2008. 26. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,59

Az index értelmezése: itt

Aratás 2008

Gőgös Zoltán
Idén várhatóan nagyobb termés takarítható be, mint az elmúlt évben.

Magyarországon az idén kalászos gabonából várhatóan mintegy 8 millió tonnát takarítanak be, ami csaknem 30 százalékkal több az előző évi közel 6 millió tonnánál - közölte Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerdán Budapesten kormányszóvivői tájékoztatón.

Az aratás az államtitkár szerint a hét végén már elkezdődhet, és 20 munkanap alatt be is fejeződik - mondta Gőgös Zoltán.

A kormány szerdai ülésén meghallgatta az agrártárca beszámolóját az idei aratási előkészületekről. E szerint őszi búzát a gazdálkodók 1,124 millió hektáron vetettek el, ez közel 12 ezer hektárral több, mint a múlt évben betakarított terület nagysága. Az előzetesen becsült hektáronkénti termésátlag mintegy 4,6-4,7 tonna lehet, ami azt jelenti, hogy országosan 5,251 millió tonna termés várható. Ez 30 százalékkal magasabb a múlt évinél.

Gőgös Zoltán szerint a kedvező időjárás segíti a gabonák fejlődését, így várhatóan lényegesen nagyobb termés takarítható be majd az idén, mint a múlt évben.

A betakarításra a gazdálkodók felkészültek, amit az az adat is mutat, ami a szóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy 8,2 milliárd forint értékben vásároltak a betakarításhoz szükséges eszközöket, gépeket a gazdálkodók az Új Magyarország Fejlesztési Program nyújtotta lehetőségek felhasználásával.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a jelenlegi aiowai árvíz, amely az USA egyik legjelentősebb mezőgazdasági államában pusztít, átrendezheti a piacot. Éppen ezért tanácsolja a magyar gazdálkodóknak, hogy ne közvetlenül az aratást követően adják el árujukat. A tároláshoz minden feltétel adott.

Az államtitkár ugyanakkor elismerte, hogy mivel Magyarországnak nincs tengeri kikötője, így a szállítási költségek magasabbak lehetnek, mint azokban az országokban, ahol ez rendelkezésre áll. Gőgös Zoltán szerint az árkülönbség elérheti akár a 20-30 eurót is tonnánként. Ez 5.000-7.500 forintos különbséget jelenthet tonnánként.

Annak érdekében, hogy az aratás zökkenőmentesen menjen végbe az FVM-ben az előző évekhez hasonlóan kéthetente ülésezik az Országos Aratási Koordinációs Bizottság. A megyékben ez a testület hetente tart ülést.

Az aratás sikere érdekében a különböző közlekedés-felügyeleti hatóságokkal és a rendőrséggel is egyeztet a testület azért, hogy a szállításban ne legyen fennakadás. A sajtó rendelkezésére bocsátott írásos anyagból kitűnik, hogy őszi árpából ebben az évben mintegy 196 ezer hektárról viszik majd magtárba a termést. Az előzetes adatok szerint ez elérheti a 840 ezer tonnát. Ez a mennyiség mintegy 22 százalékkal több, mint a múlt évben volt. Az őszi káposztarepcét 12 százalékkal nagyobb területről takarítják majd be, mint a múlt évben, ennek a területnek a nagysága eléri a 250 ezer hektárt. Az össztermés-mennyiség várhatóan 650 ezer tonna körül alakul. A termés mennyisége várhatóan 34 százalékkal lesz nagyobb a múlt évinél. Az államtitkár az MTI kérdésére válaszolva azt valószínűsítette, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) termésbecslése lesz majd a helytálló, azaz végül is 5,2 millió tonna őszi búzát takarítanak be, szemben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) becslésével, amelynek szakértői 4,8-5,00 millió tonnára tették az idei őszi búzatermés mennyiségét.

Mindehhez az államtitkár hozzátette, általában az érdekképviseletek alá szokták becsülni a leendő termés mennyiségét. Szerinte most is ez történt.

Újságírói kérdésre válaszolva a kukorica termésének becslésére még nem vállalkozott Gőgös Zoltán, ám annyit jelzett, hogy szerinte a tőszámok alapján nem zárható ki a 8 millió tonnás össztermés sem ebből a gabonafajtából.

A 11 oldalas részletes jelentés itt elérhető.

forrás: fvm.hu

2008. 25. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,73

Az index értelmezése: itt

Ne együnk vizes húst

A sápadt, vizes disznóhús, a sötét és száraz marha vagy bárány nemcsak azt jelenti, hogy gyengébb lesz a belőlük készült étel élvezeti értéke, hanem hogy az állat tartásmódja nem volt túl emberséges. Vásárláskor nemcsak az ebéd minőségére, de a haszonállatok tartási körülményeire is szavazunk – kössön ön is szerződést.

Az intenzív állattartás jellemzője, hogy az állatokat zsúfolt körülmények között, a napfénytől elzártan tartják hatalmas tömegekben. Gyakori a ketrecek és rácsok használata, amivel korlátozzák az állatok szabad mozgását. Rendszeresen használnak különféle csonkításokat, melyekkel a zárt, tömegszerű tartás során fellépő magatartásbeli visszásságokat próbálják „kezelni”: a tyúkok csőrét megkurtítják, a malacok farkát szintúgy, fogukat lecsípik, kasztrálják őket, hogy csak néhány példát említsünk.Meglátszik a stresszAz, hogy az állatokkal hogyan bántak, netán szenvedtek-e közvetlenül a levágás előtt, meglátszik a hús minőségén. A stressz nyomai nem minden esetben felismerhetőek a vásárló számára, mivel a boltok kínosan ügyelnek a minőségi és esztétikai húshibák eltüntetésére. Néhány dolgot azonban Ön is ellenőrizhet - hívja fel a figyelmet a Fauna Egyesület.

Az állatok élő izomzatának kémhatása a normál 7,4 pH érték körüli. Az élőlény halála után a cukorból keletkező tejsav már nem tud kiürülni a szervezetből, ezért az izmok „elsavasodnak”, a pH érték 5,5 körülire csökken, vagyis az élő izomból „normális hús” keletkezik. Azonban ha az állattal levágás előtt kegyetlenül bántak, nem szállították vagy nem pihentették megfelelően, rövid vagy krónikus stressznek tették ki, akkor a meneküléshez és túléléshez szükséges fiziológiai folyamatok indulnak meg a testében. Ekkor az izomzatban elraktározott cukor hirtelen és nagy mennyiségben alakul át tejsavvá, a hús gyorsan savasodik.

Vizes, "gyenge" hús

Elsősorban marhánál és birkánál a hús sötét színűvé, szárazzá és keménnyé válik, amit – az angol rövidítés után – DFD (dark, firm, dry) húsnak neveznek. A gazdasági állatok közül a sertések a legérzékenyebbek a stresszre, náluk inkább a PSE (pale, soft, exudative) jelenség figyelhető meg, melynek során sápadt, laza szerkezetű és vizenyős húst kapunk. Az izomban kötött állapotban levő víz ugyanis fokozatosan távozik, ahogyan a szövet szerkezete lassan átalakul. A sertéshús alá igen gyakran nedvszívó anyagot tesznek, hiszen a kereskedő igen sokat veszíthet, nem is beszélve a fogyasztóról, aki már csak a főzés során tapasztalja, hogy a termék a felére zsugorodik össze annak, mint amit megvásárolt.

Kössünk szerződést

Ha elfogadjuk, hogy az állatokkal szembeni bánásmód erkölcsi alapokon nyugszik, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a húshoz való viszonyulásunknak is vannak erkölcsi vonatkozásai. Felelősséggel tartozunk azokért az álatokért, amelyektől a hús, a tej és a tojás származik. Olyan ez, mintha az ember és a háztáji állatok ősei íratlan szerződést kötöttek volna arra, hogy az ember táplálja őket életük során, hogy aztán haláluk során ők szolgáljanak az ember táplálékául. Ám a modern nagyüzemi állattartás ezt a szerződést önkényesen megszegi, amikor megtagadja tőlük a teljes értékű élethez való jogot. Tehát amelyik állatnak nem okoztak szenvedést, nem tették ki stresszhatásnak, annak húsa sem károsodik, megőrzi minőségét. Jól tartott állat húsából az ember is szívesebben és jóízűbben eszik.Ha érdelkődik az állatvédelem iránt, ha szeretne segíteni, ha kíváncsi, hogyan lehet úgy élni, hogy közben ne okozzunk felesleges szenvedést, olvassa el további cikkeinket a FigyelőNet Állatvédelem rovatában.

forrás: fn.hu

Dobra verik az ország legnagyobb húsüzemét Pápán

Dobra verik az ország legnagyobb húsüzemét Pápán, és hogy a felszámoló kívánatosabbá tegye a céget, érdekes eszközhöz nyúlt. Mind az 1370 dolgozó elbocsátását előre bejelentette a helyi munkaügyi központnál, igaz, egyelőre mindenki marad. A húzás lényege, hogy a leendő vevő birtokon belülre kerülve már gond nélkül kirúghasson akár egész részlegeket - így vonzóbb lehet a piacon a cég. A szakszervezet az asztalt veri, a polgármester a magasra jutott "pápai gyerekekre" mutogat, miközben a csontozó az új késnek meg a régi bakancsnak örül. Riport Pápáról.

Ha igazán jót akarnak enni, hurkát, kolbászt, a piacra menjenek - ajánlja minden megkérdezett Pápán. Két talponállós pecsenyesütő néz farkasszemet az árus sor végén: a Laci Konyhája, míg a másik névtelen. Utóbbit választjuk, 10 deka sült kolbász 240 forint, a májas és a véres hurka valamivel olcsóbb. Végigkóstoljuk, mindhárom ízletes, de nem túl fűszeres, könnyen csúszik, mégsem zsíros. A hordóhasú tulajdonostól megtudjuk, hogy a helybéli Pápai Hús Zrt.-től veszi az alapanyagot. "Príma az árujuk" - közli a sütödés.

"Világhírű, na" - ezt már a cég által működtetett négy helyi húsbolt egyikében állítja a fehér sapkás eladónő, miközben két felvágottra is rámutat a hűtőpultban. Nem a legjobb alkalmat fogtuk ki a kérdezősködésre, az üzletben ugyanis sok a vevő. Elmondják, hogy a helyiek kedvence a disznósajt, a virsli, és a sonka. Annyira friss az áru, hogy állításuk szerint a disznó - amiből a virsli készült a bolttól pár méterre a húsgyárban - két napja még röfögött.

Hentesre mindig szükség lesz

Egyebek mellett ebben is egyedülálló Magyarországon a Pápai Hús Zrt. Itt ugyanis minden egy helyen van: bejön az élő állat, amit levágnak, darabolnak, csontoznak, aztán feldolgoznak. Itt csomagolják a késztermékeket, amit saját logisztikájuk szállít szét az országban. Abban is országos elsők, hogy itt dolgozik a legtöbb ember egy helyen. Összlétszámát tekintve a Csányi Sándor OTP-vezér élelmiszerbirodalmához tartozó Pick veri ugyan Pápát, de ott négy telephelyre oszlik a létszám. A pápai cég termékei számos díjat nyertek, csak 2007-ben a következőket érdemelte ki pápai húsáru: a Sült Pápai Sonka (amit exportáltak Amerikába is) Magyar Termék Nagydíjat nyert, két szalonnájuk és egy párizsijuk Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyhasználati jogot nyert, míg más termékeik nemzetközi termékdíjat és agrárkamarai különdíjat kaptak.

A gyárlátogatás előtt a szomszédos Koccintós Borozóban faggatjuk a kocsmárost, aki szerint nem nagyon panaszkodnak a cég melósai, ha igen, akkor csak arra, hogy nincs mindig munka. Gyorsan kiderül, hogy több húsos is ül a borozóban. Egy éppen szabadságon lévő huszonéves fiatalember darabolt hús csontozóként dolgozik, havi 80-100 ezer nettót visz haza. A tévéből hallotta ugyan, hogy mindannyiukat elbocsáthatják, de nem félti az állását. Szerinte az 50-60 hozzá hasonló hentesre mindig szükség lesz, másrészt bízik a szakszervezetben. "Szóltunk, kicserélték a késeket, a rossz minőségű új bakancsok helyett meg visszahozták a régieket" - sorolja, hogy miért bízik az érdekképviseletben.

Mielőtt a húsüzem területére lépünk, aláírásunkkal igazoljuk, hogy "tudomásunk szerint nincs fertőző betegségünk". Az udvar takaros, sehol egy eldobott papírzsebkendő, egyetlen szál gyufa se hever a földön. Harkai Attila vezeti a cég dolgozóinak több mint felét szervező érdekképviseletet. Pár éve még maga is csontozott a szalag mellett, aztán évekig Németországban dolgozott hentesként. "Ott láttam, hogy milyen az, amikor megbecsülik a jó szakmunkást" - emlékezik. A kis irodában munkásoknak készült szórólapok takarják be az asztalt. "Mindenfélét pletykálnak, tájékoztatni kell a dolgozókat az igazságról" - emel fel néhányat Harkai.

Kikiáltási ár: öt milliárd

Történt a héten több minden is, ami joggal foglalkoztatja az embereket a cégen belül. A 2006 decembere óta felszámolás alatt álló, de azóta is változatlan létszámmal termelő üzemet meghirdette eladásra a felszámolást végző Vectigalis Zrt. A cég június 30-ig várja az első ajánlatokat, a kikiáltási ár 5 milliárd forint. A meghirdetéssel párhuzamosan a Vectigalis csoportos létszámleépítésről tájékoztatta a pápai munkaügyi központot, mégpedig a teljes, 1370 fős létszámra vonatkozóan.

Kamerle Judit, a felszámoló veszprémi irodájának igazgatója szerint ez csak "felkészülés az értékesítésre", ami egyáltalán nem jelenti az összes ember elküldését. "A várható leépítés egyértelműen attól függ, hogy milyen a vevő. Ha van számviteli osztálya, vagy logisztikája, akkor azokra valószínűleg nem lesz szüksége" - közli. Magyarán a Vectigalis az értékesítést akarja a létszámcsökkentés bejelentésével megkönnyíteni, ezzel a lépéssel is vonzóbbá akarja tenni a menyasszonyt. "A felszámolónak a hitelezők érdekében kell eljárni" - teszi egyértelművé a helyzetet Kamerle.

Bár a kocsmában és az utcán megkérdezett hentesek, sofőrök, raktárosok szerint "ez egy jól menő cég", a számok mást mutatnak. A jelenleg évi 200 milliós veszteséget termelő Pápai Hús Zrt. 4,9 milliárd forintos adósságot halmozott fel az elmúlt években. 1,3 milliárddal tartozik három banknak, nagyságrendileg ugyanennyivel számos beszállítónak az állattenyésztőktől az ÉDÁSZ-on át a telefonszolgáltatóig. Nem kevés az állammal szembeni adósság sem, 750 millió forintot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) kellene visszafizetni, és 100 millió körüli APEH-tartozás is terheli a céget. Ezek a legnagyobb tartozások, a maradék szétoszlik további 330 hitelező között.

Jogilag pisztoly a fejhez

Ennek ellenére a számokat jól ismerőknél is kiverte a biztosítékot, hogy előre bejelentették a leépítést a teljes létszámra. "Ez egyáltalán nem szokás" - közölte az [origo]-val Kapuvári József. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke szerinte "ez jogilag azt jelenti, hogy csőre töltött pisztolyt tettek minden ottani dolgozó fejéhez". Kapuvári szerint innentől kezdve törvényesen, bármikor megkaphatják az emberek a rendes felmondásukat. Emiatt a HDSZ tiltakozó közleményt fogalmazott meg. Kapuvári attól tart, hogy eleshet a magyar húsipar utolsó nagy fellegvára is.

Kovács Zoltán polgármester is aggódik, de nemcsak a húsüzemben dolgozó pápaiak, hanem az egész környék miatt. A fideszes országgyűlési képviselő szerint a beszállítók miatt "az egész vertikumnak" fontos a talpon maradás. Pápán számos nagy, a rendszerváltás előtti cég tönkre ment már, mégis az országos átlaggal megegyező a helyi munkanélküliség, 7,5-8 százalék körüli.
Pápán működik egy 3 ezer embert foglalkoztató ipari park, és a hivatalosan NATO-bázissá minősített repülőtér is ad majd új munkahelyeket. A polgármester szerint mégis nagyon nehéz helyzetbe kerülnének az utcára kerülő húsosok. Az önkormányzatnak az átképzésen kívül más eszközei nem igazán vannak a segítségnyújtásra. Kovács azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy jöhetne máshonnan is támogatás. "A kormányfő szereti hangoztatni, hogy pápai gyerek, és az FVM államtitkára is pápai" - teszi egyértelművé, hogy kikre gondol.

A minisztérium csak bizonyos esetben tud segíteni. Mivel magáncégről van szó, a felszámolónak és a hitelezőknek kell reorganizációs tervet készíteni, közölték, és ebben kell megoldani a munkavállalók helyzetét. "Amire viszont van lehetőség, és ezt támogatni is tudjuk, ha a termelők vennék tulajdonba a jónevű céget. Akkor tudunk hitellel, és mással is segíteni" - közölte az FVM. Példának a megszorult Parmalatot, hozzák, amelyet a tejesek vettek kézbe minisztériumi segítséggel pár éve.

Nem kérdeznek, nem morgolódnak

Csütörtöki látogatásunkkor érkezett a gyárba tárgyalni, valamint munkásgyűlést tartani Varga Jenő, a Vectigalis elnök-vezérigazgatója Budapestről. Harkaiék egy 30 pontos megállapodás-tervezetet tettek elé, ez az esetlegesen elbocsátásra kerülők megsegítését szolgálná. A helyi érdekvédők például azt találták ki, hogy ha valakit kirúgnának, de nem tudna hová menni, akkor cserélhessen azzal, aki egyébként is menne a cégtől. Emellett referenciát adnának az utcára kerülőknek, valamint anyagilag is segítenék őket. Varga azt mondta erről az [origo]-nak, hogy nem tud aláírni olyan papírt, ami a munka törvénykönyvénél többet ígér az elbocsátottaknak.

