Orosz betakarítás

Moszkva, 2009. október 5.
Jelena Szkrinnyik, az OF mezőgazdasági minisztere módosította a minisztérium korábbi prognózisát az idei gabonatermést illetően. Előzőleg 85 millió tonnás termést jósoltak, a mostani adatok szerint ez a szám elérheti a 90 millió tonnát is.

Ez több mint elegendő Oroszországnak, hisz a belső fogyasztás 77 millió tonna körül mozog, és még tavalyról is vannak eladatlan készletek. Mint ismeretes, tavaly 108 millió tonnás rekordtermés volt, amiből ugyan 23 millió tonnát exportáltak, de a fenti belső fogyasztási számot alapul véve még így is minimum 7-8 millió tonna áthúzódó tétel maradt.

A miniszter szavait támasztják alá a régiók által most publikált adatok is, szeptember 30-i dátummal a vetésterület 80%-os betakarítása után (38,6 millió hektár) 88,8 millió tonna gabona került a tározókba, ami 14,5 millió tonnával kevesebb a tavalyi adatnál. A termésátlagok is kisebbek az előző évinél 1,2 mázsa/hektárral, és átlagban a 24,1 mázsa/hektáros értéket hoztak a gazdaságok.

Búzából ezen időpontig 55,9 millió tonna, (tavaly 61,7 millió tonna), árpából pedig 17,9 millió tonna (2008-ban 23,4 millió tonna) lett betakarítva. A kukoricaterület 12%-os (177 ezer hektár) betakarítása után 627 ezer tonnát arattak 35,4 mázsa/hektáros átlaggal (9,8 mázsa/hektárral alacsonyabb a tavalyinál). Rizsből a területek 48%-os (88 ezer hektár) betakarítása után 499 ezer tonna gyűlt össze, ami 56,8 mázsa/hektár termésátlagot mutatott (10,9 mázsa/hektárral kevesebb az előző évinél). A napraforgótermés a területek 28%-os (1,6 millió hektár) learatása után 2,5 millió tonnás volt 14,1 mázsa/hektáros termésátlaggal, ami a tavalyitól 0,7 mázsa/hektárral maradt el.

Az őszi munkák keretében már 15,3 millió hektárt felszántottak (0,4 millió hektárral több a tavalyinál), és 13,5 millió hektáron már az őszi vetés is befejeződött, ami 3 millió hektárral múlja felül a 2008-as évit.

A miniszter asszony bejelentette, hogy az intervenciós felvásárlások hamarosan megkezdődnek, de nem minden mennyiséget fognak felvásárolni, csak ott, és azt, amire feltétlenül szükség lesz. E célból a régiókkal együtt egy ún. közös piac - prognózis balanszot alakítottak ki, amely kimutatja, hogy mennyit termeltek és használtak fel megyénként, mennyit adtak el a szomszédos területekre és mennyit exportáltak külföldre. Így szembetűnő, hogy néhány megyében túltermelés van, méghozzá azon számítás alapján, hogy az állam úgyis felvásárolja az intervenciós alapba a fölösleget. Jelena Szkrinnyik szavai szerint ez nem helyes, az intervenciónak az a célja, hogy árjelzéseket küldjön a piacnak, nem pedig az, hogy nagy mennyiségeket halmozzon fel, annál is inkább, mert ez a költségvetésre komoly terheket ró.

Szerző: Kenedi Ákos

forrás: fvm.hu