Az elmúlt harminc évben tapasztalt legnagyobb drágulás előtt állunk az élelmiszer világpiacán - állítják egyöntetűen nemzetközi agrárelemzők. Az áremelkedést elsősorban a felfutó bioenergia-termelés generálja, valamint a Kína és India átal támasztott hatalmas kereslet.
A takarmányárak emelkedése az állattenyésztési termékeknél is drágulást okoz a nagyobb költségek miatt. Átlagon felül drágul a hús, a baromfi, a tej és a tojás. A bioipar látványos fejlődése miatt számos elemző már etanolválságról beszél - olvasható a Világgazdaságban.
Magyarországon az új bioetanol gyárak nagy része 2009-től kezdi a munkát, és a tervek szerint akár 2,5 millió tonna terményt (elsősorban kukoricát) is feldolgozhatnak évente. A várhatóan bővölő kereslet miatt az valószínűsíthető - véli Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára -, hogy a mostani magas, tonnánként 30 ezer forint körüli árak megmaradnak, de további drágulásnál már a bioüzemanyag versenyképessége is romolhat.
Az már ma nyilvánvaló, hogy a hazai biogyártás beindulása az exportálható árualap csökkenésével jár majd a gabonaszektorban. Rosszabb években azonban a biofeldolgozás komoly konkurenciát támaszthat az állattenyésztésnek. Az agrártárca mindenesetre azzal számol, hogy Magyarországon évi 800 ezer tonna etanol készülhet, ez - figyelembe véve a 130-150 ezer tonnás belső szükségletet - exportőri pozíciót jelentene. A magas gabonaárak viszont egyértelműen hátrányosak lehetnek az állattartók számára, ugyanis akadályozhatják az állatállomány növelését.
A világpiaci élelmiszer-dráguláshoz hozzájárul az éghajlatváltozásra utaló, szárazabb időjárás is. Intő jel, hogy a globális gabonakészletek ma harmincéves mélyponton vannak. Emellett a nemzetközi porondon az is áremelkedést okoz, hogy Kína és India egyre nagyobb vevőként lép a piacra. A két ország elsősorban a búza, a kukorica, a tej és az étolaj árát növeli, mivel a hatalmas kereslet kielégítésére nincs megfelelő kínálat.
Magyarországon az első négy hónapban átlagosan 12,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek a múlt év azonos időszakához képest, miközben a teljes termék- és szolgáltatási körre értendő fogyasztói árindex 8,6 százalék volt.
Az év első negyedében az Egyesült Államokban az élelmiszerek átlagárának növekedése 6,7 százalék volt, és ha ez így folytatódik, a legnagyobb árinfláció várható 1980 óta - állítják elemzők. Nagy-Britanniában Kínához hasonló, 6,2 százalékos élelmiszerár-növekedést tapasztaltak 2007 első három hónapjában.
Kőszegi Andrea
forrás: origo.hu
A takarmányárak emelkedése az állattenyésztési termékeknél is drágulást okoz a nagyobb költségek miatt. Átlagon felül drágul a hús, a baromfi, a tej és a tojás. A bioipar látványos fejlődése miatt számos elemző már etanolválságról beszél - olvasható a Világgazdaságban.
Magyarországon az új bioetanol gyárak nagy része 2009-től kezdi a munkát, és a tervek szerint akár 2,5 millió tonna terményt (elsősorban kukoricát) is feldolgozhatnak évente. A várhatóan bővölő kereslet miatt az valószínűsíthető - véli Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára -, hogy a mostani magas, tonnánként 30 ezer forint körüli árak megmaradnak, de további drágulásnál már a bioüzemanyag versenyképessége is romolhat.
Az már ma nyilvánvaló, hogy a hazai biogyártás beindulása az exportálható árualap csökkenésével jár majd a gabonaszektorban. Rosszabb években azonban a biofeldolgozás komoly konkurenciát támaszthat az állattenyésztésnek. Az agrártárca mindenesetre azzal számol, hogy Magyarországon évi 800 ezer tonna etanol készülhet, ez - figyelembe véve a 130-150 ezer tonnás belső szükségletet - exportőri pozíciót jelentene. A magas gabonaárak viszont egyértelműen hátrányosak lehetnek az állattartók számára, ugyanis akadályozhatják az állatállomány növelését.
A világpiaci élelmiszer-dráguláshoz hozzájárul az éghajlatváltozásra utaló, szárazabb időjárás is. Intő jel, hogy a globális gabonakészletek ma harmincéves mélyponton vannak. Emellett a nemzetközi porondon az is áremelkedést okoz, hogy Kína és India egyre nagyobb vevőként lép a piacra. A két ország elsősorban a búza, a kukorica, a tej és az étolaj árát növeli, mivel a hatalmas kereslet kielégítésére nincs megfelelő kínálat.
Magyarországon az első négy hónapban átlagosan 12,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek a múlt év azonos időszakához képest, miközben a teljes termék- és szolgáltatási körre értendő fogyasztói árindex 8,6 százalék volt.
Az év első negyedében az Egyesült Államokban az élelmiszerek átlagárának növekedése 6,7 százalék volt, és ha ez így folytatódik, a legnagyobb árinfláció várható 1980 óta - állítják elemzők. Nagy-Britanniában Kínához hasonló, 6,2 százalékos élelmiszerár-növekedést tapasztaltak 2007 első három hónapjában.
Kőszegi Andrea
forrás: origo.hu
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése