Befeketedik a húsipar

Gyorsít a húscégek bedőlésén a júliusi áfaemelés. A piaci szereplők középtávon a feldolgozó kapacitás megfeleződésével számolnak - írja legfrissebb számában a Figyelő.

Teljesíthetetlen! – Réti Attila, a Kaiser Food Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója így minősíti az egyik hazai kiskereskedelmi lánc „visszautasíthatatlan ajánlatát”. A kereskedő azt kérte, hogy a gyártó 15–40 százalékkal csökkentse egyes termékei átadási árát. A válságban sok feldolgozó az ilyen kérésekre sem mond nemet, mert a kihulló beszállítók helyére sorban állnak a versenytársak.

Az üzleti és jogi információt szolgáltató Opten Kft. adatai szerint a cégbíróság 114 húsipari, illetve állattenyésztő és húskereskedelmi cég felszámolását rendelte el az idei első 8 hónapban (tavaly egész évben 173-ét), miközben 67 végelszámolás indult (az elmúlt évben 107 esetet regisztráltak). Az idei húsipari bedőlési számok tehát egészen szeptemberig belesimultak az évek óta tartó folyamatba. Frissebb statisztika még nincs, de a piaci szereplők úgy tapasztalják, a júliusi áfaemelés lökést adott az átrendeződésnek. Intő jel, hogy egyre nagyobb cégeket számolnak fel, például a Herz Szalámigyár Zrt. is bajba került (Márkás ügyletek – Figyelő, 2009/20. szám). Ezzel párhuzamosan egyre több alvállalkozó nem jut a pénzéhez. Az amúgy is csökkenő fogyasztás miatt a kereskedők nem engedték, hogy a beszállítók érvényesítsék áraikban az adótöbbletet. „Nekünk kellett lenyelni a plusz áfa jó részét” – tolmácsolja Réti Attila a gyártók panaszát. Az 5 százaléknyi mínusz biztos ráfizetést okoz a közepes hatékonyságú, rossz tárgyalási pozíciójú kisebb cégeknek.

A szaktárca agrárjelentése szerint tavaly a hazai élelmiszeripar ágazati szinten veszteséges volt. A kereskedőkkel vívott elmérgesedett csatában a rövidebbet húzó húsiparosok egyre nagyobb része az áfaemelés után úgy próbál nagyobb nyereséget elérni, hogy – megkerülve a forgalmi adót – feketén, számla nélkül szállít. Bevált forma, hogy a cég papíron más EU-tagállamba adja el a terméket, ám a hús valójában nem hagyja el az országot, csak áfamentesen viszik tovább. A feketekereskedelem viszont irreális árversenyre kényszeríti a jogkövető szereplőket, mert tárgyalási alappá kezd válni a forgalmi adó nélküli ár.

A piaci szereplők úgy becsülik, hogy az áfaemelés után 30 százalék fölé ugrott a számla nélküli húskereskedelem aránya, bár ezt a mértéket Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke – a dolog természetéből adódóan – konkrét adatokkal nem tudta megerősíteni. A húsipari cégek ellehetetlenüléséhez szerinte a hazai kereskedelem rossz szerkezete is hozzájárul. Miközben a magyar vásárlóra jutó eladóterület megközelíti az uniós átlagot, addig a vásárlóerő ettől lényegesen elmarad.

forrás: fn.hu