A Kapuvári Hús átveheti a Kaiser Food dolgozóit

Át tudja venni a bezáró mosonmagyaróvári Kaiser Food húsüzem dolgozóinak felét a Kapuvári Hús Zrt. – írja pénteki számában a Kisalföld. Pászli Tibor, a kapuvári cég szakszervezetének vezetője a lapnak elmondta: olyanok kaphatnak munkát a társaságnál, akik az itt folyó vágásba, tőkehús- és késztermékgyártásba beilleszthetőek és vállalják a napi buszozást. A cikk emlékeztet arra: a bezáró mosonmagyaróvári üzem 63 dolgozóját május közepén, húsz embert pedig később bocsátanak el.

forrás: index.hu

Megmentenék a helyi húsipart

A debreceni önkormányzat szeretné megmenteni a helyi húsipart, s elkerülni, de legalábbis elodázni a húsüzem bezárását – mondta el Papp László (Fidesz) stratégiai alpolgármester az MTI-nek szerdán, miután Pajna Zoltán (Fidesz) gazdasági alpolgármesterrel Szolnokon egyeztettek a Debreceni Csoport Húsipari Kft. cégvezetőjével.

Szűcs Viktor arról tájékoztatta a városvezetőket, hogy a szlovák tulajdonos döntése alapján a céget jelentősen átszervezik, az állatok vágása külföldre, Losoncra kerül, ezért a mosonmagyaróvári és a debreceni húsüzemet is bezárják. Papp László ezzel összefüggésben hangsúlyozta: Debrecen számára elfogadhatatlan a csaknem négyszáz dolgozót foglalkoztató húsüzem bezárása – ami a nagy hagyományokkal rendelkező helyi húsipar megszűnését is jelentené –, mint ahogy elfogadhatatlan az is, hogy erről előzetesen nem egyeztettek az önkormányzattal.

A debreceni városvezetők ezért a munkaügyi központtal is egyeztetett támogatási ajánlatot tettek a cégnek annak érdekében, hogy álljon el az üzem bezárásától, de ha mégsem, akkor halassza el az év végéig. – Ennyi idő elegendő lenne, hogy új szakmai befektetőt keressünk a húsüzem működtetésére – tette hozzá Papp László.

Ajánlatuk szerint ha a tervezett június 30-ai bezárás helyett a tulajdonosok hat hónapig tovább működtetnék az üzemet, a térségi munkaügyi központ forrásaiból a bérköltséghez jelentős mértékű vissza nem térítendő támogatást kapnának. Miután a cégvezetőnek a tulajdonosoktól nem volt felhatalmazása a kérdésben dönteni, április 21-én folytatják az egyeztetést, amelyen már részt vesz a cégcsoport spanyol vezérigazgatója is – tájékoztatott Papp László.

forrás: mno.hu

Csökken a legálisan értékesített húsok fogyasztása

A legális csatornákon mért belföldi húsfogyasztás évek óta csökken, ez jelentős hatással van a magyar húsipar teljesítményére, ami tavaly az előzetes becslések szerint némileg csökkent, annak ellenére, hogy az export jelentősen nőtt - állapítja meg az ágazat helyzetével foglalkozó összegzés, amelyet a GfK Hungária és a Hússzövetség közösen készített.

Az ország sertés és marhahús kivitele egy év alatt több mint 40 százalékkal nőtt, tavaly meghaladta a 180 ezer tonnát, értékben 380 millió eurót, több mint 100 milliárd forintot tett ki. A belföldi forgalom szűkülése miatt azonban az ágazat teljesítménye az előzetes adatok szerint így is visszaesett 1-2 százalékkal - áll az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésben.

A magyarországi kiskereskedelemben tavaly a 2009-es 5,3 százalékos csökkenés után 2,3 százalékos mérséklődést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszerek, így a húsok és hústermékek esetében is néhány százalékos visszaesés volt tapasztalható.

A magyar húsipar összességében - csakúgy, mint az előző években - ismét néhány milliárdos forintos veszteséggel zárta a tavalyi gazdasági évet.

Az idén negatív tendenciák megváltozását várták az elemzők, ám az első két hónap adatai nem mutatnak túl kedvező képet. A korábban jelzettnél magasabb infláció várható, amelyért részben az élelmiszer áremelkedés okolható. Az élelmiszerek belpiaci árát felfelé hajtja a növekvő világpiaci ár, a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatti magasabb takarmányárak, valamint a növekvő energia- és üzemanyagárak.

A sertés és marhahúsok esetében a más élelmiszercsoportokban már végbement áremelkedés csak a következő hetekben, illetve hónapokban várható, mivel az élősertés árának érdemi növekedése csak az elmúlt időszakban vált egyértelművé.

A nagyobb gondot az elemzők szerint az okozhatja, hogy a fogyasztók elvesztették hitüket a gyors kilábalásban. A GfK-Corvinus Fogyasztói Várakozások indexe azt mutatja, hogy ez év márciusában romlott a háztartások várt pénzügyi helyzetének és az ország gazdasági helyzetének megítélése. Utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások váltottak negatív irányba. A vásárlási hajlandóság a válság mélypontjára jellemző - 2009 márciusban mért - szinten van.

Az elemzés szerint az elhúzódó kedvezőtlen gazdasági környezet hatására gyökeresen megváltoztak a fogyasztói szokások. A 2000-es évek elején jellemző, túlköltekező, hedonista vásárlás már a múlté, megnőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe. A boltválasztás szempontjai között hátrébb szorultak a bolt minőségére vonatkozó szempontok, megnőtt viszont az akciók és promóciók jelentősége. A vásárlók hajlandóak akár nagyobb távolságokat is megtenni a jobb ajánlatok reményében, így a "kedvenc" boltokhoz kevésbé lojálisak.

"A válságtól függetlenül jelentős húsfogyasztók voltak és maradtak is a magyarok. A GfK ConsumerScan adatai alapján minden magyar negyedik-ötödik kosárban van valamilyen hústermék. Ha 100 kosarat vesznek alapul, 22-ben található feldolgozott húskészítményt. (Csak összehasonlításképpen: tej a kosarak 12 százalékában van, ásványvíz 9-ben, míg mosószer csak minden századikban.)

Tízből 8 magyar háztartás vásárol friss húst, szárazárut, virslit, parizert, felvágottat, főtt sonkát és kenőmájast is egyszerre. Egy év alatt a 4 millióból 3,8 millió hazai háztartásban vettek valamilyen tőkehúst, míg sonka 3,3 millió háztartásban került az asztalra" - idézi a közlemény Dörnyei Otíliát, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatóját.

A húspiac csökkenése tehát nem abból adódik, hogy vásárlók elhagynának kategóriákat, hanem abból, hogy kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak.

Amennyiben az ágazat számára kedvezőtlen folyamatok, így a fogyasztás csökkenése, de különösen a feketegazdaság térnyerésének erősödése nem állítható meg, úgy a húsipar teljesítményének további jelentős szűkülésére, üzembezárásokra és munkahelyek megszűnésére kell számítani. A csökkenő teljesítményű húsipar pedig nem ad megfelelő alapot a kormánynak az állattenyésztés fejlesztését célzó programjához - tartalmazza GfK Hungária és a Hússzövetség elemzése.

forrás: gazdasagiradio.hu

Drágul a hús - töltsd fel a fagyasztódat!

Folyamatosan drágul a sertéshús a következő hónapokban - tudta meg a Pénzcentrum.hu Éder Tamástól, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökétől. Érdemes még most feltölteni a fagyasztóládákat.

A hústermékekbe mostanra gyűrűzik be a tavaly őszi gabonaár-robbanás hatása. A levágandó sertések nagyrészt már a drága takarmányt ették, az emiatt megnövekedett költségek pedig elkezdtek megjelenni az élőállat-árakban is.

Az Európai Unió brüsszeli szakmai bizottsága szerint az év egészében 15-20 százalékkal emelkednek a sertés alapanyagárak. A drágulás egy része már le is zajlott. A húsipari cégek jelenleg 320 forintot adnak egy kiló élősertésért, ami tovább emelkedhet 350 forintra. 

Éder Tamás konkrét mértéket nem mondott, hogy mennyivel kell majd többet fizetni a végső fogyasztóknak a feldolgozott hústermékekért. Úgy véli, hogy a 15-20 százalékos alapanyagár-emelkedésnél valamivel kisebb mértékben nőnek majd a kiskereskedelmi árak.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet szerint is elkerülhetetlen, hogy az elkövetkezendő hetekben dráguljon a sertés- és a baromfihús a takarmányárak drasztikus emelkedése miatt. Szabó Márton a Gazdasági Rádiónak elmondta: az erős piaci verseny miatt az áremelkedés csak részben jelenik meg az élelmiszerek fogyasztói árában. Az alapanyag csak 30-40 százalékban befolyásolja a feldolgozott élelmiszerek árát, de a szállítmányozás és az energiaköltségek növekedése is érezteti a hatását. 

Nehezíti a kereskedők helyzetét, hogy a húsiparban továbbra is 30 százalék körülire tehető a feketekereskedelem aránya. Ez meg is mutatkozik a legális eladásokban: tavaly mintegy 3-4 százalékkal kevesebb húsipari terméket értékesítettek a belföldi piacon.

forrás: penzcentrum.hu

Állategészségügyi mentességekkel védenék a sertéságazatot

A hazai sertéstenyésztés védelmét többek között azzal szeretné megalapozni a vidékfejlesztési tárca, hogy folytatják az egyes állat-egészségügyi mentesítési programokat. A PRRS mentesítési programot április végére készíti el a szaktárca.

A hazai sertéstenyésztés védelmét többek között azzal szeretné megalapozni a vidékfejlesztési tárca, hogy folytatják az egyes állat-egészségügyi mentesítési programokat. Ezekre hivatkozva ugyanis elrendelhető, hogy csak ellenőrzött , és bizonyos megbetegedésektől mentes állományokból lehet importálni élőállatot. Ez pedig fékezheti a hazai állomány csökkenését, mivel a belpiacra érkező importállatok okozta nyomás hatását is enyhíti.

Még az idei első félévben szeretnénk elismertetni az Európai Bizottsággal Magyarország Aujelszky-mentességét, illetve a jelenleg kidolgozás alatt lévő PRRS mentesítési programot - jelentette be Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc felügyeletért felelős államtitkára a Hússzövetség húsvéti sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár szerint jól halad az év elején elindított PRRS mentesítési programot megalapozó vizsgálat. Ez a szaporodási rendellenességet okozó betegség főleg a nagyüzemi sertéstelepeken okoz gondot, az országba pár éve, a nyugat-európai telepekről érkező, élőmalac importtal került be. A hatósági állatorvosok az év elején indított nagyszabású, elsősorban a kis létszámú, 100 darab alatti magángazdásokban tartott, illetve az eddig nem minősített nagy létszámú telepek állományaitól származó vérvételei eredményeire alapul majd a későbbi mentesítési program.

Eddig a minták kétharmadát dolgozták fel a szakemberek, és a vártnál jobb eredményeket kaptak - közölte Kardeván Endre. A kis létszámú állományok 8, míg a nagyobb állományok 20-22 százalékánál találtak fertőzést. Az államtitkár szerint ez még a könnyebben kezelhető kategóriába esik, bár a nagyobb telepek esetében szükség lehet az állat-egészségügyi támogatási rendszer átalakítására is. A mentesítési programot április végéig kell kidolgoznia a VM szakembereinek.

A mentesítési programokat érdemes lenne úgy megalkotni, és ütemezni, hogy azzal a jelenlegi alapanyaghiány miatt importra szoruló feldolgozókat se lehetetlenítsék el - jegyezte meg ennek kapcsán Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. A hazai feldolgozók többsége ugyanis az import alapanyagok felhasználásával magasabb hozzáadott értékű készítményeket állít elő és exportál, többszáz millió forint értékben.

forrás: napi.hu

Válságban a sertéstartás

Megyei körkép - A sertéságazat évek óta válságban van. Most a takarmányköltség drámai emelkedése és a piacok beszűkülése miatt veszteséges a termelés.

A felvásárlási árakat szerényen emelkedő tendencia jellemzi, azonban még mindig 15-20 százalékkal az önköltség alatt lehet az élősertéseket értékesíteni. A sertéstartóknak nincs tartalékuk, hogy önerőből átvészeljék az időt, amire a hízók eladásán újra jövedelem képződik. A sertéstenyésztők és tartók életben maradásához azonnali intézkedésekre van szükség, illetve ezeken túl, középtávon az ágazatot ki kell mozdítani a strukturális válságból úgy, hogy újra visszaszerezhessék a belső piacot és az export értéke se csökkenjen. 

Ebben alapvető jelentőségű, hogy az árutermelés elsősorban magyar genetikával, az országban született tenyészállatokkal történjen. Jelenleg a boltokban a sertéshús alig fele származik hazai  született sertésből és minden negyedik levágott hízót külföldről vásárolták. A válság enyhítésének megoldásairól a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és tagszervezete a Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete, továbbá a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a nemrég megalakult Sertés Lobbi Társaság folyamatosan tárgyalnak a minisztériummal, részt vesznek minden ezzel a  témával kapcsolatos bizottsági munkában, egyeztetésen és a tárcával közösen ágazati stratégiát dolgoztak ki.

A közelmúlt történései és kormányzati szándékai miatt a jelenlegi helyzetet úgy ítélik meg, hogy a problémák kezelését még jobban szolgálják a tárgyalásos megoldások, mint a demonstráció. Azon kell közösen dolgozniuk, hogy ami adható az ágazatnak, azt a sertéstartók megkapják és lehetőleg minél gyorsabban. A beavatkozási lehetőségek sajnos nagyon korlátozottak, ebből kell a maximumot kihozni. 

 

A kormányzattól rövidtávon azt várják, hogy a tavaly elmaradt, valamint az idén kifizethető támogatásokat a lehető leggyorsabban utalják a gazdáknak, illetve az év közben folyamatosan igényelhető támogatások keretei ne ürüljenek ki. Az idei évre vonatkozó, de csak jövő évben esedékes támogatások előrehozott kifizetését az első félév pénzügyi helyzetének függvényében meg kell tenni. A sertéshús és élősertés általános forgalmi adójának (áfa) csökkentéséről mielőbb dönteni kell.  A takarmányvásárláshoz  kedvező kamatozású  hiteleket kérnek és  egy, az  állammal közös takarmányalap létrehozását javasolják.

szerző: Varga Ibolya

forrás: naplo-online.hu

Sertésdemonstráció: erélytelen tüntetés, "begyulladt" VM

Megkapta első demonstrációját a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), és bár a tüntetés erélytelen volt, a tárca mégis „begyulladt”.

A tiltakozók hat mangalicát hoztak fel a Kossuth térre, de a kiállított malacok így is majdnem többen voltak, mint a felsorakozott termelők. A Magyar Sertéstartók Szövetsége által szervezett megmozdulás mégsem nevezhető hatástalannak, mert egy sor intézkedést jól láthatóan sikerült kikényszerítenie a VM-ből.

A minisztérium már korábban megkezdte a tavalyról járó sertéságazati állatjóléti támogatások kifizetését, a demonstráció előtti napokban pedig megjelentette az állategészségügyi és az állatihulla-megsemmisítési nemzeti forrásokról szóló rendeleteket is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hirtelen elbírálta az állattenyésztési telepek korszerűsítésének harmadik programjára (ÁTK3) benyújtott pályázatokat, amelyek értékelése hosszú hónapok óta húzódott. A kormány pedig szintén most döntött arról a kedvezményes hitelprogramról, amely az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank forrásaira támaszkodva az állattartókat takarmányvásárlási forrásokhoz igyekszik juttatni.

A „lóhalálában” hozott intézkedésekkel a VM tulajdonképpen elismerte, hogy a gazdálkodói követelések részben jogosak és a sertéságazati (állattenyésztési) válságról szóló megállapítások is igazak. Ilyen körülmények között érthetetlen, hogy a tárca miért halogatta a hiányzó jogszabályokat, miközben azok szükségességét az elmúlt hónapokban folyamatosan hangsúlyozta. Az időhúzás volt talán a minisztériumi vezetők legnagyobb hibája, akik így a számukra kellemetlen és kényelmetlen demonstrációt maguk „provokálták ki”.

Más kérdés, hogy semmi értelme nincs azoknak a termelői követeléseknek, amelyek bevállaltakon túli VM-támogatásokat akarnak kiharcolni, mivel a tárcának a kormányzati zárolások nyomán semmilyen érdemi pénzügyi mozgástere nincs. A minisztérium hetek óta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program uniós forrásaival kampányol, miközben „vért izzad” azért, hogy nemzeti büdzséjében a pénzelvonási követelményeknek eleget tegyen. Ésszerűtlen és hatásvadász lépésnek minősíthető tehát, ha az állattartók olyan pénzügyi intézkedésekért szállnak síkra, amelyek teljesítésére a tárcának semmi esélye nincs.

Ettől függetlenül a költségvetési korlátok közé szorított VM-nek nagy szerencséje, hogy ma egyáltalán nem kell számolnia markáns agrárellenzékkel. A legtöbb érdekképviselet ugyanis vagy lojális vagy nincs akkora taglétszáma, hogy látható erőt vonultasson fel. Ma országos agrártüntetéseket egyedül a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) tudna szervezni, de e szervezet kormányhoz közeli kötődése közismert. Így is valószínűsíthető azonban, hogy egyre több lesz az elégedetlenkedő hang, hacsak egy jó idei termés a nyártól lejjebb nem szorítja a csillagászati gabonaárakat.     

forrás: agromonitor.hu

P E T Í C I Ó

A Magyar Köztársaság Vidékfejlesztési Minisztériumának 2011.03.30.-án a figyelemfelhívó demonstrációban résztvevő állattartó, sertéstartó gazdáktól:

Tisztelt Dr. Fazekas Sándor Miniszter Úr !


Az elmúlt időszakban számtalan szakmai szervezet kereste fel a Vidékfejlesztési Minisztériumot az egyre égetőbb állattenyésztési válság megoldása érdekében. Sajnos Önnel az ágazatok képviselői közül még senkinek nem sikerült személyesen egyeztetnie, mi sem számítunk erre./ Sajnos nem a magyar kerékpárosok egyik egyesülete vagyunk /

Mindezért az alábbi , újfent nyilvános kéréseinket, most már követeléseinket fogalmazzuk meg az Ön és Tisztelt munkatársai részére a teljesség igénye nélkül:

1. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az ez évre járó állatjóléti támogatásokat azonnal fizesse ki az MVH
2. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy azonnal hirdesse meg a múlt év májusa óta felfüggesztett gyógyszer és hulla megsemmisítési támogatásokat, és azokat 30 napon belül fizessék ki a gazdáknak
3. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy a VM háttérintézményein keresztül- Concordia, TIG- biztosítson azonnal hozzáférhető, 6 hónap alatt kifizethető gabonát azoknak az állattartóknak, akiknek nincs pénzük a hosszú válság miatt takarmányra. Jelezzük, hogy a Cseh kormány 300 ezer tonna gabonát különített el az állattartóinak. A Román kormány sertésenként majd 10 ezer ft-os támogatást vezetett be.
4. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az állattartó telepek beruházásainak elszámolása kapcsán gazdabarát módon engedjék befejezni a beruházásokat, aki nem tudja elérni az 50 % megvalósítási határt, az elszámolhasson, és lemondhasson a számára megítélt maradék támogatás részről.
5. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az állattartó telepek beruházásaira még fenn maradó forrás, valamint az előbbi intézkedésből visszakerülő pénz allokálásával azonnal bírálják el a 2009. dec. 15.-én beadott ÁTK3 pályázatokat.
6. kértük, kérjük, és most már követeljük, hogy a beruházási pályázatokhoz az Irányító Hatóság biztosítson előleget 20-40 % erejéig. E nélkül pedig a tőkekockázati alapot hozasson létre a VM a kormánnyal, ahonnan is a beruházások előfinanszírozását kezelni lehet.
7. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy a termeléssel felhagyni kényszerülő sertéstartók, állattartók számára készüljön egy tisztességes kivonulást segítő pénzügyi program, vagy szerkezet átalakítási program-dohányhoz hasonlóan-amely nem megalázóan kezeli az állattartók kényszerű kivonulását a magyar piacról.
8. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az állattartók részére a betakarítási időszakra végre nyíljanak meg azok a kamattámogatott hitellehetőségek, amelyből elegendő gabonát tudjanak vásárolni. Az 1-50 millió ft-os, 10 md ft keretű még mindig csak tervezett hitelkeret 200 ezer tonna gabonára elég csak, egyes termelőknél az 50 millió ft egy heti takarmány szükségletre elég. Mind a keretet, mind a felvehető hitel nagyságát jelentősen kérjük növelni.
9. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy a föld nélküli állattartók problémáira a VM találjon végre megoldást. Egyik lehetőség, hogy az állami Földalap számos állatonként biztosít egy ha földbérleti lehetőséget az érintetteknek. A másik, melyet már javasoltunk többször, hogy a föld nélküli állattartók számára is járjon egy fix összegű, a mindenkori SAPS támogatáshoz viszonyuló támogatás.
10. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az ez évben pályázható állatjóléti támogatásokat keret vizsgálat nélkül, azonnali határozathozatallal még ez évben fizesse ki az MVH.
11. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az állattartók adóterhein legalább ebben a kritikus időszakban könnyítsen az állam azzal, hogy év végéig, kamatmentesen engedi megfizetni a járulékokat és az áfát.
12. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy a 25 %-os áfát a hússzektorban az állam mérsékelje egy számjegyűre, ezzel is csökkentve a az ágazat mintegy 40-50 %-os fekete szektorának mozgásterét.
13. kértük, kérjük és most már követeljük, hogy az állam hatékony közreműködésével induljon el végre vagy inkább folytatódjon a Minőségi Magyra Sertéshús program, mely jelenlegi nyomon követési rendszerével biztosítja a magyar fogyasztókat a hús magyar eredetéről. Ebben a marketing alapban a termelőknek, a feldolgozóknak, a kereskedőknek, és az államnak is szerepet kell vállalnia.
14. Végezetül Tisztelt Miniszter Úr! Kérem szólítsa fel Államtitkár munkatársait, hogy az ágazat szereplőinek egymásra uszítását hagyják abba. Nem igaz, hogy az állattartók 400 md támogatást vettek fel, és most üresek az óljaik. Ezzel szemben az a tény, hogy a technológiai beruházások első, második körében 220 md ft lekötése történt meg- kis- közepes-és nagyobb üzemek által, normatív alapon, állategységhez kötötten, és ebből a termelők alig tudták ez idáig finanszírozási okok miatt a felét megkapni. Egy részét az MVH lassú ügyintézése miatt kénytelenek kölcsönözni az államnak. A nyugati anyabankok köztudottan múlt év májusa óta 1500 md ft-ot vontak ki Magyarországról, a többi pénzüket, mintegy 3-4 ezer md ft-ot pedig bent tartanak az Magyar Nemzeti Bankban pár hetes lekötésekben. Ezek után megvádolni az állattartókat, hogy nem tudják a gazdasági válság előtt elindított fejlesztéseiket folytatni, rosszindulatú feltételezés. A magyar állam dolga lenne azon a likviditási helyzeten gyorsan változtatni, mellyel sok vidéki munkahelyet lehetne, lehetett volna megmenteni., és nem hagyni, hogy sok-sok állattartó befejezze a tevékenységét, átadva a magyar piacot a nyugati konkurenciának.

Miniszter Úr! Reméljük, hogy Petíciónk eljut Önhöz, és végre vállalt szolgálatához méltóan segítségére siet az állattartóknak ebben a nehéz helyzetben.

Tisztelettel: Horváth László, Francia Nándor, Sákán Antal

Budapest, 2011.március 30.


forrás: sertesszovetseg.hu

A VM valódi döntéseket hoz a sertéstartók érdekében

Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése tisztában van a sertéságazat gondjaival, az előző kormánytól kapott súlyos örökséggel. Mindent megtesz az ágazat versenyképességének és jövedelmezőségi viszonyainak stabilizálásáért, hogy az elmúlt évek pótcselekvései után valódi döntések szülessenek a tenyésztők érdekében. Közlemény.

A sertéságazatot nagyrészt tönkretevő előző kormány tanácsadója, Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnökeként demonstrációra hívta a sertéstartókat. Nyílt leveleket fogalmaz, tüntetést szervez, miközben több kérdésre nem kap választ tőle a közvélemény és a sertéstartó gazdák.

- Igaz-e, hogy a sertéstenyésztés jelenlegi válságos helyzetéért nagyrészt felelős előző agrártárca tanácsadójaként Sákán Antal úr két és fél év alatt 19 millió 150 ezer forint megbízási díjat kapott?

- Igaz-e , hogy az elmúlt években, miközben tanácsadói munkája idején az ágazat kritikus helyzetbe jutott, egyetlen demonstrációt sem szervezett a Magyar Sertéstartók Szövetségének nevében?

- Igaz-e, hogy a nevéhez köthető cégek néhány hónap alatt/2010.07.01-től 2011.03.14-ig/ több mint 45 ezer import élősertést hoztak be az országba?

Elvárható lenne, hogy Sákán Antal az ágazat harcos érdekvédője, a fenti kérdésekről is tájékoztassa a közvéleményt és mindenekelőtt a sertéstartókat.