A szűk körű tárgyalás eredménytelenségéről a délutáni munkásgyűlésen értesültek a cég alkalmazottai. A fórumon ugyan részt vehettünk, de csak azzal a feltétellel, ha nem számolunk be az ott elhangzottakról, mivel a cég belső ügyeiről volt szó. Így is sokatmondó volt azonban a gyűlés. Több száz fehér köpenyes, sapkás, hajvédős munkás állta körbe az aranyozott gombokkal varrt zakót, mellkasközépig kigombolt inget viselő Varga Jenőt. Hamar egyértelművé vált, hogy a felszámoló kiváló szónok. Nyugodt hangon, segítségnyújtó szándékát többször hangsúlyozva beszélt a bemikrofonozott csarnokban. Közérthetően magyarázott, minden részletre kitért. Senki nem morgolódott hátul sem, nem voltak beszólások, még csak nem is kérdeztek 20 perces beszéde végén az emberek. Talán azért, mert igaza van Harkainak, aki szerint az emberek "beletompultak" a rossz hírekbe.

Big is beautiful

"Mindenre is-is választ adok" - felelte a gyűlést követően Varga arra a kérdésre, hogy szerinte megnyugtatta-e a munkásokat. "Őszinte vagyok, 1400 embert nem biztos, hogy meg tudok menteni, lehet, hogy négyszáznak mennie kell majd, hogy ezer maradhasson" - közölte, majd azt hangsúlyozta, hogy a leendő vevőn múlik minden. Az értékesítés időpontja - vagyis az esetleges elbocsátások ideje - is bizonytalan. Ha nem tudják első körben eladni a céget, meghirdetik újra.

Azt sem tudják a Vectigalis vezetői, hogy milyen körből kerülhet ki a vevő. Magyar húsos cég alig jöhet szóba, az utóbbi években többen is lehúzták a rolót. A felszámoló cég szerint voltak már érdeklődők, de olyan, "aki lejött volna, hogy minden zugba benézzen, még nem". A leendő vevővel kapcsolatban azonban az elsőszámú elvárást pedig Varga úgy fogalmazta meg: "Nekem mindegy, csak nagy legyen. Tudod, big is beautiful."

Lencsés Csaba írása

forrás: origo.hu

Rövid vetési helyzetkép az Egyesült Államokból

Washington, 2008. június 12.

Az Egyesült Államokban lényegében befejeződött a kukorica vetése. Legalábbis erre utal, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) június 8-i termény-előrehaladási jelentése már nem tartalmaz adatot vetés ütemével kapcsolatban. Az idei vetést és a várható termést jelentősen befolyásolja a kedvezőtlen időjárás. A vetési időszakban viharos, esős, hűvös időjárás uralkodott a Közép-Nyugaton, amely majd két héttel késleltette a vetést, és negatív hatással volt a kukorica hozamvárakozásaira. A vetésterület körülbelül 60 %-a van csak jó-kiváló állapotban (tavaly ugyanekkor 77 %-ot ért el ugyanez az adat), ami 3 %-os csökkenést jelent az előző hetihez képest. A legnagyobb károk a legjelentősebb kukoricatermő régiókat érintik: Illinoisban és Indianában a vetés 14 %-a, Iowában 10 %-a került be a "nagyon gyenge minőségű" kategóriába. A kukorica kikelési aránya 89 %-os volt, ami átlag alatti. Illinoisban például az elvetett kukorica 88 %-a kelt csak ki, míg tavaly ilyenkor már 100 %-os arány volt tapasztalható.

Mindez meglátszott az USDA júniusi WASDE (World Agricultural Supply and Demand Estimates) jelentésében is, mely 390 millió bushellel - 9,9 millió tonna - csökkentette az idei kukoricatermésre vonatkozó előrejelzését májushoz képest. Ennek elsődleges oka, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az átlaghozamra vonatkozó előrejelzés is jelentősen - 153,9 bushel/acre-ről 148,9 bushel/acre-re - csökkent. A jelentés szerint 2008-ban összesen 11,7 Mrd bushel - mintegy 297 millió tonna - kukoricát takarítanak majd be az Egyesült Államokban, ami 1,3 Mrd bushellel - 33 millió tonnával -, azaz 10 %-kal kevesebb a tavalyinál. Mindezt a piac már anticipálta, június első napjaitól kezdve a kukorica határidős ára folyamatosan emelkedett. Jelenleg a CBOT (Chicago Board of Trade) 2008 júliusi határidős kukorica bushelenként 703 centen, a szeptemberi 716 centen, a decemberi pedig 732 centen áll. Összehasonlításképp: 2006. júniusában a szeptemberi futures 325 cent körül mozgott...

