Verseny és versenyképesség

Józan ésszel aligha feltételezhető, hogy a sertéshústermelőknek, vagy a húsfeldolgozóknak érdeke legyen, hogy partnereik tönkremenjenek, ha érdekeik azonosak. Ám a tisztességes jövedelemosztozkodás ritka, mint a fehér holló, amelyre még rátesz egy lapáttal a kiskereskedelem mérhetetlen nyereségvágya is.

Azért a helyzet nem ennyire riasztó, de az igaz, hogy néhány sertéstelepen tőkeinjekcióra lenne szükség a versenyképesség eléréséhez. Jászapátiban ennek érdekében folyik a rekonstrukció, a fiaztatót és a malac utónevelőt már korszerűsítették.

• Ez a beruházás 300 millió forintba került, a támogatás elérte a 40 százalékot – mutat körbe Schmidt Antal, a Jászapáti 2000 Mg. Zrt. tenyésztési igazgatója. - Technológiai javítás volt a fő cél. Igyekeztünk olyan berendezésekkel és technológiával az épületet felöltöztetni, ami már az a szint, amivel nekünk versenyezni kell.

Ez jelenti azt is, hogy a telep kibocsátása növekedett, a fajlagos mutatók javultak?

• Az eredmény kocánként 4-5 malaccal több, mint korábban. A malac utónevelőnél pedig a fajlagos mutatók szembetűnően javultak. A hízókat egy közeli üzemben vágják le. Az országban ezzel szemben nagyarányú árumozgás tapasztalható, ennek ellenére sajátságos egyensúly alakult ki.

Köztudott, hogy import is érkezik be az országba, ugyanakkor exportlehetőségeink is vannak – magyarázza Slezák György, a Hungapig Kft. igazgatója.

• A sertéshúsfogyasztás visszaesett, tehát jelenleg egyensúly van. Magyarországot mindig is az ízletes és egészséges sertéshús jellemezte. Ezt kéne felmutatnunk a piacnak. Az ugyanis látszik, hogy a piaci árak a kereslet-kínálat törvénye alapján alakulnak, erre nekünk ráhatásunk nincs. Viszont ráhatásunk van arra, hogy olyan termékeket kínáljunk, amire keresletet lehet generálni, és ráhatásunk van arra, hogy a termelési paramétereinket próbáljuk közelíteni a nyugat-európai átlaghoz.

Érdekes, hogy éppen most mondja, amikor a mangalica-sertéshússal kapcsolatban problémák voltak Japánban, és vizezett hús került ki Hungahib közvetítéssel Szerbiába.

• Ez sajnálatos. Nem szeretnék elhamarkodott kijelentéseket tenni, de ezzel a hússal nem volt minden rendben. Valóban a mi közvetítésünkkel került ki, de mi ennek az ügynek szenvedői vagyunk, semmiképpen nem előidézői. A piac felé a feldolgozók jelenítik meg a magyar sertést. Tehát, ha a magyar sertéstartók azt mondják, hogy ízletes és egészséges sertéshúst állítanak elő, akkor a termékeknek is olyanoknak kell lennie.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke szerint az elmúlt évek során a feldolgozók és a termelők közötti együttműködés nem volt felhőtlen.

• Bizony a feldolgozók is kihasználták azt a helyzetet, amikor túlkínálati piac alakult ki Európában, és ha lehetett, akkor még külföldről is behozva lenyomták az élősertés hazai árát. Az elmúlt egy évben a sertéstenyésztők kihasználva az elsősorban Romániának köszönhető keresletnövekedést, illetve a jelentős állománycsökkenés adta lehetőségeket, jelentős árnövelést értek el. Ezt a húsipar kénytelen kifizetni, ám úgy tűnik, hogy az értékesítési költségeiben nem tudja kifejezésre juttatni. Jelentős befolyása van az árakra annak is, hogy egy év alatt a sertésállomány további, majdnem 15 százalékos csökkenésen ment keresztül. Ma már a június 1-jei hivatalos KSH-statisztikák szerint alig 3,1-3,2 millió élősertés volt az országban. Ez döbbenetesen alacsony szám.

Miközben csökken az állomány, aközben csökken a felvásárlási ár. Mintha a piactól elrugaszkodott volna az egész folyamat.

• Nem ezt kell összehasonlítani, hanem azt, hogy az önköltség hogyan alakult.

Mi várható?

• Ha csak valami hirtelen, előre nem látható folyamat nem indul be a sertéspiacon, a jelenlegi 330 forint körüli átlagár az év végéig kitart, vagy még néhány forintot csökkenhet is.

forrás: gazdakor.szie.hu