Oldalak

szerda, július 15, 2009

Sertés a szabadban?

Parlagfű helyett kocatartás és malacnevelés a szabadban, avagy van-e alternatívája Magyarországon a zárt nagyüzemi sertéstartásnak? A barcsi példa bizonyítja, ha valami megszűnik helyét átadja valami másnak..."

2008. tavaszán hosszú mérlegelés után tulajdonosi kezdeményezésre a részvénytársaság igazgatósága a Viktor pusztai 800 kocás sertéstelepünk bezárása mellett döntött.

A döntés, amit kényszerűen vettem tudomásul nagyon felkavart és csak annyit éreztem, hogy az lehetetlen, hogy ne legyen sertéstenyésztés Barcson. Korábban dolgoztam a Rattlerow sertéstenyésztő szervezetnél, ahol megismertem ezt a kiváló tulajdonságokkal rendelkező nagyon sokoldalú hibridet. Egy angliai szakmai út kapcsán pedig látóterembe került ugyanennek a sertésnek egy szokatlan itthon nem ismert szabadban történő tartási módja. Ott szántóföldeken kalászosok után, meghatározott, több éves rotációban tartják ezeket az egyébként igen intenzíven termelő állatokat. Ez nagyon felkeltette az érdeklődésemet, mert nagyon egyezett azokkal az elképzelésekkel, amelyek bennem felmerültek egy esetleges új kezdeményezés indítása kapcsán. Ilyen feltételnek gondoltam egy magas egészségügyi megítélésű állomány olyan helyen történő elhelyezését, ahol korábban sertéstartás még nem történt. Másik alapvető feltétel a megvalósítás viszonylag alacsony költség,- és időigénye, ami által az állatok fogadására a gazdálkodás megkezdésére a lehető legrövidebb időn belül sor kerülhetett. A korábbi magyarországi próbálkozások a hagyományos fajták vagy legfeljebb a tenyész süldők ilyen formában történő felnevelésére irányultak.

Le szeretném szögezni: az a törekvésem, hogy a nálunk folyó sertéstartás, az elhelyezés kivételével minden elemében ( takarmányozás, tenyésztés, szaporítás, munkaszervezés ) a sertés tenyésztésben ma ismert legmodernebb eszközök és módszerek felhasználásával történjen. Hiszem, hogy a sertések szabadban történő elhelyezése jobb állategészségügyi helyzetet teremt mint amit egy átlagos nagyüzemi zárt technológia mellett biztosítani lehet. Meggyőződésem, hogy ezáltal a kiesésből eredő veszteségek jelentősen mérsékelhetőek és lehetőségünk nyílik arra, hogy tenyészállatainkat hosszabb időn át, több cikluson keresztül termelésbe tartsuk. Ezen túl a szabadban történő elhelyezés esetében a gyógyszer és a közüzemi költségek pl.: víz, gáz, villany, töredékei a zárt tartás esetén megszokottnak. Erre alapozzuk üzleti sikereinket.A szabadban történő elhelyezés ellenére tevékenységünket nem tartjuk biotermék előállításnak, legfeljebb a tartásmódból adódóan ökológiailag átgondoltabb és természet közelibb a végtermék, ami a termékpálya valamennyi szereplőjének csak a hasznára lehet.
Számtalan aggály és kérdés merült fel akkor amikor belevágtunk a megvalósításba. Legnagyobb kockázatot az éghajlati viszonyok közötti különbség jelenti mert Angliában ismeretlen fogalom a kánikula és a szélsőséges hideg. Azóta túl vagyunk februári és júniusi elléseken és annyit leírhatunk, hogy ez nem lehet akadálya annak, hogy szélesebb körben elterjedjen a szabadban való sertéstartás.

Kulcskérdésnek tűnt a vagyonvédelem megvalósítása is, amit a zárt telepeken bevett gyakorlat szerint és annak eszközrendszerével sikerül megvalósítanunk.

A harmadik kérdéskör az állategészségügyi szakhatósággal való együttműködés megteremtése volt, különös tekintettel a terület járványvédelmének megteremtésére, a vadon élő állatok területre történő bejutásának megakadályozására. A drótkerítés és villanypásztor kombináció segítségével elértük, hogy közel egy éves működésünk alatt nem észleltünk betörési kísérletet.

Számomra természetesnek tűnt, hogy a kiinduló állomány gerincét a Rattlerow Seghers, a kezeim között korábban nagyüzemi körülmények között már bizonyított lapály és duroc szintetikus vonalainak keresztezéséből származó landroc kocái fogják adni. Ezekben az állatokban megtalálható az, az őserő amely a szélsőséges viszonyok elviseléséhez szükséges, ugyanakkor rendelkeznek olyan termelési potenciállal, amely bármely más fajtával vagy hibriddel szemben versenyképessé teszi. A termelési célnak megfelelően erre az anyai vonalra vagy közvetlenül végtermék előállító kan spermáját használhatjuk, és hízó végterméket kapunk vagy egy anyai tulajdonságokra szelektált kan használatával tenyész süldőket állíthatunk elő

A sertések kerítéssel körülvett, eltérő méretű úgynevezett tenyész kertekben vannak elhelyezve mely kerítések az álatok felőli oldalon elektromos védelemmel (villanypásztor) is el vannak látva. A kerítések magassága eltérő de mivel ezen kerítések egyben a hagyományos értelemben vett állattartó telepek külső kerítésének felelnek meg ezért mindenkor képesnek kell lenniük az állategészségügyi szempontból veszélyt hordozó vadonélő állatok ezeken történő átjutásának megakadályozására valamint bizonyos vagyonvédelmi szerepe is van. A tenyész kertekben az állatokat az időjárás viszontagságaitól mozgatható, áttelepíthető konténerek védik. Ezeknek alapvetően három változatát különböztetjük meg. A kocák, kocasüldők csoportos elhelyezésére szolgáló nagyobb méretű konténer 15-20 állat számára elegendő. Ezekből annyi helyezhető el egy kertben, hogy a terület állateltartó képességét figyelembe véve 1 ha területre legfeljebb 30-40 koca kerüljön. Az ellő és a szoptató kocák külön elkerített részben az állatok egyenkénti elhelyezésére alkalmas ugyancsak mobil konténerekben találhatóak. A többször ellett kocák összejárhatnak, míg a süldők esetében egy-egy konténerhez külön villanypásztorral elkülönített udvar van az egymás óljába való átjárás megakadályozására. A harmadik fajta mobil építmény egy kifutóval kiegészített négyszög alaprajzú alacsony belmagasságú konténer ól ahol a malacokat a választásuktól a hizlaldába telepítésükig tartjuk növekvő almon. Az etetésük, itatásuk a konténeren belül van megoldva.

A mobil konténerek mindhárom típusát az érdekeltségi körünkbe tartozó fémipari vállalkozás a DRÁVA ACÉL KFT – vel közösen alakítottuk ki a szigetországból hozott információk alapján.

A telepen a termékenyítés és az elletés szakaszos, a többhetes sygma rendszer kialakítása az állományfejlesztéssel párhuzamosan folyamatosan történik. Ennek eléréséhez az ivarzás szinkronizálás Regumate használatával történik. A kocák ivarzás stimulálását tenyészkanok jelenléte segíti, a termékenyítés mesterséges, amelyhez a spermát minden estben úgy vásároljuk.

A takarmányozási rendszerünket a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó ZRT alakította ki. A több fázisú malactakarmányokon túl a süldő, a koca tápokat is készen vásároljuk addig, amíg olyan technológiai színvonalú keverő berendezést nem tudunk működtetni ami az ilyen minőségű takarmánygyártást helyettesíteni tudná. Az állatokat 100 koca állomány nagyság eléréséig egy személy gondozza. A szakmai irányításon túl, amennyiben egy – egy feladat úgy kívánja munkájához további segítséget kaphat.

A sertések fentiekben leírt tartása rengeteg lehetőséget rejt a magyar állattenyésztés számára. Olyan területeket lehet általa hasznosítani amelyek korábban értéktelenek, gyomnövénnyel (parlagfűvel) szennyezettek, elhanyagoltak voltak. A kisüzemi és a nagyüzemi gyakorlata is egyaránt bevezethető. Nagyobb nyilvánosság megteremtésével úgy szolgálhatja a biztonságos alapanyagokra épülő húsfogyasztás szélesebb körű elterjedését, hogy az így előállított sertéshús nem drágább, mint a kommersz húsárúk és ezzel ne jusson a mangalica hús fogyasztás elterjesztésének sikertörténetnek nem nevezhető sorsára."

Rideg Gábortermelési igazgató
DRÁVA-COOP Zrt
Barcs

forrás: vitafort.hu

Nincsenek megjegyzések: