Oldalak

vasárnap, február 25, 2007

Újabb sertéspestis Bulgáriában

Pénteken 142 sertést vágtak le sertéspestises megbetegedés miatt Bulgária déli részén fekvő Yambol városához közeli Tenevo községben. A település 3 km-es körzetében védekezési zónát alakítottak ki, és 10 km-es körzetben minden sertést megvizsgálnak a betegégre, nyilatkozta Paskal Zhelyazkov, a nemzeti állategészségügyi hivatal helyettes vezetője.

forrás: international.ibox.bg

péntek, február 23, 2007

Megállíthatatlan lehet a leépülés a sertéságazatban

A KSH adatai szerint rövid ideig tartó fellendülés után tavaly nyáron ismét csökkenni kezdett a hazai sertésállomány, december elsején 78 ezerrel kevesebb, 4 millióhoz közelítő darabszámot mért a szervezet. Az idei év elején nagyot zuhant a felvásárlási ár is, a Vágóállat és Hús Terméktanács január első 3 hetében 6 %-os visszaesést regisztrált. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint már nem ritka, hogy mindössze 230-250 Ft-ot fizetnek az első osztályú állat kilójáért. Ez az ár nem fedezi a hizlalás költségeit, ezért ha nem változik a trend, több gazda megszüntetheti a termelést, az ágazatban pedig visszafordíthatatlanná válik a leépülés. Az Agrár Európa Kft. mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tanácsadási üzletágának igazgatója szerint csak az a termelő marad talpon, aki a hizlalás kg-onkénti költségét 252-255 Ft körül képes beállítani. A nemzetközi előrejelzések fokozatos áremelkedést jeleznek, ám a hazai helyzetet alapvetően meghatározza, hogy jelentős mértékű olcsó importsertés érkezik (főként Lengyelországból) az országba. Tavaly mintegy 3,8 millió sertést vágtak hazánkban, amiből 600-650 ezer érkezett külföldről.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) szerint a Magyarországra importált élő sertések értéke 2003-ban közel 293 ezer euró volt, ez az uniós csatlakozás évébe 37,4 millió euróra ugrott, azóta pedig megduplázódott.

forrás: Magyar Nemzet

4 ezer tenyészsüldőt szállított a Topigs Oroszországba

A Topigs Hungary Kft. 4 ezer tenyészsüldőt szállított Oroszországba, a Tatár Autonóm Köztársaságba. Az állatokat az új sertéshús-termelési programjának beindítása kapcsán vásárolta a tagköztársaság. Az exportált egyedek Magyarországon születtek, de a sperma holland mesterséges termékenyítő állomásokról származik. A Topigs Hungary Kft. dalland és dumeco sertések kizárólagos hazai tenyésztője, és jelenleg Topigs néven új sertéshibridet regisztráltatnak.

Forrás: www.babolnatakarmany.hu

Gratulálok!
Ez igazán szép teljesítmény, így már elmondható, hogy a hazánkban is tenyésztői munkát végző nemzetközileg elismert sertéstenyésztő vállalkozások (RATTLEROW SEGHERS, Topigs) komolyan hozzájárulnak az orosz piacon jelentkező tenyészállat igény kielégítéséhez. Ez magában hordozza annak ígéretét, hogy megfelelnek azoknak az igen szigorú állategészségügyi követelményeknek, melyeket Botzheim Tibor kollégám írt le cikkében, és megfelelő méretű tenyészállat populációval rendelkeznek a folyamatos genetikai előrehaladáshoz, és az ilyen volumenű telepek feltöltéséhez.

2007. 8. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,02

Állatjólét – növekvő figyelem

Ez EU-ban egyre többet foglalkoznak az állatjóléttel, de vajon készek-e a fogyasztók megfizetni az állatbarát termékek magasabb árát? Erről is szó volt azon a meghallgatáson, amelyet a parlament mezőgazdasági bizottsága szervezett, és amelynek témája az EU 2006 és 2010 közötti időszakra vonatkozó állatjóléti cselekvési terve volt.


Az új cselekvési terv célja az állatjólét lehető leghatékonyabb biztosítása. Ezt kellene elérni minden EU-ágazatban, az unió és a harmadik országok közötti kapcsolatokban és az amszterdami szerződéshez mellékelt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően, mely kimondja, hogy az állatokat érző élőlényeknek kell tekinteni.

Az állatjólét európai érték

A felszólalók egyetértettek abban, hogy az állatjólét egy európai érték, és szorosan összefügg más politikaterületekkel. Az EU-ban már magasak az elvárások, de „még sok mindent lehetne tenni" – jelentette ki Elisabeth Jeggle német kereszténydemokrata EP-képviselő, aki épp a cselekvési tervről szóló jelentésen dolgozik.

Egy 24 708 megkérdezettet számláló, tavaly készült Eurobarometer közvélemény-kutatás során a huszonöt tagállamból tizenötben a válaszadók többsége úgy vélte, hogy nem szerepel kellő súllyal az állatjólét ügye saját országuk mezőgazdasági politikájában. A megkérdezetteknek meg kellett határozniuk külön-külön, hogy az egyes haszonállatfajokkal mennyire bánnak kíméletesen, illetve szerintük milyen mértékű védelmet kapnak. Az emberek a tojótyúkok életkörülményeit ítélték a legrosszabbnak, a sertésekét és a tehenekét elviselhetőbbnek.

Hajlandók vagyunk fizetni is?

Úgy tűnik, az állatok elviselhető élethez való joga már elfogadott a köztudatban, mégsem gondol erre az emberek többsége, amikor élelmiszert vásárol, és az esetleg jelentősen magasabb árat már nem hajlandók megfizetni az állatbarát termékekért. Luis Gosálvez Lara spanyol professzor adatai szerint az embereknek csak 11 százaléka kész arra, hogy a hús árának több mint 25 százalékos emelkedését is megfizesse.

Mindazonáltal érezhető, és egyre erősödő az állatbarát termékek iránti igény – állítja Dil Peeling az Eurogroup for Animal Welfare nevű állatvédelmi szervezettől. Utalt egy tanulmányra, melyet egy írországi élelmezésügyi központ készített 2000-ben, és amelyből kiderül, hogy Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, Olaszország és Németország lakosainak egyharmada állatjóléti meggondolások miatt csökkentette a húsfogyasztását. Az is kiderül belőle, hogy a jó körülmények között tartott tyúkok „boldog” tojásaiból ma két és félszer annyi fogy, mint tíz évvel ezelőtt.

Több felszólaló is kifejtette, hogy a termékazonosítás néha nehézségekbe ütközik, és ez hátráltathatja a tudatos vásárlást, ezért fontos lenne az egyértelmű címkézés. Az EU-polgárok kb. 51 százaléka arról számol be, hogy ritkán, vagy soha nem tudja eldönteni a tojások, a tej vagy egy hústermék címkéje alapján, hogy azt állatbarát módon állították-e elő vagy nem.

Joseph Daul francia néppárti képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke kiemelte, hogy az állatjóléti elvek a kedvtelésből tartott állatokra is vonatkoznak. A képviselő szükségesnek látja, hogy tanulmányok készüljenek az új szabályozás társadalmi-gazdasági hatásainak felmérésére, és a normák felállításakor vegyék figyelembe a földrajzi különbségeket is. Az állatjólét javítása nem jelent feltétlenül magasabb költségeket és komplikált szabályozást.

forrás: www.europarl.europa.eu

szerda, február 21, 2007

Mit tennék, ha vágóhidas lennék?

Jó kérdés nem?
Ha a régi jól berögzött gondolatmenetet követjük, akkor mondhatjuk, hogy: Miért is kellene bármit tenniük, úgy is ki van szolgáltatva a termelő, mert előbb, vagy utóbb le kell adnia a hízóját. Azonban a jelenlegi helyzet más, óriási a túlkínálat a piacon vágókapacitásból (még ha ennek előnyét a termelők nem is érzik), és bizonyos lobbik újabb „termelői” vágóhidat álmodnak, tehát ha én vágóhidas lennék, bizonyára érdekelne, hogy hogyan tudok a jelenleginél is szorosabb kapcsolatot kialakítani a beszállítóimmal és újabbakat megnyerni magamnak. Úgy vélem annak az ideje elmúlt, amikor egy-egy jó hangulatban elköltött vacsora elegendő volt ehhez, manapság az új tulajdonosok egyre inkább azt nézik, hogy egy-egy kapcsolatnak milyen értéke van a maguk számára. Ebből kiindulva próbáltam végiggondolni, hogy mik lehetnének azok a lehetőségek, melyek szorosabbá fűzhetnék egy vágóhíd és a beszállítóinak a kapcsolatát.
  1. CASCO. No nem az autókra, hanem egy esetleges csődre. Ennek persze biztosan van költsége, de nem hiszem, hogy a beszállítók ne áldoznának valamennyit azért, hogy biztosítva legyen a beszállított disznójuk kifizetése. Ez főleg a kisebb cégeknek jelentene nagy segítséget, mert a hazai biztosítók kisebb (értsd 500 milliós éves árbevétel alatti) cégekkel nem szívesen kötnek szerződést. A nagyobb vállalkozások, ugyan úgy ahogyan a takarmánykeverők, biztosítják magukat a partnerük fizetésképtelensége esetére. Ugye?
  2. Videó. A termelők körében mindig is vita tárgyát képezte a hazai minősítési rendszerek objektivitása. A vitát természetesen a termelők és a vágóhidak szakemberei között kell érteni, mert a termelők teljes egészében meg vannak győződve arról, hogy nagyon is szubjektív az az objektív minősítés. Ezen „tévhitnek” az eloszlatásra milyen jó lenne, ha a vágóhidak a sertések minősítését videóra rögzítenék (természetesen jól kellene hogy látszódjon a felvételen az állat azonosítója, súlya, és minősége), és ezt a felvételt bárki, bármikor visszanézhetné amennyiben a legcsekélyebb kételye is támad a minősítés megbízhatóságát illetően. Persze ennek a fapados változata is megoldást jelenthet, ha úgy alakítják ki a vágóvonalat, hogy a minősítést egy elkerített fülkéből nyomon lehessen kísérni, ha valamelyik termelő ezt szeretné.
  3. SMS, e-mail. Ugyancsak a bizalmat erősítené, ha a termelő azonnal visszajelzést kapna a sertéseinek a vágásáról. Mondjuk a vágást követően kaphatna egy olyan SMSt mely tartalmazná, hogy hány darab lett levágva, mi volt a hasított súly, és mi volt az osztályonkénti megoszlása. Ezt követően lehetne egy e-mailt küldeni számára, amiben a részletes vágási jegyzék szerepelne. Mindezt természetesen még a vágás napján. Mivel minden számítógépen van, gondolom ez manapság már nem jelenthet gondot, ha objektív és nem utólag készül a minősítés.
  4. Állatorvosi jelentés. Figyelembe véve azt a tényt, hogy minden vágást állatorvos felügyel, jobban ki lehetne használni az ő szakmai elkészültségüket és rögzíteni lehetne a vágott féltestek állategészségügyi minőségét, és itt nem csak a nagyon kiugró problémákra gondolok. Ezek a felmérések egy telep számára óriási jelentőséggel bírnának, mert így minden egyes állat „boncolásra” kerülne. Természetes, hogy nem lehet ugyan olyan részletességet elvárni a szalag mellett dolgozó állatorvostól, mint egy nyugodt körülmények között dolgozó/boncoló telepi ellátó szakállatorvostól, de az mindenképpen előnyükre írható, hogy a vágóhídon sokkal több állatot látnak felbontva, és nem csak a betegségek miatt elpusztult egyedeket. Természetesen az igényesebb telepi állatorvosok rendszeresen elmennek és megnézik a vágóhidakon az általuk kezelt állományokat, de milyen jó lenne, ha ez a felmérés nem a telepi állatorvos szakmai elhivatottságára lenne bízva, hanem rutinból megküldenék minden telep számára.
  5. Azonnali fizetés. Rendszeresen visszatérő probléma a hosszú fizetési határidők kérdése. Még erre sem láttam olyan megoldást, hogy a vágóhíd két árat alkalmazott volna egyet az azonnali fizetésre, egyet pedig a 30 naposra. Mindenki tisztában van azzal, hogy a vágás másnapján történő fizetés egy olyan piacon, ahol bevett a 30 napos fizetési határidő pénzbe kerül, de legalább mindenki maga dönthetné el, hogy él-e a felkínált lehetőséggel, avagy sem.
  6. Egyedi azonosítás. És végül de nem utolsó sorban, egy olyan országban, ahol a telepek döntő többsége saját maga állítja elő (ők úgy mondják, tenyésztik) a tenyészállat utánpótlását milyen nagy segítség lenne, ha a vágási eredmények mellett szerepelnének az egyedi ENAR számok is. Ennek segítségével nagyon rövid időn belül le lehetne tesztelni egy-egy célpárosítás eredményét, vagy akár csak az új terminál kanunkat.

Úgy kezdtem, hogy ha én vágóhidas lennék. Nem vagyok, de úgy gondolom, hogy a felsorolt lépések nagyban hozzájárulnának ahhoz, hogy a vágóhidak egyedileg regisztrálják, minősítsék és kezeljék a beszállított sertéseket. Ez megteremtené a lehetőségét annak, hogy több európai országhoz hasonlóan itthon is megjelölhessük a hazai előállítású sertéseket, és ha van, akkor kihasználhassuk ennek a piaci előnyét.

Természetesen mint mindig, most is várom azon olvasóim hozzászólását, akiknek vannak jobb ötleteik e témában, vagy esetleg tapasztaltak már valami hasonlót egyes hazai vágóhidak részéről.

Támogatott szakmai út

Az idén április 18-21. között rendezik Európa egyetlen, kizárólag sertéstenyésztéssel foglalkozó szakvásárát az olasz Regio Emilia városában. A látogatók a korszerű, gazdaságos termeléshez szükséges tenyészállatok, technológiák, takarmányok, gyógyászati termékek legnagyobb kínálatát találják itt.

A kiállítást szervez cég támogatást ajánlott fel egy magyar csoport látogatása esetén: egyéb kedvezmények mellett hozzájárulnak az utazási költségekhez, kérésre szakmai programot szerveznek.

Ha felkeltettük érdeklődését, részvételi szándékát kérjük jelezze szerkesztőségünknek, (tel.: 06-1-470-0410, e-mail: mmg@magyarmezogazdasag.hu).

A részletes tudnivalókat a jelentkezések alkalmával ismertetjük olvasóinkkal.

Megjelent: A Magyar Mezőgazdaság 2007. február 21-i lapszámában

vasárnap, február 18, 2007

2007. 7. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,02

A disznó évébe léptünk

Remélem, mindenki jól látja azt a mérhetetlen nyomulást (riportok, fesztiválok, figurák és kitűzők, cikkek, hirdetések, PigParade, stb.), amit ennek kapcsán a sertéságazat szereplőinek, tenyésztőknek és feldolgozóknak a képviselői visznek véghez, csak hogy bekerüljenek a médiába és formálhassák a közvéleményt, olyan témákat érintve, mint hogy:

  • miért jó sertéshúst enni, mert milyen jó élettani hatásai vannak, és milyen kár, hogy a hazai fogyasztó szinte csak a baromfihúst tekinti egészségesnek,
  • milyen nemzetgazdasági előnye van, ha nem bioetanol, hanem sertéshús készül a hazai gabonából,
  • mennyi adóbevétel, munkahely származik abból, ha fejlesztjük a sertésállományunkat,
  • milyen gondot jelent a nem ellenőrzött feketevágás a tisztességesen működő hazai üzemeknek,
  • milyen nyomonkövetési rendszer működik a hazai sertéságazatban garantálva, hogy a legális forrásból származó hazai sertést fogyasztó vásárló garantáltan ellenőrzött minőséget vihet haza,
  • milyen komoly beruházások zajlottak már le és fognak még lezajlani az idei évben, hogy a trágya ne valami környezetszennyező trutyi legyen, hanem a növények növekedését elősegítő természetes alapú a környezettel harmonizáló tápanyag
  • stb., stb., stb.

Hosszan tudnám még sorolni azokat a témákat, melyekről lehetne, sőt kellene beszélni annak érdekében, hogy ha azt hallja valaki, hogy sertés, akkor ne a bűz, a légy, a szanaszét csorgó trágyalé, és a zsíros koleszterindús, egészségtelen ételek jussanak az eszébe.

Talán tenni kellene valamit azért, hogy megismerjenek, megértsenek és igenis megszeressenek bennünket, illetve azt a terméket amit előállítunk. Tudják meg a kívülállók is, hogy mit és hogyan csinálunk, milyen értéket állítunk elő, milyen komoly beruházások, kutatások, fejlett technológia és munka van a mögött a szelet sonka mögött, melyet levesz az áruház polcáról.
Hiába van a sertéstartóknak jó néhány „felkent” szakmai szervezete és képviselője, ha valamennyi egy szót ismer: TÁMOGATÁS.

Persze ez nagyon fontos, mert Münchausen báró is csak a mesében tudta a saját hajánál fogva kihúzni magát a mocsárból, de erre nem lehet építeni egy vállalkozást. Ha nincs egy jó környezet a sertéstartáshoz –tenyésztéshez, akkor hiába lesz akármilyen támogatás, de a belső fogyasztás nem fog növekedni, a bankok fejvesztve menekülnek, ha egy sertés prodzsektet kellene megfinanszírozniuk, a lakosság és a környezetvédők el fogják húzni az orrukat, ha a közelükben sertéstelepet akar valaki építeni, és előbb-utóbb az agráregyetemekről már csak banki és biztosítási menedzserek fognak kikerülni, de telepvezető egy sem.

Kedves Kollégák! Élni kellene ezzel az ingyenreklámmal, hogy egy teljes évig van egy olyan lehetőség, ami miránk sertéstenyésztőkre irányíthatja az emberek figyelmét. Talán ki kellene használni, hogy újra jobb pozícióba tudjunk kerülni az emberek gondolkodásában, ezáltal pedig megkönnyítsük a saját magunk boldogulását.Végül, ha mégsem látnák az Önöknek életüket és vérüket korábban felajánló képviselőik mozgolódását, hát noszogassák őket, nehogy elaludjanak, míg nagyra tátott szájjal lesik a sültgalambot.

A sovány sertéshús segít a fogyásban

Amerikában a Purdue University-n végzett vizsgálatvégén a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a diétájuk során sovány sertéshúst fogyasztók nagyobb testtömegcsökkenést értek el.
A vizsgálat során két csoportot vizsgáltak. Az egyik olyan diétát követett, melynél az energia 18%-a származott fehérjéből, míg a másik esetében ez az érték 30% volt. A második csoportnál a felvett fehérje jelentős része sovány sertéshúsból származott.
12 hét után a kutatás vezetője dr. Wayne Campbell arra a megállapításra jutott, a csökkentet energiatartalmú étkezési tervet követő hölgyek közül azok, akik nagyobb mennyiségű fehérjét vettek fel nagyobb testsúlycsökkenést könyvelhettek el. Emellett a nagyobb testsúlycsökkenés mellet a test izomtömege is jobban megmaradt, azokhoz képest, akik kevesebb fehérjét fogyasztottak.A magasabb fehérjetartalmú diétán levő hölgyek boldogabbak voltak, ami segítheti őket, egy hosszabbtávú fogyókúrában.

Akit a tanulmány teljes szövege érdekel, az kattintson ide.

péntek, február 16, 2007

Oroszul tanulnak a CORA kocasüldők

Tavaly februári hírlevelünkben olvashattátok, hogy megköttetett egy sertéstenyésztési projekt az orosz Agro Holding és a Rattlerow Seghers között. Ez a megállapodás 5000 tenyészkocasüldő exportjáról szólt.

Oroszország hatalmas méreténél fogva óriási piacot jelent. Ezt támasztja alá a telepek mérete is. Számunkra elképzelhetetlen méretű gazdaságok találhatók az országban. Ezt példázza a telepmodellek struktúrája:

  • Nagyüzemi nagy sertéstelepek 54-300 ezer hízókibocsátás/év
  • Nagyüzemi közepes sertéstelepek 6-24 ezer hízókibocsátás/év
  • Háztáji és farmergazdaságok

2005-ben a sertéslétszám 14,8 millió volt, 2006 év végére ez a szám 16,2 millióra emelkedett. A 1.780 ezer tonna sertéshús-kibocsátást 2010-re 2.070 ezer tonnára szeretnék növelni, illetve 2015-re megcélozzák a 3.000 ezer tonnát.

Ezek a számok önmagukért beszélnek. Ezzel párhuzamosan a telepek fejlesztése is megindult. A hiteleket egy 6 éve létrehozott állami tulajdonú bank nyújtja, mégpedig úgy, hogy a nyolc éves futamidőre nyújtott kölcsön hitelkamatának 2/3-át az állam 1/3-át pedig a gazdálkodó fizeti. Lám, lám még a nagy testvértől is tanulhatnánk! Mielőtt bárki rávágná, hogy persze mert ők nem uniós tagok, szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy mondjuk 6 éve még mi sem voltunk az unió tagjai.

Az első szállítás

Az 5.000 CORA tenyészkocasüldő 4-5 részletben kerül leszállításra. Az első szállítmány 796 db kocasüldő 2006. december 23-án érkezett meg Angliából az Agro Holding Timszk-i telepére. A CORA kocára a kiváló szervezeti szilárdsága és jó alkalmazkodóképessége miatt esett a választás. Eltolt korcsoportban 50-80 kg közötti súlyban érkeztek s az akklimatizálódás után elegendő idő marad a szükséges vakcinázások elvégzésére. Az állatok öt nap alatt közel 3.000 km-t utaztak. A következő szállítmány február első felére várható. Ez azt jelenti, hogy a karantén letelte után tehát kéthavonta megy ki körülbelül 1.000 állat. Az állategészségügyi elvárások elég magasak a fogadó fél részéről.

Az állatorvosnak igazolnia kell hogy nem volt:

  1. afrikai sertéspestis az EU területén az utóbbi 3 évben,
  2. ragadós száj- és körömfájás az EU tagállam területén az utóbbi 12 hónapban,
  3. sertések hólyagos betegsége az EU tagállam területén az utóbbi 12 hónapban,
  4. klasszikus sertéspestis, Aujeszki-féle betegség, fertőző sertésbénulás az EU tagállam adott közigazgatási területén az utóbbi 12 hónapban,
  5. trihinellózis, gümőkór, brucellózis, PRRS az adott gazdaságban az utóbbi 3 évben,
  6. leprospirózis (L.pomona) az adott gazdaságban az utóbbi 3 hónapba,
  7. lépfene az adott gazdaságban az utóbbi 20 napban

a szállítást megelőző 21 napban a sertések karanténban voltak és vérvizsgálaton estek át az alábbi betegségekre:

  1. klasszikus sertéspestis,
  2. PRRS,
  3. brucellózis,
  4. gümőkór,
  5. klamídiózis,
  6. Aujeszky-féle betegség,
  7. sertés transmissibilis gastroenteritise,
  8. sertések hólyagos betegsége,
  9. torzító orrgyulladás

A szállítást megelőzően az állatokat karanténba kell helyezni és a fenti vérvizsgálatokat kell elvégezni. A karantén ideje alatt a vevő által delegált állatorvos ellenőrzi a karantént és az ellenőrző vérvizsgálatokat. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az első karantén idején az állattenyésztési igazgató és a cég egy állatorvosa tartózkodott Angliában és egyikük sem beszél angolul.

A telepet folyamatosan korszerűsítik, illetve építik. Az épületek modernek, német technológia kerül beszerelésre. A premixet a magyar Agrofeed Kft biztosítja, a tenyészállatokat, pedig a szintén magyar Rattlerow Seghers Kft. Tehát minden adott egy új telep elindításához és a jó termelési eredmények eléréséhez.

Mostani látogatásom célja elsősorban a helyzet feltérképezésére irányult. Nagy izgalommal és várakozással voltam az út iránt. Elsősorban természetesen a kocasüldőink hogyléte érdekelt, de számomra az sem volt közömbös milyen a jelenlegi helyzet Oroszországban, hogyan élnek az emberek. Nem kis meglepetésemre Moszkva egy igazi európai nagyváros. Modern nyugati autók tömkelege, bevásárló plázák és az emberek ugyanúgy öltözködnek, mint nálunk. Két igen lényeges különbség van az ottani és a hazai viszonyok között. A benzin literenkénti ára 140 Ft, a személyi jövedelemadó pedig 13%.

A vidéki városokban már közel sem fényes ennyire a helyzet és a falvakban még rosszabb. Az ételek elég ízletesek voltak különösen a savanykás levesek és a különböző saláták. Az egyetlen szinte megemészthetetlen a szállodai reggeli volt. Egyik nap burgonyapüré sült hallal, másnap burgonyapüré húsgombóccal.

Az összes faktor közül az emberi tényező a legzűrösebb és ez az úgynevezett leggyengébb láncszem.

A mentalitása az ottani embereknek még meglehetősen emlékeztetett a 30-40 évvel ezelőtti magyarországi helyzetre. A jó eredmények eléréséhez a gondolkodásmódot kell átalakítani, -ami persze nem egyszerű.- mégpedig úgy, hogy a problémák felmerülése esetén az első gondolat a megoldásra irányuljon. Azt gondolom ez egyáltalán nem hálás, de szép feladat. A lehetőségek viszont óriásiak, úgyhogy lépésről-lépésre végig kell járni és kisimítani az utat.

Ezzel az üzlettel párhuzamosan más orosz és ukrán cégekhez is szállítunk tenyészállatokat a közeljövőben.

A címhez kapcsolódva nem csak a kocasüldőknek, hanem nekünk is újra kéne tanulni az orosz nyelvet, mivel náluk ez a kommunikáció legelterjedtebb formája.


Kommunikáció=Üzlet


Botzheim Tibor

Ukrajna felfüggesztette a lengyel hússal szembeni beviteli tilalmat

Ukrajna felfüggesztette a Lengyelországból származó húsokra közel egy éve érvényben lévő behozatali tilalmát, jelentette be egy kormányzati hivatalnok csütörtökön.

Szerdától a szomszédos Lengyelország 23 üzeméből szabad húst behozni, mondta Anatolij Osadchij a Mezőgazdasági Minisztérium Állategészségügyi Osztályának szóvivője.
Az elmúlt év márciusában minőségi kifogások miatt bevezetett tilalom felfüggesztésére az ukrán szakértők Lengyelországban lefolytatott ellenőrzései hatására került sor, mondta Osadchij.

Forrás:www.businessweek.com

Lehet, hogy megmozdul végre a hazai hízóár?

kedd, február 13, 2007

Környezetóvó gazdák

Csopak (vibo) - A 2001-ben hatályba lépett nitrátrendelet meghatározta Magyarországon a nitrát-érzékeny területen lévő települések listáját, mely településeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése csökkentésének érdekében szabályozta a mezőgazdasági tevékenységet.
Az idén február 15-én hatályba lépett rendelet részben módosította a korábbit. Nitrátérzékeny területen a szerves trágyával kijuttatható nitrogén mennyisége hektáronként nem lehet több évi 170 kilogrammnál. December 1. és február 15. között tilos trágyát kijuttatni. Betakarítás után könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágya, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya csak akkor juttatható ki szántóterületre, ha abban az évben újabb kultúra kerül ugyanoda. Tilos a trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított területeken. A kiszórt istállótrágyát azonnal (legfeljebb 14 nap alatt) be kell dolgozni a talajba. Hígtrágya termőföldön történő elhelyezése talajtani szakvéleményre alapozottan csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges (nem nitrát- érzékeny területeken is), hígtrágya kijuttatásánál is évente és hektáronként 170 kiló lehet maximum a kijuttatható nitrogén mennyisége. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén elszivárgás elleni védelem nélkül legfeljebb két hónapra alakítható ki, ott, ahol a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van és nincs 100 méteren belül felszíni víz. Vízjárta területen, alagcsövezett tábla szélén ideiglenes trágyakazal nem létesíthető. Tilos hígtrágya, trágyalé és trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe. Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyagvizsgálatát legalább öt- (gyepen 10-) évente kell elvégeztetni. Az állattartó telepeket szigetelt, a trágyakijuttatási tilalmi időket is figyelembe vevő nagyságú trágyatárolóval kell megépíteni. A már üzemelő állattartó telepek trágyatárolóinak az előírásoknak megfelelő átalakítását a rendeletben meghatározott határidőre végre kell hajtani. Nitrátérzékeny területen minden mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Az adatszolgáltatást a rendelet melléklete szerinti adatlap kitöltésével és annak a tárgyévet követő év február 28-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz (Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, 8229 Csopak, Kishegyi u. 13.) való beküldésével kell végrehajtani. Amennyiben a mezőgazdasági tevékenység folytatója nitrátérzékeny területen az előírásokat nem vagy nem megfelelő módon teljesíti, termőföldön a talajvédelmi hatóság, állattartó telepen a környezetvédelmi hatóság nitrátszennyezési bírság megfizetésére kötelezi, mely 50 ezer és 500 ezer forint közötti összeg lehet. Az adatszolgáltatással és az azt megalapozó folyamatos nyilvántartással kapcsolatos előírások megszegésének mértékétől függően a talajvédelmi hatóság 10 ezer és 100 ezer forint közötti bírságot ró ki. Amennyiben a témával kapcsolatban bármilyen kérdés, probléma merülne fel, azzal a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság talajvédelmi felügyelőihez lehet fordulni a (87) 555-320-as számon.

Szerző: Varga Ibolya
Forrás: www.naplo-online.hu

Új vezérigazgató a Pápai Hús Zrt. élén

Új vezérigazgató irányítja a felszámolási eljárás alatt álló Pápai Hús Zrt.-t; nyolc jelölt közül esett a választás a pápai Lóránth Tiborra, aki korábban állatorvosként már kapcsolatban állt a húsipari céggel - tájékoztatta a felszámolóbiztos kedden az MTI-t.

A Pápai Hús Zrt. felszámolási eljárása a múlt év decemberében kezdődött, ugyanis ősszel sorozatban nyújtottak be inkasszót a bankok, illetőleg egy bank és egy kft. felszámolási eljárást is kezdeményezett a több milliárd forint adósságot felhalmozott céggel szemben - emlékeztetett Varga Jenő, a fővárosi székhelyű Vectigalis Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A felszámolóbiztos rámutatott: az új helyzetben olyan vezérigazgatóra volt szükség, aki alaposan ismeri a húspiacot, rendelkezik marketingtudással és vezetői kvalitásokkal; Lóránth Tibor a saját tulajdonában lévő marketingcéget hagyta ott a Pápai Hús Zrt. miatt.
Varga Jenő hangsúlyozta: a felszámolás nem jelentette a munkahelyek megszűnését, sőt közel két hónap alatt már sikerült a céget "jó irányba fordítani". Hangsúlyozta: mivel a Vectigalis Zrt. készfizető kezességet vállalt, így egy bank több százmillió forintos hitelt folyósít a Pápa Hús Zrt.-nek, s 2007-ben a sertésvágás már folyamatos volt.
Tavaly januárjában 23 ezer, az elmúlt hónapban pedig 27 700 sertést vágtak - tette hozzá a felszámoló biztos, hangsúlyozva, hogy a jobb vágási adatok mellett a forgalom és az árbevétel is kedvezőbben alakult a múlt év hasonló időszakánál. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a Japánba irányuló magyar húsexport leállítása miatt még kiélezettebbé vált a harc a telített hazai piacon, de szerinte a sokszor nem piaci módszereket alkalmazó "rablók" nem tudják már széttrancsírozni a pápai cég piacait.
Varga Jenő elmondta: az idei vágásokhoz szükséges mintegy 330 ezer darab sertés biztosított - erről egyezséget kötöttek a tenyésztőkkel -, ami egyben a munkahelyek megmaradását és a piacok megtarthatóságát is jelenti. A felszámolóbiztos azt azonban elképzelhetőnek tartotta, hogy az 1380 dolgozót foglalkoztató cégnél az év során egy kisebb létszámleépítést esetleg "meg kell ejteni".

Forrás: origo.hu

10,6 százalékkal nőttek az agrártermelői árak 2005-höz képest

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2006-ban 10,6 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A KSH közlése szerint a növényi termékek árszínvonala 18 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 4 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés ráfordításainak árszintje 7,1 százalékkal volt magasabb, mint 2005-ben. Az agrártermékek termelőiár-szintje 2006. január-novemberben 10,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ezen belül a növényi termékek ára 17,4, az élő állatoké, állati termékeké 4,1 százalékkal emelkedett.

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2005. január-decemberben gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival. 2005-ben a növényi termékek árszínvonala 0,6 százalékkal csökkent, az állati termékeké 1,8 százalékkal nőtt. A gabonafélék termelői átlagára 24,1 százalékkal nőtt a 2005-ben mért 9,9 százalékos csökkenést követően. Az ipari növények közül 2006-ban a cukorrépa termelői ára 6,3 százalékkal, a nyersdohány ára pedig 8,5 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ebben a termékcsoportban az olajnövények ára 6,4 százalékkal emelkedett.
...
A vágóállatok termelői ára 2006-ban átlagosan 4,9 százalékkal nőtt. Éves átlagban a vágómarha ára nőtt legnagyobb, 13,4 százalékos mértékben, a vágóbaromfié pedig a legkevésbé, 1,2 százalékkal. A vágócsirke felvásárlási ára az év során folyamatosan nőtt, így a januári 166,20 forintról decemberre 179,50 forintra emelkedett kilogrammonként. Az állati termékek ára 2,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a tej termelői ára 0,6 százalékkal csökkent, a tyúktojás ára viszont 9,8 százalékkal nőtt a 2005 évihez viszonyítva.
A mezőgazdaság folyó termelői felhasználásának árszínvonala 7,2 százalékkal volt magasabb a 2005. évinél. A termelésben felhasznált termékek árszintje tág határok közt szóródott, a műtrágyáké 14,4 százalékkal emelkedett, a növényvédő szereké stagnált, a szolgáltatások pedig 2-5 százalék közötti mértékben drágultak. A mezőgazdasági rendeltetésű beruházási javak 6,6 százalékkal kerültek többe, mint az előző évben. Az agrárolló mutatója 103,3 százalék volt.

Forrás: MTI

csütörtök, február 08, 2007

Újabb sertéspestises eset Horvátországban

A france24.com horvát hatósági forrásokra hivatkozva adta hírül, hogy Horvátország keleti részén újabb sertéspestises megbetegedést találtak. Ezen a területen 3 hónappal ezelőtt több ezer sertést vágtak le, hogy megállítsák a járvány terjedését. A mostani esetben az érintett telep mind a 94 állatát kiirtották a betegség terjedésének megállítása érdekében.

2007. 6. heti hízó / takarmány index (HTI)

5,21

szerda, február 07, 2007

Így jár az, aki túlzottan bízik a technikában

Kedves Olvasóim!

Mint bizonyára észrevették a legutolsó hír az utóbbi két napban igen furcsa nyelvezeten volt olvasható, melyre ma hívták fel a figyelmemet. Az ok igen prózai a szövegszerkesztőm úgy vélte, hogy biztos, ami biztos meghagyja a javítások előtti változatot is. Sajnos ezt nem vettem észre, ezért elnézést, de remélem, hogy így is érthető volt a cikk.

Bár kicsit törni, de azért érteni magyar :-)

hétfő, február 05, 2007

A dánok kidobták a hampshiret

Úgy vélem, hogy a hazai sertéstenyésztőket méltán izgatja a dán döntés háttere, figyelembe véve azt a tényt, hogy egy olyan fajtáról van szó, mely a hazai hízó állományokra is jelentős hatással bír. Ezért gondoltam, hogy visszatérek a témára, és leközlöm a Pig International legújabb, februári számában megjelent egész oldalas cikket. Remélem sok kérdést megválaszol azzal kapcsolatban, hogy mi a fajta jövője.

Dánia 3 fajtás genetikai programra tér át a nemzeti sertéstenyésztési rendszerében, hogy megtakarítson 2 millió €-t, miután úgy döntöttek, hogy a dán hampshire fajta használata sem termelési, sem állategészségügyi szempontból nem indokolt.

2007 januárjától a hampshire fajta nem része többé a dán sertés tenyészállat-állomány genetikai fejlesztését célzó nemzeti programnak. Habár néhány tenyésztő önkéntes alapon saját kereskedelmi megfontolásából még tovább tenyésztheti ezt a fajtát, a hivatalos tesztekből kihagyják a hampshiret, és a további használatát a Dansk Svinproduktion (Dán Sertés Termelés) által működtetett tenyésztési rendszer már nem támogatja.

A hírt Orla Gron Pedersen a Dansk Svinproduktion vezetője is megerősítette a legutóbb a dániai Hermingben tartott sertéstenyésztők országos gyűlése alkalmával 2000 termelő és szaktanácsadó résztvevőnek tartott beszédében. Egyértelművé tette, hogy a hampshire használata országosan csökkent, legalább is az elmúlt 5 évben. A korábban az ország vágósertéseinek genetikai állományában közel 10%-ban jelen lévő fajta manapság nem több, mint 4%-ot tesz ki.
„A hampshire részaránya sohasem volt magas, és ez napjainkra még tovább csökkent” mondta. „Úgy vélem, hogy lényeges csökkenést láttunk, főleg az utóbbi 2 évben, ami egybeesik a PMWS vagy más néven cirkovírus okozta problémák növekedésével az ágazatunkban. Habár ez olyan valami, amit nehéz pontosan bizonyítani, sok ember hiszi azt, hogy a PMWS súlyosabban jelentkezik a hampshire keresztezett kanok utódainál, és mi magunk is végeztünk néhány kutatást, melyek szintén ebbe az irányba mutattak. Úgy tűnik, hogy egy határozott tendencia figyelhető meg.”

„Ez éppen az ellenkezője annak, amit évekkel ezelőtt láttunk, amikor a hampshiret úgy ismertük, mint egy jó, erős kan, ami egészséges malacokat ad. Mostanra kétségek merültek fel a betegségekkel szembeni ellenálló képességével kapcsolatban, különösen a PMWS esetében. Nem mondhatjuk, hogy ez a vád csak a dán hampshirehez kötődik, mivel többé-kevésbé ugyan ez igaz a világ valamennyi hampshire-jére. Nem lenne helyes azt a látszatot kelteni, hogy a változás a Dániában alkalmazott szelekciós gyakorlat következménye. A fajtát a napi testtömeg-gyarapodás, a takarmányértékesítés és a féltestekben lévő színhústartalomhoz kötődő szokásos paraméterekre szelektáltuk. Természetesen mi sosem szelektáltuk a fajtát olyan irányba, mely megváltoztatta volna a betegséggel szembeni ellenálló képességét.”

„De ne gondolják azt, hogy a PMWS az egyedüli oka a döntésünknek.” folytatja Orla Gron. „A Hampshire mindig is egy jó fajta volt arra, hogy részt vegyen egy keresztezett kan előállításában, amely aktív a természetes fedeztetés során és az ivarzó kocák kiválogatásakor. Most, hogy a mesterséges termékenyítés elterjedt ezek a tulajdonságok kevésbé értékesek, mint voltak ennek előtte. A mi szempontunkból sokkal fontosabb, hogy a tapasztalataink azt mutatják az utódokat tekintve nem előnyösebb a hampshire-duroc keresztezett kan használata a tisztavérű duroc terminál kan használatához képest. Ez volt valójában a fő érv a fajta ellen és a legsürgetőbb ok arra, hogy abbahagyjuk a felhasználását.”

„Úgy számoljuk, hogy a nemzeti tenyésztési rendszer számottevő pénzt takarít meg a döntés következtében. A hampshire-t tartó tenyésztők, nem értékesítettek túl sok kant eltekintve attól a néhány darabtól, melyet mesterséges központoknak adtak el, továbbá a fajta hajlamos kis almokat adni. Mindezeket együttvéve, természetesen extra költségek jelentkeztek, így a gyakorlatban a hampshire felhasználásának költségét tulajdonképpen a másik 3 általunk használt vonal a dán lapály, dán nagyfehér, és duroc fedezte. A számításaink szerint a megtakarítás közel 2 millió €, amely igen jelentősnek nevezhető.”

Arról is beszámolt, hogy Dániában a nemzeti sertés programban szereplő 9 nukleusz állománynak közel 800 hampshire kocája van összevetve a 3.450 kocás lapály, a 2.750 kocás nagyfehér, és az 1.800 kocás duroc állománnyal. A hivatalos programból való teljes kivonása további 12-18 hónapot vesz igénybe, az érvényes szerződésekben rögzített követelmények figyelembe vételével.

Ezt követően, állítja Orla Gron, talán csak 3-4 tenyésztő fog néhány hampshiret tartani, hogy kielégítse a megmaradó tisztavérű vagy keresztezett hampshire kanok iránti hazai keresletet. A többi koca kiselejtezéséhez nem adnak támogatást, mivel úgy vélik, hogy a selejtezéssel kapcsolatban nem merülnek fel veszteségek. Sokan érdekeltek lesznek a tenyészetük fehér fajtákra cserélésében, jegyezte meg. Szaporítónak lenni manapság jó üzlet Dániában, mivel az igény gyorsan növekszik a lapály/nagyfehér telepi utánpótlást szolgáló kocasüldők iránt. Hozzátette, hogy jelenleg nincs tervbe véve a nukleusz kocaállomány teljes méretének megtartása a lapály, a nagyfehér vagy a duroc létszámának növelésével a hampshire állomány kiesését ellensúlyozandó.

Forrás: Pig International

vasárnap, február 04, 2007

Újdonság a hazai hígtrágya tárolásban

Mint tudvalevő az idei évben lejár a türelmi idő és a hazai sertéstelepeknek (remélhetőleg hathatós állami segítséggel) rengeteg pénzt kell majd költeniük, a keletkező hígtrágya talajtól elszigetelt tárolására. Az eddig hazánkban bemutatott technológiák mind egy kaptafára lettek megtervezve, a különbség szinte csak abban volt, hogy egy vagy kétrétegű a fólia, fedett vagy fedetlen a tó, tehát drága vagy mégdrágább technológiát tudunk-e választani. Most megérkezett hazánkba egy a szomszégainknál már évek óta működő holland technológia, mely egyrészt teljesen megoldja a trágya tárolásának problémáját (úgymint élő és talajvíztől való elszigetelés, illetve a bűzhatás megszűntetése), másrészt olcsóbb az eddigi technológiáknál. Remélem, hogy ezt minden szakhatóság egy olyan egységes és kiforrott rendszernek fogja tekinteni, mely minden elvárásnak megfelel, és ennek telepítésére gyorsított eljárásban fogják megadni az engedélyeket, hogy ezzel is segítsék a sertéstenyésztőket.
Akit bővebben érdekel a rendszer, az kattintson ide. Ha további kérdései lennének kérem írjon egy hozzászólást a cikk után, vagy küldjön egy e-mailt számomra a jobb oldalon található e-mail feliratra kattintva.