Úgy vélem, hogy a hazai sertéstenyésztőket méltán izgatja a dán döntés háttere, figyelembe véve azt a tényt, hogy egy olyan fajtáról van szó, mely a hazai hízó állományokra is jelentős hatással bír. Ezért gondoltam, hogy visszatérek a témára, és leközlöm a Pig International legújabb, februári számában megjelent egész oldalas cikket. Remélem sok kérdést megválaszol azzal kapcsolatban, hogy mi a fajta jövője.
Dánia 3 fajtás genetikai programra tér át a nemzeti sertéstenyésztési rendszerében, hogy megtakarítson 2 millió €-t, miután úgy döntöttek, hogy a dán hampshire fajta használata sem termelési, sem állategészségügyi szempontból nem indokolt.
2007 januárjától a hampshire fajta nem része többé a dán sertés tenyészállat-állomány genetikai fejlesztését célzó nemzeti programnak. Habár néhány tenyésztő önkéntes alapon saját kereskedelmi megfontolásából még tovább tenyésztheti ezt a fajtát, a hivatalos tesztekből kihagyják a hampshiret, és a további használatát a Dansk Svinproduktion (Dán Sertés Termelés) által működtetett tenyésztési rendszer már nem támogatja.
A hírt Orla Gron Pedersen a Dansk Svinproduktion vezetője is megerősítette a legutóbb a dániai Hermingben tartott sertéstenyésztők országos gyűlése alkalmával 2000 termelő és szaktanácsadó résztvevőnek tartott beszédében. Egyértelművé tette, hogy a hampshire használata országosan csökkent, legalább is az elmúlt 5 évben. A korábban az ország vágósertéseinek genetikai állományában közel 10%-ban jelen lévő fajta manapság nem több, mint 4%-ot tesz ki.
„A hampshire részaránya sohasem volt magas, és ez napjainkra még tovább csökkent” mondta. „Úgy vélem, hogy lényeges csökkenést láttunk, főleg az utóbbi 2 évben, ami egybeesik a PMWS vagy más néven cirkovírus okozta problémák növekedésével az ágazatunkban. Habár ez olyan valami, amit nehéz pontosan bizonyítani, sok ember hiszi azt, hogy a PMWS súlyosabban jelentkezik a hampshire keresztezett kanok utódainál, és mi magunk is végeztünk néhány kutatást, melyek szintén ebbe az irányba mutattak. Úgy tűnik, hogy egy határozott tendencia figyelhető meg.”
„Ez éppen az ellenkezője annak, amit évekkel ezelőtt láttunk, amikor a hampshiret úgy ismertük, mint egy jó, erős kan, ami egészséges malacokat ad. Mostanra kétségek merültek fel a betegségekkel szembeni ellenálló képességével kapcsolatban, különösen a PMWS esetében. Nem mondhatjuk, hogy ez a vád csak a dán hampshirehez kötődik, mivel többé-kevésbé ugyan ez igaz a világ valamennyi hampshire-jére. Nem lenne helyes azt a látszatot kelteni, hogy a változás a Dániában alkalmazott szelekciós gyakorlat következménye. A fajtát a napi testtömeg-gyarapodás, a takarmányértékesítés és a féltestekben lévő színhústartalomhoz kötődő szokásos paraméterekre szelektáltuk. Természetesen mi sosem szelektáltuk a fajtát olyan irányba, mely megváltoztatta volna a betegséggel szembeni ellenálló képességét.”
„De ne gondolják azt, hogy a PMWS az egyedüli oka a döntésünknek.” folytatja Orla Gron. „A Hampshire mindig is egy jó fajta volt arra, hogy részt vegyen egy keresztezett kan előállításában, amely aktív a természetes fedeztetés során és az ivarzó kocák kiválogatásakor. Most, hogy a mesterséges termékenyítés elterjedt ezek a tulajdonságok kevésbé értékesek, mint voltak ennek előtte. A mi szempontunkból sokkal fontosabb, hogy a tapasztalataink azt mutatják az utódokat tekintve nem előnyösebb a hampshire-duroc keresztezett kan használata a tisztavérű duroc terminál kan használatához képest. Ez volt valójában a fő érv a fajta ellen és a legsürgetőbb ok arra, hogy abbahagyjuk a felhasználását.”
„Úgy számoljuk, hogy a nemzeti tenyésztési rendszer számottevő pénzt takarít meg a döntés következtében. A hampshire-t tartó tenyésztők, nem értékesítettek túl sok kant eltekintve attól a néhány darabtól, melyet mesterséges központoknak adtak el, továbbá a fajta hajlamos kis almokat adni. Mindezeket együttvéve, természetesen extra költségek jelentkeztek, így a gyakorlatban a hampshire felhasználásának költségét tulajdonképpen a másik 3 általunk használt vonal a dán lapály, dán nagyfehér, és duroc fedezte. A számításaink szerint a megtakarítás közel 2 millió €, amely igen jelentősnek nevezhető.”
Arról is beszámolt, hogy Dániában a nemzeti sertés programban szereplő 9 nukleusz állománynak közel 800 hampshire kocája van összevetve a 3.450 kocás lapály, a 2.750 kocás nagyfehér, és az 1.800 kocás duroc állománnyal. A hivatalos programból való teljes kivonása további 12-18 hónapot vesz igénybe, az érvényes szerződésekben rögzített követelmények figyelembe vételével.
Ezt követően, állítja Orla Gron, talán csak 3-4 tenyésztő fog néhány hampshiret tartani, hogy kielégítse a megmaradó tisztavérű vagy keresztezett hampshire kanok iránti hazai keresletet. A többi koca kiselejtezéséhez nem adnak támogatást, mivel úgy vélik, hogy a selejtezéssel kapcsolatban nem merülnek fel veszteségek. Sokan érdekeltek lesznek a tenyészetük fehér fajtákra cserélésében, jegyezte meg. Szaporítónak lenni manapság jó üzlet Dániában, mivel az igény gyorsan növekszik a lapály/nagyfehér telepi utánpótlást szolgáló kocasüldők iránt. Hozzátette, hogy jelenleg nincs tervbe véve a nukleusz kocaállomány teljes méretének megtartása a lapály, a nagyfehér vagy a duroc létszámának növelésével a hampshire állomány kiesését ellensúlyozandó.
Dánia 3 fajtás genetikai programra tér át a nemzeti sertéstenyésztési rendszerében, hogy megtakarítson 2 millió €-t, miután úgy döntöttek, hogy a dán hampshire fajta használata sem termelési, sem állategészségügyi szempontból nem indokolt.
2007 januárjától a hampshire fajta nem része többé a dán sertés tenyészállat-állomány genetikai fejlesztését célzó nemzeti programnak. Habár néhány tenyésztő önkéntes alapon saját kereskedelmi megfontolásából még tovább tenyésztheti ezt a fajtát, a hivatalos tesztekből kihagyják a hampshiret, és a további használatát a Dansk Svinproduktion (Dán Sertés Termelés) által működtetett tenyésztési rendszer már nem támogatja.
A hírt Orla Gron Pedersen a Dansk Svinproduktion vezetője is megerősítette a legutóbb a dániai Hermingben tartott sertéstenyésztők országos gyűlése alkalmával 2000 termelő és szaktanácsadó résztvevőnek tartott beszédében. Egyértelművé tette, hogy a hampshire használata országosan csökkent, legalább is az elmúlt 5 évben. A korábban az ország vágósertéseinek genetikai állományában közel 10%-ban jelen lévő fajta manapság nem több, mint 4%-ot tesz ki.
„A hampshire részaránya sohasem volt magas, és ez napjainkra még tovább csökkent” mondta. „Úgy vélem, hogy lényeges csökkenést láttunk, főleg az utóbbi 2 évben, ami egybeesik a PMWS vagy más néven cirkovírus okozta problémák növekedésével az ágazatunkban. Habár ez olyan valami, amit nehéz pontosan bizonyítani, sok ember hiszi azt, hogy a PMWS súlyosabban jelentkezik a hampshire keresztezett kanok utódainál, és mi magunk is végeztünk néhány kutatást, melyek szintén ebbe az irányba mutattak. Úgy tűnik, hogy egy határozott tendencia figyelhető meg.”
„Ez éppen az ellenkezője annak, amit évekkel ezelőtt láttunk, amikor a hampshiret úgy ismertük, mint egy jó, erős kan, ami egészséges malacokat ad. Mostanra kétségek merültek fel a betegségekkel szembeni ellenálló képességével kapcsolatban, különösen a PMWS esetében. Nem mondhatjuk, hogy ez a vád csak a dán hampshirehez kötődik, mivel többé-kevésbé ugyan ez igaz a világ valamennyi hampshire-jére. Nem lenne helyes azt a látszatot kelteni, hogy a változás a Dániában alkalmazott szelekciós gyakorlat következménye. A fajtát a napi testtömeg-gyarapodás, a takarmányértékesítés és a féltestekben lévő színhústartalomhoz kötődő szokásos paraméterekre szelektáltuk. Természetesen mi sosem szelektáltuk a fajtát olyan irányba, mely megváltoztatta volna a betegséggel szembeni ellenálló képességét.”
„De ne gondolják azt, hogy a PMWS az egyedüli oka a döntésünknek.” folytatja Orla Gron. „A Hampshire mindig is egy jó fajta volt arra, hogy részt vegyen egy keresztezett kan előállításában, amely aktív a természetes fedeztetés során és az ivarzó kocák kiválogatásakor. Most, hogy a mesterséges termékenyítés elterjedt ezek a tulajdonságok kevésbé értékesek, mint voltak ennek előtte. A mi szempontunkból sokkal fontosabb, hogy a tapasztalataink azt mutatják az utódokat tekintve nem előnyösebb a hampshire-duroc keresztezett kan használata a tisztavérű duroc terminál kan használatához képest. Ez volt valójában a fő érv a fajta ellen és a legsürgetőbb ok arra, hogy abbahagyjuk a felhasználását.”
„Úgy számoljuk, hogy a nemzeti tenyésztési rendszer számottevő pénzt takarít meg a döntés következtében. A hampshire-t tartó tenyésztők, nem értékesítettek túl sok kant eltekintve attól a néhány darabtól, melyet mesterséges központoknak adtak el, továbbá a fajta hajlamos kis almokat adni. Mindezeket együttvéve, természetesen extra költségek jelentkeztek, így a gyakorlatban a hampshire felhasználásának költségét tulajdonképpen a másik 3 általunk használt vonal a dán lapály, dán nagyfehér, és duroc fedezte. A számításaink szerint a megtakarítás közel 2 millió €, amely igen jelentősnek nevezhető.”
Arról is beszámolt, hogy Dániában a nemzeti sertés programban szereplő 9 nukleusz állománynak közel 800 hampshire kocája van összevetve a 3.450 kocás lapály, a 2.750 kocás nagyfehér, és az 1.800 kocás duroc állománnyal. A hivatalos programból való teljes kivonása további 12-18 hónapot vesz igénybe, az érvényes szerződésekben rögzített követelmények figyelembe vételével.
Ezt követően, állítja Orla Gron, talán csak 3-4 tenyésztő fog néhány hampshiret tartani, hogy kielégítse a megmaradó tisztavérű vagy keresztezett hampshire kanok iránti hazai keresletet. A többi koca kiselejtezéséhez nem adnak támogatást, mivel úgy vélik, hogy a selejtezéssel kapcsolatban nem merülnek fel veszteségek. Sokan érdekeltek lesznek a tenyészetük fehér fajtákra cserélésében, jegyezte meg. Szaporítónak lenni manapság jó üzlet Dániában, mivel az igény gyorsan növekszik a lapály/nagyfehér telepi utánpótlást szolgáló kocasüldők iránt. Hozzátette, hogy jelenleg nincs tervbe véve a nukleusz kocaállomány teljes méretének megtartása a lapály, a nagyfehér vagy a duroc létszámának növelésével a hampshire állomány kiesését ellensúlyozandó.
Forrás: Pig International
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése