Oldalak

csütörtök, szeptember 24, 2009

Szeptemberi élőállat és húspiaci jelentés

A vágómarha termelői árának mérséklődése folytatódott, a 37. héten 491 Ft/kg hasított meleg súly volt.
Az élő bárány termelői ára nem változott lényegesen, 668 Ft/kg volt a 37. héten.

Magyarországon az állomány csökkenése a vágósertés felvásárlásának 13%-os visszaesését eredményezte az év első nyolc hónapjában, az AKI PÁIR reprezentatív adatai szerint. A hazai termelésből származó sertések felvásárlása tovább csökkent, míg az importból származó sertéseké nőtt, így ezek aránya az összes felvásárlásból 25% volt, szemben az előző évi 17%-kal. Az importból származó sertések vágóhídi belépési ára 3%-kal volt alacsonyabb, mint a hazai termelésből származó sertéseké.
A hazai termelésből származó sertés vágóhídi belépési ára 5%-kal csökkent augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva, így az árak már nem érik el az előző évi szintet.
Az első nyolc hónapban a hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 12%-kal volt magasabb, mint 2008 hasonló időszakában. A termékpálya többi fázisában ennél kisebb növekedés következett be. A félsertés feldolgozói értékesítési ára 8%-kal emelkedett, míg a darabolt sertéshúsok ára nem változott lényegesen.
A KSH adatai szerint a rövidkaraj és sertéscomb fogyasztói ára 10%-kal nőtt a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint Magyarország az első félévben élő sertésből nettó importőr, sertéshúsból pedig nettó exportőr volt. Összességében a külkereskedelmi egyenleg pozitív volt, de 41%-kal romlott az előző év hasonló időszakához képest, mivel az élősertés és sertéshús-import jobban emelkedett, mint az export. Az élősertés- import mennyiségben 5%-kal, értékben pedig 50%-kal bővült 2009. első félévében az előző év hasonló időszakához képest.
Az élősertés-importban - a származási országot tekintve - jelentős átrendeződés következett be. Míg 2008 első félévében az import legnagyobb része (52%) Lengyelországból érkezett, addig 2009 első félévében Hollandia volt a legfőbb importőr, Lengyelország részesedése pedig 9%-ra csökkent.
Magyarország az élő sertések mellett jelentős mennyiségű sertéshúst importál. Míg a sertéshús-import mennyiségben 9%-kal nőtt 2009 első félévében, addig Magyarország sertéshús exportja összességében nem változott lényegesen az előző év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor jelentősen nőtt a Romániába irányuló kivitel, amelynek részesedése idén 55%, szemben az előző évi 32%-kal. Ezt követi Japán (9%-os részesedés) és a Koreai Köztársaság (8%)

forrás: gazdakor.szie.hu

Verseny és versenyképesség

Józan ésszel aligha feltételezhető, hogy a sertéshústermelőknek, vagy a húsfeldolgozóknak érdeke legyen, hogy partnereik tönkremenjenek, ha érdekeik azonosak. Ám a tisztességes jövedelemosztozkodás ritka, mint a fehér holló, amelyre még rátesz egy lapáttal a kiskereskedelem mérhetetlen nyereségvágya is.
Azért a helyzet nem ennyire riasztó, de az igaz, hogy néhány sertéstelepen tőkeinjekcióra lenne szükség a versenyképesség eléréséhez. Jászapátiban ennek érdekében folyik a rekonstrukció, a fiaztatót és a malac utónevelőt már korszerűsítették.
  • Ez a beruházás 300 millió forintba került, a támogatás elérte a 40 százalékot – mutat körbe Schmidt Antal, a Jászapáti 2000 Mg. Zrt. tenyésztési igazgatója. - Technológiai javítás volt a fő cél. Igyekeztünk olyan berendezésekkel és technológiával az épületet felöltöztetni, ami már az a szint, amivel nekünk versenyezni kell.
Ez jelenti azt is, hogy a telep kibocsátása növekedett, a fajlagos mutatók javultak?
  • Az eredmény kocánként 4-5 malaccal több, mint korábban. A malac utónevelőnél pedig a fajlagos mutatók szembetűnően javultak. A hízókat egy közeli üzemben vágják le. Az országban ezzel szemben nagyarányú árumozgás tapasztalható, ennek ellenére sajátságos egyensúly alakult ki.

Köztudott, hogy import is érkezik be az országba, ugyanakkor exportlehetőségeink is vannak – magyarázza Slezák György, a Hungapig Kft. igazgatója.

  • A sertéshúsfogyasztás visszaesett, tehát jelenleg egyensúly van. Magyarországot mindig is az ízletes és egészséges sertéshús jellemezte. Ezt kéne felmutatnunk a piacnak. Az ugyanis látszik, hogy a piaci árak a kereslet-kínálat törvénye alapján alakulnak, erre nekünk ráhatásunk nincs. Viszont ráhatásunk van arra, hogy olyan termékeket kínáljunk, amire keresletet lehet generálni, és ráhatásunk van arra, hogy a termelési paramétereinket próbáljuk közelíteni a nyugat-európai átlaghoz.

Érdekes, hogy éppen most mondja, amikor a mangalica-sertéshússal kapcsolatban problémák voltak Japánban, és vizezett hús került ki Hungahib közvetítéssel Szerbiába.

  • Ez sajnálatos. Nem szeretnék elhamarkodott kijelentéseket tenni, de ezzel a hússal nem volt minden rendben. Valóban a mi közvetítésünkkel került ki, de mi ennek az ügynek szenvedői vagyunk, semmiképpen nem előidézői. A piac felé a feldolgozók jelenítik meg a magyar sertést. Tehát, ha a magyar sertéstartók azt mondják, hogy ízletes és egészséges sertéshúst állítanak elő, akkor a termékeknek is olyanoknak kell lennie.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke szerint az elmúlt évek során a feldolgozók és a termelők közötti együttműködés nem volt felhőtlen.

  • Bizony a feldolgozók is kihasználták azt a helyzetet, amikor túlkínálati piac alakult ki Európában, és ha lehetett, akkor még külföldről is behozva lenyomták az élősertés hazai árát. Az elmúlt egy évben a sertéstenyésztők kihasználva az elsősorban Romániának köszönhető keresletnövekedést, illetve a jelentős állománycsökkenés adta lehetőségeket, jelentős árnövelést értek el. Ezt a húsipar kénytelen kifizetni, ám úgy tűnik, hogy az értékesítési költségeiben nem tudja kifejezésre juttatni. Jelentős befolyása van az árakra annak is, hogy egy év alatt a sertésállomány további, majdnem 15 százalékos csökkenésen ment keresztül. Ma már a június 1-jei hivatalos KSH-statisztikák szerint alig 3,1-3,2 millió élősertés volt az országban. Ez döbbenetesen alacsony szám.

Miközben csökken az állomány, aközben csökken a felvásárlási ár. Mintha a piactól elrugaszkodott volna az egész folyamat.

  • Nem ezt kell összehasonlítani, hanem azt, hogy az önköltség hogyan alakult.

Mi várható?

  • Ha csak valami hirtelen, előre nem látható folyamat nem indul be a sertéspiacon, a jelenlegi 330 forint körüli átlagár az év végéig kitart, vagy még néhány forintot csökkenhet is.
forrás: gazdakor.szie.hu

szerda, szeptember 23, 2009

Egyre nagyobb húsos cégek dőlnek be

Több mint száz húsipari cégnek indult el idén augusztus végéig a felszámolása. Tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá, mind több munkanélkülit és kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után.

Idén augusztus végéig összesen 67 húsipari - húskereskedelemmel, húsfeldolgozással és állattenyésztéssel foglalkozó - cég került végelszámolás és 114 felszámolás alá - derül ki az Opten Kft. összesítéséből. Az adatok az előző évhez viszonyítva ugyan nem mutatnak jelentős változást, 2008-ban viszont a végelszámolt cégek száma több mint 24 százalékkal (összesen 107 vállalkozás), a felszámoltaké pedig 17 százalékkal (173 társaság) haladta meg az előző évit. A válság nyomán, tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá, egyre több munkanélkülit és egyre több kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után - mondta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az idei legnagyobb húsipari cégbedőlés a Herz Szalámigyár Zrt.-é. A 2,25 milliárd forint jegyzett tőkéjű, tavaly 7,1 milliárd forint árbevételt elérő társaság felszámolása május végén indult, miután a finanszírozásról nem sikerült megállapodnia a CIB Bankkal. A társaságtól több mint háromszáz dolgozót bocsátanak el, s mivel a felszámolás során sem sikerült új hitelt szerezni a működéshez, így leállt a termelés.

Tavaly még kétmilliárd forint feletti forgalmat bonyolított az idén felszámolás sorsára jutott két húsfeldolgozó: az Aba Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. és a Hunnia Húsipari Termékgyártó Kft. A sertésfeldolgozót és vágóhidat is üzemeltető, abaújszántói telephellyel működő Aba Zrt. felszámolását július 7-én rendelte el a bíróság. Az egykor több mint kilencven embert foglalkoztató társaság szintén újabb hitel hiányában került nehéz helyzetbe, mivel forgótőkével sem rendelkezett, amellyel finanszírozni tudta volna a termelést. 2008-as beszámolója szerint kötelezettségállománya tavaly év végén meghaladta a 800 millió forintot. A keszthelyi székhelyű Hunnia felszámolása áprilisban indult, itt 118 dolgozót bocsátottak el csoportos létszámleépítéssel. A cég tartozása meghaladja az egymilliárd forintot. Itt sincs sok esély a termelés újraindítására egy esetleges új befektető bevonásával.

A tavaly 890 millió forint árbevételt elérő Zalabaromfi Szárnyas Húsfeldolgozó Zrt. felszámolása 2009 februárjában, a vagyonkezelésére létrehozott Dale-Food Invest Zrt.-é áprilisban, míg a szintén a cégcsoporthoz tartozó Zalabaromfi Kereskedőház Zrt.-é júniusban indult el. Az utóbbi társaság a tavalyi 3,5 milliárd forintot meghaladó forgalmával egyébként "vezeti" a felszámolás alá került húskereskedő cégek idei listáját. A második helyen a szombathelyi Meatropolis Kft. áll mintegy 2,2 milliárdos, a harmadik helyet pedig a miskolci Ko-Bor-Hús Kft. foglalja el 1,7 milliárd forintos árbevétellel.

Augusztus végéig 46 állattenyésztéssel foglalkozó cégnek indult el a felszámolása, közülük a legnagyobb a gerjáni székhelyű Pegano-Pig Sertéstartó és Kereskedelmi Kft., a 39 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás tavaly 4,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A szintén sertéstenyésztéssel foglalkozó Branau' 2002 Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Kft. dolgozói létszáma 118 fő volt, amikor januárban elindult a felszámolása. A társaság tavaly másfél milliárd forintos árbevétel mellett 984 milliós mérleg szerinti veszteséget könyvelt el, kötelezettségállománya pedig meghaladta a 2,6 milliárd forintot. (Környezetvédelmi kötelezettsége lenne 2009-ben az alsómocsoládi és mágocsi sertéstelepei zárt rendszerű hígtrágyakezelő rendszerének kiépítése, ennek költsége 120 millió forint - áll a cég beszámolójában.)

Júliusban dőlt be a kaposvári székhelyű Buda Food Baromfitenyésztő Kft., amely tavaly csaknem 600 milliós árbevételt ért el. A baromfiágazatot kiemelten sújtja a válság, a huszonöt legnagyobb árbevételű állattenyésztő cég közül tizenhárom baromfitenyésztéssel foglalkozik. A húsiparban, főként az állattenyésztésben egy ágazati szintű rombolás még az átlagosnál is súlyosabb problémákat okozhat, hiszen (mint az agrár területen ez elkerülhetetlen) a visszaépítés hosszú éveket vesz igénybe - véli Csorbai. Szakmai vélemények szerint a legnagyobb probléma a baromfipiacon, hogy nincsenek megfelelően biztosítva a hazai termelők. A külföldről beáramló olcsó, ellenőrizetlen, akár egészségre káros importhús rombolja az ágazatot. A rombolás hatását lényegesen nehezebb utólag helyrehozni, mint megelőzni.

forrás: napi.hu

péntek, szeptember 18, 2009

A kalászos gabonák betakarított területe 2009

2009-ben a 2008. évivel lényegében azonos területen, 1,7 millió hektáron termeltek gabonát. Az egyes gabonafélék termésátlagai azonban a tavalyinál alacsonyabbak voltak – a kalászosgabona-termés a 2008. évinél 24, a megelőző öt év átlagánál 15%-kal kevesebb. A legjelentősebb kalászosgabona-féle, a búza termésmennyisége tavalyhoz mérten 22%-kal csökkent, illetve 12%-kal alacsonyabb 2004–2008 átlagos termésmennyiségénél.

Búzából 2009-ben az előző évivel lényegében azonos területen (1 millió 142 ezer hektáron), 3850 kg/ha termésátlag mellett, közel 4,4 millió tonnát takarítottak be.
Rozsból a tavalyinál 7%-kal kisebb területen, 1840 kg/ha hozam mellett, 74 ezer tonna termett – a 2008. évinél 34%-kal kevesebb.
Árpából az előző évihez képest 3%-kal kisebb betakarított területen, 28%-kal alacsonyabb (3210 kg/ha) termésátlag mellett, valamivel több mint 1,0 millió tonna termett; őszi árpából 26%-kal, tavaszi árpából 37 %-kal kevesebbet takarítottak be a 2008. évihez képest.
A zab esetében a tavalyinál 15%-kal kisebb területről, 2180 kg/ha termésátlag mellett, 37%-kal kevesebb termést, 114 ezer tonnát takarítottak be.
Tritikáléból az előző évinél 5%-kal kisebb területen, 23%-kal alacsonyabb termésátlag mellett, 368 ezer tonna termett.

forrás: ksh.hu

Csányi: a húsipar több történelmi szereplője a túlélésért küzd

A magyar élelmiszeripar válságban van, csak a húsiparban, vagy már el is veszítette a harcot. Mindemellett fontos a magyar élelmiszeripar hisz őrzi azt az ízvilágot, amely évtizedeken keresztül jellemezte Magyarországot - mondta Csányi Sándor a Pick Szeged Zrt. tulajdonosa Szegeden, a Coop-Rally indítására szervezett rendezvényen.

Csányi Sándor hozzátette: emellett fontos az élelmiszeripar a mezőgazdaságnak is, hisz a gabona, kukorica termésfeleslegének levezetésében nagyon nagy szerepe van.

A Pick bizonyos szempontból egyedi, hisz az alapanyag jelentős részét saját maga állítja elő. A szakember szerint ennek azért van jelentősége, mert a magyar sertésből készített szalámi vagy kolbász, jobb, mint a más országból érkezők, a magyar takarmányozásban ugyanis a kukoricának még mindig nagy szerepe van, ezáltal "a húsnak íze is van nemcsak színe".

A reményei szerint az üzletpolitika, amelyet a Pick az utóbbi időben folytat - próbálják a hungarikum jelleget megőrizni, a hagyományos termékeket továbbvinni, ugyanakkor a fogyasztói igények szerint a termékeket fejleszteni, közben technológiát váltani - eredményhez vezet. Úgy tűnik, hogy a piac ezt visszaigazolja, hisz miközben a termelés és a fogyasztás is általánosan esik vissza, a Pick megrendelése növekszik nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is egységesen csaknem 10 százalékkal - hangsúlyozta.

A termelők összefogása igen nehéz, hisz mindenhol verseny van a piacon - véli Csányi Sándor aki hozzátette: abban látja a lehetőséget, hogy a piacot kell a jövőben konszolidálni. Így a Hercz visszavásárlása is felmerült - korábban a Pické volt -, ezzel meg lehetne tartani egy történelmi brandet - hangsúlyozta.

A Picknél folyamatosak a fejlesztések. Ez egyrészt azért szükséges, mert szinte száz százalékos kapacitással működik a cég és a további növekedés már fizikailag nem valósulhat meg, másrészt, ha talpon akar maradni a cég, nincs más út.

Emellett fejlesztik az agrárágazatot is, hisz a jelenlegi 265 ezer darabos sertés előállítást 5-600 ezerre növelik a jövőben. Így az a csoport melyhez a Pick mellett a Bábolna, Sole Mizo és a Villányi Borászat is tartozik az alapanyag ellátásban kiemelkedő helyzetben lesz, mely biztosítja a stabil jó minőséget és a hatékony termelést.

A Picknél terveznek egy korszerű vágóhidat, de ehhez uniós segítségre is szükségük lenne. A beruházás természetesen a munkatársak számának növelésével járna - tette hozzá Csányi Sándor.

A tejiparban is elindult egy konszolidációs folyamat. E területen a Sole is hamarosan vásárol - árulta el a tulajdonos. "Aki erős és tud fejlődni, az megpróbálja megmenteni azokat, akiknek a termékei jó minőségűek voltak, de anyagi problémák nehezítik az életüket, és nem tudnak önállóan talpon maradni" - fogalmazott Csányi Sándor.

forrás: hvg.hu

hétfő, szeptember 14, 2009

Rövidhírek Kanadából

A kanadai szövetségi kormány átfogó szerkezetátalakítási programot hirdetett meg a sertéságazat számára. A program részeként létrehoztak egy 17 millió dolláros Nemzetközi Sertéshús Marketing Alapot, melyből külpiaci kutatást és promóciót finanszíroznak. Kormányzati garanciával rövid- és hosszútávú hitelprogramokat indítanak üzleti tervük alapján életképes vállalkozások számára. Egy külön Sertésfarm Átalakítási Program 75 millió dolláros kerettel támogatást nyújt azok számára, akik legalább három évig fel kívánnak hagyni a sertéstartással.

szerző: Dr. Tóth Attila

forrás: fvm.hu

csütörtök, szeptember 10, 2009

Vágóhidak - minősítő hely nélkül

A kisebb, illetve helyi igényeket kiszolgáló vágóhidaknak nem kell minősítő helyet működtetniük, így minősítés nélkül hozhatják helyi forgalomba, illetve küldhetik Budapestre az ott előállított húst - az erről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2003-ban hozott rendeletet a vágóállatok vágás utáni minősítéséről, ezt módosította most a tárcavezető. A módosítás után is él az a szabály, amely szerint a vágóhíd köteles minősítő helyet üzemeltetni és annak működését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjával engedélyeztetni. Saját szervezet hiányában a minősítés elvégzésére minősítő szervezettel vagy tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítővel kell szerződést kötnie a vágóhídnak.

A mostani módosítás megengedi, hogy a kisebb vágóhidak felmentést kapjanak a minősítési kötelezettség alól, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjától. Az ilyen vágóhidak hetente legfeljebb huszonöt szarvasmarhát, vagy ötven sertést, illetve nyolcvan juhot vághatnak.

Feltétel még, hogy a vágóhidak ötven kilométeres körzetből vásárolják fel az állatokat, a húst pedig a vágóhídnak otthont adó, illetve az azzal szomszédos településeken, továbbá budapesti boltokban értékesítsék. Az önkormányzati és kórházi vágóhidak akkor mentesülnek a minősítési kötelezettség alól, ha saját célra használják fel a húst.

forrás: vallalkozoinegyed.hu

szerda, szeptember 09, 2009

Kapós a magyar sertés Romániában

Romániában ugyanis sertéshiány van, és magasabb a felvásárlási ár. A határmenti magyar falvakba tömegesen jönnek a felvásárlók.A nagy vágóhidak ugyanis külföldről vásárolják a vágott sertést, a román húsipar 70 százalékban importból dolgozik. A kistenyésztők is elsősorban Magyarországon szerzik be a süldőket. A magyarázat egyszerű.
  • Azért, mert jóval olcsóbb, azért mert van, azért mert van választási lehetőség, azért mert van garancia, mert van érdekvédelem – hangsúlyozta Kocsik József a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnöke. Az aradi gazdák elnöke szerint az iparág az utóbbi két évben fellendült, miután a vámmal együtt megszűnt az állategészségügyi felügyelet is. Most már szabadon lehet szállítani a fülszámmal, illetve állatorvosi igazolással ellátott élő állatokat.
  • Ezekből a közeli falvakból, ahol nem gond átszaladni értük, itt meg lehet oldani azt, hogy áthozunk 15-20 darab disznót a gazdakörökön keresztül – fejtette ki Kocsik József.

Csongrád megyéből idén több ezres nagyságrendben szállítottak élősertést Romániába. Az állattartóknak ez azért is előnyös, mert két-háromhavi tartás után Romániában felveszik a hasított félsertés után járó havi 6-7 ezer forintnyi állami támogatást.

forrás: erdely.ma

Nincs vevő a gabonára

Csődök és felvásárlások jöhetnek

A gabonapiac befagyott, százmilliárdot érő terményre nincs vevő, mindez sok termelő csődjét ígéri, de közben már megjelentek a külföldi befektetők, hogy megvásárolják a bajba jutott vállalkozásokat.

- A mezőgazdasági termelés kilátásai az utóbbi hónapok viszonylag kedvező időjárása miatt kissé javultak. Így a tavalyi csaknem rekordév után 2009 átlagos mezőgazdasági év lehet - mondta Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója keddi tájékoztatóján. A kalászos gabona termése negyedével marad el a tavalyitól. A kukoricánál 15-20 százalékos lehet a visszaesés. A tejtermelés és a sertéstartás 10 százalékkal eshet, az első fél évben például a tejfelvásárlás pontosan 10 százalékkal csökkent. A sertésállomány júniusban 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ezzel szemben a baromfitartás szinten maradhat. Mindebből következik, hogy a mezőgazdasági termelés visszaesése idén 8-10 százalékos lehet. Az ágazati hozzáadott érték pedig 10-15 százalékkal marad el a tavalyitól. Szabó Márton szerint a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása az idén legalább fél százalékkal csökken, és ebben még nem szerepel az, hogy a mezőgazdasági támogatások nemzeti része (top up) az idén 30-35 milliárddal zsugorodik.
Raskó György agrárközgazdász szerint az még nem ingatná meg a mezőgazdaságot, hogy 2008-hoz képest az idén 15-20 százalékkal kisebb lesz a termés. Az viszont már komoly gond, hogy nincs vevő a kevesebb terményre sem. A forgalom és a mezőgazdaság bevételeinek visszaesését pontosan tükrözi az agrárium GDP-részesedésének tragikus méretű zuhanása. Raskó szerint októbertől tömeges csődök várhatók, mert a termelési rendszerek ekkor kezdik leszámlázni követeléseiket, a legtöbben - a termény értékesítése után - szerettek volna elszámolni a hitelbe kapott vetőmag, műtrágya, növényvédő szer árával. A csődök, felszámolások koncentrációhoz vezetnek. Csak az a nagy kérdés, hogy ki lesz a bajba jutott cégek vevője. Raskó szerint a külföldi tőke megjelent, a föld bérleti lehetőségével együtt tönkrement gazdaságokat vásárolnának a befektetők.
Az egyik legnagyobb tételt az egyelőre eladatlan mezőgazdasági termények piacán a kalászos gabona jelenti. Becslések szerint négymillió tonna gabonára nincs vevő, vagyis a mostani nyomott árakon számolva 100-110 milliárd forint hiányzik a mezőgazdasági termelőknek. Nagyjából hasonló értékű kukorica eladásával is gond lesz az elkövetkező hónapokban, nem beszélve az alma, szőlő átvételekor várható bajokról. A vételár befolyásáig pedig nem beszélhetünk befejezett termelésről, vagyis ezek az értékek nem jelennek meg a következő GDP-adat közlésekor.
- Hetek óta nincs vevő a gabonapiacon - hangzott el a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) gabonaválasztmányának tanácskozásán. A nemzetközi piacokon is nyomottak az árak - mondta Török Sándor, az Agrocont Zrt. elnöke. Az amerikai, európai árak dunai kikötői Fob-paritásra átszámítva az étkezési búzánál tonnánként 25-27 ezer forint, a kukorica esetében pedig 24-26 ezer körüliek. Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára elmondta, hogy a magyar gabonapiacot az állam nem tudja refinanszírozni. Márpedig a gabonapiac legnagyobb gondja a likviditás hiánya. A bankok a gazdasági válság miatt óvatosabbá váltak - vélekedett. A termelők képviselői szerint nem hitelekre van szükségük, inkább azt szeretnék, ha vevőik, a malmok, takarmánykeverők és állattenyésztők jutnának kedvezményes forráshoz. A MOSZ egyebek mellett javasolja, hogy az állami Concordia Közraktár Zrt. és a TIG Kht. félmillió tonna gabonát vásároljon. Továbbá a magyar kormány Brüsszelben kezdeményezze, hogy kezdődjön korábban az intervenció, és azt újra terjesszék ki a kukoricára is.

szerző: Czauner Péter

forrás: nol.hu

Csányi és a szlovák Penta is bekebelezné a Herzet

A Herz Szalámigyártó vagyonelemeire két héten belül megjelenik az értékesítési pályázat, amelyen a hazai húsipar legnagyobb befektetői is indulnának: a Népszabadság információi szerint Csányi Sándor és a szlovák hátterű Penta is érdeklődik a patinás cég iránt, mellettük egy német befektetőkből álló csoport tűnt fel a színen.

A felszámoló még közzé sem tette a Herz Szalámigyártó Zrt. vagyonelemeinek értékesítési pályázatát, már több komoly érdeklődő is jelezte vételi szándékát. A Népszabadság információi szerint megalapozottak voltak a piaci pletykák, hogy a hazai piac két meghatározó húsipari csoportja fantáziát lát a vállalat vagyonának megvásárlásában. Úgy tudjuk, a mára jelentős agrárbirodalmat kiépítő, például a Pick-Délhús-csoportot is birtokló Csányi Sándor (aki nem mellesleg az OTP Bank első embere) már többször "érdeklődött" a Herz felszámolását végző Mátraholdingnál.
Az elmúlt hetekben pedig a szlovák Penta kockázati tőkebefektetési társaság képviselői is feltűntek a színen. A szlovákok sem kispályás játékosok a hazai élelmiszerpiacon, az elmúlt években vásárolták meg Román Gyula húsipari vállalkozó cégeit, amelyeket az év elején vontak össze egy társaságba. A tavaly alapított, budapesti székhelyű Debreceni Group Kft.-be olvadt be a Debreceni Hús Zrt., a szolnoki Szole-Meat Kft. és a békéscsabai Csaba-Hús Kft. A DG Kft. pedig annak a Carnibona Holdingnak (CH) a tulajdonában van, amely fölött az irányítást a Penta végzi. (A CH a tőkebefektetési társaság szlovák és magyar húsipari érdekeltségeit fogja össze.) A csoport Magyarország második legnagyobb húsgyártója. Saját - év elejei - becslésük szerint a feldolgozatlan hústermékeknél 20, a húskészítmények esetében 10 százalékos a piaci részesedésük.
Rajtuk kívül egy elsősorban német befektetőket tömörítő csoport is jelezte vásárlási szándékát.
Az érdeklődőknek nem sok idejük van az ajánlatuk átgondolására. - A Herz értékesítési pályázata két héten belül elkészül - árulta el lapunknak Pinka György felszámolóbiztos. Egy biztos, bárki lesz is a vevő, piachoz jut, még úgy is, hogy a szalámigyár jelenleg nem üzemel. A megrendelők, kereskedelmi láncok ugyanis a történtek ellenére keresik a szalámigyár termékeit. Egyelőre hiába: nemcsak a termelés áll, de szinte dolgozó is alig maradt a gyárban. Az elbocsátási folyamat a napokban ér véget - mondta Pinka György.
A felszámolás során a három márkaüzletből is bezártak kettőt, így a Herz termékeit csupán a budapesti központ melletti boltban lehet beszerezni. A felszámolás elindulásakor meglévő 12 tonnás árukészlet szeptember elejére minimális szintre, egy-két tonnára csökkent, ennek eladása az egyetlen árbevételi lehetőség jelenleg. Korábbi exportszállításokból ugyan akad még követelésük, ám a felszámolónak kétségei vannak, hogy ezek behajthatóak-e.
A korábbi elképzelések szerint már júliusban közzé kellett volna tenni az értékesítési pályázatot. A halasztást azzal magyarázta a felszámoló, hogy elegendő időt akartak biztosítani a jelentkezőknek, és bíztak benne, hogy minél több vevő érdeklődését sikerül felkelteni. Abba nincs változás, hogy a céget (vagyis a márkát, az ingatlant, valamint a gépeket) egyben szeretnék értékesíteni.
Pinka György szerint arra nem volt lehetőség, hogy a felszámolás ideje alatt újraindítsák az üzemet: ezt hitelből kellett volna finanszírozni, az ehhez szükséges közel egymilliárd forint viszont nem állt a felszámoló rendelkezésére. Kölcsönt az eljárás megindulása előtt sem kapott a vállalat. A hitelhez jutást nehezíti, hogy a termékek többségének három hónapos az érési ideje, majd ezt követően, a kiszállítások után kezdik számolni a 60-90 napos fizetési határidőt. Vagyis közel fél évig kellett volna finanszírozni a termelést, miközben érdemi árbevétel abból nem folyt volna be. Ez komoly kockázatot jelenthet a finanszírozó számára - vélekedett Pinka György. Felszámolási eljárásokban jártas szakemberek ezzel együtt úgy vélik, a működő társaság kelendőbb a piacon.
Mint korábban megírtuk, a vállalat az évek óta görgetett hatalmas hitelállománya miatt jutott nehéz helyzetbe, ami ráadásul nem a tartósan veszteséges működés következménye. Tavaly például 7,1 milliárd forint, 2007-ben 8,8 milliárd forint árbevételt produkált a vállalat, akkor az üzemi eredmény meghaladta a 107 millió forintot. Nagy Endre, a vállalat vezérigazgatója lapunkat korábban úgy tájékoztatta, hogy a hitelállományt a Herz öt éve örökölte, amikor egy tulajdonosváltást követően levált a Pickről. Ez a teher ráadásul akkor jóval nagyobb volt, mint a felszámolás megindulásakor: mindent egybevéve közel ötmilliárd forintra rúgott. Az elmúlt években sikerült faragni belőle, a hosszú távú kölcsönökből például több mint egymilliárd forintot.
De beütött a hitelválság, s a bankok rendkívül szigorú hitelezési és vállalatfinanszírozási politikára váltottak. A megbeszélések a hitelek átütemezéséről, a futamidő meghosszabbításáról már tavaly szeptember óta folytak a CIB Bankkal, ám a tárgyalások nem hoztak eredményt. Végül akadt egy beszállító, aki megunta a várakozást, és elindította a felszámolási eljárást a vállalat ellen. Ha a krízis nem söpört volna végig a gazdaságon, akkor már régen megoldás születhetett volna a társaság finanszírozására - állította még a felszámolás megindulása előtt a vezérigazgató.

szerző: Ábrahám Ambrus

forrás: nol.hu

kedd, szeptember 08, 2009

Durvul a mangalicaháború

Piero Pini, a Budapest Honvéd egykori tulajdonosának mostani cége szállított mangalicahúst Japánba, erre a japán mangalicahús-bizniszben érdekelt Pick Szeged Zrt. berágott rá. Pini cége állításuk szerint a Magyar Mangalica Szövetség egyik tagjától vásárolta az exportált húst, de a Pick arról tud, rajtuk kívül másnak nem adott ki igazolást a szövetség, így elvileg csak ők árusíthatnák magyar mangalicaként a terméket. Dúl a mangalicaháború.

Magyar mangalicahúst szállított a kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. Japánba, a 300 kilogrammos szállítmányt csupán mintaként jutatták el a cég egyik távol-keleti partnerének – közölte Szakácsné Bajnóczi Katalin, a cég ügyvezető igazgatója. A kiszállított nyers húst a cég elnöke, Piero Pini egyik partnere kérte mintaként. Piero Pini neve ismerősen cseng idehaza, az olasz üzletember pár éve a Budapest Honvéd FC futballklub tulajdonosa volt.

A Hungary Meat Kft. az alapanyagot Moldován Andrástól, a Mangalica Szövetség egyik tagjától vásárolta meg – mondta az ügyvezető igazgató. Az áruhoz csatoltak minden szükséges okmányt, Szakácsné Bajnóczki Katalin arra nem tudott pontos választ adni, hogy a szállítmány rendelkezett-e a szövetség igazolásával, ám hozzátette, ha nem, akkor ezt haladéktalanul pótolni fogják. Hangsúlyozta: a Piero Pini tulajdonában lévő cégcsoport komoly pozíciókkal rendelkezik a japán sertéshúspiacon, és nincs szándékukban mangalicahúst exportálni a Távol-Keletre.

A Pick furcsállja

Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy rendkívül olcsón, a megfelelő igazolások nélkül hozott forgalomba magyar mangalicahúst egy japán nagykereskedő. Elmondta: cége két éve dolgozik a mangalica termékek bevezetésén a japán piacon. Az utóbbi hónapokban komoly sikereket értek el, a mangalica megjelent a legnevesebb japán szállodák és éttermek kínálatában. A hungarikumnak számító mangalicából készült termékeket korábban igen nehéz volt elhelyezni a piacon, mivel kevesen tudták megfizetni a magas előállítási költségből fakadó magasabb árt – állította a vezérigazgató.

A Pick Szeged Zrt.-hez az elmúlt hét végén érkezett jelzés arról, hogy egy japán nagykereskedő – feltehetően magyar forrásból – irreálisan alacsony áron kínál magyar mangalica húst. A vállalkozás az értékesítéshez a Pick japán honlapján található anyagokat használta föl – jelentette ki Kovács László.

A Pick Szeged Zrt. azonnal megkereste a Mangalica Szövetséget, hiszen magyar mangalicaként csak az ő igazolásukkal hozható forgalomba termék, és kiderült, hogy a szegedi cégen kívül másnak nem adtak ki igazolást. Kovács László szerint az igazolások nélküli termék forgalomba hozatala, amellett, hogy komoly anyagi hátrányt okoz a cégnek, veszélyezteti a Pick és a magyar mangalica termékek kemény munkával kialakított hírnevét, a magyar húsexportot, valamint a hazai mangalicatenyésztést is. Ha a mangalica termékeket nem sikerül elhelyezni a japán piacon, a felvásárlási árak 30-40 százalékkal esnek, ami lehetetlen helyzetbe hozza a termelőket és az őshonos fajta eltűnéséhez vezethet.

A Pick Szeged Zrt. a japán nagykövetségen keresztül felhívta a figyelmet, hogy hamisítvány került a piacra, írásban kérte a földművelés ügyi tárcát az eset kivizsgálására, valamint jogi úton megkereste a terméket forgalomba hozó japán nagykereskedőt is – mondta a vezérigazgató.

forrás: index.hu

csütörtök, szeptember 03, 2009

Nem könnyű eladni a termést

Kevesebb a termés, alacsonyak az árak, a búza azonban még mindig vevőkre vár a raktárakban.

Tóth Balázs A mostani és a kukoricabetakarítás utáni őszi gabonahelyzetnek elsősorban a fogyasztók és állattartók örülhetnek, de a növénytermesztők - legalábbis a magyarországiak - nem. Európában, Amerikában, a Közel-Keleten a vártnál több gabona termett, áll a Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának legfrissebb világpiaci összegzésében. A vártnál jóval bőségesebbek a hozamok a két legnagyobb európai búzatermelőnél, Franciaországban és Németországban, a kontinensen 130 millió tonna körüli eredményt várnak. A termés még így is hét százalékkal elmarad a tavalyitól a hozamok és a vetésterület csökkenése miatt. A kukoricatermés 56,5 millió tonna körül várható, azaz az előzetes becslések szerint 9 százalékkal lesz kevesebb a tavalyinál. Sok múlik azon, hogy miként alakul az időjárás a következő hetekben, többek között Magyarországon és Romániában, illetve Olaszországban és Franciaország délnyugati régióiban. Az elmúlt hónapban a gabonafélék árai a külpiacon, de hazánkban is jelentősen csökkentek. A belföldi áresések legfőbb oka a jó terméseredmény, a lecsökkent belföldi kereslet (a malom- és takarmányipar) és a bankok hitelezési készségének romlása. A szabadpiaci árak a tőzsdei árakhoz hasonlóak: az étkezési búza tonnánként 29-32 ezer forintért, a takarmánybúza 23-26 ezerért, a takarmányárpa 22-25 ezer forintért kel el. Még mindig nagyon lanyha a kereslet, nemcsak a belföldi piac pang, de a külpiacra sincs érdemi mennyiségű kiszállítás. A magyarországi helyzet nem túl rózsás, hiszen a tengerentúli exportnak nem kedvez, hogy tonnánként legalább 20 euróba kerül, mire hajóra teszik a magyar gabonát a román vagy horvát kikötőkben. Ebből adódik, hogy a tőzsdei árból számított piaci ár a következő időszakban 100 euró - tonnánként nagyjából 27 ezer forint - körüli szintre eshet, s ez már alatta van az Európai Unió intervenciós küszöbének. Nem mellékes az a körülmény sem, hogy hazánkban is legalább ötödével kevesebb gabona termett, megyénkben pedig 30-40 százalékos terméskiesés is előfordult. Aggódhatnak a repce- és napraforgó-termesztők is, ugyanis a fontos olajnövényekből is kevesebbet vásárolnak föl idén a feldolgozók, az árak ennek megfelelően mélyrepülésbe kezdtek, a napraforgó tonnáját 54 ezerért, a repcéét 60 ezerért veszik át. Fokozza a gondokat, hogy a raktározás is pénzbe kerül, márpedig a kereskedők, feldolgozók nem akarnak tárolni, ezt a gazdáknak kell megoldaniuk. A piac pangása a jövő évi termést is veszélyezteti, hiszen ha a termelők nem jutnak a pénzükhöz, akkor nem tudják elkezdeni az őszi munkákat. Hitelhez pedig nehéz hozzájutni. A KSH számításai szerint egyébként a mezőgazdasági termelők költségei csökkentek, holott tavaly óta a műtrágya, az energia, a növényvédő szerek árai is emelkedtek, egyedül az állattenyésztők kiadásait mérsékelték az alacsonyabb takarmányárak.

Kevesebb búza és kukorica terem a világban Az északi féltekén a jobb terméskilátások a legtöbb gabona- és olajnövény árát lefelé nyomták júniusban, különösen az első két hétben. Bár a búzapiac még mindig erősen függ Argentína várható termésétől, az USA-ban és az EU-ban a malmi búza ára, a kedvezőtlen időjárás, a bőséges világpiaci kínálat a búza-exportárakat tonnánként 5-20 dollárral csökkentette. Ennek ellenére a fekete-tengeri régió ajánlata még mindig versenyképesebb. A várható búzatermést 654 millió tonnára várják, öt százalékkal alacsonyabbra, mint a tavalyi rekord. A terméskilátások javultak Oroszországban, az USA-ban, Kínában és Marokkóban, de csökkenést jelzett az EU, Kanada és Argentína. A fogyasztásban kismértékű visszaesést várnak. A világ kukoricatermése várhatóan elmarad a tavalyitól, így 781 millió tonna terem majd. Itt azonban a fogyasztásban rekordra számítanak, azt 793 millió tonnára várják 2009-10-ben.

forrás: hevesmegyeihirlap.hu