Hasonló a helyzet a szójabab esetén is. Június 9-ig 77 %-os a vetési arány, ami szintén jóval az ötéves átlag és a tavalyi szint - 89 %, illetve 92 % - alatt marad. Jelenleg az elvetett szójabab 56 %-a kelt ki,ami szintén átlag (74 %) alatti, a vetésterület 57 %-a van jó, illetve kiváló állapotban. Az Iowa State University szerint az Iowa-i szójaterület 10 %-át újra kell majd vetni. Ennek ellenére az USDA egyelőre nem módosította az éves össztermésre vonatkozó becsléseit.

A tavaszi búza ellenben rendkívül bíztató, 98 %-ban kikelt, és a vetés 4 %-a van csak rossz vagy nagyon rossz állapotban. Hasonlóan jónak ígérkezik az őszi búza terméskilátása, a WASDE jelentés meg is emelte az őszi búza termésre vonatkozó várakozásait a májusi 1,78 Mrd bushelről 1,81 Mrd bushelre, melynek elsődleges oka a vártnál jobb átlaghozamra vonatkozó előrejelzés. A fenti várakozásokat a piac is lereagálta: a búza CBOT határidős ára a márciusi 12,50 $/bushelről egészen 7 $-ig esett, és csak a kukoricára vonatkozó rossz hírek hallatán erősödött kissé az utóbbi napokban

Dr. Tóth Attila

forrás: fvm.hu

Betakarítás előtti előrejelzések Romániából

Bukarest, 2008. június 11.

A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az idén 161228 hektárra nőtt az árpával bevetett területek száma a tavalyi 133700 hektárról. Emellett a terményhozamok növekedése is várható, ami szakértők előrejelzései szerint azt eredményezi, hogy a tavaly betakarított 239,3 ezer tonnáról idén 561,4 ezer tonnára fog bővülni a betakarított árpa mennyisége. Tavaly 1789 kilós hozamot mértek, ez idén a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően 3482 kilós hozam is lehet hektáronként. Sörárpát 75851 ha-on vetettek, amelyből 240 ezer tonna termény betakarítása várható.

Az előrejelzések alapján a 2008. évi búzatermés 2,2-szer nagyobb lesz, mint a tavalyi évben volt. Ez azt jelenti, hogy 7,1 millió tonna búza betakarítása várható, ami összehasonlítva a 2007-es 3,2 millió tonnával, Románia mindenkori negyedik legjobb termésének ígérkezik. A hektáronkénti hozam 3280 kg körül várható.
A felvásárlási árak azonban nem követik a piaci keresletet, hiszen mindössze 0,35-0,45 leit adnak kilógrammonként, holott 0,80 lei lenne az az összeg, ami mellett megérné a termelőnek a termelés. Májusban 187 eurót adtak a búza tonnájáért, miközben a termelők elképzelése szerint egy 200 Euro/tonna felvásárlási ár lenne elfogadható.
Mivel a belső fogyasztás 3,6 millió tonna, ezért az a 7,1 millió tonna bőven lehetőséget biztosít az exportra.

Kukoricából 2,6 -szoros termés várható a tavalyi évhez viszonyítva, számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a 2007-es 3,9 millió tonna terméshez képest 10,1 millió tonna kukorica betakarítása várható. Ez a minden idők harmadik legjobb kukoricatermése lehet Romániában. A rekordtermés 2004-ben volt 14,1 millió tonnával. Az agrárium jó teljesítménye jelentősen hozzájárul Románia nemzeti össztermékének növekedéséhez, hiszen a nemzeti össztermék növekedésének 6,2 %-os becsült értékét egy jó országos termény betakarítás akár 8,5 %-ra emelheti.

dr. Szabó József Andor

forrás: fvm.hu

2008. 24. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,73

Az index értelmezése: itt

Csoportos létszámleépítés lesz a pápai húsüzemnél

Konkrét időpont és létszámkeret még nincs, ám csoportos létszámleépítésről tájékoztatta a pápai munkaügyi hivatalt a Pápai Hús Zrt. felszámolásával megbízott budapesti Vectigalis Zrt. Az 1370 fős alkalmazotti létszámból körülbelül ezer fő maradhat a vállalatnál.

Nem konkrét időpontra és határidővel jelentettünk be létszámleépítést, csupán azt jeleztük a munkaügyi kirendeltségnek, hogy ez várható, ezt tervezzük - áll a cég közleményében. Varga Jenő, a Vectigalis Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a felszámolónak fel kell készülnie minden lehetőségre, így arra is, hogy akár napokon belül vevő jelentkezhet a pápai húsgyárért. Az pedig szinte bizonyosra vehető, hogy a "szocialista időkben felduzzasztott dolgozói létszámot" át nem veszi egyetlen befektető sem - tette hozzá.

Négyszáz dolgozó elküldése várható

A felszámolóbiztos megjegyezte: nem akkor akarnak majd kapkodni és három hónapos határidővel létszámleépítést bejelenteni, amikor jelentkezik egy komoly vevő, és közli, hogy csak a létszám felére-háromnegyedére tart igényt, különben nincs üzlet. "Arra törekszünk, hogy minél több munkahelyet megmentsünk, s reálisan ezer munkavállaló megmaradásával lehet is számolni" - vélekedett a felszámoló. Jelenleg 1370 munkatárs dolgozik a húsüzemnél.
Az élő sertés ára fél év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett, miközben a nagykereskedelmi húsárak változatlanok maradtak. Utalt arra is, hogy egy felszámolás alatt lévő cég olyan támogatásoktól is elesik, amely a versenytársaknak úgymond "kijár". Például nem indulhatnak közbeszerzési eljáráson sem - jegyezte meg.

Tiltakozik a szakszervezet

A tervbe vett pápai csoportos létszámleépítés ellen kedden közleményben tiltakozott a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ). Az érdekképviselet szerint szükség van agrárstratégiára és szakágazati - például húságazati - stratégiákra is. Pápa esete a HDSZ szerint azt példázza, hogy nehéz stratégiát összeállítani, ha fontos gazdasági szereplők sorsa bizonytalan.

forrás: origo.hu

2008. 23. heti hízó / takarmány index (HTI)

4,73

Az index értelmezése: itt

Kocaselejtezés üteme veszélyezteti a Egyesült Királyság sertéshús ellátását

Az Egyesült Királyságban az év eddig eltelt részében 40%-kal nőtt a kocaselejtezés. A jelentős csökkenés azonnal felélesztette a brit sertéshúsellátással kapcsolatos aggodalmakat.

A magas kocakivágás egyenes következménye a 70%-os takarmányár emelkedés okozta, az ország sertéstartói körében állandósult, pénzügyi problémáknak. A takarmányárak meredek emelkedése nem érezhető a vágóhidak által a termelőknek fizetett árakban.

BPEX, tájékoztatása szerint a selejtvágások száma több mint heti 4000 darab, az idei összes kocavágással együtt eléri a 102.000 darabot, szemben a 2007. évi 77.000-es darabszámmal. A brit kocaállomány az elmúlt tíz évben megfeleződött. Az előrejelzések szerint a most még 436.000 darabos állomány decemberre 390.000 darabra csökkenhet.

A BPEX elnöke Stewart Houston kijelentette: "A kocaselejtezés növekedése csak azt jelentheti, hogy a termelők a magas takarmányköltségek miatt csökkentik az állományukat. A vágások megnövekedett száma 1,012 millió darabbal csökkentheti a rendelkezésre álló sertésállományt."

forrás: porkmag.com

Közép-európai húsipari nagyvállalat alakul

A Debreceni Hús (DH)-csoport három hazai magánszemély tulajdonában lévő többségi részvénycsomagját is megvásárolja a szlovák Penta kockázati tőketársaság - mondta Román Gyula, a Debreceni Hús Zrt. elnök-tulajdonosa a Napi Gazdaságnak.

Bár a tárgyalások még zajlanak, arról már megállapodtak, hogy a három tulajdonos részesedést kap abban az alakuló cégben, amely - szintén a Penta közreműködésével - a közelmúltban már megvette Szlovákia egyik legnagyobb húsipari vállalatát, s a közeljövőben várhatóan jelentős részesedést szerez egy cseh és egy lengyel húsfeldolgozóban is. Az így létrejövő társaság - a magyar nevét illetően Közép-európai Húsipari Zrt. - éves nettó árbevétele várhatóan meghaladja a 130 milliárd forintot.
A Penta az ING Bank Zrt.-nél egy zárolt számlán már letétbe helyezte azt az összeget, amely a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. DH-ban lévő 47,88 százalékos tulajdonrészének megvásárlását teszi lehetővé. Az elnök kifejtette: az MFB három évvel ezelőtt úgy szállt be 1,8 milliárd forinttal a Pick után a második legnagyobb hazai húsipari cégbe, hogy a tulajdonosoknak öt éven belül vissza kell vásárolniuk a részvénycsomagot. Erre most jó alkalom kínálkozott, bár Román a tranzakció értékéről az MFB felhatalmazása nélkül nem kívánt nyilatkozni.
A szlovákok ugyanakkor csak a tavaly már 42 milliárd forintos nettó árbevételt elérő DH három cégét, a Debreceni Hús Zrt.-t, a békéscsabai Csabahús Kft.-t, valamint a szolnoki Szole-Meat Kft.-t veszik meg. Az évek óta veszteséges Kapuvári Hús (KH) Zrt. - érthető okokból - nem kell nekik. A tavaly 13,5 milliárd forintos nettó árbevételt elérő kisalföldi cég a Román által jegyzett R-KO-N Befektetési és Vagyonkezelő Kft. birtokában marad, és új tulajdonostársakat is bevonnak. Az elnök hozzátette: a veszteséges gazdálkodásnak elsősorban az az oka, hogy a KH-nál források híján nem vagy csak kis részben valósultak meg a korábban eltervezett fejlesztések - olvasható a Napi Gazdaságban.

forrás: origo.hu

Oroszországi sertéstenyésztési koncepció

Moszkva, 2008. május 29.

Május 28-án mutatták be Moszkvában a Mezőgazdasági Minisztérium, az orosz Sertéshús-termelők Szövetsége, valamint a hollandiai székhelyű Hendrix Genetics közös munkájával elkészített, országos sertéstenyésztés-fejlesztési koncepciót.

A koncepció a 2008-2020. közötti időszakra irányozza elő azokat a fejlesztési feladatokat, amelyek teljesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az orosz sertéságazat megfelelően ki tudja elégíteni az igényeket. Ennek érdekében előirányozza a legmodernebb technológiák bevezetését, a genetikai állomány nagymértékű javítását, valamint a tenyésztési tevékenység szervezeti hátterének újragondolását.

A mennyiségi vonatkozások tekintetében a koncepció abból indul ki, hogy az elérendő cél 2015-re megteremteni az orosz lakosság sertéshússal történő, európai szintű ellátását, ami a szakértők szerint egy főre évi 38-40 kg-os fogyasztást jelent. 2020-ra kívánják elérni azt, hogy a belföldi szükségletek gyakorlatilag teljes kielégítésén túlmenően az orosz sertéságazat kilépjen a világpiacra, és stabil exportőrként jelenjen meg.

Az elképzelések szerint az országban 7 nagy regionális genetikai centrumot hoznának létre, amelyek folyamatosan ellátnák a gazdaságokat genetikával, gyakorlatilag minimálisra visszaszorítva ezzel a ma még nagy volumenű importot. Ezzel túlmenően a takarmányellátás színvonalának komoly javítása, illetőleg ezt elősegítendő a vetőmegtermesztés, a szelekciós tevékenység modernizálása is szerepel a célkitűzések között.

A koncepció ismertetésén részt vevő mezőgazdasági miniszter többek között elmondta, hogy az elképzelésekben jelzett célkitűzések fontosak és reálisak, ugyanakkor még sok munka van hátra a funkciók megfelelő értelmezésével, az állami részvétel milyenségével kapcsolatban. Alekszej Gorgyejev arra is utalt, hogy a tervekkel összefüggésben indokolt áttekinteni a kapcsolódó ágazatok, többek között a gabonatermesztés helyzetét is, mindenekelőtt a jelenlegi gabonaexportálási gyakorlatot. A miniszter megismételte azt a korábban is hangoztatott nézetét, hogy előbb-utóbb fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, amikor is az orosz exportőrök által szállított gabonán, külföldön felnevelt sertések húsát importálják vissza, nyilvánvalóan veszteségeket okozva ezzel az országnak.

A koncepció megvalósításának finanszírozási hátterével, az állami források bevonásával kapcsolatban a miniszter nem nyilatkozott. A tavaly elfogadott, 5 évre érvényes állami agrárprogram alapján ismeretes, hogy 2008-2012. között 21,7%-kal kell növekednie az agrárium kibocsátásának, s a tervekben prioritást élvez az állattenyésztés fejlesztése, illetve a húsellátás javítása. Ehhez 551 milliárd Rbl összegű, a központi (szövetségi) költségvetés által biztosítandó forrásokból fedezett támogatással lehet számolni, de további hasonló nagyságrendű összeg elkülönítése is várható az önkormányzati (köztársasági, megyei, stb.) költségvetésekből. A most ismertetett, hosszú távú koncepció ugyanakkor nyilván további források allokálását teszi majd szükségessé.

dr. Kemény Ádám

forrás: fvm.hu