Ez EU-ban egyre többet foglalkoznak az állatjóléttel, de vajon készek-e a fogyasztók megfizetni az állatbarát termékek magasabb árát? Erről is szó volt azon a meghallgatáson, amelyet a parlament mezőgazdasági bizottsága szervezett, és amelynek témája az EU 2006 és 2010 közötti időszakra vonatkozó állatjóléti cselekvési terve volt.
Az új cselekvési terv célja az állatjólét lehető leghatékonyabb biztosítása. Ezt kellene elérni minden EU-ágazatban, az unió és a harmadik országok közötti kapcsolatokban és az amszterdami szerződéshez mellékelt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően, mely kimondja, hogy az állatokat érző élőlényeknek kell tekinteni.
Az állatjólét európai érték
A felszólalók egyetértettek abban, hogy az állatjólét egy európai érték, és szorosan összefügg más politikaterületekkel. Az EU-ban már magasak az elvárások, de „még sok mindent lehetne tenni" – jelentette ki Elisabeth Jeggle német kereszténydemokrata EP-képviselő, aki épp a cselekvési tervről szóló jelentésen dolgozik.
Egy 24 708 megkérdezettet számláló, tavaly készült Eurobarometer közvélemény-kutatás során a huszonöt tagállamból tizenötben a válaszadók többsége úgy vélte, hogy nem szerepel kellő súllyal az állatjólét ügye saját országuk mezőgazdasági politikájában. A megkérdezetteknek meg kellett határozniuk külön-külön, hogy az egyes haszonállatfajokkal mennyire bánnak kíméletesen, illetve szerintük milyen mértékű védelmet kapnak. Az emberek a tojótyúkok életkörülményeit ítélték a legrosszabbnak, a sertésekét és a tehenekét elviselhetőbbnek.
Hajlandók vagyunk fizetni is?
Úgy tűnik, az állatok elviselhető élethez való joga már elfogadott a köztudatban, mégsem gondol erre az emberek többsége, amikor élelmiszert vásárol, és az esetleg jelentősen magasabb árat már nem hajlandók megfizetni az állatbarát termékekért. Luis Gosálvez Lara spanyol professzor adatai szerint az embereknek csak 11 százaléka kész arra, hogy a hús árának több mint 25 százalékos emelkedését is megfizesse.
Mindazonáltal érezhető, és egyre erősödő az állatbarát termékek iránti igény – állítja Dil Peeling az Eurogroup for Animal Welfare nevű állatvédelmi szervezettől. Utalt egy tanulmányra, melyet egy írországi élelmezésügyi központ készített 2000-ben, és amelyből kiderül, hogy Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, Olaszország és Németország lakosainak egyharmada állatjóléti meggondolások miatt csökkentette a húsfogyasztását. Az is kiderül belőle, hogy a jó körülmények között tartott tyúkok „boldog” tojásaiból ma két és félszer annyi fogy, mint tíz évvel ezelőtt.
Több felszólaló is kifejtette, hogy a termékazonosítás néha nehézségekbe ütközik, és ez hátráltathatja a tudatos vásárlást, ezért fontos lenne az egyértelmű címkézés. Az EU-polgárok kb. 51 százaléka arról számol be, hogy ritkán, vagy soha nem tudja eldönteni a tojások, a tej vagy egy hústermék címkéje alapján, hogy azt állatbarát módon állították-e elő vagy nem.
Joseph Daul francia néppárti képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke kiemelte, hogy az állatjóléti elvek a kedvtelésből tartott állatokra is vonatkoznak. A képviselő szükségesnek látja, hogy tanulmányok készüljenek az új szabályozás társadalmi-gazdasági hatásainak felmérésére, és a normák felállításakor vegyék figyelembe a földrajzi különbségeket is. Az állatjólét javítása nem jelent feltétlenül magasabb költségeket és komplikált szabályozást.
Az új cselekvési terv célja az állatjólét lehető leghatékonyabb biztosítása. Ezt kellene elérni minden EU-ágazatban, az unió és a harmadik országok közötti kapcsolatokban és az amszterdami szerződéshez mellékelt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően, mely kimondja, hogy az állatokat érző élőlényeknek kell tekinteni.
Az állatjólét európai érték
A felszólalók egyetértettek abban, hogy az állatjólét egy európai érték, és szorosan összefügg más politikaterületekkel. Az EU-ban már magasak az elvárások, de „még sok mindent lehetne tenni" – jelentette ki Elisabeth Jeggle német kereszténydemokrata EP-képviselő, aki épp a cselekvési tervről szóló jelentésen dolgozik.
Egy 24 708 megkérdezettet számláló, tavaly készült Eurobarometer közvélemény-kutatás során a huszonöt tagállamból tizenötben a válaszadók többsége úgy vélte, hogy nem szerepel kellő súllyal az állatjólét ügye saját országuk mezőgazdasági politikájában. A megkérdezetteknek meg kellett határozniuk külön-külön, hogy az egyes haszonállatfajokkal mennyire bánnak kíméletesen, illetve szerintük milyen mértékű védelmet kapnak. Az emberek a tojótyúkok életkörülményeit ítélték a legrosszabbnak, a sertésekét és a tehenekét elviselhetőbbnek.
Hajlandók vagyunk fizetni is?
Úgy tűnik, az állatok elviselhető élethez való joga már elfogadott a köztudatban, mégsem gondol erre az emberek többsége, amikor élelmiszert vásárol, és az esetleg jelentősen magasabb árat már nem hajlandók megfizetni az állatbarát termékekért. Luis Gosálvez Lara spanyol professzor adatai szerint az embereknek csak 11 százaléka kész arra, hogy a hús árának több mint 25 százalékos emelkedését is megfizesse.
Mindazonáltal érezhető, és egyre erősödő az állatbarát termékek iránti igény – állítja Dil Peeling az Eurogroup for Animal Welfare nevű állatvédelmi szervezettől. Utalt egy tanulmányra, melyet egy írországi élelmezésügyi központ készített 2000-ben, és amelyből kiderül, hogy Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, Olaszország és Németország lakosainak egyharmada állatjóléti meggondolások miatt csökkentette a húsfogyasztását. Az is kiderül belőle, hogy a jó körülmények között tartott tyúkok „boldog” tojásaiból ma két és félszer annyi fogy, mint tíz évvel ezelőtt.
Több felszólaló is kifejtette, hogy a termékazonosítás néha nehézségekbe ütközik, és ez hátráltathatja a tudatos vásárlást, ezért fontos lenne az egyértelmű címkézés. Az EU-polgárok kb. 51 százaléka arról számol be, hogy ritkán, vagy soha nem tudja eldönteni a tojások, a tej vagy egy hústermék címkéje alapján, hogy azt állatbarát módon állították-e elő vagy nem.
Joseph Daul francia néppárti képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke kiemelte, hogy az állatjóléti elvek a kedvtelésből tartott állatokra is vonatkoznak. A képviselő szükségesnek látja, hogy tanulmányok készüljenek az új szabályozás társadalmi-gazdasági hatásainak felmérésére, és a normák felállításakor vegyék figyelembe a földrajzi különbségeket is. Az állatjólét javítása nem jelent feltétlenül magasabb költségeket és komplikált szabályozást.
forrás: www.europarl.europa.eu
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése