéspestis a vaddisznóktól származik” mondja Lazar. „Az erdészek pedig azt mondják, hogy a házi sertésektől.” A jelentett sertéspestises megbetegedések száma a 2001-es 1-ről 2005-re 1508-ra nőtt a házisertések körében. Ez a vaddisznók esetében a 2001-es 2-ről 2005-re 34-re nőtt.
Az EU nyomására Romániában 2003-ban a háztájiban, majd 2006 januárjában a nagyüzemekben is abbahagyták a vakcinázást. A cél az volt, hogy segítsék a sertés ágazatot és remélték, hogy a betegséget fel tudják számolni.
Ahhoz, hogy mentesek lehessenek a sertéspestistől Romániában az összes sertést jelölni kell – ez olyan valami, amit már megtettek. Az elhullott állatok minden részét meg kell semmisíteni, mely hordozhatja a fertőzést, biológiai-bizonsági intézkedéseket kell bevezetni a telepeken és nyomon kell követni a sertések szállítását. 2005-ről idénre az 1500-as esetszám 600-ra csökkent.
De mindez nem volt elegendő.
Most Románia 3,8 millió háztáji és nagyüzemi sertése kap injekciót, de nem így a 13000 vaddisznó. Mégpedig azért nem, mert nem valószínű, hogy szépen sorba fognak állni, hogy megkaphassák a maguk injekcióját. E helyett a kormány helikopterekkel légi úton történő vakcinázást javasol, amikor a takarmányba kevert vakcinát a vaddisznók élőhelyére szórják le és remélik, hogy azt meg is eszik.
A részben az EU által támogatott vakcinázási program 2007-re valósul meg.
Amennyiben az elkövetkező 6 hónapban egy estet sem jelentenek, Romániát sertéspestistől mentessé nyilvánítják 2008 júniusára, mondja Lazar.
Románia ezt követően gondolkodhat a sertés exportban.
„Több tízmillió eurót költöttek az elmúlt években, hogy megfeleljenek az EUs szabványoknak a nélkül, hogy bármilyen lehetőség is lenne a sertés termékek exportjára” mondja Visan. „Mindig azt kérdeztük, hogy ki a felelős ezért a helyzetért, de sajnos ez nem több egy költői kérdésnél.”
Írta: Corina Mica és Michael Bird
Forrás: www.thediplomat.ro
Jövőre minden házisertésre és vaddisznóra sertéspestis elleni vakcinázás vár Romániában, de ez az intézkedés, melyet az Európai Bizottság (EB) és a Román Kormány is támogat évekre visszavetheti a sertéságazatot.
Ebben az évben Románia 42 megyéjéből 35-ben 600 sertéspestises esetet regisztráltak.
Ezen adatok miatt az EB az egész országot fertőzöttnek tartja.
„Az EU elfogadta a vakcinázást Romániában, mivel járványosnak nyilvánították a sertéspestist” mondja Niculae Lazar a Nemzeti Állategészségügyi – Állatorvosi Ügynökség (ANSV) Állategészségügyi Igazgatója. „Ameddig a sertéstenyésztés jelenlegi rendszere nem változik meg, addig a betegség nem fog eltűnni.”
Néhány sertéstelep a 80-as évek óta nem végzett semmilyen beruházást, és a háztáji sertéseket sem tartják biztonságos kutricákban. Sertéspestis előfordul állatvásárokon, ahol a sertések könnyen érintkezhetnek egymással.
„Ezek mind kockázatot jelentenek vírus fertőzés szempontjából” mondja Lazar. De ez mind a kistermelőknek, mind a nagyüzemi gazdaságoknak tragédia.
„Az az elképzelés, hogy az összes sertést vakcinázni kell katasztrófa” mondja Mihai Visan, a Román Hús Szövetség ügyvezető igazgatója. „A veszteségeket nehéz számszerűsíteni. Egy dolog biztos. A befektetők nem fognak tolongani a román piacon.”
Így azonban elkerülhető egy teljes tilalom bevezetése.
Az EU megerősítette, hogy 2007. január 1-től Románia képes lesz néhány sertéshús terméket más EU-s országokba szállítani azokból a feldolgozókból, melyek megfelelnek az EB higiéniai előírásainak, de sertést, sertéshúst és bizonyos feldolgozott húsokat nem.
„Rövid távon a program valószínűleg a nagykereskedelmi export visszafogását eredményezi, legalábbis, amíg a vakcinázási kampány előre nem haladt és az új sertéspestises esetek száma drasztikusan nem csökken” mondta az EB hivatalnoka.
A Román Hús Szövetség azonban szeretne exportálni olyan telepekről, melyek mentesek a sertéspestistől, vagy más országokból behozott és Romániában feldolgozott húst kiszállítani. Ez egyfajta bérmunka lenne a sertésfeldolgozás tekintetében.
Féltik a húsminőséget a vakcinázás miatt. Az injekciózások során az állatorvosok egy alacsony dózisú sertéspestis vírust juttatnak be, így a következő sertés generációk immúnisak lesznek erre a betegségre.
„A román gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy a háztáji gazdaságok hosszú ideig ne hizlaljanak” mondja Marina Culea állatorvos.
A sertéspestis forrása szintén vita tárgyát képezi.
„A gazdálkodók azt mondják, hogy a sertéspestis a vaddisznóktól származik” mondja Lazar. „Az erdészek pedig azt mondják, hogy a házi sertésektől.” A jelentett sertéspestises megbetegedések száma a 2001-es 1-ről 2005-re 1508-ra nőtt a házisertések körében. Ez a vaddisznók esetében a 2001-es 2-ről 2005-re 34-re nőtt.
Az EU nyomására Romániában 2003-ban a háztájiban, majd 2006 januárjában a nagyüzemekben is abbahagyták a vakcinázást. A cél az volt, hogy segítsék a sertés ágazatot és remélték, hogy a betegséget fel tudják számolni.
Ahhoz, hogy mentesek lehessenek a sertéspestistől Romániában az összes sertést jelölni kell – ez olyan valami, amit már megtettek. Az elhullott állatok minden részét meg kell semmisíteni, mely hordozhatja a fertőzést, biológiai-bizonsági intézkedéseket kell bevezetni a telepeken és nyomon kell követni a sertések szállítását. 2005-ről idénre az 1500-as esetszám 600-ra csökkent.
De mindez nem volt elegendő.
Most Románia 3,8 millió háztáji és nagyüzemi sertése kap injekciót, de nem így a 13000 vaddisznó. Mégpedig azért nem, mert nem valószínű, hogy szépen sorba fognak állni, hogy megkaphassák a maguk injekcióját. E helyett a kormány helikopterekkel légi úton történő vakcinázást javasol, amikor a takarmányba kevert vakcinát a vaddisznók élőhelyére szórják le és remélik, hogy azt meg is eszik.
A részben az EU által támogatott vakcinázási program 2007-re valósul meg.
Amennyiben az elkövetkező 6 hónapban egy estet sem jelentenek, Romániát sertéspestistől mentessé nyilvánítják 2008 júniusára, mondja Lazar.
Románia ezt követően gondolkodhat a sertés exportban.
„Több tízmillió eurót költöttek az elmúlt években, hogy megfeleljenek az EUs szabványoknak a nélkül, hogy bármilyen lehetőség is lenne a sertés termékek exportjára” mondja Visan. „Mindig azt kérdeztük, hogy ki a felelős ezért a helyzetért, de sajnos ez nem több egy költői kérdésnél.”
Írta: Corina Mica és Michael Bird
Forrás: www.thediplomat.ro
Újraindultak a feketevágások Magyarországon
Magyarországon már csak azok vesződnek a disznóvágással, akiknek fontos a minőség vagy a hangulat. Az áruházláncok által lenyomott árakat a húsipar is nehezen bírja, az uniós állatjóléti előírások pedig kockázatossá teszik a házi vágást.
A felvásárlási ár alacsonyabb a tavalyinál
A házi disznóvágást az uniós állatjóléti előírások is megdrágították, de elsősorban a mostanihoz hasonló magas takarmány- és malacárak, valamint az alacsony felvásárlási árak miatt fordul elő gyakran, hogy veszteséges az állattartás. Egy hathetes malac 10 ezer forintba kerül, és a tartóknak nagy gondot okoz, hogy nem tudnak előre tervezni: a felvásárlási árak naponta változnak. Idén a 48. héten 290 forint alatt volt az élősúlyra vetített kilogrammonkénti felvásárlási ár, ami kevesebb az egy évvel korábbi szintnél.
A felvásárlási ár alacsonyabb a tavalyinál
A házi disznóvágást az uniós állatjóléti előírások is megdrágították, de elsősorban a mostanihoz hasonló magas takarmány- és malacárak, valamint az alacsony felvásárlási árak miatt fordul elő gyakran, hogy veszteséges az állattartás. Egy hathetes malac 10 ezer forintba kerül, és a tartóknak nagy gondot okoz, hogy nem tudnak előre tervezni: a felvásárlási árak naponta változnak. Idén a 48. héten 290 forint alatt volt az élősúlyra vetített kilogrammonkénti felvásárlási ár, ami kevesebb az egy évvel korábbi szintnél.
| Költség | |
| Malac | 10 000,-Ft |
| Böllér | 10 000,-Ft |
| Állatorvos | 2 000,-Ft |
| Hozzávalók | 17 500,-Ft |
| Takarmány | 16 000,-Ft |
| Összesen | 55 500,-Ft |
Egy 110 kilós disznóból 30 kilogramm a belsőség, és másik 20 a fej, a bőr, és a láb. A nettó súly tehát 60 kilogramm körül van, így 925 forintba kerül a hús kilója házi vágás esetén. Mivel az akciós húsok között találunk 700 forintos lapockát, vagy combot, ezért hipermarketben vásárolva veszteségesnek tűnik a háztáji tartás. A húsboltokhoz képest - ahol a legolcsóbb lapocka 1000, a legdrágább szűzérme pedig 2000 forint körül van - néhány ezer forintot lehet keresni házi vágáson.
| hús | Házi vágás | Hentesnél | Hipermarketben |
| Lapocka | 925,-Ft/kg | 1050,-Ft/kg | 700,-Ft/kg |
Az állat nevelési költségei sok tényezőtől függnek. A nagyüzemeknek általában saját inszeminátoruk (a megtermékenyítésért felelős szakember) és saját állatorvosuk is van, ezért a malacvásárlás és az orvos költségét az ő munkabérük jelenti. Az sem mindegy, hogy táppal vagy darával etetik a disznót. Moslékot ma már tilos adni az állatoknak, szintén uniós rendelkezés miatt. A többek között hallisztet is tartalmazó táppal etetett állatok ugyan 30 százalékkal gyorsabban híznak, így tartásuk kifizetődőbb, ám minőség szempontjából a hagyományos takarmányon - a búzából, árpából, kukoricából, és zabból álló vegyes darán - nevelt sertések húsa ízletesebb, ráadásul kevésbé zsíros, és jóval alacsonyabb a víztartalma.
A megkérdezett szakértők, takarmánygyártók, gazdák és hentesek szerint lényeges minőségi különbség van a saját és a boltban vásárolt hús között, függetlenül attól, hogy házilag vágni mostanában nem feltétlenül éri meg.
Békés megyében, Margitéknál a böllér öli meg a disznót, majd leperzseli a szőrét, és szétszedi az állatot. A darálás, kolbászgyúrás, hurkagyártás azonban már a család feladata. Hozzájuk jutányos áron jön a hentes, mert régi barátja a családnak. Ott vacsorázik, sőt haza is visz csomagot. Nem kell minden munkát egyedül végeznie, a háznál sokat segítenek neki, így csak 5 ezer forintot kér, de ennek az összegnek a dupláját is ki lehetne fizetni egy böllérnek.
A disznóvágáshoz szükséges anyagok meglehetősen drágák, a perzselésre és az üstök melegítésére például elfogy egy 4 ezer forintos gázpalack. A köbméterenként 14 ezer forintos tűzifával sem sokkal olcsóbb dolgozni. Az őrölt paprika kilója 2500 forint a magántermelőnél, mert a tapasztalt disznóvágók szerint a bolti paprikától nem lesz megfelelő színe és íze a kolbásznak. A legnagyobb költséget a bél jelenti, amibe a kolbászt, a szalámit és a hurkát töltik. A vastag bélből 60 centiméter 150 és 250 forint között van. Ennél jóval olcsóbb a műbél, métere 50 forint, de száradáskor nem tud megfelelően összehúzódni. A marhabél is olcsó, de abban sokszor átveszi a marhafaggyú ízét a kolbász. A füstölés kilogrammonként 60 forint körüli járulékos költséget jelent, de nem érdemes spórolni rajta, mert nem csak a tartósítás miatt fontos, hanem a minőséget is meghatározza.
Csak elkábított állatot lehet leszúrni
Az uniós jogharmonizáció jegyében a négylábúakat háznál is csak úgy lehet levágni, hogy előtte elkábították az állatot. Ez árammal vagy erre alkalmas fegyverrel történhet, amihez azonban szükség van az eszköz használatára jogosult személyre is. A végrehajtást hatóság ellenőrizheti, és amennyiben nem lett vágás előtt elkábítva a disznó, feljelenthetik az állat gazdáját állatkínzás miatt.
A közös uniós szabályozás szerint egy másik kötelezettsége is van a gazdának: a vágás előtt hatósági állatorvosi ellenőrzésre is szükség van. Az állatonként 340 forintos igazgatási szolgálati díj mellett az orvos kiszállási díját is meg kell fizetni. Az ellenőrzés gyakorlatilag egy laboratóriumi húsvizsgálatot jelent, ami nem hátráltatja a feldolgozást, mivel fél órán belül megvan az eredménye. Eddig csak szórványosan igényelték ezt a vizsgálatot, mindössze tucatnyian egy egész megyében - tudtuk meg Busák Károlytól, a Heves megyei főállatorvostól. Pedig a trichinella fertőzés valóságos veszélyt jelent Magyarországon is, ezért mindenképpen érdemes elvégeztetni a vizsgálatot - hívta fel a figyelmet az állatorvos.
Sokan azért nem hívják ki az állatorvost a vágás előtt, mert ismerik a saját sertésüket, tudják, hogy nem beteg. Ráadásul egészen addig orvosi felügyelet alatt állt - mondta az [origo] kérdésére egy budapesti hentes, aki olykor böllérkedést is vállal.
A magánfogyasztás speciális esete a házi vágás, nyomon követésre, azaz állatorvos által behelyezett füljelzőre csak akkor van szükség, ha a sertés elhagyja a telepet -mondta az [origo] kérdésére Süth Miklós, országos főállatorvos. Kereskedelmi forgalomba azonban csak vágóhídon feldolgozva kerülhet az őstermelőnél tartott sertés - hívta fel a figyelmet a főállatorvossal egybehangzóan Remény Ervin, a húscéh ügyvezetője. Otthon vágott disznóból tehát egyetlen kilót sem lehet értékesíteni, még a pesti rokonoknak sem. A húsipari szakember véleménye szerint a házi vágás gazdasági jelentősége elenyésző, ma már sokkal inkább a hagyománytiszteletből folytatják ezt a tevékenységet.
Amikor a 26/2002-es FVM rendelet betartásáról érdeklődtünk egy nyugati országrészbeli disznóvágáson, nem is értették a kérdést. A visító disznót a másvilágra segítő gazda még nem is hallott az unióval harmonizáló szabályozásról.
Békés megyében ugyanakkor tisztában vannak az uniós rendelkezésekkel, sőt - mint Margittól, a gazdasszonytól megtudtuk - ők már a csatlakozás előtt is betartották ezeket a szabályokat. Senki nem szereti, ha ordít a disznó, ezért ők már 15 éve kábíttatják az állataikat a szúrás előtt. A szögbelövőre emlékeztető pisztolyt a böllér hozza magával, így "nincs egy hang se", nem szenved a sertés.
Az állatjóléti rendelkezés részeként játékot kell adni az állatoknak az ólban - folytatta a gazdasszony. Náluk már generációk óta be van téve a disznókhoz egy lánc, amivel elfoglalhatják magukat, és nem bántják egymást. Az ősi paraszti bölcsesség tehát az állatvédők előtt felfedezte ezt az igényt.
Novák Endre
Forrás: [origo] Üzleti Negyed
Agro Feed Kft hazai sikere
Az Üzlet és Siker Minősített Vállalkozás versenyt lezáró Díjátadó Gálára november 24-én a Westend Hiltonban került sor. Az eseményre azon 28 cégnek a képviselői voltak hivatalosak, melyek a legjobb eredményt produkálták a pályázat során.
A rendezvény keretében került sor az Üzlet és Siker minősítési rendszerének idei lezárására, valamint ünnepélyes díjátadó keretében jutalmaztuk a legsikeresebb kis- és középvállalkozásokat, melyeket egyúttal bemutatásra is kerültek.
Az eseményt kormányzati oldalról Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos és Egyed Géza, gazdaságfejlesztési szakállamtitkár képviselte. A kormánybiztos az uniós pénzek felhasználásáról szólt, továbbá kiemelte, hogy 100 ezer cég juthat uniós forráshoz az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével. Bajnai hangsúlyozta, hogy a magyar emberek számára a legfontosabb az öngondoskodás, ez a fajta paradigmaváltás mindenképpen szükséges a vállalkozások európai szintre emeléséhez.
A beérkezett pályázatokat a minősítést végző szakmai grémium ipar, kereskedelem, valamint szolgáltatás kategóriákban és ezeken belül is három árbevételi csoportban értékelte. A legtöbb pályázat idén a szolgáltatás szektorból és azon belül is az 500 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégektől érkezett, míg a legkisebb számban a termelő szektorból jelentkeztek a vállalatok; az 1 milliárd forintnál magasabb árbevételi kategóriában mindössze 9 termelő cég pályázott.
Az 1 milliárd forintnál magasabb árbevételi kategóriában az Agro Feed Kft lett a kategória győztese.
(Gratulálok! szerk.)
Forrás: Üzlet & Siker
szombat, december 09, 2006
Növekszik a sertés termelés az USÁban
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az USÁban előállított sertés mennyisége növekedett 2006 októberére az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Mezőgazdasági Statisztikai Szolgálatának jelentése szerint az Egyesült Államok összes sertés előállítása 1,92 milliárd font (870,89 millió kg) volt. Ez az érték októberi rekord. A sertés előállítás eredménye 6 %-kal volt magasabb, mint 2005 októberében.
A vágóhídon levágott sertések száma 9,64 millió darab volt – 6%-kal több mint 2005 októberében. Az átlagos élősúly nem változott az elmúlt évihez képest, továbbra is 269 font (122 kg).
Forrás: www.pigprogress.net
Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Mezőgazdasági Statisztikai Szolgálatának jelentése szerint az Egyesült Államok összes sertés előállítása 1,92 milliárd font (870,89 millió kg) volt. Ez az érték októberi rekord. A sertés előállítás eredménye 6 %-kal volt magasabb, mint 2005 októberében.
A vágóhídon levágott sertések száma 9,64 millió darab volt – 6%-kal több mint 2005 októberében. Az átlagos élősúly nem változott az elmúlt évihez képest, továbbra is 269 font (122 kg).
Forrás: www.pigprogress.net
csütörtök, december 07, 2006
szerda, december 06, 2006
Hírek röviden
A német szövetségi statisztikai hivatal jelentése szerint az idei év harmadik negyedévében 12,4 millió sertés került vágásra Németországban, mely 414.800 sertéssel (3,5%) több, mint 2005 azonos időszakában.
Az állami statisztikai bizottság jelentése szerint Ukrajnában az év első 10 hónapjában 84.200 tonna (59,9%-os emelkedés) sertéshúst állítottak elő. A fagyasztott sertéshús előállítás ugyanezen időszakban 25,3 %-kal, 18.400 tonnával volt magasabb az egy évvel korábbinál. Eközben lengyel gazdasági minisztériumi források megerősítették, hogy Ukrajna esetleg felfüggeszti a Lengyelországból származó sertéshúsra vonatkozó import tilalmát. Az importtilalom 2006 márciusában került bevezetésre Lengyelország, Fehéroroszország, és Moldávia ellen, amikor az ukrán állategészségügyi hatóságok jelentették, hogy néhány importált termék nem rendelkezett a szükséges állategészségügyi dokumentációval.
A 25 tagállam évközi jelentései alapján készült előzetes becslés szerint az Erópai Unióban minden valószínűség szerint a 2006-os sertés vágások száma meg fog egyezni a 2005-ös évivel. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az ez évi számok 244,5 millió sertésvágást jeleznek, összehasonlítva az elmúlt évben regisztrált 242,8 millióval.
Európai Unió tagállamai közül Lengyelországban volt a legnagyobb állománynövekedés, 7%-os, a sertés állományfelmérések alapján. A lengyel tenyészállomány 6%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbihoz képest, és az ország hízósertés létszámában is szignifikáns növekedés volt az augusztusi felmérés alapján. Ez a folytatódó növekedés a várakozások szerint 8%-os növekedést hoz a lengyelországi sertésvágások számában 2006-ban, amely mind abszolút, mind százalékos mértékét tekintve a legnagyobb az EU-25-ökön belül.
Bosznia és Hercegovina szövetségi statisztikai irodájának jelentése szerint 27.973 sertés 1.781 tonnával került levágásra az év első 9 hónapjában, mely 2005 azonos időszakához képest 22,1%-os illetve 24,5%-os csökkenést jelent.
Az állami statisztikai bizottság jelentése szerint Ukrajnában az év első 10 hónapjában 84.200 tonna (59,9%-os emelkedés) sertéshúst állítottak elő. A fagyasztott sertéshús előállítás ugyanezen időszakban 25,3 %-kal, 18.400 tonnával volt magasabb az egy évvel korábbinál. Eközben lengyel gazdasági minisztériumi források megerősítették, hogy Ukrajna esetleg felfüggeszti a Lengyelországból származó sertéshúsra vonatkozó import tilalmát. Az importtilalom 2006 márciusában került bevezetésre Lengyelország, Fehéroroszország, és Moldávia ellen, amikor az ukrán állategészségügyi hatóságok jelentették, hogy néhány importált termék nem rendelkezett a szükséges állategészségügyi dokumentációval.
A 25 tagállam évközi jelentései alapján készült előzetes becslés szerint az Erópai Unióban minden valószínűség szerint a 2006-os sertés vágások száma meg fog egyezni a 2005-ös évivel. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az ez évi számok 244,5 millió sertésvágást jeleznek, összehasonlítva az elmúlt évben regisztrált 242,8 millióval.
Európai Unió tagállamai közül Lengyelországban volt a legnagyobb állománynövekedés, 7%-os, a sertés állományfelmérések alapján. A lengyel tenyészállomány 6%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbihoz képest, és az ország hízósertés létszámában is szignifikáns növekedés volt az augusztusi felmérés alapján. Ez a folytatódó növekedés a várakozások szerint 8%-os növekedést hoz a lengyelországi sertésvágások számában 2006-ban, amely mind abszolút, mind százalékos mértékét tekintve a legnagyobb az EU-25-ökön belül.
Bosznia és Hercegovina szövetségi statisztikai irodájának jelentése szerint 27.973 sertés 1.781 tonnával került levágásra az év első 9 hónapjában, mely 2005 azonos időszakához képest 22,1%-os illetve 24,5%-os csökkenést jelent.
Forrás: WATT PIG E-newsletter
kedd, december 05, 2006
Az USA felmérte az állattartó telepek számítógép ellátottságát
Az USA állattartó telepeinek körülbelül 57%-a rendelkezett számítógéppel 2005-ben, szerepel az USA Mezőgazdasági Minisztériuma az USDA felmérésében.
Ehhez képest 1997-ben az USA állattartóinak csak 36%-ának, volt számítógépe. Bár, 2005-ben az állattartó telepeknek csak 29%-a használta a számítógépet üzleti célra. Nagy különbséget figyeltek meg a telepméret szerint, mert míg a nagyvállalkozások 64%-a, addig a kicsik mindösszesen 27 %-a használta a számítógépet üzleti célra.
Az elmúlt évben az USA állattartó telepeinek internet ellátottsága 50%-ra növekedett az 1997-es 12%-os szintről. Ismételten 2005-ben is inkább a nagyobb vállalkozásoknak volt internet hozzáférésük, semmint a kicsiknek.
Ehhez képest 1997-ben az USA állattartóinak csak 36%-ának, volt számítógépe. Bár, 2005-ben az állattartó telepeknek csak 29%-a használta a számítógépet üzleti célra. Nagy különbséget figyeltek meg a telepméret szerint, mert míg a nagyvállalkozások 64%-a, addig a kicsik mindösszesen 27 %-a használta a számítógépet üzleti célra.
Az elmúlt évben az USA állattartó telepeinek internet ellátottsága 50%-ra növekedett az 1997-es 12%-os szintről. Ismételten 2005-ben is inkább a nagyobb vállalkozásoknak volt internet hozzáférésük, semmint a kicsiknek.
Forrás: WATT PIG E-newsletter
hétfő, december 04, 2006
A miniszter helyettese tájékoztatást adott Oroszországról
Sergej Mitin az orosz mezőgazdasági miniszter helyettese az Euro Tier-en tartott beszédében rámutatott, hogy Oroszország a szarvasmarha tenyészés területén a világ 8., sertéstenyésztésben a 9. és baromfitenyésztésben a 10. helyén áll. A hústermelésben a marha 38%-ot, a baromfihús s a sertéshús egyformán 28%-ot képvisel. Az importkvóták kiszabását és a pénzügyi támogatások bevezetését követően a baromfitermelés Oroszországban évente 15-17%-kal nő, míg a sertéshús hazai termelése is növekszik. Számításaik szerint az állattenyésztés 2006-ban 47 %-ra fogja növelni a mezőgazdaság bevételén belüli arányát a 2005-ös 44%-ról.
A miniszter megismételte, hogy Oroszország célja, az elkövetkezendő 2 évben 2%-kal több hús előállítása, melyre 15 milliárd rubelt szánnak a költségvetésből és mintegy 80 milliárd rubel áll rendelkezésre a legfontosabb projektekhez. A kis és közepes méretű telepek a növekedésükhöz szükséges finanszírozás 95%-át kaphatják meg nemzeti alapokból és egy másik 15%-ot a regionális forrásokból. A nagyobb telepek esetében a megosztás aránya kétharmad - egyharmad. A 8 éves hitel-megállapodások esetében a kamat kétharmadát az állam fizeti, míg a fennmaradó egyharmadot a farmer.
Az orosz mezőgazdasági termelés kiemelt nemzeti program segítségével történő előmozdításával kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés manapság, hogy mit lehetne még tenni az állattenyésztés támogatásáért, jegyezte meg Mitin úr. A mezőgazdasági minisztérium projekteinek nagyjából 80%-ának finanszírozása egy 5 évvel ezelőtt megalapított állami tulajdonú bankhoz kapcsolódik. Az elmúlt évben Putyin elnök úr elrendelte, hogy több támogatást kell adni a mezőgazdasági vállalkozásoknak a tartozásaik csökkentése érdekében. A mezőgazdasági tevékenységek adózása egyszerűsödött, további hitelkereteket tettek hozzáférhetővé és programokat indítottak a vidéki területek szociális támogatásának fejlesztésére.
A miniszter megismételte, hogy Oroszország célja, az elkövetkezendő 2 évben 2%-kal több hús előállítása, melyre 15 milliárd rubelt szánnak a költségvetésből és mintegy 80 milliárd rubel áll rendelkezésre a legfontosabb projektekhez. A kis és közepes méretű telepek a növekedésükhöz szükséges finanszírozás 95%-át kaphatják meg nemzeti alapokból és egy másik 15%-ot a regionális forrásokból. A nagyobb telepek esetében a megosztás aránya kétharmad - egyharmad. A 8 éves hitel-megállapodások esetében a kamat kétharmadát az állam fizeti, míg a fennmaradó egyharmadot a farmer.
Az orosz mezőgazdasági termelés kiemelt nemzeti program segítségével történő előmozdításával kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés manapság, hogy mit lehetne még tenni az állattenyésztés támogatásáért, jegyezte meg Mitin úr. A mezőgazdasági minisztérium projekteinek nagyjából 80%-ának finanszírozása egy 5 évvel ezelőtt megalapított állami tulajdonú bankhoz kapcsolódik. Az elmúlt évben Putyin elnök úr elrendelte, hogy több támogatást kell adni a mezőgazdasági vállalkozásoknak a tartozásaik csökkentése érdekében. A mezőgazdasági tevékenységek adózása egyszerűsödött, további hitelkereteket tettek hozzáférhetővé és programokat indítottak a vidéki területek szociális támogatásának fejlesztésére.
Forrás: WATT PIG E-newsletter
péntek, december 01, 2006
2006 legjobb magyar természetfotói 3.rész
Zsíros István - Szárnycsapás
Radisics Milán - Szélerőmű
Nagy Katalin - Az ezüst tó királya
2006 legjobb magyar természetfotói 2. rész
Máté Bence - Utolsó pillantás
Máté Bence - A madáritatók réme
Hivekovics Ákos - Áthidaló megoldás
Hivekovics Ákos - Reflektorfényben
Hivekovics Ákos - Fagyos glória
2006 legjobb magyar természetfotói 1. rész
Dombovári Tibor - Pipaszárhal a móló alatt
Erdei Norbert - Kéreglakók
Dombovári Tibor - Öreg barrakuda portréja
Dr. Perényi János - Pelikán
Erdei Norbert - Párhuzamok
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