Az előző, szocialista agárvezetés ténykedését jól példázza, hogy a 2002-ben még több mint 5 milliós hazai sertésállomány 2010-re 3 millió 168 ezerre apadt.

A Vidékfejlesztési Minisztérium határozott törekvése, hogy a sertéstenyésztőkön segítsen, az ágazat meglévő gondjait mérsékelje. A tárca, az új kormány hivatalba lépése óta folyamatosan egyeztet a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, politikusokkal és szakemberekkel itthon és az Európai Unió hivatalos fórumain. Ennek eredményeként a minisztérium számos döntést hozott.

A kormány a hivatalba lépése óta 405 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak a Magyar Vidékfejlesztési Hivatalon (MVH) keresztül közvetlen és vidékfejlesztési támogatásokra.

Az agrártárca az idén, a tavalyinál jóval nagyobb összeget, összesen 47 milliárd forintot biztosít állattenyésztési feladatokra.

A 2010. második felében kényszerű módon leállított, állattenyésztéshez kapcsolódó támogatási jogcímeknél (állatbetegségek megelőzése, állati hulla elszállítása) az előző kormányzat messze a valós igények alá tervezte a forrásokat. Ezekre a 2011. évi költségvetésben 9.5 milliárd forintot biztosítunk úgy, hogy a 2010. évi igényeket visszamenőleg is kifizetjük.

A sertéstartók állatjóléti támogatására az EU által megengedett legmagasabb összeget, 6 milliárd forintot ad a tárca 2011-ben.

A minisztérium több lépésben könnyített az állattartók kötelezettségein az ÚMVP-ben meghirdetett állattartótelepek korszerűsítése jogcímnél, ahol összesen 272. 5 milliárd forint áll rendelkezésre a 2007 és 2013 közötti ciklusban.

2011-ben is támogatjuk a tenyésztésszervezési feladatok ellátását, ezzel segítve a hazai tenyészállat-előállítást.

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011.január 1-jén elindította Magyarország PRRS (az egyik sertésbetegség) mentesítési programját annak érdekében, hogy hazánkban csak PRRS-mentes állományokból származó állatot lehessen hizlalni, és tenyészteni. Magyarország határozott célja, hogy a sertéseknél a négyesmentességet elérje, ami nagy segítséget jelent a magyar piacok megvédéséhez, a hazai sertéságazat helyzetének javulásához. Ennek részeként 2011. első felében deklarálni kívánjuk Magyarország Aujeszky-betegségtől való mentességét, melynek eredményeként csak külön garanciák teljesítése mellett kerülhet be élősertés az országba. A miniszter a programhoz szükséges fedezetet biztosította.

Az agrártárca tisztában van a takarmányárak világpiaci és hazai megnövekedésével. A probléma enyhítése érdekében a minisztérium rendkívül kedvezményes (7%-os) MFB Zrt. által folyósított forgóeszköz-hitelprogram indítását kezdeményezte. A hitelkeret összege 15 milliárd forint, amelyből 10 milliárd forint jut célzottan az állattenyésztő ágazatnak.

A kormány elindította az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel programot is annak érdekében, hogy az agrárágazat szereplőire is kiterjessze a kedvezményes konstrukciót. A gazdák max. 25 millió forint szabad felhasználású hitelt vehetnek fel három éves futamidőre.

A Vidékfejlesztés Minisztérium rendelettel kívánja szabályozni a magyar termék illetve a magyar élelmiszer fogalmát, valamint a magyar származási helyre utaló jelölések használatát. Ez az intézkedés is javíthatja a hazai sertéstartók piaci helyzetét.

A magyar sertéstermékek népszerűsítésére és értékesítésének megsegítésére az Agrármarketing Centrum (AMC) kampányt indít.

A sertéságazatban kialakult helyzet kezelésére az Európai Bizottság rendeletet hozott a sertéshús magántárolási támogatásáról. Ezzel a lehetőséggel a magyarországi termelők is éltek, 2555 tonna sertéshúsra igényeltek támogatást.

A minisztérium vezetése továbbra is arra törekszik, hogy érdemben járuljon hozzá a sertéságazat gondjainak megoldásához, a termelők helyzetének javításához, és ennek érdekében nyitott minden építő, a jogszabályokkal összhangban lévő javaslat megfontolására.

forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája