csütörtök, szeptember 24, 2009
Szeptemberi élőállat és húspiaci jelentés
Verseny és versenyképesség
- Ez a beruházás 300 millió forintba került, a támogatás elérte a 40 százalékot – mutat körbe Schmidt Antal, a Jászapáti 2000 Mg. Zrt. tenyésztési igazgatója. - Technológiai javítás volt a fő cél. Igyekeztünk olyan berendezésekkel és technológiával az épületet felöltöztetni, ami már az a szint, amivel nekünk versenyezni kell.
- Az eredmény kocánként 4-5 malaccal több, mint korábban. A malac utónevelőnél pedig a fajlagos mutatók szembetűnően javultak. A hízókat egy közeli üzemben vágják le. Az országban ezzel szemben nagyarányú árumozgás tapasztalható, ennek ellenére sajátságos egyensúly alakult ki.
Köztudott, hogy import is érkezik be az országba, ugyanakkor exportlehetőségeink is vannak – magyarázza Slezák György, a Hungapig Kft. igazgatója.
- A sertéshúsfogyasztás visszaesett, tehát jelenleg egyensúly van. Magyarországot mindig is az ízletes és egészséges sertéshús jellemezte. Ezt kéne felmutatnunk a piacnak. Az ugyanis látszik, hogy a piaci árak a kereslet-kínálat törvénye alapján alakulnak, erre nekünk ráhatásunk nincs. Viszont ráhatásunk van arra, hogy olyan termékeket kínáljunk, amire keresletet lehet generálni, és ráhatásunk van arra, hogy a termelési paramétereinket próbáljuk közelíteni a nyugat-európai átlaghoz.
Érdekes, hogy éppen most mondja, amikor a mangalica-sertéshússal kapcsolatban problémák voltak Japánban, és vizezett hús került ki Hungahib közvetítéssel Szerbiába.
- Ez sajnálatos. Nem szeretnék elhamarkodott kijelentéseket tenni, de ezzel a hússal nem volt minden rendben. Valóban a mi közvetítésünkkel került ki, de mi ennek az ügynek szenvedői vagyunk, semmiképpen nem előidézői. A piac felé a feldolgozók jelenítik meg a magyar sertést. Tehát, ha a magyar sertéstartók azt mondják, hogy ízletes és egészséges sertéshúst állítanak elő, akkor a termékeknek is olyanoknak kell lennie.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke szerint az elmúlt évek során a feldolgozók és a termelők közötti együttműködés nem volt felhőtlen.
- Bizony a feldolgozók is kihasználták azt a helyzetet, amikor túlkínálati piac alakult ki Európában, és ha lehetett, akkor még külföldről is behozva lenyomták az élősertés hazai árát. Az elmúlt egy évben a sertéstenyésztők kihasználva az elsősorban Romániának köszönhető keresletnövekedést, illetve a jelentős állománycsökkenés adta lehetőségeket, jelentős árnövelést értek el. Ezt a húsipar kénytelen kifizetni, ám úgy tűnik, hogy az értékesítési költségeiben nem tudja kifejezésre juttatni. Jelentős befolyása van az árakra annak is, hogy egy év alatt a sertésállomány további, majdnem 15 százalékos csökkenésen ment keresztül. Ma már a június 1-jei hivatalos KSH-statisztikák szerint alig 3,1-3,2 millió élősertés volt az országban. Ez döbbenetesen alacsony szám.
Miközben csökken az állomány, aközben csökken a felvásárlási ár. Mintha a piactól elrugaszkodott volna az egész folyamat.
- Nem ezt kell összehasonlítani, hanem azt, hogy az önköltség hogyan alakult.
Mi várható?
- Ha csak valami hirtelen, előre nem látható folyamat nem indul be a sertéspiacon, a jelenlegi 330 forint körüli átlagár az év végéig kitart, vagy még néhány forintot csökkenhet is.
szerda, szeptember 23, 2009
Egyre nagyobb húsos cégek dőlnek be
Több mint száz húsipari cégnek indult el idén augusztus végéig a felszámolása. Tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá, mind több munkanélkülit és kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után.
Idén augusztus végéig összesen 67 húsipari - húskereskedelemmel, húsfeldolgozással és állattenyésztéssel foglalkozó - cég került végelszámolás és 114 felszámolás alá - derül ki az Opten Kft. összesítéséből. Az adatok az előző évhez viszonyítva ugyan nem mutatnak jelentős változást, 2008-ban viszont a végelszámolt cégek száma több mint 24 százalékkal (összesen 107 vállalkozás), a felszámoltaké pedig 17 százalékkal (173 társaság) haladta meg az előző évit. A válság nyomán, tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá, egyre több munkanélkülit és egyre több kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után - mondta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
Az idei legnagyobb húsipari cégbedőlés a Herz Szalámigyár Zrt.-é. A 2,25 milliárd forint jegyzett tőkéjű, tavaly 7,1 milliárd forint árbevételt elérő társaság felszámolása május végén indult, miután a finanszírozásról nem sikerült megállapodnia a CIB Bankkal. A társaságtól több mint háromszáz dolgozót bocsátanak el, s mivel a felszámolás során sem sikerült új hitelt szerezni a működéshez, így leállt a termelés.
Tavaly még kétmilliárd forint feletti forgalmat bonyolított az idén felszámolás sorsára jutott két húsfeldolgozó: az Aba Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. és a Hunnia Húsipari Termékgyártó Kft. A sertésfeldolgozót és vágóhidat is üzemeltető, abaújszántói telephellyel működő Aba Zrt. felszámolását július 7-én rendelte el a bíróság. Az egykor több mint kilencven embert foglalkoztató társaság szintén újabb hitel hiányában került nehéz helyzetbe, mivel forgótőkével sem rendelkezett, amellyel finanszírozni tudta volna a termelést. 2008-as beszámolója szerint kötelezettségállománya tavaly év végén meghaladta a 800 millió forintot. A keszthelyi székhelyű Hunnia felszámolása áprilisban indult, itt 118 dolgozót bocsátottak el csoportos létszámleépítéssel. A cég tartozása meghaladja az egymilliárd forintot. Itt sincs sok esély a termelés újraindítására egy esetleges új befektető bevonásával.
A tavaly 890 millió forint árbevételt elérő Zalabaromfi Szárnyas Húsfeldolgozó Zrt. felszámolása 2009 februárjában, a vagyonkezelésére létrehozott Dale-Food Invest Zrt.-é áprilisban, míg a szintén a cégcsoporthoz tartozó Zalabaromfi Kereskedőház Zrt.-é júniusban indult el. Az utóbbi társaság a tavalyi 3,5 milliárd forintot meghaladó forgalmával egyébként "vezeti" a felszámolás alá került húskereskedő cégek idei listáját. A második helyen a szombathelyi Meatropolis Kft. áll mintegy 2,2 milliárdos, a harmadik helyet pedig a miskolci Ko-Bor-Hús Kft. foglalja el 1,7 milliárd forintos árbevétellel.
Augusztus végéig 46 állattenyésztéssel foglalkozó cégnek indult el a felszámolása, közülük a legnagyobb a gerjáni székhelyű Pegano-Pig Sertéstartó és Kereskedelmi Kft., a 39 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás tavaly 4,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A szintén sertéstenyésztéssel foglalkozó Branau' 2002 Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Kft. dolgozói létszáma 118 fő volt, amikor januárban elindult a felszámolása. A társaság tavaly másfél milliárd forintos árbevétel mellett 984 milliós mérleg szerinti veszteséget könyvelt el, kötelezettségállománya pedig meghaladta a 2,6 milliárd forintot. (Környezetvédelmi kötelezettsége lenne 2009-ben az alsómocsoládi és mágocsi sertéstelepei zárt rendszerű hígtrágyakezelő rendszerének kiépítése, ennek költsége 120 millió forint - áll a cég beszámolójában.)
Júliusban dőlt be a kaposvári székhelyű Buda Food Baromfitenyésztő Kft., amely tavaly csaknem 600 milliós árbevételt ért el. A baromfiágazatot kiemelten sújtja a válság, a huszonöt legnagyobb árbevételű állattenyésztő cég közül tizenhárom baromfitenyésztéssel foglalkozik. A húsiparban, főként az állattenyésztésben egy ágazati szintű rombolás még az átlagosnál is súlyosabb problémákat okozhat, hiszen (mint az agrár területen ez elkerülhetetlen) a visszaépítés hosszú éveket vesz igénybe - véli Csorbai. Szakmai vélemények szerint a legnagyobb probléma a baromfipiacon, hogy nincsenek megfelelően biztosítva a hazai termelők. A külföldről beáramló olcsó, ellenőrizetlen, akár egészségre káros importhús rombolja az ágazatot. A rombolás hatását lényegesen nehezebb utólag helyrehozni, mint megelőzni.
forrás: napi.hu
péntek, szeptember 18, 2009
A kalászos gabonák betakarított területe 2009
Búzából 2009-ben az előző évivel lényegében azonos területen (1 millió 142 ezer hektáron), 3850 kg/ha termésátlag mellett, közel 4,4 millió tonnát takarítottak be.
Árpából az előző évihez képest 3%-kal kisebb betakarított területen, 28%-kal alacsonyabb (3210 kg/ha) termésátlag mellett, valamivel több mint 1,0 millió tonna termett; őszi árpából 26%-kal, tavaszi árpából 37 %-kal kevesebbet takarítottak be a 2008. évihez képest.
A zab esetében a tavalyinál 15%-kal kisebb területről, 2180 kg/ha termésátlag mellett, 37%-kal kevesebb termést, 114 ezer tonnát takarítottak be.
Tritikáléból az előző évinél 5%-kal kisebb területen, 23%-kal alacsonyabb termésátlag mellett, 368 ezer tonna termett.
Csányi: a húsipar több történelmi szereplője a túlélésért küzd
A magyar élelmiszeripar válságban van, csak a húsiparban, vagy már el is veszítette a harcot. Mindemellett fontos a magyar élelmiszeripar hisz őrzi azt az ízvilágot, amely évtizedeken keresztül jellemezte Magyarországot - mondta Csányi Sándor a Pick Szeged Zrt. tulajdonosa Szegeden, a Coop-Rally indítására szervezett rendezvényen.
Csányi Sándor hozzátette: emellett fontos az élelmiszeripar a mezőgazdaságnak is, hisz a gabona, kukorica termésfeleslegének levezetésében nagyon nagy szerepe van.
A Pick bizonyos szempontból egyedi, hisz az alapanyag jelentős részét saját maga állítja elő. A szakember szerint ennek azért van jelentősége, mert a magyar sertésből készített szalámi vagy kolbász, jobb, mint a más országból érkezők, a magyar takarmányozásban ugyanis a kukoricának még mindig nagy szerepe van, ezáltal "a húsnak íze is van nemcsak színe".
A reményei szerint az üzletpolitika, amelyet a Pick az utóbbi időben folytat - próbálják a hungarikum jelleget megőrizni, a hagyományos termékeket továbbvinni, ugyanakkor a fogyasztói igények szerint a termékeket fejleszteni, közben technológiát váltani - eredményhez vezet. Úgy tűnik, hogy a piac ezt visszaigazolja, hisz miközben a termelés és a fogyasztás is általánosan esik vissza, a Pick megrendelése növekszik nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is egységesen csaknem 10 százalékkal - hangsúlyozta.
A termelők összefogása igen nehéz, hisz mindenhol verseny van a piacon - véli Csányi Sándor aki hozzátette: abban látja a lehetőséget, hogy a piacot kell a jövőben konszolidálni. Így a Hercz visszavásárlása is felmerült - korábban a Pické volt -, ezzel meg lehetne tartani egy történelmi brandet - hangsúlyozta.
A Picknél folyamatosak a fejlesztések. Ez egyrészt azért szükséges, mert szinte száz százalékos kapacitással működik a cég és a további növekedés már fizikailag nem valósulhat meg, másrészt, ha talpon akar maradni a cég, nincs más út.
Emellett fejlesztik az agrárágazatot is, hisz a jelenlegi 265 ezer darabos sertés előállítást 5-600 ezerre növelik a jövőben. Így az a csoport melyhez a Pick mellett a Bábolna, Sole Mizo és a Villányi Borászat is tartozik az alapanyag ellátásban kiemelkedő helyzetben lesz, mely biztosítja a stabil jó minőséget és a hatékony termelést.
A Picknél terveznek egy korszerű vágóhidat, de ehhez uniós segítségre is szükségük lenne. A beruházás természetesen a munkatársak számának növelésével járna - tette hozzá Csányi Sándor.
A tejiparban is elindult egy konszolidációs folyamat. E területen a Sole is hamarosan vásárol - árulta el a tulajdonos. "Aki erős és tud fejlődni, az megpróbálja megmenteni azokat, akiknek a termékei jó minőségűek voltak, de anyagi problémák nehezítik az életüket, és nem tudnak önállóan talpon maradni" - fogalmazott Csányi Sándor.
forrás: hvg.hu
hétfő, szeptember 14, 2009
Rövidhírek Kanadából
csütörtök, szeptember 10, 2009
Vágóhidak - minősítő hely nélkül
szerda, szeptember 09, 2009
Kapós a magyar sertés Romániában
- Azért, mert jóval olcsóbb, azért mert van, azért mert van választási lehetőség, azért mert van garancia, mert van érdekvédelem – hangsúlyozta Kocsik József a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnöke. Az aradi gazdák elnöke szerint az iparág az utóbbi két évben fellendült, miután a vámmal együtt megszűnt az állategészségügyi felügyelet is. Most már szabadon lehet szállítani a fülszámmal, illetve állatorvosi igazolással ellátott élő állatokat.
- Ezekből a közeli falvakból, ahol nem gond átszaladni értük, itt meg lehet oldani azt, hogy áthozunk 15-20 darab disznót a gazdakörökön keresztül – fejtette ki Kocsik József.
Csongrád megyéből idén több ezres nagyságrendben szállítottak élősertést Romániába. Az állattartóknak ez azért is előnyös, mert két-háromhavi tartás után Romániában felveszik a hasított félsertés után járó havi 6-7 ezer forintnyi állami támogatást.
forrás: erdely.ma
Nincs vevő a gabonára
Raskó György agrárközgazdász szerint az még nem ingatná meg a mezőgazdaságot, hogy 2008-hoz képest az idén 15-20 százalékkal kisebb lesz a termés. Az viszont már komoly gond, hogy nincs vevő a kevesebb terményre sem. A forgalom és a mezőgazdaság bevételeinek visszaesését pontosan tükrözi az agrárium GDP-részesedésének tragikus méretű zuhanása. Raskó szerint októbertől tömeges csődök várhatók, mert a termelési rendszerek ekkor kezdik leszámlázni követeléseiket, a legtöbben - a termény értékesítése után - szerettek volna elszámolni a hitelbe kapott vetőmag, műtrágya, növényvédő szer árával. A csődök, felszámolások koncentrációhoz vezetnek. Csak az a nagy kérdés, hogy ki lesz a bajba jutott cégek vevője. Raskó szerint a külföldi tőke megjelent, a föld bérleti lehetőségével együtt tönkrement gazdaságokat vásárolnának a befektetők.
Az egyik legnagyobb tételt az egyelőre eladatlan mezőgazdasági termények piacán a kalászos gabona jelenti. Becslések szerint négymillió tonna gabonára nincs vevő, vagyis a mostani nyomott árakon számolva 100-110 milliárd forint hiányzik a mezőgazdasági termelőknek. Nagyjából hasonló értékű kukorica eladásával is gond lesz az elkövetkező hónapokban, nem beszélve az alma, szőlő átvételekor várható bajokról. A vételár befolyásáig pedig nem beszélhetünk befejezett termelésről, vagyis ezek az értékek nem jelennek meg a következő GDP-adat közlésekor.
szerző: Czauner Péter
forrás: nol.hu
Csányi és a szlovák Penta is bekebelezné a Herzet
Az elmúlt hetekben pedig a szlovák Penta kockázati tőkebefektetési társaság képviselői is feltűntek a színen. A szlovákok sem kispályás játékosok a hazai élelmiszerpiacon, az elmúlt években vásárolták meg Román Gyula húsipari vállalkozó cégeit, amelyeket az év elején vontak össze egy társaságba. A tavaly alapított, budapesti székhelyű Debreceni Group Kft.-be olvadt be a Debreceni Hús Zrt., a szolnoki Szole-Meat Kft. és a békéscsabai Csaba-Hús Kft. A DG Kft. pedig annak a Carnibona Holdingnak (CH) a tulajdonában van, amely fölött az irányítást a Penta végzi. (A CH a tőkebefektetési társaság szlovák és magyar húsipari érdekeltségeit fogja össze.) A csoport Magyarország második legnagyobb húsgyártója. Saját - év elejei - becslésük szerint a feldolgozatlan hústermékeknél 20, a húskészítmények esetében 10 százalékos a piaci részesedésük.
Rajtuk kívül egy elsősorban német befektetőket tömörítő csoport is jelezte vásárlási szándékát.
A korábbi elképzelések szerint már júliusban közzé kellett volna tenni az értékesítési pályázatot. A halasztást azzal magyarázta a felszámoló, hogy elegendő időt akartak biztosítani a jelentkezőknek, és bíztak benne, hogy minél több vevő érdeklődését sikerül felkelteni. Abba nincs változás, hogy a céget (vagyis a márkát, az ingatlant, valamint a gépeket) egyben szeretnék értékesíteni.
Pinka György szerint arra nem volt lehetőség, hogy a felszámolás ideje alatt újraindítsák az üzemet: ezt hitelből kellett volna finanszírozni, az ehhez szükséges közel egymilliárd forint viszont nem állt a felszámoló rendelkezésére. Kölcsönt az eljárás megindulása előtt sem kapott a vállalat. A hitelhez jutást nehezíti, hogy a termékek többségének három hónapos az érési ideje, majd ezt követően, a kiszállítások után kezdik számolni a 60-90 napos fizetési határidőt. Vagyis közel fél évig kellett volna finanszírozni a termelést, miközben érdemi árbevétel abból nem folyt volna be. Ez komoly kockázatot jelenthet a finanszírozó számára - vélekedett Pinka György. Felszámolási eljárásokban jártas szakemberek ezzel együtt úgy vélik, a működő társaság kelendőbb a piacon.
Mint korábban megírtuk, a vállalat az évek óta görgetett hatalmas hitelállománya miatt jutott nehéz helyzetbe, ami ráadásul nem a tartósan veszteséges működés következménye. Tavaly például 7,1 milliárd forint, 2007-ben 8,8 milliárd forint árbevételt produkált a vállalat, akkor az üzemi eredmény meghaladta a 107 millió forintot. Nagy Endre, a vállalat vezérigazgatója lapunkat korábban úgy tájékoztatta, hogy a hitelállományt a Herz öt éve örökölte, amikor egy tulajdonosváltást követően levált a Pickről. Ez a teher ráadásul akkor jóval nagyobb volt, mint a felszámolás megindulásakor: mindent egybevéve közel ötmilliárd forintra rúgott. Az elmúlt években sikerült faragni belőle, a hosszú távú kölcsönökből például több mint egymilliárd forintot.
De beütött a hitelválság, s a bankok rendkívül szigorú hitelezési és vállalatfinanszírozási politikára váltottak. A megbeszélések a hitelek átütemezéséről, a futamidő meghosszabbításáról már tavaly szeptember óta folytak a CIB Bankkal, ám a tárgyalások nem hoztak eredményt. Végül akadt egy beszállító, aki megunta a várakozást, és elindította a felszámolási eljárást a vállalat ellen. Ha a krízis nem söpört volna végig a gazdaságon, akkor már régen megoldás születhetett volna a társaság finanszírozására - állította még a felszámolás megindulása előtt a vezérigazgató.
forrás: nol.hu
kedd, szeptember 08, 2009
Durvul a mangalicaháború
Piero Pini, a Budapest Honvéd egykori tulajdonosának mostani cége szállított mangalicahúst Japánba, erre a japán mangalicahús-bizniszben érdekelt Pick Szeged Zrt. berágott rá. Pini cége állításuk szerint a Magyar Mangalica Szövetség egyik tagjától vásárolta az exportált húst, de a Pick arról tud, rajtuk kívül másnak nem adott ki igazolást a szövetség, így elvileg csak ők árusíthatnák magyar mangalicaként a terméket. Dúl a mangalicaháború.
Magyar mangalicahúst szállított a kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. Japánba, a 300 kilogrammos szállítmányt csupán mintaként jutatták el a cég egyik távol-keleti partnerének – közölte Szakácsné Bajnóczi Katalin, a cég ügyvezető igazgatója. A kiszállított nyers húst a cég elnöke, Piero Pini egyik partnere kérte mintaként. Piero Pini neve ismerősen cseng idehaza, az olasz üzletember pár éve a Budapest Honvéd FC futballklub tulajdonosa volt.
A Hungary Meat Kft. az alapanyagot Moldován Andrástól, a Mangalica Szövetség egyik tagjától vásárolta meg – mondta az ügyvezető igazgató. Az áruhoz csatoltak minden szükséges okmányt, Szakácsné Bajnóczki Katalin arra nem tudott pontos választ adni, hogy a szállítmány rendelkezett-e a szövetség igazolásával, ám hozzátette, ha nem, akkor ezt haladéktalanul pótolni fogják. Hangsúlyozta: a Piero Pini tulajdonában lévő cégcsoport komoly pozíciókkal rendelkezik a japán sertéshúspiacon, és nincs szándékukban mangalicahúst exportálni a Távol-Keletre.
A Pick furcsállja
Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy rendkívül olcsón, a megfelelő igazolások nélkül hozott forgalomba magyar mangalicahúst egy japán nagykereskedő. Elmondta: cége két éve dolgozik a mangalica termékek bevezetésén a japán piacon. Az utóbbi hónapokban komoly sikereket értek el, a mangalica megjelent a legnevesebb japán szállodák és éttermek kínálatában. A hungarikumnak számító mangalicából készült termékeket korábban igen nehéz volt elhelyezni a piacon, mivel kevesen tudták megfizetni a magas előállítási költségből fakadó magasabb árt – állította a vezérigazgató.
A Pick Szeged Zrt.-hez az elmúlt hét végén érkezett jelzés arról, hogy egy japán nagykereskedő – feltehetően magyar forrásból – irreálisan alacsony áron kínál magyar mangalica húst. A vállalkozás az értékesítéshez a Pick japán honlapján található anyagokat használta föl – jelentette ki Kovács László.
A Pick Szeged Zrt. azonnal megkereste a Mangalica Szövetséget, hiszen magyar mangalicaként csak az ő igazolásukkal hozható forgalomba termék, és kiderült, hogy a szegedi cégen kívül másnak nem adtak ki igazolást. Kovács László szerint az igazolások nélküli termék forgalomba hozatala, amellett, hogy komoly anyagi hátrányt okoz a cégnek, veszélyezteti a Pick és a magyar mangalica termékek kemény munkával kialakított hírnevét, a magyar húsexportot, valamint a hazai mangalicatenyésztést is. Ha a mangalica termékeket nem sikerül elhelyezni a japán piacon, a felvásárlási árak 30-40 százalékkal esnek, ami lehetetlen helyzetbe hozza a termelőket és az őshonos fajta eltűnéséhez vezethet.
A Pick Szeged Zrt. a japán nagykövetségen keresztül felhívta a figyelmet, hogy hamisítvány került a piacra, írásban kérte a földművelés ügyi tárcát az eset kivizsgálására, valamint jogi úton megkereste a terméket forgalomba hozó japán nagykereskedőt is – mondta a vezérigazgató.
forrás: index.hu